Arthenior - Arthenior főtere
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 149 (2961. - 2980. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
2980. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-07-18 20:50:30
Üzenet elküldve: 2014-07-18 20:50:30
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Egy új ismerős//
~Most vajon gúnyolódik, vagy mindig ilyen merev?~
-Hát akkor szerintem menjünk is! Vár minket a bazár! -*mondja lelkesen, miközben Luuna felé néz megerősítés szempontjából. Nos, Luuna viszont éppen egy teljesen más irányba néz:* ~Öhmmm... most mit néz? Nem értem.~ *A lepkét, bár észreveszi, de nem hiszi hogy az elég ok arra, hogy ennyi figyelmet kapjon.*
~Most vajon gúnyolódik, vagy mindig ilyen merev?~
-Hát akkor szerintem menjünk is! Vár minket a bazár! -*mondja lelkesen, miközben Luuna felé néz megerősítés szempontjából. Nos, Luuna viszont éppen egy teljesen más irányba néz:* ~Öhmmm... most mit néz? Nem értem.~ *A lepkét, bár észreveszi, de nem hiszi hogy az elég ok arra, hogy ennyi figyelmet kapjon.*
2979. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-07-18 20:27:16
Üzenet elküldve: 2014-07-18 20:27:16
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Egy új ismerős //
*Türelmesen, mosolyogva várja a választ kérdésére. Vagy az elutasítást. A lényeg, hogy türelmes. Kezdi úgy érezni, hogy az időzítésén még dolgoznia kell, mert nem a legjobbkor jött. Ellenben mintha sikerült volna megmosolyogtatnia a fél-elfet. Talán valami furát mondott? Vagy valami fura van rajta. Enyhén zavarban néz végig magán, de semmit nem talál különösnek világoskék ruháján, és ahogy beletúr hajába, az se tűnik kócosnak, és levelet sem talál benne.
Ámde hamarosan megvilágosodik, vagy legalábbis sejti, mi lehet a derültség oka.*
- Ó értem, tehát nem én vagyok az egyetlen új látogató. *Nevet fel vidáman, és kicsit megkönnyebbül.* - No de több szem többet lát, és az úr találékony volt, már kérdezősködött.
*Ismét elmosolyodik, most, hogy a fő kérdésen túl esett, kicsit alaposabban is megnézi magának újdonsült város felfedező társait.*
- Nagyon örvendek, én Arianele Sharethys vagyok. *Mutatkozik be illőn, apró fejhajtással kísérve. Apja jó modorra nevelte, még az emberekkel és félvérekkel szemben is, arról nem is beszélve, hogy jó maga már évek óta nem a népével él, az arroganciát ez jócskán csökkenti, legalábbis ebben az elfben.*
- Igazán köszönöm ezt a nemes áldozatot. Remélem, maga a hely majd kárpótol érte, legalábbis a falunkban sokat hallottam róla. Állítólag mindig nagy ott a nyüzsgés, és érdemes szétnézni.
*Türelmesen, mosolyogva várja a választ kérdésére. Vagy az elutasítást. A lényeg, hogy türelmes. Kezdi úgy érezni, hogy az időzítésén még dolgoznia kell, mert nem a legjobbkor jött. Ellenben mintha sikerült volna megmosolyogtatnia a fél-elfet. Talán valami furát mondott? Vagy valami fura van rajta. Enyhén zavarban néz végig magán, de semmit nem talál különösnek világoskék ruháján, és ahogy beletúr hajába, az se tűnik kócosnak, és levelet sem talál benne.
Ámde hamarosan megvilágosodik, vagy legalábbis sejti, mi lehet a derültség oka.*
- Ó értem, tehát nem én vagyok az egyetlen új látogató. *Nevet fel vidáman, és kicsit megkönnyebbül.* - No de több szem többet lát, és az úr találékony volt, már kérdezősködött.
*Ismét elmosolyodik, most, hogy a fő kérdésen túl esett, kicsit alaposabban is megnézi magának újdonsült város felfedező társait.*
- Nagyon örvendek, én Arianele Sharethys vagyok. *Mutatkozik be illőn, apró fejhajtással kísérve. Apja jó modorra nevelte, még az emberekkel és félvérekkel szemben is, arról nem is beszélve, hogy jó maga már évek óta nem a népével él, az arroganciát ez jócskán csökkenti, legalábbis ebben az elfben.*
- Igazán köszönöm ezt a nemes áldozatot. Remélem, maga a hely majd kárpótol érte, legalábbis a falunkban sokat hallottam róla. Állítólag mindig nagy ott a nyüzsgés, és érdemes szétnézni.
2978. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-07-18 19:48:05
Üzenet elküldve: 2014-07-18 19:48:05
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Egy új ismerős... És egy másik!//
*A hirtelen beálló kínos csöndben már kezdte magát hülyén érezni, agya szélsebesen pörögve keresett valamilyen mondatot, amivel újra felkaphatná a társalgás elszakadt fonalát. ~Kérdezzem meg, mit keres itt? de talán tolakodásnak venné... Esetleg...~gondolatait itt megszakítja az új elf érkezése, és a feléjük intézett kérdés, ami hallatán hangosan felkacagott volna, ha nem fogja vissza magát időben, ám ezt szerencsésen elkerültem. ~Iltor láthatóan kevésbé tud uralkodni saját érzésein, gondolatain, mert áll, vigyorog mint a vadalma, de nem mond semmit. Végre megszólal!~kuncog halkan, tekintetét a nőre szegezi, közben barátságosan mosolyog.*
-Hát igen, Iltornak igaza van, még én is új vagyok erre, úgyhogy nem hiszem, hogy túl sok segítséget tudok nyújtani-*válaszol kedvesen, majd hirtelen észbe kap, és gyorsan bemutatkozik.* -A nevem Luuna Faalen.
~Milyen érdekes! A sors furca játékot játszik velünk, ha hármunkat így összehozott...~ *Villan át agyán, de inkább figyel a fél-elf röpke útbaigazítására, annak feléje intézett kérdésére.*
-Felőlem mehetünk, ha téged nem zavar, ha én is ott leszek-*válaszol mosolyogva. Hálát ad azért, hogy a lány ekkor jött oda hozzájuk, ám ez csupán néhány másodpercig tart. Figyelmét elvonja egy épp arra repülő díszes pillangó. Zöldes szemével követi a lepke minden szárnycsapását, gyönyörködve tekint rá.* ~Ha már ők is megtalálhatók a városban, nem is olyan rossz hely ez...~
A hozzászólás írója (Luuna Faalen) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.07.18 20:11:58
*A hirtelen beálló kínos csöndben már kezdte magát hülyén érezni, agya szélsebesen pörögve keresett valamilyen mondatot, amivel újra felkaphatná a társalgás elszakadt fonalát. ~Kérdezzem meg, mit keres itt? de talán tolakodásnak venné... Esetleg...~gondolatait itt megszakítja az új elf érkezése, és a feléjük intézett kérdés, ami hallatán hangosan felkacagott volna, ha nem fogja vissza magát időben, ám ezt szerencsésen elkerültem. ~Iltor láthatóan kevésbé tud uralkodni saját érzésein, gondolatain, mert áll, vigyorog mint a vadalma, de nem mond semmit. Végre megszólal!~kuncog halkan, tekintetét a nőre szegezi, közben barátságosan mosolyog.*
-Hát igen, Iltornak igaza van, még én is új vagyok erre, úgyhogy nem hiszem, hogy túl sok segítséget tudok nyújtani-*válaszol kedvesen, majd hirtelen észbe kap, és gyorsan bemutatkozik.* -A nevem Luuna Faalen.
