Arthenior - Arthenior főtere
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 126 (2501. - 2520. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
2520. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-01-19 18:57:31
Üzenet elküldve: 2014-01-19 18:57:31
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Thargodarok//
- Helyes.
* Vágja rá kapásból, mert jó ha az ilyesmit kimondja Gramorn, akkor már egyet is ért ezzel bizonyosan és nem lesz vele sok gond. Vagy mégsem? Arról a lányról csak nem bír leszállni gondolatilag. *
- Marha.
* Vágja vállon bátyját, csak hogy ébredjen már fel. *
- Némi szóváltáson kívül semmi másban ne reménykedj, Kagan nem engedné, márpedig az engedélye nélkül neked a fejedet veszik. Vagy a "varázspálcádat".
* Mondja ki kissé gunyorosan. Már épp az újabb sörét kérné ki, mikor felbukkan a törzs, tudása szerinti egy szem törpe férfiúja. *
- Szia Hrothgaar.
* Köszönti mosolyogva és csak gondolatban fűzi hozzá ~garr~ Csak nem állja meg, a kérdés hallatán igazít a haján, mit ád az ég, hajával takarva arcát bátyja elől és lopva kacsint a törpére. *
- Elkísérem a bátyám persze. Ha gondolod Gramorn, a szekeret visszahozom én tőlük, világos van még, bőven visszatérek sötétedés előtt.
* Á, attól az egy korsó vajsörtől nem csiccsentett be, csak huncutságon töri a fejét. Mint mindig. Felveszi ő is kabátját, fogja tarisznyáját és a vállára akasztja, kimegy velük a többiekhez és mosolygósan köszönti a kis társaságot. *
- Üdvözöllek titeket!
- Helyes.
* Vágja rá kapásból, mert jó ha az ilyesmit kimondja Gramorn, akkor már egyet is ért ezzel bizonyosan és nem lesz vele sok gond. Vagy mégsem? Arról a lányról csak nem bír leszállni gondolatilag. *
- Marha.
* Vágja vállon bátyját, csak hogy ébredjen már fel. *
- Némi szóváltáson kívül semmi másban ne reménykedj, Kagan nem engedné, márpedig az engedélye nélkül neked a fejedet veszik. Vagy a "varázspálcádat".
* Mondja ki kissé gunyorosan. Már épp az újabb sörét kérné ki, mikor felbukkan a törzs, tudása szerinti egy szem törpe férfiúja. *
- Szia Hrothgaar.
* Köszönti mosolyogva és csak gondolatban fűzi hozzá ~garr~ Csak nem állja meg, a kérdés hallatán igazít a haján, mit ád az ég, hajával takarva arcát bátyja elől és lopva kacsint a törpére. *
- Elkísérem a bátyám persze. Ha gondolod Gramorn, a szekeret visszahozom én tőlük, világos van még, bőven visszatérek sötétedés előtt.
* Á, attól az egy korsó vajsörtől nem csiccsentett be, csak huncutságon töri a fejét. Mint mindig. Felveszi ő is kabátját, fogja tarisznyáját és a vállára akasztja, kimegy velük a többiekhez és mosolygósan köszönti a kis társaságot. *
- Üdvözöllek titeket!
2519. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-01-19 12:54:33
Üzenet elküldve: 2014-01-19 12:54:33
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodarok//
//Loq Cordulkot is észrevéve//
*A méretbeli szempontból hátrányosan érintett Hrothgaar Skyllagrimmson vérszegény humorára csak halk nevetgéléssel felel, aztán a törpe után legyint, ahogy az bekarikázik a fogadóba.*
- Én nem örülnék. *dörmögi maga elé, mert bár nem szereti a kehes csontkollekciókat - éppen ezért az éhezést és nélkülözést sem, amitől törzsének asszonyai gyöszös nyírfákhoz válnak hasonlatossá - de nem rajongója az ősi típusnak sem, melynek fara a lovakét, háta az elejét, eleje pedig két hatalmas, félig teli bőrtömlőt idéz. Nem, ez semmiképpen sem, mert sajnos ez a típus sem hízza be a száját, hogy ne tudna beszélni.*
- Nem látom azt a disznót, amit ígért... *kezd neki a zsörtölődésnek, amint kicsit megállapodtak. A nyeregből nem száll le, csak lecsatolja kulacsát és belekortyol. Ezt követően a lányok felé nyújtja, hátha kérnek egy kis teafélét - na nem a Brom főzte italt, hanem Leandana egyik - remélhetőleg nem mérgezési szándékkal kevert - kotyvasztmányát. Akármilyen hosszú is lesz a kör, előbb-utóbb visszaér hozzá a kulacs, mit újra a nyergére akaszt.*
- Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de nekem nem tetszik ez a Város. *köp ki maga mellé, majd tovább várnak. Nem sokkal ezután nyílik a Pegazus ajtaja, és egy igencsak kövér, még fajához mérten is rusnya ORK csörtet ki rajta.*
- Egyáltalán nem tetszik. *köp ki újra. Ha valamit nem bírnak a Thargodarok, akkor azok az orkok. A sötételfekből alig néhánnyal találkoztak, így őket nem utálhatják; az eredarokról pedig valószínűleg nem is tudnak, vagy nem így ismerik őket. Maradnak hát az orkok.*
- De már tudom, mit fogunk tenni. Követjük az Ősök szavát, és bár nem lépteik nyomán járunk, de megkeressük, merre jártak! *Na igen, a Saga. Nem jön rosszul a régiek tanítása, de Kaganban egyre erősebbé válik a gyanú, hogy azért nem lesz ez olyan egyszerű. Már csak azért sem, mert nincs meg nekik a teljes mű, amellett ami megvan, az sincs valami jó állapotban, főleg az elmúlt pár év óta.*
~ Találni kellene valakit, aki ért az ilyesmihez. Aki izé...helyreállítja. ~ *hallotta erre a megfelelő szót már, talán Leandanától, de hát a fene se jegyzi meg ezeket a cirkalmas, városi dolgokat. Sandán felpillant a Pegazus táblájára is, és megállapítja, hogy van benne A és G. Mint az ő nevében is.*
A hozzászólás írója (Kagan Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.01.19 13:07:22
//Loq Cordulkot is észrevéve//
*A méretbeli szempontból hátrányosan érintett Hrothgaar Skyllagrimmson vérszegény humorára csak halk nevetgéléssel felel, aztán a törpe után legyint, ahogy az bekarikázik a fogadóba.*
- Én nem örülnék. *dörmögi maga elé, mert bár nem szereti a kehes csontkollekciókat - éppen ezért az éhezést és nélkülözést sem, amitől törzsének asszonyai gyöszös nyírfákhoz válnak hasonlatossá - de nem rajongója az ősi típusnak sem, melynek fara a lovakét, háta az elejét, eleje pedig két hatalmas, félig teli bőrtömlőt idéz. Nem, ez semmiképpen sem, mert sajnos ez a típus sem hízza be a száját, hogy ne tudna beszélni.*
- Nem látom azt a disznót, amit ígért... *kezd neki a zsörtölődésnek, amint kicsit megállapodtak. A nyeregből nem száll le, csak lecsatolja kulacsát és belekortyol. Ezt követően a lányok felé nyújtja, hátha kérnek egy kis teafélét - na nem a Brom főzte italt, hanem Leandana egyik - remélhetőleg nem mérgezési szándékkal kevert - kotyvasztmányát. Akármilyen hosszú is lesz a kör, előbb-utóbb visszaér hozzá a kulacs, mit újra a nyergére akaszt.*
- Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de nekem nem tetszik ez a Város. *köp ki maga mellé, majd tovább várnak. Nem sokkal ezután nyílik a Pegazus ajtaja, és egy igencsak kövér, még fajához mérten is rusnya ORK csörtet ki rajta.*
- Egyáltalán nem tetszik. *köp ki újra. Ha valamit nem bírnak a Thargodarok, akkor azok az orkok. A sötételfekből alig néhánnyal találkoztak, így őket nem utálhatják; az eredarokról pedig valószínűleg nem is tudnak, vagy nem így ismerik őket. Maradnak hát az orkok.*
- De már tudom, mit fogunk tenni. Követjük az Ősök szavát, és bár nem lépteik nyomán járunk, de megkeressük, merre jártak! *Na igen, a Saga. Nem jön rosszul a régiek tanítása, de Kaganban egyre erősebbé válik a gyanú, hogy azért nem lesz ez olyan egyszerű. Már csak azért sem, mert nincs meg nekik a teljes mű, amellett ami megvan, az sincs valami jó állapotban, főleg az elmúlt pár év óta.*
~ Találni kellene valakit, aki ért az ilyesmihez. Aki izé...helyreállítja. ~ *hallotta erre a megfelelő szót már, talán Leandanától, de hát a fene se jegyzi meg ezeket a cirkalmas, városi dolgokat. Sandán felpillant a Pegazus táblájára is, és megállapítja, hogy van benne A és G. Mint az ő nevében is.*
A hozzászólás írója (Kagan Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.01.19 13:07:22
2518. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-01-19 11:12:13
Üzenet elküldve: 2014-01-19 11:12:13
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 198
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 198
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Yaral Jorin//
*A bérgyilkos megjegyzésére a piáról Loq egyetértően hümmög. Ez után felállnak és kimennek a fogadóból. A kölyök biccent egyet a fogadós felé de, Loq nem. Még felé sem néz. Nem nagyon akar visszajönni ide. Reméli nem is lesz rá szükség. A fogadóból kilépve a nyüzsgő, zajos főtérre érnek. Loq nem szereti az ilyen helyeket. Túl sokan vannak és sok köztük a bolond. Múltkor is itt történt, hogy az a gyönge kis lány azt akart kísérje őt el Loq a kovácshoz. Az ork sajnálja még mindig, hogy folyton sokan voltak az utcán és nem tudta a lányt leütni és kirabolni. Olyan szép piros drágakő volt nála. Loq pedig szereti a szép ékszereket. Csak nincs rá pénze. Mindig elissza.*
A hozzászólás írója (Loq Cordulk) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.01.19 11:12:39
*A bérgyilkos megjegyzésére a piáról Loq egyetértően hümmög. Ez után felállnak és kimennek a fogadóból. A kölyök biccent egyet a fogadós felé de, Loq nem. Még felé sem néz. Nem nagyon akar visszajönni ide. Reméli nem is lesz rá szükség. A fogadóból kilépve a nyüzsgő, zajos főtérre érnek. Loq nem szereti az ilyen helyeket. Túl sokan vannak és sok köztük a bolond. Múltkor is itt történt, hogy az a gyönge kis lány azt akart kísérje őt el Loq a kovácshoz. Az ork sajnálja még mindig, hogy folyton sokan voltak az utcán és nem tudta a lányt leütni és kirabolni. Olyan szép piros drágakő volt nála. Loq pedig szereti a szép ékszereket. Csak nincs rá pénze. Mindig elissza.*
A hozzászólás írója (Loq Cordulk) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.01.19 11:12:39
2517. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-01-19 09:39:19
Üzenet elküldve: 2014-01-19 09:39:19
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Sem Skarten//
*Ahogy közelebb ér a padon ülő férfihez látja, hogy a másik az eget nézi. Velenry letelepedik elé, egy ideig nem tudja mit is mondjon, de csak összeszedi magát és megszólal. Miután elmondta a mondókáját, szinte azonnal észreveszi, hogy a férfi felemeli fejét a padról támlájáról, s egyik újával koppant egyet a padon. Ezután pedig egykedvűen megszólal. A tündér fel se néz úgy válaszol.*
- Nem áll szándékomban, csak minden lehetőséget meg akarok ragadni.
