Nincs játékban - Barakk
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Barakk | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 362 (7221. - 7240. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
7240. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2018-05-12 15:00:26
Üzenet elküldve: 2018-05-12 15:00:26
ÚJ
![>Danlo Rulhadan [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/9273_ember_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A Nagy Egyenlőség Napja//
*Rohanvást mennek, egyik kezükben pajzs, másikban kard. Csörrennek a vértek, a vasalt csizmák hangosan csattannak a poros kőúton. A barakk kapujában megállnak és görnyedve, térdükre támaszkodva fújják ki magukat. Folitas kiköp, orrából vér szivárog, de a legkevésbé sem tűnik úgy, hogy érdekelné a dolog. Nem lehetne azt állítani, hogy hajuk szála sem görbült, de megúszták a városi forrongást ép bőrrel.*
-Egy tiszt!
*Kiáltja el magát miközben Folitas az orrát tapogatja. Szüksége van valakire, akinek jelentést tehet és akinek hatalmában állhat csapatot adni mellé. Ki kell menekíteni a Tanácsházában rekedteket és vérbe kell fojtani ezt az átkozott lázongást.*
-Hol van egy tiszt?!
*Lépnek be a kapun és néz körbe a gyakorlótéren.*
*Rohanvást mennek, egyik kezükben pajzs, másikban kard. Csörrennek a vértek, a vasalt csizmák hangosan csattannak a poros kőúton. A barakk kapujában megállnak és görnyedve, térdükre támaszkodva fújják ki magukat. Folitas kiköp, orrából vér szivárog, de a legkevésbé sem tűnik úgy, hogy érdekelné a dolog. Nem lehetne azt állítani, hogy hajuk szála sem görbült, de megúszták a városi forrongást ép bőrrel.*
-Egy tiszt!
*Kiáltja el magát miközben Folitas az orrát tapogatja. Szüksége van valakire, akinek jelentést tehet és akinek hatalmában állhat csapatot adni mellé. Ki kell menekíteni a Tanácsházában rekedteket és vérbe kell fojtani ezt az átkozott lázongást.*
-Hol van egy tiszt?!
*Lépnek be a kapun és néz körbe a gyakorlótéren.*
7239. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2018-05-08 11:10:50
Üzenet elküldve: 2018-05-08 11:10:50
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1194
OOC üzenetek: 231
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1194
OOC üzenetek: 231
Játékstílus: Megfontolt
*Intiath kellemes sétát tesz a városban. Bűnözés, feszültség, hullák meg minden ami kell.*
~Úgy látszik lebecsültem ezt a várost. Igaz én a tüzet jobban szeretem mert az szép, de ez sem rossz. Igaz is a tűztől meg füst szagúak lesznek a ruháim. Bárcsak lenne egy olyan lázongási forma ami nem jár mocsokkal és kosszal.~
*Sétája során a barakk elé keveredik. Úgy látszik itt még nagy a rend. Szomorúan megcsóválja a fejét.*
~Nem tudják, hogy itt kell kezdeni? Felgyújtani és kifosztani a barakkot. Fegyvert a népnek. Tényleg arra ott a kovács is. A barakkot nem felgyújtani akkor is felelőtlenség.~
~Úgy látszik lebecsültem ezt a várost. Igaz én a tüzet jobban szeretem mert az szép, de ez sem rossz. Igaz is a tűztől meg füst szagúak lesznek a ruháim. Bárcsak lenne egy olyan lázongási forma ami nem jár mocsokkal és kosszal.~
*Sétája során a barakk elé keveredik. Úgy látszik itt még nagy a rend. Szomorúan megcsóválja a fejét.*
~Nem tudják, hogy itt kell kezdeni? Felgyújtani és kifosztani a barakkot. Fegyvert a népnek. Tényleg arra ott a kovács is. A barakkot nem felgyújtani akkor is felelőtlenség.~
7238. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2018-04-29 10:18:12
Üzenet elküldve: 2018-04-29 10:18:12
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*A városnéző túrának hamarosan vége szakad, mivel Graelmnek mennie kell dolgozni, Nara pedig hazafelé veszi az irányt, hogy pihenhessen egyet a holnapi nap előtt. Nem tudja, visszamegy-e a könyvtárba rögtön másnap, túlságosan élvezte az elmúlt években sosem tapasztalt szabadságot, és végre nem nyomta sem felelősség, sem teher a vállát. Lehet, ha már elkezdte, az egész hatot így fogja tölteni, annyi még belefér a kiadásaiba. Mióta megérkezett a városba, nem is nagyon járt semerre, a tisztás a legtávolabbi hely, ahová kimerészkedett. Körülnézhetne a környéken, Artheniorhoz közeli területeken.
Miközben azon gondolkodik, hogyan alakuljanak a napjai, a barakk felé veszi az irányt, hogy még egyszer átmozgassa gyenge kis izmait. Élvezte az edzést, amit a bátyjával tartottak, és talán ezt sem ártana rendszeresíteni, ha tényleg szeretné megvédeni magát. Majd ha elég erősnek érzi magát, egyszer még a férfi ellen is kiállna. Valószínűleg alul maradna, de biztosan érdekes lenne. Leadja a fegyvereit a szokásos pultnál, de nem veszi fel gyakorló, fából készült másukat. Megint a pusztakezes harcra fekteti a hangsúlyt. Sokkal jobban bízik a kezeiben, mint a fegyverekben, azok inkább csak biztosítéknak vannak nála, ha valakinek át kéne vágni a torkát. Nem mintha szívesen tenné, még egy pókot is képtelen lelkiismeretfurdalás nélkül eltaposni, soha senkit nem bántott még. Őt bántották, ez tagadhatatlan, és gyakran megfordult a fejében, hogy apja, vagy a többi kellemetlenkedő ellen fordul, de mindig elvetette az ötletet. Mit is akarhat egy gyenge, fiatal lány a felnőttektől?
Alig egy órán át püföli a bábut, majd ahogy jött, a fiútól visszavéve a fegyvereit, távozik.*
Miközben azon gondolkodik, hogyan alakuljanak a napjai, a barakk felé veszi az irányt, hogy még egyszer átmozgassa gyenge kis izmait. Élvezte az edzést, amit a bátyjával tartottak, és talán ezt sem ártana rendszeresíteni, ha tényleg szeretné megvédeni magát. Majd ha elég erősnek érzi magát, egyszer még a férfi ellen is kiállna. Valószínűleg alul maradna, de biztosan érdekes lenne. Leadja a fegyvereit a szokásos pultnál, de nem veszi fel gyakorló, fából készült másukat. Megint a pusztakezes harcra fekteti a hangsúlyt. Sokkal jobban bízik a kezeiben, mint a fegyverekben, azok inkább csak biztosítéknak vannak nála, ha valakinek át kéne vágni a torkát. Nem mintha szívesen tenné, még egy pókot is képtelen lelkiismeretfurdalás nélkül eltaposni, soha senkit nem bántott még. Őt bántották, ez tagadhatatlan, és gyakran megfordult a fejében, hogy apja, vagy a többi kellemetlenkedő ellen fordul, de mindig elvetette az ötletet. Mit is akarhat egy gyenge, fiatal lány a felnőttektől?
Alig egy órán át püföli a bábut, majd ahogy jött, a fiútól visszavéve a fegyvereit, távozik.*
7237. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2018-04-28 16:20:03
Üzenet elküldve: 2018-04-28 16:20:03
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Kérdezősködés//
*Nakrida kissé megfáradva áll meg a harci mozdulatok gyakorlásában. Egyre ügyesebben sikerül megcsinálnia egy bonyolultnak mondható rúgást. A rúgás lényege igazából egy ugráson alapul, így tökéletesen fejbe rúghatja az ellent. Tizedik próbálkozásra sikerül neki rendesen végrehajtani, ezért elégedett mosoly ül ki az arcára.*
~Terlan büszke lenne rám~
*Gondolkodik ekképpen, ahogyan szuszogva megáll pihenni. Nem tudja, hogy mióta gyakorol, de már egy órája biztosan. Mosolyogva észleli, hogy egy fiatal katona, aki éppen a kiképzése alatt állhat, kikerekedett szemekkel figyeli őt.*
~Egész érdekes ez a katona.~
*Nakrida csak odasétál hozzá, amint újra rendes tempóban veszi a levegőt, és bájosan vigyorog a legényre.*
- Szervusz! Észrevettem, hogy figyeltél.
*A kiskatona láthatóan zavarba jön. Nakrida majdnem kuncog ezen a reakción, de visszafojtja az ingert. A másik fiú megrázza a fejét.*
- Elnézést - *szól félénken a srác* - csak az a másik is hasonló mozdulatokat végzett.
*Nakridának leesik az álla, lába megremeg.*
~Terlan lehet az?~
*Megköszörüli torkát, és feltesz egy kérdést a katonának.*
- Különösen fog hangzani a kérdés, de nem valami furcsa virágillatot árasztottak a ruhái?
*A kiskatona szája azonnal válaszra nyílik*
- Igen, egész emlékezetes volt az az illat. Éreztem, amikor sikeresen nekiütköztem.
* Húzta a katona a száját, Nakrida meg kuncogott egy picit.*
~Aranyosan ügyetlen szegényem.~
- Mikor volt itt? - *viharzik a szerzetes következő kérdése a férfiú felé. A srác gondolkodik pár pillanatig, majd válaszol.*
- Tegnap este járhatott itt alkonyat környékén távozott.
- Nem mondta, hogy merre vezet az útja?
*Tudakolja idegesen Nakrida.*
- Nem, nem mondta, miért kérdezed? * A baka nagy kerek szürkés szemeivel pislog rá. Nakrida csak mosolyog.*
- Ő egy barátom, és keresem őt. Ha véletlenül visszatérne ide, akkor üzennél nekem? A Pegazusban fogok megszállni, Nakrida néven keress.
* A hadfi bólint, mire Nakrida hálásan mosolyog rá és elhagyja a barakkot.*
*Nakrida kissé megfáradva áll meg a harci mozdulatok gyakorlásában. Egyre ügyesebben sikerül megcsinálnia egy bonyolultnak mondható rúgást. A rúgás lényege igazából egy ugráson alapul, így tökéletesen fejbe rúghatja az ellent. Tizedik próbálkozásra sikerül neki rendesen végrehajtani, ezért elégedett mosoly ül ki az arcára.*
~Terlan büszke lenne rám~
*Gondolkodik ekképpen, ahogyan szuszogva megáll pihenni. Nem tudja, hogy mióta gyakorol, de már egy órája biztosan. Mosolyogva észleli, hogy egy fiatal katona, aki éppen a kiképzése alatt állhat, kikerekedett szemekkel figyeli őt.*
~Egész érdekes ez a katona.~
*Nakrida csak odasétál hozzá, amint újra rendes tempóban veszi a levegőt, és bájosan vigyorog a legényre.*
- Szervusz! Észrevettem, hogy figyeltél.
*A kiskatona láthatóan zavarba jön. Nakrida majdnem kuncog ezen a reakción, de visszafojtja az ingert. A másik fiú megrázza a fejét.*
- Elnézést - *szól félénken a srác* - csak az a másik is hasonló mozdulatokat végzett.
*Nakridának leesik az álla, lába megremeg.*
~Terlan lehet az?~
*Megköszörüli torkát, és feltesz egy kérdést a katonának.*
- Különösen fog hangzani a kérdés, de nem valami furcsa virágillatot árasztottak a ruhái?
*A kiskatona szája azonnal válaszra nyílik*
- Igen, egész emlékezetes volt az az illat. Éreztem, amikor sikeresen nekiütköztem.
* Húzta a katona a száját, Nakrida meg kuncogott egy picit.*
~Aranyosan ügyetlen szegényem.~
- Mikor volt itt? - *viharzik a szerzetes következő kérdése a férfiú felé. A srác gondolkodik pár pillanatig, majd válaszol.*
- Tegnap este járhatott itt alkonyat környékén távozott.
- Nem mondta, hogy merre vezet az útja?
*Tudakolja idegesen Nakrida.*
- Nem, nem mondta, miért kérdezed? * A baka nagy kerek szürkés szemeivel pislog rá. Nakrida csak mosolyog.*
- Ő egy barátom, és keresem őt. Ha véletlenül visszatérne ide, akkor üzennél nekem? A Pegazusban fogok megszállni, Nakrida néven keress.
