Nincs játékban - Barakk
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Barakk | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 190 (3781. - 3800. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
3800. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2015-12-30 21:18:07
Üzenet elküldve: 2015-12-30 21:18:07
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Felderítés //
* Újabb jó pont a majorság részére, hisz a fiatal és meggondolatlan barbár nekiment volna az illetőnek, aki el meri kérni tőle a fegyvereit, ám most mindezt egy mosollyal letudja. Elvégre itt van a városőrség központja is. *
- Kriag úgy hallani, itt lehet fegyverrel gyakorolni. Igaz?
* Kérdezi, miközben leteszi fegyvereit az arra szolgáló helyre. A fiatal strázsa, aki erre felügyel, rábólint. *
- Igen, de csakis az itt látható, erre a célra készült gyakorló eszközökkel.
* Mondja, majd elővesz, s átad egy kétkezes kardot formázó darabot a barbárnak. *
- Arra menjen. Ha végzett, Jöjjön vissza, s visszaveheti a felszereléseit.
* Teszi még hozzá, amire Kriag csak biccent, s újonnan szerzett kardjával a mutatott irányba indul. Kiérve a terepre lát néhány embert, akik vagy fegyverrel, vagy anélkül, egymással, vagy gyakorlóvábukon edzenek. A fekete hajú harcos maga is egy bábut szemel ki, hogy azon gyakoroljon. Próbálgatja a fegyver súlyát, tartását. Miután sikerül megszoknia, alaposan megdolgozza szerencsétlen bábut. *
~ Csak tudnám, hogy mit élveznek ezen a városiak? Semmit nem lehet tanulni belőle. ~
* Értetlenkedik magában, majd otthagyja, s körülnéz, hogy milyen lehetőségek vannak még. *
* Újabb jó pont a majorság részére, hisz a fiatal és meggondolatlan barbár nekiment volna az illetőnek, aki el meri kérni tőle a fegyvereit, ám most mindezt egy mosollyal letudja. Elvégre itt van a városőrség központja is. *
- Kriag úgy hallani, itt lehet fegyverrel gyakorolni. Igaz?
* Kérdezi, miközben leteszi fegyvereit az arra szolgáló helyre. A fiatal strázsa, aki erre felügyel, rábólint. *
- Igen, de csakis az itt látható, erre a célra készült gyakorló eszközökkel.
* Mondja, majd elővesz, s átad egy kétkezes kardot formázó darabot a barbárnak. *
- Arra menjen. Ha végzett, Jöjjön vissza, s visszaveheti a felszereléseit.
* Teszi még hozzá, amire Kriag csak biccent, s újonnan szerzett kardjával a mutatott irányba indul. Kiérve a terepre lát néhány embert, akik vagy fegyverrel, vagy anélkül, egymással, vagy gyakorlóvábukon edzenek. A fekete hajú harcos maga is egy bábut szemel ki, hogy azon gyakoroljon. Próbálgatja a fegyver súlyát, tartását. Miután sikerül megszoknia, alaposan megdolgozza szerencsétlen bábut. *
~ Csak tudnám, hogy mit élveznek ezen a városiak? Semmit nem lehet tanulni belőle. ~
* Értetlenkedik magában, majd otthagyja, s körülnéz, hogy milyen lehetőségek vannak még. *
3799. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2015-12-30 20:58:39
Üzenet elküldve: 2015-12-30 20:58:39
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Az Ellentétek Rendje - Egy kis testmozgás //
- Úgy igaz. *Helyesel a szerzetesnek ki már kétszer annyi ideje tagja a rendnek, mint a félvér. Ez ugyan csak ilyen formában hangzik jól, de mivel a narancsszín ruhás férfi valószínűleg nem csak a harcban, de talán már mágiatanulmányaiban is előrébb jár mint Dryrron, jogosan tekinti elöljárójának.
Mielőtt készenlétbe helyezné magát, Zingrimre sandít. Majd kezeit maga elé emeli, ujjait ökölbe szorítja, ahogyan a matrózoktól látta. Persze a hajókon nem voltak olyan technikás harcosok, mint a vele szemben álló férfi.
Egy gyors lépéssel a kopasz szerzetes előtt terem, és jobbjával megindít egy ütést annak gyomorszája felé. Szíve szerint az állát venné célba, de az utolsó pillanatban meggondolja magát hiszen nem akarná véletlen eltalálni a már amúgy is cakkos képű fickó arcát. Talán ez a bizonytalanság, vagy a sebesség hiánya ítéli balsorsra próbálkozását. Csak egy lökést érez, és hogy a talaj kiszalad a lába alól, miként hátrébb lépne. Lassan esik hátra, keményen huppan a földre. A szussz egy nyögés kíséretében szalad ki a tüdejéből, de kisvártatva rá nem méltó módon aprót felnevet. ~Mégis mire számítottam?~*
- Szíves örömest. *Fogadja el a neki nyújtott segítő kart, mellyel viszonylag gyorsan újra talpon terem. Kis terpeszben áll meg Batoval szemben és várja az instrukciókat.*
- Úgy igaz. *Helyesel a szerzetesnek ki már kétszer annyi ideje tagja a rendnek, mint a félvér. Ez ugyan csak ilyen formában hangzik jól, de mivel a narancsszín ruhás férfi valószínűleg nem csak a harcban, de talán már mágiatanulmányaiban is előrébb jár mint Dryrron, jogosan tekinti elöljárójának.
Mielőtt készenlétbe helyezné magát, Zingrimre sandít. Majd kezeit maga elé emeli, ujjait ökölbe szorítja, ahogyan a matrózoktól látta. Persze a hajókon nem voltak olyan technikás harcosok, mint a vele szemben álló férfi.
Egy gyors lépéssel a kopasz szerzetes előtt terem, és jobbjával megindít egy ütést annak gyomorszája felé. Szíve szerint az állát venné célba, de az utolsó pillanatban meggondolja magát hiszen nem akarná véletlen eltalálni a már amúgy is cakkos képű fickó arcát. Talán ez a bizonytalanság, vagy a sebesség hiánya ítéli balsorsra próbálkozását. Csak egy lökést érez, és hogy a talaj kiszalad a lába alól, miként hátrébb lépne. Lassan esik hátra, keményen huppan a földre. A szussz egy nyögés kíséretében szalad ki a tüdejéből, de kisvártatva rá nem méltó módon aprót felnevet. ~Mégis mire számítottam?~*
- Szíves örömest. *Fogadja el a neki nyújtott segítő kart, mellyel viszonylag gyorsan újra talpon terem. Kis terpeszben áll meg Batoval szemben és várja az instrukciókat.*
3798. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2015-12-30 20:08:44
Üzenet elküldve: 2015-12-30 20:08:44
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 608
OOC üzenetek: 70
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 608
OOC üzenetek: 70
Játékstílus: Vakmerő
//Az Ellentétek Rendje - Egy kis testmozgás//
*Nahát, Dryrron érdeklődést mutat a művészet iránt. Becsülendő. Pedig nem is harcosnak készül.*
-Gondolom egyetértünk abban, hogy az ép elme csak fitt testtel együtt hatékony.
*Komoly tekintettel figyeli a furaszeműt, ahogy átadja a maga hitvallását.*
-Azért ha gondolod, neked is mutathatok valamit, ha már eljöttél idáig, ne potyára legyen.
*Mosolyog ezúttal a vörös gnómra, majd közelebb lép Dryrronhoz.*
-Támadj rám. Üss meg.
*Ha az nem teszi, Bato felhúzza a jobb szemöldökét miközben várakozik, majd tesz egy megjegyzést arra, hogy ritka a mozdulatlan támadó, de ha az a kérése szerint offenzívát kezdeményez a jelenleg fél szemmel funkcionáló szerzetes felé, az mozgásba lendül. Egy elegáns mozdulattal baljával mozdulatlanságba kényszeríti a támadó karját a maga hóna alatt, miközben jobb lábával Dryrron mögé lép és jobb kezét a mellkasára helyezi. Apró lökést kezdeményes a támadó súlypontján, aki a mögötte masszívan a talajba fúródó lábban felbukva háttal a földre kényszerül. Az utolsó pillanatban Bato elengei a félelf karját és felhagy a lökéssel, hogy a pórul járt kapjon levegőt a földet érés után. Ha ténylegesen le akarná teríteni, egészen a földig kísérné, de nem akarja máris elvenni a kedvét az önvédelem csodás művészetétől.*
-Könnyű így hárítani, ha szemből támadnak. Kipróbálod?
*Ezzel párhuzamosan ellép a férfitól és kezet nyújt neki, hogy felsegítse.*
*Nahát, Dryrron érdeklődést mutat a művészet iránt. Becsülendő. Pedig nem is harcosnak készül.*
-Gondolom egyetértünk abban, hogy az ép elme csak fitt testtel együtt hatékony.
*Komoly tekintettel figyeli a furaszeműt, ahogy átadja a maga hitvallását.*
-Azért ha gondolod, neked is mutathatok valamit, ha már eljöttél idáig, ne potyára legyen.
*Mosolyog ezúttal a vörös gnómra, majd közelebb lép Dryrronhoz.*
-Támadj rám. Üss meg.
