Nincs játékban - Barakk
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Barakk | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 154 (3061. - 3080. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
3080. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2015-10-02 01:38:51
Üzenet elküldve: 2015-10-02 01:38:51
ÚJ
![>Mirasyn Foks [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11132_1521230910_ember_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 595
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 595
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Vakmerő
// Ismeretlen ismerős //
*Mira mivel ember eszébe sem jut, hogy lehet egy félelf férfival küzd, aki a korát meghazudtolva sokkal több tapasztalattal rendelkezhet.*
-Akkor megvan az első közös bennünk, mert nekem sem szokásom, hogy kikapjak. *Elmosolyodik és viszonozza a sokatmondó mosolyt. Elég ügyes lett az itteni edzéseknek hála, de azért ha nem muszáj nem ad bele többet a harcba, mint amennyit szükséges.*
-Lássuk. *Ezzel véget ér a bájcsevej és mint ellenfelek csapnak össze. Az oldalról érkező csapás ellen elugrik oldalra, ezt még Albutól tanulta, hogy ne fárassza magát fölöslegesen és így könnyebb felméri a másik tudását is. Kivédte és várja a következő támadást.*
*Mira mivel ember eszébe sem jut, hogy lehet egy félelf férfival küzd, aki a korát meghazudtolva sokkal több tapasztalattal rendelkezhet.*
-Akkor megvan az első közös bennünk, mert nekem sem szokásom, hogy kikapjak. *Elmosolyodik és viszonozza a sokatmondó mosolyt. Elég ügyes lett az itteni edzéseknek hála, de azért ha nem muszáj nem ad bele többet a harcba, mint amennyit szükséges.*
-Lássuk. *Ezzel véget ér a bájcsevej és mint ellenfelek csapnak össze. Az oldalról érkező csapás ellen elugrik oldalra, ezt még Albutól tanulta, hogy ne fárassza magát fölöslegesen és így könnyebb felméri a másik tudását is. Kivédte és várja a következő támadást.*
3079. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2015-10-02 01:26:11
Üzenet elküldve: 2015-10-02 01:26:11
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 240
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 240
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Ismeretlen ismerős //
*Felemeli földről a fegyverét és hátrébb is lép egyet mikor a lány előre, bár ilyen távból nem érheti el, de ő mindig is az óvatosságot részesítette előnyben.*
~Vajon ember vagy félvér?~
*Ez fontos kérdés, csupán a kor miatt. Külsőre néha nehéz megmondani, Kim is inkább egy filigránabb emberre hajaz, nem ordít róla hogy félig elf lenne.*
- Kell a változatosság. Általában nem szokásom kikapni.
*Ő is jobbjába fogja a kardot. Az első mondatnál még vállat von, a második már egy ravasz, sokatmondó mosollyal párosul. Kim viszont kivételesen nem hazudott, tényleg elég pocsék kardforgató. Már ha kardforgatókat viszonyítunk egymáshoz, egy parasztnál azért valamivel jobban viseli a fegyvert. De hát pontosan ezért jött, gyakorolni.*
- Hát lássuk meg.
*Közelebb lép még mindig ugyanazzal a mosollyal, mozgása arról árulkodik hogy nem avatatlan a csatatéren. Nem valami izgalmakra vágyó polgár akinek eddig nem volt köze ilyesmihez, Mira észre is veheti ezt. Ügyes ő, kifejezetten ügyes és nem először fog más kardja elől eltáncolni. Magabiztos, nem tart a veréstől pedig gyanítja hogy ki fog kapni. Azért ez csak gyakorlás, itt nincs halálfélelem, kapott már ő sokkal rosszabbakat is kiképzése során.*
~ Kezdjük csak egyszerűen, lássuk mit csinál ~
*Ennek megfelelően csak egy jelzésértékű, gyenge oldalsó csapást indít meg ellenfele fegyverére, csak piszkálgatva, provokálva hogy ellentámadjon. A férfinak úgyis inkább a védekezés és a kontrázás az erőssége.*
A hozzászólás írója (Ryakim Sindri) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.10.02 01:31:54
*Felemeli földről a fegyverét és hátrébb is lép egyet mikor a lány előre, bár ilyen távból nem érheti el, de ő mindig is az óvatosságot részesítette előnyben.*
~Vajon ember vagy félvér?~
*Ez fontos kérdés, csupán a kor miatt. Külsőre néha nehéz megmondani, Kim is inkább egy filigránabb emberre hajaz, nem ordít róla hogy félig elf lenne.*
- Kell a változatosság. Általában nem szokásom kikapni.
*Ő is jobbjába fogja a kardot. Az első mondatnál még vállat von, a második már egy ravasz, sokatmondó mosollyal párosul. Kim viszont kivételesen nem hazudott, tényleg elég pocsék kardforgató. Már ha kardforgatókat viszonyítunk egymáshoz, egy parasztnál azért valamivel jobban viseli a fegyvert. De hát pontosan ezért jött, gyakorolni.*
- Hát lássuk meg.
*Közelebb lép még mindig ugyanazzal a mosollyal, mozgása arról árulkodik hogy nem avatatlan a csatatéren. Nem valami izgalmakra vágyó polgár akinek eddig nem volt köze ilyesmihez, Mira észre is veheti ezt. Ügyes ő, kifejezetten ügyes és nem először fog más kardja elől eltáncolni. Magabiztos, nem tart a veréstől pedig gyanítja hogy ki fog kapni. Azért ez csak gyakorlás, itt nincs halálfélelem, kapott már ő sokkal rosszabbakat is kiképzése során.*
~ Kezdjük csak egyszerűen, lássuk mit csinál ~
*Ennek megfelelően csak egy jelzésértékű, gyenge oldalsó csapást indít meg ellenfele fegyverére, csak piszkálgatva, provokálva hogy ellentámadjon. A férfinak úgyis inkább a védekezés és a kontrázás az erőssége.*
A hozzászólás írója (Ryakim Sindri) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.10.02 01:31:54
3078. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2015-10-02 01:15:50
Üzenet elküldve: 2015-10-02 01:15:50
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 595
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 595
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Vakmerő
// Ismeretlen ismerős //
-Csak gyakorolni értem. *Mira gondolatban se tud most semmi mögöttes szándékra gyanakodni a mosolyok mögött és mivel már lehiggadt nincs is annyira ellenére egy edzőtárs. Kicsit arra emlékezteti a helyzet, amikor Albunt leszólította és hasonlóképpen gyakorlásra hívta. A lány viszont ezen mosolyodik el szélesen.*
-Ha ennyire ki akar kapni egy fiatal fruskától. *Kilép előre a bal lábával és meghajol kicsit a fegyverre szép ívet rajzolva közben, majd mikor kiegyenesedik, akkor reflexszerűen megfogatja a kezében az egyszerű kardot. Ő a hosszúhoz szokott hozzá és ahhoz képest ez sokkal könnyebb és egyszerűbb is számára. Bal kezét pihentetve most a jobbját fogja használni. Ilyen helyzetekben előnyös, ha mind a két kezével tudja forgatni a fegyvert.*
-Majd meglátjuk. *Be áll védekező pózba és int a baljával, hogy kezdje el a párbajt.*
-Csak gyakorolni értem. *Mira gondolatban se tud most semmi mögöttes szándékra gyanakodni a mosolyok mögött és mivel már lehiggadt nincs is annyira ellenére egy edzőtárs. Kicsit arra emlékezteti a helyzet, amikor Albunt leszólította és hasonlóképpen gyakorlásra hívta. A lány viszont ezen mosolyodik el szélesen.*
-Ha ennyire ki akar kapni egy fiatal fruskától. *Kilép előre a bal lábával és meghajol kicsit a fegyverre szép ívet rajzolva közben, majd mikor kiegyenesedik, akkor reflexszerűen megfogatja a kezében az egyszerű kardot. Ő a hosszúhoz szokott hozzá és ahhoz képest ez sokkal könnyebb és egyszerűbb is számára. Bal kezét pihentetve most a jobbját fogja használni. Ilyen helyzetekben előnyös, ha mind a két kezével tudja forgatni a fegyvert.*
-Majd meglátjuk. *Be áll védekező pózba és int a baljával, hogy kezdje el a párbajt.*
3077. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2015-10-02 01:06:46
Üzenet elküldve: 2015-10-02 01:06:46
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 240
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 240
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Ismeretlen ismerős //
~Ó kicsi lány, szeretnék én nagyon sok mindent~
*A gondolatra kiszélesedik a mosolya, de persze nem hagyja szó nélkül a szépséget.*
- Ma este csak gyakorolni.
~De nem feltétlenül a kardforgatást.~
*Rögtön szimpatikus neki az ember, talán csak a külseje, talán csak a mosolya miatt, de valahogy ismerős is ez az arc neki. Amennyi lánnyal megfordult már fénykorában, könnyen lehet hogy csak hasonlít valakire, nem is tulajdonít ennek jelentőséget.*
- Ha esetleg szívesebben vernél olyan célpontot ami védekezni is tud, örömmel venném a leckét.
*Gyakorlófegyvere hegyét a földre helyezi és mindkét kezével a markolatára támaszkodik. Eddigi vigyora elhalványul és komolyságot erőltet magára.*
- De figyelmeztetlek. Rettentően béna vagyok.
*A komolysága itt véget is ér és visszakúszik ajkaira a görbület, még fogai fehérje is kivillan ahogy elvigyorodik. Közelebb viszont már nem megy, jó neki ez a két méteres távolság ami most kettejük között van.*
- Úgyhogy csak saját felelősségre vállald a párbajt.
