Arthenior - Arthenior főtere
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 42 (821. - 840. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
840. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-11-22 10:58:14
Üzenet elküldve: 2012-11-22 10:58:14
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 1
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 1
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Sötét csuklyájába burkolózva érkezik, csizmája és ruhája csupa por. A verőfényes napsütés mintha felégetné bőrét.* ~Jobb az éj leplébe burkolózva menni.~ *Gondolja az éjszakát kedvelő fél-elf. Az őröknek nemigen tetszik a csuklyás, sötét alak. A domborodó idomokból egyből kiderül, hogy egy nőszemély áll előttük. Az egyikük felszólítja, hogy húzza le a csuklyát, arcát felfedve ezzel, mire Swelita fogait csikorgatva rántja le fejéről a csuklyát. Az őrök jól megnézik a hollófekete, hullámos hajat, és a mélykék szemeket. Végül nagy ímmel-ámmal elengedik a gyanús nőt, de azért szemmel tartják. Visszahúzza a csuklyát, arcát elrejtve, majd leül a szökőkút szélére. A horizonton megjelenik egy fekete folt, majd ahogy egyre közeledik, kirajzolódik egy hatalmas holló. Olyan, amilyennek sokan a halált elképzelik. Swelita kinyújtja karját, hogy a madara, Shuna óvatosan landolhat. A lány kiveszi Shuna hegyes csőréből az újabb levelet, majd a kíváncsiskodó szemek elől elrejti a titkosírást. Csak minden második betűjét kell olvasni, s ez a szöveg jön ki.*
~Ide figyelj, ifjú gyilkos! A halál madara újabb áldozatot követel, kinek neve Wenowy Rowendo. Lakhelye a nyomor központja.
Ne okozz csalódást..~ *Olvassa a megbízató sorait. Utálja, mikor nem írja le egyértelműen a dolgokat.* ~A nyomor központja? Mégis mi a fenét jelent ez?~ *Gondolkodik, miközben apró, olvashatatlan fecnikre tépi a levelet, de a holló még egy galacsint dob a gazdája kezébe.* ~..mert az anyád élete múlhat rajta.~ *Olvassa el a kegyetlen gyilkos befejező mondatát. Könnyek szöknek a szemébe, de ezt a levelet csak jól eldugja ruhája belsejébe. Üveges tekintettel indul valami fogadónak látszó helyre.*
~Ide figyelj, ifjú gyilkos! A halál madara újabb áldozatot követel, kinek neve Wenowy Rowendo. Lakhelye a nyomor központja.
Ne okozz csalódást..~ *Olvassa a megbízató sorait. Utálja, mikor nem írja le egyértelműen a dolgokat.* ~A nyomor központja? Mégis mi a fenét jelent ez?~ *Gondolkodik, miközben apró, olvashatatlan fecnikre tépi a levelet, de a holló még egy galacsint dob a gazdája kezébe.* ~..mert az anyád élete múlhat rajta.~ *Olvassa el a kegyetlen gyilkos befejező mondatát. Könnyek szöknek a szemébe, de ezt a levelet csak jól eldugja ruhája belsejébe. Üveges tekintettel indul valami fogadónak látszó helyre.*
839. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-11-21 17:40:17
Üzenet elküldve: 2012-11-21 17:40:17
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
*Mások csupán napokat, rosszabb esetben heteket utaznak, hogy otthonuktól idáig eljussanak- Ám kevesen tudhatják, milyen ha egy bő esztendő, mire a hazaföld öleléséből kibújva, egészen Arthenior főterére érkeznek. Viszont Shegutu megélte, megérte. Nem volt könnyű, homokszín ruhája homoktól és földtől piszkos, bakancsairól lerí, hogy folytonosan igénybe vette őket. Fáradtság csillog az ork sárga szemeiben, ám mégsem a fogadó felé veszi az irányt. Bár, lévén a délután nap fénye aranylóan, s narancsnak színével festi az eget, a látási viszonyok kiválóak. A lágy szélben lengedező cégér nem kerüli el figyelmét, viszont fontosabbnak tartja, hogy elhasználódott felszerelését frissítse. Új fegyver, új páncél, mit az út során gyűjtött munkából szerzett. Sokakat megölt, kezében tartott bárdja mégis tiszta. Fontos a fegyver tisztán tartása, hiszen ha vérmocskos volna, odavonzaná a kóbor vadakat és a dögevőket, kik egy finom lakoma, de legalábbis valami számukra ízletes falat reményében közelítenék.
Így hát első útja egyenest a Szegénynegyed felé vezeti, honnan tovább juthat majd. Reményei szerint gyorsan megteszi majd a kis utat, hiszen a negyeden áttörve folytatnia kell útját, a Piacon túl lelheti csak meg a Kovácsműhelyt. Csak ne legyen megint sok árus, kik hangosan kiabálnak, s áruikat híresztelik, minőségük magasztalják...*
Így hát első útja egyenest a Szegénynegyed felé vezeti, honnan tovább juthat majd. Reményei szerint gyorsan megteszi majd a kis utat, hiszen a negyeden áttörve folytatnia kell útját, a Piacon túl lelheti csak meg a Kovácsműhelyt. Csak ne legyen megint sok árus, kik hangosan kiabálnak, s áruikat híresztelik, minőségük magasztalják...*
838. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-11-20 19:44:49
Üzenet elküldve: 2012-11-20 19:44:49
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Lacie//
*Megannyi apró nüansz csak az mi megkülönbözteti egyiket a másiktól s most kavarodnak rajta ezek az apró jelek: vállán a másik kopott oldaltáskája, oldalán a kardja. A vért sehol, sehol az ezüstlő ékszerek. Fagyos kedvénél már csak modora zordabb ha egyáltalán vannak fokozatok nála... az utóbbi időben nem tud sok másra gondolni mint alkohol mellől figyelni a gyertya elfolyását. S ez is csak triviális, ostoba, hiú álom... amilyen egyszerű éppoly reménytelen. Türelmetlen fújás szusszan ki orrlyukain*
-Útban vagy, korcs- *morran a Pegazus ajtajában hezitáló lányra. Ha nem rebben magától, majd ő arrább teszi. S ha a balett lement belép a cégéres házba.*
A hozzászólást Emphus Engora (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2012.11.20 19:54:08, a következő indokkal:
Jelek javítása és pótlása.
*Megannyi apró nüansz csak az mi megkülönbözteti egyiket a másiktól s most kavarodnak rajta ezek az apró jelek: vállán a másik kopott oldaltáskája, oldalán a kardja. A vért sehol, sehol az ezüstlő ékszerek. Fagyos kedvénél már csak modora zordabb ha egyáltalán vannak fokozatok nála... az utóbbi időben nem tud sok másra gondolni mint alkohol mellől figyelni a gyertya elfolyását. S ez is csak triviális, ostoba, hiú álom... amilyen egyszerű éppoly reménytelen. Türelmetlen fújás szusszan ki orrlyukain*
-Útban vagy, korcs- *morran a Pegazus ajtajában hezitáló lányra. Ha nem rebben magától, majd ő arrább teszi. S ha a balett lement belép a cégéres házba.*
A hozzászólást Emphus Engora (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2012.11.20 19:54:08, a következő indokkal:
Jelek javítása és pótlása.
837. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-11-20 15:08:58
Üzenet elküldve: 2012-11-20 15:08:58
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Szelíd
*...megigazítja a nyaka köré tekert a mustársárga fonalból kötött sálat és kipirult arccal tekint körbe a város főterére érkezve. Első alkalommal jár e helyen, ami talán a környéket fürkésző tekintetéből és a vállán átdobott táska méretéből is kisilabizálható, nem szükséges hozzáértő szemmel rendelkeznie annak, ki észreveszi a mahagóni hajú nőt. Cseppnyi zavar, ártatlan báj lappang mimikájában és egy csipetnyi tanácstalanság vajon merre is folytassa útját, ha a közelgő éjszakára lepihenni vágyik. Emlékszik kedvenc mecénása szavaira, egy fogadó nevére.
~ "kék pegazus" ~
Visszhangzik fejében, miközben dactól fűtve makacsolja meg magát és ránt egyet a táska bőrszíján, hogy megindulva a szökőkút irányába törje fejét a hogyan-tovább kérdésén. Egyre kevésbé találja jó ötletnek a kényszer szülte költözést, hiába is szól minden érv a döntés mellett. Megadó sóhaja bukfencezik fehér pamacsok formájában a levegőt változatossá téve pár szekundum erejéig és emeli fel egy a szeme sarkából kiszúrt cégérre tekintetét, amin meglátja a nagybetűkkel rávésett nevet. Nem olvasható le arcáról megkönnyebbültség, öröm vagy elégedettség, gondterhelt redők teszik tökéletlenebbé vonásait.. nem bővelkedik aranyban és kísérő nélkül jött egy vadidegen városba, hol senkit sem ismer. Helyzete koránt sem kilátástalan, ám a fejében megfoganó gondolat megbukfencezteti gyomrát, hogy talán anyja sorsára jutva végzi kivert kutyaként az utcán. Vékony ujjai akaratosan kapaszkodnak bele a barna kabát anyagába.. nem, most ő lesz saját történetének szerzője a családgyalázó nemző helyett.