* A hadfi bólint, mire Nakrida hálásan mosolyog rá és elhagyja a barakkot.*
7236. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2018-04-22 08:20:14
Üzenet elküldve: 2018-04-22 08:20:14
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Végre a barakkban!//
*Nagyot sóhajtva felnéz az égre, és köszönetet mond az isteneknek, hogy senki nem ölte meg őt, illetve rabolta ki. Ahogy belép a barakk területére, egy kisebb osztag katona suhan el mellette. Nézi a fényes páncéljaikat, és biztosra veszi, hogy a lázongókhoz mennek.
Odalép egy idősebb katonához, s engedélyt kér a gyakorlásra. A férfi lassan bólint, jelezvén, hogy felőle rendben. Nakrida biccentve megköszöni, és odalép az egyik gyakorlóbábuhoz.
A szerzetes elkezdi gyakorolni a mozdulatsorokat, amiket tanult, megfeledkezik a körülötte lévő világról, csak edzik szorgalmasan.*
*Nagyot sóhajtva felnéz az égre, és köszönetet mond az isteneknek, hogy senki nem ölte meg őt, illetve rabolta ki. Ahogy belép a barakk területére, egy kisebb osztag katona suhan el mellette. Nézi a fényes páncéljaikat, és biztosra veszi, hogy a lázongókhoz mennek.
Odalép egy idősebb katonához, s engedélyt kér a gyakorlásra. A férfi lassan bólint, jelezvén, hogy felőle rendben. Nakrida biccentve megköszöni, és odalép az egyik gyakorlóbábuhoz.
A szerzetes elkezdi gyakorolni a mozdulatsorokat, amiket tanult, megfeledkezik a körülötte lévő világról, csak edzik szorgalmasan.*
7235. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2018-04-05 20:58:31
Üzenet elküldve: 2018-04-05 20:58:31
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Myuutori, Zaxdor, Lesha//
//A nagy egyenlőség napja//
- Áh! Ha mindenkivel így ismerkedhetnék, ezerszer könnyebb lenne!
*Neveti el magát, hosszú idő óta most először. Kissé idegen is neki a saját hangja, talán a boldogság az, ami megrettenti. Olyan érzelem ez, amitől fél, ritkán érzi. Ha elő is fordul, inkább elnyomja magában, de most olybá tűnik, nem ő irányít, hanem az érzelmei.*
- Akkor legyen Zax. A Zaxdorba valahogy mindig beleakad a nyelvem.
*Itt megint kiölti egy pillanatra.*
- Nem hiába, idegenek énnekem ezek az óriás nevek!
*Csalódottan konstatálja, hogy most tényleg nem lesz csihi-puhi, ráadásul Lesha is ellenzi. Úgyhogy nem akadékoskodik tovább, beletörődik a helyzetbe. Gyorsan elszalad, hogy visszarakja azt az ócska gyakorlófegyvert a helyére, bár szíve szerint inkább eltörné, amiért mindig félre húz, de nem akar nagy felhajtást. Pláne, hogy gyülekeznek az őrök. Enyhe aggodalom fogja el a sok katona láttán.*
~Itt valami készül...~
*Visszasiet a két óriáshoz, majd biccent Lesha javaslatára.*
- Akkor irány a Pegazus! Ja igen, nem szőrgolyó. Tiszteld meg, vagy elharapja ám a torkodat!
*Második mondatát Zaxnak címezi. Valamiért mindig zabos lesz tőle, ha a kutyáját basztatják. Valahogy úgy, mint Zax a melák megszólításra. Kissé furcsállja, hogy a két óriás ennyire ideges lesz a katonák láttán, bár ő sem kifejezetten nyugodt. Járt már pórul városokban az őrség közelében. Nem lenne jó, ha itt is elkapnák a grabancát.*
- Na, tiplizzünk gyorsan. Kezd frusztrálni ez a sok egyenruhás barom.
*Myuutori elfogadja Lesha kezét, elvégre rövidke lábaival nem biztos, hogy tudná tartani az iramot. Így legalább nem fog elkeveredni a felfordulásban. Amint átveszik a fegyvereiket, már rohan is, közben íját és tegezét a hátára dobja. Kutyafiú gyorsan rohan gazdája mellett, néha-néha éhes pillantásokkal jutalmazva az őröket. Ő sem szívleli túlzottan a katonákat, alig hallhatóan ugyan, de még morog is.*
- Csitt te átokfajzat! Most nem érünk rá balhézni!
//A nagy egyenlőség napja//
- Áh! Ha mindenkivel így ismerkedhetnék, ezerszer könnyebb lenne!
*Neveti el magát, hosszú idő óta most először. Kissé idegen is neki a saját hangja, talán a boldogság az, ami megrettenti. Olyan érzelem ez, amitől fél, ritkán érzi. Ha elő is fordul, inkább elnyomja magában, de most olybá tűnik, nem ő irányít, hanem az érzelmei.*
- Akkor legyen Zax. A Zaxdorba valahogy mindig beleakad a nyelvem.
*Itt megint kiölti egy pillanatra.*
- Nem hiába, idegenek énnekem ezek az óriás nevek!
*Csalódottan konstatálja, hogy most tényleg nem lesz csihi-puhi, ráadásul Lesha is ellenzi. Úgyhogy nem akadékoskodik tovább, beletörődik a helyzetbe. Gyorsan elszalad, hogy visszarakja azt az ócska gyakorlófegyvert a helyére, bár szíve szerint inkább eltörné, amiért mindig félre húz, de nem akar nagy felhajtást. Pláne, hogy gyülekeznek az őrök. Enyhe aggodalom fogja el a sok katona láttán.*
~Itt valami készül...~
*Visszasiet a két óriáshoz, majd biccent Lesha javaslatára.*
- Akkor irány a Pegazus! Ja igen, nem szőrgolyó. Tiszteld meg, vagy elharapja ám a torkodat!
*Második mondatát Zaxnak címezi. Valamiért mindig zabos lesz tőle, ha a kutyáját basztatják. Valahogy úgy, mint Zax a melák megszólításra. Kissé furcsállja, hogy a két óriás ennyire ideges lesz a katonák láttán, bár ő sem kifejezetten nyugodt. Járt már pórul városokban az őrség közelében. Nem lenne jó, ha itt is elkapnák a grabancát.*
- Na, tiplizzünk gyorsan. Kezd frusztrálni ez a sok egyenruhás barom.
*Myuutori elfogadja Lesha kezét, elvégre rövidke lábaival nem biztos, hogy tudná tartani az iramot. Így legalább nem fog elkeveredni a felfordulásban. Amint átveszik a fegyvereiket, már rohan is, közben íját és tegezét a hátára dobja. Kutyafiú gyorsan rohan gazdája mellett, néha-néha éhes pillantásokkal jutalmazva az őröket. Ő sem szívleli túlzottan a katonákat, alig hallhatóan ugyan, de még morog is.*
- Csitt te átokfajzat! Most nem érünk rá balhézni!
7234. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2018-04-05 00:26:31
Üzenet elküldve: 2018-04-05 00:26:31
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Myuutori, Zaxdor, Lesha//
//A nagy egyenlőség napja//
*A kinézetére tett megjegyzést, Lesha nem veszi magára. Nincsenek önértékelési zavarai, így a kék hajú leány megjegyzését, óriás mivoltára értelmezi.*
~ Tessék! Mondtam én, hogy kapásból mindenki emberevő óriásoknak néz minket. ~
*Myuutori pimasz nyelvöltögetésére Lesha megereszt egy szertelen mosolyt. Tetszik neki, ahogy a félvér lány gúnyolódik az óriástársával. Annak meg kifejezetten örül, amikor Myu vigyorgósan megnyugtatja, hogy nem vette zokon az 'arcba mászó' viselkedését.*
- Jó, de ha megint ilyen előfordulna és zavarna, szólj rám!
*Aztán Lesha szemei kissé aggodalmasan elkerekednek, amikor kis barátnője kihívja egy játékos mérkőzésre Zaxdort. Hiszen Lesha tökéletesen tisztában van vele, hogy az óriás férfi nem az a „játékos” típus. Az óriás lányt se szokta sose kímélni, hát még mit tenne a félvér lánnyal.*
- Myu! Nem akarok ünneprontó lenni, de nem vagyok benne biztos, hogy ez jó ötlet. Inkább menjünk! Kicsit fáradt vagyok és valamiért megkívántam egy pohár bort.
*Lesha kedvesen elmosolyodva beszél kis barátnőjéhez, majd utolsó félmondatánál félszeg, pajkos pillantással néz Zaxdorra.*
- Szóval, menjünk vissza abba a Pegazus fogadóba!
*Lesha a száműzetése napján szerzett sérüléseiből még koránt se gyógyult fel. Sokkal jobban van, hála Zaxdornak, de az Erdőmélyétől az út Arthenorig, és a városban való lótás-futás, a korábbi gyakorlásukról nem is beszélve, hát elég sokat kivettek Leshából, és ha már az örökmozgó óriás lány állítja magáról, hogy ő kissé fáradt, a mögött bizony több is lehet a kelleténél.
Az óriás lánynak is feltűnik a Barakk környékén csörtető rengeteg városi őr. Főleg, hogy a legtöbb őr egy bizonyos irányba tart. Leshán is erőt vesz egy kisebb bajsejtelem. Zaxdor feszült ábrázata csak megerősíti abban, hogy nekik bizony most menniük kell, mert hát nem véletlenül volt a férfi, törzsükben, a testőrség feje.*
- Várjatok, és Ran!?
*Lesha a pad felé fordul, ahol eddig a gnóm barátjuk ücsörgött, de az óriás lány már nem látja sehol a kis fickót.*
- Nem látom… lehet már elment. Csak nem esik baja.
*Ekkor érzi meg vállán Zaxdor sürgető enyhe szorítását, és a taszigálását a kapu felé.*
- Jól van, jól van! Megyek már! Ne lökdöss! Gyere, Myu! Ne maradj le!
*Lesha kinyújtja karját, hogy megfogja a kis barátnője kezét. Ha Myu elfogadja, elég groteszk látványt mutathat, majd a két óriás a félvér lánnyal együtt, aki szinte a levegőben fog utánuk lobogni, de a szükséghelyzetek szentesítik a ciki dolgokat is, és a lényeg most az, hogy ebben a tömegben ne szakadjanak el egymástól.
A kis csapat gyorsan felveszi a fegyvereiket, a pultnál, és sietve elhagyják a Barakkot, és, ha minden igaz a Pegazus felé veszik az irányt. Persze, ha ebben az őrültekházában el tudnak jutni addig. Ha feltűnés nélkül nem is, de baj nélkül talán elérik a fogadót.*
A hozzászólás írója (Lesha, a Száműzött) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.04.05 00:37:48
//A nagy egyenlőség napja//
*A kinézetére tett megjegyzést, Lesha nem veszi magára. Nincsenek önértékelési zavarai, így a kék hajú leány megjegyzését, óriás mivoltára értelmezi.*
~ Tessék! Mondtam én, hogy kapásból mindenki emberevő óriásoknak néz minket. ~
*Myuutori pimasz nyelvöltögetésére Lesha megereszt egy szertelen mosolyt. Tetszik neki, ahogy a félvér lány gúnyolódik az óriástársával. Annak meg kifejezetten örül, amikor Myu vigyorgósan megnyugtatja, hogy nem vette zokon az 'arcba mászó' viselkedését.*
- Jó, de ha megint ilyen előfordulna és zavarna, szólj rám!
*Aztán Lesha szemei kissé aggodalmasan elkerekednek, amikor kis barátnője kihívja egy játékos mérkőzésre Zaxdort. Hiszen Lesha tökéletesen tisztában van vele, hogy az óriás férfi nem az a „játékos” típus. Az óriás lányt se szokta sose kímélni, hát még mit tenne a félvér lánnyal.*
- Myu! Nem akarok ünneprontó lenni, de nem vagyok benne biztos, hogy ez jó ötlet. Inkább menjünk! Kicsit fáradt vagyok és valamiért megkívántam egy pohár bort.