*Ha az nem teszi, Bato felhúzza a jobb szemöldökét miközben várakozik, majd tesz egy megjegyzést arra, hogy ritka a mozdulatlan támadó, de ha az a kérése szerint offenzívát kezdeményez a jelenleg fél szemmel funkcionáló szerzetes felé, az mozgásba lendül. Egy elegáns mozdulattal baljával mozdulatlanságba kényszeríti a támadó karját a maga hóna alatt, miközben jobb lábával Dryrron mögé lép és jobb kezét a mellkasára helyezi. Apró lökést kezdeményes a támadó súlypontján, aki a mögötte masszívan a talajba fúródó lábban felbukva háttal a földre kényszerül. Az utolsó pillanatban Bato elengei a félelf karját és felhagy a lökéssel, hogy a pórul járt kapjon levegőt a földet érés után. Ha ténylegesen le akarná teríteni, egészen a földig kísérné, de nem akarja máris elvenni a kedvét az önvédelem csodás művészetétől.*
-Könnyű így hárítani, ha szemből támadnak. Kipróbálod?
*Ezzel párhuzamosan ellép a férfitól és kezet nyújt neki, hogy felsegítse.*
3797. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2015-12-30 18:57:43
Üzenet elküldve: 2015-12-30 18:57:43
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Vakmerő
//Edzés//
//Lill//
-Ne aggódj, csupán arra céloztam, hogy legalább, annyira valódi egy ilyen gyakorlat, mintha csak rendes fegyverekkel küzdenél életre-halálra.
*Szerencsére ez a helyzet itt és most nem áll fenn, így hát szabadon tekintheti Lillt ellenségnek, amíg itt vannak. Beéri a lányt a páston, aki szembe fordul vele, majd felvesz egy könnyed, mégis komoly és határozott tartást.*
-Emlékszem mit meséltél magadról még a fogadóban. Nem szeretnél változtatni?
*Karjait védekezés gyanánt felsőteste elé emeli, jobbjában a tőrrel, lábait széjjel terpeszti, csak annyira, hogy megmaradjon a kellő mozgékonysága. Mély lélegzetet vesz és vár, amíg Lill is felkészül a gyakorlatra.*
-Az ellenség sohasem alszik!.
*Kacsint Lillre. ~Ez a kis mozgás éppen megfelelő lesz, hogy felpezsdítsem magam.~ Készül fel gondolatban is.*
-Tulajdonképpen nem is igazán az ellenfél számít, csak az, hogy te mit csinálsz a másikkal.
*Megpróbál leadni egy váratlan szúrást Lill hasfalára.*
-Az a lényeg, hogy ha nem is igazából a védekezésre figyelsz, hanem arra, hogy te mit csinálsz az ellenféllel, hogyha te képes vagy irányítani, akkor már le is győzted.
A hozzászólás írója (Va Ximmand) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.12.30 19:42:12
//Lill//
-Ne aggódj, csupán arra céloztam, hogy legalább, annyira valódi egy ilyen gyakorlat, mintha csak rendes fegyverekkel küzdenél életre-halálra.
*Szerencsére ez a helyzet itt és most nem áll fenn, így hát szabadon tekintheti Lillt ellenségnek, amíg itt vannak. Beéri a lányt a páston, aki szembe fordul vele, majd felvesz egy könnyed, mégis komoly és határozott tartást.*
-Emlékszem mit meséltél magadról még a fogadóban. Nem szeretnél változtatni?
*Karjait védekezés gyanánt felsőteste elé emeli, jobbjában a tőrrel, lábait széjjel terpeszti, csak annyira, hogy megmaradjon a kellő mozgékonysága. Mély lélegzetet vesz és vár, amíg Lill is felkészül a gyakorlatra.*
-Az ellenség sohasem alszik!.
*Kacsint Lillre. ~Ez a kis mozgás éppen megfelelő lesz, hogy felpezsdítsem magam.~ Készül fel gondolatban is.*
-Tulajdonképpen nem is igazán az ellenfél számít, csak az, hogy te mit csinálsz a másikkal.
*Megpróbál leadni egy váratlan szúrást Lill hasfalára.*
-Az a lényeg, hogy ha nem is igazából a védekezésre figyelsz, hanem arra, hogy te mit csinálsz az ellenféllel, hogyha te képes vagy irányítani, akkor már le is győzted.
A hozzászólás írója (Va Ximmand) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.12.30 19:42:12
3796. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2015-12-30 14:04:35
Üzenet elküldve: 2015-12-30 14:04:35
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Edzés//
//Vaxi//
* A lánynak bármelyik fegyver megfelel ami nem íj vagy számszeríj. Őszintén szólva pontosa ugyan azzal a tudással forgatja a rövid kardot mint a kétkezest avagy a harci kalapácsot. Pontosan semmilyennel. Beleegyezően tesz vissza a csatabárdot oda ahonnan leemelte majd fog egy könnyebb fegyvert. Vaxi gyakorló tőrének ikertestvérét veszi le a polcról majd szórakozottan forgatja meg végezve egy kis csuklógyakorlatot is.*
- Nem vagyok egy nagy harcos. *jegyzi meg előre még mielőtt a férfi tőle várná el, hogy majdani edzőtársa avagy estere legyen. A tudása nagyon nagyon limitált. Talán még átlagosnak sem mondható viszont mozgékony és talán pont ez az ő aduja.*
- Igen, jóformán az egész város. *mondja miközben tőrével körbemutat. A terem egyik részében biztosan a városőrök gyakorlatoznak, na oda jobb ha nem hátrálnak be mert bár Vaxinál és Lillnél csak gyakorló fegyverek vannak de ki tudja mivel tanulnak azok akiknek ez a mesterségük.*
- Inkább ne végezz ki. Elég egy kis technikai villogtatás, esetleg ügyesség és szerencse. *mondja amint jól felméri a területet és egy üresnek ható pást felé veszi az irányt.*
- Itt remélem megfelel. *szól majd középre helyezkedik. A következő szavakat nem igazán érti. Mire gondolhat Vaxi?*
- Élőben? Mármint háborúban? Remélem nem. *mondja komoran. Nem igazán vágyik véres küzdelmekre de hát nem is az ő feladata. Ha valaki megtámadná Arthenior városát akkor majd hadsorba áll a városőrség és a férfiak.*
//Vaxi//
* A lánynak bármelyik fegyver megfelel ami nem íj vagy számszeríj. Őszintén szólva pontosa ugyan azzal a tudással forgatja a rövid kardot mint a kétkezest avagy a harci kalapácsot. Pontosan semmilyennel. Beleegyezően tesz vissza a csatabárdot oda ahonnan leemelte majd fog egy könnyebb fegyvert. Vaxi gyakorló tőrének ikertestvérét veszi le a polcról majd szórakozottan forgatja meg végezve egy kis csuklógyakorlatot is.*
- Nem vagyok egy nagy harcos. *jegyzi meg előre még mielőtt a férfi tőle várná el, hogy majdani edzőtársa avagy estere legyen. A tudása nagyon nagyon limitált. Talán még átlagosnak sem mondható viszont mozgékony és talán pont ez az ő aduja.*
- Igen, jóformán az egész város. *mondja miközben tőrével körbemutat. A terem egyik részében biztosan a városőrök gyakorlatoznak, na oda jobb ha nem hátrálnak be mert bár Vaxinál és Lillnél csak gyakorló fegyverek vannak de ki tudja mivel tanulnak azok akiknek ez a mesterségük.*
- Inkább ne végezz ki. Elég egy kis technikai villogtatás, esetleg ügyesség és szerencse. *mondja amint jól felméri a területet és egy üresnek ható pást felé veszi az irányt.*
- Itt remélem megfelel. *szól majd középre helyezkedik. A következő szavakat nem igazán érti. Mire gondolhat Vaxi?*
- Élőben? Mármint háborúban? Remélem nem. *mondja komoran. Nem igazán vágyik véres küzdelmekre de hát nem is az ő feladata. Ha valaki megtámadná Arthenior városát akkor majd hadsorba áll a városőrség és a férfiak.*
3795. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2015-12-30 11:19:43
Üzenet elküldve: 2015-12-30 11:19:43
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
// Heron //
*Hétpróbás gazfickó. Nem akad össze az ember mindenhol ilyennel. Manapság az ivók inkább durva, faragatlan alakokkal vannak tele, akiknek nincs sok sütnivalója, de erőszakossággal harácsolt sikereik mégis kompániát gyűjtöttek köréjük. Rablóvezérek a senkiföldjéről, akik a városban mulatják el a pénzüket. Jobb elkerülni a fajtájukat. Ez a fickó viszont épp olyan, akit keres, s ahogy a dolgok... khmm... állnak, Sura úgy sejti, jó eséllyel meg is egyezhet vele.*
- Hát még én *duruzsolja cserfesen a vendégmarasztaló zugok említésére. Utálatosan találó érzéke van hozzá, hogy csűrje-csavarja a szót, míg pikáns kis fűszert nem kap a mondandó.*
- Hamiskártyás? *pillant fel, ezúttal lenyűgöző hietelességgel alakítva a megszeppenést.* - Sosem tennék olyat. Talán *húzza a kezeit a háta mögé, mintha máris bizonyítékot rejtegetne* - csalással vádol a tiszt úr?