Utolsó, mély lélegzetvétellel veszi magához a majd' szertefoszlott bátorságát és reményét, hogy a fogadó felé orientálja lépteit. Feltűnésmentesen lavírozik az útjába kerülők között, a puha talpú csizma elnyeli pehelysúlyának találkozását a macskakővel és melegen tartja a hosszú utat lerótt talpakat. Ám, mielőtt odaérne a Pegazushoz megtorpan. Hosszasan nézi ajtaját és ablakait - vajon tényleg itt kívánja megnyitni könyvének legújabb fejezetét?*
~ "kék pegazus" ~
Visszhangzik fejében, miközben dactól fűtve makacsolja meg magát és ránt egyet a táska bőrszíján, hogy megindulva a szökőkút irányába törje fejét a hogyan-tovább kérdésén. Egyre kevésbé találja jó ötletnek a kényszer szülte költözést, hiába is szól minden érv a döntés mellett. Megadó sóhaja bukfencezik fehér pamacsok formájában a levegőt változatossá téve pár szekundum erejéig és emeli fel egy a szeme sarkából kiszúrt cégérre tekintetét, amin meglátja a nagybetűkkel rávésett nevet. Nem olvasható le arcáról megkönnyebbültség, öröm vagy elégedettség, gondterhelt redők teszik tökéletlenebbé vonásait.. nem bővelkedik aranyban és kísérő nélkül jött egy vadidegen városba, hol senkit sem ismer. Helyzete koránt sem kilátástalan, ám a fejében megfoganó gondolat megbukfencezteti gyomrát, hogy talán anyja sorsára jutva végzi kivert kutyaként az utcán. Vékony ujjai akaratosan kapaszkodnak bele a barna kabát anyagába.. nem, most ő lesz saját történetének szerzője a családgyalázó nemző helyett.
Utolsó, mély lélegzetvétellel veszi magához a majd' szertefoszlott bátorságát és reményét, hogy a fogadó felé orientálja lépteit. Feltűnésmentesen lavírozik az útjába kerülők között, a puha talpú csizma elnyeli pehelysúlyának találkozását a macskakővel és melegen tartja a hosszú utat lerótt talpakat. Ám, mielőtt odaérne a Pegazushoz megtorpan. Hosszasan nézi ajtaját és ablakait - vajon tényleg itt kívánja megnyitni könyvének legújabb fejezetét?*
836. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-11-19 16:22:49
Üzenet elküldve: 2012-11-19 16:22:49
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 36
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 36
Játékstílus: Szelíd
//Chris//
*Még ha bikával is vetekedne bármi számban, bizonyos, hogy szarvait olcsón sose adná. Ám nem is tűnik számára olyannak a nő, ki venné bármi részét, míg nem tesz komolyabban ellenére. Hisz most is feltartja, útjában áll, s a többi, miről nem is esik gondolat hirtelen.*
- A Gazdagnegyed olcsóbb épületei is kiválóak, ám Ön csak a legkiválóbbat érdemelheti...
~Sely után...~
-Így, ha megengedi, elvezetem oda, mit leginkább ítélnék Önhöz illőnek. Állítólag a berendezése is ápolt, különösen egy lakatlan lakhoz képest.
*Idő közben, hogy szavai peregnek ajkairól, el is indul, reményei szerint követi a nő, s talán szolgái is nyomukba erednek a holmijával. A kigondolt ház szerencsére a kúriától távolabb esik, s valamelyest a két negyed határa, ám inkább a pompásabbak közé sorolódik, nem is kevéssel. De bárhogy is mozdulna, valahogy a nő elébe kerül, ajkai pedig újabb ízzel ismerkedhetnek. A szokottnál valahogy keserűbb, bár mámora maradó, s nem gyorsan illan, ám most fontosabb, hogy mihamarabb kedvére tegyen. Ez az adok-kapok módi mindig is kedvére volt, ennek sajna gyümölcse is termett. Ám ettől inkább csak óvatosabb, mintsem tartózkodó lett.*
*Még ha bikával is vetekedne bármi számban, bizonyos, hogy szarvait olcsón sose adná. Ám nem is tűnik számára olyannak a nő, ki venné bármi részét, míg nem tesz komolyabban ellenére. Hisz most is feltartja, útjában áll, s a többi, miről nem is esik gondolat hirtelen.*
- A Gazdagnegyed olcsóbb épületei is kiválóak, ám Ön csak a legkiválóbbat érdemelheti...
~Sely után...~
-Így, ha megengedi, elvezetem oda, mit leginkább ítélnék Önhöz illőnek. Állítólag a berendezése is ápolt, különösen egy lakatlan lakhoz képest.
*Idő közben, hogy szavai peregnek ajkairól, el is indul, reményei szerint követi a nő, s talán szolgái is nyomukba erednek a holmijával. A kigondolt ház szerencsére a kúriától távolabb esik, s valamelyest a két negyed határa, ám inkább a pompásabbak közé sorolódik, nem is kevéssel. De bárhogy is mozdulna, valahogy a nő elébe kerül, ajkai pedig újabb ízzel ismerkedhetnek. A szokottnál valahogy keserűbb, bár mámora maradó, s nem gyorsan illan, ám most fontosabb, hogy mihamarabb kedvére tegyen. Ez az adok-kapok módi mindig is kedvére volt, ennek sajna gyümölcse is termett. Ám ettől inkább csak óvatosabb, mintsem tartózkodó lett.*
835. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-11-18 22:18:34
Üzenet elküldve: 2012-11-18 22:18:34
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Szelíd
// A Karaván //
* A zöld ork dühösen indul a főtérről a fogadó felé, mivel korábbi küldetését elhalasztották. Dühös, mert átverve érzi magát, dühös, mert elesett egy valószínűleg busás fizetéstől. Ahogy az ajtóra pillant, amit majdnem áttörni készült, megtorpan. Szerencse, hogy tud olvasni, mivel megtanították neki eme tudományt, ami szorosan kapcsolódik orgyilkos munkájához. Dühe elszáll, majd letépi a hirdetést az ajtóról. Nem kell másnak is tudnia, másnak nem kell fizetség, így hátha többet kap. Erős, nagy, több ember munkáját is el tudja végezni. Kinyitja az ajtót, és belép a fogadóba, útja egyből a fogadóshoz vezet, ahol kifaggatja a munkáról és részleteiről. *
* A zöld ork dühösen indul a főtérről a fogadó felé, mivel korábbi küldetését elhalasztották. Dühös, mert átverve érzi magát, dühös, mert elesett egy valószínűleg busás fizetéstől. Ahogy az ajtóra pillant, amit majdnem áttörni készült, megtorpan. Szerencse, hogy tud olvasni, mivel megtanították neki eme tudományt, ami szorosan kapcsolódik orgyilkos munkájához. Dühe elszáll, majd letépi a hirdetést az ajtóról. Nem kell másnak is tudnia, másnak nem kell fizetség, így hátha többet kap. Erős, nagy, több ember munkáját is el tudja végezni. Kinyitja az ajtót, és belép a fogadóba, útja egyből a fogadóshoz vezet, ahol kifaggatja a munkáról és részleteiről. *
834. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-11-18 21:14:59
Üzenet elküldve: 2012-11-18 21:14:59
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Keldras Garon Figyelmébe!//
*Lagnar ásítozva hagyja el a fogadót, majd az ajtaját tárva hagyja törpe barátjának, s a csuklyáját a fejére húzza. Miután elhagyja a fogadót, az ajtó mellé áll, s ott várakozik barátjára, majd mikor Ő is kiballag a fogadóból, biccent a fejével, s megindul a szegénynegyed felé.*
-Jobb lesz, ha sietsz, mert így nem fogsz sosem érsz utol. *Neveti el magát Lagnar, miközben lehagyja Keldrast a Szegénynegyedhez vezető ösvényen.*
*Lagnar ásítozva hagyja el a fogadót, majd az ajtaját tárva hagyja törpe barátjának, s a csuklyáját a fejére húzza. Miután elhagyja a fogadót, az ajtó mellé áll, s ott várakozik barátjára, majd mikor Ő is kiballag a fogadóból, biccent a fejével, s megindul a szegénynegyed felé.*
-Jobb lesz, ha sietsz, mert így nem fogsz sosem érsz utol. *Neveti el magát Lagnar, miközben lehagyja Keldrast a Szegénynegyedhez vezető ösvényen.*
833. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-11-18 20:24:27
Üzenet elküldve: 2012-11-18 20:24:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 162
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 162
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Szelíd
//Jobb egy kutya két mókusnál//
*Bellgaraf épp a főtéren sétál. Még új itt tehát nem ismeri ki magát a városban, épp ezt indult felfedezni.Békésen sétál, a bankot, kovácsot, vajákost, és az egyéb létfontosságú dolgokat keresve, amikor, egy kisebb természeti katasztrófa tarolja le, majd kinyögi:*
-Huppszii!!!! Bocsi, én nem akartam, de tényleg!
- Semmi baj, megesik az iylen.
*Mondja Bellgaraf, majd hirtelen nagyon összezavarodik. Ezt tényleg ő mondta volna? Nem emlékszik mikor lett ilyen kedves, a belé szaladó idegenekkel*
- De azért vigyázhatnál jobban.