~Milyen érdekes! A sors furca játékot játszik velünk, ha hármunkat így összehozott...~ *Villan át agyán, de inkább figyel a fél-elf röpke útbaigazítására, annak feléje intézett kérdésére.*
-Felőlem mehetünk, ha téged nem zavar, ha én is ott leszek-*válaszol mosolyogva. Hálát ad azért, hogy a lány ekkor jött oda hozzájuk, ám ez csupán néhány másodpercig tart. Figyelmét elvonja egy épp arra repülő díszes pillangó. Zöldes szemével követi a lepke minden szárnycsapását, gyönyörködve tekint rá.* ~Ha már ők is megtalálhatók a városban, nem is olyan rossz hely ez...~
A hozzászólás írója (Luuna Faalen) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.07.18 20:11:58
2977. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-07-18 19:26:46
Üzenet elküldve: 2014-07-18 19:26:46
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Dreena//
*A kipihent szinte mennyei örömöket átélő vándor egy pillanat alatt zuhan vissza abba az elgyötört állapotba mint amiben volt. Aokin nem nagyon tud kiigazodni rajta. Sok furcsa szerzettel találkozott már de, ez a nő az elsők között van. Aztán észreveszik őt. Aokin nem zavartatja magát. Nem csinált semmi rosszat. Kedvesen elmosolyodik a nő felé. A nő ez után indulna is tovább de, meggondolja magát. Visszafordul és újabb arcát mutatja. Nem is arcát inkább arcait. Egyszerre szégyenlős de, közben a tekintete olyan mohón fut végig a szerzetesen mint egy mestertolvajé. Aokin nem zavartatja magát. Széles mosolyával köszönti a nőt.*
-Üdv. Segíthetek valamiben?
*Hangjából nem az a kérdés érződik, hogy mit akarsz hanem tényleg az-az egyszerű kérdés, hogy segíthet-e.*
*A kipihent szinte mennyei örömöket átélő vándor egy pillanat alatt zuhan vissza abba az elgyötört állapotba mint amiben volt. Aokin nem nagyon tud kiigazodni rajta. Sok furcsa szerzettel találkozott már de, ez a nő az elsők között van. Aztán észreveszik őt. Aokin nem zavartatja magát. Nem csinált semmi rosszat. Kedvesen elmosolyodik a nő felé. A nő ez után indulna is tovább de, meggondolja magát. Visszafordul és újabb arcát mutatja. Nem is arcát inkább arcait. Egyszerre szégyenlős de, közben a tekintete olyan mohón fut végig a szerzetesen mint egy mestertolvajé. Aokin nem zavartatja magát. Széles mosolyával köszönti a nőt.*
-Üdv. Segíthetek valamiben?
*Hangjából nem az a kérdés érződik, hogy mit akarsz hanem tényleg az-az egyszerű kérdés, hogy segíthet-e.*
2976. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-07-18 19:21:35
Üzenet elküldve: 2014-07-18 19:21:35
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Egy új ismerős//
~Nos, azt hiszem ezt is lehet haladásnak tekinteni~ *gondolja magában, miközben Luuna fonja a haját* ~Most mit lehetne mondani? Nem megy... Nem tudok mondani semmit! Pedig idáig ritkán fordult elő ilyen. Süssek el egy viccet? Tényleg szükség lenne rá? Vagy csak álljak, és nézzem, am...~
*Köpni-nyelni nem tud. Olyan váratlanul érte a megszólítás, hogy csak áll, és nagy szemekkel néz arra felé, ahonnan a hang jött.* ~Ez most nekünk szólt? Igen, határozottan hozzánk beszélt. Szegény ezt jól kifogta! ~*vigyorodik el hülyén. Kezdi visszanyerni a lélekjelenlétét, egészen addig, amíg észre nem veszi, hogy megint egy elf lány szólította meg, aki szintén a szebbek közé tartozik.* ~Hova kerültem? Mi ez a város? Tele van spontán érkező elfekkel? Most már hárman vagyunk. Illetve két és felen~ *elvigyorodik saját hülye viccén, majd megszólal:*
-Sajnos mi is csak ma érkeztünk, de én már megérdeklődtem, hogy mi merre található, tehát elméletben tudom, hogy mi hol van. A piacra (elméletben) arrafelé: a szegénynegeden keresztül lehet eljutni -*mutat a szegénynegyed felé*- Esetleg, ha Luuna nem ellenzi, akkor kezdhetjük ott is a város körbejárását. -*kérdőn néz Lunára*- Én Iltor Messan vagyok. Örvendek a szerencsének!
*És még hogy örvendett! Egy olyan kínos csöndet tört meg az érkező elf, amit Ő nem tudott volna.*
A hozzászólást Oghma (Moderátor) módosította, ekkor: 2014.07.20 00:19:33, a következő indokkal:
Nem másoljuk be a reagba, amit a másik karakter mond
~Nos, azt hiszem ezt is lehet haladásnak tekinteni~ *gondolja magában, miközben Luuna fonja a haját* ~Most mit lehetne mondani? Nem megy... Nem tudok mondani semmit! Pedig idáig ritkán fordult elő ilyen. Süssek el egy viccet? Tényleg szükség lenne rá? Vagy csak álljak, és nézzem, am...~
*Köpni-nyelni nem tud. Olyan váratlanul érte a megszólítás, hogy csak áll, és nagy szemekkel néz arra felé, ahonnan a hang jött.* ~Ez most nekünk szólt? Igen, határozottan hozzánk beszélt. Szegény ezt jól kifogta! ~*vigyorodik el hülyén. Kezdi visszanyerni a lélekjelenlétét, egészen addig, amíg észre nem veszi, hogy megint egy elf lány szólította meg, aki szintén a szebbek közé tartozik.* ~Hova kerültem? Mi ez a város? Tele van spontán érkező elfekkel? Most már hárman vagyunk. Illetve két és felen~ *elvigyorodik saját hülye viccén, majd megszólal:*
-Sajnos mi is csak ma érkeztünk, de én már megérdeklődtem, hogy mi merre található, tehát elméletben tudom, hogy mi hol van. A piacra (elméletben) arrafelé: a szegénynegeden keresztül lehet eljutni -*mutat a szegénynegyed felé*- Esetleg, ha Luuna nem ellenzi, akkor kezdhetjük ott is a város körbejárását. -*kérdőn néz Lunára*- Én Iltor Messan vagyok. Örvendek a szerencsének!
*És még hogy örvendett! Egy olyan kínos csöndet tört meg az érkező elf, amit Ő nem tudott volna.*
A hozzászólást Oghma (Moderátor) módosította, ekkor: 2014.07.20 00:19:33, a következő indokkal:
Nem másoljuk be a reagba, amit a másik karakter mond
2975. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-07-18 19:08:38
Üzenet elküldve: 2014-07-18 19:08:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Aokin//
*Néhány hosszú, elégedett percig álldogál még mozdulatlanul, majd hirtelen észbe kap, és tartása a napon sütkérező macska kényelméből egyetlen pillanat alatt alakul vissza a nyúzott vándor fáradtságába: karja visszazuhan a teste mellé, válla előreesik, arcára a kimerültség maszkja simul, homlokára párhuzamos, törődött ráncok gyűrődnek. Mintha az imént egy másik, sokkal gondtalanabb és nyugodtabb, pihentebb nő jelent volna meg a vándor helyén, hogy aztán a következő pillanatban ismét átadja a helyét a korábbi karakternek: bizarr, alig követhetően gyors változás. Illúzió, színészet vagy mágia? Nehéz volna eldönteni, mint ahogy az oka is kivehetetlennek tűnik.
