// Egy kis gyakorlás - Sitenda //
*Reménykedett benne, hogy a kiváráson alapuló taktika bejöhet, de egyre jobban kételkedik ebben. Úgy tűnik, a másik nő edzettebb, és mintha több gyakorlata is lenne. Itt mutatkozik meg, hogy bár tanult ezt-azt, igazi gyakorlata nincs, legfeljebb más az utcán tengődő kölyköket győzött le "dicső" párbajban, nem vele egyenlő vagy felette álló ellenfeleket. Az első egy két alkalommal, ha mást még nem is, a kezét sikerül eltalálni a váltakozó támadásokkal. A fegyvereit azonban nem ejti el, bármennyire is fájdalmasak a fakardok ütései. Az egyik első lecke, amire apja megtanította, hogyha a fegyvered elejted, meghaltál. Kivéve, ha tudod, hogyan kell használnod az öklöd, de egy fegyveres ellenfél ellen az sem épp nyerő. Utána viszont már el tudja kerülni a csapásokat, ahogy belelendül, ráérez a ritmus, viszont ez egyben azzal is jár, hogy egyre kevésbé támad, és egyre inkább védekezésre szorul. Nem adja olcsón a bőrén, de megakadt, nem tudja, hogyan tovább, egyelőre csak védekezik. És már az ereje is kezd fogyni, elvégre két kardot lóbál, és korábban is ezt tette. És ha ez még nem lenne elég, a nap végén járnak, nem volt már teljesen fitt és friss, ha nem is dolgozta magát halálra, az eltelt munka órák is kezdik éreztetni hatásukat.
Ez persze mind jobban és jobban frusztrálja a lányt, amit vonásain tisztán látni. Ingerült, hogy máris kezdenek megmerevedni az izmai, ingerült, hogy folyamatosan védekeznie kell, és bosszantja, hogy nem tud előrukkolni egy tervvel. Heves természetes arra sarkallja, hogy rontson ellenfelének, lesz, ami lesz, majd rögtönöz, mást úgyse tehet, de józanabbik fele még visszatartja ettől.*