*Teszi hozzá zavartan, és felsegíti a lányt. Na már megint, mi az hogy felsegíti? Elvégre ő szaladt bele... Bellgaraf már tényleg zavarban van, és csakis arra vágyik, hogy lelépjen a helyszínről, de gyorsan. Csak ekkor néz a lány szemébe, és teljesen lemerevedik. Egyszerűen nem tud megmozdulni. Csak nézi azokat a gyönyörű szemeket, és teljesen beléjük szeret, bár ezt magának se árulná el. Kb. 1 perc bambulás után megszólal:*
- Nem találkozhatnánk valahol később? Bocsánat kérésül meghívlak egy italra.
*Közben eszébe jut, hogy nem is neki kéne bocsánatot kérnie, de nincs magánál, ezt is alig sikerült kinyögnie. Most reménykedve vár e lány válaszára.*
*Bellgaraf épp a főtéren sétál. Még új itt tehát nem ismeri ki magát a városban, épp ezt indult felfedezni.Békésen sétál, a bankot, kovácsot, vajákost, és az egyéb létfontosságú dolgokat keresve, amikor, egy kisebb természeti katasztrófa tarolja le, majd kinyögi:*
-Huppszii!!!! Bocsi, én nem akartam, de tényleg!
- Semmi baj, megesik az iylen.
*Mondja Bellgaraf, majd hirtelen nagyon összezavarodik. Ezt tényleg ő mondta volna? Nem emlékszik mikor lett ilyen kedves, a belé szaladó idegenekkel*
- De azért vigyázhatnál jobban.
*Teszi hozzá zavartan, és felsegíti a lányt. Na már megint, mi az hogy felsegíti? Elvégre ő szaladt bele... Bellgaraf már tényleg zavarban van, és csakis arra vágyik, hogy lelépjen a helyszínről, de gyorsan. Csak ekkor néz a lány szemébe, és teljesen lemerevedik. Egyszerűen nem tud megmozdulni. Csak nézi azokat a gyönyörű szemeket, és teljesen beléjük szeret, bár ezt magának se árulná el. Kb. 1 perc bambulás után megszólal:*
- Nem találkozhatnánk valahol később? Bocsánat kérésül meghívlak egy italra.
*Közben eszébe jut, hogy nem is neki kéne bocsánatot kérnie, de nincs magánál, ezt is alig sikerült kinyögnie. Most reménykedve vár e lány válaszára.*
832. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-11-18 16:08:51
Üzenet elküldve: 2012-11-18 16:08:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 376
OOC üzenetek: 211
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 376
OOC üzenetek: 211
Játékstílus: Szelíd
//Kaleya Seron figyelmébe//
*Amint kiér a fogadóból, fejére húzza a csuklyát is. Így arca teljesen a sötétség homályába vész és csak az agyarai illetve szeme színe tanúskodik kilétéről...
Az ajtó halkan csukódik be mögötte, mire az ork körbenéz sehol senki az éjszakában rajtuk kívül.
Ellépdel az ajtótól és int fejével Kaleyának, hogy indulnak.*
-A Fogadósnak hagytam egy üzenetet... majd meglátjuk kik akadnak ránk... és kikre fogunk mi akadni. Bár van egy olyan érzésem, hogy a mai harcosokból hiányzik már az a türelem és tisztelet, mint a régiekből, szóval jobb lesz Őket majd tanítani...
*Mondja és mivel elsiklott felszínes figyelme afölött, hogy Kaleya mennyire figyelmes, így szól:*
-Hagytam neki, egy hamu nyomot, hogy követhessen bennünket. Már ha akarja...
*Mondja az ork, azzal nem akar több szót pazarolni és megindul a szegénynegyed irányába.*
-Ha minden igaz a kúria alsó járatai, ahol régen az ellenségeim éltek... még járhatóak és tán nem is égett le annyira mint maga az épület.
*Mondja és azzal társnőjével illetve annak kutyájával elvesznek a sötétben.*
*Amint kiér a fogadóból, fejére húzza a csuklyát is. Így arca teljesen a sötétség homályába vész és csak az agyarai illetve szeme színe tanúskodik kilétéről...
Az ajtó halkan csukódik be mögötte, mire az ork körbenéz sehol senki az éjszakában rajtuk kívül.
Ellépdel az ajtótól és int fejével Kaleyának, hogy indulnak.*
-A Fogadósnak hagytam egy üzenetet... majd meglátjuk kik akadnak ránk... és kikre fogunk mi akadni. Bár van egy olyan érzésem, hogy a mai harcosokból hiányzik már az a türelem és tisztelet, mint a régiekből, szóval jobb lesz Őket majd tanítani...
*Mondja és mivel elsiklott felszínes figyelme afölött, hogy Kaleya mennyire figyelmes, így szól:*
-Hagytam neki, egy hamu nyomot, hogy követhessen bennünket. Már ha akarja...
*Mondja az ork, azzal nem akar több szót pazarolni és megindul a szegénynegyed irányába.*
-Ha minden igaz a kúria alsó járatai, ahol régen az ellenségeim éltek... még járhatóak és tán nem is égett le annyira mint maga az épület.
*Mondja és azzal társnőjével illetve annak kutyájával elvesznek a sötétben.*
831. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-11-18 13:10:47
Üzenet elküldve: 2012-11-18 13:10:47
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 338
OOC üzenetek: 542
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 338
OOC üzenetek: 542
Játékstílus: Szelíd
//A karaván//
* Eldon nem tudja elhinni, hogy ekkora balszerencséje van. Pont most, mikor minden adósságát rendezni tudná, az állítólagos barátai cserben hagyják. Két társa közül egyik a befolyásolható öccse, a másik pedig a mellette lépdelő csendes, ám kíméletlen unokatestvére, kitől a kiszámíthatatlansága miatt, a mai napig retteg. Persze ez a rettegés nem alaptalan, hisz ezt az egészet ő találta ki. S ha erre képes volt, akkor ugyan mit remélhetne ő - még így is, hogy rokon?
"Nem kellett volna belemásznunk. Túl lőttünk a célon."*
- Biztos, hogy ez be fog vállni? * kérdezi Eldon a férfit, kinek unott arcáról semmit sem lehet leolvasni.*
- Ha nem, hát majd megpróbáljuk még egyszer * feleli Mars, mire Eldon felnevet, de a másik arca azt mutatja, hogy nem tréfált.
*"És tényleg képes lenne rá"
* Azzal Eldon jobban magára húzza csuklyáját, s körbetekint, bár aligha van mitől félnie. Amit tesz, legális. Csupán szerinte túl sok szemet vonnak ezzel magukra. De Mars biztos a dolgában, már pedig neki eddig is igaza volt.
Eldon, az unokatestvére figyelő tekintetének kereszttüzében ragasztja a fogadó ajtajára, a felhívást, melyre remélhetőleg lesz jelentkező. Ha nem... hát akkor bajban lesznek. Nagyobban, mint most.
A felhívás így szól:
"Kalandorok, harcosok, vándorok!
Karavánkísérőket keresünk, kik a városból induló gulya útját felügyelnék, egészen a karavánpihenőig. Az effajta út, mindig tartogat magában veszélyt, éppen ezért kínálunk 150 aranyat a szolgálat felvételénél, s még 150-et, annak leadásánál. Érdeklődni a fogadósnál, a nap bármely szakában."
Ennyi, se több, se kevesebb. Mars, és Grise nem tudnak írni, így Eldonra jutott a feladat, aki fiatal korában elkezdte tanulni a betűvetés tudományát, ám sok hasznát nem vette, tehát nem is gyakorolta a dolgot. Már az is nagy dolog, hogy emlékezett, miként jelölik a 150-et. Na, de mintha az számtan lett volna. Mindegy, azt sem űzte sokáig.
Most, hogy a főtér ki van pipálva, mehetnek a város további, forgalmas színtereire. Reményük szerint sikerül összeszedni, úgy öt embert. Fő a biztonság, meg aztán az a 300 arany, nem pénz. Legalábbis most már...*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.11.18 13:18:54
* Eldon nem tudja elhinni, hogy ekkora balszerencséje van. Pont most, mikor minden adósságát rendezni tudná, az állítólagos barátai cserben hagyják. Két társa közül egyik a befolyásolható öccse, a másik pedig a mellette lépdelő csendes, ám kíméletlen unokatestvére, kitől a kiszámíthatatlansága miatt, a mai napig retteg. Persze ez a rettegés nem alaptalan, hisz ezt az egészet ő találta ki. S ha erre képes volt, akkor ugyan mit remélhetne ő - még így is, hogy rokon?
"Nem kellett volna belemásznunk. Túl lőttünk a célon."*
- Biztos, hogy ez be fog vállni? * kérdezi Eldon a férfit, kinek unott arcáról semmit sem lehet leolvasni.*
- Ha nem, hát majd megpróbáljuk még egyszer * feleli Mars, mire Eldon felnevet, de a másik arca azt mutatja, hogy nem tréfált.
*"És tényleg képes lenne rá"
* Azzal Eldon jobban magára húzza csuklyáját, s körbetekint, bár aligha van mitől félnie. Amit tesz, legális. Csupán szerinte túl sok szemet vonnak ezzel magukra. De Mars biztos a dolgában, már pedig neki eddig is igaza volt.