~Ó kicsi lány, szeretnék én nagyon sok mindent~
*A gondolatra kiszélesedik a mosolya, de persze nem hagyja szó nélkül a szépséget.*
- Ma este csak gyakorolni.
~De nem feltétlenül a kardforgatást.~
*Rögtön szimpatikus neki az ember, talán csak a külseje, talán csak a mosolya miatt, de valahogy ismerős is ez az arc neki. Amennyi lánnyal megfordult már fénykorában, könnyen lehet hogy csak hasonlít valakire, nem is tulajdonít ennek jelentőséget.*
- Ha esetleg szívesebben vernél olyan célpontot ami védekezni is tud, örömmel venném a leckét.
*Gyakorlófegyvere hegyét a földre helyezi és mindkét kezével a markolatára támaszkodik. Eddigi vigyora elhalványul és komolyságot erőltet magára.*
- De figyelmeztetlek. Rettentően béna vagyok.
*A komolysága itt véget is ér és visszakúszik ajkaira a görbület, még fogai fehérje is kivillan ahogy elvigyorodik. Közelebb viszont már nem megy, jó neki ez a két méteres távolság ami most kettejük között van.*
- Úgyhogy csak saját felelősségre vállald a párbajt.
3076. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2015-10-02 00:58:03
Üzenet elküldve: 2015-10-02 00:58:03
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 595
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 595
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Vakmerő
// Ismeretlen ismerős //
*Edzés közben jut eszébe, hogy magán hagyta a köpenyt, így azt le is dobja maga mellé a földre és úgy esik neki a bábunak. Már kezdi sajnálni szegényt, hogy ennyit kap és örül, hogy ebben a városban van egy ilyen gyakorlóhely, ahol le tudja vezetni az ilyesfajta brutalitását. Nem tudja mi lesz Ryrrossal meg vele ezek után, de gyanítja, hogy a félvér úgy tesz, mintha semmi sem történt volna és neki is ezt kell csinálnia, elvégre csak csókolóztak. Sikerül is megnyugodnia és letisztáznia a dolgot, amikor valaki ráköszön. A kardot a földhöz szegezve fordul meg.*
-Szép estét! Csak most van időm edzeni, néha előfordul. *Mosolyodik el barátságosan és megtörli a homlokát, mert bizony el kezdett izzadni is, mert jól megdolgoztatta magát.*
-Szeretne valamit? *Kérdezi a tárgyra térve határozottan, de barátságosan.*
*Edzés közben jut eszébe, hogy magán hagyta a köpenyt, így azt le is dobja maga mellé a földre és úgy esik neki a bábunak. Már kezdi sajnálni szegényt, hogy ennyit kap és örül, hogy ebben a városban van egy ilyen gyakorlóhely, ahol le tudja vezetni az ilyesfajta brutalitását. Nem tudja mi lesz Ryrrossal meg vele ezek után, de gyanítja, hogy a félvér úgy tesz, mintha semmi sem történt volna és neki is ezt kell csinálnia, elvégre csak csókolóztak. Sikerül is megnyugodnia és letisztáznia a dolgot, amikor valaki ráköszön. A kardot a földhöz szegezve fordul meg.*
-Szép estét! Csak most van időm edzeni, néha előfordul. *Mosolyodik el barátságosan és megtörli a homlokát, mert bizony el kezdett izzadni is, mert jól megdolgoztatta magát.*
-Szeretne valamit? *Kérdezi a tárgyra térve határozottan, de barátságosan.*
3075. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2015-10-02 00:45:44
Üzenet elküldve: 2015-10-02 00:45:44
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 240
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 240
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Ismeretlen ismerős //
*Rég volt már a barakkban hát ideje edzeni egy kicsit. Nem íjjal, azokkal a gyakorlófegyverekkel már nincs hova fejlődnie, közelharci tudását viszont igencsak csiszolnia kellene. Ennek megfelelően kardot kér ki magának és meg is keresi az ilyesfajta gyakorlásra szánt részt. Igazán későre jár már az idő, csak az elvetemültek és a bolondok jönnek ilyenkor edzeni, vagy azok akik kerülnék a társaságot, esetleg egy veszekedés indulatait püfölnék ki magukból... Kim leginkább egyik sem, csak most ért rá eljönni. Persze a magányt kedveli és azt sem szereti ha mások megtudják pontosan mire is képes, pláne így hogy nem álcában hanem saját magaként jelenik meg, de most nem ezek az indokok vezették arra hogy ilyen későn jöjjön el a barakkba. A sors különös fintora hogy nem csak egy üres helyet talál hanem egy fiatal lánykát is, aki így messziről nézve korát meghazudtoló ügyességgel forgatja azt a fegyvert. Közeledve persze inkább ráköszön minthogy megijessze így az éjszakában, főleg hogy nincs nála semmi lőfegyver, nem örülne ha összetűzésbe keveredne vele.*
- Szép jó estét! Látom nem csak én nem tudok aludni.
*Kedves, vidám és szélesen mosolygó fickót láthat Mira közeledni hozzá ha a hang felé fordítja tekintetét. Egészen csinos a picike és végre nem tündér, ha már Nolieval nem jött össze akkor tökéletes préda lenne. Fegyveres tudása mondjuk felvet némi aggályokat, de legalább van tétje a vadászatnak, így lesz csak igazán izgalmas.*
A hozzászólás írója (Ryakim Sindri) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.10.02 00:49:39
*Rég volt már a barakkban hát ideje edzeni egy kicsit. Nem íjjal, azokkal a gyakorlófegyverekkel már nincs hova fejlődnie, közelharci tudását viszont igencsak csiszolnia kellene. Ennek megfelelően kardot kér ki magának és meg is keresi az ilyesfajta gyakorlásra szánt részt. Igazán későre jár már az idő, csak az elvetemültek és a bolondok jönnek ilyenkor edzeni, vagy azok akik kerülnék a társaságot, esetleg egy veszekedés indulatait püfölnék ki magukból... Kim leginkább egyik sem, csak most ért rá eljönni. Persze a magányt kedveli és azt sem szereti ha mások megtudják pontosan mire is képes, pláne így hogy nem álcában hanem saját magaként jelenik meg, de most nem ezek az indokok vezették arra hogy ilyen későn jöjjön el a barakkba. A sors különös fintora hogy nem csak egy üres helyet talál hanem egy fiatal lánykát is, aki így messziről nézve korát meghazudtoló ügyességgel forgatja azt a fegyvert. Közeledve persze inkább ráköszön minthogy megijessze így az éjszakában, főleg hogy nincs nála semmi lőfegyver, nem örülne ha összetűzésbe keveredne vele.*
- Szép jó estét! Látom nem csak én nem tudok aludni.
*Kedves, vidám és szélesen mosolygó fickót láthat Mira közeledni hozzá ha a hang felé fordítja tekintetét. Egészen csinos a picike és végre nem tündér, ha már Nolieval nem jött össze akkor tökéletes préda lenne. Fegyveres tudása mondjuk felvet némi aggályokat, de legalább van tétje a vadászatnak, így lesz csak igazán izgalmas.*
A hozzászólás írója (Ryakim Sindri) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.10.02 00:49:39
3074. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2015-10-02 00:18:41
Üzenet elküldve: 2015-10-02 00:18:41
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 595
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 595
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Vakmerő
*Sietős léptekkel érkezik meg a barakkba és le is adja gyorsan a fegyvereit és helyette csak egy egykezes fakardot vesz a kezébe. Befelé s sietősen megy a megszokott kis edzőhelyiségébe, ahol rögtön neki is áll. Először bemelegít és nyújt, majd neki lát a keményebb résznek. Először guggolásokat végez, majd fekvőtámaszozik is. amint ezzel végez a karddal a kezében indul meg egy bábuhoz, hogy előbb fentről indított ütéseket vigyen be mind két kezével, majd utána a lentről indítottakat gyakorolja és az oldalról érkezőket. Elméjét közben kiüríti és nem gondol semmire, csak ő és a bábu van, akit eléggé megpüföl, mert rajta vezeti le a felgyülemlett feszültségét.*
3073. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2015-10-01 22:49:27
Üzenet elküldve: 2015-10-01 22:49:27
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Szolgálatra jelentkezés//
*Hamar el is irányítják őket a felettesükhöz. A férfi, aki a hadnagyuk lesz jó kiállás és határozott, ilyennek kell lennie nincs is vele semmi baj, de kicsit irritálóan tökéletesnek tűnik. Majd elválik mennyire jó hadnagy és milyen jó vezető a későbbiekben, nála mindenki üres lapokkal indul és ahogy megismer valakit úgy formál róla komolyabb véleményt. Ambroggio Duarrte hadnagy két egyszerű kérdést tesz fel, tudna rá egyből válaszolni, de nem akar élni a nő vagyok enyém az elsőbbség jogával, így engedi, hogy hadd beszéljenek a többiek és megjegyzi az információkat, biztos mindenki más is ezt teszi és keresi majd a társát, akivel szimpatizálhat majd. Mikor nem szólal meg senki más egyből, akkor lép kicsit előrébb a sorból és tiszteleg a hadnagynak, ahogy apjától tanulta.*
-Uram! *Húzza ki magát és tiszteleg kezével is.*
-Én azért jelentkeztem az őrséghez, mert egy számomra fontos ember nyomdokaiba szeretnék lépni és szeretném megvédeni az itteni lakosokat és kalandorokat. *A célja nemesi, de rangja közel sem az.*
-Én jó csapatmunkával szeretném elérni, hogy csökkenjen a bűnözés az utcákon és hogy mindenki biztonságban érezze magát, amikor Arthenior utcáin sétál. *Reméli jó válaszokat adott, mert ez szívből jött. A hangja határozott és komoly végig, szemeiben látszik a lelkesedése.*
*Hamar el is irányítják őket a felettesükhöz. A férfi, aki a hadnagyuk lesz jó kiállás és határozott, ilyennek kell lennie nincs is vele semmi baj, de kicsit irritálóan tökéletesnek tűnik. Majd elválik mennyire jó hadnagy és milyen jó vezető a későbbiekben, nála mindenki üres lapokkal indul és ahogy megismer valakit úgy formál róla komolyabb véleményt. Ambroggio Duarrte hadnagy két egyszerű kérdést tesz fel, tudna rá egyből válaszolni, de nem akar élni a nő vagyok enyém az elsőbbség jogával, így engedi, hogy hadd beszéljenek a többiek és megjegyzi az információkat, biztos mindenki más is ezt teszi és keresi majd a társát, akivel szimpatizálhat majd. Mikor nem szólal meg senki más egyből, akkor lép kicsit előrébb a sorból és tiszteleg a hadnagynak, ahogy apjától tanulta.*
-Uram! *Húzza ki magát és tiszteleg kezével is.*
-Én azért jelentkeztem az őrséghez, mert egy számomra fontos ember nyomdokaiba szeretnék lépni és szeretném megvédeni az itteni lakosokat és kalandorokat. *A célja nemesi, de rangja közel sem az.*
-Én jó csapatmunkával szeretném elérni, hogy csökkenjen a bűnözés az utcákon és hogy mindenki biztonságban érezze magát, amikor Arthenior utcáin sétál. *Reméli jó válaszokat adott, mert ez szívből jött. A hangja határozott és komoly végig, szemeiben látszik a lelkesedése.*
3072. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2015-10-01 22:36:58
Üzenet elküldve: 2015-10-01 22:36:58
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Ha nem marad kő kövön...//
*Nem lepi meg a tény, hogy nem tudja meggyőzni Gabrient, igaz, nem is nagyon próbálja. Tiszteletben tartja a férfi nézőpontját, még ha üvöltő makacskodásnak tartja is függetlenül attól, hogy ez az egész hűségesküs történet a lovagok sajátja vagy nem. Janey az egészből annyit érzékel, hogy a kolosszus megsértődött Kaganra, mert szeretett vezérük se viselkedett akkor éppen túl felelősségteljesen és emiatt nem mehet haza. Segíteni sajnos nem tud a dolgon, de abban biztos, hogy nagyon elege van a férfihisztiből.