*Ahogy ezt kimondta a férfi arcán halvány mosoly jelenik meg, majd kezével int Velenry-nek, hogy üljön fel mellé. A lány persze erre először nem is akar gondolni, hiszen a föld neki kellemesebb. Viszont egy fél percnyi gondolkodás után felül a férfi mellé, a pad legszélére, hogy lábai még érje a földet. Sose szeretett nagyon távol lenni a földtől, de vannak kivételes esetek, mikor muszáj megtenni ezt azt, aminek nem örül annyira az ember. A férfi keze elmegy a háta mögött ezáltal teljesen elnyúlik a padon. Ez zavarja kicsit Velenry-t, de nem teszi szóvá, most nem. Mikor a másik folytatja a mondókáját, ő figyelmesen hallgatja, közben pedig néha megingatja a fejét.*
~Nem értem ezt a férfit. Mire jó neki, hogy ilyen gonosznak gondol? Nem tettem semmit. Ilyen ostobaságokat, hogy miattam legyen baja, ez az év vicce lesz!~
*Majd a tündérlány egykedvűen megszólal.*
- Nem hiszem, hogy átok ülne rajtad. De azt se hiszem, hogy bármi bajod lenne miattam. Nem kell rám nézned, ha nem akarsz, de gondolom te is tudod, hogy a legjobb orvosság, ha szembenézünk a gondjainkal. Nem mondom meg mit tegyél, de még mindig nem értem, hogy lehet az, hogy az én fajtám előtt leszel olyan, mint az előbb?
*Amikor ezt végig mondta, féloldalt pillant a férfira, akin látszik, hogy élvezte, amit mondott. Egy két pillanatig még minden rendben van, de hirtelen a másik vicsorogva, szemét összehúzva fordul felé, mire Velenry is ránéz. A szavakon elmosolyodik, majd halkan megjegyzi.*
- Ha jól tudom, tőlem nem félsz!
*A férfi még grimaszol neki kicsit, majd szélesen mosolyogva kinyitja a szemeit. A lány arcán a szokott kedves kis mosolya van, úgy várja a tekintetet. A másik kezével kisöpri haját az arcából, s a szökőkút felé bámul.*
~Ennyire nem lehetek csúnya!~
*Gondolja magában kuncogva és figyeli, ahogy a férfi arca visszanyeri eredeti nyugalmát. Mikor ez megtörtént meg is szólal.*
~Én is ezt mondanám! De nem rójuk ezt fel neki! Igaz-e, Nary?~
*Mondja magában a vállán pihenő madárra sandítva. Ekkor a férfi megint az eget kezdi el nézni, s felteszi a Velenry számára annyira égető kérdést. A tündér legszívesebben örömtáncot járna, de tartja magát az eddigi stílusához és csak halkan szólal meg.*
- Mindenkinek vannak rossz napjai, nem a te hibád, hogy így viselkedsz! Miben akarok segíteni? Pontosan magam se tudom, de érzem, hogy szükséged van valakire, aki enyhít a gondjaidon. Én pedig nem adom fel.
*Ahogy közelebb ér a padon ülő férfihez látja, hogy a másik az eget nézi. Velenry letelepedik elé, egy ideig nem tudja mit is mondjon, de csak összeszedi magát és megszólal. Miután elmondta a mondókáját, szinte azonnal észreveszi, hogy a férfi felemeli fejét a padról támlájáról, s egyik újával koppant egyet a padon. Ezután pedig egykedvűen megszólal. A tündér fel se néz úgy válaszol.*
- Nem áll szándékomban, csak minden lehetőséget meg akarok ragadni.
*Ahogy ezt kimondta a férfi arcán halvány mosoly jelenik meg, majd kezével int Velenry-nek, hogy üljön fel mellé. A lány persze erre először nem is akar gondolni, hiszen a föld neki kellemesebb. Viszont egy fél percnyi gondolkodás után felül a férfi mellé, a pad legszélére, hogy lábai még érje a földet. Sose szeretett nagyon távol lenni a földtől, de vannak kivételes esetek, mikor muszáj megtenni ezt azt, aminek nem örül annyira az ember. A férfi keze elmegy a háta mögött ezáltal teljesen elnyúlik a padon. Ez zavarja kicsit Velenry-t, de nem teszi szóvá, most nem. Mikor a másik folytatja a mondókáját, ő figyelmesen hallgatja, közben pedig néha megingatja a fejét.*
~Nem értem ezt a férfit. Mire jó neki, hogy ilyen gonosznak gondol? Nem tettem semmit. Ilyen ostobaságokat, hogy miattam legyen baja, ez az év vicce lesz!~
*Majd a tündérlány egykedvűen megszólal.*
- Nem hiszem, hogy átok ülne rajtad. De azt se hiszem, hogy bármi bajod lenne miattam. Nem kell rám nézned, ha nem akarsz, de gondolom te is tudod, hogy a legjobb orvosság, ha szembenézünk a gondjainkal. Nem mondom meg mit tegyél, de még mindig nem értem, hogy lehet az, hogy az én fajtám előtt leszel olyan, mint az előbb?
*Amikor ezt végig mondta, féloldalt pillant a férfira, akin látszik, hogy élvezte, amit mondott. Egy két pillanatig még minden rendben van, de hirtelen a másik vicsorogva, szemét összehúzva fordul felé, mire Velenry is ránéz. A szavakon elmosolyodik, majd halkan megjegyzi.*
- Ha jól tudom, tőlem nem félsz!
*A férfi még grimaszol neki kicsit, majd szélesen mosolyogva kinyitja a szemeit. A lány arcán a szokott kedves kis mosolya van, úgy várja a tekintetet. A másik kezével kisöpri haját az arcából, s a szökőkút felé bámul.*
~Ennyire nem lehetek csúnya!~
*Gondolja magában kuncogva és figyeli, ahogy a férfi arca visszanyeri eredeti nyugalmát. Mikor ez megtörtént meg is szólal.*
~Én is ezt mondanám! De nem rójuk ezt fel neki! Igaz-e, Nary?~
*Mondja magában a vállán pihenő madárra sandítva. Ekkor a férfi megint az eget kezdi el nézni, s felteszi a Velenry számára annyira égető kérdést. A tündér legszívesebben örömtáncot járna, de tartja magát az eddigi stílusához és csak halkan szólal meg.*
- Mindenkinek vannak rossz napjai, nem a te hibád, hogy így viselkedsz! Miben akarok segíteni? Pontosan magam se tudom, de érzem, hogy szükséged van valakire, aki enyhít a gondjaidon. Én pedig nem adom fel.