Eldon, az unokatestvére figyelő tekintetének kereszttüzében ragasztja a fogadó ajtajára, a felhívást, melyre remélhetőleg lesz jelentkező. Ha nem... hát akkor bajban lesznek. Nagyobban, mint most.
A felhívás így szól:
"Kalandorok, harcosok, vándorok!
Karavánkísérőket keresünk, kik a városból induló gulya útját felügyelnék, egészen a karavánpihenőig. Az effajta út, mindig tartogat magában veszélyt, éppen ezért kínálunk 150 aranyat a szolgálat felvételénél, s még 150-et, annak leadásánál. Érdeklődni a fogadósnál, a nap bármely szakában."
Ennyi, se több, se kevesebb. Mars, és Grise nem tudnak írni, így Eldonra jutott a feladat, aki fiatal korában elkezdte tanulni a betűvetés tudományát, ám sok hasznát nem vette, tehát nem is gyakorolta a dolgot. Már az is nagy dolog, hogy emlékezett, miként jelölik a 150-et. Na, de mintha az számtan lett volna. Mindegy, azt sem űzte sokáig.
Most, hogy a főtér ki van pipálva, mehetnek a város további, forgalmas színtereire. Reményük szerint sikerül összeszedni, úgy öt embert. Fő a biztonság, meg aztán az a 300 arany, nem pénz. Legalábbis most már...*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.11.18 13:18:54
830. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-11-18 12:10:32
Üzenet elküldve: 2012-11-18 12:10:32
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
*Éjszaka. A maga végtelen tökéletességében, ahogy elterül a világon a sötétség... Shaerd szereti a sötétséget. Mintha a fejében lakozó árnyak kiterülnének a világra, s ilyenkor mindenki azt tapasztalhatná belőle, amit ő. Persze ez nem így működik. Ő pontosan tudja magáról, hogy nem normális. Elvégre nem normális magatartás az amit művel egész életében. De mindez nem számít, amíg nem kapják el. Ez a legfontosabb. Életben maradni mindig, bármilyen áron,
túlélőnek maradni az élet játékában. Elvégre, ez az egész amiben léteznek, amiben élnek, nem más számára, mint egy játék. Egy olyan játék ahol ő az aki eldönti ki marad életben és ki haljon meg. Ez a tudat önnön tökéletességét erősíti benne, s a felsőbbrendűség érzetét biztosítja számára. Mert ő más. Külsőre nem különbözik ugyan másoktól, de belül üres. Nincsenek érzelmek. Nincs könyörület. Csak üres sötétség amit mindig mindenhol magával hordoz, egy Árnyék ha úgy tetszik, s ahogy maga is nevezni szokta olykor.
Szürke fakó lova, Köd hátán érkezik Artheniorba, éjnek évadján. A főtér többé-kevésbé csendes és nyugodt, nem zavarja más, csupán a tavernából kiszűrődő részeg tivornya zajongása. Erszényében lapuló aranyának csengéséből nagyjából meg tudja saccolni, mennyiből kell gazdálkodnia, s az vajh meddig lesz elég, hogy fenntartsa a képet, amit önmagáról alakított ki a külvilág felé. Elvégre ő nem más, mint Shaerd Wamy, egy nemes a messzi Északról. Ez oly egyszerű hazugság, hogy nem lehet belebonyolódni. Elvégre ki kérdezősködne utána itt délen? A világon senkit sem érdekel a kiléte, és ez bizony így van rendjén.
Első útja, értelemszerűen a tavernához vezet, ahol egy kisfiú markába ejtve pár aranyat, arra ösztönzi a kisembert, hogy lovát vezesse a megfelelő helyre, s lássa el. Ő maga pedig egy mély sóhaj és kiadós nyújtózás után belöki a kocsma ajtaját, s be is lép azon tüstént, az éjszakai fagy elől való védekezésképpen.*
A hozzászólás írója (Shaerd Wamy) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.11.18 12:16:59
túlélőnek maradni az élet játékában. Elvégre, ez az egész amiben léteznek, amiben élnek, nem más számára, mint egy játék. Egy olyan játék ahol ő az aki eldönti ki marad életben és ki haljon meg. Ez a tudat önnön tökéletességét erősíti benne, s a felsőbbrendűség érzetét biztosítja számára. Mert ő más. Külsőre nem különbözik ugyan másoktól, de belül üres. Nincsenek érzelmek. Nincs könyörület. Csak üres sötétség amit mindig mindenhol magával hordoz, egy Árnyék ha úgy tetszik, s ahogy maga is nevezni szokta olykor.
Szürke fakó lova, Köd hátán érkezik Artheniorba, éjnek évadján. A főtér többé-kevésbé csendes és nyugodt, nem zavarja más, csupán a tavernából kiszűrődő részeg tivornya zajongása. Erszényében lapuló aranyának csengéséből nagyjából meg tudja saccolni, mennyiből kell gazdálkodnia, s az vajh meddig lesz elég, hogy fenntartsa a képet, amit önmagáról alakított ki a külvilág felé. Elvégre ő nem más, mint Shaerd Wamy, egy nemes a messzi Északról. Ez oly egyszerű hazugság, hogy nem lehet belebonyolódni. Elvégre ki kérdezősködne utána itt délen? A világon senkit sem érdekel a kiléte, és ez bizony így van rendjén.
Első útja, értelemszerűen a tavernához vezet, ahol egy kisfiú markába ejtve pár aranyat, arra ösztönzi a kisembert, hogy lovát vezesse a megfelelő helyre, s lássa el. Ő maga pedig egy mély sóhaj és kiadós nyújtózás után belöki a kocsma ajtaját, s be is lép azon tüstént, az éjszakai fagy elől való védekezésképpen.*
A hozzászólás írója (Shaerd Wamy) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.11.18 12:16:59
829. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-11-18 11:51:28
Üzenet elküldve: 2012-11-18 11:51:28
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 124
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 124
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Megfontolt
//Eleonor Nesayang, Iskandar Nesayang, Korria Firavel//
*Zet hasát szorítva hull a kemény macskakövekre, a karjáak köszönhetően tompítja az esést, és nem veri be fejét. Torkából vér folyik a talajra. "Erős egy ember, nem kellett volna ilyan vakmerőnek lennem, így is nagyon el vagyok gyengülve." Kevés pihenés után megpróbálkozik a felállásal, de ahogy jobb lábára áll újra összerogy. "Semmivel nem javult a lábom, nem jó, nagyon nem jó." Ekkor odalép hozzá a szolga és felsegíti a sebesültet.*
-Köszönöm!
*Köszöni meg ridegen az inasnak, ki gazdáa után vezeti az elfet. A társalgásba nem szól bele, nincs is olyan helyzetben hogy beleszólhasson. Csendben követi a kis csapatot, és közben végig Eleonort figyeli. "Nem tudom most mi lesz, de nagyon örülök hogy segítettem nektek, még ha emiatt nagy bajba is kerültem." Az elf nő vezeti a sort a szegénynegyed felé. "Hát újra visszatérek ide újra és újra, a helyre ahol a szenvedés és az éhezés az úr." Ezekkel a gondolatokkal lép rá a negyed mocskos utcájára.*
*Zet hasát szorítva hull a kemény macskakövekre, a karjáak köszönhetően tompítja az esést, és nem veri be fejét. Torkából vér folyik a talajra. "Erős egy ember, nem kellett volna ilyan vakmerőnek lennem, így is nagyon el vagyok gyengülve." Kevés pihenés után megpróbálkozik a felállásal, de ahogy jobb lábára áll újra összerogy. "Semmivel nem javult a lábom, nem jó, nagyon nem jó." Ekkor odalép hozzá a szolga és felsegíti a sebesültet.*
-Köszönöm!