A "Thargarod Kagan és Kagan Thargarod" kijelentést szóra se méltatja, jobbnak látja nem tovább piszkálni a lovagban szunnyadó oroszlánt, bármilyen viccesen fújtat. Inkább a céltáblák irányába fordul és szép sorban lő rá a középpontokra, amiket el is talál, ahogy azt a sok gyakorlás után el is várta. Ettől jobb kedve lesz és minden kilőtt nyílvesszővel egyre halványodik az elotthontalanodás miatt érzett bánata. Persze, hagy némi keserű szájízt maga után, hogy az emberóriás nem hajlandó visszatérni vele a Vashegyre, de az becsülendő, hogy legalább nem akadályozza meg a távozását.
Már alig marad a tegezében egy-két vessző, amikor a hatalmas ember beúszik a látóterébe. Örül, hogy a kolosszus megnyugodott annyira, hogy már szóba áll vele, el is mosolyodik szelíden, amikor az emberóriás mellé áll és lepillant rá naparany szemeivel. A kérdésre meglepetten rántja fel egyik szemöldökét és nyújtja át íz íjat.*
-Hogyne...
*Vigyorodik el meglepetten, majd tesz egy lépést hátra, hogy mellei alatt összefont karokkal nézze kedvese akcióját. Sejti, hogy ez az egész egy fura bocsánatkérés, talán a hisztiért, talán azért, mert nem érti meg, mennyire fontos a lánynak a törzs. Egyelőre selyembe csomagolja visszatérési szándékát és a táborról őrizgetett emlékképeit és puha párnára helyezi szívének egyik zárható szobájában, hogy ott őrizgesse, amíg nem jön el az idő. Talán tényleg elmegy, ha készen áll rá, talán a férfivel marad örökre. Oly kifürkészhetetlen a jövő, hogy kár pazarolni a jelent ilyen dolgok tervezésére.*
-Milyen picikének tűnik a kezedben.
*Állapítja meg kacagva, amikor az emberóriás az idegre illeszti az egyik gyakorlóvesszőt. Sejti, hogy az ideg visszacsap és az nem lesz kellemes a férfi számára, de a hibáiból tanul az ember. Újból felkacag, amikor beigazolódik a gyanúja és Gabrien fojtott hangon szitkozódik picit.
Átveszi az íjat és hátára csapja, majd viszonozza a férfi mosolyát.*
-Nem a te fegyvered az íj, úgy látom.
*Mondja ki a nyilvánvalót, majd egész közel lép a kolosszushoz, hogy testük összeérjen. Ritka alkalmak egyike ez, hiszen Gabrien épp nem takarta be magát tokától bokáig vasba és acélba. Végigsimít az idegvágta alkaron, másik kezével pedig az izmos mellkason, puha ujjbegyeivel tapasztalva meg bőrének melegét.*
-Se a szavak. De kardforgatáshoz nagyon értesz.
*Lábujjhegyre áll, hogy csókot lophasson magának, majd ha megkapta, kipördül az izmos karok közül és elégedetten libben tova ringó csípőjével, hogy összeszedje gyakorlóvesszőit. Miközben szedeget, hátra-hátra fordul, hogy megválaszolja a máguskérdést.*
-Nem tudom, de nem lehet olyan nehéz. Hol szoktak összegyűlni ezek a mágusok meditálni meg okítani magukat? Az ilyen helyeken biztos van belőlük annyi, hogy fel se tűnik senkinek, ha egyet magunkkal viszünk.
*Vállat von csak úgy, magának, majd átgondolva ezt a tervet eszébe jut, hogy akár őket is megtalálhatja egy megfelelő útitárs.*
-Gabe, te tudsz írni! *Hasít belé a felismerés.* -Akasszunk ki hirdetményeket, hátha olvassa valamelyik csuhás.
*Miután előadta ötleteit, visszatipeg a férfi mellé és míg hallgatja a véleményét, újra gyakorolni kezd.*
*Nem lepi meg a tény, hogy nem tudja meggyőzni Gabrient, igaz, nem is nagyon próbálja. Tiszteletben tartja a férfi nézőpontját, még ha üvöltő makacskodásnak tartja is függetlenül attól, hogy ez az egész hűségesküs történet a lovagok sajátja vagy nem. Janey az egészből annyit érzékel, hogy a kolosszus megsértődött Kaganra, mert szeretett vezérük se viselkedett akkor éppen túl felelősségteljesen és emiatt nem mehet haza. Segíteni sajnos nem tud a dolgon, de abban biztos, hogy nagyon elege van a férfihisztiből.
A "Thargarod Kagan és Kagan Thargarod" kijelentést szóra se méltatja, jobbnak látja nem tovább piszkálni a lovagban szunnyadó oroszlánt, bármilyen viccesen fújtat. Inkább a céltáblák irányába fordul és szép sorban lő rá a középpontokra, amiket el is talál, ahogy azt a sok gyakorlás után el is várta. Ettől jobb kedve lesz és minden kilőtt nyílvesszővel egyre halványodik az elotthontalanodás miatt érzett bánata. Persze, hagy némi keserű szájízt maga után, hogy az emberóriás nem hajlandó visszatérni vele a Vashegyre, de az becsülendő, hogy legalább nem akadályozza meg a távozását.
Már alig marad a tegezében egy-két vessző, amikor a hatalmas ember beúszik a látóterébe. Örül, hogy a kolosszus megnyugodott annyira, hogy már szóba áll vele, el is mosolyodik szelíden, amikor az emberóriás mellé áll és lepillant rá naparany szemeivel. A kérdésre meglepetten rántja fel egyik szemöldökét és nyújtja át íz íjat.*
-Hogyne...
*Vigyorodik el meglepetten, majd tesz egy lépést hátra, hogy mellei alatt összefont karokkal nézze kedvese akcióját. Sejti, hogy ez az egész egy fura bocsánatkérés, talán a hisztiért, talán azért, mert nem érti meg, mennyire fontos a lánynak a törzs. Egyelőre selyembe csomagolja visszatérési szándékát és a táborról őrizgetett emlékképeit és puha párnára helyezi szívének egyik zárható szobájában, hogy ott őrizgesse, amíg nem jön el az idő. Talán tényleg elmegy, ha készen áll rá, talán a férfivel marad örökre. Oly kifürkészhetetlen a jövő, hogy kár pazarolni a jelent ilyen dolgok tervezésére.*
-Milyen picikének tűnik a kezedben.
*Állapítja meg kacagva, amikor az emberóriás az idegre illeszti az egyik gyakorlóvesszőt. Sejti, hogy az ideg visszacsap és az nem lesz kellemes a férfi számára, de a hibáiból tanul az ember. Újból felkacag, amikor beigazolódik a gyanúja és Gabrien fojtott hangon szitkozódik picit.
Átveszi az íjat és hátára csapja, majd viszonozza a férfi mosolyát.*
-Nem a te fegyvered az íj, úgy látom.
*Mondja ki a nyilvánvalót, majd egész közel lép a kolosszushoz, hogy testük összeérjen. Ritka alkalmak egyike ez, hiszen Gabrien épp nem takarta be magát tokától bokáig vasba és acélba. Végigsimít az idegvágta alkaron, másik kezével pedig az izmos mellkason, puha ujjbegyeivel tapasztalva meg bőrének melegét.*
-Se a szavak. De kardforgatáshoz nagyon értesz.