2516. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-01-18 22:47:30
Üzenet elküldve: 2014-01-18 22:47:30
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodarok//
*Mintha ménkű ütött volna abba a másik törpébe, csak fogta magát és faképnél hagyta őket... _ŐKET_! Volt bőr a képén, azt már biztos. Csak egy pillanatra emeli tekintetét vezérükre, egy halk sóhaj és el is hessegeti a kósza gondolatot.*
~azér' kedvesebben is lehetett volna... ki tudja milyen fekete rontást akar a nyakunkba akasztani eztán, még azt is kinézem belőle, hogy ránk küldi megint a bádogkatonákat~
-Hé! Azt a hamuba fetrengős dolgot, csak tőletek hallottam, lehet csak azért találtátok ki, hogy a véremet szívjátok vele! Mmm...
*Morgolódik picit, de azért a sunyi mosoly ott bujkál szája szélén, egészen addig, míg a vezetőjük elő nem adja viccesnek szánt monológját.*
- Kagan Thargodar! Adják az istenek, hogy a jövendőbeli asszonyodnak olyan tokája ereszkedjen, hogy ne lásd a nyakát!
*Lengeti meg játszott bosszúsággal öklét, ahogy lekászálódik lova nyergéből. Hátasát egyik társára bízza, majd elindul a Pegazusba, hogy előkerítse a kereskedőt.*
*Mintha ménkű ütött volna abba a másik törpébe, csak fogta magát és faképnél hagyta őket... _ŐKET_! Volt bőr a képén, azt már biztos. Csak egy pillanatra emeli tekintetét vezérükre, egy halk sóhaj és el is hessegeti a kósza gondolatot.*
~azér' kedvesebben is lehetett volna... ki tudja milyen fekete rontást akar a nyakunkba akasztani eztán, még azt is kinézem belőle, hogy ránk küldi megint a bádogkatonákat~
-Hé! Azt a hamuba fetrengős dolgot, csak tőletek hallottam, lehet csak azért találtátok ki, hogy a véremet szívjátok vele! Mmm...
*Morgolódik picit, de azért a sunyi mosoly ott bujkál szája szélén, egészen addig, míg a vezetőjük elő nem adja viccesnek szánt monológját.*
- Kagan Thargodar! Adják az istenek, hogy a jövendőbeli asszonyodnak olyan tokája ereszkedjen, hogy ne lásd a nyakát!
*Lengeti meg játszott bosszúsággal öklét, ahogy lekászálódik lova nyergéből. Hátasát egyik társára bízza, majd elindul a Pegazusba, hogy előkerítse a kereskedőt.*
2515. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-01-18 22:01:39
Üzenet elküldve: 2014-01-18 22:01:39
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Szelíd
//Thargodarok//
- Furcsa tehén volt, annyi szent..
* Fogadja a nem túl bő lére eresztett tájékoztatást, majd kényelmesen elhelyezkedik a nyeregben és a frissen szerzett amulettet nézegetve-ujjai közt pörgetve halad a többiekkel. Szerencséjére, lova minden különösebb cécó nélkül halad a már jól ismert társai közt, így Cessának az irányításával sem kell foglalkoznia.
Hosszú nap volt, elfáradt és hazamenne már, így a visszaúton lemond a nézelődésről. A férfiak beszédén néha el-elfojt egy sunyi mosolyt, de nem száll bele. A szegénynegyed utána főtérre érnek.
Ő is „leellenőrzi” a fogadó cégérén található betűsort, majd csak ücsörög. Nem szeret várakozni, Isurii-ra pillantva látja, a másik lány jól el van a gondolataival épp, a férfiak trécselnek, neki társaság híján nincs mit tennie. *
- Furcsa tehén volt, annyi szent..
* Fogadja a nem túl bő lére eresztett tájékoztatást, majd kényelmesen elhelyezkedik a nyeregben és a frissen szerzett amulettet nézegetve-ujjai közt pörgetve halad a többiekkel. Szerencséjére, lova minden különösebb cécó nélkül halad a már jól ismert társai közt, így Cessának az irányításával sem kell foglalkoznia.
Hosszú nap volt, elfáradt és hazamenne már, így a visszaúton lemond a nézelődésről. A férfiak beszédén néha el-elfojt egy sunyi mosolyt, de nem száll bele. A szegénynegyed utána főtérre érnek.
Ő is „leellenőrzi” a fogadó cégérén található betűsort, majd csak ücsörög. Nem szeret várakozni, Isurii-ra pillantva látja, a másik lány jól el van a gondolataival épp, a férfiak trécselnek, neki társaság híján nincs mit tennie. *
2514. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-01-18 21:24:18
Üzenet elküldve: 2014-01-18 21:24:18
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodarok//
*A másik kereskedő nevének felemlegetése leolvasztja arcáról a mosolyt. Meg kellene kérdeznie, hogy ő hagyta-e el a kék kis csomagot. De olyan kellemetlen az egyész helyzet. Bizonyára nem véletlen felejtette ott a műhelyeknél, mert akkor nem lett volna nagy gonddal felakasztva Isu lovának nyeregkápájára. Ebből következik, hogy szándékosan adta neki. De mégis mi járhatott a fejében a férfinek, mikor ezt cselekedte? Kínos lenne még három, négy ember előtt megtárgyalni ezt, márpedig most nem igazán tudna vele félrevonulni. Meg nem is akar. Legyenek csak szem előtt. Cseppet sem bízik meg a másikban. Kellemes külleme, kedves természete szimpatikus a lánynak, de bolond az aki megbízik bárkiben is akivel csak pár szót válthatott. Ráadásul Gramorn kereskedő, bizonyára dörzsölt és ravasz. Jobb lesz, ha vigyáz vele.
Még nem döntötte el miként fog tenni, de hamarosan muszáj lesz határoznia, mert elérik a fogadót.*
~A Szellemekre!~
*Emeli kékjeit az égre, mintha onnan várna valamiféle segítséget.*
*A másik kereskedő nevének felemlegetése leolvasztja arcáról a mosolyt. Meg kellene kérdeznie, hogy ő hagyta-e el a kék kis csomagot. De olyan kellemetlen az egyész helyzet. Bizonyára nem véletlen felejtette ott a műhelyeknél, mert akkor nem lett volna nagy gonddal felakasztva Isu lovának nyeregkápájára. Ebből következik, hogy szándékosan adta neki. De mégis mi járhatott a fejében a férfinek, mikor ezt cselekedte? Kínos lenne még három, négy ember előtt megtárgyalni ezt, márpedig most nem igazán tudna vele félrevonulni. Meg nem is akar. Legyenek csak szem előtt. Cseppet sem bízik meg a másikban. Kellemes külleme, kedves természete szimpatikus a lánynak, de bolond az aki megbízik bárkiben is akivel csak pár szót válthatott. Ráadásul Gramorn kereskedő, bizonyára dörzsölt és ravasz. Jobb lesz, ha vigyáz vele.
Még nem döntötte el miként fog tenni, de hamarosan muszáj lesz határoznia, mert elérik a fogadót.*
~A Szellemekre!~
*Emeli kékjeit az égre, mintha onnan várna valamiféle segítséget.*
2513. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-01-18 20:46:43
Üzenet elküldve: 2014-01-18 20:46:43
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodarok//
*A kis senkiházi villámgyorsan felszívódik a tömegben, ami kár, mert lehetséges, hogy valami értelem dolog is elhagyta volna a száját.*
- Biztos megijedt tőlünk. Talán... mosolyognom kellett volna, vagy ilyesmi?! *pillant húgára kérdőn, de aztán vállat von. A következő állomásuk már a Pegazus lesz.*
- Na igen, biztosan, nagyon komolyak voltak, mint ez az egész kis fickó a púpos, ványadt tehenével. *sosem látott még tevét, így nem tud rá mit mondani.*
- Kevdak azt mondta, bízhatatlan kufár, nem hogy falu bolondja, eh! *csak remélni tudja, hogy Gramorn nem ilyen és ott lesz az áru.*
*Hátrafordul, elnéz a lányok mellett, hogy rávigyoroghasson Hrothgaara is.*
- Tudom, hogy ő kezdte, még mondtam is neki, hogy rossz vége lesz! Megérdemelte amit kapott, meg a másnaposságot is! *halkan felnevet, és a törpére kacsint.*
- Nem kellett volna leöntened mézsörrel és belefetrengened a hamuba! Szinte adta magát a dolog... *azt a hibát azért nem követi el, hogy megismételje Kővarjú szavait - nem akar cirkuszt, arra elég volt ez a bohóc Goswin is.*
- De legalább tudjuk, hogy ez a Gowsin kufár törpe. Bár én meg nem mondtam volna, de hiszek neked... *pillantása Cessára vándorol, aki épp most tér vissza, így a négyesük már csak Goswin és tevéje távolodó alakját nézheti, ha akarja. De például Kagan nagyon nem akarja - a kezdeti viccességen túl nincs semmi érdekes bennük.*
- Ez itten Goswin kufár volt és a púpos, ványadt tehene. Semmi fontos. *tájékoztatja Cessát, aztán tovább léptetnek.*
*Különösebb esemény nélkül szelik át a szegénynegyedet - az őrség mintha nagyobb létszámúnak, de rosszabbul felszereltnek tűnne - majd a főtérre érnek.*
- Na. Ott a szárnyas ló. Peg-a-zus. *A tér szélén álló, kőből és fából emelt hatalmas épület, melynek tömör, fából készült ajtaja felett érdekes tábla lóg (a táblán jelölések, de Kagan nem vesztegeti az idejét olvasásra), felemás érzéseket ébreszt a törzsfőben.*
- Na. Hol ez a kufár. Hrothgaar, menj be és nézz körül, talán ott van benne. Ha szerencséd van, megalkudhatsz a törpe-húgicára is. Esetleg udvarolhatsz...vagy mi a fenét szoktatok ti törpék csinálni, mielőtt úgy nem néznétek ki, mint egy kövér, szőrös kéthátú varacskos disznó! *mivel vizuális típus, elképzel két szakállas, egymással üzekedő törpét (és mivel természetes módon szeret, ezért nőt és férfit) majd éktelen röhögésbe tör ki.*
- Na igyekezz!