*Azt nem tudja, hogy Heron milyen rangban szolgál a városőrség kötelékében, de ha nem helytálló a megszólítás, legalább hízelgő.*
- Engem? *mosolyodik, hiszen a férfi az imént elszólta magát, amikor a kártyameghívást magára értelmezte, nem az őrtársaként emlegetett Heronra.*
- Ilyesmit nem fogok beismerni *emeli meg az állát kissé* -, de ha úgy véli, az ügy alaposabb kivizsgálást kíván *pillantása úgy halad végig a férfin, mint aki a maga részéről szinte már bele is kezdett abba a kivizsgálásba* -, ugyan mit tehetnék? Lelkemre, eszembe sem jutna a törvény kezét bármiben akadályozni.
*Hétpróbás gazfickó. Nem akad össze az ember mindenhol ilyennel. Manapság az ivók inkább durva, faragatlan alakokkal vannak tele, akiknek nincs sok sütnivalója, de erőszakossággal harácsolt sikereik mégis kompániát gyűjtöttek köréjük. Rablóvezérek a senkiföldjéről, akik a városban mulatják el a pénzüket. Jobb elkerülni a fajtájukat. Ez a fickó viszont épp olyan, akit keres, s ahogy a dolgok... khmm... állnak, Sura úgy sejti, jó eséllyel meg is egyezhet vele.*
- Hát még én *duruzsolja cserfesen a vendégmarasztaló zugok említésére. Utálatosan találó érzéke van hozzá, hogy csűrje-csavarja a szót, míg pikáns kis fűszert nem kap a mondandó.*
- Hamiskártyás? *pillant fel, ezúttal lenyűgöző hietelességgel alakítva a megszeppenést.* - Sosem tennék olyat. Talán *húzza a kezeit a háta mögé, mintha máris bizonyítékot rejtegetne* - csalással vádol a tiszt úr?
*Azt nem tudja, hogy Heron milyen rangban szolgál a városőrség kötelékében, de ha nem helytálló a megszólítás, legalább hízelgő.*
- Engem? *mosolyodik, hiszen a férfi az imént elszólta magát, amikor a kártyameghívást magára értelmezte, nem az őrtársaként emlegetett Heronra.*
- Ilyesmit nem fogok beismerni *emeli meg az állát kissé* -, de ha úgy véli, az ügy alaposabb kivizsgálást kíván *pillantása úgy halad végig a férfin, mint aki a maga részéről szinte már bele is kezdett abba a kivizsgálásba* -, ugyan mit tehetnék? Lelkemre, eszembe sem jutna a törvény kezét bármiben akadályozni.
3794. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2015-12-30 10:35:42
Üzenet elküldve: 2015-12-30 10:35:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Kis kitérő//
*Nem kell nagyon ecsetelni, hogy milyen pokoli élményre számíthat a visszaúton. Sérült bordákkal lovagolni. Volt már szerencséje hozzá egyszer régen. Nem kívánta volna feleleveníteni az emléket, de valahogy mégis úgy érzi, megérte az érte fizetendő árat ez a kis kitérő. Visszafelé, ha minden igaz, már a szekeret fogják kísérni. Felkéretőzhetne a bakra. Talán az kevésbé volna fájdalmas, de a Rőtnek esze ágában sincs ilyesmit felhozni. Az úr biztosan nem véletlenül akarja, hogy nyeregben tegye meg az utat. Ha a szekeret meg kell védeni, érthető is. Yeza ki fogja bírni. Többet számít neki, hogy végre úgy érzi, kell és hasznát is veszik, hogy az úr számít rá.
Az viszont meglepi, mikor Tylen elbocsátja, hogy intézze a maga ügyeit, ha akarja. Nem küldi el, de megadja a lehetőséget, hogy szabadon rendelkezzen az idejével estig. A Rőt pillantása a Barakk bejáratára emelkedik. Olyasféle fények derengenek benne, mint egy vadéban, akit egész életében ketrecben, pórázon tartottak. Akinek a szabadság csak egy sugallat, amit mindig érzett, de túl távoli és ködös vágy hozzá, hogy bármit kezdeni tudjon vele. S ahogy egy ilyen vad, a hívogató pillanat után a Rőt is inkább visszahúzódik gazdája lábához, a biztonságba, az ismerős közegbe.*
- Ha nem vagyok a terhedre, uram, szívesebben kísérnélek el *mondja.
Eszébe jut a levél, melynek ügyében előresiettek. Kósza gondolatként átfut a fejében, hogy megkéri az ifjú Thalamarrt, hogy említse meg őt is, hogy a mestere tudja, célba ért. De szóra nyíló szája mégis néma marad inkább. Az úr úgyis megemlíti, ha úgy találja jónak. Ha pedig nem, annak is biztosan megvan az oka.
Ő is visszacseréli a gyakorlófegyvereket a sajátjaira. Nem tudja nem észrevenni a gesztust, mellyel Tylen úr elteszi pengéit. Most kaphatott belőle ízelítőt, de a pillanat még várat magára, hogy a nemest harc közben lássa. Már a gondolatra borzongás fut végig a hátán, mégis áhítva várja, mikor valódi küzdelemre lendül ez a hűvös akarat.
Néha, amikor így elnézi a férfit, alig hiszi, hogy wegtoreni. Kimért és távolságtartó. De látta már a szürke tekintet viharait, hogy bizony a wegtoreni tűz ott lobog benne is. Hidegen és félelmetesen, de tagadhatatlanul.*
*Nem kell nagyon ecsetelni, hogy milyen pokoli élményre számíthat a visszaúton. Sérült bordákkal lovagolni. Volt már szerencséje hozzá egyszer régen. Nem kívánta volna feleleveníteni az emléket, de valahogy mégis úgy érzi, megérte az érte fizetendő árat ez a kis kitérő. Visszafelé, ha minden igaz, már a szekeret fogják kísérni. Felkéretőzhetne a bakra. Talán az kevésbé volna fájdalmas, de a Rőtnek esze ágában sincs ilyesmit felhozni. Az úr biztosan nem véletlenül akarja, hogy nyeregben tegye meg az utat. Ha a szekeret meg kell védeni, érthető is. Yeza ki fogja bírni. Többet számít neki, hogy végre úgy érzi, kell és hasznát is veszik, hogy az úr számít rá.
Az viszont meglepi, mikor Tylen elbocsátja, hogy intézze a maga ügyeit, ha akarja. Nem küldi el, de megadja a lehetőséget, hogy szabadon rendelkezzen az idejével estig. A Rőt pillantása a Barakk bejáratára emelkedik. Olyasféle fények derengenek benne, mint egy vadéban, akit egész életében ketrecben, pórázon tartottak. Akinek a szabadság csak egy sugallat, amit mindig érzett, de túl távoli és ködös vágy hozzá, hogy bármit kezdeni tudjon vele. S ahogy egy ilyen vad, a hívogató pillanat után a Rőt is inkább visszahúzódik gazdája lábához, a biztonságba, az ismerős közegbe.*
- Ha nem vagyok a terhedre, uram, szívesebben kísérnélek el *mondja.
Eszébe jut a levél, melynek ügyében előresiettek. Kósza gondolatként átfut a fejében, hogy megkéri az ifjú Thalamarrt, hogy említse meg őt is, hogy a mestere tudja, célba ért. De szóra nyíló szája mégis néma marad inkább. Az úr úgyis megemlíti, ha úgy találja jónak. Ha pedig nem, annak is biztosan megvan az oka.
Ő is visszacseréli a gyakorlófegyvereket a sajátjaira. Nem tudja nem észrevenni a gesztust, mellyel Tylen úr elteszi pengéit. Most kaphatott belőle ízelítőt, de a pillanat még várat magára, hogy a nemest harc közben lássa. Már a gondolatra borzongás fut végig a hátán, mégis áhítva várja, mikor valódi küzdelemre lendül ez a hűvös akarat.
Néha, amikor így elnézi a férfit, alig hiszi, hogy wegtoreni. Kimért és távolságtartó. De látta már a szürke tekintet viharait, hogy bizony a wegtoreni tűz ott lobog benne is. Hidegen és félelmetesen, de tagadhatatlanul.*
3793. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2015-12-29 18:25:28
Üzenet elküldve: 2015-12-29 18:25:28
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Vakmerő
//Edzés//
//Lill//
*Amint Lill végez a fegyverei átadásával, tartva attól, hogy elkeverednek a rengeteg fegyver között, de átadja ő is arzenálját a pult mögötti fiúnak. Most érzi igazán, hogy milyen terhet hord magával és persze a hideg évszak is kiszívja belőle az erőt. Első lépései ekkora súly felesleg után cseppet ingadozóak, mintha csak most lépne ki részegen a fogadóból. Megembereli magát, mivel mások is érkeznek vagy távoznak, oda megy a gyakorlófegyverekhez. Egyszer csodálkozva, másszor kétkedően néz hol a fegyverekre, hol Lillre, aki éppen egy nála valamivel magasabb bárdra támaszkodik. Kacag egyet rajta, majd így szól.*
-Hatalmas egy fegyver. Hogyha mondjuk óriás lennék, kipróbálnám. Mit szólnál ha előbb valami magunkhoz méretezett fegyverrel kezdenénk? Vagy jobban szeretnél egyedül edzeni? Csak tegyünk egy próbát! Én maradok egyelőre a tőrnél. Aztán válthatunk, mondjuk egy bárdra is.