*Lábujjhegyre áll, hogy csókot lophasson magának, majd ha megkapta, kipördül az izmos karok közül és elégedetten libben tova ringó csípőjével, hogy összeszedje gyakorlóvesszőit. Miközben szedeget, hátra-hátra fordul, hogy megválaszolja a máguskérdést.*
-Nem tudom, de nem lehet olyan nehéz. Hol szoktak összegyűlni ezek a mágusok meditálni meg okítani magukat? Az ilyen helyeken biztos van belőlük annyi, hogy fel se tűnik senkinek, ha egyet magunkkal viszünk.
*Vállat von csak úgy, magának, majd átgondolva ezt a tervet eszébe jut, hogy akár őket is megtalálhatja egy megfelelő útitárs.*
-Gabe, te tudsz írni! *Hasít belé a felismerés.* -Akasszunk ki hirdetményeket, hátha olvassa valamelyik csuhás.
*Miután előadta ötleteit, visszatipeg a férfi mellé és míg hallgatja a véleményét, újra gyakorolni kezd.*
3071. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2015-10-01 21:21:46
Üzenet elküldve: 2015-10-01 21:21:46
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 179
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 179
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
* Jól esik neki, az arcát cirógató kora őszi szellő. Céltalanul indul meg a kanyargós utcákon. Lassan sétál, s hamarosan el is felejti a hátrahagyott Nestar szavait, a munkájáról. Nem azért mert nem értékelte vagy nem érdekelné a dolog, talán kicsit sok volt a hirtelen jött információ áradat s most jó beülni a semmitmondó gondolatok csónakjába. Nem nézi merre hová tart, csak sodródik a képzeletbeli árral. Az evezős nélküli csónak megütközik a parton, ahol a Barakk ismerős épülete magasodik felé. Nem olyan rég járt erre, de ha már ide vetődött, hát belép annak kapuján, hogy kardját leadva gyakorló fegyvert ragadjon magához. *
3070. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2015-10-01 20:17:25
Üzenet elküldve: 2015-10-01 20:17:25
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 270
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 270
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
* Úgy látja, hogy itt valami toborzás folyik, kiképzés talán. Lovát és minden holmiját kint hagyja, fegyvereit pedig leadja. Gyakorló harci fokost és kardot vesz magához és egy eldugottabb, csendesebb részre megy, hogy csak úgy gyakoroljon keveset. Eszébe jut közben az, amikor itt edzettek Nittával. Akkor is hozott magával gyakorló fegyvert, de mégis inkább a puszta kezű harc fortélyaira oktatta a lányt. Sok fogást bemutatott neki, együtt gyakorolták, majd Nitta rajta próbálta ki új tudományát. Egy ideig hagyta is, majd újabb trükköt mutatva leszerelte a lányt. Újabb és újabb leckék, a nap végére pedig mindketten rendesen elfáradtak. Jó móka volt az azért, megismerhette közben a lányt is. Fergeteges nap volt. Utána pedig a Pegazusban vacsoráztak meg. Kicsivel többet tudtak meg egymásról és úgy tűnik elég volt ennyi ahhoz, hogy bízzanak egymásban. Még ahhoz is, hogy Nitta vele tartson egy kis tisztásra az erdőnél. Azóta meg, eltelt a nyár, ősz lett és lett egy közös otthonuk. Hogy ezek után mi lesz, azt nem tudja, de reméli hogy csak jobb lesz, mint régen, nagyon régen. *
3069. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2015-10-01 19:57:12
Üzenet elküldve: 2015-10-01 19:57:12
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 270
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 270
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
* A vásárlást is el kell intézi, végül is már nem egymaga van és úgy tűnik, hogy ez így marad még jó ideig. Furcsa érzés ez, de nem bánja, hogy nagy kanyart vetett az élete. Ez a változás jó, szükség szerű és örül is neki. Sokféle tennivalói közepette nyugodt, mert Bry ott van Nittával és biztos abban, hogy az óriáslánnyal jól elcsevegnek majd, s végül is, kidolgozták magukat rendesen, rájuk fér a pihenés. Mondjuk épp neki is jól jönne a lazítás, de ha majd beszerzett mindent, meg ellátogat még a Barakkba és kicsit átmozgatja magát másként, szóval majd ha innen hazaért, akkor majd pihen. Hüm, haza? Milyen érdekes így gondolni rá. *
3068. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2015-10-01 18:06:02
Üzenet elküldve: 2015-10-01 18:06:02
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Szolgálatra jelentkezés//
*Hamarosan be is terelik őket az egyik hadnagyhoz. El kell ismernie, ha nem is egyből szimpatikus, élete nagy pajtását látja leendő felettesében, valahogy megkönnyebbül, hogy efféle alakot kap. Valószínűleg az első hónap után felkötné magát, ha valami karót nyelt, csupa szabály, kötelesség, életed a törvényé, a lovagi kódex ehhez képest zsivány útmutató típusú túlbuzgó veterán mellé, illetve rangban alá osztanák be.
Nem éri nagy meglepetésként a két kérés, elvégre tényleg jó, ha a főnök tisztában van a motivációkkal és a célokkal. Egyrészt, hogy mire számíthat a beosztottaktól, másrészt, hogy miképp kezelheti őket. Míg két társa kifejti ebbéli nézeteit, addig maga is emészti saját válaszát. Fél füllel persze figyel a félvérre és a másik emberre, hamar le is szűri, érdekes figurák. Azt azonban még nem tudta eldönteni, jó értelemben, vagy a rossz értelemben. Fegyelem mániás, meg valami hívő fél? Ezek az első benyomások.
Aztán maga is előlép.*
- Uram! *Vágja magát haptákba.*
- Az első kérdésre egyszerű a válasz, fegyverforgatásra neveltek egészen kis kölyökkorom óta, ez pedig megszabta merre indulhatok tovább. Vagy pénzért más tájak, vagy mások személyes védelme várt rám, vagy dönthettem a törvény két oldala mellett. Én pedig inkább emellett tenném le a voksom.
*Ekkor kis szünetet tart, mintha a következő kérdésre még nem szülte volna meg a feleletet.*
- A fizetésen kívül? Hol nyugalmat, hol izgalmat, de mindenképp az otthonom védelmét és rendben tartását. *Utóbbiról persze megvannak a maga elképzelései, de mivel nem kérdezték róla, a bonyolult részletekbe nem megy bele.*
*Hamarosan be is terelik őket az egyik hadnagyhoz. El kell ismernie, ha nem is egyből szimpatikus, élete nagy pajtását látja leendő felettesében, valahogy megkönnyebbül, hogy efféle alakot kap. Valószínűleg az első hónap után felkötné magát, ha valami karót nyelt, csupa szabály, kötelesség, életed a törvényé, a lovagi kódex ehhez képest zsivány útmutató típusú túlbuzgó veterán mellé, illetve rangban alá osztanák be.
Nem éri nagy meglepetésként a két kérés, elvégre tényleg jó, ha a főnök tisztában van a motivációkkal és a célokkal. Egyrészt, hogy mire számíthat a beosztottaktól, másrészt, hogy miképp kezelheti őket. Míg két társa kifejti ebbéli nézeteit, addig maga is emészti saját válaszát. Fél füllel persze figyel a félvérre és a másik emberre, hamar le is szűri, érdekes figurák. Azt azonban még nem tudta eldönteni, jó értelemben, vagy a rossz értelemben. Fegyelem mániás, meg valami hívő fél? Ezek az első benyomások.
Aztán maga is előlép.*
- Uram! *Vágja magát haptákba.*
- Az első kérdésre egyszerű a válasz, fegyverforgatásra neveltek egészen kis kölyökkorom óta, ez pedig megszabta merre indulhatok tovább. Vagy pénzért más tájak, vagy mások személyes védelme várt rám, vagy dönthettem a törvény két oldala mellett. Én pedig inkább emellett tenném le a voksom.