*Köszöni meg ridegen az inasnak, ki gazdáa után vezeti az elfet. A társalgásba nem szól bele, nincs is olyan helyzetben hogy beleszólhasson. Csendben követi a kis csapatot, és közben végig Eleonort figyeli. "Nem tudom most mi lesz, de nagyon örülök hogy segítettem nektek, még ha emiatt nagy bajba is kerültem." Az elf nő vezeti a sort a szegénynegyed felé. "Hát újra visszatérek ide újra és újra, a helyre ahol a szenvedés és az éhezés az úr." Ezekkel a gondolatokkal lép rá a negyed mocskos utcájára.*
828. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-11-17 23:10:20
Üzenet elküldve: 2012-11-17 23:10:20
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 103
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 103
Játékstílus: Szelíd
//Zetriat Iuthar, Iskandar Nesayang, Korria Firavel//
*Nem igazán érti mi van az apja és e között az ismeretlen nő között, de annyit felfog, hogy valami meghatározhatatlan vonzalom és feszültség izzítja fel a levegőt. A nő végül lebeszéli az apját a véres megtorlásról, de amikor hasba vágja Zetriatot, akkor elhagyja a száján egy gyenge*
-Ne! *kiáltás. Tudja, hogy nem tud mit tenni. Közelebb úgysem engedik Zethez, a legjobb ha nem bosszantja tovább az apját. Jelenleg a legtöbb, amit Zetriatért tehet, hogy megpróbálja meggyőzni apját arról, hogy az elf semmit nem tett, ami miatt megtorlást érdemelne. Az apja odalép hozzá. Csendben, egy szó nélkül végighallgatja, amit mond neki. Nem válaszol, csak lehajtja a fejét.*
~Miért akarod, hogy más legyek, mint az anyám volt? Miért nem lehetek olyan?~
*Egy szó nélkül követi az apját. Nem akarja még jobban veszélybe sodorni Zetriatot. Úgy dönt, majd a házban megpróbál az apja lelkére beszélni. Akkor viszont már nem tud nem megszólalni, amikor az apja az ismeretlen nő gondjaira bízza*
-Ki ez a nő? *kérdi kíváncsisággal vegyes izgatottsággal a hangjában. Nem tetszik neki ez a Korriának nevezett nőszemély. És amennyire meg tudja állapítani, őt sem kedveli az elf nő. Szinte végigfut a hátán a bőr, amikor a szabályokról beszél neki.*
~Nevetséges. Mindenhova vele akar kísértetni? És honnan került elő? Még sosem láttam Artheniorban. És mi az, hogy ő vezet minket?~
*Óvatosan az apjára pillant. Amikor mellette áll, mindig úgy érzi magát, mint egy kisgyerek. Nem is figyeli merre mennek, igazából a tenyerében van az egész város, de sejti és érzi, hogy ezt egy ideig nem lesz alkalma látni. Újra az előttük haladó nőre téved a tekintete. Nagyon nem tetszik neki az a lekezelő modor, ahogy vele beszélt. Az meg főképp nem, ahogy az apjával bánik. Eleonor tisztában van vele, hogy amióta az anyja meghalt, nem volt nő az apja életében. Eleonort pedig ez nem zavarta, hiszen, amikor már elég nagy lett hozzá, őt tartották a ház úrnőjének. Most viszont megjelent ez a nő, akiről semmit nem tud, csak azt, hogy az apja közelébe akar férkőzni.*
~Meg kell győznöm apámat, hogy rosszul cselekszik. Zetriat nem rossz elf. Nem ő volt az, aki becsapott. Sőt... ő sosem adta fel.~
*Hátrapillant Zetriatra, akit Jalhel rángat mögöttük. A tekintetük összetalálkozik, és Eleonor megpróbál egy bíztató pillantást küldeni felé.*
~Minden rendben lesz, Zetriat! Nem engedem, hogy bántsanak!~ *gondolja magában.*
*Nem igazán érti mi van az apja és e között az ismeretlen nő között, de annyit felfog, hogy valami meghatározhatatlan vonzalom és feszültség izzítja fel a levegőt. A nő végül lebeszéli az apját a véres megtorlásról, de amikor hasba vágja Zetriatot, akkor elhagyja a száján egy gyenge*
-Ne! *kiáltás. Tudja, hogy nem tud mit tenni. Közelebb úgysem engedik Zethez, a legjobb ha nem bosszantja tovább az apját. Jelenleg a legtöbb, amit Zetriatért tehet, hogy megpróbálja meggyőzni apját arról, hogy az elf semmit nem tett, ami miatt megtorlást érdemelne. Az apja odalép hozzá. Csendben, egy szó nélkül végighallgatja, amit mond neki. Nem válaszol, csak lehajtja a fejét.*
~Miért akarod, hogy más legyek, mint az anyám volt? Miért nem lehetek olyan?~
*Egy szó nélkül követi az apját. Nem akarja még jobban veszélybe sodorni Zetriatot. Úgy dönt, majd a házban megpróbál az apja lelkére beszélni. Akkor viszont már nem tud nem megszólalni, amikor az apja az ismeretlen nő gondjaira bízza*
-Ki ez a nő? *kérdi kíváncsisággal vegyes izgatottsággal a hangjában. Nem tetszik neki ez a Korriának nevezett nőszemély. És amennyire meg tudja állapítani, őt sem kedveli az elf nő. Szinte végigfut a hátán a bőr, amikor a szabályokról beszél neki.*
~Nevetséges. Mindenhova vele akar kísértetni? És honnan került elő? Még sosem láttam Artheniorban. És mi az, hogy ő vezet minket?~
*Óvatosan az apjára pillant. Amikor mellette áll, mindig úgy érzi magát, mint egy kisgyerek. Nem is figyeli merre mennek, igazából a tenyerében van az egész város, de sejti és érzi, hogy ezt egy ideig nem lesz alkalma látni. Újra az előttük haladó nőre téved a tekintete. Nagyon nem tetszik neki az a lekezelő modor, ahogy vele beszélt. Az meg főképp nem, ahogy az apjával bánik. Eleonor tisztában van vele, hogy amióta az anyja meghalt, nem volt nő az apja életében. Eleonort pedig ez nem zavarta, hiszen, amikor már elég nagy lett hozzá, őt tartották a ház úrnőjének. Most viszont megjelent ez a nő, akiről semmit nem tud, csak azt, hogy az apja közelébe akar férkőzni.*
~Meg kell győznöm apámat, hogy rosszul cselekszik. Zetriat nem rossz elf. Nem ő volt az, aki becsapott. Sőt... ő sosem adta fel.~
*Hátrapillant Zetriatra, akit Jalhel rángat mögöttük. A tekintetük összetalálkozik, és Eleonor megpróbál egy bíztató pillantást küldeni felé.*
~Minden rendben lesz, Zetriat! Nem engedem, hogy bántsanak!~ *gondolja magában.*
827. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-11-17 22:53:00
Üzenet elküldve: 2012-11-17 22:53:00
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
* Hűséget esküdött amit vérrel pecsételtek meg, akár két barbár törzs. Iskandar viselkedése megint csak ostoba, azonban úgy látja, hogy ez a férfi teljesen vakon jár.
~ Ezzel tényleg gondok vannak, de sebaj. Egyszer úgyis rájön, hogy mennyire elfogadhatatlanul viselkedik másokkal.~ Mondja ki magában, majd a második esetben nem tudja megmenteni szerencsétlen elfet.
~ Remélem most már elégedett vagy, hogy egy sérült hegyes fülűvel elbántál. ~ Továbbiakban mélyen hallgat. Figyeli az eseményeket, ami nagyon feltűnő.*
- Rendben, akkor indulhatunk a Gazdagnegyedbe. Ami a lánya felügyeletét illeti, azt tekintse elintézettnek. * Nem mosolyog, hanem az arcára visszatér az unottság mint maszk. Odalép Eleonorhoz, majd hűvösen belenéz a szemeibe.*
- Előlem senki sem szökik meg. * Szinte felnyársalja a nézésével, majd a csoport élére áll, hogy átvezethesse őket a szegényeken.*
- De majd mindent el fogok mondani a szabályaimról, majd ha 'otthon' leszünk. * Megindul egy könnyed tempóban. Eleonor mellett köt ki, hogyha menekülni akarna akkor elég legyen kigáncsolni a lábát, vagy visszahúzni.*
- Tudok egy nagyon rövid utat a Szegénynegyedben. Szóval senki sem fogja észrevenni a mocskot. * Hangja rideg akár egy hideg acél. Olykor megnézi a társaságot, és azt veszi észre, hogy eddig nem táplál senki felé érzelmeket.
~ Talán jobb így, talán nem.~ Kicsit sóhajt, aztán némán bandukol az új otthona felé.
~ Nemesi ház? Nem hittem volna, hogy eljutok egybe is. ~
~ Ezzel tényleg gondok vannak, de sebaj. Egyszer úgyis rájön, hogy mennyire elfogadhatatlanul viselkedik másokkal.~ Mondja ki magában, majd a második esetben nem tudja megmenteni szerencsétlen elfet.
~ Remélem most már elégedett vagy, hogy egy sérült hegyes fülűvel elbántál. ~ Továbbiakban mélyen hallgat. Figyeli az eseményeket, ami nagyon feltűnő.*
- Rendben, akkor indulhatunk a Gazdagnegyedbe. Ami a lánya felügyeletét illeti, azt tekintse elintézettnek. * Nem mosolyog, hanem az arcára visszatér az unottság mint maszk. Odalép Eleonorhoz, majd hűvösen belenéz a szemeibe.*
- Előlem senki sem szökik meg. * Szinte felnyársalja a nézésével, majd a csoport élére áll, hogy átvezethesse őket a szegényeken.*
- De majd mindent el fogok mondani a szabályaimról, majd ha 'otthon' leszünk. * Megindul egy könnyed tempóban. Eleonor mellett köt ki, hogyha menekülni akarna akkor elég legyen kigáncsolni a lábát, vagy visszahúzni.*
- Tudok egy nagyon rövid utat a Szegénynegyedben. Szóval senki sem fogja észrevenni a mocskot. * Hangja rideg akár egy hideg acél. Olykor megnézi a társaságot, és azt veszi észre, hogy eddig nem táplál senki felé érzelmeket.
~ Talán jobb így, talán nem.~ Kicsit sóhajt, aztán némán bandukol az új otthona felé.