*Széles vigyorral leemel egy tőrt a felhozatalból, majd összeszedi magát és rákérdez Lillnél:*
-Sokan járnak ide edzeni?
*Kicsit enyhít saját szigorán.*
-Gondolod lesz elég szabad terünk, hogy végezzünk egymással?
*Végig simítja mutató és középső újját a gyakorlófegyver életlen pengéjén.*
-Mit gondolsz sor kerülhet élesben is foganaztatni az itt gyakorlottakat?
*Érdeklődve, mint aki nem siet sehová, néz Lillre és várja, hogy válaszoljon.*
A hozzászólás írója (Va Ximmand) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.12.29 18:29:32
//Lill//
*Amint Lill végez a fegyverei átadásával, tartva attól, hogy elkeverednek a rengeteg fegyver között, de átadja ő is arzenálját a pult mögötti fiúnak. Most érzi igazán, hogy milyen terhet hord magával és persze a hideg évszak is kiszívja belőle az erőt. Első lépései ekkora súly felesleg után cseppet ingadozóak, mintha csak most lépne ki részegen a fogadóból. Megembereli magát, mivel mások is érkeznek vagy távoznak, oda megy a gyakorlófegyverekhez. Egyszer csodálkozva, másszor kétkedően néz hol a fegyverekre, hol Lillre, aki éppen egy nála valamivel magasabb bárdra támaszkodik. Kacag egyet rajta, majd így szól.*
-Hatalmas egy fegyver. Hogyha mondjuk óriás lennék, kipróbálnám. Mit szólnál ha előbb valami magunkhoz méretezett fegyverrel kezdenénk? Vagy jobban szeretnél egyedül edzeni? Csak tegyünk egy próbát! Én maradok egyelőre a tőrnél. Aztán válthatunk, mondjuk egy bárdra is.
*Széles vigyorral leemel egy tőrt a felhozatalból, majd összeszedi magát és rákérdez Lillnél:*
-Sokan járnak ide edzeni?
*Kicsit enyhít saját szigorán.*
-Gondolod lesz elég szabad terünk, hogy végezzünk egymással?
*Végig simítja mutató és középső újját a gyakorlófegyver életlen pengéjén.*
-Mit gondolsz sor kerülhet élesben is foganaztatni az itt gyakorlottakat?
*Érdeklődve, mint aki nem siet sehová, néz Lillre és várja, hogy válaszoljon.*
A hozzászólás írója (Va Ximmand) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.12.29 18:29:32
3792. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2015-12-29 16:39:59
Üzenet elküldve: 2015-12-29 16:39:59
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
*A gazdagnegyedből sikeresen átér a barakkba. Fegyvereit odaadja az őrnek, a köpeny és a páncél társaságában. Csupasz mellkasát megfújdossa a szél, enyhén kirázza a hideg.*
~ Délen persze mindig sütött a nap. Itt meg lehet fagyni.~
*Gémberedett tagjait megmozgatja majd az egyik gyakorló kardot magához veszi és elkezd gyakorolni. Mozdulatai kimértek, bár olykor egy-két bakizik.*
~ Az íj még mindig kényelmesebb.~
*E gondolat nem is számít ostobaságnak, ezért a kardot leteszi és az egy íjat illetve néhány vesszőt magához véve a céltáblák felé megy.*
~ Délen persze mindig sütött a nap. Itt meg lehet fagyni.~
*Gémberedett tagjait megmozgatja majd az egyik gyakorló kardot magához veszi és elkezd gyakorolni. Mozdulatai kimértek, bár olykor egy-két bakizik.*
~ Az íj még mindig kényelmesebb.~
*E gondolat nem is számít ostobaságnak, ezért a kardot leteszi és az egy íjat illetve néhány vesszőt magához véve a céltáblák felé megy.*
3791. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2015-12-29 15:39:08
Üzenet elküldve: 2015-12-29 15:39:08
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
* Az élettörténetet meghallgatja és a lényegesebb részeket észben is tartja. Szóval akkor a nagypapa meghalt, a szülők még mindig élnek abban a távoli városkában és a húgocska is másfele végzi tanulmányait. Még egy rövid ideig megnézegetik a nagykaput majd pedig néhány lépést tesznek és szembetalálják magukat a fegyvereket őrző fiúval. Mivel Vaxi előre engedi ezért határozottan, mosolyogva lép oda Lill és tesz is le a fegyvereit. Nemsokára az inas előtt ott pihen a számszeríj, a tegez na meg a rövid kard is. Gyakorlófegyvereket emel le, pontosabban először végigzongorázik a lehetőségeken.*
- Ilyen már volt valaha a kezedben? *kérdezi miközben egy kétkezes csatabárdot emel fel majd nevetve engedi le a földre.*
- Bár nem ejtenek komoly sebet de pont olyan nehéz mint az igazi. *jelenti be majd azért még hozzáteszi.*
- Legalábbis azt hiszem. *Ebből ki lehet hallani, hogy először próbálgat efféle férfias harci fegyvereket.*
- Na mivel akarsz gyakorolni? *kérdezi miközben a kétkezesre támaszkodik. Furcsán nézhet ki vele, de főleg megmosolyogtatóan amint a sudár nő egy majd a válláig érő fegyveren támaszkodva szemez a többivel. Tekintete legtöbbször a rövid kardokon avagy a tőrökön pihen meg.*
- Ilyen már volt valaha a kezedben? *kérdezi miközben egy kétkezes csatabárdot emel fel majd nevetve engedi le a földre.*
- Bár nem ejtenek komoly sebet de pont olyan nehéz mint az igazi. *jelenti be majd azért még hozzáteszi.*
- Legalábbis azt hiszem. *Ebből ki lehet hallani, hogy először próbálgat efféle férfias harci fegyvereket.*
- Na mivel akarsz gyakorolni? *kérdezi miközben a kétkezesre támaszkodik. Furcsán nézhet ki vele, de főleg megmosolyogtatóan amint a sudár nő egy majd a válláig érő fegyveren támaszkodva szemez a többivel. Tekintete legtöbbször a rövid kardokon avagy a tőrökön pihen meg.*
3790. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2015-12-28 19:33:45
Üzenet elküldve: 2015-12-28 19:33:45
ÚJ
![>Aoneer Hraefg Glimriorathan [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10718_1474303661_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Hadnagyi iroda//
*Megvárja a hadnagykisasszony válaszát, a kérdésre, vagy éppen azt amíg válaszol, avagy ő maga is távozik a szoba falai közül. Magyarul azt a pillanatot, amikor szakszerűen és a városőri rangot, hierarchiát, szabályrendszert és szokásjogot figyelembe véve leléphet. Addig viszont áll vigyázzban mint a gazdagabb házak hírükhöz mérten túlságosan is fényes, és kevéssé koptatott ősi állványra aggatott páncéljai, vagy mint a kapuőrök mintapéldánya, kezében tartva megtermett alabárdját, várja az utasítást, a következő feladatot, avagy a munkaidő végét, mert előbb vagy utóbb annak is vége lesz, csak ugyebár nem lehet tudni mikor. Ezt mint életének legtöbb dolgát majd a hadnagykisasszony határozza meg, de ugyebár akinek ez nem tetszik az elmehet szabónak.
Ha Zianának lenne még valami a munkához kapcsolódó, és kérése mondjuk a felszerelések, hullák, őrségi tagok, üzenetek, beosztás, papírmunka, az alacsonyabb rangú őrök regulázása, avagy bármi más terén akkor egy "igenis kisasszony" kiáltással azt végrehajtja. Emellett teljesít minden magánjellegű kérést, ha és amíg az nem sérti, finoman szólva nem túl keményvonalas erkölcsi nézeteit, de ezen eseteket enyhén szólva is hosszú lenne végigsorolni, avagy nem jár a szabályzat valamelyik pontjának szándékolt megszegésével. De remélhetőleg a kisasszony kérései is az átlag munkarend keretei közt maradnak, amiben szerepel hazugság, csalás, kínzás, verekedés, a foglyok agyonlövése, de például a szolgálatban történő italozás, már csak végszükség esetén, ahogy azt Boraq is tette.
Mindezek után pedig élvezve a szabadnapból munkanappá avanzsált szolgálat végét maga mellé rendel három málészájút a városőr közkatonák közül, hogy ha úgysincs semmi dolguk, akkor majd ad nekik egyet és a páncélt még mindig a szolgálati fekhelye alatt hagyva, régi barátaival, az íjpuskájával és alabárdjával elindul egy kisebb őrjáratra, valahová a város szürkébb és a barakk környékénél nyilván érdekesebb negyedébe.*
//Kifelé menet//
*Díszes kíséretével a kapu felé tartva, egy kollégáján akad meg a szeme. Nem mintha olyan feltűnő jelenés volna, tekintetét inkább a hangok vonzzák. Ám egy kisebb belső tusa után úgy dönt mégse érdekli őt annyira ez az ügy, meg persze nem akar beleszólni más munkájába.*
-Csak óvatosan. *Mondja távozáskor, egyáltalán nem véve komolyan saját szavait, sőt kis híján el is neveti magukat rajtuk. Ellenben Sura szemében mintha ugyanazt a hamisságot látná visszatükröződni mint amit korábban Myna szeméből is kiolvasott.