*Lesha kedvesen elmosolyodva beszél kis barátnőjéhez, majd utolsó félmondatánál félszeg, pajkos pillantással néz Zaxdorra.*
- Szóval, menjünk vissza abba a Pegazus fogadóba!
*Lesha a száműzetése napján szerzett sérüléseiből még koránt se gyógyult fel. Sokkal jobban van, hála Zaxdornak, de az Erdőmélyétől az út Arthenorig, és a városban való lótás-futás, a korábbi gyakorlásukról nem is beszélve, hát elég sokat kivettek Leshából, és ha már az örökmozgó óriás lány állítja magáról, hogy ő kissé fáradt, a mögött bizony több is lehet a kelleténél.
Az óriás lánynak is feltűnik a Barakk környékén csörtető rengeteg városi őr. Főleg, hogy a legtöbb őr egy bizonyos irányba tart. Leshán is erőt vesz egy kisebb bajsejtelem. Zaxdor feszült ábrázata csak megerősíti abban, hogy nekik bizony most menniük kell, mert hát nem véletlenül volt a férfi, törzsükben, a testőrség feje.*
- Várjatok, és Ran!?
*Lesha a pad felé fordul, ahol eddig a gnóm barátjuk ücsörgött, de az óriás lány már nem látja sehol a kis fickót.*
- Nem látom… lehet már elment. Csak nem esik baja.
*Ekkor érzi meg vállán Zaxdor sürgető enyhe szorítását, és a taszigálását a kapu felé.*
- Jól van, jól van! Megyek már! Ne lökdöss! Gyere, Myu! Ne maradj le!
*Lesha kinyújtja karját, hogy megfogja a kis barátnője kezét. Ha Myu elfogadja, elég groteszk látványt mutathat, majd a két óriás a félvér lánnyal együtt, aki szinte a levegőben fog utánuk lobogni, de a szükséghelyzetek szentesítik a ciki dolgokat is, és a lényeg most az, hogy ebben a tömegben ne szakadjanak el egymástól.
A kis csapat gyorsan felveszi a fegyvereiket, a pultnál, és sietve elhagyják a Barakkot, és, ha minden igaz a Pegazus felé veszik az irányt. Persze, ha ebben az őrültekházában el tudnak jutni addig. Ha feltűnés nélkül nem is, de baj nélkül talán elérik a fogadót.*
A hozzászólás írója (Lesha, a Száműzött) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.04.05 00:37:48
7233. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2018-04-04 09:46:53
Üzenet elküldve: 2018-04-04 09:46:53
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Myuutori, Zaxdor, Lesha//
//A nagy egyenlőség napja//
*Szigorú tekintettel néz Leshára. A lányra, aki nem átallt bocsánatot kérni tőle, ami azért jórészt meglepi. Tudja, hogy Lesha fejlődőképes, bár azt nem gondolta volna, hogy a fejlődése ilyen gyors és jól látható lesz.*
- Nem veszekszünk! Ismerkedünk. *Villan világoskék tekintete Myuutori felé, de azért nem bírja, ki, hogy Leshának jó mentor lévén oda ne szóljon.*
- Mert az ismerkedéshez idő kell. Nem megy egyről a kettőre és ezt bizonyára új barátnőd is meg tudja erősíteni. *Néz a két lányra, majd hallgatja Lesha invitálását, melyre már csak a vállát vonja meg.*
~ Felőlem. Legfeljebb letépem a fejét, ha beköp valamelyikünket. ~ *Néz a félelf lányra, majd első mondataira halványan elmosolyodik.*
~ Nem vágták fel, mi? ~ *Igaz a lány nyelvét legszívesebben torkán húzná ki, hogy a hátsó részébe dugja, de az nem lenne hozzá méltó, így nem teszi, csak szenvtelenül néz Myura. Ami azt illeti még valamilyen fura módon szimpatikus is neki a nő.*
~ Nem egy félős szerzet az biztos. ~ *gondolja.*
- Bánom is én. De maradjunk a Zaxnál, vagy Zaxdornál. A melákra valahogy mindig elkezd viszketni a tenyerem és olyan érzésem van, hogy szívesen csapkodnék meg valakit. *Morran csak úgy oda.*
- Dolgozd fel. Nincs kedvem seggrepacsit játszani veled. Majd ha eljön az ideje. *Vonja fel szemöldökét, majd a kutyára néz.*
- Hozd a szőrgolyódat, ha már Lesha így meginvitált. *Közben átfordul Lesha felé is.*
- Te meg dönts végre egyszer normálisan az életben és mondd meg hová menjünk, mert ítt úgy néz ki forró lesz a talaj. *Rossz érzés keríti hatalmába, mert a barakk környékén kissé megszaporodnak a katonák, sőt, mintha elkezdenék kitessékelni a bent gyakorlatozókat.*
- Lesha, Lepcsesszáj! *Fogja meg a lány vállát.* Menjünk innen. Most! *Talán mindkét nő kiérezheti hangjában a feszültséget, mi általában egy nagyobb csata előtt jellemezte a testőrkapitányt. Talán az is feltűnő, hogy a volt kapitány felemelt fejjel a kapu felé tekintget, gyanúsan aggodalmas szemekkel.*
//A nagy egyenlőség napja//
*Szigorú tekintettel néz Leshára. A lányra, aki nem átallt bocsánatot kérni tőle, ami azért jórészt meglepi. Tudja, hogy Lesha fejlődőképes, bár azt nem gondolta volna, hogy a fejlődése ilyen gyors és jól látható lesz.*
- Nem veszekszünk! Ismerkedünk. *Villan világoskék tekintete Myuutori felé, de azért nem bírja, ki, hogy Leshának jó mentor lévén oda ne szóljon.*
- Mert az ismerkedéshez idő kell. Nem megy egyről a kettőre és ezt bizonyára új barátnőd is meg tudja erősíteni. *Néz a két lányra, majd hallgatja Lesha invitálását, melyre már csak a vállát vonja meg.*
~ Felőlem. Legfeljebb letépem a fejét, ha beköp valamelyikünket. ~ *Néz a félelf lányra, majd első mondataira halványan elmosolyodik.*
~ Nem vágták fel, mi? ~ *Igaz a lány nyelvét legszívesebben torkán húzná ki, hogy a hátsó részébe dugja, de az nem lenne hozzá méltó, így nem teszi, csak szenvtelenül néz Myura. Ami azt illeti még valamilyen fura módon szimpatikus is neki a nő.*
~ Nem egy félős szerzet az biztos. ~ *gondolja.*
- Bánom is én. De maradjunk a Zaxnál, vagy Zaxdornál. A melákra valahogy mindig elkezd viszketni a tenyerem és olyan érzésem van, hogy szívesen csapkodnék meg valakit. *Morran csak úgy oda.*
- Dolgozd fel. Nincs kedvem seggrepacsit játszani veled. Majd ha eljön az ideje. *Vonja fel szemöldökét, majd a kutyára néz.*
- Hozd a szőrgolyódat, ha már Lesha így meginvitált. *Közben átfordul Lesha felé is.*
- Te meg dönts végre egyszer normálisan az életben és mondd meg hová menjünk, mert ítt úgy néz ki forró lesz a talaj. *Rossz érzés keríti hatalmába, mert a barakk környékén kissé megszaporodnak a katonák, sőt, mintha elkezdenék kitessékelni a bent gyakorlatozókat.*
- Lesha, Lepcsesszáj! *Fogja meg a lány vállát.* Menjünk innen. Most! *Talán mindkét nő kiérezheti hangjában a feszültséget, mi általában egy nagyobb csata előtt jellemezte a testőrkapitányt. Talán az is feltűnő, hogy a volt kapitány felemelt fejjel a kapu felé tekintget, gyanúsan aggodalmas szemekkel.*
7232. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2018-04-03 21:03:23
Üzenet elküldve: 2018-04-03 21:03:23
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Myuutori, Zaxdor, Lesha//
- Utálok ismerkedni, de, ha már belecsöppentem, nem viszakozom. Különben is, fele olyan rossz nem vagy, mint ahogy kinézel.
~Baszki! Mekkora egy szerencsétlen vagyok!~
*Myuutori az óvatlan, félreérthető kijelentés után a homlokára csap. Tényleg nem megy neki ez az ismerkedés dolog. De legalább Zaxdor megnyugodhat, hiszen nem csak az ő kifejezéstárában nem szerepel a kedvesség szó. Myuutori sem nagyon ismeri, vagy ha igen, akkor nagyon jól titkolja.*
- Ami azt illeti, nem vágták fel a nyelvemet.
*Nyugodt, kimért hangon beszél, miközben az óriás férfi felé fordul. Kevésbé hatásos a megjelenése, hiszen szinte kitöri a nyakát, miközben felfelé les azokba a rikító, azúrkék szemekbe.*
- Látod?
*Ekkor kiölti a nyelvét az óriásra, majd gyorsan vissza is húzza azt. Járt már úgy korábban egy nyelvöltögetés során, hogy a fickó elkapta a nyelvét és azzal fenyegetőzött, hogy levágja. Nem merné ezt most újra megkockáztatni, tekintve, hogy Zaxdorból még ki is nézi, hogy ilyesmire vetemedne.*
- Ugyan Lesha! Se gáz. Túléltem ettől háromszor rosszabbat is.
*Vigyorog a lány bocsánatkérésére. Egyáltalán nincs neki miért szabadkoznia. Már úgyis ráfért a kék hajú fattyúra egy kis társaság a kutyáján kívül. Nem árt néha beszélgetni. Másokkal. Igen, másokkal beszélgetni határozottan szükséges, különben a hangok maradnak az egyetlen társaság.*
- Szívesen körülnézek veletek, már ha a melák nem bánja.
*Fejével az óriás felé biccent.*
- Apropó! Megsértettél te szemét állat!
*Fordul játékosan Zaxdorhoz.*
- Nem vagyok Lepcsesszáj. Szóval, mifelénk úgy tartja a szokás, hogy a becsület megsértése után küzdeni kell. Férfi módjára. Esetemben nő módjára.
*Gonoszul vigyorog a férfire, annak ellenére, hogyha amaz belemegy a harcba, valószínűleg Myuutori fogja a rövidebbet húzni. Az esélyek nem igazán kedveznek neki, hiszen egy: fél-elf, a másik óriás. Kettő: nem igazán jártas pusztakezes harcban, inkább a fegyverekkel érez szimpátiát. De már kihívta a másikat. Késő megfutamodni.*
- Utálok ismerkedni, de, ha már belecsöppentem, nem viszakozom. Különben is, fele olyan rossz nem vagy, mint ahogy kinézel.
~Baszki! Mekkora egy szerencsétlen vagyok!~
*Myuutori az óvatlan, félreérthető kijelentés után a homlokára csap. Tényleg nem megy neki ez az ismerkedés dolog. De legalább Zaxdor megnyugodhat, hiszen nem csak az ő kifejezéstárában nem szerepel a kedvesség szó. Myuutori sem nagyon ismeri, vagy ha igen, akkor nagyon jól titkolja.*
- Ami azt illeti, nem vágták fel a nyelvemet.
*Nyugodt, kimért hangon beszél, miközben az óriás férfi felé fordul. Kevésbé hatásos a megjelenése, hiszen szinte kitöri a nyakát, miközben felfelé les azokba a rikító, azúrkék szemekbe.*
- Látod?
*Ekkor kiölti a nyelvét az óriásra, majd gyorsan vissza is húzza azt. Járt már úgy korábban egy nyelvöltögetés során, hogy a fickó elkapta a nyelvét és azzal fenyegetőzött, hogy levágja. Nem merné ezt most újra megkockáztatni, tekintve, hogy Zaxdorból még ki is nézi, hogy ilyesmire vetemedne.*
- Ugyan Lesha! Se gáz. Túléltem ettől háromszor rosszabbat is.
*Vigyorog a lány bocsánatkérésére. Egyáltalán nincs neki miért szabadkoznia. Már úgyis ráfért a kék hajú fattyúra egy kis társaság a kutyáján kívül. Nem árt néha beszélgetni. Másokkal. Igen, másokkal beszélgetni határozottan szükséges, különben a hangok maradnak az egyetlen társaság.*
- Szívesen körülnézek veletek, már ha a melák nem bánja.
*Fejével az óriás felé biccent.*
- Apropó! Megsértettél te szemét állat!