Akárhogy is, a lány most megfordul, majd lehajol a táskájáért; ekkor érzi meg végre, hogy valaki nézi. Félig lehajolva egy pillanatra beledermed a mozdulatba, aztán a vállára csúsztatja a táska szíját, felemelkedik, és lassan a férfi felé fordul.
Első ránézésre megdöbbenti az erő, amit az idegenből érez áradni; a nyugalomban, ahogy a szökőkút mellett ül, vagy a rászegeződő figyelő, fekete lélektükrökben nincs zavar, mikor Dreena rápillant.
A lány arcán tétova mosoly villan az idegen felé - különös módon a mosakodás ellenére a koszcsík továbbra is az arcán díszeleg -, és úgy tűnik, részéről ennyivel lezártnak is tekintené az ismeretlennel való bárminemű kontaktust. Indulni készül, hirtelen azonban mégis meggondolja magát, és visszafordulva zavart arccal, félhangosan ráköszön az idegenre.*
- Üdv * hangja kissé mély, rekedtes, de semmiképpen nem nevezhető kellemetlennek. Bátortalan, szégyellős arckifejezésének - mely hirtelen éveket fiatalít rajta - azonban ellentmond a mélyzöld szemek rezzenetlensége, ahogy azok ismét végigmérik az ismeretlent, ezúttal alaposabban, már-már leplezetlen kíváncsisággal, mely talán árulója lehet a tettetett félszegségnek.*
*Néhány hosszú, elégedett percig álldogál még mozdulatlanul, majd hirtelen észbe kap, és tartása a napon sütkérező macska kényelméből egyetlen pillanat alatt alakul vissza a nyúzott vándor fáradtságába: karja visszazuhan a teste mellé, válla előreesik, arcára a kimerültség maszkja simul, homlokára párhuzamos, törődött ráncok gyűrődnek. Mintha az imént egy másik, sokkal gondtalanabb és nyugodtabb, pihentebb nő jelent volna meg a vándor helyén, hogy aztán a következő pillanatban ismét átadja a helyét a korábbi karakternek: bizarr, alig követhetően gyors változás. Illúzió, színészet vagy mágia? Nehéz volna eldönteni, mint ahogy az oka is kivehetetlennek tűnik.
Akárhogy is, a lány most megfordul, majd lehajol a táskájáért; ekkor érzi meg végre, hogy valaki nézi. Félig lehajolva egy pillanatra beledermed a mozdulatba, aztán a vállára csúsztatja a táska szíját, felemelkedik, és lassan a férfi felé fordul.
Első ránézésre megdöbbenti az erő, amit az idegenből érez áradni; a nyugalomban, ahogy a szökőkút mellett ül, vagy a rászegeződő figyelő, fekete lélektükrökben nincs zavar, mikor Dreena rápillant.
A lány arcán tétova mosoly villan az idegen felé - különös módon a mosakodás ellenére a koszcsík továbbra is az arcán díszeleg -, és úgy tűnik, részéről ennyivel lezártnak is tekintené az ismeretlennel való bárminemű kontaktust. Indulni készül, hirtelen azonban mégis meggondolja magát, és visszafordulva zavart arccal, félhangosan ráköszön az idegenre.*
- Üdv * hangja kissé mély, rekedtes, de semmiképpen nem nevezhető kellemetlennek. Bátortalan, szégyellős arckifejezésének - mely hirtelen éveket fiatalít rajta - azonban ellentmond a mélyzöld szemek rezzenetlensége, ahogy azok ismét végigmérik az ismeretlent, ezúttal alaposabban, már-már leplezetlen kíváncsisággal, mely talán árulója lehet a tettetett félszegségnek.*
2974. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-07-18 18:56:04
Üzenet elküldve: 2014-07-18 18:56:04
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Egy új ismerős//
*Figyelmesen hallgatja a másik válaszát, de csalódottan elfolyt egy sóhajt. ~Úgy látszik, sikerült a legtájékozottabb embert kifognom...~panaszkodik magának. Alig észrevehetőn megrázza a fejét, hogy visszatérjen a jelenbe, majd széles vigyorra húzza a száját.*
-Akkor most, hogy akarsz körbevezetni, ha nem ismered ezt a helyet?-*mutat körbe a téren, ezzel az egész városra akar célozni. Átgondolja a lehetőségeket, ám nem szeretne egyedül felfedező útra indulni, na meg Iltort is megkedvelte, úgyhogy végül beleegyezőn bólint.*
-Végül is... Nem lehet belőle akkora baj, ha ketten körbejárjuk Artheniort...-*von vállat vonakodva, de megnyugtatón mosolyog a fiúra.* ~Meglátjuk mire megyünk ketten... Legalább ez a kezdés jól indul... Kellemes társaságra akadtam ügyetlenségem miatt, úgyhogy hálát adok, amiért ilyen vagyok~*Kuncog magában, zöldes szeme pedig vele nevet. Időközben tovább igazgatja kócos haját, az egyik fonat ráadásul szét is jött neki, ezért nekiáll újracsinálni. Nagy koncentrálás közepette lát hozzá, és csak a felénél pillant megint meglepetten a fiúra, enyhén elvörösödik, de nem szól egy szót se. Nagy bamba szemekkel mered rá, néhányat pislog is, ám nem hagyja abba a fonást. Élvezi, ahogy a lágy szellő alig észrevehetőn suhogtatja gyengéden köpenyét, várja Iltor válaszát.*
A hozzászólás írója (Luuna Faalen) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.07.18 20:12:13
*Figyelmesen hallgatja a másik válaszát, de csalódottan elfolyt egy sóhajt. ~Úgy látszik, sikerült a legtájékozottabb embert kifognom...~panaszkodik magának. Alig észrevehetőn megrázza a fejét, hogy visszatérjen a jelenbe, majd széles vigyorra húzza a száját.*
-Akkor most, hogy akarsz körbevezetni, ha nem ismered ezt a helyet?-*mutat körbe a téren, ezzel az egész városra akar célozni. Átgondolja a lehetőségeket, ám nem szeretne egyedül felfedező útra indulni, na meg Iltort is megkedvelte, úgyhogy végül beleegyezőn bólint.*
-Végül is... Nem lehet belőle akkora baj, ha ketten körbejárjuk Artheniort...-*von vállat vonakodva, de megnyugtatón mosolyog a fiúra.* ~Meglátjuk mire megyünk ketten... Legalább ez a kezdés jól indul... Kellemes társaságra akadtam ügyetlenségem miatt, úgyhogy hálát adok, amiért ilyen vagyok~*Kuncog magában, zöldes szeme pedig vele nevet. Időközben tovább igazgatja kócos haját, az egyik fonat ráadásul szét is jött neki, ezért nekiáll újracsinálni. Nagy koncentrálás közepette lát hozzá, és csak a felénél pillant megint meglepetten a fiúra, enyhén elvörösödik, de nem szól egy szót se. Nagy bamba szemekkel mered rá, néhányat pislog is, ám nem hagyja abba a fonást. Élvezi, ahogy a lágy szellő alig észrevehetőn suhogtatja gyengéden köpenyét, várja Iltor válaszát.*
A hozzászólás írója (Luuna Faalen) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.07.18 20:12:13
2973. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-07-18 18:44:48
Üzenet elküldve: 2014-07-18 18:44:48
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Egy új ismerős //
*Ez a nap is eljött hát. Sokat hallott már arról, hogy milyen Anthenior, hogy milyen hatalmas, és mennyi mindent lehet itt látni, találni, és venni. Évek óta kacérkodott már a gondolattal, hogy eljön ide, de eddig mindig elhalasztotta. Egyedül sosem akart jönni, de ha tovább várt volna egy falubeli útitársra, még ő is beleőszült volna. Így hát, ha nem is teljesen aggodalmaktól mentesen, de nagyon is lelkesen vágott neki az útnak. Ami szerencséjére eseménytelenül, és atrocitásoktól mentesen telt. Végül is, azt is sikernek könyvelheti el, hogy egyben, ép bőrrel eljutott ide, és még csak el sem tévedt. Habár elfként eltévedni, nos, kínos lett volna.