Vállat von és távozik a barakk területéről.*
*Megvárja a hadnagykisasszony válaszát, a kérdésre, vagy éppen azt amíg válaszol, avagy ő maga is távozik a szoba falai közül. Magyarul azt a pillanatot, amikor szakszerűen és a városőri rangot, hierarchiát, szabályrendszert és szokásjogot figyelembe véve leléphet. Addig viszont áll vigyázzban mint a gazdagabb házak hírükhöz mérten túlságosan is fényes, és kevéssé koptatott ősi állványra aggatott páncéljai, vagy mint a kapuőrök mintapéldánya, kezében tartva megtermett alabárdját, várja az utasítást, a következő feladatot, avagy a munkaidő végét, mert előbb vagy utóbb annak is vége lesz, csak ugyebár nem lehet tudni mikor. Ezt mint életének legtöbb dolgát majd a hadnagykisasszony határozza meg, de ugyebár akinek ez nem tetszik az elmehet szabónak.
Ha Zianának lenne még valami a munkához kapcsolódó, és kérése mondjuk a felszerelések, hullák, őrségi tagok, üzenetek, beosztás, papírmunka, az alacsonyabb rangú őrök regulázása, avagy bármi más terén akkor egy "igenis kisasszony" kiáltással azt végrehajtja. Emellett teljesít minden magánjellegű kérést, ha és amíg az nem sérti, finoman szólva nem túl keményvonalas erkölcsi nézeteit, de ezen eseteket enyhén szólva is hosszú lenne végigsorolni, avagy nem jár a szabályzat valamelyik pontjának szándékolt megszegésével. De remélhetőleg a kisasszony kérései is az átlag munkarend keretei közt maradnak, amiben szerepel hazugság, csalás, kínzás, verekedés, a foglyok agyonlövése, de például a szolgálatban történő italozás, már csak végszükség esetén, ahogy azt Boraq is tette.
Mindezek után pedig élvezve a szabadnapból munkanappá avanzsált szolgálat végét maga mellé rendel három málészájút a városőr közkatonák közül, hogy ha úgysincs semmi dolguk, akkor majd ad nekik egyet és a páncélt még mindig a szolgálati fekhelye alatt hagyva, régi barátaival, az íjpuskájával és alabárdjával elindul egy kisebb őrjáratra, valahová a város szürkébb és a barakk környékénél nyilván érdekesebb negyedébe.*
//Kifelé menet//
*Díszes kíséretével a kapu felé tartva, egy kollégáján akad meg a szeme. Nem mintha olyan feltűnő jelenés volna, tekintetét inkább a hangok vonzzák. Ám egy kisebb belső tusa után úgy dönt mégse érdekli őt annyira ez az ügy, meg persze nem akar beleszólni más munkájába.*
-Csak óvatosan. *Mondja távozáskor, egyáltalán nem véve komolyan saját szavait, sőt kis híján el is neveti magukat rajtuk. Ellenben Sura szemében mintha ugyanazt a hamisságot látná visszatükröződni mint amit korábban Myna szeméből is kiolvasott.
Vállat von és távozik a barakk területéről.*
3789. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2015-12-28 16:08:00
Üzenet elküldve: 2015-12-28 16:08:00
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 198
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 198
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Kis kitérő//
*Csupán biccent egyet a lány szavaira. Valóban nincs esélye ellene, és nem feltétlen csak a képzettségükben rejlő eltérések miatt. A sors, az istenek hozták őket ebbe a helyzetbe, hol egyikük úr, másikuk szolgáló. Ebbe születtek, nem változtathatnak rajta, és ő bizonyosan nem is akar. A Rőt pedig nevelésének hála nem gondolkodik effélében.
De legalább képezték harcosnak is, még ha az adott kürt vesztette is. Így talán könnyebben megleli a helyét birtokon is, ha fegyverét, karját kínálhatja szolgálatba. És az Amon Ruadh-ról érkezett hírek nyomán nem is árt, ha akadnak fegyverforgató karok a majorságban.*
- Éjjelre kösd majd be a mellkasod, hogy feleslegesen ne terheld a csontokat *javallja, miközben könnyedén ül fel, s aztán lábra áll. Valóban nem igényli a segítő kezet, főképp, mert most csak ártana a lánynak, ha az ő testsúlyát próbálná segíteni.*
- Az éjszakát a városi házban töltjük és reggel indulunk vissza a birtokra. A holnapi lovaglás épp eléggé fájdalmas lesz *tér vissza a korábbi tanácshoz, miközben kezei felületesen leporolják ruházatát, majd visszaindul a raktárhoz, hogy a kapott gyakorlóeszközöket visszacserélje saját fegyvereire.
Mint régi barátot, úgy simítja végig a tőrt, mielőtt helyére akasztaná, és hasonló rituáléval köszönti kardját is. Eddigre tán Yeza is összeszedte elhajigált holmijait, és hozzá hasonlóan visszakapta saját kardját.*
- Ha van valami dolgod, vagy járnál egyet a városban, tedd csak. Ki tudja meddig lesz rá lehetőségünk. De a reggeli indulásra kész légy.
*Nagyvonalú, lehet, de nincs értelme kötni a kutyát, ha nem muszáj. Maga pusztán egy futárt kerít, gyors lábút, megbízhatót, aztán majd lepihen, hisz a nap hosszú volt és félő, hosszúak lesznek az elkövetkezők is.
nyugodtan oldja a kantárt, ugrik fel a nyeregbe, bevárva Yeza-t is. Hisz a házig még együtt mennek, és az eltáv se kötelező, pusztán lehetőség.*
*Csupán biccent egyet a lány szavaira. Valóban nincs esélye ellene, és nem feltétlen csak a képzettségükben rejlő eltérések miatt. A sors, az istenek hozták őket ebbe a helyzetbe, hol egyikük úr, másikuk szolgáló. Ebbe születtek, nem változtathatnak rajta, és ő bizonyosan nem is akar. A Rőt pedig nevelésének hála nem gondolkodik effélében.
De legalább képezték harcosnak is, még ha az adott kürt vesztette is. Így talán könnyebben megleli a helyét birtokon is, ha fegyverét, karját kínálhatja szolgálatba. És az Amon Ruadh-ról érkezett hírek nyomán nem is árt, ha akadnak fegyverforgató karok a majorságban.*
- Éjjelre kösd majd be a mellkasod, hogy feleslegesen ne terheld a csontokat *javallja, miközben könnyedén ül fel, s aztán lábra áll. Valóban nem igényli a segítő kezet, főképp, mert most csak ártana a lánynak, ha az ő testsúlyát próbálná segíteni.*
- Az éjszakát a városi házban töltjük és reggel indulunk vissza a birtokra. A holnapi lovaglás épp eléggé fájdalmas lesz *tér vissza a korábbi tanácshoz, miközben kezei felületesen leporolják ruházatát, majd visszaindul a raktárhoz, hogy a kapott gyakorlóeszközöket visszacserélje saját fegyvereire.
Mint régi barátot, úgy simítja végig a tőrt, mielőtt helyére akasztaná, és hasonló rituáléval köszönti kardját is. Eddigre tán Yeza is összeszedte elhajigált holmijait, és hozzá hasonlóan visszakapta saját kardját.*
- Ha van valami dolgod, vagy járnál egyet a városban, tedd csak. Ki tudja meddig lesz rá lehetőségünk. De a reggeli indulásra kész légy.
*Nagyvonalú, lehet, de nincs értelme kötni a kutyát, ha nem muszáj. Maga pusztán egy futárt kerít, gyors lábút, megbízhatót, aztán majd lepihen, hisz a nap hosszú volt és félő, hosszúak lesznek az elkövetkezők is.
nyugodtan oldja a kantárt, ugrik fel a nyeregbe, bevárva Yeza-t is. Hisz a házig még együtt mennek, és az eltáv se kötelező, pusztán lehetőség.*
3788. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2015-12-28 15:36:54
Üzenet elküldve: 2015-12-28 15:36:54
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Vakmerő
*Hatalmas és hosszú épület tárul eléjük, melyet széles gyakorlótér határol. Középen egy elkülönített épület magasodik, ahonnan vélhetőleg belátható az egész barakk területe, beleértve a gyakorlóteret is. Távolabb egy másik, számukra ismeretlen épületet láthatnak, fémlapokkal vértezett fakapu, előtte őrökkel. Tudomásul veszi a látottakat, majd félig a lány felé fordulva, de továbbra is a gyakorlóteret figyelve, így szól hozzá.*
-Szóval ilyen volna egy barakk, ahol edzenek az őrök és láthatólag sokan mások. Bevallom most látok ilyet először. Habár mesélt valamit nagyapám az ő korából, hogyan tanult meg küzdeni ellenféllel. Odahaza mégsem vettem részt csoportos kiképzésen. Mindig egyedül vagy húgommal íjaztunk a tisztásokon vagy a közeli erdőben. Az idegenektől eltekintve ez sem lehet rosszabb.