*Ekkor kis szünetet tart, mintha a következő kérdésre még nem szülte volna meg a feleletet.*
- A fizetésen kívül? Hol nyugalmat, hol izgalmat, de mindenképp az otthonom védelmét és rendben tartását. *Utóbbiról persze megvannak a maga elképzelései, de mivel nem kérdezték róla, a bonyolult részletekbe nem megy bele.*
3067. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2015-10-01 15:38:51
Üzenet elküldve: 2015-10-01 15:38:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Szolgálatra jelentkezés//
*Persze ő maga is úgy gondolná, hogy az efféle személyiség kétélű penge, főleg így ismeretlenül, de majd kiderül, hogy a férfinak milyen is a jelleme, egyáltalán nem biztos, hogy mindenkinek tetszeni fog. Az, hogy ki nézi törtetőnek, vagy ki nem azzal nem tud foglalkozni, még ha fel is ismerne egy ilyen nemű kósza pillantást valaki szemében is felé, teljesen hidegen hagyná. A szerzetesek egyébként is híresek a nyugodtságról, és ilyen téren ebbe a férfiból is szobrot lehetne faragni.*
-Értem. *mondja az útvonalra, amit a hadnagy mutat neki, így nem is késlekedik, hanem azonnal a címeres hímzett vörös köpenyért indul. Jó lenne, ha sisak nem kellene, fegyverekre ugye nem lesz szüksége, és semminemű egyéb felszerelésre sem, viszont megpróbálja elintézni, hogy a címeres vörös köpeny lehetőleg ujjatlan legyen, legfeljebb engedélyt kér rá, hogy levághassa az ujjait, és legfeljebb egy szabóval megigazíttatja.*
-Üdvözlöm uram. *lép oda a hadtáposhoz, legyen az bárki is.* -A címeres köpenyért jöttem, a közkatonáknak/regrutáknak valóért. *mondja, majd még hozzáteszi a számára nagyon lényeges kérdést.*
-Mondja létezik ebből ujjatlan típus? Harcművész vagyok, és a hosszú ujjú köpeny gátol a mozgásban. Lehetséges lenne, hogy megszabaduljak az ujjrésztől? *érdeklődik, mert nem hinné, hogy van ujjatlan köpeny, de reméli engedélyezik neki a kérését, bár szerinte nem lehetetlent kér. Továbbá ha alá kell írni valamiféle papírt vagy szerződést, ami bizonyára lesz, előbb azért átolvassa, majd gyorsan odavési a nevét a megfelelő helyre.*
*Persze ő maga is úgy gondolná, hogy az efféle személyiség kétélű penge, főleg így ismeretlenül, de majd kiderül, hogy a férfinak milyen is a jelleme, egyáltalán nem biztos, hogy mindenkinek tetszeni fog. Az, hogy ki nézi törtetőnek, vagy ki nem azzal nem tud foglalkozni, még ha fel is ismerne egy ilyen nemű kósza pillantást valaki szemében is felé, teljesen hidegen hagyná. A szerzetesek egyébként is híresek a nyugodtságról, és ilyen téren ebbe a férfiból is szobrot lehetne faragni.*
-Értem. *mondja az útvonalra, amit a hadnagy mutat neki, így nem is késlekedik, hanem azonnal a címeres hímzett vörös köpenyért indul. Jó lenne, ha sisak nem kellene, fegyverekre ugye nem lesz szüksége, és semminemű egyéb felszerelésre sem, viszont megpróbálja elintézni, hogy a címeres vörös köpeny lehetőleg ujjatlan legyen, legfeljebb engedélyt kér rá, hogy levághassa az ujjait, és legfeljebb egy szabóval megigazíttatja.*
-Üdvözlöm uram. *lép oda a hadtáposhoz, legyen az bárki is.* -A címeres köpenyért jöttem, a közkatonáknak/regrutáknak valóért. *mondja, majd még hozzáteszi a számára nagyon lényeges kérdést.*
-Mondja létezik ebből ujjatlan típus? Harcművész vagyok, és a hosszú ujjú köpeny gátol a mozgásban. Lehetséges lenne, hogy megszabaduljak az ujjrésztől? *érdeklődik, mert nem hinné, hogy van ujjatlan köpeny, de reméli engedélyezik neki a kérését, bár szerinte nem lehetetlent kér. Továbbá ha alá kell írni valamiféle papírt vagy szerződést, ami bizonyára lesz, előbb azért átolvassa, majd gyorsan odavési a nevét a megfelelő helyre.*
3066. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2015-10-01 14:45:46
Üzenet elküldve: 2015-10-01 14:45:46
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 141
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 141
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Szolgálatra jelentkezés//
*Ilwen magában kuncogva hallgatja végig az előző jelentkezőt. ~Seggnyaló.~ Állapítja meg. Jobb lesz vigyázni az ilyen túlbuzgó alakokkal, mert nem az igaz hit és az igazság van mindig a szemük előtt, sokkal inkább a ranglétra fokai és a pénzt. Előbbiről akár le is rántja a többieket, csak hogy feljebb léphessen. No persze, nem mindenki ilyen, de az első reakcióból a vörös köpenyes ezt szűri le. Miután egy kisebb ceremóniával kapja meg az előtte lévő férfi az összes információt, Ilwen kilép egyet a félkörből, amibe felsorakoztatták őket. Nem kis feltűnést kelthetett eddig sem a vörös köpeny, de a java csak ezután jön.*
- Engem az Első vezetett ide. *Mondja teljes komolysággal az egyetlen és igaz okot arra, hogy miért is jelentkezett szolgálatra.* És semmilyen különösebb elvárásom nincs a szolgálattal kapcsolatban. *Teszi hozzá. Bár Ilwen igen jó kardforgató, egy alacsony rangú városőrt egy az egy harcban kényelmesen legyőzne az alapján, amilyen gyakorlatokat eddig látott a barakkban, de a fentiek miatt valószínűleg nem igen számíthat tiszti pozícióra. Mégis ki venne fel egy vallásos bolondot, legyen akármilyen jó is? Várja hát az ítéletet, mit fejére mondanak a "bemutatkozást" követően, akármi és akárhogy is történjen, az egyetlen fontos dolog most az, hogy ő tisztában van azzal, hogy mindez az Első műve, így nincs oka kételkedni ittlétének helyességében.*
*Ilwen magában kuncogva hallgatja végig az előző jelentkezőt. ~Seggnyaló.~ Állapítja meg. Jobb lesz vigyázni az ilyen túlbuzgó alakokkal, mert nem az igaz hit és az igazság van mindig a szemük előtt, sokkal inkább a ranglétra fokai és a pénzt. Előbbiről akár le is rántja a többieket, csak hogy feljebb léphessen. No persze, nem mindenki ilyen, de az első reakcióból a vörös köpenyes ezt szűri le. Miután egy kisebb ceremóniával kapja meg az előtte lévő férfi az összes információt, Ilwen kilép egyet a félkörből, amibe felsorakoztatták őket. Nem kis feltűnést kelthetett eddig sem a vörös köpeny, de a java csak ezután jön.*
- Engem az Első vezetett ide. *Mondja teljes komolysággal az egyetlen és igaz okot arra, hogy miért is jelentkezett szolgálatra.* És semmilyen különösebb elvárásom nincs a szolgálattal kapcsolatban. *Teszi hozzá. Bár Ilwen igen jó kardforgató, egy alacsony rangú városőrt egy az egy harcban kényelmesen legyőzne az alapján, amilyen gyakorlatokat eddig látott a barakkban, de a fentiek miatt valószínűleg nem igen számíthat tiszti pozícióra. Mégis ki venne fel egy vallásos bolondot, legyen akármilyen jó is? Várja hát az ítéletet, mit fejére mondanak a "bemutatkozást" követően, akármi és akárhogy is történjen, az egyetlen fontos dolog most az, hogy ő tisztában van azzal, hogy mindez az Első műve, így nincs oka kételkedni ittlétének helyességében.*
3065. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2015-10-01 13:12:23
Üzenet elküldve: 2015-10-01 13:12:23
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Vakmerő
//Szolgálatra jelentkezés//
*Engedélyét megadva biccent a szót kérő felé. Már most látja, hogy ebben az újoncban aztán buzog a szolgálatkész tettvágy. Minél tovább hallgatja, annál magasabbra emelkedik Ambroggio szemöldöke. Ha nem tudná, meg merne rá esküdni, hogy ez a fickó itt született a Barakkban és csecsszopó kora óta arra nevelik, hogy egyszer nagy tisztességben városőr legyen. Egyelőre nehéz lenne eldöntenie, hogy örüljön a ténynek vagy inkább csak próbálja lenyelni. Az ilyen lelkes hozzáállásból többnyire két út ágazik el. Az egyik felelős beosztásba visz, a másik meg az őrületbe, de nem az illetőt személyében, sokkal inkább a felettesét. Mert nem rossz dolog, ha van egy mindig felkészült szárnysegéd az ember mellett, de Ambroggio tudja jól, hogy amit a jószerencse ad, azt le is veri másnappal mindenkin. Már szinte előre látja, ahogy folyvást kijavítják a szabályzat idézett soraiban, a köteles eljárási rendben és még sok-sok idegesítő apróságban.
Kiderül. Senkit nem akar első látásra beskatulyázni, de az az érzése, jobb lesz ezen a fickón rajtatartani a szemét.*
- Dicséretes *biccent a válaszra.* - Ahogy a többiek, te is regruta állományba vétetsz, fiam *vált át valamivel közvetlenebb, de a kevés korkülönbségre fittyet hányóan nagyon is atyáskodó fogalmazásra.*
- Mindannyian megkapjátok a Városi Őrség címeres köpenyét, amelyet szolgálatban kötelező érvénnyel viselnetek kell! Egyéb felszerelést majd csak akkor utalunk ki, ha bizonyságot tettetek róla, alkalmasak s méltók vagytok a feladatra.
*A választ már preferált újoncot elnavigálja a posztos hadtáposhoz, akinél átveheti az Arthenior címerével hímzett vörös köpenyt, de szavai a többiekhez is szólnak, hiszen nem szeretné mindenkinek külön-külön elismételni az útvonalat.*
- Eligazítás holnap ugyanekkor! Addig ismerkedjetek egymással, az épülettel, a körlettel és a felelősség súlyával! További ukázig eljárási fennhatósága senkinek nincs! *szögezi le.
Azzal el is bocsátja a pusztakezes-botos harcmodor ismerőjeként bemutatkozott férfiút, hogy máris a következő jelentkező válaszát hallgassa.*
*Engedélyét megadva biccent a szót kérő felé. Már most látja, hogy ebben az újoncban aztán buzog a szolgálatkész tettvágy. Minél tovább hallgatja, annál magasabbra emelkedik Ambroggio szemöldöke. Ha nem tudná, meg merne rá esküdni, hogy ez a fickó itt született a Barakkban és csecsszopó kora óta arra nevelik, hogy egyszer nagy tisztességben városőr legyen. Egyelőre nehéz lenne eldöntenie, hogy örüljön a ténynek vagy inkább csak próbálja lenyelni. Az ilyen lelkes hozzáállásból többnyire két út ágazik el. Az egyik felelős beosztásba visz, a másik meg az őrületbe, de nem az illetőt személyében, sokkal inkább a felettesét. Mert nem rossz dolog, ha van egy mindig felkészült szárnysegéd az ember mellett, de Ambroggio tudja jól, hogy amit a jószerencse ad, azt le is veri másnappal mindenkin. Már szinte előre látja, ahogy folyvást kijavítják a szabályzat idézett soraiban, a köteles eljárási rendben és még sok-sok idegesítő apróságban.