De ami késik, nem múlik. Egy faluban még el tudná navigálni magát, na de egy ekkora városban... hát hogy fog ő itt eligazodni. Tanácstalanul áll a főtéren, alsó ajkát beharapja. ~Nem, ezt hagyd abba, ne mutasd ki ennyire, hogy elveszett vagy, valaki még megpróbálna visszaélni a helyzettel.~ Barátásgos teremtés ő, de az nem jelenti azt, hogy ostoba is. Ismer éppen elég rendes embert, de tudja jól, hogy a természetüknek van sötét oldala is, és a városban könnyű rossz alakokba botlani.
Valakitől útbaigazítást kellene kérnie. Néz jobbra, néz balra, a főtéren akad épp elég járókelő, no de kihez menjen oda? Mégis csak egy idegen elf itt, nem biztos, hogy mindenki jó néven veszi a zargatást. Tekintete végül egy elf és egy fél-elf pároson akad meg. Igen, ők talán tudnak, és hajlandóak is segíteni. Egyiküket sem ismeri, saját homlokára pedig nincs ráírva, hogy az embereket választottad helyettünk, úgyhogy irgum-burgum, csúnyán nézünk rád és neheztelünk, talán szerencsével jár. Elindul hát Luuna és Iltor felé, arcára udvarias kifejezést és szerény mosolyt varázsol.*
- Szép napot! Bocsánat, hogy megzavarom Önöket, de meg tudnák mondani, merre találom a piacot?
*Ez a nap is eljött hát. Sokat hallott már arról, hogy milyen Anthenior, hogy milyen hatalmas, és mennyi mindent lehet itt látni, találni, és venni. Évek óta kacérkodott már a gondolattal, hogy eljön ide, de eddig mindig elhalasztotta. Egyedül sosem akart jönni, de ha tovább várt volna egy falubeli útitársra, még ő is beleőszült volna. Így hát, ha nem is teljesen aggodalmaktól mentesen, de nagyon is lelkesen vágott neki az útnak. Ami szerencséjére eseménytelenül, és atrocitásoktól mentesen telt. Végül is, azt is sikernek könyvelheti el, hogy egyben, ép bőrrel eljutott ide, és még csak el sem tévedt. Habár elfként eltévedni, nos, kínos lett volna.
De ami késik, nem múlik. Egy faluban még el tudná navigálni magát, na de egy ekkora városban... hát hogy fog ő itt eligazodni. Tanácstalanul áll a főtéren, alsó ajkát beharapja. ~Nem, ezt hagyd abba, ne mutasd ki ennyire, hogy elveszett vagy, valaki még megpróbálna visszaélni a helyzettel.~ Barátásgos teremtés ő, de az nem jelenti azt, hogy ostoba is. Ismer éppen elég rendes embert, de tudja jól, hogy a természetüknek van sötét oldala is, és a városban könnyű rossz alakokba botlani.
Valakitől útbaigazítást kellene kérnie. Néz jobbra, néz balra, a főtéren akad épp elég járókelő, no de kihez menjen oda? Mégis csak egy idegen elf itt, nem biztos, hogy mindenki jó néven veszi a zargatást. Tekintete végül egy elf és egy fél-elf pároson akad meg. Igen, ők talán tudnak, és hajlandóak is segíteni. Egyiküket sem ismeri, saját homlokára pedig nincs ráírva, hogy az embereket választottad helyettünk, úgyhogy irgum-burgum, csúnyán nézünk rád és neheztelünk, talán szerencsével jár. Elindul hát Luuna és Iltor felé, arcára udvarias kifejezést és szerény mosolyt varázsol.*
- Szép napot! Bocsánat, hogy megzavarom Önöket, de meg tudnák mondani, merre találom a piacot?
2972. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-07-18 18:36:27
Üzenet elküldve: 2014-07-18 18:36:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Egy új ismerős//
-Kedves egészségére Kisasszony!- *hát hiába, ő nem tud olyan könnyen megkomolyodni mint a lány* -Nos ebben az esetben a legjobb embert találta meg erre a célra, ugyanis én sem ismerem a várost! ~Vajon mit kereshet itt a lány?~ Mit szólna ahhoz, ha körbekalauzolnám? -*néz rá vidám szemekkel.*
~Elképesztő, hogy milyen bohócot csinálok itt magamból! Légy komolyabb Messan! Légy komolyabb!~
-Kedves egészségére Kisasszony!- *hát hiába, ő nem tud olyan könnyen megkomolyodni mint a lány* -Nos ebben az esetben a legjobb embert találta meg erre a célra, ugyanis én sem ismerem a várost! ~Vajon mit kereshet itt a lány?~ Mit szólna ahhoz, ha körbekalauzolnám? -*néz rá vidám szemekkel.*
~Elképesztő, hogy milyen bohócot csinálok itt magamból! Légy komolyabb Messan! Légy komolyabb!~
2971. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-07-18 18:24:31
Üzenet elküldve: 2014-07-18 18:24:31
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Dreena//
*A vöröses hajú lány a szökőkút felé indul. Aokin továbbra is nézi őt. Valahogy a megjelenése elüt a többi olyan vándorétól akiket eddig látott. Talán a fegyverek hiánya teszi? Nem tudja de, a válasz talán abban a táskában lelné meg amiről nem tud rájönni mit rejt de, nagyon ismerősnek tűnik. A lány a vízhez megy. Aokin sejtette. A legtöbben így tesznek. Az ahogy iszik és megmosakodik az szinte olyan tökéletességről árulkodik ami már elüt a természetességtől. És Aokin rájön mi a furcsa a lány megjelenésében. Mindene piszkos és mindenét megviselte az út viszont a keze az tiszta és ápolt. Egy olyan keze aki nem fizikai munkát végez.*
*A vöröses hajú lány a szökőkút felé indul. Aokin továbbra is nézi őt. Valahogy a megjelenése elüt a többi olyan vándorétól akiket eddig látott. Talán a fegyverek hiánya teszi? Nem tudja de, a válasz talán abban a táskában lelné meg amiről nem tud rájönni mit rejt de, nagyon ismerősnek tűnik. A lány a vízhez megy. Aokin sejtette. A legtöbben így tesznek. Az ahogy iszik és megmosakodik az szinte olyan tökéletességről árulkodik ami már elüt a természetességtől. És Aokin rájön mi a furcsa a lány megjelenésében. Mindene piszkos és mindenét megviselte az út viszont a keze az tiszta és ápolt. Egy olyan keze aki nem fizikai munkát végez.*
2970. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-07-18 18:23:13
Üzenet elküldve: 2014-07-18 18:23:13
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Egy új ismerős//
*Leporolja ruháját, közben igyekszik nem eltüsszenteni magát, ugyanis valami nagyon piszkálja az orrát. Fintorog egy kicsit, aztán nem bír magával és hapcizik egy hatalmasat.
