//Éjszaka//
-Persze, de azért gondolom, nem hátrány az sem, ha jól nézel ki. *Xaly kissé kedvetlen, ennél azért jobban le szerette volna nyűgözni a beszélgetőpartnerét, de úgy tűnik, nem tett túl mély benyomást a lányra. ~Lehet, hogy nem kellett volna kitalálni azt a testvért? Mondhattam volna, hogy engem támadtak meg és én vertem be a képét mindenkinek. No mindegy, majd legközelebb.~ A lány újabb, magára vonatkozó megjegyzését megint nem tudja szó nélkül hagyni.*
-Na és ha sikítanak, akkor sincsen ám semmi. Velem is volt már, hogy éppen fontos dolgom volt, pakolásztam a fiókokban, tudod, az ékszereimet válogattam, egyszer csak bejön valami bolond cseléd és elkezd sikoltozni. Pedig kifogástalanul voltam öltözve, köpeny, csuklya, ahogy illik, ez meg ott nekiállt vernyákolni, mint a macska, ha a farkára lépnek és nem szállnak le róla. Jó, nem azt mondom, hogy nem volt sötét, meg attól is megijedhetett esetleg, hogy hozzávágtam egy vázát, de akkor is bolond dolog volt akkora lármát csapni. A környékről sokan oda is tódultak, hogy mi történhetett, hatalmas ribillió volt, hú ha láttad volna! Alig bírtam elmene... izé. Elmagyarázni, hogy csak a bolond cseléd sikítozik, mert fél a sötétben. ~Ezt talán mégsem kellene részletekbe menően elmesélni, végül is ki tudja, mennyire törvénytisztelő ez a feketébe öltözött szörnymágus vadász.~ Tehát csak azt akarom mondani, hogy attól, hogy valakinek nem tetszik, ahogy kinézel, még nyugodtan hozzávághatsz valamit. A véleménye lehet, hogy nem változik, de jobban érzed majd magad tőle.
*A bölcsesség megosztása utáni kis csendben az utca felé fülel. Határozottan elhalóban van a fegyvercsörgés, lábdobogás, parancsok kiabálása. Így már nem éri meg a gyakorlótéren bujkálni vagy a barakk környékén lófrálni, ideje tovább állni. Xaly ennek megfelelően szedelőzködni kezd és kérdőn néz a lányra.*
-Én most megyek, fiatal még az éjszaka és sok a tennivaló. Meg utálom is ezt a helyet, tényleg csak azért jöttem, hogy gyakoroljak a küzdelemre a nővérem támadói ellen. Te mit tervezel? Maradsz még?