*A kis senkiházi villámgyorsan felszívódik a tömegben, ami kár, mert lehetséges, hogy valami értelem dolog is elhagyta volna a száját.*
- Biztos megijedt tőlünk. Talán... mosolyognom kellett volna, vagy ilyesmi?! *pillant húgára kérdőn, de aztán vállat von. A következő állomásuk már a Pegazus lesz.*
- Na igen, biztosan, nagyon komolyak voltak, mint ez az egész kis fickó a púpos, ványadt tehenével. *sosem látott még tevét, így nem tud rá mit mondani.*
- Kevdak azt mondta, bízhatatlan kufár, nem hogy falu bolondja, eh! *csak remélni tudja, hogy Gramorn nem ilyen és ott lesz az áru.*
*Hátrafordul, elnéz a lányok mellett, hogy rávigyoroghasson Hrothgaara is.*
- Tudom, hogy ő kezdte, még mondtam is neki, hogy rossz vége lesz! Megérdemelte amit kapott, meg a másnaposságot is! *halkan felnevet, és a törpére kacsint.*
- Nem kellett volna leöntened mézsörrel és belefetrengened a hamuba! Szinte adta magát a dolog... *azt a hibát azért nem követi el, hogy megismételje Kővarjú szavait - nem akar cirkuszt, arra elég volt ez a bohóc Goswin is.*
- De legalább tudjuk, hogy ez a Gowsin kufár törpe. Bár én meg nem mondtam volna, de hiszek neked... *pillantása Cessára vándorol, aki épp most tér vissza, így a négyesük már csak Goswin és tevéje távolodó alakját nézheti, ha akarja. De például Kagan nagyon nem akarja - a kezdeti viccességen túl nincs semmi érdekes bennük.*
- Ez itten Goswin kufár volt és a púpos, ványadt tehene. Semmi fontos. *tájékoztatja Cessát, aztán tovább léptetnek.*
*Különösebb esemény nélkül szelik át a szegénynegyedet - az őrség mintha nagyobb létszámúnak, de rosszabbul felszereltnek tűnne - majd a főtérre érnek.*
- Na. Ott a szárnyas ló. Peg-a-zus. *A tér szélén álló, kőből és fából emelt hatalmas épület, melynek tömör, fából készült ajtaja felett érdekes tábla lóg (a táblán jelölések, de Kagan nem vesztegeti az idejét olvasásra), felemás érzéseket ébreszt a törzsfőben.*
- Na. Hol ez a kufár. Hrothgaar, menj be és nézz körül, talán ott van benne. Ha szerencséd van, megalkudhatsz a törpe-húgicára is. Esetleg udvarolhatsz...vagy mi a fenét szoktatok ti törpék csinálni, mielőtt úgy nem néznétek ki, mint egy kövér, szőrös kéthátú varacskos disznó! *mivel vizuális típus, elképzel két szakállas, egymással üzekedő törpét (és mivel természetes módon szeret, ezért nőt és férfit) majd éktelen röhögésbe tör ki.*
- Na igyekezz!
2512. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-01-18 14:02:56
Üzenet elküldve: 2014-01-18 14:02:56
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*Goswin mintha meg sem hallotta volna elsétál a barbár néptől.*
~Legszívesebben leköpetném ezeket a barbárokat a tevéimmel, mit képzelnek ezek azt hiszik, hogy csak úgy sértegethetik Goswint? Beteg emberek, még hogy én gnóm, látták már ezek magukat? Már lassan annak a nőnek is szakálla nő.Arról nem is beszélve, hogy biztos mindenhol szőrösek, a férfiből még kinézem, hogy hanyagolja magát, de hogy az a nő is. Ez már mindennek a teteje, ez a hely mást nem tud szülni mint vadállatokat. Hogy enné meg őket egy warg egyenként vacsorára, bár nem biztos hogy a warg megeszi a szemetet. És még én vagyok egy kísérlet eredménye? Mit gondolnak ezek, legszívesebben megöletném őket egy fejvadásszal, vagy odaadnám őket azoknak a kannibáloknak akikről hallottam. Biztos megérdemelnék, beteg emberek. Fogadok, hogy a társaikat is előszeretettel zabálják fel mint az állatok. Á hagyom őket, felesleges ezen filóznom, majd úgyis meghalnak előbb utóbb, ha másban nem a saját szőrük folytja meg őket álmukban. Felesleges ezen gondolkodnom, majd visszaadja nekik a sors amit velem tettek, engem nem lehet csak úgy kritizálni. Gyorsan elviszem a tevéket az istállóba, aztán meglátogatom az erdőszéli tisztást, és talán szánhatok magamra pár nyugodt percet anélkül, hogy a vademberekkel találkoznék.~
*Goswin végighalad a szegénynegyeden, majd el is éri a főteret és felkészül arra, hogy egy rövid meditálás után elhagyja Artheniort.*
~Legszívesebben leköpetném ezeket a barbárokat a tevéimmel, mit képzelnek ezek azt hiszik, hogy csak úgy sértegethetik Goswint? Beteg emberek, még hogy én gnóm, látták már ezek magukat? Már lassan annak a nőnek is szakálla nő.Arról nem is beszélve, hogy biztos mindenhol szőrösek, a férfiből még kinézem, hogy hanyagolja magát, de hogy az a nő is. Ez már mindennek a teteje, ez a hely mást nem tud szülni mint vadállatokat. Hogy enné meg őket egy warg egyenként vacsorára, bár nem biztos hogy a warg megeszi a szemetet. És még én vagyok egy kísérlet eredménye? Mit gondolnak ezek, legszívesebben megöletném őket egy fejvadásszal, vagy odaadnám őket azoknak a kannibáloknak akikről hallottam. Biztos megérdemelnék, beteg emberek. Fogadok, hogy a társaikat is előszeretettel zabálják fel mint az állatok. Á hagyom őket, felesleges ezen filóznom, majd úgyis meghalnak előbb utóbb, ha másban nem a saját szőrük folytja meg őket álmukban. Felesleges ezen gondolkodnom, majd visszaadja nekik a sors amit velem tettek, engem nem lehet csak úgy kritizálni. Gyorsan elviszem a tevéket az istállóba, aztán meglátogatom az erdőszéli tisztást, és talán szánhatok magamra pár nyugodt percet anélkül, hogy a vademberekkel találkoznék.~
*Goswin végighalad a szegénynegyeden, majd el is éri a főteret és felkészül arra, hogy egy rövid meditálás után elhagyja Artheniort.*
2511. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-01-18 13:04:57
Üzenet elküldve: 2014-01-18 13:04:57
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Szelíd
*Ianian-nak kósza hírek jutottak fülébe a Pegazus fogadóban. Állítólag zsoldos csapatot toboroz valami sötét páncélos alak.Bár félelemmel teli szívvel de elmegy jelentkezni a zöld sárkányba ugyan is ott látták ezt a páncélos alakot.* ~Muszáj jelentkeznem ,hiszen semmi vagyonom nincs ,és szükségem van tapasztalatra is!Remélem felvesznek!~ *E gondolatokkal indul tehát útnak!*
A hozzászólás írója (Ianian Chorster) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.01.18 13:06:39
A hozzászólás írója (Ianian Chorster) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.01.18 13:06:39
2510. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-01-18 11:13:20
Üzenet elküldve: 2014-01-18 11:13:20
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Szelíd
*Ianianban sok gondolat kavarog ,mivel most jött el az ideje az önállósodásnak. Eddig mindig vigyáztak rá szülei ,de most hogy munkába tud állni már nincs szükség rájuk. ~Vajon most hová menjek?Mit csináljak először így egymagamban e világban?~ E kérdések s még sok más hasonló fut át agyán.A tömeget bámulj, nézi a sokaságot, a gondtalannak tűnő arcokat.Nem egy okos ember ő ,de annyi sütnivalója mégis van,hogy tudja mindenkinek van valami problémája bármilyen boldognak is mutatja magát.~ Ha jobban belegondolok ez nem is probléma számomra,nincs ebben semmi bonyodalom, hiszen csak most vár rám az igazi élet. Már nincs szükségem rá,hogy szüleim folyton óvjanak, vigyázzanak.Nincs szükségem korlátaikra, már tudom mi jó nekem.~ Agya egyre jobban felakarja fedezni a várost, de lábai nem mozdulnak, szíve fél.*
A hozzászólás írója (Ianian Chorster) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.01.18 11:17:44
A hozzászólás írója (Ianian Chorster) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.01.18 11:17:44
2509. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-01-18 07:26:21
Üzenet elküldve: 2014-01-18 07:26:21
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 32
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 32
Játékstílus: Szelíd
*Adgal töprengve lép ki a fogadó ajtaján. Belépett egy rendbe, aminek a célja, igencsak közel áll az ő erkölcsi kódexéhez. Szörnyekre vadászni, megvédve ezzel a tehetlen embereket, ráadásul némi pénzt keresve. Igen ez neki való lesz, mosolyog magában. A kérdés csupán az, hogy most mihez kezdjen? ~A kovácshoz!~Dönti el magában, és átgondolva az utat elindul. Szomorúan gondol bele, hogy bizony még jó sokat trappolhat, mire oda ér. Hallja ugyan híreket, miszerint az erdőben elszaporodtak a farkasok, ám ez most valahogy nem tudja lázba hozni. Így hát elindul, arcán komor kifejezéssel, hogy átvágjon a szegénynegyeden.*
2508. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-01-17 23:01:39
Üzenet elküldve: 2014-01-17 23:01:39
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 166
OOC üzenetek: 320
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 166
OOC üzenetek: 320
Játékstílus: Szelíd
// Philip //
*Ha tudná, ha merne, szólna, hogy Kean szaladjon kedvese után, legyen vele, éljenek boldogan, de helyette csendben ül, kukán, csak nyomva pehely súlyával a széket. És nem is megy sehová, hiszen Kean jelez, vesztegel hát a csinos kis fenekén ücsörögve addig is, míg visszatér.
