//Üzenet a sötétből//
//Átmeneti otthon?//
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz//
-Azé' a seggébe dugom, ha kijön.
*Dörmögi a kiáltozástól kissé meglepett, és csendességébe újra visszazökkent tetovált.
Nyertes csatát zártak, a szerencse, talán éppen a Sötét Úr akaratából mellettük volt. A kimenetel nem volt egyértelmű. Két városőr halott, a kínmester, valamint a félszemű ork is lelkét leheli ki éppen, nem beszélve a cellában vérbe fagyott Ildhawról. "Baszógépnek" jobbja úszik vérben, de ez már kis gond csak ahhoz képest, amit Vazogh kapott. Derekasan megembereli magát, vagyis orkokhoz hűen igyekszik kizárni azt, amire nincsen szüksége. Feje egy pillanatra kitisztul, így mire a tetovált elhajítja a sisakot, ami nem fért fejére, már tisztán hallja dühös morgását.*
-A másik sisak kell, ork!
*Lábával Vazoghnak rúgja a számára nem megfelelőt, míg ő várja a számára jobbikat, majd szépen lassan felöltözködik. A mellvért sem jó rá, azt kihagyja, a köpenyből pedig kissé kilóg sebhelyes mellkasa, de legalább áll valahogy. Ha elég gyorsan mennek, talán nem veszi észre senki. Vazogh sem jár sok szerencsével. Egy kicsit minden kicsi, a sisak viszont legalább fejébe megy, ahogy a másik rab fején sem látszik már a felirat teljes terjedelmében.
A bejárat azonban zárva.*
-Bereteszelték.
*Mormogja "Baszógép", ahogy egyelőre kezében a karddal átlép a zárkasor kapuján, majd fellépdel a kijárathoz vezető néhány lépcsőn. A fájdalom egyelőre nem fog ki Vazoghon sem, egészen kultúráltan eljut a bejáratig, itt kezd csak visszakúszni belé a fájdalom, és ahol a méreg érte, ott a zsibbadás. Valamint bal szeme is egyre jobban szürkülő, összemosódó képet mutat. Ha megpróbálja kinyitni az ajtót, érezheti, hogy tényleg nem mozdul, illetve mozdul, de alig egy ujjnyit, utána lánccsörgés és kattanás hallatszik. Nem lesz könnyű kijutni innen, főleg, hogy talán az ajtó túloldalán akár kelepce is lehet. Ráadásul az a fránya fájdalom is újból belé hasít, és küzdenie kell öntudata megtartásáért.*