*Fordul játékosan Zaxdorhoz.*
- Nem vagyok Lepcsesszáj. Szóval, mifelénk úgy tartja a szokás, hogy a becsület megsértése után küzdeni kell. Férfi módjára. Esetemben nő módjára.
*Gonoszul vigyorog a férfire, annak ellenére, hogyha amaz belemegy a harcba, valószínűleg Myuutori fogja a rövidebbet húzni. Az esélyek nem igazán kedveznek neki, hiszen egy: fél-elf, a másik óriás. Kettő: nem igazán jártas pusztakezes harcban, inkább a fegyverekkel érez szimpátiát. De már kihívta a másikat. Késő megfutamodni.*
7231. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2018-04-03 20:48:28
Üzenet elküldve: 2018-04-03 20:48:28
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Myuutori, Zaxdor, Lesha//
- Nem szeretsz ismerkedni? Én imádok.
*Hallja meglepetten Myu válaszát, majd Lesha tesz magáról egy tök nyilvánvaló kijelentést, ami csak úgy lelkesen kicsúszik a száján, de aztán elgondolkodva rögtön vissza is kérdez.*
- Akkor velem se akartál volna ismerkedni? Én csak…
*Elakadnak szavai, majd a vicsorgó Kutyafiúra pillant, aztán újra Myura, majd Zaxdorra, mind ezt, zavart tanácstalansággal. Leshának fogalma sincs, mi van olyankor, ha rajta kívül, valaki nem akar valamit, mert hát ő a törzsfő lánya volt, és neki eddig, szülein kívül, soha senki nem mondott még úgy igazán 'nem'-et, még Zaxdor sem. Nem mintha Lesha valaha ilyen elkényeztetett, lekezelő csitriként viselkedett volna másokkal, csupán arról van szó, hogy számára az olyan kérdések, minthogy „zavarok? ”, „ráérsz? ”, „van kedved? ”, „mit szólnál? ” eddig eszébe se jutott, hogy megkérdezze a másoktól. Lesha zavarában nem is tud, érdemben hozzászólni Zax és Myu szóváltásához. Inkább csak csitítani próbálja őket.*
- Ne veszekedjetek… miattam!
*Lesha erőt vesz magán. Határozottan kihúzza magát és a hangja sokkal magabiztosabban és komolyan szól.*
- Elég!
*Zaxdorhoz fordul.*
- Sajnálom! Óvatlan voltam. Innentől, igyekszem óvatosabb lenni. Rendben?
*Myuutorihoz szól.*
- Bocsánatodat kérem, hogy udvariatlan voltam.
*Mély levegőt vesz.*
Myu! Van kedved velünk jönni, szétnézni a városban? Az előbbiek miatt, felajánlom, hogy elkísérünk valahova, ha szeretnéd. Mondjuk Zaxdor nevében, nem beszélhetek, de én elkísérlek.
*Pillant ragyogó barna szemeivel Zaxdorra, az anyjához méltón, felelősségteljes szigorúsággal, majd egy szelíd mosollyal tekint Myura.*
A hozzászólás írója (Lesha, a Száműzött) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.04.03 20:55:19
- Nem szeretsz ismerkedni? Én imádok.
*Hallja meglepetten Myu válaszát, majd Lesha tesz magáról egy tök nyilvánvaló kijelentést, ami csak úgy lelkesen kicsúszik a száján, de aztán elgondolkodva rögtön vissza is kérdez.*
- Akkor velem se akartál volna ismerkedni? Én csak…
*Elakadnak szavai, majd a vicsorgó Kutyafiúra pillant, aztán újra Myura, majd Zaxdorra, mind ezt, zavart tanácstalansággal. Leshának fogalma sincs, mi van olyankor, ha rajta kívül, valaki nem akar valamit, mert hát ő a törzsfő lánya volt, és neki eddig, szülein kívül, soha senki nem mondott még úgy igazán 'nem'-et, még Zaxdor sem. Nem mintha Lesha valaha ilyen elkényeztetett, lekezelő csitriként viselkedett volna másokkal, csupán arról van szó, hogy számára az olyan kérdések, minthogy „zavarok? ”, „ráérsz? ”, „van kedved? ”, „mit szólnál? ” eddig eszébe se jutott, hogy megkérdezze a másoktól. Lesha zavarában nem is tud, érdemben hozzászólni Zax és Myu szóváltásához. Inkább csak csitítani próbálja őket.*
- Ne veszekedjetek… miattam!
*Lesha erőt vesz magán. Határozottan kihúzza magát és a hangja sokkal magabiztosabban és komolyan szól.*
- Elég!
*Zaxdorhoz fordul.*
- Sajnálom! Óvatlan voltam. Innentől, igyekszem óvatosabb lenni. Rendben?
*Myuutorihoz szól.*
- Bocsánatodat kérem, hogy udvariatlan voltam.
*Mély levegőt vesz.*
Myu! Van kedved velünk jönni, szétnézni a városban? Az előbbiek miatt, felajánlom, hogy elkísérünk valahova, ha szeretnéd. Mondjuk Zaxdor nevében, nem beszélhetek, de én elkísérlek.
*Pillant ragyogó barna szemeivel Zaxdorra, az anyjához méltón, felelősségteljes szigorúsággal, majd egy szelíd mosollyal tekint Myura.*
A hozzászólás írója (Lesha, a Száműzött) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.04.03 20:55:19
7230. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2018-04-03 14:15:43
Üzenet elküldve: 2018-04-03 14:15:43
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Myuutori, Zaxdor, Lesha//
- Hogy mi bajom? Hogy megint egy pillanatra elveszítelek szem elől és a szádat jártatod, az a bajom! És ne szájalj mert elkenem a képeset. *Dörgi, majd ami azt illeti ahelyett, hogy megnyugodna, még inkább ideges lesz, mert úgy látszik kapott még egy lepcsest az eddigiek mellé. A kutya természetesen morog, mert egy kutyának az a dolga, s ahogy Myu rászól, rögtön elhallgat. Ez ugyan kiváltja Zaxdor elismerését, de nyilván nem fogja sem a nőt, sem a kutyát megdicsérni, mert éppen azon gondolkodik, hogy Lesha, vagy az idegen nyakát tekerje ki először. Merthogy az idegen gyakorlatilag Lesha is lehetne, csak kicsiben. Lesha zavarára nem különösebben reagál, mert bosszús. Egy bosszús, volt testőrkapitány pedig nem feltétlenül fog hátakat simizni, hogy megnyugtassa azok gazdáját.*
- Valóban. Nem vagyok kedves. De nem is azért vagyok itt, hogy "kedves" legyek. Egyáltalán itt sem kellene lennem! *Morran Leshára, nem veszi a lapot, hogy tulajdonképpen bocsánatfélét rebeg a lány.*
- Napellenző? *Mondja higgadtan.* Felvágták a nyelved! Ha Lesha nyakába ülnél fel sem tűnne, hogy ketten vagytok! *A vállveregetésen azonban már kissé elmosolyodik, mert vagy ugrik egyet rövidláb, vagy nyújtózkodik, mindenesetre mindkettő röhejesen néz ki, mert Zaxdor karbafont kézzel rezzenéstelenül áll, egy jottányit sem hajol lejjebb.*
- Szintúgy. Lepcsesszáj! *Mondja karba tett kézzel.* Nah, mehetünk Lesha? *Néz jelentőségteljesen az óriáslányra mellette.* Vagy van még itt dolgunk? Neadjaég őt is magaddal akarod hozni és Ran mellé ülteted a páholyba? *Néz ki oldalra, ahol legutóbb még a gnómot látta.*
- Hogy mi bajom? Hogy megint egy pillanatra elveszítelek szem elől és a szádat jártatod, az a bajom! És ne szájalj mert elkenem a képeset. *Dörgi, majd ami azt illeti ahelyett, hogy megnyugodna, még inkább ideges lesz, mert úgy látszik kapott még egy lepcsest az eddigiek mellé. A kutya természetesen morog, mert egy kutyának az a dolga, s ahogy Myu rászól, rögtön elhallgat. Ez ugyan kiváltja Zaxdor elismerését, de nyilván nem fogja sem a nőt, sem a kutyát megdicsérni, mert éppen azon gondolkodik, hogy Lesha, vagy az idegen nyakát tekerje ki először. Merthogy az idegen gyakorlatilag Lesha is lehetne, csak kicsiben. Lesha zavarára nem különösebben reagál, mert bosszús. Egy bosszús, volt testőrkapitány pedig nem feltétlenül fog hátakat simizni, hogy megnyugtassa azok gazdáját.*
- Valóban. Nem vagyok kedves. De nem is azért vagyok itt, hogy "kedves" legyek. Egyáltalán itt sem kellene lennem! *Morran Leshára, nem veszi a lapot, hogy tulajdonképpen bocsánatfélét rebeg a lány.*
- Napellenző? *Mondja higgadtan.* Felvágták a nyelved! Ha Lesha nyakába ülnél fel sem tűnne, hogy ketten vagytok! *A vállveregetésen azonban már kissé elmosolyodik, mert vagy ugrik egyet rövidláb, vagy nyújtózkodik, mindenesetre mindkettő röhejesen néz ki, mert Zaxdor karbafont kézzel rezzenéstelenül áll, egy jottányit sem hajol lejjebb.*
- Szintúgy. Lepcsesszáj! *Mondja karba tett kézzel.* Nah, mehetünk Lesha? *Néz jelentőségteljesen az óriáslányra mellette.* Vagy van még itt dolgunk? Neadjaég őt is magaddal akarod hozni és Ran mellé ülteted a páholyba? *Néz ki oldalra, ahol legutóbb még a gnómot látta.*
7229. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2018-04-03 11:31:04
Üzenet elküldve: 2018-04-03 11:31:04
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Myuutori, Zaxdor, Lesha//
~Ó na nem! Ha az a colos tényleg idejön, hát menten fejbe lövöm magam az íjjal! Nincs szükségem még egy óriásra. Egy óriásra sincs szükségem! Már megint mibe keverted a hülye fejedet?!~
- Ne aggódj, nem tartok tőle. Szimplán gyűlölök ismerkedni. Afféle fattyú dolog.
*Morogja felszegett állal Lesha nyugtatására. Tudja ő a lelke mélyén, hogy az óriás lány nem akar rosszat, sőt, de azért ezt az ismerkedés dolgot inkább hanyagolná. De már késő, a Zaxdornak nevezett órisáipse már jön is, mint valami hegyomlás.*
~Neeeeeeee! Légyszi ne gyere ide! Mondd, hogy csak hugyozni mész! Légyszi!~
*Bármennyire is rimánkodik a kis félvér lány, az óriás pali mégis csak ide tart, hogy aztán rájuk dörrenjen mély, morgós hangján.*
- Fasza... nem csak ismerkednem kell, de még meg is süketülök...
*Morogja az orra alatt ügyelve rá, hogy lehetőleg az óriások ne nagyon hallják meg. Tekintve a szintkülönbséget, nem valószínű, hogy bármelyikőjük meghallotta volna. Hacsak nincs denevérfülük. Amint az óriásipse hozzájuk ér, Myuutori kutyuskája is akcióba lendül. A hátán feláll a szőr, ahogy vicsorogva méregeti a férfit. Talán még harapna is, ha Myuutori nem inti rendre az állatot. Kutyafiú ekkor visszafekszik a földre, habár izmai még mindig feszülnek. Ugrásra és harapásra készen, ellenségesen méregeti Zaxdort.*
- Hümm... hogy te milyen hasznos vagy! Tök királyul lehet téged napellenzőnek használni!
*Csúszik ki a mondat Myuutori száján, amikor feltűnik neki, hogy a férfi kitakarja a napot, így az végre nem süt a szemébe.*
- Upsz.. ezt nem így akartam. De a tény az tény.
*Ekkor róka módjára elvigyorodik, majd megveregeti az óriás vállát.*
- Egyébként nem trécselünk. A trécselés az érzékeny, városi, nemesi libák kiváltsága. Mi itt igen komoly eszmecserét folytatunk, kérem allásan.
*Húzza el a száját a fattyú lány. Valamilyen oknál fogva gyűlöli azt a szócskát, hogy "trécselés". Olyan degradáló. Mintha semmitmondó témákról locsognának, mint a nemesi lánykák a szalonokban. A bemutatás után a kezét nyújtja a férfinek.*
- Nem mondom, hogy örvendek, de ha már így alakult, akkor szevasz Hegyomlás!