Észre sem veszi, hogy a fiú alig észrevehetőn elpirul amint felsegíti. Amikor két lábon áll próbálja haját normálisnak nevezhető állapotba igazítani, miközben teljesen elfeledkezik a másikról, így most felkapja a fejét, amikor az bemutatkozik neki. A vicces meghajlást kuncogással értékeli, majd kihúzza magát, pajkosan rávigyorog Iltorra, pukedlizik egyet.*
-Örültem a szerencsének, uram-*ezzel be is fejezi a kisasszonyi bohóckodást. Félénken elhúzza a száját, közben a köpenyének szélét babrálja kissé idegesen.*
-Tudod, még nagyon új vagyok ezen a helyen... Pontosabban mondva évek óta nem jártam erre, főleg egyedül nem...-*felel habozva, tekintete ide-oda siklik a városról a fiúra, a fiúról a városra. Nem nagyon tudja eldönteni, mit is akar valójában kezdeni ezen a helyen, így csak áll, és bambul, mint borjú az új kapura. Nagy zöldes-barna szemei végül Iltoron állapodnak meg, és csendesen megjegyzi magának, hogy szimpatikusnak, talán még vonzónak is találja őt. De elhessegeti ezeket, vesz egy nagy levegőt, míg várja a férfi válaszát.*
A hozzászólás írója (Luuna Faalen) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.07.18 18:33:36
*Leporolja ruháját, közben igyekszik nem eltüsszenteni magát, ugyanis valami nagyon piszkálja az orrát. Fintorog egy kicsit, aztán nem bír magával és hapcizik egy hatalmasat.
Észre sem veszi, hogy a fiú alig észrevehetőn elpirul amint felsegíti. Amikor két lábon áll próbálja haját normálisnak nevezhető állapotba igazítani, miközben teljesen elfeledkezik a másikról, így most felkapja a fejét, amikor az bemutatkozik neki. A vicces meghajlást kuncogással értékeli, majd kihúzza magát, pajkosan rávigyorog Iltorra, pukedlizik egyet.*
-Örültem a szerencsének, uram-*ezzel be is fejezi a kisasszonyi bohóckodást. Félénken elhúzza a száját, közben a köpenyének szélét babrálja kissé idegesen.*
-Tudod, még nagyon új vagyok ezen a helyen... Pontosabban mondva évek óta nem jártam erre, főleg egyedül nem...-*felel habozva, tekintete ide-oda siklik a városról a fiúra, a fiúról a városra. Nem nagyon tudja eldönteni, mit is akar valójában kezdeni ezen a helyen, így csak áll, és bambul, mint borjú az új kapura. Nagy zöldes-barna szemei végül Iltoron állapodnak meg, és csendesen megjegyzi magának, hogy szimpatikusnak, talán még vonzónak is találja őt. De elhessegeti ezeket, vesz egy nagy levegőt, míg várja a férfi válaszát.*
A hozzászólás írója (Luuna Faalen) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.07.18 18:33:36
2969. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-07-18 17:56:56
Üzenet elküldve: 2014-07-18 17:56:56
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Egy új ismerős//
~Egy elf...~ *Még mindig nem tud szabadulni a gondolattól. Igazából örül neki valahol, hisz az otthon szerepét idézi fel benne, de ezt az örömöt még magának sem akarja bevallani.*
~Luuna~ *gondolja* ~illik hozzá. Kecses.~ *és egy kicsit elpirulva húzza fel a lányt. Tagadhatatlan, hogy tetszik neki, de -úgy mint fentebb is- ezt még magának sem vallaná be.*
-Nincs semmi baj- *mosolyog a lányra* -Iltor Messan vagyok -*és kezét maga elé téve kicsit meghajol a lány előtt. Mozgása kicsit komikus, de nem is gondolta komolyan az egész jelenetet, erről árulkodik vigyorgó arca, amikor felemeli fejét.* -Esetleg bármibe szolgálatára lehetek a kisasszonynak?
A hozzászólást Oghma (Moderátor) módosította, ekkor: 2014.07.20 00:21:08, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő
~Egy elf...~ *Még mindig nem tud szabadulni a gondolattól. Igazából örül neki valahol, hisz az otthon szerepét idézi fel benne, de ezt az örömöt még magának sem akarja bevallani.*
~Luuna~ *gondolja* ~illik hozzá. Kecses.~ *és egy kicsit elpirulva húzza fel a lányt. Tagadhatatlan, hogy tetszik neki, de -úgy mint fentebb is- ezt még magának sem vallaná be.*
-Nincs semmi baj- *mosolyog a lányra* -Iltor Messan vagyok -*és kezét maga elé téve kicsit meghajol a lány előtt. Mozgása kicsit komikus, de nem is gondolta komolyan az egész jelenetet, erről árulkodik vigyorgó arca, amikor felemeli fejét.* -Esetleg bármibe szolgálatára lehetek a kisasszonynak?
A hozzászólást Oghma (Moderátor) módosította, ekkor: 2014.07.20 00:21:08, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő
2968. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-07-18 17:35:41
Üzenet elküldve: 2014-07-18 17:35:41
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Aokin//
*A lány a szökőkút mellé ér - kissé lassulnak az amúgy sem túl sietős, fáradtságtól nehezült léptek. Egy pillanatnyi tétovázás után aztán végül meg is áll, és a szemmel láthatóan nehéz csomagot a válláról a földre ereszti, a szökőkút pereme mellé. Bár nem fixírozza a táskát, az azért észlelhető, hogy folyamatosan szemmel tartja. Ez az érezhetően feszült figyelem talán nem tesz jót a fáradt vándor imázsának, de feltehetőleg megóvja a tolvajoktól vagy bármiféle kártól a számára oly értékes hangszert.
Lassú, kiszámított mozdulattal a köpeny csuklyája felé nyúl, és hátrahajtja azt. A használattól már kissé kirojtosodott kámzsa alól előhullámzó gubancos, vöröses hajban néhány szál gaz bújik meg, a világos bőrű, kissé beesett arc baloldalán koszcsík fut keresztül; úgy általában, a lány meglehetősen megviselt látványt nyújt.
Ugyanakkor egy ügyesebb megfigyelő figyelmét nem kerülheti el a tény, hogy bár Dreena úgy fest, mint aki napok óta úton van, és hosszú ideje nem aludt fedél alatt, a kezei - melyeket csak csuklóig rejt a köpeny bő ujja - meglepően tiszták és ápoltak egy vándoréihoz képest. Körmei rövidek, szép formájúak, hosszú, erős ujjain nyoma sincs bőrkeményedésnek vagy mocsoknak; egy művész kezei ezek, nem pedig egy szerencsétlen utazóé, és ez talán gyanút ébreszthet a szemlélődőben a törődött vándor gondosan megformált képe kapcsán.
A lány a víz fölé hajol, előrehulló haját gondosan hátrasöpörve - sejthető, hogy egy alapos mosás és némi fésülködés után kivételesen szép, derékig érő lángszín hajzuhatagról beszélhetnénk, jelenleg azonban csak sejteni lehet a vöröses színét és rendkívüli hosszát -, aztán két tenyerét a kútba merítve iszik egy keveset, majd némi vizet paskol az arcára. Végezetül felegyenesedik, és még mindig vizes tenyereit a nyakára simítja, kissé hűsítve ezzel magát. Önkéntelen, elégedett sóhaj szakad fel belőle, enyhén hátrabiccenti a fejét, és így marad egy pillanatig: lehunyt szemmel, hátravetett fejjel, kezeit vékony nyakára simítva, mozdulatlanul ácsorog a szökőkút pereme mellett, nem törődve a körülötte nyüzsgő tömeggel, vagy a közvetlenül mellette üldögélő férfival.*
*A lány a szökőkút mellé ér - kissé lassulnak az amúgy sem túl sietős, fáradtságtól nehezült léptek. Egy pillanatnyi tétovázás után aztán végül meg is áll, és a szemmel láthatóan nehéz csomagot a válláról a földre ereszti, a szökőkút pereme mellé. Bár nem fixírozza a táskát, az azért észlelhető, hogy folyamatosan szemmel tartja. Ez az érezhetően feszült figyelem talán nem tesz jót a fáradt vándor imázsának, de feltehetőleg megóvja a tolvajoktól vagy bármiféle kártól a számára oly értékes hangszert.