*Felidézi emlékeiben, azt amikor először sikerült célba találnia, majd Lyceaval íjaztak, hol erre, hol arra. Kellemes érzés tölti el Vaxit. Emlékeiből egy fiú üdvözlő hangja rázza helyre. Körbenéz. Egy fiút lát a bejárat után közvetlenül, aki egy pult mögött ül. Vaxi még új itt, ezért nem tudja mi a szokás errefelé, saját fegyverrel harcolnak vagy sem. Vaxi most egy pillanatra határozatlanná válik.
~Mehetünk-e minden további nélkül?~ Ezért odafordul a lányhoz.*
-Csak utánad.
A hozzászólás írója (Va Ximmand) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.12.28 15:45:17
-Szóval ilyen volna egy barakk, ahol edzenek az őrök és láthatólag sokan mások. Bevallom most látok ilyet először. Habár mesélt valamit nagyapám az ő korából, hogyan tanult meg küzdeni ellenféllel. Odahaza mégsem vettem részt csoportos kiképzésen. Mindig egyedül vagy húgommal íjaztunk a tisztásokon vagy a közeli erdőben. Az idegenektől eltekintve ez sem lehet rosszabb.
*Felidézi emlékeiben, azt amikor először sikerült célba találnia, majd Lyceaval íjaztak, hol erre, hol arra. Kellemes érzés tölti el Vaxit. Emlékeiből egy fiú üdvözlő hangja rázza helyre. Körbenéz. Egy fiút lát a bejárat után közvetlenül, aki egy pult mögött ül. Vaxi még új itt, ezért nem tudja mi a szokás errefelé, saját fegyverrel harcolnak vagy sem. Vaxi most egy pillanatra határozatlanná válik.
~Mehetünk-e minden további nélkül?~ Ezért odafordul a lányhoz.*
-Csak utánad.
A hozzászólás írója (Va Ximmand) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.12.28 15:45:17
3787. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2015-12-28 09:25:48
Üzenet elküldve: 2015-12-28 09:25:48
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Sura//
*Afféle baljós gyötrelmek kísértik, hogy azt a pofont nem meggátolta, hanem csupán elodázta. De legyen, más helyen, máskor még be is vállalja. Csakhogy annak ár lesz, méghozzá, hogy viszonozza, csak finomabban, és más helyre, mondjuk egy formás fenékre.
A lány azonban még jobban próbára teszi a férfi önuralmát incselkedésével, hogy még inkább hozzá simul. Bizony kegyetlenül meg kell küzdenie, hogy végül csak keze mozduljon, és simuljon Sura derekára.*
- Bizony, előszeretettel itt fognak boldog-boldogtalant, hogy élvezzék egy kicsit a Barakk nagylelkű vendégszeretetét. *Bólogat nagy komolyan, addig sem az incselkedőt, habár épp elég az egymáshoz simuló csípők érintése is, hogy azért a komisz fény megjelenjen a fekete szemekben.*
- De persze ha az efféle helyeket kedvei, tudok ám más vendégmarasztaló zugokat is.
*Végül hagyja a lányt eltávolodni, és a sihedernek is egy intéssel jelzi, hogy nyugodtan visszafordulhat a gyakorló fegyverek pakolása közé, nincs, és nem lesz itt semmi látnivaló, hiába ül idült vigyor a fiatal képén.
A helyzet pontosítására érkező válasz hallatán azért csak magasra ugranak a férfi szemöldökei meglepettségében, de végül derűsen felnevet. Már emiatt a bevezető miatt illendő lenne rábólintania a dologra, még ha utána kiderül, hogy valami nála is rosszarcúbb banda szerető karjaiba csalják, ahol leütik, agyonverik, kifosztják, és pokolra küldik.*
- Nocsak, talán egy jövendőmondóhoz van szerencsém? *Pillant a lányra derűs arccal, majd még mindig mosolyogva, de némileg sandán hunyorogva tekint rá.*
- Vagy egy remek hamis kártyásra, aki nem átall még le is itatni a cél érdekében? *Nem mintha utóbbival bármi problémája lenne, néha belefér, ha inge, gatyája rámegy egy-egy estére, maximum szűkebbre veszi a gatyamadzagot. az már úgyis eléggé beleivódott, hogy megálljt parancsoljon az adósság halmozásban, hogy teljesen illuminált állapotban is kiszálljon.*
*Afféle baljós gyötrelmek kísértik, hogy azt a pofont nem meggátolta, hanem csupán elodázta. De legyen, más helyen, máskor még be is vállalja. Csakhogy annak ár lesz, méghozzá, hogy viszonozza, csak finomabban, és más helyre, mondjuk egy formás fenékre.
A lány azonban még jobban próbára teszi a férfi önuralmát incselkedésével, hogy még inkább hozzá simul. Bizony kegyetlenül meg kell küzdenie, hogy végül csak keze mozduljon, és simuljon Sura derekára.*
- Bizony, előszeretettel itt fognak boldog-boldogtalant, hogy élvezzék egy kicsit a Barakk nagylelkű vendégszeretetét. *Bólogat nagy komolyan, addig sem az incselkedőt, habár épp elég az egymáshoz simuló csípők érintése is, hogy azért a komisz fény megjelenjen a fekete szemekben.*
- De persze ha az efféle helyeket kedvei, tudok ám más vendégmarasztaló zugokat is.
*Végül hagyja a lányt eltávolodni, és a sihedernek is egy intéssel jelzi, hogy nyugodtan visszafordulhat a gyakorló fegyverek pakolása közé, nincs, és nem lesz itt semmi látnivaló, hiába ül idült vigyor a fiatal képén.
A helyzet pontosítására érkező válasz hallatán azért csak magasra ugranak a férfi szemöldökei meglepettségében, de végül derűsen felnevet. Már emiatt a bevezető miatt illendő lenne rábólintania a dologra, még ha utána kiderül, hogy valami nála is rosszarcúbb banda szerető karjaiba csalják, ahol leütik, agyonverik, kifosztják, és pokolra küldik.*
- Nocsak, talán egy jövendőmondóhoz van szerencsém? *Pillant a lányra derűs arccal, majd még mindig mosolyogva, de némileg sandán hunyorogva tekint rá.*
- Vagy egy remek hamis kártyásra, aki nem átall még le is itatni a cél érdekében? *Nem mintha utóbbival bármi problémája lenne, néha belefér, ha inge, gatyája rámegy egy-egy estére, maximum szűkebbre veszi a gatyamadzagot. az már úgyis eléggé beleivódott, hogy megálljt parancsoljon az adósság halmozásban, hogy teljesen illuminált állapotban is kiszálljon.*
3786. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2015-12-27 09:35:36
Üzenet elküldve: 2015-12-27 09:35:36
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Az Ellentétek Rendje - Egy kis testmozgás //
*Nehéz lenne megmondani, hogy a küzdelem végére ki fog győztesen kikerülni. Bato elég nagy pofonokat kapott de igen jól bírja őket, sőt olykor visszasorozza az óriást. A szerzetes végső rohamát érdeklődve tekinti. A hatalmas porfelhő pillanatnyi tisztánlátásukat akadályozza de a por csakhamar leülepszik. A földön fekve pillantja meg barátját amint a szerzetest szorongatja igen elszántan. Bato sem enged a szorításból így a helyzet igen komikussá válik amire a gnóm derűsen felnevet. A döntetlen ajánlatot jó ötletnek tartja.*
- Látványos és tiszta küzdelem volt, gratulálok mindkettőjüknek. *Elismerően biccent a harcoló páros felé majd folytatja.*
- Kuhn az erőd igen elképesztő, akárcsak az Ön ügyessége és szívóssága. *Elismerően tekint mindkét rendtársára. Igazán büszke, hogy ilyen harcosokkal tartozik egy szervezetbe. A feltett kérdésre megrázza a fejét.*
- A fizikai harc nem igazán az én világom. Dryrnek igazat adva meghagyom a profiknak. *Erőben talán jó de inkább mentális képességeire támaszkodik mint sem a fizikaiakra.*
*Nehéz lenne megmondani, hogy a küzdelem végére ki fog győztesen kikerülni. Bato elég nagy pofonokat kapott de igen jól bírja őket, sőt olykor visszasorozza az óriást. A szerzetes végső rohamát érdeklődve tekinti. A hatalmas porfelhő pillanatnyi tisztánlátásukat akadályozza de a por csakhamar leülepszik. A földön fekve pillantja meg barátját amint a szerzetest szorongatja igen elszántan. Bato sem enged a szorításból így a helyzet igen komikussá válik amire a gnóm derűsen felnevet. A döntetlen ajánlatot jó ötletnek tartja.*
- Látványos és tiszta küzdelem volt, gratulálok mindkettőjüknek. *Elismerően biccent a harcoló páros felé majd folytatja.*
- Kuhn az erőd igen elképesztő, akárcsak az Ön ügyessége és szívóssága. *Elismerően tekint mindkét rendtársára. Igazán büszke, hogy ilyen harcosokkal tartozik egy szervezetbe. A feltett kérdésre megrázza a fejét.*
- A fizikai harc nem igazán az én világom. Dryrnek igazat adva meghagyom a profiknak. *Erőben talán jó de inkább mentális képességeire támaszkodik mint sem a fizikaiakra.*
3785. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2015-12-26 12:51:30
Üzenet elküldve: 2015-12-26 12:51:30
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
* A reggellel együtt érkezik, és óvatosan közelítve meg az épületet, leadja fegyvereit, hogy edzhessen. Kardját vonakodva adja át, de muszáj. Már aligha képes bizalmat nyilvánítani más személyek számára.