~Ó na nem! Ha az a colos tényleg idejön, hát menten fejbe lövöm magam az íjjal! Nincs szükségem még egy óriásra. Egy óriásra sincs szükségem! Már megint mibe keverted a hülye fejedet?!~
- Ne aggódj, nem tartok tőle. Szimplán gyűlölök ismerkedni. Afféle fattyú dolog.
*Morogja felszegett állal Lesha nyugtatására. Tudja ő a lelke mélyén, hogy az óriás lány nem akar rosszat, sőt, de azért ezt az ismerkedés dolgot inkább hanyagolná. De már késő, a Zaxdornak nevezett órisáipse már jön is, mint valami hegyomlás.*
~Neeeeeeee! Légyszi ne gyere ide! Mondd, hogy csak hugyozni mész! Légyszi!~
*Bármennyire is rimánkodik a kis félvér lány, az óriás pali mégis csak ide tart, hogy aztán rájuk dörrenjen mély, morgós hangján.*
- Fasza... nem csak ismerkednem kell, de még meg is süketülök...
*Morogja az orra alatt ügyelve rá, hogy lehetőleg az óriások ne nagyon hallják meg. Tekintve a szintkülönbséget, nem valószínű, hogy bármelyikőjük meghallotta volna. Hacsak nincs denevérfülük. Amint az óriásipse hozzájuk ér, Myuutori kutyuskája is akcióba lendül. A hátán feláll a szőr, ahogy vicsorogva méregeti a férfit. Talán még harapna is, ha Myuutori nem inti rendre az állatot. Kutyafiú ekkor visszafekszik a földre, habár izmai még mindig feszülnek. Ugrásra és harapásra készen, ellenségesen méregeti Zaxdort.*
- Hümm... hogy te milyen hasznos vagy! Tök királyul lehet téged napellenzőnek használni!
*Csúszik ki a mondat Myuutori száján, amikor feltűnik neki, hogy a férfi kitakarja a napot, így az végre nem süt a szemébe.*
- Upsz.. ezt nem így akartam. De a tény az tény.
*Ekkor róka módjára elvigyorodik, majd megveregeti az óriás vállát.*
- Egyébként nem trécselünk. A trécselés az érzékeny, városi, nemesi libák kiváltsága. Mi itt igen komoly eszmecserét folytatunk, kérem allásan.
*Húzza el a száját a fattyú lány. Valamilyen oknál fogva gyűlöli azt a szócskát, hogy "trécselés". Olyan degradáló. Mintha semmitmondó témákról locsognának, mint a nemesi lánykák a szalonokban. A bemutatás után a kezét nyújtja a férfinek.*
- Nem mondom, hogy örvendek, de ha már így alakult, akkor szevasz Hegyomlás!
7228. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2018-04-01 18:12:43
Üzenet elküldve: 2018-04-01 18:12:43
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 384
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 384
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Vakmerő
//Kutatómunka//
*Rengeteget nézegette már a barakkot. Kívülről. Legfeljebb száz lépés távolságból. Tiszta időben még a gyakorlótér is látszott, de ha nem, azt se bánta, mert odabent az várja, amit a legkevésbé kedvel: izommunka és izzadtságszag. Ugyanakkor úgy van vele, hogy ha kalandor akar lenni, meg kell szoknia a világ ezen részét is, odakint ugyanis nagy mennyiségben hemzsegnek a koszos és verítéktől szagló emberek, akiken esetleg az élete múlhat a későbbiekben, ezért beletörődő sóhajjal, de zsebre vágja a papírjait, és átlépi a bejárat küszöbét. Az ott dolgozó fiúhoz fordul, aki mögött milliószámra sorakoznak a gyakorlófegyverek, és Dorawyna azt feltételezi, hogy ide teszi a rendes fegyvereket is. A hosszútőréért cserébe nyújt egy egyszerű, saját fegyverénél jóval nagyobb fakardot, de a lány nem elégedett, mert kezelhetetlennek érzi a kezében.*
- Adnál egyet, amelyik jobban hasonlít az enyémre? *Kérdezi, és megvillantja kedves mosolyát, még a pilláit is remegteti. A nála fiatalabb fickót sikerül meghatnia, úgy látszik, nem lehet csúnya az erre járók között – elegáns hölgyek nem járnak erre a legnagyobb valószínűség szerint, elég körülnéznie –, ezért ki is keres neki egyet, ami pontos mása a hosszútőrének. Hálája jeléül Dorawyna kacsint, és boldogan elmasírozik új szerzeményével. Nem akar másokkal harcolni, csak a stratégiát szeretné gyakorolni, olyan rég tanították rendes támadásra. Egy szalmabábuhoz indul, és egy félelmetes ellenséget képzel a helyébe, majd meglendíti kardját…
És az ütés hatására kiesik a kezéből. Zavartan pillant körbe, de senki nem vette észre, ezért gyorsan felveszi a kardot, és most erősebben fogja, úgy hasít vele, a baba oldalát találja el, ezért a sikeren felbuzdulva próbálkozik még. Egészen belejön egy idő után, több fordulatot és ütést is belead, ha már valamennyit gyakorolta otthon, de a többszöri csattanástól viszont a durva anyag megcsúszik a kezében, és egy hosszabb ideig tartó vagdalkozás után eléggé megfájdul a tenyere.*
- Au! *Nézi a kezét. A saját fegyvere sokkal kényelmesebb fogású, azzal nem lesz ilyen gondja. Kár, hogy nincs kesztyűje, mert kedve lenne folytatni, de tollfogó kezét attól még kímélnie kell. Arra jó volt a dolog, hogy kimelegedjen, és kicsit erősebbnek érezze magát, mint az imént. Jól esett felfrissíteni az évekkel ezelőtt szerzett, nem túlságosan nagy, de annál hasznosabb tudását. Elégedetten szerzi vissza a fegyverét, és távozik újra a gazdagnegyed felé, ezúttal azonban már tényleg kezdi elhinni, hogy valami vándorféle lesz belőle.*
*Rengeteget nézegette már a barakkot. Kívülről. Legfeljebb száz lépés távolságból. Tiszta időben még a gyakorlótér is látszott, de ha nem, azt se bánta, mert odabent az várja, amit a legkevésbé kedvel: izommunka és izzadtságszag. Ugyanakkor úgy van vele, hogy ha kalandor akar lenni, meg kell szoknia a világ ezen részét is, odakint ugyanis nagy mennyiségben hemzsegnek a koszos és verítéktől szagló emberek, akiken esetleg az élete múlhat a későbbiekben, ezért beletörődő sóhajjal, de zsebre vágja a papírjait, és átlépi a bejárat küszöbét. Az ott dolgozó fiúhoz fordul, aki mögött milliószámra sorakoznak a gyakorlófegyverek, és Dorawyna azt feltételezi, hogy ide teszi a rendes fegyvereket is. A hosszútőréért cserébe nyújt egy egyszerű, saját fegyverénél jóval nagyobb fakardot, de a lány nem elégedett, mert kezelhetetlennek érzi a kezében.*
- Adnál egyet, amelyik jobban hasonlít az enyémre? *Kérdezi, és megvillantja kedves mosolyát, még a pilláit is remegteti. A nála fiatalabb fickót sikerül meghatnia, úgy látszik, nem lehet csúnya az erre járók között – elegáns hölgyek nem járnak erre a legnagyobb valószínűség szerint, elég körülnéznie –, ezért ki is keres neki egyet, ami pontos mása a hosszútőrének. Hálája jeléül Dorawyna kacsint, és boldogan elmasírozik új szerzeményével. Nem akar másokkal harcolni, csak a stratégiát szeretné gyakorolni, olyan rég tanították rendes támadásra. Egy szalmabábuhoz indul, és egy félelmetes ellenséget képzel a helyébe, majd meglendíti kardját…
És az ütés hatására kiesik a kezéből. Zavartan pillant körbe, de senki nem vette észre, ezért gyorsan felveszi a kardot, és most erősebben fogja, úgy hasít vele, a baba oldalát találja el, ezért a sikeren felbuzdulva próbálkozik még. Egészen belejön egy idő után, több fordulatot és ütést is belead, ha már valamennyit gyakorolta otthon, de a többszöri csattanástól viszont a durva anyag megcsúszik a kezében, és egy hosszabb ideig tartó vagdalkozás után eléggé megfájdul a tenyere.*
- Au! *Nézi a kezét. A saját fegyvere sokkal kényelmesebb fogású, azzal nem lesz ilyen gondja. Kár, hogy nincs kesztyűje, mert kedve lenne folytatni, de tollfogó kezét attól még kímélnie kell. Arra jó volt a dolog, hogy kimelegedjen, és kicsit erősebbnek érezze magát, mint az imént. Jól esett felfrissíteni az évekkel ezelőtt szerzett, nem túlságosan nagy, de annál hasznosabb tudását. Elégedetten szerzi vissza a fegyverét, és távozik újra a gazdagnegyed felé, ezúttal azonban már tényleg kezdi elhinni, hogy valami vándorféle lesz belőle.*
7227. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2018-04-01 15:22:46
Üzenet elküldve: 2018-04-01 15:22:46
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Myuutori, Zaxdor, Lesha//
*Myuutori kacsintgatását az útitárs témában nem tudja hova tenni, és fel nem foghatja, hogy mire célozhat tikkelő szemmel a kis barátnője. Lesha viszont nem kérdez rá a dologra, mert az ostoba gnómos-törpe kérdés után nem akar még egy gügyét kérdezni. Biztos tök magától értetődő dologra utalgat itt neki Myu, csak ő nem érti, de majd, ha olyan viszonyban lesznek, akkor egyszer rákérdez. Az óriás lány látja a félvér lányon, hogy egészen elgondolkodik magában a téma kapcsán.*
~ Oh! Biztos, sok vidéket bejárt eddigi élete során, és sokféle szerzettel találkozott. Deee jóóó neki! ~
*Néz irigykedve végig a köldökéig sem érő lányon, miközben egy vágyakozó sóhajt hallat belegondolva a lány által átélt kalandokba, amilyenekről ő kislány kora óta csak álmodozik. Aztán, amikor felveti a bemutatást Myunak, hát Lesha látja a lány zavarát, főleg, hogy még a nyíllal is durván mellé trafál, de úgy van vele, hogy kis barátnője minden bizonnyal csak megijedt Zaxdor termetétől és durva kisugárzásától, ahogy mindenki, akivel eddig találkoztak. Lesha nem bírja megállni, látva Myu reakcióját elmosolyodik, pedig hát rá igazán nem jellemző, hogy másokat kinevessen, de most mégis közel áll hozzá. Myuutori zavart, magyarázós hadarására Lesha leguggol kis barátnőjéhez, de ezzel nem ledegradálni akarja a lányt, csupán odasúgja neki a következőt, hogy a túl közel álló Zax ne hallhassa, mert bizony, amit a félvér lánynak mond, azt sose kötné a férfi orrára.*
- Myu! Nem kell tőle tartanod. Egy mogorva, otromba grizzly, de amúgy vajból van a szíve. Bár nagyon jól titkolja. Én is a barlangban szembesültem vele.
*Jut itt megint Lesha eszébe, amikor seblázas eszméletlensége közben magához tért, és Zax megmentően gyógynövényes kenőccsel kente át, az egész testét borító, sérüléseit. Arról persze a mogorva grizzlynek sejtése sincs, hogy Lesha a művelet közben magánál volt. Az emlék hatására egy kis pír is elönti az arcát, hiszen akkor teljesen zavarban volt a szituációtól, azért se tudott szólni, hogy magánál van.
A kissé elpirult Lesha feláll, hogy az érkező és rájuk dörrenő Zaxdornak méltó módon visszaszólhasson.*
- Mi? De hát én nem is csináltam semmi rosszat. Most mi bajod?!