~ Nemesi ház? Nem hittem volna, hogy eljutok egybe is. ~
826. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-11-17 22:30:30
Üzenet elküldve: 2012-11-17 22:30:30
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Furcsa ezen összjáték. Az elf, mintha kívánná a hatalmas öklöt képébe. Eleonor üvöltözik, miközben Iskandar elborult elmével lendíti öklét. Arra azonban finom kezek fonódnak, melyek megállítják a cselekedetet. Ellenzi a mozdulatot és ez tekintetéből is kisüt. Továbbra is áll, öklével a levegőben, készen arra, hogy ismét indítsa ütését. Ekkor azonban halk suttogást hall füle mellől. Felmordul és oldalra fordítja dühös tekintetét.*
- Asszony, utánam jöttél, tehát hűséget esküdtél. Most mégis hogy merészelsz ezek után megállítani? Atyai jogom rendezni ezen ügyet. Ha most nem teszem meg és nem ütöm meg ezen suhancot egy nő miatt, az egész város gúnyának tárgyává teszem magam. Ezt viszont nem kockáztatom. Az őrség tisztában van kilétemmel, egy pofon pedig senkinek nem árt, főleg egy ilyen suhancnak, ki már kiállásával könyörög öklömért. *morogja. Az arcára kapott csókra nem reagál. Kiegyenesedik, majd egy rántással kiszabadítja karját fogságából. Jalhel továbbra is távol tartja lányát, így van lehetősége. Előre lép és gyomron vágja a nem kívánatos egyént. Ezek után szolgájára néz.*
- Fogd azt a ficsúrt és hozd. Otthon tényleges kezelésbe veszem. *jelenti ki hidegen. Most, hogy nem hagyta gúny tárgyává válni önmagát, ideje foglalkoznia a többiekkel. Az elf innentől kezdve nem érdekli. Lányához lép, megragadja karját és húzni kezdi.*
- Még mindig túlzottan olyan vagy, mint amilyen anyád volt... Velem jössz, most! Vagy végzek azzal a szerencsétlennel. De most szólok, ha elvettem életét, utána ugyanúgy velem kell jönnöd. *remélhetőleg ezen indok miatt gyermeke magától is jönni fog. Épp ezért nem fejt ki komolyabb erőt a lány húzására.*
- Korria! Ostobán viselkedem és barbár módon, tény, de olykor szükséges. Ha viszont tényleges hűséggel adózol felém, el kell fogadnod ezt is, ahogy minden mást. Nevem Iskandar Nesayang. Ha továbbra is mellettem akarsz maradni, vezess mihamarabb a gazdagnegyedbe. Onnantól én foglak titeket vezetni hazáig. És volna itt még valami. Lányom felügyeletét részben rád fogom bízni. Mivel nő vagy, több helyre követheted. De engedelmeskedni, csak nekem engedelmeskedsz, neki nem. Remélem érthető voltam és világos. *magyaráz nyugodtan. Míg beszélt, megállt. A főtéren szétnéz, mindent alaposan megjegyezve. Régen járt erre. Némi nosztalgikus érzés tört rá, de ezzel együtt szomorúság is költözött szívébe ismét.*
- Asszony, utánam jöttél, tehát hűséget esküdtél. Most mégis hogy merészelsz ezek után megállítani? Atyai jogom rendezni ezen ügyet. Ha most nem teszem meg és nem ütöm meg ezen suhancot egy nő miatt, az egész város gúnyának tárgyává teszem magam. Ezt viszont nem kockáztatom. Az őrség tisztában van kilétemmel, egy pofon pedig senkinek nem árt, főleg egy ilyen suhancnak, ki már kiállásával könyörög öklömért. *morogja. Az arcára kapott csókra nem reagál. Kiegyenesedik, majd egy rántással kiszabadítja karját fogságából. Jalhel továbbra is távol tartja lányát, így van lehetősége. Előre lép és gyomron vágja a nem kívánatos egyént. Ezek után szolgájára néz.*
- Fogd azt a ficsúrt és hozd. Otthon tényleges kezelésbe veszem. *jelenti ki hidegen. Most, hogy nem hagyta gúny tárgyává válni önmagát, ideje foglalkoznia a többiekkel. Az elf innentől kezdve nem érdekli. Lányához lép, megragadja karját és húzni kezdi.*
- Még mindig túlzottan olyan vagy, mint amilyen anyád volt... Velem jössz, most! Vagy végzek azzal a szerencsétlennel. De most szólok, ha elvettem életét, utána ugyanúgy velem kell jönnöd. *remélhetőleg ezen indok miatt gyermeke magától is jönni fog. Épp ezért nem fejt ki komolyabb erőt a lány húzására.*
- Korria! Ostobán viselkedem és barbár módon, tény, de olykor szükséges. Ha viszont tényleges hűséggel adózol felém, el kell fogadnod ezt is, ahogy minden mást. Nevem Iskandar Nesayang. Ha továbbra is mellettem akarsz maradni, vezess mihamarabb a gazdagnegyedbe. Onnantól én foglak titeket vezetni hazáig. És volna itt még valami. Lányom felügyeletét részben rád fogom bízni. Mivel nő vagy, több helyre követheted. De engedelmeskedni, csak nekem engedelmeskedsz, neki nem. Remélem érthető voltam és világos. *magyaráz nyugodtan. Míg beszélt, megállt. A főtéren szétnéz, mindent alaposan megjegyezve. Régen járt erre. Némi nosztalgikus érzés tört rá, de ezzel együtt szomorúság is költözött szívébe ismét.*
825. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-11-17 22:13:23
Üzenet elküldve: 2012-11-17 22:13:23
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 124
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 124
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Megfontolt
//Eleonor Nesayang, Iskandar Nesayang, Korria Firavel, Mesélő #4//
*Egy óriási ember száguld hőseink felé. Zet nem tudja mit akar vagy ki ő, sosem látta még, de szemmel láthatóan nagyon mérges. A mellette álló Eleonor rémülten tekint a hegyomlásnyi méretű egyénre. Mint megtudja e személy a nő édesapja. Az elf arréb tolja a hölgyet, és félelem nélküli arccal várja a történéseket. Meg sem próbál elugrani a felé érkező támadás elől, mozdulatlanúl vár. Ekkor egy nő fogja le a feldühödött férfit. Egy pillantást vet a lányra és fogva tartójára, aztán újra a férfira és az őt megállító nőre figyel. Csak ekkor veszi észre a nő hegyes füleit, egy hozzá hasonló elf. Nem érti az egész helyzetet, tanácstalan, nem tudja most mit tegyen. "Mi történik itt? Szóval ő lenne Eleonor édesapja. De ki az az elf?" Egy lépéssel közelebb lép a toronymagas emberhez, és meghajol. Sosem hajolt még meg emberek előtt, de ez most különleges eset, Eleonor apjáról van szó.*
-Zetriat Iuthar a szolgálatára.
*Nyögi ki nevét.*
*Egy óriási ember száguld hőseink felé. Zet nem tudja mit akar vagy ki ő, sosem látta még, de szemmel láthatóan nagyon mérges. A mellette álló Eleonor rémülten tekint a hegyomlásnyi méretű egyénre. Mint megtudja e személy a nő édesapja. Az elf arréb tolja a hölgyet, és félelem nélküli arccal várja a történéseket. Meg sem próbál elugrani a felé érkező támadás elől, mozdulatlanúl vár. Ekkor egy nő fogja le a feldühödött férfit. Egy pillantást vet a lányra és fogva tartójára, aztán újra a férfira és az őt megállító nőre figyel. Csak ekkor veszi észre a nő hegyes füleit, egy hozzá hasonló elf. Nem érti az egész helyzetet, tanácstalan, nem tudja most mit tegyen. "Mi történik itt? Szóval ő lenne Eleonor édesapja. De ki az az elf?" Egy lépéssel közelebb lép a toronymagas emberhez, és meghajol. Sosem hajolt még meg emberek előtt, de ez most különleges eset, Eleonor apjáról van szó.*
-Zetriat Iuthar a szolgálatára.
*Nyögi ki nevét.*
824. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-11-17 21:39:32
Üzenet elküldve: 2012-11-17 21:39:32
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 103
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 103
Játékstílus: Szelíd
//Zetriat Iuthar, Iskandar Nesayang, Korria Firavel és Mesélő #4//
*Apja elindul feléjük, abban a pár pillanatban felkészül a legrosszabbra, már a száján van, a magyarázat, de az apja nem is őt, hanem Zetriatot veszi célba. Eleonor felkiált és már indulna is az apja felé, amikor Jalhel közéjük áll.*
-Engedj oda! *kiált rá a fiúra* - Engedj! *próbál odakerül az apjához, és amikor látja, hogy nem fog menni, megáll és próbálja jobb belátásra téríteni az apját.*
-Ne csináld, kérlek! Ő nem az... ő csak egy barát, aki végig mellettem volt! Kérlek, hagyd őt békén!
~Ha bántja... nem, nem bánthatja. Itt főleg nem. Biztos neki adták a döntés jogát, de akkor sem. Zetriat nem tett semmi rosszat.~ *Úgy dönt ezt fennhangon is elmondja.*
-Ő nem csinált semmit! Nem ő volt a bűnös. *és akkor eszébe jut megint Geradras, aki sok embert megölt, csak azért, hogy kijussanak a városból.*
~Felesleges volt...~
*Ekkor a nő, aki az apjával volt, és Eleonor még életében nem látta, az apa és Zetriat közé áll. Megpróbálja meggyőzni Iskandart, hogy nem cselekszik helyesen, ha itt, mindenki szeme láttára bünteti meg Zetriatot.*
~Egyáltalán nem érdemel büntetést. Kérlek, hallgass rá! Akkor még van időm megmenteni Zetriatot!~
*Magában ő is győzködi az apját, hogy gondoljon a hírnevére és ne keveredjen verekedésbe a nyílt utcán. Főleg nem Arthenior főterén. Közben, észre sem veszi, hogy Jalhel már nem tartja olyan erősen, csak éppen annyira, hogy ne tudjon még közelebb menni hozzájuk.*
-Kérlek, apám! Ő semmiről nem tehet. *mondja újból hangosan.* - Ne őt, hanem engem büntess meg!