É egészen addig meg se mozdul, levegőt is csak óvatosan vesz, éppen csak ujjaival játszik tovább ölében, mivel nem ropognak tovább, csak birkóznak egymással, gyűrögeti őket, de visszatér a férfi, s int fejével, jelez, hogy menjenek.
Kiérve, oda mennek, hol nem is túl régen kezdtek beszédbe, elrejtve mások elől, titkon vitatva meg a többit, miről szót kell ejteni. Sajnos...*
- Hát, nekem se esett jól, amikor megtudtam, hogy mennyi nővel voltál előttem.
*Vértelen mosolya egész kellemes, de láthatóan nem az igazi, nem a régi. Mégis, már jobb, mint amit a fogadóban produkált.
Hallva, miként búcsúzik tőle Kean, megérinti arcát érő kezét, szinte belesimul, mint egy kismacska, és szemébe könny szökik. Halk koppanás, Philip kezéből egy apró, piros, fénylő kő esik ki, ezüst láncra kötve. Felhüppen Phil és halkan suttog valamit, érthetetlenül. Majd eltolja Kean kezét magától és hátralép egyet.*
- Sajnálom...
*Ennyit mond és kitörli a könnyet szeméből. Alig történik ez meg, két sötét ruhákba öltözött alak ragadja meg Kean-t és arcába rongyot nyomnak, melytől lassan kábulni kezd. Még hallhatja, ahogy Philip könnyeivel küszködve elismétli:*
- Sajnálom.
*Ahogy Kean lábai ernyednek és a földre kerül, homályosan még láthatja, ahogy az egyik sötét csuklyás alak átad egy levelet Philnek. Majd elsiet a fiú. A másik kettő pedig felkapja és a negyedek felé indulnak vele.
Philip először a fogadóba siet és megkérdi a tulajt, itt van-e még Lili. Legyen a válasz bármi, előkeríti és átadja neki a levelet. Egyszerű papír, miben színét egyszerű papír van. Rajta pedig szépen húzott betűk, egyértelműen finom nő írhatta. Ha felbontod, és olvasni kezded, Philip elinal, hogy közelben se lehessen, mire a végére érsz. Benne pedig ez áll:
"Üdvözletem!
Remélem nem bánja kegyed, de Kean urat elraboltam. Nem szeretem, ha mások kezébe kerül a tulajdonom. De, hogy lása nagylelkűségemet, megengedem, hogy megpróbálja visszaszerezni. Csak annyit kell tennie, hogy eljön este a gazdagnegyedbe. Nem kell kóvályognia sem, magára fogunk találni. Remélem, hamarosan személyesen is találkozhatunk.
Monora Aminthuar"
Philipnek nyomát se láthatja Lili, csak a levél marad és a kérés. Este a gazdagnegyedben. Ott lesz vajon, vagy örökre elveszti kedvesét?*
*Ha tudná, ha merne, szólna, hogy Kean szaladjon kedvese után, legyen vele, éljenek boldogan, de helyette csendben ül, kukán, csak nyomva pehely súlyával a széket. És nem is megy sehová, hiszen Kean jelez, vesztegel hát a csinos kis fenekén ücsörögve addig is, míg visszatér.
É egészen addig meg se mozdul, levegőt is csak óvatosan vesz, éppen csak ujjaival játszik tovább ölében, mivel nem ropognak tovább, csak birkóznak egymással, gyűrögeti őket, de visszatér a férfi, s int fejével, jelez, hogy menjenek.
Kiérve, oda mennek, hol nem is túl régen kezdtek beszédbe, elrejtve mások elől, titkon vitatva meg a többit, miről szót kell ejteni. Sajnos...*
- Hát, nekem se esett jól, amikor megtudtam, hogy mennyi nővel voltál előttem.
*Vértelen mosolya egész kellemes, de láthatóan nem az igazi, nem a régi. Mégis, már jobb, mint amit a fogadóban produkált.
Hallva, miként búcsúzik tőle Kean, megérinti arcát érő kezét, szinte belesimul, mint egy kismacska, és szemébe könny szökik. Halk koppanás, Philip kezéből egy apró, piros, fénylő kő esik ki, ezüst láncra kötve. Felhüppen Phil és halkan suttog valamit, érthetetlenül. Majd eltolja Kean kezét magától és hátralép egyet.*
- Sajnálom...
*Ennyit mond és kitörli a könnyet szeméből. Alig történik ez meg, két sötét ruhákba öltözött alak ragadja meg Kean-t és arcába rongyot nyomnak, melytől lassan kábulni kezd. Még hallhatja, ahogy Philip könnyeivel küszködve elismétli:*
- Sajnálom.
*Ahogy Kean lábai ernyednek és a földre kerül, homályosan még láthatja, ahogy az egyik sötét csuklyás alak átad egy levelet Philnek. Majd elsiet a fiú. A másik kettő pedig felkapja és a negyedek felé indulnak vele.
Philip először a fogadóba siet és megkérdi a tulajt, itt van-e még Lili. Legyen a válasz bármi, előkeríti és átadja neki a levelet. Egyszerű papír, miben színét egyszerű papír van. Rajta pedig szépen húzott betűk, egyértelműen finom nő írhatta. Ha felbontod, és olvasni kezded, Philip elinal, hogy közelben se lehessen, mire a végére érsz. Benne pedig ez áll:
"Üdvözletem!
Remélem nem bánja kegyed, de Kean urat elraboltam. Nem szeretem, ha mások kezébe kerül a tulajdonom. De, hogy lása nagylelkűségemet, megengedem, hogy megpróbálja visszaszerezni. Csak annyit kell tennie, hogy eljön este a gazdagnegyedbe. Nem kell kóvályognia sem, magára fogunk találni. Remélem, hamarosan személyesen is találkozhatunk.
Monora Aminthuar"
Philipnek nyomát se láthatja Lili, csak a levél marad és a kérés. Este a gazdagnegyedben. Ott lesz vajon, vagy örökre elveszti kedvesét?*
2507. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-01-17 21:06:20
Üzenet elküldve: 2014-01-17 21:06:20
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
//Velenria Destley//
*Sem, arcát az égnek emelve terül el, szokott helyén, a főtér padjai közül. Karjait, kétoldalt a pad támlájára támasztva, lassan, hunyorogva -Hogy a fény ne bántsa- nyitja fel szemeit, hamarosan egész pontosan kitudja venni a kéken úszó felhők körvonalát. Nem kellett volna így felzaklatnia magát a szegénynegyedben. Az a tündérlány... tényleg ilyen nyitott könyv volna számára? Amiket ott mondott Semnek, nem voltak igazak, bár ezt ő sem tudhatta. A férfihez hasonló alakok nem olyan könnyen kiismerhetők bárki számára, mit ahogy ő azt hiszi és beszámolt róla. Még ő maga sem érti miért olyan szókimondó a tündérek társaságában, de zavarja. Ő nem ilyen. Higgadt, és türelmes, megfontoltan cselekszik. De ha ehhez hasonló helyzetben találja magát, elveszti a józanságát, és az előbbihez hasonló viselkedés uralkodik el rajta. Zavaró, nagyon zavaró...De mindegy, ismét kezd megnyugodni, ahogyan az eget bámulva, rubintvörös szemeivel elveszik a felhők vonulásában. Akár egy díszmenet, komótosan vánszorognak, a nap, mint ezernyi aranypénzt ontja rájuk fényes sugarait, amik megtörve a vonulók fehér leplein, tündöklően tükröződik a férfi tiszta tekintetében.