*Szól méltatlankodva némi felháborodással a hangjában, mire karjait sértetten még össze is fonja mellei előtt, és oldalra elfordul Zaxdortól. Lesha így hallgatja tovább Mesterre leszúrását, de azért a végére valamennyire belátja, hogy óriástársának igaza van, legalábbis annyiban, hogy felelősséggel tartoznak egymásért, hiszen törzsük nélkül csak egymásra számíthatnak. Persze, a lánynak esze ágában sincs, bármiben is igazat adni Zaxdornak, mert az olyan természetellenes volna, hogy ha nem szájalhatna Vele.*
- Én csak kedves vagyok! Tudom neked a 'kedves' hiányzik a fogalomtáradból, de én úgy gondolom, nem árt, ha nem néz minket mindenki emberevő óriásoknak.
*Rántja meg dacosan vállait, mint egy hisztis csitri, aki most nagyon okosat mondott, de persze érzi ő is, hogy ez igen gyenge érv volt. Bizonytalansága testbeszédéin is kiütközik és ragyogó barna szemeit lesütve, zavartan kezd el rugdosni a gyakorlótéren egy fűcsomót, mind ezt, még mindig összefont karokkal. Aztán orra alatt kissé dünnyögve, így szól.*
- Zaxdor! Ő itt Myuutori, egy félvér íjász lány. Myuutori! Ő meg Zaxdor… az _útitársam_.
*Lesha mondandója végén kiérezhető valami bocsánatkérésféle, hiszen Zaxdort még sose szólította így.*
A hozzászólás írója (Lesha, a Száműzött) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.04.01 15:34:13
*Myuutori kacsintgatását az útitárs témában nem tudja hova tenni, és fel nem foghatja, hogy mire célozhat tikkelő szemmel a kis barátnője. Lesha viszont nem kérdez rá a dologra, mert az ostoba gnómos-törpe kérdés után nem akar még egy gügyét kérdezni. Biztos tök magától értetődő dologra utalgat itt neki Myu, csak ő nem érti, de majd, ha olyan viszonyban lesznek, akkor egyszer rákérdez. Az óriás lány látja a félvér lányon, hogy egészen elgondolkodik magában a téma kapcsán.*
~ Oh! Biztos, sok vidéket bejárt eddigi élete során, és sokféle szerzettel találkozott. Deee jóóó neki! ~
*Néz irigykedve végig a köldökéig sem érő lányon, miközben egy vágyakozó sóhajt hallat belegondolva a lány által átélt kalandokba, amilyenekről ő kislány kora óta csak álmodozik. Aztán, amikor felveti a bemutatást Myunak, hát Lesha látja a lány zavarát, főleg, hogy még a nyíllal is durván mellé trafál, de úgy van vele, hogy kis barátnője minden bizonnyal csak megijedt Zaxdor termetétől és durva kisugárzásától, ahogy mindenki, akivel eddig találkoztak. Lesha nem bírja megállni, látva Myu reakcióját elmosolyodik, pedig hát rá igazán nem jellemző, hogy másokat kinevessen, de most mégis közel áll hozzá. Myuutori zavart, magyarázós hadarására Lesha leguggol kis barátnőjéhez, de ezzel nem ledegradálni akarja a lányt, csupán odasúgja neki a következőt, hogy a túl közel álló Zax ne hallhassa, mert bizony, amit a félvér lánynak mond, azt sose kötné a férfi orrára.*
- Myu! Nem kell tőle tartanod. Egy mogorva, otromba grizzly, de amúgy vajból van a szíve. Bár nagyon jól titkolja. Én is a barlangban szembesültem vele.
*Jut itt megint Lesha eszébe, amikor seblázas eszméletlensége közben magához tért, és Zax megmentően gyógynövényes kenőccsel kente át, az egész testét borító, sérüléseit. Arról persze a mogorva grizzlynek sejtése sincs, hogy Lesha a művelet közben magánál volt. Az emlék hatására egy kis pír is elönti az arcát, hiszen akkor teljesen zavarban volt a szituációtól, azért se tudott szólni, hogy magánál van.
A kissé elpirult Lesha feláll, hogy az érkező és rájuk dörrenő Zaxdornak méltó módon visszaszólhasson.*
- Mi? De hát én nem is csináltam semmi rosszat. Most mi bajod?!
*Szól méltatlankodva némi felháborodással a hangjában, mire karjait sértetten még össze is fonja mellei előtt, és oldalra elfordul Zaxdortól. Lesha így hallgatja tovább Mesterre leszúrását, de azért a végére valamennyire belátja, hogy óriástársának igaza van, legalábbis annyiban, hogy felelősséggel tartoznak egymásért, hiszen törzsük nélkül csak egymásra számíthatnak. Persze, a lánynak esze ágában sincs, bármiben is igazat adni Zaxdornak, mert az olyan természetellenes volna, hogy ha nem szájalhatna Vele.*
- Én csak kedves vagyok! Tudom neked a 'kedves' hiányzik a fogalomtáradból, de én úgy gondolom, nem árt, ha nem néz minket mindenki emberevő óriásoknak.
*Rántja meg dacosan vállait, mint egy hisztis csitri, aki most nagyon okosat mondott, de persze érzi ő is, hogy ez igen gyenge érv volt. Bizonytalansága testbeszédéin is kiütközik és ragyogó barna szemeit lesütve, zavartan kezd el rugdosni a gyakorlótéren egy fűcsomót, mind ezt, még mindig összefont karokkal. Aztán orra alatt kissé dünnyögve, így szól.*
- Zaxdor! Ő itt Myuutori, egy félvér íjász lány. Myuutori! Ő meg Zaxdor… az _útitársam_.
*Lesha mondandója végén kiérezhető valami bocsánatkérésféle, hiszen Zaxdort még sose szólította így.*
A hozzászólás írója (Lesha, a Száműzött) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.04.01 15:34:13
7226. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2018-04-01 12:28:02
Üzenet elküldve: 2018-04-01 12:28:02
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Lesha, Zaxdor, Myu//
*A két karddal csak néhányat suhint mérgesen, többre nincs ideje, ugyanis Lesha végre észreveszi magát és közelebb lép.*
~ Majd mindjárt megtudod, te szószátyár! ~ *Gondolja magában, s bosszús tekintettel méregeti az óriás nőt. A tökön rúgás immár a múlté, abbéli mérgét kiadja, már inkább foglalkoztatja a gondolat, hogy Lesha gyakorlatilag a második idegennek adja ki magát, s vele együtt Zaxdort is. Mindenesetre kissé közelebb sétál. A hideg tekintetű nő bizonyára félelf lehet, mert arca fehér, mint a hó, s arcélei, mint az alabástrom, mégis emberi vonásokkal keverednek. Hideg tekintetébe némi zavar vegyül, mikor Lesha, Zaxdort közelebb hívja. Mérgét még nem teljesen adja ki, így döngő léptekkel lép közelebb, bár óriás létére nem a legmagasabb, mégis az alacsony nő fölé tornyosul, Lesha mellett állva árnyékot vetve rá.*
- Üdvözöllek. *Dörgi, majd rögtön Lesha felé fordul.* Nem megmondtam, hogy óvatos légy? *Szemei szikrákat szórnak, közben a kutyát is megnézi magának, aki nagyon megtetszik neki, gyönyörű állatnak tartja, minden bizonnyal harapása is ábrázatához hasonlóan mérges.* Lesha. *Kezdi nagyot fújva.* Alig vagyunk a városban, s te már rögtön a második idegennel állsz le trécselni. Már megbocsáss. *Néz le a félelf nőre, merev és kifejezéstelen arccal.* Felelősséggel tartozunk egymásnak. Ebbe nem fér bele a bájcsevej, megtanulhattad volna már, bár tény, hogy sosem hallgatsz rám. *Morogja mély hangon.*
*A két karddal csak néhányat suhint mérgesen, többre nincs ideje, ugyanis Lesha végre észreveszi magát és közelebb lép.*
~ Majd mindjárt megtudod, te szószátyár! ~ *Gondolja magában, s bosszús tekintettel méregeti az óriás nőt. A tökön rúgás immár a múlté, abbéli mérgét kiadja, már inkább foglalkoztatja a gondolat, hogy Lesha gyakorlatilag a második idegennek adja ki magát, s vele együtt Zaxdort is. Mindenesetre kissé közelebb sétál. A hideg tekintetű nő bizonyára félelf lehet, mert arca fehér, mint a hó, s arcélei, mint az alabástrom, mégis emberi vonásokkal keverednek. Hideg tekintetébe némi zavar vegyül, mikor Lesha, Zaxdort közelebb hívja. Mérgét még nem teljesen adja ki, így döngő léptekkel lép közelebb, bár óriás létére nem a legmagasabb, mégis az alacsony nő fölé tornyosul, Lesha mellett állva árnyékot vetve rá.*
- Üdvözöllek. *Dörgi, majd rögtön Lesha felé fordul.* Nem megmondtam, hogy óvatos légy? *Szemei szikrákat szórnak, közben a kutyát is megnézi magának, aki nagyon megtetszik neki, gyönyörű állatnak tartja, minden bizonnyal harapása is ábrázatához hasonlóan mérges.* Lesha. *Kezdi nagyot fújva.* Alig vagyunk a városban, s te már rögtön a második idegennel állsz le trécselni. Már megbocsáss. *Néz le a félelf nőre, merev és kifejezéstelen arccal.* Felelősséggel tartozunk egymásnak. Ebbe nem fér bele a bájcsevej, megtanulhattad volna már, bár tény, hogy sosem hallgatsz rám. *Morogja mély hangon.*
7225. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2018-03-31 21:24:57
Üzenet elküldve: 2018-03-31 21:24:57
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Lesha, Zaxdor//
*Figyelmesen hallgatja végig az óriás nő beszámolóját. Nem szól közbe, nem tesz gúnyos megjegyzést, mint általában szokott, ha valaki az életéről mesél. Csak szimplán meghallgatja, majd egy kurta bólintással nyugtázza az egészet. Nem azért teszi ezt, mert annyira érzéketlen, az csak másodlagos ok, hogy sosem értett igazán a szeretetet és az azzal járó kötelékeket. A valódi és fő oka annak, hogy nem mond erre a kis történetre semmit csupán az, hogy látszik Lesha viselkedésén, hogy nem akar erről beszélni. Myuutori pedig nem fogja erőltetni. Lesha hirtelen hangulatváltozása egyértelmű jele annak, hogy túl bizalmas vizekre tévedtek a beszélgetés során. A félvér lány nem szeret bizalmaskodni, ezért lezártnak tekinti a témát, nem firtatja. Neki és Leshának is kellemetlen lenne a helyzet. Örül, amikor az óriás lánynak visszatér korábbi jókedve és közlékenysége, egy kicsit ő is fesztelenebb lesz, amikor már újra semmitmondó témákra terelődik a szó. Az óriásnő azon kijelentésével nem igazán ért egyet, hogy nem haszontalan. Mindig is a társadalom selejtje volt és az is marad. Ám ezen gondolatainak nem ad hangot, inkább az útitársakról kezd elmélkedni.*
- Ne feltétlen haszontalan az az ember, esetünkben óriás, *itt kacsint egyet* aki társakkal utazik. Nem az határozza meg, hogy mennyire vagy hasznos, hogy van-e veled valaki.
*A fejét csóválja. Ő maga képtelen lenne együtt utazni valakivel huzamosabb ideig. Egyszerűen nem képes alkalmazkodni, pedig hányszor megpróbálta már! Csinos kis buksijában emlékek sora pörög végig. Néha gnómmal, néha sötételffel, néha orkkal utazott. Három napnál tovább egyik sem bírta mellette. Valamiért senki nem tudja elviselni az éles nyelvét és a csípős megjegyzéseit. Újabb fejrázás következik, hogy visszatérjen a jelenbe. Végigméri Zaxdort. Óriás létére nem is olyan magas, bár annál testesebb.*
~Egy bikára emlékeztet. Igen, határozottan bika. Már csak szarvak kellenének a fejére.~
*Myuutori, amint Lesha "engedélyt ad" a gyakorlásra, egy nyilat rak az idegre és céloz, ám eléggé félre megy, hiszen megretten. Ennél nagyobb szerencsétlenség már nem is érhetné a mai nap. Újabb szocializáció.*
~Na nem! Én nem akarom megismerni! Fujj! Az már kettő lenne egy nap. Kell a fenének annyi új ismeretség.~
*Ellenkezésének hangot is ad.*
- Nem muszáj ám ide hívnod. Biztos jól el van a fegyverek törögetésével. Jó hobbi. Lehet nekem is ki kéne próbálni. Vagy nem. Ahhoz túl értékesek. Az ám! Értékes fegyverek! Menj és fenyítsd be a kis mitugrászt mielőtt még többet eltör. A végén még az a kiskölyök, aki beszedte a fegyvereimet, kifizetteti veletek a kárt.