Lassú, kiszámított mozdulattal a köpeny csuklyája felé nyúl, és hátrahajtja azt. A használattól már kissé kirojtosodott kámzsa alól előhullámzó gubancos, vöröses hajban néhány szál gaz bújik meg, a világos bőrű, kissé beesett arc baloldalán koszcsík fut keresztül; úgy általában, a lány meglehetősen megviselt látványt nyújt.
Ugyanakkor egy ügyesebb megfigyelő figyelmét nem kerülheti el a tény, hogy bár Dreena úgy fest, mint aki napok óta úton van, és hosszú ideje nem aludt fedél alatt, a kezei - melyeket csak csuklóig rejt a köpeny bő ujja - meglepően tiszták és ápoltak egy vándoréihoz képest. Körmei rövidek, szép formájúak, hosszú, erős ujjain nyoma sincs bőrkeményedésnek vagy mocsoknak; egy művész kezei ezek, nem pedig egy szerencsétlen utazóé, és ez talán gyanút ébreszthet a szemlélődőben a törődött vándor gondosan megformált képe kapcsán.
A lány a víz fölé hajol, előrehulló haját gondosan hátrasöpörve - sejthető, hogy egy alapos mosás és némi fésülködés után kivételesen szép, derékig érő lángszín hajzuhatagról beszélhetnénk, jelenleg azonban csak sejteni lehet a vöröses színét és rendkívüli hosszát -, aztán két tenyerét a kútba merítve iszik egy keveset, majd némi vizet paskol az arcára. Végezetül felegyenesedik, és még mindig vizes tenyereit a nyakára simítja, kissé hűsítve ezzel magát. Önkéntelen, elégedett sóhaj szakad fel belőle, enyhén hátrabiccenti a fejét, és így marad egy pillanatig: lehunyt szemmel, hátravetett fejjel, kezeit vékony nyakára simítva, mozdulatlanul ácsorog a szökőkút pereme mellett, nem törődve a körülötte nyüzsgő tömeggel, vagy a közvetlenül mellette üldögélő férfival.*
2967. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-07-18 17:28:25
Üzenet elküldve: 2014-07-18 17:28:25
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Egy új ismerős//
*Napok óta győzködi magát, hogy ideje lenne benéznie a városba. Valahányszor feltették szülei ezt a kérdést, mindig kitért a válasz elől, rébuszokban felelt, vagy idegesítő módon kérdéssel felet a kérdésre. Most azonban már nem halogathatta tovább, 54 évesen épp itt az ideje, hogy bekapcsolódjon ő is a nagyvilági életbe. Nemsokára felnőtt lesz, nem ülhet otthon könyveket lapozgatva és önmagát ismerve tudta jól, hogy hosszú idő lesz, mire eligazodik a városban.
Kilép a házból, köpönyegét hátára teríti, aztán vesz egy nagy levegőt. ~Itt az ideje~gondolja dobogó szívvel, arcára kiül a nála megszokott kedves mosoly. Ám ezúttal kicsit feszélyezettebb, visszafogottabb. Elindul, úgy dönt ma az erdőn keresztül fog haladni. Itt mindig egy másik világba kerül, teljesen elveszíti tér- és időérzékét, de figyelmezteti magát, sietnie kell. Nem akar több napot fecsérelni a készülődéssel, hamar túl akar esni az egészen. Gyors, merev léptekkel szeli a rengeteget, a madarak csicsergése azonban könnyít kicsit a szívén.
Apjával régen járt már a városban, ám annak hatalmas méretei teljesen letaglózzák. ~Milyen... milyen más!~állapítja meg magában, tágra nyílt szemekkel bámészkodva lépked lassan, észre sem véve a hirtelen megforduló fiatalembert... Akinek teljes erejéből nekimegy. Hatalmas puffanással ér földet, köpenyege fellebben és teljesen a fejére csavarodik. Nagy nehezen kibogozza magát belőle, haját teljesen összekócolja vele. meglepetten pislant néhányat, aztán elfogadja a feléje nyújtott kezet.*
-Elnézést, hogy így neked mentem...*Szabadkozik, közben félénk mosolyra húzza száját.* A nevem Luuna Faalen-*teszi hozzá hirtelen, hisz más nem jut eszébe.*
*Napok óta győzködi magát, hogy ideje lenne benéznie a városba. Valahányszor feltették szülei ezt a kérdést, mindig kitért a válasz elől, rébuszokban felelt, vagy idegesítő módon kérdéssel felet a kérdésre. Most azonban már nem halogathatta tovább, 54 évesen épp itt az ideje, hogy bekapcsolódjon ő is a nagyvilági életbe. Nemsokára felnőtt lesz, nem ülhet otthon könyveket lapozgatva és önmagát ismerve tudta jól, hogy hosszú idő lesz, mire eligazodik a városban.
Kilép a házból, köpönyegét hátára teríti, aztán vesz egy nagy levegőt. ~Itt az ideje~gondolja dobogó szívvel, arcára kiül a nála megszokott kedves mosoly. Ám ezúttal kicsit feszélyezettebb, visszafogottabb. Elindul, úgy dönt ma az erdőn keresztül fog haladni. Itt mindig egy másik világba kerül, teljesen elveszíti tér- és időérzékét, de figyelmezteti magát, sietnie kell. Nem akar több napot fecsérelni a készülődéssel, hamar túl akar esni az egészen. Gyors, merev léptekkel szeli a rengeteget, a madarak csicsergése azonban könnyít kicsit a szívén.
Apjával régen járt már a városban, ám annak hatalmas méretei teljesen letaglózzák. ~Milyen... milyen más!~állapítja meg magában, tágra nyílt szemekkel bámészkodva lépked lassan, észre sem véve a hirtelen megforduló fiatalembert... Akinek teljes erejéből nekimegy. Hatalmas puffanással ér földet, köpenyege fellebben és teljesen a fejére csavarodik. Nagy nehezen kibogozza magát belőle, haját teljesen összekócolja vele. meglepetten pislant néhányat, aztán elfogadja a feléje nyújtott kezet.*
-Elnézést, hogy így neked mentem...*Szabadkozik, közben félénk mosolyra húzza száját.* A nevem Luuna Faalen-*teszi hozzá hirtelen, hisz más nem jut eszébe.*
2966. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-07-18 16:36:45
Üzenet elküldve: 2014-07-18 16:36:45
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Dreena//
*Aokin üldögél hát ott a kövön és nézi az idegenek áradatát. Észrevesz a tömegben három egymással veszekedő törpét. Aokin már megismerte kicsit ezt a fajt. Könnyen meg tudnak haragudni a másikra de, ugyan úgy meg is enyhülnek még akkor is ha nem veszik észre. Ez után egy óriáspárt néz meg. Egy férfi és egy nő akik kéz a kézben sétálnak jókat kacagnak és vihognak. Aokin mindig is szerette az óriások természetes őszinteségét. Ez után az eddigi vidám alakok után egy szomorú vándornő jelenik meg. Aokin őt is jól megbámulja. A fekete köpeny és a kócos haj nem újdonság de, a táska igen. Aokin elkezd találgatni mi lehet benne.*
*Aokin üldögél hát ott a kövön és nézi az idegenek áradatát. Észrevesz a tömegben három egymással veszekedő törpét. Aokin már megismerte kicsit ezt a fajt. Könnyen meg tudnak haragudni a másikra de, ugyan úgy meg is enyhülnek még akkor is ha nem veszik észre. Ez után egy óriáspárt néz meg. Egy férfi és egy nő akik kéz a kézben sétálnak jókat kacagnak és vihognak. Aokin mindig is szerette az óriások természetes őszinteségét. Ez után az eddigi vidám alakok után egy szomorú vándornő jelenik meg. Aokin őt is jól megbámulja. A fekete köpeny és a kócos haj nem újdonság de, a táska igen. Aokin elkezd találgatni mi lehet benne.*
2965. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-07-18 16:16:51
Üzenet elküldve: 2014-07-18 16:16:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Egy új ismerős//
*Ahogy kiér a térre, eszébe jutnak a gondolatok, amikkel a városba érkezett
~Mit keresel itt? Mit vársz a helytől?~ és rosszkedvűen elrúg egy kavicsot. Most, első sorban, munkát szeretne találni, hogy fizetni tudja a fogadói tartózkodását, emellett kicsit jobban meg is vizsgálná a várost. Elvégre valahol el kell kezdenie az életét, és ez tökéletesen alkalmas városka lenne.