Ismerős hang üti meg a férfi füleit, megtört nyugalmát búcsúztatva hunyja le szemeit, ahogy felemeli fejét a pad háttámlájától, és a szemben lévő szökőkútra tekint. Arcát kicsit a lány felé fordítva, a tündérhez közelebb eső kezének mutatóujjával dobbantva egyet a kőpadon, arcán megjátszott, beletörődő kínnal szólal Velenriához.*
-És mégis hogyan akarsz segíteni? Halálra nyaggatsz?
*Kérdi nyugodt hangon, miközben unottan felfújja orra elől, egyik arcába hullott, fekete tincsét. Halványan elmosolyodik, majd azzal a kézfejével, amivel az imént dobolt, körözve int a lánynak, hogy üljön le mellé, ha akar. Persze továbbra is ott pihenteti karját a kövön, végignyúlva két kezével, a kis pad teljes hosszán.*
-Nem bántottál meg semmivel, ne aggódj. Egyszerűen saját magamon lepődtem meg, mennyire nem tudok parancsolni magamnak. Az indulatok. De amint látod, most már jól vagyok, lenyugodtam, és addig biztosan így is marad, amíg nem nézek újra a szemeidbe. He-he. Lehet, átok ül rajtam, és bohócot csinálnak belőlem a tündérek, mit gondolsz? Lehet, ha még egyszer meglátom azt a naiv, elszánt képed, vaddisznóvá változom, és az erdőbe szaladok.
*Ízetlen tréfáin csak elmosolyodik, nem lepné meg, ha a lány nem reagálna rájuk. Igazából, nem nagyon szokták értékelni az ilyen heccelődéseit, bár ez még nem volt az igazi, viszont többnyire ő is csak unalomból beszél ilyen zöldségeket. Valamivel el kell szórakoznia a hosszú magányos évek alatt az erdőben.
Hirtelen szembefordítja a lánykával fejét, és összeszorított szemekkel, vicsorogva rákiált a tündérre.*
-Szerinted, merjek kockáztatni?!
*Egy percig még így grimaszol, majd lassan, széles mosolyra húzva száját, kinyitja szemeit, és Velenriára néz. Barátságos arcán szikrázva csillan meg tekintete, ahogy az arcába visszahulló haját, most már kezével fésüli vissza egy mozdulattal, és újra a szökőkút felé bámul. Egy ideig nem szól semmit. Arca visszaáll természetes helyzetébe, ám szokatlan, derűs sugárzásából nem veszít. még egyszer beletúr hollószín hajába, majd nyugalommal teljes, tiszta hangján szólítja meg a tündért.*
-Bocs. Nem szoktam ám, ilyet csinálni. Nem tudom mi ütött ma belém, mi van velem.
*Sóhajt egyet, és visszatér a felhők nézéséhez.*
-Min szeretnél "segíteni" pontosan?
*Sem, arcát az égnek emelve terül el, szokott helyén, a főtér padjai közül. Karjait, kétoldalt a pad támlájára támasztva, lassan, hunyorogva -Hogy a fény ne bántsa- nyitja fel szemeit, hamarosan egész pontosan kitudja venni a kéken úszó felhők körvonalát. Nem kellett volna így felzaklatnia magát a szegénynegyedben. Az a tündérlány... tényleg ilyen nyitott könyv volna számára? Amiket ott mondott Semnek, nem voltak igazak, bár ezt ő sem tudhatta. A férfihez hasonló alakok nem olyan könnyen kiismerhetők bárki számára, mit ahogy ő azt hiszi és beszámolt róla. Még ő maga sem érti miért olyan szókimondó a tündérek társaságában, de zavarja. Ő nem ilyen. Higgadt, és türelmes, megfontoltan cselekszik. De ha ehhez hasonló helyzetben találja magát, elveszti a józanságát, és az előbbihez hasonló viselkedés uralkodik el rajta. Zavaró, nagyon zavaró...De mindegy, ismét kezd megnyugodni, ahogyan az eget bámulva, rubintvörös szemeivel elveszik a felhők vonulásában. Akár egy díszmenet, komótosan vánszorognak, a nap, mint ezernyi aranypénzt ontja rájuk fényes sugarait, amik megtörve a vonulók fehér leplein, tündöklően tükröződik a férfi tiszta tekintetében.
Ismerős hang üti meg a férfi füleit, megtört nyugalmát búcsúztatva hunyja le szemeit, ahogy felemeli fejét a pad háttámlájától, és a szemben lévő szökőkútra tekint. Arcát kicsit a lány felé fordítva, a tündérhez közelebb eső kezének mutatóujjával dobbantva egyet a kőpadon, arcán megjátszott, beletörődő kínnal szólal Velenriához.*
-És mégis hogyan akarsz segíteni? Halálra nyaggatsz?
*Kérdi nyugodt hangon, miközben unottan felfújja orra elől, egyik arcába hullott, fekete tincsét. Halványan elmosolyodik, majd azzal a kézfejével, amivel az imént dobolt, körözve int a lánynak, hogy üljön le mellé, ha akar. Persze továbbra is ott pihenteti karját a kövön, végignyúlva két kezével, a kis pad teljes hosszán.*
-Nem bántottál meg semmivel, ne aggódj. Egyszerűen saját magamon lepődtem meg, mennyire nem tudok parancsolni magamnak. Az indulatok. De amint látod, most már jól vagyok, lenyugodtam, és addig biztosan így is marad, amíg nem nézek újra a szemeidbe. He-he. Lehet, átok ül rajtam, és bohócot csinálnak belőlem a tündérek, mit gondolsz? Lehet, ha még egyszer meglátom azt a naiv, elszánt képed, vaddisznóvá változom, és az erdőbe szaladok.
*Ízetlen tréfáin csak elmosolyodik, nem lepné meg, ha a lány nem reagálna rájuk. Igazából, nem nagyon szokták értékelni az ilyen heccelődéseit, bár ez még nem volt az igazi, viszont többnyire ő is csak unalomból beszél ilyen zöldségeket. Valamivel el kell szórakoznia a hosszú magányos évek alatt az erdőben.
Hirtelen szembefordítja a lánykával fejét, és összeszorított szemekkel, vicsorogva rákiált a tündérre.*
-Szerinted, merjek kockáztatni?!
*Egy percig még így grimaszol, majd lassan, széles mosolyra húzva száját, kinyitja szemeit, és Velenriára néz. Barátságos arcán szikrázva csillan meg tekintete, ahogy az arcába visszahulló haját, most már kezével fésüli vissza egy mozdulattal, és újra a szökőkút felé bámul. Egy ideig nem szól semmit. Arca visszaáll természetes helyzetébe, ám szokatlan, derűs sugárzásából nem veszít. még egyszer beletúr hollószín hajába, majd nyugalommal teljes, tiszta hangján szólítja meg a tündért.*
-Bocs. Nem szoktam ám, ilyet csinálni. Nem tudom mi ütött ma belém, mi van velem.
*Sóhajt egyet, és visszatér a felhők nézéséhez.*
-Min szeretnél "segíteni" pontosan?
2506. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-01-16 20:54:11
Üzenet elküldve: 2014-01-16 20:54:11
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 468
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 468
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
*A hatalmas fa lombjain kedvesen táncolnak a déli nap sugarai. Alatta néhányan élvezik a kedvező dél környéki időt. A díszes szökőkút körül megannyi idegen nézelődik, felfedezve a város ezen részét, melyben hirtelen a főút felől belecsöppentek. Innen próbálják kitalálni merre is vezessen tovább az út. Az ifjú harcos a szegény negyed irányából érkezik, vértjének egyik magányos csatján pillanatra megcsillan a nap egy kósza sugara, mintha jelezné, hogy kilépett a sötétebb, árnyakkal szőtt városrészből.
Nem bámészkodik, nem csodálkozva tekint körbe, megfigyelve s gondolkodva merre is induljon. Léptei nagyon is céltudatosak és egyenest a Pegazus Fogadó felé vezetik. Amint odaér ujjai ráfonódnak a kilincsre majd egy határozott mozdulattal benyit a tavernába. *
Nem bámészkodik, nem csodálkozva tekint körbe, megfigyelve s gondolkodva merre is induljon. Léptei nagyon is céltudatosak és egyenest a Pegazus Fogadó felé vezetik. Amint odaér ujjai ráfonódnak a kilincsre majd egy határozott mozdulattal benyit a tavernába. *
2505. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-01-16 13:23:37
Üzenet elküldve: 2014-01-16 13:23:37
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
* Sosem járt még a városban, csupán az erdő sűrűjéből szemlélte a kőből, fából épült házak rideg falát, meg a tüsténkedő népeket. Mindig is utálattal viseltetett irántuk; kőrengetegbe zárják magukat, mégis a vadonba járnak, hogy időről időre megtizedeljék annak állatait, növényeit, irdatlan pusztítást hagyva maguk után. Felelőtlen, barbár népség.*
Ám a kíváncsiság nagy úr, s ha több mint 100 esztendőnek kellett is eltelnie, de mégis eljött a nap, hogy a vadelf betette lábát a házak közt kanyargó macskaköves kit utcákra.