Kézhez kap egy fából készült gyakorlóeszközt, így hozzá is kezdhet "munkájához". Még kicsit fáradt a tegnapi este és a reggel derűje okán, de a lényeg, hogy most itt áll, és készen áll, hogy testét ismét egy kimerítő edzéssel hozza formába. Régi lépéseit már elfeledte, mivel több mint egy hónapja semmi sem történt életében.
Szemben áll edzőpartnerével, egy edzőbábuval. Kizárja a többi életformát, aki rajta kívül az edzőtéren tartózkodik, és nekikezd. Jobb kezében a kard, másik kezével, csak preparációt, mozdulatokat végez, melyek fókuszálják figyelmét. Belevisz egy kis erőt, és amint leguggol, a baba nyakát és gyomrát is eltalálja, fegyverét oldalra kitartva. Hátraugrik, majd ismét rohamra indul. Most egy lendülettel fordulattal próbál a baba halántékára mérni egy ütést. Kicsit megcsúszik keze, így nem tökéletes a csapás.
Kicsit hátrál, hogy különleges csapást vihessen be. Súlypontját lábához helyezi, mélyre, hogy stabilan csaphasson le, bal kezét maga előtt tartja, hogyne zavarja. A fakard hátul, a jobb kezében, majd előreront. A baba jobb oldalán visz be egy egykezes csapást, majd két kézre fogja a fegyvert, és rámér egyet a kulcscsont helyére is. Nem rémlik neki, hogy mi is ennek a mozdulatnak a neve, de tudja, hogy hatásos a nagy és nehéz célpontokkal szemben.
Ledobja a pultra a fegyvert, és visszaveszi sajátjait.*
Kézhez kap egy fából készült gyakorlóeszközt, így hozzá is kezdhet "munkájához". Még kicsit fáradt a tegnapi este és a reggel derűje okán, de a lényeg, hogy most itt áll, és készen áll, hogy testét ismét egy kimerítő edzéssel hozza formába. Régi lépéseit már elfeledte, mivel több mint egy hónapja semmi sem történt életében.
Szemben áll edzőpartnerével, egy edzőbábuval. Kizárja a többi életformát, aki rajta kívül az edzőtéren tartózkodik, és nekikezd. Jobb kezében a kard, másik kezével, csak preparációt, mozdulatokat végez, melyek fókuszálják figyelmét. Belevisz egy kis erőt, és amint leguggol, a baba nyakát és gyomrát is eltalálja, fegyverét oldalra kitartva. Hátraugrik, majd ismét rohamra indul. Most egy lendülettel fordulattal próbál a baba halántékára mérni egy ütést. Kicsit megcsúszik keze, így nem tökéletes a csapás.
Kicsit hátrál, hogy különleges csapást vihessen be. Súlypontját lábához helyezi, mélyre, hogy stabilan csaphasson le, bal kezét maga előtt tartja, hogyne zavarja. A fakard hátul, a jobb kezében, majd előreront. A baba jobb oldalán visz be egy egykezes csapást, majd két kézre fogja a fegyvert, és rámér egyet a kulcscsont helyére is. Nem rémlik neki, hogy mi is ennek a mozdulatnak a neve, de tudja, hogy hatásos a nagy és nehéz célpontokkal szemben.
Ledobja a pultra a fegyvert, és visszaveszi sajátjait.*
3784. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2015-12-25 23:40:40
Üzenet elküldve: 2015-12-25 23:40:40
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Az Ellentétek Rendje - Egy kis testmozgás //
*A barátságos mérkőzés a vége felé látszik közeledni, az ellenfelek pedig döntetlenben egyeznek ki. Rendkívül sportszerű, bár Dryrron számára úgy tűnik a szerzetes kissé rosszabb bőrben leledzik. Nem mintha csodálkozna, komoly pofonokat kapott. Szerencsére az óriás sem úgy néz ki mint akit skatulyából húztak ki. Hogy vajon ki került volna ki győztesként ha tovább folytatják, nehéz megmondani.
A fél-elf jókedvűen tapsolja meg a párost. Nagyszerű küzdelem volt, nézni – és valószínűleg részt venni benne- egyaránt élvezetes. Elismerő bólogatással tesz néhány lépést Bato és Kuhn felé, ám ahogyan nekiszegezik a kérdést rögtön megtorpan. Vajon az óriás után még őket is el akarja verni a vicces kedvű szerzetes? Dryrron számára nem kérdés, hogy ő húzná a rövidebbet ha a másiknak alkalma nyílna rá. De talán ennek nem kell mindörökké így lennie.*
- Remek küzdelem volt, én viszont még fiatal vagyok a halálhoz. *Mondja mosolyogva. Igazából már nem is olyan fiatal, sőt talán Zingrim sem juttatná a temetőbe. A másik kettő már annál inkább.*
- Mondd csak, nem tanítanátok néhány trükköt? *néz először Batora, majd föl másik rendtársára. Ha ellenfélként nem is, tanárként szívesen látná bármelyiküket. Egyik az ügyesség, míg másik a nyers erő. Ő pedig szívesen venné mindkettőt. Közben hátratekint a gnómra, vajon ő mit szól az egészhez.*
*A barátságos mérkőzés a vége felé látszik közeledni, az ellenfelek pedig döntetlenben egyeznek ki. Rendkívül sportszerű, bár Dryrron számára úgy tűnik a szerzetes kissé rosszabb bőrben leledzik. Nem mintha csodálkozna, komoly pofonokat kapott. Szerencsére az óriás sem úgy néz ki mint akit skatulyából húztak ki. Hogy vajon ki került volna ki győztesként ha tovább folytatják, nehéz megmondani.
A fél-elf jókedvűen tapsolja meg a párost. Nagyszerű küzdelem volt, nézni – és valószínűleg részt venni benne- egyaránt élvezetes. Elismerő bólogatással tesz néhány lépést Bato és Kuhn felé, ám ahogyan nekiszegezik a kérdést rögtön megtorpan. Vajon az óriás után még őket is el akarja verni a vicces kedvű szerzetes? Dryrron számára nem kérdés, hogy ő húzná a rövidebbet ha a másiknak alkalma nyílna rá. De talán ennek nem kell mindörökké így lennie.*
- Remek küzdelem volt, én viszont még fiatal vagyok a halálhoz. *Mondja mosolyogva. Igazából már nem is olyan fiatal, sőt talán Zingrim sem juttatná a temetőbe. A másik kettő már annál inkább.*
- Mondd csak, nem tanítanátok néhány trükköt? *néz először Batora, majd föl másik rendtársára. Ha ellenfélként nem is, tanárként szívesen látná bármelyiküket. Egyik az ügyesség, míg másik a nyers erő. Ő pedig szívesen venné mindkettőt. Közben hátratekint a gnómra, vajon ő mit szól az egészhez.*
3783. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2015-12-25 23:01:57
Üzenet elküldve: 2015-12-25 23:01:57
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 608
OOC üzenetek: 70
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 608
OOC üzenetek: 70
Játékstílus: Vakmerő
//Az Ellentétek Rendje - Egy kis testmozgás//
*Az óriás lábát elsodorva egy különös, megmagyarázhatatlan érzés fogja el, de mikor valamiért nem tud tovább suhanni a föld felé konvergáló hústömeg alól, kezd realizálódni benne a helyzet súlya. Kuhn szorítását érzi a derekán. Nagy port kavarva érkeznek a földre, Bato pedig továbbra is rendületlenül szorítja az álodzatául esett végtagot. Kuhn szorítása sem enged, és ezen a ponton a szerzetes előtt is világossá válik, hogy egyikük sem tud mit kezdeni a másikkal, és egyikük sem fog engedni a másikon. Az óriás felvetését mérlegelve szorongatja a vastag lábat, majd miután kellő ideig visszhangzott a fejében az ajánlat, néhány másodperc feszült csend után harsányan felnevet a szerzetes is.*
-Naná! Egál.
*Ezzel elengedi az ezennel újra rendtársává avanzsált óriást, és egy gyors mozdulattal talpra pattan. Kezet nyújt Kuhnnak, akit, ha elfogadja a segítséget, felhúz a földről. Mikor szemtől szemben állnak, jobbját nyújtja az óriásnak, és hozzáteszi:*
-Szép volt barátom. Remélem még folytatjuk.
*Vigyorodik el, miközben bal kezével megpaskolja a vállát. Véraláfutás, bedagadt szem, kipirult arc. Mindkettő megkapta a magáét, de Bato rég nem érezte magát ilyen jól, és ez az arcára is kiül, ahogy a nézők felé fordítja a tekintetét.*
-Nos, nektek mi a program?