*Apja elindul feléjük, abban a pár pillanatban felkészül a legrosszabbra, már a száján van, a magyarázat, de az apja nem is őt, hanem Zetriatot veszi célba. Eleonor felkiált és már indulna is az apja felé, amikor Jalhel közéjük áll.*
-Engedj oda! *kiált rá a fiúra* - Engedj! *próbál odakerül az apjához, és amikor látja, hogy nem fog menni, megáll és próbálja jobb belátásra téríteni az apját.*
-Ne csináld, kérlek! Ő nem az... ő csak egy barát, aki végig mellettem volt! Kérlek, hagyd őt békén!
~Ha bántja... nem, nem bánthatja. Itt főleg nem. Biztos neki adták a döntés jogát, de akkor sem. Zetriat nem tett semmi rosszat.~ *Úgy dönt ezt fennhangon is elmondja.*
-Ő nem csinált semmit! Nem ő volt a bűnös. *és akkor eszébe jut megint Geradras, aki sok embert megölt, csak azért, hogy kijussanak a városból.*
~Felesleges volt...~
*Ekkor a nő, aki az apjával volt, és Eleonor még életében nem látta, az apa és Zetriat közé áll. Megpróbálja meggyőzni Iskandart, hogy nem cselekszik helyesen, ha itt, mindenki szeme láttára bünteti meg Zetriatot.*
~Egyáltalán nem érdemel büntetést. Kérlek, hallgass rá! Akkor még van időm megmenteni Zetriatot!~
*Magában ő is győzködi az apját, hogy gondoljon a hírnevére és ne keveredjen verekedésbe a nyílt utcán. Főleg nem Arthenior főterén. Közben, észre sem veszi, hogy Jalhel már nem tartja olyan erősen, csak éppen annyira, hogy ne tudjon még közelebb menni hozzájuk.*
-Kérlek, apám! Ő semmiről nem tehet. *mondja újból hangosan.* - Ne őt, hanem engem büntess meg!
823. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-11-17 21:26:55
Üzenet elküldve: 2012-11-17 21:26:55
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
* Ilyet sem hallott még, hogy valakit csak azért vendégelnek meg, mert volt mersze szembeszállni egy cseppet sem rémisztő alakkal. Lehet, hogy másoknak az, azonban számára olyan a férfi, mint saját maga. Nincs szíve és nem akar érezni, mert attól fél, hogy megsebesül újra.*
- Végül is igazad van, hogy nem mindig nevezhetsz annak, de az asszony szó szerintem annak szól akinek van párja. Egy barbár férfi elég sokszor képes kimondani ezt a szót, ha hívja a párját. A nevem meg nem titok, és szívesen elmondanám ha megkérdeznéd. * Utána ingatja a fejét, hogy a nemes csak aranyakat tud neki ajánlani.*
- Hát egy nemes szíve aranyból van, s pénzen veszi az érzelmeket? Megint csak a hűség mely nevetséges. * Hagyja, hogy leemelje a kacsóját, aztán hagyja ügyködni. Észreveszi, hogy a másik tekintete elkalandozik a tömegbe, majd arra fordul. Keresi azt, hogy mit bámulhat a másik, azonban ő cseppet sem tudja, hogy kit kellene nézni.Nemes után veti magát, hogy könnyedén érkezzenek meg a célponthoz. Egy sérült elfhez és egy nőhöz.
~ Először ütsz aztán kérdezel típus vagy ugye? ~ Kérdezi magában és sóhajt, hogy mekkora jelenetet fog rendezni. Ő aztán tudja, hogy nem szabad feltűnést kelteni, főleg egy forgalmas helyen. Ráadásul őröket is lát.
~ Egy életem, egy halálom, de én még is megpróbálom. ~ Még mielőtt Iskandar öklei letaglóznák szerencsétlen sérültet, akkor ott terem, hogy pörölyét lefogja, közben kénytelen a férfihez bújni. A fülébe súgja a következő szavakat.*
- Ne uram! Ne tegye! Ha szeretné, hogy ne lincseljék meg itt rögtön akkor ne üsse meg. Miért nem megyünk haza. A házban senki sem fogja kérdőre vonni ha lead neki pár pofont.* Reméli ennyivel sikerül eltántorítani a férfit a tervétől és elég észérvet mondott a fülébe. Nem engedi el a férfi öklét mikor valaki hátulról meglöki. Előre dűl és a másik arcára nyom egy csókot. Nem pirul el, hanem maga is meglepett képet vág az egészhez.*
- Ostobán viselkedik, ahogy én. A nevem Korria. * Ezután nem tud mást tenni, mint hallgatni. *
A hozzászólás írója (Korria Firavel) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.11.17 21:40:53
- Végül is igazad van, hogy nem mindig nevezhetsz annak, de az asszony szó szerintem annak szól akinek van párja. Egy barbár férfi elég sokszor képes kimondani ezt a szót, ha hívja a párját. A nevem meg nem titok, és szívesen elmondanám ha megkérdeznéd. * Utána ingatja a fejét, hogy a nemes csak aranyakat tud neki ajánlani.*
- Hát egy nemes szíve aranyból van, s pénzen veszi az érzelmeket? Megint csak a hűség mely nevetséges. * Hagyja, hogy leemelje a kacsóját, aztán hagyja ügyködni. Észreveszi, hogy a másik tekintete elkalandozik a tömegbe, majd arra fordul. Keresi azt, hogy mit bámulhat a másik, azonban ő cseppet sem tudja, hogy kit kellene nézni.Nemes után veti magát, hogy könnyedén érkezzenek meg a célponthoz. Egy sérült elfhez és egy nőhöz.
~ Először ütsz aztán kérdezel típus vagy ugye? ~ Kérdezi magában és sóhajt, hogy mekkora jelenetet fog rendezni. Ő aztán tudja, hogy nem szabad feltűnést kelteni, főleg egy forgalmas helyen. Ráadásul őröket is lát.
~ Egy életem, egy halálom, de én még is megpróbálom. ~ Még mielőtt Iskandar öklei letaglóznák szerencsétlen sérültet, akkor ott terem, hogy pörölyét lefogja, közben kénytelen a férfihez bújni. A fülébe súgja a következő szavakat.*
- Ne uram! Ne tegye! Ha szeretné, hogy ne lincseljék meg itt rögtön akkor ne üsse meg. Miért nem megyünk haza. A házban senki sem fogja kérdőre vonni ha lead neki pár pofont.* Reméli ennyivel sikerül eltántorítani a férfit a tervétől és elég észérvet mondott a fülébe. Nem engedi el a férfi öklét mikor valaki hátulról meglöki. Előre dűl és a másik arcára nyom egy csókot. Nem pirul el, hanem maga is meglepett képet vág az egészhez.*
- Ostobán viselkedik, ahogy én. A nevem Korria. * Ezután nem tud mást tenni, mint hallgatni. *
A hozzászólás írója (Korria Firavel) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.11.17 21:40:53
822. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-11-17 20:56:59
Üzenet elküldve: 2012-11-17 20:56:59
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Viselkedése tényleg értelmetlen volna? Sok év eltelt már azóta. Tizenhat, vagy esetleg tizenhét? A napok összefolytak a nemes számára, így már nem is tudja pontosan. Minden percet kínkeserves örökkévalóságként élt meg a korai években. Most pedig már csak sivár ürességnek. Főleg azóta, hogy lánya megszökött. Azért mégiscsak elgondolkodik a szavakon. Ha így is gondolná, akkor sem ismerné be, hogy tényleg hiábavaló felfogása. Viszont nem gondolja így. Szentül hiszi, hogy esküje, mellyel összekötötte életét szerelmével, örökké tart. Saját haláláig.