Kiderül. Senkit nem akar első látásra beskatulyázni, de az az érzése, jobb lesz ezen a fickón rajtatartani a szemét.*
- Dicséretes *biccent a válaszra.* - Ahogy a többiek, te is regruta állományba vétetsz, fiam *vált át valamivel közvetlenebb, de a kevés korkülönbségre fittyet hányóan nagyon is atyáskodó fogalmazásra.*
- Mindannyian megkapjátok a Városi Őrség címeres köpenyét, amelyet szolgálatban kötelező érvénnyel viselnetek kell! Egyéb felszerelést majd csak akkor utalunk ki, ha bizonyságot tettetek róla, alkalmasak s méltók vagytok a feladatra.
*A választ már preferált újoncot elnavigálja a posztos hadtáposhoz, akinél átveheti az Arthenior címerével hímzett vörös köpenyt, de szavai a többiekhez is szólnak, hiszen nem szeretné mindenkinek külön-külön elismételni az útvonalat.*
- Eligazítás holnap ugyanekkor! Addig ismerkedjetek egymással, az épülettel, a körlettel és a felelősség súlyával! További ukázig eljárási fennhatósága senkinek nincs! *szögezi le.
Azzal el is bocsátja a pusztakezes-botos harcmodor ismerőjeként bemutatkozott férfiút, hogy máris a következő jelentkező válaszát hallgassa.*
3064. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2015-10-01 11:53:20
Üzenet elküldve: 2015-10-01 11:53:20
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Szolgálatra jelentkezés//
*Tényleg lassan kicsi tömeg alakul ki a barakkban, látszólag a városőrségi dolog több egyént is megmozgatott, és ezek szerint mások is értesültek róla, nem csak Mohikán. Sőt mi több még majdnem ő érkezik meg utoljára, túlságosan elbámészkodott a gazdagnegyedben, de fő, hogy itt van. Ha odakerülne a sor, hogy adnának fegyvereket, vagy páncélokat, azt majd Mohikán illedelmesen elutasítja. Harcművész révén nem visel semmiféle vértezetet vagy páncélzatot sem, ami gátolja a mozgásban, persze biztos lesz valami, ami a városőrségbeli rangjára utal, valamiféle jelzés, így talán egy könnyű sisak még belefér, de majd elválik mit adnak. Miközben gyülekeznek egy hangra lesz figyelmes, majd odafordítja fejét az érkezőhöz.*
~Tehát máris megvan a hadnagy. Tényleg nem vesztegetik az idejüket.~
-Hadnagy úr. *húzza ki magát tisztelgése jeléül, mégis csak ez a fickó lesz a felettese.*
-Engedelmével válaszolnék így első ízben. *mondja, aztán vár valamiféle formális bólintást, vagy engedély megadást, és elkezdi a válaszadást.*
-Azért jelentkezem, mert egy éve már annak, hogy a város befogadott, és helyet biztosított számomra. *ez értendő akár szállás, akár munkaügyre.*
-Életemet eddig szigorú szabályok szerint éltem, felelősségteljesen, és úgy vélem egy ilyen jellemnek helye van a városi őrség erői között. Szeretném ily módon meghálálni a városnak a bizalmat, tovább állandó stabil munkát szeretnék.
*Mert hát kell a pénz, és az alkalmi munkák is végesek, de legalább őszintén kimondja amit gondol, és amit szeretne.*
-Szoros együttműködést, kiváló csapatmunkát, közös fejlődést, hatékony munkavégzést, és folyamatos munkalehetőséget várok. *zárja nagyon katonásan a szavait majd ismét Ambroggio Duarrte hadnagy szemébe néz. Röviden ennyit tudna mondani, reméli elég lesz.*
-Ambroggio Duarrte hadnagy úr köszönöm a lehetőséget, ezúttal a szót átadom a következőnek. *mondja még egyszer megfeszítve izmos tagjait, majd kifúj, és lazább állást vesz fel, karjait maga előtt keresztbe fonva hallgatja a többiek válaszait figyelmesen.*
*Tényleg lassan kicsi tömeg alakul ki a barakkban, látszólag a városőrségi dolog több egyént is megmozgatott, és ezek szerint mások is értesültek róla, nem csak Mohikán. Sőt mi több még majdnem ő érkezik meg utoljára, túlságosan elbámészkodott a gazdagnegyedben, de fő, hogy itt van. Ha odakerülne a sor, hogy adnának fegyvereket, vagy páncélokat, azt majd Mohikán illedelmesen elutasítja. Harcművész révén nem visel semmiféle vértezetet vagy páncélzatot sem, ami gátolja a mozgásban, persze biztos lesz valami, ami a városőrségbeli rangjára utal, valamiféle jelzés, így talán egy könnyű sisak még belefér, de majd elválik mit adnak. Miközben gyülekeznek egy hangra lesz figyelmes, majd odafordítja fejét az érkezőhöz.*
~Tehát máris megvan a hadnagy. Tényleg nem vesztegetik az idejüket.~
-Hadnagy úr. *húzza ki magát tisztelgése jeléül, mégis csak ez a fickó lesz a felettese.*
-Engedelmével válaszolnék így első ízben. *mondja, aztán vár valamiféle formális bólintást, vagy engedély megadást, és elkezdi a válaszadást.*
-Azért jelentkezem, mert egy éve már annak, hogy a város befogadott, és helyet biztosított számomra. *ez értendő akár szállás, akár munkaügyre.*
-Életemet eddig szigorú szabályok szerint éltem, felelősségteljesen, és úgy vélem egy ilyen jellemnek helye van a városi őrség erői között. Szeretném ily módon meghálálni a városnak a bizalmat, tovább állandó stabil munkát szeretnék.
*Mert hát kell a pénz, és az alkalmi munkák is végesek, de legalább őszintén kimondja amit gondol, és amit szeretne.*
-Szoros együttműködést, kiváló csapatmunkát, közös fejlődést, hatékony munkavégzést, és folyamatos munkalehetőséget várok. *zárja nagyon katonásan a szavait majd ismét Ambroggio Duarrte hadnagy szemébe néz. Röviden ennyit tudna mondani, reméli elég lesz.*
-Ambroggio Duarrte hadnagy úr köszönöm a lehetőséget, ezúttal a szót átadom a következőnek. *mondja még egyszer megfeszítve izmos tagjait, majd kifúj, és lazább állást vesz fel, karjait maga előtt keresztbe fonva hallgatja a többiek válaszait figyelmesen.*
3063. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2015-10-01 10:53:03
Üzenet elküldve: 2015-10-01 10:53:03
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Vakmerő
//Szolgálatra jelentkezés//
*Míg az ő papírjai előkerülnek és letudják a bürokrácia tintaszagú köreit, egész kis tömeg gyűlik fel mögötte. Furcsa érzés. Bizonyára sikerült épp egy olyan időpontban megérkeznie, amikorra amúgy sorozást hirdettek vagy előzetes sorozási mustra utáni szolgálatfelvételt? Az is lehet, hogy mindkettőben van igazság. Mindenesetre vegyes társaság ácsorog viszonylagosan rendezett sorban, mintha csak ő szedte volna össze őket valamiféle ragadványként út közben. Akár egy szép kis toklászhalom az ember köpenyének alján, midőn nyári réten gázol át gyalogszerrel.
Nem sürgeti a tisztet a papírmunkával, de azt nem nehéz észrevenni, hogy úgy vakarja bele a nagykönyvbe a hadnagyi rangot Ambroggio Neve mellé, mintha a fogát húznák. Míg elkészülnek, hagyja is, hadd haladjon amúgy a sor a mögötte torlódó jelentkezőkkel, de így akaratlanul is végighallgatja a bemutatkozásokat, végigméri a társaságot. Megint csak meg kell állapítsa: vegyes, vegyes, vegyes.
Az újoncok lajstromba vételét már nem várja meg, indul a tiszttárssal a körbejárásra és a felszerelés kiutalására, átvételére is sor kerül.
Ambroggio nem viszi túlzásba a válogatást a kincstári holmikból. Csupán egy impozáns mellvértet és hozzá való alkarvédőket vételez a sisak mellé. Aztán kicsit mégis elcsábul és magához vesz egy csinos számszeríjat. Nem túl nagyot, nem túl kicsit. Valahol mindig is megragadta ennek a fegyvernek a többihez képesti cinizmusa. Hasznos kis jószág.
Miután kellemes kis székhelyét elfoglalja, magára is ölti a mundért, így az irodájába irányított újoncokat már teljes hadnagyi pompájában fogadhatja. Mert hogy ez történik. Nem biztos benne, hogy nem a tiszttárs rosszízű bosszúja a hirtelen előmenetel miatt, de a korábban mögötte sorba gyűlő jelentkezőket mind hozzá paterolják, mint friss, ropogós nyersanyagot. Szép félkörívben fel is sorakoztatják őket az iroda közepén. Első fancsali kifejezését azonban hamar felváltja a szokásos rókavigyor. Talán jobb is így. Legalább nem akaszkodik a nyakára semmilyen másnak jobban elkötelezett veterán. Ezeknek itt ő lesz a fénylő nap az égen, senki más, a szava a szentírás, a kegye pedig a legáhítottabb kiváltság.*
- Újoncok! *szólítja meg a társulatot egy személyben. Ambroggio hangja magabiztosan zeng, tartása szálegyenes, egész megjelenése olyan, mint egy festmény, melyen egy hadnagy délceg tekintélyét kívánták volna megjeleníteni. Pont emiatt van benne valami visszatetsző is, vagy inkább irritáló.*
- Abban a szerencsében lesz részük, hogy Ambroggio Duarrte hadnagy *teszi mellkasára a kezét jelzés értékkel* - irányítása alatt kezdhetik meg a szolgálatot.