*Teszi fel a kissé provokatív kérdést. Szívesen megnézne egy amatőr összecsapást.*
*Az óriás lábát elsodorva egy különös, megmagyarázhatatlan érzés fogja el, de mikor valamiért nem tud tovább suhanni a föld felé konvergáló hústömeg alól, kezd realizálódni benne a helyzet súlya. Kuhn szorítását érzi a derekán. Nagy port kavarva érkeznek a földre, Bato pedig továbbra is rendületlenül szorítja az álodzatául esett végtagot. Kuhn szorítása sem enged, és ezen a ponton a szerzetes előtt is világossá válik, hogy egyikük sem tud mit kezdeni a másikkal, és egyikük sem fog engedni a másikon. Az óriás felvetését mérlegelve szorongatja a vastag lábat, majd miután kellő ideig visszhangzott a fejében az ajánlat, néhány másodperc feszült csend után harsányan felnevet a szerzetes is.*
-Naná! Egál.
*Ezzel elengedi az ezennel újra rendtársává avanzsált óriást, és egy gyors mozdulattal talpra pattan. Kezet nyújt Kuhnnak, akit, ha elfogadja a segítséget, felhúz a földről. Mikor szemtől szemben állnak, jobbját nyújtja az óriásnak, és hozzáteszi:*
-Szép volt barátom. Remélem még folytatjuk.
*Vigyorodik el, miközben bal kezével megpaskolja a vállát. Véraláfutás, bedagadt szem, kipirult arc. Mindkettő megkapta a magáét, de Bato rég nem érezte magát ilyen jól, és ez az arcára is kiül, ahogy a nézők felé fordítja a tekintetét.*
-Nos, nektek mi a program?
*Teszi fel a kissé provokatív kérdést. Szívesen megnézne egy amatőr összecsapást.*
3782. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2015-12-25 17:43:56
Üzenet elküldve: 2015-12-25 17:43:56
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Az Ellentétek Rendje - Egy kis testmozgás//
*Batonak nem sok idő kell, hogy újra mozgásba lendüljön. A pofon habár igen erős volt, a szerzetest kemény fából faragták. Az ifjút igazán jól kiképezhették, ami az óriásnak igen csak balszerencsét jelent. Alig tud mit tenni a nagytermetű férfi, szinte pislogni is alig van ideje míg Bato újra felé veti magát. Nem is lenne ez olyan nagy baj egy átlagos helyzetben, azonban ellenfele bal lábát célozta meg, ami támadás nagy eséllyel kilibbenti majd őt egyensúlyából, földre kényszerítve a harcost... és mint tapasztalt bírkózó tudja, hogyha valaki a földre kerül az ellenfele előtt, akkor annak nem sok esélye marad a győzelemre. Riadtan, ösztönösen kap a felé vetülő test irányába, akit habár sikerül megragadnia, nem egészen úgy, ahogyan képzelte; Bato lendületét nem sikerült megállítania, viszont erős kezeivel átkarolta a férfi derekát. Ennek eredményeképpen az óriás a földre zuhan (nagy porfelhőt verve maga alatt), karjai közt erősen fogva Bato testét, aki hasonló erővel szorítja még mindig az óriás bal lábát. Néhány feszengő másodperc telik el míg leülepszik körülöttük a felvert por, így a szurkolóik szeme elég igazán kesze-kusza jelenet tárul. Csuka fogta róka, róka fogta csuka módjára fekszik a két harcos az földön, egymást mozdulatlanságra kényszerítve. Kuhn elgondolkozva pislog keresve hol Zinzin, hol pedig Bato tekintetét.*
- Komám, ez egál! *Kacag fel amint felfogja a helyzet képtelenségét.* Kiegyezünk, mit szólsz? *Kérdezi szórakozottan rázva egyet a szerzetes testén. Úgy tűnik egymásra talált a két harcos, mindketten megállják a helyüket egy jó kis csihi-puhiban.*
*Batonak nem sok idő kell, hogy újra mozgásba lendüljön. A pofon habár igen erős volt, a szerzetest kemény fából faragták. Az ifjút igazán jól kiképezhették, ami az óriásnak igen csak balszerencsét jelent. Alig tud mit tenni a nagytermetű férfi, szinte pislogni is alig van ideje míg Bato újra felé veti magát. Nem is lenne ez olyan nagy baj egy átlagos helyzetben, azonban ellenfele bal lábát célozta meg, ami támadás nagy eséllyel kilibbenti majd őt egyensúlyából, földre kényszerítve a harcost... és mint tapasztalt bírkózó tudja, hogyha valaki a földre kerül az ellenfele előtt, akkor annak nem sok esélye marad a győzelemre. Riadtan, ösztönösen kap a felé vetülő test irányába, akit habár sikerül megragadnia, nem egészen úgy, ahogyan képzelte; Bato lendületét nem sikerült megállítania, viszont erős kezeivel átkarolta a férfi derekát. Ennek eredményeképpen az óriás a földre zuhan (nagy porfelhőt verve maga alatt), karjai közt erősen fogva Bato testét, aki hasonló erővel szorítja még mindig az óriás bal lábát. Néhány feszengő másodperc telik el míg leülepszik körülöttük a felvert por, így a szurkolóik szeme elég igazán kesze-kusza jelenet tárul. Csuka fogta róka, róka fogta csuka módjára fekszik a két harcos az földön, egymást mozdulatlanságra kényszerítve. Kuhn elgondolkozva pislog keresve hol Zinzin, hol pedig Bato tekintetét.*
- Komám, ez egál! *Kacag fel amint felfogja a helyzet képtelenségét.* Kiegyezünk, mit szólsz? *Kérdezi szórakozottan rázva egyet a szerzetes testén. Úgy tűnik egymásra talált a két harcos, mindketten megállják a helyüket egy jó kis csihi-puhiban.*
3781. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2015-12-25 14:49:24
Üzenet elküldve: 2015-12-25 14:49:24
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Kis kitérő//
*A megjegyzés is rámutat, hogy Yeza kissé elmerengett a szürke szemek hallgatag, hűvös fényein. Különös. Az ifjú Thalamarr viselkedése másképp érinti meg, mint sejtette volna. Az úr nem fogja az ágyába kéretni, nem vonja magához, ha épp fordulékony kedve úgy kívánja. Nem várja el tőle. De amilyen távoli a férfi, olyan közeli az úr. Lám, engedte ezt a kis játékot végigszaladni az útján. Nem rivallt rá, nem kérte ki magának. Egy pillanatra mintha csak két wegtoreni kölyök lettek volna. Mintha egész eddig nem is látta volna ezt az embert a saját haragjától. Elajándékozták; azok, akiket eddig a családjának tartott. Most először környékezi meg ez az érzés új gazdájával kapcsolatban: hála. Türelemmel volt, megkímélte őt a szégyentől, a biztos haláltól, még jegyesével szemben is a pártját fogta. Most pedig számít rá. És ő nem fog csalódást okozni. Apró, meghatódott mosoly-féle rebben a Rőt ajkára.*
- Ellened nem nyerhetek, uram *válaszolja még végszóként.* - Ezt már az elején tudtam. Fegyverrel vagy anélkül. *Leengedi karjait, de mielőtt felkelne, meghajtja fejét az úr előtt.* - Köszönöm *mondja csendesen.
Ahogy talpra áll, azért elmorzsol egy-egy szisszenést a bordáira kapott suhintás okán. Semmi kétsége, hogy néhány napig bitangul fog fájni és tarkább lesz, mint a lihanechi divat. Ennek ellenére nyújtaná a kezét Tylennek, hogy felsegítse, de valószínűleg a férfi gyorsabb lesz a gesztusnál. Így tehát leginkább arra koncentrál, hogy fájdalmait békén tűrje és csendben. Nem egyszerű, de Yeza szörnyen konok teremtés.*
*A megjegyzés is rámutat, hogy Yeza kissé elmerengett a szürke szemek hallgatag, hűvös fényein. Különös. Az ifjú Thalamarr viselkedése másképp érinti meg, mint sejtette volna. Az úr nem fogja az ágyába kéretni, nem vonja magához, ha épp fordulékony kedve úgy kívánja. Nem várja el tőle. De amilyen távoli a férfi, olyan közeli az úr. Lám, engedte ezt a kis játékot végigszaladni az útján. Nem rivallt rá, nem kérte ki magának. Egy pillanatra mintha csak két wegtoreni kölyök lettek volna. Mintha egész eddig nem is látta volna ezt az embert a saját haragjától. Elajándékozták; azok, akiket eddig a családjának tartott. Most először környékezi meg ez az érzés új gazdájával kapcsolatban: hála. Türelemmel volt, megkímélte őt a szégyentől, a biztos haláltól, még jegyesével szemben is a pártját fogta. Most pedig számít rá. És ő nem fog csalódást okozni. Apró, meghatódott mosoly-féle rebben a Rőt ajkára.*
- Ellened nem nyerhetek, uram *válaszolja még végszóként.* - Ezt már az elején tudtam. Fegyverrel vagy anélkül. *Leengedi karjait, de mielőtt felkelne, meghajtja fejét az úr előtt.* - Köszönöm *mondja csendesen.
Ahogy talpra áll, azért elmorzsol egy-egy szisszenést a bordáira kapott suhintás okán. Semmi kétsége, hogy néhány napig bitangul fog fájni és tarkább lesz, mint a lihanechi divat. Ennek ellenére nyújtaná a kezét Tylennek, hogy felsegítse, de valószínűleg a férfi gyorsabb lesz a gesztusnál. Így tehát leginkább arra koncentrál, hogy fájdalmait békén tűrje és csendben. Nem egyszerű, de Yeza szörnyen konok teremtés.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7342-7361