*Össze-vissza beszél, csakhogy késleltesse az elkerülhetetlent.*
*Figyelmesen hallgatja végig az óriás nő beszámolóját. Nem szól közbe, nem tesz gúnyos megjegyzést, mint általában szokott, ha valaki az életéről mesél. Csak szimplán meghallgatja, majd egy kurta bólintással nyugtázza az egészet. Nem azért teszi ezt, mert annyira érzéketlen, az csak másodlagos ok, hogy sosem értett igazán a szeretetet és az azzal járó kötelékeket. A valódi és fő oka annak, hogy nem mond erre a kis történetre semmit csupán az, hogy látszik Lesha viselkedésén, hogy nem akar erről beszélni. Myuutori pedig nem fogja erőltetni. Lesha hirtelen hangulatváltozása egyértelmű jele annak, hogy túl bizalmas vizekre tévedtek a beszélgetés során. A félvér lány nem szeret bizalmaskodni, ezért lezártnak tekinti a témát, nem firtatja. Neki és Leshának is kellemetlen lenne a helyzet. Örül, amikor az óriás lánynak visszatér korábbi jókedve és közlékenysége, egy kicsit ő is fesztelenebb lesz, amikor már újra semmitmondó témákra terelődik a szó. Az óriásnő azon kijelentésével nem igazán ért egyet, hogy nem haszontalan. Mindig is a társadalom selejtje volt és az is marad. Ám ezen gondolatainak nem ad hangot, inkább az útitársakról kezd elmélkedni.*
- Ne feltétlen haszontalan az az ember, esetünkben óriás, *itt kacsint egyet* aki társakkal utazik. Nem az határozza meg, hogy mennyire vagy hasznos, hogy van-e veled valaki.
*A fejét csóválja. Ő maga képtelen lenne együtt utazni valakivel huzamosabb ideig. Egyszerűen nem képes alkalmazkodni, pedig hányszor megpróbálta már! Csinos kis buksijában emlékek sora pörög végig. Néha gnómmal, néha sötételffel, néha orkkal utazott. Három napnál tovább egyik sem bírta mellette. Valamiért senki nem tudja elviselni az éles nyelvét és a csípős megjegyzéseit. Újabb fejrázás következik, hogy visszatérjen a jelenbe. Végigméri Zaxdort. Óriás létére nem is olyan magas, bár annál testesebb.*
~Egy bikára emlékeztet. Igen, határozottan bika. Már csak szarvak kellenének a fejére.~
*Myuutori, amint Lesha "engedélyt ad" a gyakorlásra, egy nyilat rak az idegre és céloz, ám eléggé félre megy, hiszen megretten. Ennél nagyobb szerencsétlenség már nem is érhetné a mai nap. Újabb szocializáció.*
~Na nem! Én nem akarom megismerni! Fujj! Az már kettő lenne egy nap. Kell a fenének annyi új ismeretség.~
*Ellenkezésének hangot is ad.*
- Nem muszáj ám ide hívnod. Biztos jól el van a fegyverek törögetésével. Jó hobbi. Lehet nekem is ki kéne próbálni. Vagy nem. Ahhoz túl értékesek. Az ám! Értékes fegyverek! Menj és fenyítsd be a kis mitugrászt mielőtt még többet eltör. A végén még az a kiskölyök, aki beszedte a fegyvereimet, kifizetteti veletek a kárt.
*Össze-vissza beszél, csakhogy késleltesse az elkerülhetetlent.*
7224. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2018-03-31 20:06:12
Üzenet elküldve: 2018-03-31 20:06:12
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Myuutori, Zaxdor//
*A félvér lány nyílt rákérdezésére Lesha kicsit meghökken, és némiképp elkomorodik.*
- Nem úgy, mint egy barmot, inkább úgy, mint egy díszes madárkát egy kalitkában. A falunkban és környékén lényegében minden helyet bejártam, csak a hegyeken kívül nem járhattam soha.
*Magyarázza Lesha, mintha csak védeni akarná az övéit, pont azokat, akik 24 évig elzárva tartották a világtól, aztán száműzték, csak, mert a szívére hallgatott.*
- Tudod, a törzsfő lányaként nem mehet oda és teheti azt egy óriás lány, amit és ahol csak akar, és volt, akinek még a feladata is az volt, hogy vigyázzon rám.
*Pillant itt lopva Zaxdorra, az egykori törzsi testőrség fejére, és kicsit lehorgasztott fejjel folytatja.*
- Megszökni? Dehogynem akartam! Nem is egyszer, de aztán valaki mindig sikeresen az utam állta, akárhányszor rászántam magam.
*Ismét Zaxdor felé pillant.*
- Meg aztán tudod ott volt a kishúgom Kalisa… de már mindegy, mert így is önző módon magára hagytam… és Eron is…
*Mély levegőt vesz, és témát elhessegetően szól. Minden bizonnyal meglepő, hogy az eddig kedvesen cserfes Lesha ilyen is tud lenni, de ebből is érezhető, hogy nagyon komoly történések állhatnak a lány viselkedése mögött, ha ennyire képesek befolyásolni a viselkedését.*
- Ne haragudj, de nem akarok többet erről mondani. Egyelőre még nem. Túl fájó még és igyekszem elfelejteni.
*Aztán, mintha csak elvágták volna az előbbit Leshánál, szinte félelmetesen könnyed kedvességgel felel Myunak a fél-elfes köszönetére.*
- Nincs mit. Nem udvariaskodtam. Komolyan gondoltam. Ha egyedül képes vagy így boldogulni, akkor aligha lehetsz haszontalan, mivel velem ellentétben Te nem említettél senkit, aki útitársad lett volna.
*Elhallgatva kedvesen mosolyog a kék hajú lányra, de mosolya mögött még megbújik egy búskomor gondolat az előbbiek kapcsán.*
~ Bezzeg én már abban a barlangban meghaltam volna egyedül, ha Zaxdor nem talál rám és ápolja le a sérüléseimet. Őt is miattam száműzték. Szóval, én egy igazán haszontalan és ráadásul önző személy vagyok. ~
*Lesha közben most először látja vigyorogni a félvér lány, mióta beszélgetnek. Hiába egy tökön vágott férfi mindig mosolyt csal a nők arcára. Aztán Lesha is együtt nevet Myuval, amikor félvér lányból kitör a nevetés a szökőkútba borulós történetre. Így kacag csengő hangon együtt a két lány. Aztán hirtelen Lesha hátán végig fut a hideg. Az óriás lány a háta közepén érzi Zaxdor égető pillantását. Lassan megfordul, és úgy nézi meg Mesterét.*
- Látod, milyen mérgesen néz?
*Magyarázza kis barátnőjének.*
- Bár Ő mindig így néz, csak a szemöldöke állásából tudom megbecsülni, hogy éppen mennyire bosszús.
*Pár pillanatra eltöprengve elhallgat, mintha komoly számításokat végezve fejben.*
- Például most már elég bosszús, de nem tudom eldönteni, hogy még mindig a tökön vágás miatt, vagy más miatt is felhúzta magát.
*Megvonja a vállait, és úgy ítéli meg, hogy óriástársa jól el van a fegyverforgatással magában, akkor ő, miért ne beszélgethetne tovább Myuval.*
- Akkor gyakorolj csak nyugodtan! Keresek magamnak én is egy nagyobb íjat.
*Feleli szórakozottan Lesha, és már indulna is fegyvernézőbe, amikor hangos reccsenést hall a háta mögött, amitől ismét végig szalad a hátán a hideg.*
- Oké, talán a nagyfiú hisztisebb, mint ahogy gondoltam.
*Mondja Myunak, majd megfordul, és hangosabban odaszól Zaxdornak, miközben pár lépéssel közelebb megy a férfihoz.*
- Zaxdor! Mi bajod van már? Törsz és zúzol itt, mint valami taknyos óriás gyerek.
*Leshának tényleg fogalma sincs, hogy Mestere a tökön vágáson kívül, min húzhatta még így fel magát, mivel a lány nyíl és barátságos, így az a üldözési mánia sem kínozza, hogy ha valaki többet meg tud róluk, az esetleg árthat nekik.*
- Inkább gyere ide! Hadd mutassalak már be egymásnak Titeket. Ne lény már ekkora tahó!
A hozzászólás írója (Lesha, a Száműzött) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.03.31 20:15:41
*A félvér lány nyílt rákérdezésére Lesha kicsit meghökken, és némiképp elkomorodik.*
- Nem úgy, mint egy barmot, inkább úgy, mint egy díszes madárkát egy kalitkában. A falunkban és környékén lényegében minden helyet bejártam, csak a hegyeken kívül nem járhattam soha.
*Magyarázza Lesha, mintha csak védeni akarná az övéit, pont azokat, akik 24 évig elzárva tartották a világtól, aztán száműzték, csak, mert a szívére hallgatott.*
- Tudod, a törzsfő lányaként nem mehet oda és teheti azt egy óriás lány, amit és ahol csak akar, és volt, akinek még a feladata is az volt, hogy vigyázzon rám.
*Pillant itt lopva Zaxdorra, az egykori törzsi testőrség fejére, és kicsit lehorgasztott fejjel folytatja.*
- Megszökni? Dehogynem akartam! Nem is egyszer, de aztán valaki mindig sikeresen az utam állta, akárhányszor rászántam magam.
*Ismét Zaxdor felé pillant.*
- Meg aztán tudod ott volt a kishúgom Kalisa… de már mindegy, mert így is önző módon magára hagytam… és Eron is…
*Mély levegőt vesz, és témát elhessegetően szól. Minden bizonnyal meglepő, hogy az eddig kedvesen cserfes Lesha ilyen is tud lenni, de ebből is érezhető, hogy nagyon komoly történések állhatnak a lány viselkedése mögött, ha ennyire képesek befolyásolni a viselkedését.*
- Ne haragudj, de nem akarok többet erről mondani. Egyelőre még nem. Túl fájó még és igyekszem elfelejteni.
*Aztán, mintha csak elvágták volna az előbbit Leshánál, szinte félelmetesen könnyed kedvességgel felel Myunak a fél-elfes köszönetére.*
- Nincs mit. Nem udvariaskodtam. Komolyan gondoltam. Ha egyedül képes vagy így boldogulni, akkor aligha lehetsz haszontalan, mivel velem ellentétben Te nem említettél senkit, aki útitársad lett volna.
*Elhallgatva kedvesen mosolyog a kék hajú lányra, de mosolya mögött még megbújik egy búskomor gondolat az előbbiek kapcsán.*
~ Bezzeg én már abban a barlangban meghaltam volna egyedül, ha Zaxdor nem talál rám és ápolja le a sérüléseimet. Őt is miattam száműzték. Szóval, én egy igazán haszontalan és ráadásul önző személy vagyok. ~
*Lesha közben most először látja vigyorogni a félvér lány, mióta beszélgetnek. Hiába egy tökön vágott férfi mindig mosolyt csal a nők arcára. Aztán Lesha is együtt nevet Myuval, amikor félvér lányból kitör a nevetés a szökőkútba borulós történetre. Így kacag csengő hangon együtt a két lány. Aztán hirtelen Lesha hátán végig fut a hideg. Az óriás lány a háta közepén érzi Zaxdor égető pillantását. Lassan megfordul, és úgy nézi meg Mesterét.*
- Látod, milyen mérgesen néz?
*Magyarázza kis barátnőjének.*
- Bár Ő mindig így néz, csak a szemöldöke állásából tudom megbecsülni, hogy éppen mennyire bosszús.
*Pár pillanatra eltöprengve elhallgat, mintha komoly számításokat végezve fejben.*
- Például most már elég bosszús, de nem tudom eldönteni, hogy még mindig a tökön vágás miatt, vagy más miatt is felhúzta magát.
*Megvonja a vállait, és úgy ítéli meg, hogy óriástársa jól el van a fegyverforgatással magában, akkor ő, miért ne beszélgethetne tovább Myuval.*
- Akkor gyakorolj csak nyugodtan! Keresek magamnak én is egy nagyobb íjat.
