//Rendoll Tawinn//
*Lia nem gyakorlott fegyverforgató. A közelharc talán még megy neki valamennyire, tekintve, hogy tudja, merre vannak a legsérülékenyebb pontok egy emberi, vagy legalábbis emberihez hasonló testen, és valamennyire a fúvócsővel is tud bánni, ugyanakkor a kardhoz alig ért. hasznos lenne számára pár lecke.
Viszont most inkább csak játszadoznak Rendollal, illetve így alkalmat ad a férfinak arra, hogy kipróbálja mennyit bír a sebesült combja, méghozzá anélkül, hogy a fél világ megtudná.
Lia arra is gondolt, hogy a szálláshelyen nézzék meg mi a helyzet, de a szoba azért nem táncterem, nem lett volna elég helyük, így tehát a barakk a megfelelő helyszín, igaz, itt viszont bőven vannak rajtuk kívül is, akik felfigyelhetnek a szőke férfi lassabb, óvatosabb mozgására.
Lia ugyanakkor reméli, hogy ezt mindenki betudja az egyszerű ténynek, csakis azért lehet, mert ő bizony kétbalkéz. Ugyanakkor észreveszi azt is, hogy egy elf és egy mélységi is igencsak megnézi magának. Aztán rájön, hogy a lábait bámulják.
A vele szemben álló szőke férfira pillant, és igen, úgy tűnik ő is nézegeti.*
~Na szép! De ugyanakkor legalább van elfogadható oka és indoka annak, Rendoll miért nem harcol keményebben.~
*Aztán mikor a férfi kifordul előle, hátulról karolja át, aztán úgy suttog a fülébe, hogy közben a nyaka oldalán érzi a leheletét, finoman megborzong és kicsit el is pirul.
De azért vitézül igyekszik tartani magát és elismétli a tanult mozdulatokat. Talán valamennyit még fejlődik is, lassan, de biztosan, előbb utóbb csak rájön majd, hogyan mozogjon gyorsabban, hogyan kényelmesebb tartani a fakardot, hogy közben még hatékony is mradjon a fegyver. Rendoll pedig türelmes vele, még meg is dicséri, ha sikerül egy-egy mozdulatot jól kiviteleznie.*
- Igaz, így elsőre elég volt ennyi. Ígérem, igyekszem majd tanulni *bólint mosolyogva, sőt, halkan kuncog is a megszólítás miatt.* A fúvócső trükkös. De azért pár lépésnyi távon belül hatásos. messzebbről nem annyira, akárcsak a dobótőrök.
*Azokkal Lia ügyesebb azért, amint az kiderült az erdei támadás során is, mikor egy olyan macskaszerű lényt megsebesített. Ki nem ő iktatta, de talán picit lassított az ellenségen az akciója.*
- Menjünk! A holnap hajnali indulás előtt jó lesz picit pihenni.
*Visszaadják a gyakorló fegyvereket, aztán valahogy olyan természetesen jön, a férfi jobb oldalára lép, a sérült combja felől, nem mintha amúgy nem a jobb oldalon menne, aztán egy hirtelen ötlettől vezérelve Rendollnak nyújtja a kezét.
Korábban a Pegazusba is kézen fogva léptek be, így Liának természetes, hogy most is így menjenek végig az utcán, és közben ha a férfinek mégis gondot okozna a járás, hát indok is van, ha inkább a vállát fogná át. Meg ez el is leplezi a sérülést.
Bár kétli, hogy Darelt pont az izgatná, hogy ilyesmikre figyeljen, azért nem akarná, hogy lemaradjanak az útról, ami elég jól fizet ahhoz, hogy utána egy darabig megéljenek belőle.*
~Ha úgy alakulna és együtt maradnánk.~
*Lia halkan sóhajt.*