*Lassú, kimért léptekkel sétál ki az íróasztala mögül és a sor előtt végighaladva szemrevételezi a társaságot.*
- Nagyjából már hallottam, kifélék-mifélék, de nekem kezdésnek csak két kérdésem lenne mindannyiukhoz: Miért jelentkeztek Arthenior városi Őrségéhez és mit várnak ettől a szolgálattól?
*Míg az ő papírjai előkerülnek és letudják a bürokrácia tintaszagú köreit, egész kis tömeg gyűlik fel mögötte. Furcsa érzés. Bizonyára sikerült épp egy olyan időpontban megérkeznie, amikorra amúgy sorozást hirdettek vagy előzetes sorozási mustra utáni szolgálatfelvételt? Az is lehet, hogy mindkettőben van igazság. Mindenesetre vegyes társaság ácsorog viszonylagosan rendezett sorban, mintha csak ő szedte volna össze őket valamiféle ragadványként út közben. Akár egy szép kis toklászhalom az ember köpenyének alján, midőn nyári réten gázol át gyalogszerrel.
Nem sürgeti a tisztet a papírmunkával, de azt nem nehéz észrevenni, hogy úgy vakarja bele a nagykönyvbe a hadnagyi rangot Ambroggio Neve mellé, mintha a fogát húznák. Míg elkészülnek, hagyja is, hadd haladjon amúgy a sor a mögötte torlódó jelentkezőkkel, de így akaratlanul is végighallgatja a bemutatkozásokat, végigméri a társaságot. Megint csak meg kell állapítsa: vegyes, vegyes, vegyes.
Az újoncok lajstromba vételét már nem várja meg, indul a tiszttárssal a körbejárásra és a felszerelés kiutalására, átvételére is sor kerül.
Ambroggio nem viszi túlzásba a válogatást a kincstári holmikból. Csupán egy impozáns mellvértet és hozzá való alkarvédőket vételez a sisak mellé. Aztán kicsit mégis elcsábul és magához vesz egy csinos számszeríjat. Nem túl nagyot, nem túl kicsit. Valahol mindig is megragadta ennek a fegyvernek a többihez képesti cinizmusa. Hasznos kis jószág.
Miután kellemes kis székhelyét elfoglalja, magára is ölti a mundért, így az irodájába irányított újoncokat már teljes hadnagyi pompájában fogadhatja. Mert hogy ez történik. Nem biztos benne, hogy nem a tiszttárs rosszízű bosszúja a hirtelen előmenetel miatt, de a korábban mögötte sorba gyűlő jelentkezőket mind hozzá paterolják, mint friss, ropogós nyersanyagot. Szép félkörívben fel is sorakoztatják őket az iroda közepén. Első fancsali kifejezését azonban hamar felváltja a szokásos rókavigyor. Talán jobb is így. Legalább nem akaszkodik a nyakára semmilyen másnak jobban elkötelezett veterán. Ezeknek itt ő lesz a fénylő nap az égen, senki más, a szava a szentírás, a kegye pedig a legáhítottabb kiváltság.*
- Újoncok! *szólítja meg a társulatot egy személyben. Ambroggio hangja magabiztosan zeng, tartása szálegyenes, egész megjelenése olyan, mint egy festmény, melyen egy hadnagy délceg tekintélyét kívánták volna megjeleníteni. Pont emiatt van benne valami visszatetsző is, vagy inkább irritáló.*
- Abban a szerencsében lesz részük, hogy Ambroggio Duarrte hadnagy *teszi mellkasára a kezét jelzés értékkel* - irányítása alatt kezdhetik meg a szolgálatot.
*Lassú, kimért léptekkel sétál ki az íróasztala mögül és a sor előtt végighaladva szemrevételezi a társaságot.*
- Nagyjából már hallottam, kifélék-mifélék, de nekem kezdésnek csak két kérdésem lenne mindannyiukhoz: Miért jelentkeztek Arthenior városi Őrségéhez és mit várnak ettől a szolgálattól?
3062. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2015-10-01 07:35:10
Üzenet elküldve: 2015-10-01 07:35:10
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 461
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 461
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Ha nem marad kő kövön...//
*Sokkal könnyebb cipelni - és letenni - a terheket, ha van valaki, aki segít ebben. Amikor még fiatal lovag volt, egy-egy vesztes harc vagy csata után mindig a vereség érzése ülte meg a tábort, a katonák némán, vagy csendben beszélgetve ültek a tüzek felett és emésztették az emészthetetlent. Aztán egy halk, reszelős nevetés megtörte a komor béklyókat és az egész tábor egyszerre oldódni kezdett. A katonák a múlt helyett a jövő felé fordították figyelmüket és a vereség érzése lassan elhalványult.
Most is így van ez, hisz Janemita a kolosszus mellett van, meg tudják beszélni, át tudnak lendülni együtt a nehézségeken.
Ám alighogy ezt megteszik, szinte azonnal egy új elé néznek, s ezúttal nem egy oldalon állnak. Janey visszatérne Thargarodba, a hóhajú viszont nem ezen a véleményen van.
A kócos lány mosolya nem enyhít az emlékek felidézése felett érzett keserűségen és növekvő dühön. A kolosszus érzi, ahogy a mellkasában nyugtalanul fészkelődik a havasi oroszlán.*
- Nem akarok én megbékélni senkivel.
*Válaszol csattanó szavakkal és hirtelen kényelmetlennek érzi Janemitát az ölében. Nem vár ő senkire, arra sem, hogy Kagan személyesen kérje meg arra, hogy visszamenjenek. Amon Ruadhon felégetése előtt még azt hitte, Kaganból király lehet, király, akit szolgálhat az utolsó csepp véréig, akiért érdemes csatába szállni. Aztán hatalmasat csalódott, amikor a tharg vezér a sárba tiporta a hűségét. Mert ez nem az udvari szokásokról, becsületről és igazságérzetről szól, hanem arról, hogy elárulta őket. Hűséget kért és cserébe semmit sem adott. Érhetnek veszteségek egy férfit, elvesztheti a családját, a szerelmét, a hitét, de Kagan felelősséggel tartozott értük, attól a pillanattól kezdve, hogy a hűségüket kérte. A hűség pedig drága kincs, a kolosszus azt hitte, jobban megbecsüli majd.
Az utolsó szavakra már nem is reflektál, valamennyire örül annak, hogy Janey feláll és ellép mellőle. Dühös vadkan módjára fújtat egyet, gondolatai vissza-visszatérnek a kócos félvér utolsó szavaihoz.*
- Thargarod Kagan és Kagan Thargarod.
*Zárja le a témát maga elé sziszegve csak a szavakat, bár biztos benne, hogy Janey füleihez eljutnak.
Dühös és bizonytalan. Dühös, mert összekülönböztek és bizonytalan, mert nem akarja elveszíteni Janemitát. Tudja, hogy a félvér lány nem tart tőle, neki soha nem is kell. Nem tudna kezet emelni rá, nem tudna ártani neki. Valahol legbelül imponál neki, hogy szembeszáll vele, az udvari hölgyek nem ilyen talpraesettek és kemények.
Gyermeki duzzogással, némán figyeli a gyakorlatozni kezdő lányt, s ahogy telik az idő, azon kapja magát, hogy morgás helyett a ruha alatt megfeszülő izmok játékát figyeli.
Sóhajtva felkel ültéből, pár pillanatig téblábol még, mielőtt elindulna Janemita felé. Sose ment könnyen a bocsánatkérés, igazából most sincs miért, de tudja magáról, hogy milyen nehéz eset, nem lehet könnyű mellette lenni.*
- Megpróbálhatom?
*Kérdi a ki tudja hanyadik lövést is végignézve. Soha nem volt íj a kezében, vagy inkább csak játékból, amikor még fiatal volt, de mindig is utálta a távolsági fegyvereket. Elveszik a tisztes, test-test elleni harc lehetőségét a harcosoktól, viszont azt is tudja, milyen hatékony tud lenni egy értő kezében a fegyver. Látta, mire képesek Janemita páncéltörő nyílvesszői.
Ha Janey odaadja neki a fegyvert, párszor megfeszíti. Számára nevetségesen könnyű a húr kihúzása és az egész fegyver olyan aprónak hat az emberóriás kezében, mégis egy gyakorlóvesszőt illeszt a húrra és hatalmas koncentrációval az arcán igyekszik a célra tartana, feszíteni és lőni.
Valószínűleg amatőr hibák sokaságát véti, amikor lő, a vessző kellemetlenül kacsázik a levegőben, el sem jutva a célig, a húr pedig végigver a kolosszus alkarján a helytelen fegyvertartás miatt.*
- Azistenedet!
*Fojt el egy szitkot a hósörényű fájó alkarját dörzsölgetve, szomorúan gondolva alkarvédőire, melyeket A'fradra bízott még a Pegazusban.
Félszegen nyújtja vissza az íjat Janeynek, aki valószínűleg jót derül a kolosszus mutatványán.*
- Hogy szerezzünk mágust?