~Szinte észre sem vesznek. Itt tolongnak körülöttem, egy élő, emberi massza, és nem keltek feltűnést.~ Gondolja boldogan. Eddig, ha nem is volt mindenhol jellemző, de sok helyen kitűnt a tömegből. Valahol féltek tőle, valahol érdekesnek tartották, de mindkét "törődési formát" szívből rühellte. Nem szerette, ha a külseje miatt más bánásmódban részesül.
Itt, az élőlények nagyfokú diverzitása lehetővé tette, hogy egy alapjában véve furcsa ember (vagy félelf), ne legyen furcsa. Itt az lenne furcsa, ha valaki nem lenne furcsa, de kanyarodjunk vissza Messan-hoz.
~Tehát munka~ indul el az egyik őr felé. Korábban a fogadóban is akart érdeklődni, hogy vajon tudnak-e munkát ajánlani, de a nagy tömeg eltántorította ettől. Nem szeret sorban állni.
Az őr barátságosan, segítőkészen elmagyarázza, hogy mi hol van a városban, majd félelf alkatára nézve elmosolyodik, és elmagyarázza, hogy a közelben hol található egy pékség. ~Igen, mégiscsak egy békésebb munka, mint őrködni~ gondolja hálásan Messan.
De még mielőtt megcélozná a munkát, ahogy megfordul beleütközik egy, a városba igyekvő nőbe. ~Basszus, egy elf!~ gondolja rémülten, majd felé nyújtja kezét, hogy felsegítse.*
A hozzászólás írója (Iltor Messan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.07.18 16:22:42
*Ahogy kiér a térre, eszébe jutnak a gondolatok, amikkel a városba érkezett
~Mit keresel itt? Mit vársz a helytől?~ és rosszkedvűen elrúg egy kavicsot. Most, első sorban, munkát szeretne találni, hogy fizetni tudja a fogadói tartózkodását, emellett kicsit jobban meg is vizsgálná a várost. Elvégre valahol el kell kezdenie az életét, és ez tökéletesen alkalmas városka lenne.
~Szinte észre sem vesznek. Itt tolongnak körülöttem, egy élő, emberi massza, és nem keltek feltűnést.~ Gondolja boldogan. Eddig, ha nem is volt mindenhol jellemző, de sok helyen kitűnt a tömegből. Valahol féltek tőle, valahol érdekesnek tartották, de mindkét "törődési formát" szívből rühellte. Nem szerette, ha a külseje miatt más bánásmódban részesül.
Itt, az élőlények nagyfokú diverzitása lehetővé tette, hogy egy alapjában véve furcsa ember (vagy félelf), ne legyen furcsa. Itt az lenne furcsa, ha valaki nem lenne furcsa, de kanyarodjunk vissza Messan-hoz.
~Tehát munka~ indul el az egyik őr felé. Korábban a fogadóban is akart érdeklődni, hogy vajon tudnak-e munkát ajánlani, de a nagy tömeg eltántorította ettől. Nem szeret sorban állni.
Az őr barátságosan, segítőkészen elmagyarázza, hogy mi hol van a városban, majd félelf alkatára nézve elmosolyodik, és elmagyarázza, hogy a közelben hol található egy pékség. ~Igen, mégiscsak egy békésebb munka, mint őrködni~ gondolja hálásan Messan.
De még mielőtt megcélozná a munkát, ahogy megfordul beleütközik egy, a városba igyekvő nőbe. ~Basszus, egy elf!~ gondolja rémülten, majd felé nyújtja kezét, hogy felsegítse.*
A hozzászólás írója (Iltor Messan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.07.18 16:22:42
2964. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-07-18 12:47:11
Üzenet elküldve: 2014-07-18 12:47:11
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Aokin//
*A jellegtelen, kopottfekete köpenybe burkolózott alak a reggellel együtt érkezik a városba.
Megjelenése egykor akár stílusos is lehetett volna - nem mindennapi adottságaival, ha úgy akarta, könnyedén magára vonhatta a járókelôk figyelmét. Azóta azonban lefogyott, a kámzsa alá tömködött vörös haja kócosan keretezi sápadt, festetlen arcát, melyen most az örökös mosoly helyett fáradt közöny ül; a ragyogózöld szemek élénk csillogását pedig törôdöttség és szomorúság homályosítja.
Az egyetlen, ami esetleg megkülönböztetheti bármelyik vándortól - akik bizonyára szép számmal érkeznek a városba - , az a furcsa, sajátos alakú táska, amit a fél vállán átvetve cipel. Értô szem talán felfedezi benne egy kishárfa jellegzetes alakját, de mivel a hangszer mellé ruhákat tömködött, kissé deformálva ezzel a csomagot, ez kevéssé valószínû. Léptei lassúak, mozgásában nyoma sincs hanyag eleganciának.
Az elôadás címe: a megfáradt utazó.
Ezúttal a szerep kivételesen kevés színészi alakítást követel tôle - azon ritka alkalmak egyike ez, amikor hagyja, hogy valódi érzelmeinek egy része üljön ki az arcára, villanjon fel a tartásában.
Tényleg kimerült. És ami azt illeti, jó ideje úton van már. Ráférne némi pihenés.*
*A jellegtelen, kopottfekete köpenybe burkolózott alak a reggellel együtt érkezik a városba.
Megjelenése egykor akár stílusos is lehetett volna - nem mindennapi adottságaival, ha úgy akarta, könnyedén magára vonhatta a járókelôk figyelmét. Azóta azonban lefogyott, a kámzsa alá tömködött vörös haja kócosan keretezi sápadt, festetlen arcát, melyen most az örökös mosoly helyett fáradt közöny ül; a ragyogózöld szemek élénk csillogását pedig törôdöttség és szomorúság homályosítja.
Az egyetlen, ami esetleg megkülönböztetheti bármelyik vándortól - akik bizonyára szép számmal érkeznek a városba - , az a furcsa, sajátos alakú táska, amit a fél vállán átvetve cipel. Értô szem talán felfedezi benne egy kishárfa jellegzetes alakját, de mivel a hangszer mellé ruhákat tömködött, kissé deformálva ezzel a csomagot, ez kevéssé valószínû. Léptei lassúak, mozgásában nyoma sincs hanyag eleganciának.
Az elôadás címe: a megfáradt utazó.
Ezúttal a szerep kivételesen kevés színészi alakítást követel tôle - azon ritka alkalmak egyike ez, amikor hagyja, hogy valódi érzelmeinek egy része üljön ki az arcára, villanjon fel a tartásában.