Az éj leple alatt suhan némán, sarokról-sarokra, olykor az árnyakba simulva, ha járókelőket lát. Sötétzöld csuklyája rejti krémszín arcának undorát, ahányszor szitkozódó, köpdöső őrökbe, vagy faragatlan harcos népekbe botlik, de csak szemlesütve halad tovább, kanyarogva a sikátorok útvesztőjében. Sehol egy talpalatnyi föld, vagy zöld, csak a nyirkos, koszos kövek...
A főtéren serényen vág át, alig áll csak meg, hogy szemügyre vegye annak szökőkútját: csúfnak találja ezt is, inkább halad tovább az erdő irányába. Kíváncsisága alábbhagyott végre, bár alaptalannak bizonyult; semmi vonzót, csalogatót nem lelt a városban. Egy ideje már tépelődött magányában, nem-e lenne jobb itt benn, a városi népek közt, ám a kétely végre elillant. A természet tárt karokkal várja vissza.*
Ám a kíváncsiság nagy úr, s ha több mint 100 esztendőnek kellett is eltelnie, de mégis eljött a nap, hogy a vadelf betette lábát a házak közt kanyargó macskaköves kit utcákra.
Az éj leple alatt suhan némán, sarokról-sarokra, olykor az árnyakba simulva, ha járókelőket lát. Sötétzöld csuklyája rejti krémszín arcának undorát, ahányszor szitkozódó, köpdöső őrökbe, vagy faragatlan harcos népekbe botlik, de csak szemlesütve halad tovább, kanyarogva a sikátorok útvesztőjében. Sehol egy talpalatnyi föld, vagy zöld, csak a nyirkos, koszos kövek...
A főtéren serényen vág át, alig áll csak meg, hogy szemügyre vegye annak szökőkútját: csúfnak találja ezt is, inkább halad tovább az erdő irányába. Kíváncsisága alábbhagyott végre, bár alaptalannak bizonyult; semmi vonzót, csalogatót nem lelt a városban. Egy ideje már tépelődött magányában, nem-e lenne jobb itt benn, a városi népek közt, ám a kétely végre elillant. A természet tárt karokkal várja vissza.*
2504. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-01-16 12:24:59
Üzenet elküldve: 2014-01-16 12:24:59
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 110
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 110
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
// Krekantaur kincsvadászat //
*Senkinek nem kötelező elviselni a stílusát, azt a mérhetetlen lenézést, amivel a felszíni fajok iránt viseltetik, változni pedig senki kedvéért nem fog. Aki nem bírja gyomorral a társaságát, hát menjen Éjanya hírével, amerre csak szeretne, de őt hagyják békén az afféle maszlagokkal, hogy ha kedvesebb lenne, jobban célt érne. Egy célja van, minél jobb harcossá válni idefent is, ezt pedig nem mézzel átitatott, cukormázas szavakkal fogja elérni.
Mivel a törpe elsőre nem győzte meg arról, hogy érdemes lenne rá időt fecsérelni, így nem is érdekli, hogy amaz esetleg megpukkan mérgében, be akarja végre adni a lovát az istállóba, hogy utána ő is menekülhessen a napról. Szép tervek, de az Éj nem hagyja, hogy ennyire könnyű dolga legyen, az aprólék ugyanis nem ért a szép szóból, egyből utána rohan és tovább fecseg mindenféléket. Mérsékelt érdeklődéssel hallgatja, azt már sikerült belátnia, hogy ha hagyja, hogy a törpe végigmondja, amit akar, akkor előbb és könnyebben szabadulhat. Unaloműzőként már azon kezdene gondolkodni, hogy milyen módszerekkel lehet megölni egy alkalmatlankodót, szigorúan csakis elvi szinten, hiszen egy ilyennel garantáltan saját nyakára hozná az őrséget. A törpe szavai mégis átszivárognak valahogy az undor ködén, így amikor az kezdi részletezni, mi is volt a papíron, a hím féloldalasan rápillant.*
-Ezeket bárki vissza tudja mondani, ha egyszer is látta a hirdetést.
*Ha kell, félbe is szakítja a törpét, hogy saját meglátását közbeszúrhassa. Ennyitől még nem fog hanyatt esni és elnézésért esedezni, bizonyítékra van szüksége, hogy a másik nem csak a száját jártatja, ahogy az fajtájára nagyon is jellemző lenne.*
-Honnan tudjam, hogy tényleg te vagy az, aki a kalandorokat keresi, nem pedig egy szegényes utánzat, aki csak el akarja bitorolni a hirdető identitását?
*Megáll, hogy szembe fordulhasson a Durwdalnak nevezett törpével, alaposan végigmérve többször is. Azt tudja, hogy az apró népség erejéről híres, de mégis... Komikus megjelenésük miatt sosem volt képes őket igazán félni vagy tisztelni. Még a nádszál elfekből is többet néz ki, mint a pici, zömök lényekből.*
-Tegyük fel, hogy elhiszem, hogy te keresel társakat magad mellé és tegyük fel, hogy én volnék a könnyűléptű, csapdákhoz értő kalandor. Miért lenne jó nekem, hogy csatlakozzak?
*Kezeit összefonja a mellkasa előtt, szinte már kihívó testtartással várja a választ.*
*Senkinek nem kötelező elviselni a stílusát, azt a mérhetetlen lenézést, amivel a felszíni fajok iránt viseltetik, változni pedig senki kedvéért nem fog. Aki nem bírja gyomorral a társaságát, hát menjen Éjanya hírével, amerre csak szeretne, de őt hagyják békén az afféle maszlagokkal, hogy ha kedvesebb lenne, jobban célt érne. Egy célja van, minél jobb harcossá válni idefent is, ezt pedig nem mézzel átitatott, cukormázas szavakkal fogja elérni.
Mivel a törpe elsőre nem győzte meg arról, hogy érdemes lenne rá időt fecsérelni, így nem is érdekli, hogy amaz esetleg megpukkan mérgében, be akarja végre adni a lovát az istállóba, hogy utána ő is menekülhessen a napról. Szép tervek, de az Éj nem hagyja, hogy ennyire könnyű dolga legyen, az aprólék ugyanis nem ért a szép szóból, egyből utána rohan és tovább fecseg mindenféléket. Mérsékelt érdeklődéssel hallgatja, azt már sikerült belátnia, hogy ha hagyja, hogy a törpe végigmondja, amit akar, akkor előbb és könnyebben szabadulhat. Unaloműzőként már azon kezdene gondolkodni, hogy milyen módszerekkel lehet megölni egy alkalmatlankodót, szigorúan csakis elvi szinten, hiszen egy ilyennel garantáltan saját nyakára hozná az őrséget. A törpe szavai mégis átszivárognak valahogy az undor ködén, így amikor az kezdi részletezni, mi is volt a papíron, a hím féloldalasan rápillant.*
-Ezeket bárki vissza tudja mondani, ha egyszer is látta a hirdetést.
*Ha kell, félbe is szakítja a törpét, hogy saját meglátását közbeszúrhassa. Ennyitől még nem fog hanyatt esni és elnézésért esedezni, bizonyítékra van szüksége, hogy a másik nem csak a száját jártatja, ahogy az fajtájára nagyon is jellemző lenne.*
-Honnan tudjam, hogy tényleg te vagy az, aki a kalandorokat keresi, nem pedig egy szegényes utánzat, aki csak el akarja bitorolni a hirdető identitását?
*Megáll, hogy szembe fordulhasson a Durwdalnak nevezett törpével, alaposan végigmérve többször is. Azt tudja, hogy az apró népség erejéről híres, de mégis... Komikus megjelenésük miatt sosem volt képes őket igazán félni vagy tisztelni. Még a nádszál elfekből is többet néz ki, mint a pici, zömök lényekből.*
-Tegyük fel, hogy elhiszem, hogy te keresel társakat magad mellé és tegyük fel, hogy én volnék a könnyűléptű, csapdákhoz értő kalandor. Miért lenne jó nekem, hogy csatlakozzak?