*Teszi fel a bocsánatkéréssel is felérő kérdést halovány mosollyal.*
A hozzászólás írója (Gabrien Chor'Un) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.10.01 07:41:54
*Sokkal könnyebb cipelni - és letenni - a terheket, ha van valaki, aki segít ebben. Amikor még fiatal lovag volt, egy-egy vesztes harc vagy csata után mindig a vereség érzése ülte meg a tábort, a katonák némán, vagy csendben beszélgetve ültek a tüzek felett és emésztették az emészthetetlent. Aztán egy halk, reszelős nevetés megtörte a komor béklyókat és az egész tábor egyszerre oldódni kezdett. A katonák a múlt helyett a jövő felé fordították figyelmüket és a vereség érzése lassan elhalványult.
Most is így van ez, hisz Janemita a kolosszus mellett van, meg tudják beszélni, át tudnak lendülni együtt a nehézségeken.
Ám alighogy ezt megteszik, szinte azonnal egy új elé néznek, s ezúttal nem egy oldalon állnak. Janey visszatérne Thargarodba, a hóhajú viszont nem ezen a véleményen van.
A kócos lány mosolya nem enyhít az emlékek felidézése felett érzett keserűségen és növekvő dühön. A kolosszus érzi, ahogy a mellkasában nyugtalanul fészkelődik a havasi oroszlán.*
- Nem akarok én megbékélni senkivel.
*Válaszol csattanó szavakkal és hirtelen kényelmetlennek érzi Janemitát az ölében. Nem vár ő senkire, arra sem, hogy Kagan személyesen kérje meg arra, hogy visszamenjenek. Amon Ruadhon felégetése előtt még azt hitte, Kaganból király lehet, király, akit szolgálhat az utolsó csepp véréig, akiért érdemes csatába szállni. Aztán hatalmasat csalódott, amikor a tharg vezér a sárba tiporta a hűségét. Mert ez nem az udvari szokásokról, becsületről és igazságérzetről szól, hanem arról, hogy elárulta őket. Hűséget kért és cserébe semmit sem adott. Érhetnek veszteségek egy férfit, elvesztheti a családját, a szerelmét, a hitét, de Kagan felelősséggel tartozott értük, attól a pillanattól kezdve, hogy a hűségüket kérte. A hűség pedig drága kincs, a kolosszus azt hitte, jobban megbecsüli majd.
Az utolsó szavakra már nem is reflektál, valamennyire örül annak, hogy Janey feláll és ellép mellőle. Dühös vadkan módjára fújtat egyet, gondolatai vissza-visszatérnek a kócos félvér utolsó szavaihoz.*
- Thargarod Kagan és Kagan Thargarod.
*Zárja le a témát maga elé sziszegve csak a szavakat, bár biztos benne, hogy Janey füleihez eljutnak.
Dühös és bizonytalan. Dühös, mert összekülönböztek és bizonytalan, mert nem akarja elveszíteni Janemitát. Tudja, hogy a félvér lány nem tart tőle, neki soha nem is kell. Nem tudna kezet emelni rá, nem tudna ártani neki. Valahol legbelül imponál neki, hogy szembeszáll vele, az udvari hölgyek nem ilyen talpraesettek és kemények.
Gyermeki duzzogással, némán figyeli a gyakorlatozni kezdő lányt, s ahogy telik az idő, azon kapja magát, hogy morgás helyett a ruha alatt megfeszülő izmok játékát figyeli.
Sóhajtva felkel ültéből, pár pillanatig téblábol még, mielőtt elindulna Janemita felé. Sose ment könnyen a bocsánatkérés, igazából most sincs miért, de tudja magáról, hogy milyen nehéz eset, nem lehet könnyű mellette lenni.*
- Megpróbálhatom?
*Kérdi a ki tudja hanyadik lövést is végignézve. Soha nem volt íj a kezében, vagy inkább csak játékból, amikor még fiatal volt, de mindig is utálta a távolsági fegyvereket. Elveszik a tisztes, test-test elleni harc lehetőségét a harcosoktól, viszont azt is tudja, milyen hatékony tud lenni egy értő kezében a fegyver. Látta, mire képesek Janemita páncéltörő nyílvesszői.
Ha Janey odaadja neki a fegyvert, párszor megfeszíti. Számára nevetségesen könnyű a húr kihúzása és az egész fegyver olyan aprónak hat az emberóriás kezében, mégis egy gyakorlóvesszőt illeszt a húrra és hatalmas koncentrációval az arcán igyekszik a célra tartana, feszíteni és lőni.
Valószínűleg amatőr hibák sokaságát véti, amikor lő, a vessző kellemetlenül kacsázik a levegőben, el sem jutva a célig, a húr pedig végigver a kolosszus alkarján a helytelen fegyvertartás miatt.*
- Azistenedet!
*Fojt el egy szitkot a hósörényű fájó alkarját dörzsölgetve, szomorúan gondolva alkarvédőire, melyeket A'fradra bízott még a Pegazusban.
Félszegen nyújtja vissza az íjat Janeynek, aki valószínűleg jót derül a kolosszus mutatványán.*
- Hogy szerezzünk mágust?
*Teszi fel a bocsánatkéréssel is felérő kérdést halovány mosollyal.*
A hozzászólás írója (Gabrien Chor'Un) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.10.01 07:41:54
3061. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2015-10-01 01:26:31
Üzenet elküldve: 2015-10-01 01:26:31
ÚJ
![>Aoneer Hraefg Glimriorathan [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10718_1474303661_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Szolgálatra jelentkezés//
*Igazán díszes kompánia verődött össze a barakkban, a sok bemutatkozás és a rettentően hosszú sor okán ha akarná se tudná eltéveszteni, hol is kell szolgálatait ajánlania az Artheniori városőrség szolgálatába. Gyorsan végig futtatja tekintetét a csapaton, nincs ideje nagyon elmélázni az egyes résztvevőkön és feltehetőleg jövendőbeli csapattársain. Van itt nagydarab felcser, akivel majd jó lesz jóban lenni. Ha olyan varrja össze az ember gyomrát aki mellesleg a pokolba kívánja, az köztudottan árt az egészségnek. Aztán van egy íjásznő. Nem épp az esete, de úgy látszik a mögötte álló kardforgatót annál jobban érdekli. Ám aki utánuk következik azon tényleg megütközik és egy fél lépést tesz is hátrafelé.* ~Ezt meg mi lelte?~
*Így a szerzetes bemutatkozásából már alig hall valamit, majd mikor rákerül a sor, akkor kissé későn kapja össze magát. Sarkát összecsapja, földre támasztja alabárdját, és a tőle telhető legtökéletesebb módon tiszteleg a városőri kirendeltség előtt.*
-Aoneer Hraefg Glimriorathan, szolgálatra jelentkezik. *Persze ez sem sikerült úgy ahogy eltervezte. Persze ekkora konkurenciával nyilván nem lesz egyszerű bekerülnie. Nem ismeri a pontos rátát. Van aki azt mondja, lehetetlenség a városőrség berkein belülre kerülni, hogy oda csak a legjobb legképzettebb harcosok kerülhetnek be, vagy akiknek már a nagy apja is az őrség tagja volt. Meg persze ott a másik véglet. Miszerint a barakk csupán egy iszákos, tehetségtelen, és túlfizetett rablóbanda lakhelye, akik ötven aranyért elengedik a gyilkosokat és a saját anyjukat csukják le helyettük. A két vélemény közt egyszerűen nem találni átmenetet.*
-Szakterületem a lándzsavívás és a nehézfegyverzetű küzdelem. *Böki ki mikor eszébe jut, hogy valamiféle készséget is fel kéne mutatnia. Aztán vár a maga és a többiek ítéletére.*
*Igazán díszes kompánia verődött össze a barakkban, a sok bemutatkozás és a rettentően hosszú sor okán ha akarná se tudná eltéveszteni, hol is kell szolgálatait ajánlania az Artheniori városőrség szolgálatába. Gyorsan végig futtatja tekintetét a csapaton, nincs ideje nagyon elmélázni az egyes résztvevőkön és feltehetőleg jövendőbeli csapattársain. Van itt nagydarab felcser, akivel majd jó lesz jóban lenni. Ha olyan varrja össze az ember gyomrát aki mellesleg a pokolba kívánja, az köztudottan árt az egészségnek. Aztán van egy íjásznő. Nem épp az esete, de úgy látszik a mögötte álló kardforgatót annál jobban érdekli. Ám aki utánuk következik azon tényleg megütközik és egy fél lépést tesz is hátrafelé.* ~Ezt meg mi lelte?~
*Így a szerzetes bemutatkozásából már alig hall valamit, majd mikor rákerül a sor, akkor kissé későn kapja össze magát. Sarkát összecsapja, földre támasztja alabárdját, és a tőle telhető legtökéletesebb módon tiszteleg a városőri kirendeltség előtt.*
-Aoneer Hraefg Glimriorathan, szolgálatra jelentkezik. *Persze ez sem sikerült úgy ahogy eltervezte. Persze ekkora konkurenciával nyilván nem lesz egyszerű bekerülnie. Nem ismeri a pontos rátát. Van aki azt mondja, lehetetlenség a városőrség berkein belülre kerülni, hogy oda csak a legjobb legképzettebb harcosok kerülhetnek be, vagy akiknek már a nagy apja is az őrség tagja volt. Meg persze ott a másik véglet. Miszerint a barakk csupán egy iszákos, tehetségtelen, és túlfizetett rablóbanda lakhelye, akik ötven aranyért elengedik a gyilkosokat és a saját anyjukat csukják le helyettük. A két vélemény közt egyszerűen nem találni átmenetet.*
-Szakterületem a lándzsavívás és a nehézfegyverzetű küzdelem. *Böki ki mikor eszébe jut, hogy valamiféle készséget is fel kéne mutatnia. Aztán vár a maga és a többiek ítéletére.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7342-7361