Tényleg kimerült. És ami azt illeti, jó ideje úton van már. Ráférne némi pihenés.*
2963. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-07-18 05:17:46
Üzenet elküldve: 2014-07-18 05:17:46
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
*Fáradtan érkezik. Az estét átgyalogolta, hogy minél hamarabb elérje a várost. Még ő sem tudja, hogy pontosan mit keres itt, mit vár ettől a helytől, de jelen pillanatban nincs filozofálgatós kedvében. ~Az egészet végiggondolom holnap. Mármint, miután pihentem egyet.~ mosolyodik el keserűen. Bármennyire is fáradt, érdeklődve veszi figyelembe a szökőkutat, ~Ez lenne az a mágikus szökőkút?~ és elindul felé. ~Csak most veszem észre, hogy mennyire szomjas vagyok!~ Miután oltotta szomját körülnéz a téren. Keres valakit, aki útba tudná igazítani egy fogadó felé. Végül egy városőrön állapodik meg a szeme. Odamegy hozzá:
-Szép reggelt! Meg tudná mondani merre van egy fogadó?
A városőr elmagyarázza, hogy merre található a Pegazus fogadó.*
-Szép reggelt! Meg tudná mondani merre van egy fogadó?
A városőr elmagyarázza, hogy merre található a Pegazus fogadó.*
2962. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-07-17 20:01:33
Üzenet elküldve: 2014-07-17 20:01:33
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
*Újabb nap újabb lehetőség a tanulásra. Aokin e szerint éli az életét mióta itt van. A kolostorban is fontos volt a tanulás de, mióta itt van a városban és nincsenek barátai azóta a tanulás az első számú helyre ugrott. Miután a szokásos gyakorlatait megcsinálta reggel és megreggelizett első útja a főtérre vezet. Friss és kipihent. Le is ül hát a szökőkúthoz és szokásához híven nézi a nyüzsgő tömeget. Ez a kis kis kikapcsolódás mostanában állandósult. Ha nem történik semmi akkor a barakkba megy gyakorolni majd arra a tisztásra meditálni. Ha pedig marad ideje akkor benéz a könyvtárba. Nagyon sokat lehet ott tanulni.*
2961. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-07-17 15:19:27
Üzenet elküldve: 2014-07-17 15:19:27
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Ahogy elér a főtérre, első dolga, hogy a kapuban őrt állókra tereli tekintetét. Szerencsére nem azokat találja a nekik kijelölt helyen, akikkel már többször is problémája akadt, így nyugodt szívvel vetheti bele magát az itt sétálók tömegébe, mely már a reggeli órákban is számottevő mennyiséget jelent. Persze, nem arról van szó, hogy a szütyőjét se tudná leejteni, olyan nagy a tolongás, de azért harminc, negyven embert biztos meg lehetne itt számolni, hacsak nem még annál is többet.
Ma még nem volt szerencséje inni, úgyhogy egyből a középen álló kút felé veszi lépteit. Bár tervezi, hogy a fogadóban is elfogyaszt valamit, azért szomját mégiscsak itt kívánja oltani, ahol mégiscsak lényegesen olcsóbb, nem mellesleg valami különleges mágia folytán (legalábbis ezt beszélik errefelé), korlátlan menyiségben áll rendelkezésre, nem is beszélve annak folytonos tisztaságáról. Apró kezeit a vízfelszín alá mártja, hogy tenyereit összenyomva, kis tálat formázva velük, vételezhessen az előtte lévő folyadékból, egyenesen szájához emelve azt.*
~Nincs is jobb az Artheniori víznél! Még Lihanechben sem ilyen, erre mérget is vennék! Csak nem feltétlenül magamnak, He he.!~
*Alkarjával megtörli a száján összegyűlt felesleget, majd az arra átkerült folyadékot hasára keni, melynek folytatja az ezidáig is tartó vakargatását.
Hátra fordul, tekintetét ismét az őrökre víve. Mosolyogva int egyet, majd még egyszer jól megnézi őket, biztos ami biztos, hogy nem azzal a két félnótással áll-e szemben, akik netán problémát jelenthetnek a számára. Azok csak biccentenek egyet a tündérnek, aki már szinte biztos a dolgában, majd megfordul, hogy célja, a Pegazus felé kezdhessen el haladni.
Út közben sem marad rest, elvégre ahhoz, hogy tudjon inni az előtte álló vendéglátóhelyiségben, valamennyi aranyra is szüksége lesz, mely sajnálatos módon nem terem se bokron, se fán, de ha mégis, Gribilnek biztos, hogy nincs ilyenfajta növény a birtokában. Két beszélgető elfen akard meg a szeme, talán félelfek. Az egyik oldalán egy kis szütyőt pillant meg, mely nem túl kövér, de talán pár tallér lehet benne, már ha az van benne, amit a kis csöppség vár el tőle. A régi, viszont jól bevált módszert választja. Léptei gyorsaságán tempóz még egy keveset, majd enyhén nekimegy a másiknak, pont ott, ahol a feltehetőleg arany lapul, hogy az ütközés elvonja a figyelmet a tényleges tevékenységtől.*
-Elnézést!
*Hallatszik a halk bocsánatkérés, majd újonnan megszerzett zsákmányával belép a fogadóba.*
Ma még nem volt szerencséje inni, úgyhogy egyből a középen álló kút felé veszi lépteit. Bár tervezi, hogy a fogadóban is elfogyaszt valamit, azért szomját mégiscsak itt kívánja oltani, ahol mégiscsak lényegesen olcsóbb, nem mellesleg valami különleges mágia folytán (legalábbis ezt beszélik errefelé), korlátlan menyiségben áll rendelkezésre, nem is beszélve annak folytonos tisztaságáról. Apró kezeit a vízfelszín alá mártja, hogy tenyereit összenyomva, kis tálat formázva velük, vételezhessen az előtte lévő folyadékból, egyenesen szájához emelve azt.*
~Nincs is jobb az Artheniori víznél! Még Lihanechben sem ilyen, erre mérget is vennék! Csak nem feltétlenül magamnak, He he.!~
*Alkarjával megtörli a száján összegyűlt felesleget, majd az arra átkerült folyadékot hasára keni, melynek folytatja az ezidáig is tartó vakargatását.
Hátra fordul, tekintetét ismét az őrökre víve. Mosolyogva int egyet, majd még egyszer jól megnézi őket, biztos ami biztos, hogy nem azzal a két félnótással áll-e szemben, akik netán problémát jelenthetnek a számára. Azok csak biccentenek egyet a tündérnek, aki már szinte biztos a dolgában, majd megfordul, hogy célja, a Pegazus felé kezdhessen el haladni.
Út közben sem marad rest, elvégre ahhoz, hogy tudjon inni az előtte álló vendéglátóhelyiségben, valamennyi aranyra is szüksége lesz, mely sajnálatos módon nem terem se bokron, se fán, de ha mégis, Gribilnek biztos, hogy nincs ilyenfajta növény a birtokában. Két beszélgető elfen akard meg a szeme, talán félelfek. Az egyik oldalán egy kis szütyőt pillant meg, mely nem túl kövér, de talán pár tallér lehet benne, már ha az van benne, amit a kis csöppség vár el tőle. A régi, viszont jól bevált módszert választja. Léptei gyorsaságán tempóz még egy keveset, majd enyhén nekimegy a másiknak, pont ott, ahol a feltehetőleg arany lapul, hogy az ütközés elvonja a figyelmet a tényleges tevékenységtől.*
-Elnézést!
*Hallatszik a halk bocsánatkérés, majd újonnan megszerzett zsákmányával belép a fogadóba.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8637-8656