*Kezeit összefonja a mellkasa előtt, szinte már kihívó testtartással várja a választ.*
2503. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-01-15 20:31:11
Üzenet elküldve: 2014-01-15 20:31:11
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Issonar Padar//
*Edyn könnyedén fölemeli a medált és gazdája markába pottyantja.*
- Hát ez meg micsoda? - *dörmögi a lány halkan, és aprólékosan végigtapogatja a medált, hogy "lássa" a mintázatát. Valamilyen nagytestű állatot tapint ki, talán medve, vagy oroszlán; sörényes, szóval inkább oroszlán. Egyik mancsában kardot tart, a másikban valami botszerűséget. A lány annak is örülhet, hogy ennyit kitapintott az ütött-kopott, karcolásokkal teli medálon, így a másik tárgy mibenlétét már nem igazán tudja megállapítania. Egyik kezében a medált tartja, és még végigsimít rajta párszor hüvelykujjával, másik kezével megcirógatja a madarat, aki időközben újra elfoglalta helyét gazdája vállán.
A főtér zajaiból közeledő léptek válnak ki, és az idegen hamarosan el is éri a lány padját.*
- De igen, ami azt illeti, találtam. - *mondja mosolyogva. Ez az ember nem akar tőle semmit, csak a medált akarja visszakapni, amit valószínűleg elejtett. A lány feláll, és igyekszik nagyjából abba az irányba fordítani a fejét, ahol az idegent sejti. Tapasztalatból tudja, hogy hiába vannak az emberek tisztában vele, hogy vak, mégis nagyon zavarja őket, ha egyenesen elbámul mellettük. A szemét inkább nem nyitja ki, mert nem akarja elijeszteni az ismeretlent.
Kicsit előrenyújtja tenyerét, benne a medállal; a madár megnyugtatóan csippant egyet a vállán. Edyn nem tart ettől az embertől, így valószínű, hogy neki sem kell. A madár néha többet érzékelt a világból, mint egy ember, így Dall mindig megbízott a véleményében.*
- Talán ezt keresi az úr?
*Edyn könnyedén fölemeli a medált és gazdája markába pottyantja.*
- Hát ez meg micsoda? - *dörmögi a lány halkan, és aprólékosan végigtapogatja a medált, hogy "lássa" a mintázatát. Valamilyen nagytestű állatot tapint ki, talán medve, vagy oroszlán; sörényes, szóval inkább oroszlán. Egyik mancsában kardot tart, a másikban valami botszerűséget. A lány annak is örülhet, hogy ennyit kitapintott az ütött-kopott, karcolásokkal teli medálon, így a másik tárgy mibenlétét már nem igazán tudja megállapítania. Egyik kezében a medált tartja, és még végigsimít rajta párszor hüvelykujjával, másik kezével megcirógatja a madarat, aki időközben újra elfoglalta helyét gazdája vállán.
A főtér zajaiból közeledő léptek válnak ki, és az idegen hamarosan el is éri a lány padját.*
- De igen, ami azt illeti, találtam. - *mondja mosolyogva. Ez az ember nem akar tőle semmit, csak a medált akarja visszakapni, amit valószínűleg elejtett. A lány feláll, és igyekszik nagyjából abba az irányba fordítani a fejét, ahol az idegent sejti. Tapasztalatból tudja, hogy hiába vannak az emberek tisztában vele, hogy vak, mégis nagyon zavarja őket, ha egyenesen elbámul mellettük. A szemét inkább nem nyitja ki, mert nem akarja elijeszteni az ismeretlent.
Kicsit előrenyújtja tenyerét, benne a medállal; a madár megnyugtatóan csippant egyet a vállán. Edyn nem tart ettől az embertől, így valószínű, hogy neki sem kell. A madár néha többet érzékelt a világból, mint egy ember, így Dall mindig megbízott a véleményében.*
- Talán ezt keresi az úr?
2502. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-01-15 18:30:05
Üzenet elküldve: 2014-01-15 18:30:05
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
*Múlt éjjel álmot látott. A tegnapi napot, akárhogy is mentegetőzne, céltalan kóborlásra fecsérelte el. Nem is csoda hogy utána a templomkertben tért nyugovóra. A fű és avar ölelésében egy bokor alatt. Ha hinni lehet a költőknek, ez kifejezetten ihletett hely az álomlátáshoz. Már ha eltekintünk attól hogy Thrull, és hite szerint népének minden igaz tagja, legjobb esetben is romantikus képzelgésnek tartja az ilyesmit. Rosszabb esetben természetellenes, a természet lágy öle mint természetellenes hely, Trikorlath örökség, megbízhatatlan és kínos eseménynek. Ha nem lenne olyan bizarr mód egybe eső a szíve mélyén leledző gondolatokkal, hagyná is a fenébe. Így viszont most a főtér egyik padján gubbasztva töpreng rajta. A legrosszabb pedig hogy mindezt fényes délben.*
~Emlékszem hogy a tágas pusztán sétálok. Mögöttem tucatnyian, bár lehet hogy ezrek vagy épp senki sem. Tartunk valahová, és én vezetem őket. Egy cél hajt lebeg a szemem előtt, az hajt előre, annak az ütemére dobog a szívem. Nem tudom hogy mi, de jó érzés. Rég nem volt már célom.
Az azonban amibe beleborzong a szívem még csak nem is ez. Nem emlékszem a puszta látványára. Nem emlékszem hogy láttam volna bármit is álmomban. Éreztem, szagoltam, hallottam a világot, de nem láttam. A Sötétség ölelt körbe. Csak a Sötétség. Mese szép volt.
Kár hogy nincs semmi értelme. Ostoba képzelgés. Kezdem talán elveszteni józan eszemet a Fényben?~
*Mielőtt végképp elmerülne az értelmetlen gondolatok tengerében feláll és elindul a város széle felé. Az egyetlen, általa sokra tartott gyógyszerhez fordul, a mélységes magányhoz.*
~Emlékszem hogy a tágas pusztán sétálok. Mögöttem tucatnyian, bár lehet hogy ezrek vagy épp senki sem. Tartunk valahová, és én vezetem őket. Egy cél hajt lebeg a szemem előtt, az hajt előre, annak az ütemére dobog a szívem. Nem tudom hogy mi, de jó érzés. Rég nem volt már célom.
Az azonban amibe beleborzong a szívem még csak nem is ez. Nem emlékszem a puszta látványára. Nem emlékszem hogy láttam volna bármit is álmomban. Éreztem, szagoltam, hallottam a világot, de nem láttam. A Sötétség ölelt körbe. Csak a Sötétség. Mese szép volt.
Kár hogy nincs semmi értelme. Ostoba képzelgés. Kezdem talán elveszteni józan eszemet a Fényben?~
*Mielőtt végképp elmerülne az értelmetlen gondolatok tengerében feláll és elindul a város széle felé. Az egyetlen, általa sokra tartott gyógyszerhez fordul, a mélységes magányhoz.*
2501. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-01-15 15:25:45
Üzenet elküldve: 2014-01-15 15:25:45
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
//Dall Men'Nyu//
*A medál, amit Edyn fölkap nem nehéz. Egyszerű anyagból készült, már igencsak ütött kopott darab. Mintája is karcos, durva, az évek nem kegyelmeztek a dombornyomásnak, mely egy két lábon álló oroszlánt ábrázol, egyik kezében karddal, a másikban kötelet tart, melyen középen csomó van.
A csuklyás határozottan halad a tömeg közepe felé. Egyszer lopva hátranéz. Semmi. Csalódottan veszi tudomásul. Úgy tűnik a hétköznapok szürkeséségéből nem ez a lány fogja elszórakoztatni. Csak nem hagyja annyiban azért ezt a medál dolgot. Ezúttal hosszas sétába kezd, de nem tudja elfeledni a történteket, így ismét oda merészkedik - ám ezúttal egyenesen a lányhoz lép.*
- Pardon.
*Na igen, most derül ki, hogy a férfi nem az a szószátyár típus. Komor, sokat látott tekintete csak az elfre figyel.*
- Valamit elhagytam...
*Folytatja és ha a lány figyel rá, mostanra feltűnhetett a csuklyásnak, hogy valójában mi célt is szolgál az a madár a hölgy oldalán.*
- Nem talált esetleg egy medaliont?
*A medál, amit Edyn fölkap nem nehéz. Egyszerű anyagból készült, már igencsak ütött kopott darab. Mintája is karcos, durva, az évek nem kegyelmeztek a dombornyomásnak, mely egy két lábon álló oroszlánt ábrázol, egyik kezében karddal, a másikban kötelet tart, melyen középen csomó van.
A csuklyás határozottan halad a tömeg közepe felé. Egyszer lopva hátranéz. Semmi. Csalódottan veszi tudomásul. Úgy tűnik a hétköznapok szürkeséségéből nem ez a lány fogja elszórakoztatni. Csak nem hagyja annyiban azért ezt a medál dolgot. Ezúttal hosszas sétába kezd, de nem tudja elfeledni a történteket, így ismét oda merészkedik - ám ezúttal egyenesen a lányhoz lép.*
- Pardon.
*Na igen, most derül ki, hogy a férfi nem az a szószátyár típus. Komor, sokat látott tekintete csak az elfre figyel.*
- Valamit elhagytam...
*Folytatja és ha a lány figyel rá, mostanra feltűnhetett a csuklyásnak, hogy valójában mi célt is szolgál az a madár a hölgy oldalán.*
- Nem talált esetleg egy medaliont?
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8637-8656