A kérdéseket nem tudja mire vélni. Szerinte egyértelmű, hogy miért ajánlotta fel otthonát vendégének. Megköszörüli torkát, majd a nőszemély felé fordulva megszólal.*
- Bátorságodért, ahogy mondod. Te magad mondtad, hogy külsőm rémisztő. Te viszont szembe mertél velem szállni. Tőrt fogtál oldalamhoz, még akkor is, ha hiábavaló volt mindez. Meghívásom fogadd tiszteletem jeléül, nőszemély. *magyaráz. Az asszony szóra felkapja fejét. Az égre emeli tekintetét, majd sóhajt.*
- Asszony... Tán bajod van ezen megnevezéssel? Nem hívhatlak mindig nőnek. Neved pedig még ismeretlen számomra. *fejti ki szavainak okát. Kezdi fárasztani, hogy mindent meg kell magyaráznia. Az okfejtés hatására tekintete kérdővé válik. Kezét közben ellátták, az tény. Ezért talán hálával tartozna, csakhogy ezt sem gondolja. Elvégre nem kérte a másikat, hogy kösse be kezét. Nem is parancsolta neki. Egyszerűen, önmagától cselekedett a hölgyemény, s ez így természetes. Iskandar ábrázata érzelemmentessé válik. Kezét nem húzza el, de nem is tesz közelítő mozdulatot. Csak nyugodt, de hideg tekintettel mered a másikra.*
- Mire vágysz, asszony, nem adhatom meg neked. Az én szívem már elhalt, jó néhány évvel ezelőtt. Arannyal viszont szolgálhatok, ha megfelel. Viszont... Ha netán mégis képes lennél feltámasztani holt lelkemet. Itt esküszöm szolgáim előtt, hogy elveszlek. Ez azonban... Most közlöm, nem fog megtörténni, mert hűségem kötelez s láncokon tart. *mondja.*
- Mindemellett. Ha ez így megfelel neked, akkor szívélyesen fogadom hűséged. Házamnak pedig vendége maradsz, hiszen már bizonyítottad rátermettséged. *mondja nyugodt hangon. Megfogja a karjára illesztett kezet és gyengéden leemeli onnan. Lovához lép, ellenőrzi annak felszerelését, de ekkor megdermed. A tömeg túloldalán néhány ember jön be. Közülük egyik túlontúl ismerős számára. Mivel kiemelkedik a tömegből, így jól látja mindet. Lovától ellép, majd megtesz egy lépést a jövevények felé. Válla felett néz hátra.*
- Fiú, te mégis itt maradsz. Lovam vidd vissza az istállóba. Jalhel, velem jössz. Te nő, ha tényleg velem maradsz, jer mögöttem. *szólal meg, néhány utasítást kiadva. Ezek után sebes léptekkel indul meg a tömegen keresztül. Nem törődve a zsörtölődőkkel fellöki azt, ki útjába merészel állni, lassítva haladását. Kiszúr közben egy másik alakot is. Láthatóan sérült, de lánya véleménye szerint túl közel került hozzá. Nem mellesleg kezét is fogja.*
- Megvagy, te nyomorult! *kiált rohanva. Gyors tempóban trappol elébük, s öklét már lendíti is, egyenesen Zet felé.*
- Hogy merészelted elvinni lányomat?! Ezért pusztulsz, kutya! Eleonor, te pedig veszteg maradsz. Jalhel, tartsd távol a lányomat! *A férfi csak bólint. Fegyvert ránt, majd védekezőn áll a harcoló felek és a kisasszony közé, kezeit széttárva, hogy ezzel visszatartsa az örököst.*
A kérdéseket nem tudja mire vélni. Szerinte egyértelmű, hogy miért ajánlotta fel otthonát vendégének. Megköszörüli torkát, majd a nőszemély felé fordulva megszólal.*
- Bátorságodért, ahogy mondod. Te magad mondtad, hogy külsőm rémisztő. Te viszont szembe mertél velem szállni. Tőrt fogtál oldalamhoz, még akkor is, ha hiábavaló volt mindez. Meghívásom fogadd tiszteletem jeléül, nőszemély. *magyaráz. Az asszony szóra felkapja fejét. Az égre emeli tekintetét, majd sóhajt.*
- Asszony... Tán bajod van ezen megnevezéssel? Nem hívhatlak mindig nőnek. Neved pedig még ismeretlen számomra. *fejti ki szavainak okát. Kezdi fárasztani, hogy mindent meg kell magyaráznia. Az okfejtés hatására tekintete kérdővé válik. Kezét közben ellátták, az tény. Ezért talán hálával tartozna, csakhogy ezt sem gondolja. Elvégre nem kérte a másikat, hogy kösse be kezét. Nem is parancsolta neki. Egyszerűen, önmagától cselekedett a hölgyemény, s ez így természetes. Iskandar ábrázata érzelemmentessé válik. Kezét nem húzza el, de nem is tesz közelítő mozdulatot. Csak nyugodt, de hideg tekintettel mered a másikra.*
- Mire vágysz, asszony, nem adhatom meg neked. Az én szívem már elhalt, jó néhány évvel ezelőtt. Arannyal viszont szolgálhatok, ha megfelel. Viszont... Ha netán mégis képes lennél feltámasztani holt lelkemet. Itt esküszöm szolgáim előtt, hogy elveszlek. Ez azonban... Most közlöm, nem fog megtörténni, mert hűségem kötelez s láncokon tart. *mondja.*
- Mindemellett. Ha ez így megfelel neked, akkor szívélyesen fogadom hűséged. Házamnak pedig vendége maradsz, hiszen már bizonyítottad rátermettséged. *mondja nyugodt hangon. Megfogja a karjára illesztett kezet és gyengéden leemeli onnan. Lovához lép, ellenőrzi annak felszerelését, de ekkor megdermed. A tömeg túloldalán néhány ember jön be. Közülük egyik túlontúl ismerős számára. Mivel kiemelkedik a tömegből, így jól látja mindet. Lovától ellép, majd megtesz egy lépést a jövevények felé. Válla felett néz hátra.*
- Fiú, te mégis itt maradsz. Lovam vidd vissza az istállóba. Jalhel, velem jössz. Te nő, ha tényleg velem maradsz, jer mögöttem. *szólal meg, néhány utasítást kiadva. Ezek után sebes léptekkel indul meg a tömegen keresztül. Nem törődve a zsörtölődőkkel fellöki azt, ki útjába merészel állni, lassítva haladását. Kiszúr közben egy másik alakot is. Láthatóan sérült, de lánya véleménye szerint túl közel került hozzá. Nem mellesleg kezét is fogja.*
- Megvagy, te nyomorult! *kiált rohanva. Gyors tempóban trappol elébük, s öklét már lendíti is, egyenesen Zet felé.*
- Hogy merészelted elvinni lányomat?! Ezért pusztulsz, kutya! Eleonor, te pedig veszteg maradsz. Jalhel, tartsd távol a lányomat! *A férfi csak bólint. Fegyvert ránt, majd védekezőn áll a harcoló felek és a kisasszony közé, kezeit széttárva, hogy ezzel visszatartsa az örököst.*
821. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-11-17 20:32:59
Üzenet elküldve: 2012-11-17 20:32:59
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 124
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 124
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Megfontolt
//Eleonor Nesayang, Iskandar Nesayan, Korria Firav, Mesélő #4//
*A vádlija még mindig iszonyatosan salyog, alig bírja tartani az őrök tempóját. De Eleonor segítségének hála nem kell rá várni, ha elvesztené egyensúlyát ő megtartja. Szégyeli is magát gyengesége miatt, alig mer belenézni a lány csillogó szemébe. Az úton az eddig vele történteken gondolkozik. "Kalandokra vágytam, és most megkaptam a kalandomat. De teljesen máshogy képzeltem el az egészet. Talán ha nem kerülök börtönbe beköltözöm az erdőbe. Egy ideig biztosan pihennem kell a lábam miatt." Ekkor odakap a sebhez, és halkan felnyög. "Egyre rosszabb, nem bánnám ha már a városban lennénk." Éles hallásának köszönheti, hogy meghallja társa suttogását.*
-Ne bántsd magad, nem tehetsz róla!
*Meglátja a város falait, és nagyot nyel, csak most gondolkozik el igazán azon mit tehetnek itt vele. Nem sokáig gondolkozhat ezen, El megáll és megszólal méz édes, az elf fülét cirógató hangján. Zet még sosem hatódott meg ennyire mint most, nem ismerte félre a lányt. Szerencsésnek érzi magát hogy megismerhette, és az már csak hab a tortán hogy még meg is öleli. Szava elakad, nem tud mit mondani. Miután elengedi a hölgy kézen fogva lépnek be a város kapuin. Csuklyáját még jobban az arcába húzza és így követi Eleonort.*
*A vádlija még mindig iszonyatosan salyog, alig bírja tartani az őrök tempóját. De Eleonor segítségének hála nem kell rá várni, ha elvesztené egyensúlyát ő megtartja. Szégyeli is magát gyengesége miatt, alig mer belenézni a lány csillogó szemébe. Az úton az eddig vele történteken gondolkozik. "Kalandokra vágytam, és most megkaptam a kalandomat. De teljesen máshogy képzeltem el az egészet. Talán ha nem kerülök börtönbe beköltözöm az erdőbe. Egy ideig biztosan pihennem kell a lábam miatt." Ekkor odakap a sebhez, és halkan felnyög. "Egyre rosszabb, nem bánnám ha már a városban lennénk." Éles hallásának köszönheti, hogy meghallja társa suttogását.*
-Ne bántsd magad, nem tehetsz róla!
*Meglátja a város falait, és nagyot nyel, csak most gondolkozik el igazán azon mit tehetnek itt vele. Nem sokáig gondolkozhat ezen, El megáll és megszólal méz édes, az elf fülét cirógató hangján. Zet még sosem hatódott meg ennyire mint most, nem ismerte félre a lányt. Szerencsésnek érzi magát hogy megismerhette, és az már csak hab a tortán hogy még meg is öleli. Szava elakad, nem tud mit mondani. Miután elengedi a hölgy kézen fogva lépnek be a város kapuin. Csuklyáját még jobban az arcába húzza és így követi Eleonort.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8637-8656