*Feleli szórakozottan Lesha, és már indulna is fegyvernézőbe, amikor hangos reccsenést hall a háta mögött, amitől ismét végig szalad a hátán a hideg.*
- Oké, talán a nagyfiú hisztisebb, mint ahogy gondoltam.
*Mondja Myunak, majd megfordul, és hangosabban odaszól Zaxdornak, miközben pár lépéssel közelebb megy a férfihoz.*
- Zaxdor! Mi bajod van már? Törsz és zúzol itt, mint valami taknyos óriás gyerek.
*Leshának tényleg fogalma sincs, hogy Mestere a tökön vágáson kívül, min húzhatta még így fel magát, mivel a lány nyíl és barátságos, így az a üldözési mánia sem kínozza, hogy ha valaki többet meg tud róluk, az esetleg árthat nekik.*
- Inkább gyere ide! Hadd mutassalak már be egymásnak Titeket. Ne lény már ekkora tahó!
A hozzászólás írója (Lesha, a Száműzött) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.03.31 20:15:41
7223. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2018-03-31 17:08:04
Üzenet elküldve: 2018-03-31 17:08:04
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Közjáték//
*Az óriás lassan eggyé válik az alabárddal, s forgása testének forgásával is vegyül, melyet csak néha szakít meg egy-egy vágó, vagy szúró mozdulat. Közepénél fogja meg a fegyvert, s maga előtt tartva táncoltatja meg, hogy aztán hirtelen egykezes mozdulatokra váltson. Képzeletbeli ellenfele teljes vértben, pajzzsal felszerelve védi a csapásokat, s Zaxdor minden erejét összeszedve lépeget folytonosan előre, majd hátra. Lábfejére olykor felgyűlik a barakk földje, mikor egy-egy hevesebb mozdulatnál előrébb tolja, s súlya alatt bemélyed. Közben időnként a békésen csivitelő pároskára tekint, s a düh lassan terebélyesedik szervezetében.*
~ Ha kiad bennünket, én megölöm! Egy idegennel, hogy lehet így parolázni?! ~ *Gondolatai mozdulatain is úrrá lesznek, s az alabárd egyre gyorsabb és egyre hangosabb a levegőben. Zaxdor szemei hamarosan szikrát szórnak, melyet csak fokoz, ahogy múltján tűnődik. Meghurcoltatásán, kitaszításán, s klánjának gúnyos tekintetén, mindez mi miatt?*
~ Lesha!! ~ *Torkából hamarosan már mélyről jövő morgás is feltör, szájából néhol kifreccsen a nyál, szemei a képzeletbeli ellenfél és a két lány között cikáznak, az alabárd lassan kevésnek bizonyul az óriás erejéhez képest. Egy gyorsabb mozdulatnál hirtelen elszakad a cérna, s a fegyvert egy határozott mozdulattal kapja két kézre és térdén töri ketté hangos reccsenéssel, hogy aztán a többihez hajítsa a sarokba. Zihál, mint egy telivér a vágta után, homokán megjelennek az első izzadságcseppek.*
- Tovább! *Morrantja, majd ismét az állványhoz lép, hogy ezúttal két egykezes kardot válaszon ki magának jobb és bal karjába. A gyakorlás folytatódik. Kérdés, hogy meddig, mert ha Lesha nem ad magyarázatot, ő fog odamenni, annak viszont nem biztos, hogy jó vége lesz.*
*Az óriás lassan eggyé válik az alabárddal, s forgása testének forgásával is vegyül, melyet csak néha szakít meg egy-egy vágó, vagy szúró mozdulat. Közepénél fogja meg a fegyvert, s maga előtt tartva táncoltatja meg, hogy aztán hirtelen egykezes mozdulatokra váltson. Képzeletbeli ellenfele teljes vértben, pajzzsal felszerelve védi a csapásokat, s Zaxdor minden erejét összeszedve lépeget folytonosan előre, majd hátra. Lábfejére olykor felgyűlik a barakk földje, mikor egy-egy hevesebb mozdulatnál előrébb tolja, s súlya alatt bemélyed. Közben időnként a békésen csivitelő pároskára tekint, s a düh lassan terebélyesedik szervezetében.*
~ Ha kiad bennünket, én megölöm! Egy idegennel, hogy lehet így parolázni?! ~ *Gondolatai mozdulatain is úrrá lesznek, s az alabárd egyre gyorsabb és egyre hangosabb a levegőben. Zaxdor szemei hamarosan szikrát szórnak, melyet csak fokoz, ahogy múltján tűnődik. Meghurcoltatásán, kitaszításán, s klánjának gúnyos tekintetén, mindez mi miatt?*
~ Lesha!! ~ *Torkából hamarosan már mélyről jövő morgás is feltör, szájából néhol kifreccsen a nyál, szemei a képzeletbeli ellenfél és a két lány között cikáznak, az alabárd lassan kevésnek bizonyul az óriás erejéhez képest. Egy gyorsabb mozdulatnál hirtelen elszakad a cérna, s a fegyvert egy határozott mozdulattal kapja két kézre és térdén töri ketté hangos reccsenéssel, hogy aztán a többihez hajítsa a sarokba. Zihál, mint egy telivér a vágta után, homokán megjelennek az első izzadságcseppek.*
- Tovább! *Morrantja, majd ismét az állványhoz lép, hogy ezúttal két egykezes kardot válaszon ki magának jobb és bal karjába. A gyakorlás folytatódik. Kérdés, hogy meddig, mert ha Lesha nem ad magyarázatot, ő fog odamenni, annak viszont nem biztos, hogy jó vége lesz.*
7222. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2018-03-31 12:01:48
Üzenet elküldve: 2018-03-31 12:01:48
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Női szakasz//
//Lesha//
- Akkor ha jól értelmezem, egész eddig bezárva tartottak, mint valami barmot?!
*Myuutorinak, akit folyton hajt a vére és nem tud sokáig egy helyben maradni kegyetlenség, hogyha "fogva tartják" valahol. El sem tudja képzeni, hogy szerencsétlen Lesha mennyire unatkozhatott az otthonában úgy, hogy semmit nem láthatott a világból, nem tapasztalhatott. ő, aki örökmozgó és folyton folyvást a világot járja, valószínűleg bele is betegedne egy olyan életmódba, mint az óriásnőé volt korábban. Akaratlanul szökik ajkára a kérdés.*
- Miért nem szöktél meg onnan?
*Myuutori, ha magából indul ki, akkor biztos, hogy a szökést választja, mindegy, milyen kapcsolatok fűzik a helyhez. Szerelem, család, barátok... múlandó és felesleges dolgok ezek Myuutori világában. Egy olyan világban, ahol mindenki ellenség és csak magára számíthat. Egy olyan világban, ahol nincs könyörület és gyengédség. Egy olyan világban, ahol csak az marad életben, aki küzd. A szeretet elgyengít. A fél-elf lány szerint, ha szeretni kezd valakit, akkor az olyan, mintha megbetegedne. Megfertőződik a szíve, ami talán nincs is neki. A téma a fél-elfekre terelődik. Myuutori büszke a származására, de azért tisztában van vele, hogy a legtöbben lenézik őket a tisztátalanságuk miatt.*
~Fattyú... olyan degradáló kifejezés.~
*Myuutori ezzel a ragadványnévvel élte le gyerekkorát. Talán ez keményítette meg ennyire.*
- Köszönöm, hogy nem tartasz haszontalannak.
*A félvér lánytól ez az egyszerű mondat a világot jelenti. Ritkán köszön meg dolgokat, pláne nem úgy, hogy komolyan is gondolja. A hangjából tisztán kihallatszik a hála, kicsit meg is lágyulnak a vonásai.*
- Tökön? Hát... a lágyék egy jó célpont.
*Vigyorodik el Myuutori mindentudó, kihívó mosollyal*
- Tisztességes harcban nem illendő, de amúgy a legjobb taktika, ha nőként férfi ellen harcolsz. Valamiért nagyon kényesek arra a bizonyos testrészre.
*Lesha történetén, miszerint mesterét a szökőkútba lökte, akaratlanul is felnevet, mivel el is képzelte, amint a megtermett fickó a sekély vízben vergődik, mint valami partra vetett hal.*
- Egyelőre csak gyakorolni akarok. Aztán szerintem körbenézek, hogy mégis miféle szerzetek vannak itt.
//Lesha//
- Akkor ha jól értelmezem, egész eddig bezárva tartottak, mint valami barmot?!
*Myuutorinak, akit folyton hajt a vére és nem tud sokáig egy helyben maradni kegyetlenség, hogyha "fogva tartják" valahol. El sem tudja képzeni, hogy szerencsétlen Lesha mennyire unatkozhatott az otthonában úgy, hogy semmit nem láthatott a világból, nem tapasztalhatott. ő, aki örökmozgó és folyton folyvást a világot járja, valószínűleg bele is betegedne egy olyan életmódba, mint az óriásnőé volt korábban. Akaratlanul szökik ajkára a kérdés.*
- Miért nem szöktél meg onnan?
*Myuutori, ha magából indul ki, akkor biztos, hogy a szökést választja, mindegy, milyen kapcsolatok fűzik a helyhez. Szerelem, család, barátok... múlandó és felesleges dolgok ezek Myuutori világában. Egy olyan világban, ahol mindenki ellenség és csak magára számíthat. Egy olyan világban, ahol nincs könyörület és gyengédség. Egy olyan világban, ahol csak az marad életben, aki küzd. A szeretet elgyengít. A fél-elf lány szerint, ha szeretni kezd valakit, akkor az olyan, mintha megbetegedne. Megfertőződik a szíve, ami talán nincs is neki. A téma a fél-elfekre terelődik. Myuutori büszke a származására, de azért tisztában van vele, hogy a legtöbben lenézik őket a tisztátalanságuk miatt.*
~Fattyú... olyan degradáló kifejezés.~
*Myuutori ezzel a ragadványnévvel élte le gyerekkorát. Talán ez keményítette meg ennyire.*
- Köszönöm, hogy nem tartasz haszontalannak.
*A félvér lánytól ez az egyszerű mondat a világot jelenti. Ritkán köszön meg dolgokat, pláne nem úgy, hogy komolyan is gondolja. A hangjából tisztán kihallatszik a hála, kicsit meg is lágyulnak a vonásai.*
- Tökön? Hát... a lágyék egy jó célpont.
*Vigyorodik el Myuutori mindentudó, kihívó mosollyal*
- Tisztességes harcban nem illendő, de amúgy a legjobb taktika, ha nőként férfi ellen harcolsz. Valamiért nagyon kényesek arra a bizonyos testrészre.
*Lesha történetén, miszerint mesterét a szökőkútba lökte, akaratlanul is felnevet, mivel el is képzelte, amint a megtermett fickó a sekély vízben vergődik, mint valami partra vetett hal.*
- Egyelőre csak gyakorolni akarok. Aztán szerintem körbenézek, hogy mégis miféle szerzetek vannak itt.
7221. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2018-03-31 08:38:02
Üzenet elküldve: 2018-03-31 08:38:02
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Közjáték//
//Lesha, Myu//
*Bosszúsan támaszkodik térdére, azért előtte meggyőződik arról, hogy minden meg van e, ami egy férfiembernek kell.*
- Eh! *Néz fel Leshára, s szánakozó tekintetét látva lassan kiegyenesedik, majd legyint.*
- Nem kell pad, de te menj csak! Én majd még egy kicsit gyakorlatozom, le kell vezetni a... a feszültséget.* Mondja, majd rögtön a fegyverespulthoz lép, s egy nagyobb gyakorló alabárdot választ magának, mi még óriásléptékkel is megfelelő lehet. Kissé távolabb megy másoktól, majd váltott kézzel kezdi el forgatni, mely kapcsán heves, süvítő szél zúgása hallatszik. Kicsit később a forgatásba már ütő és szúró mozdulatokat is beleépít, melyre tökéletes az alabárd kihegyezett teteje. Ehhez egy közelebbi gyakorlótáblát is birtokba vesz, s morranva szúrja bele a fegyvert. Kicsit később felnézve látja, amint Lesha visszatér, s egy nővel kezd el beszélgetni.*
~ Megint játszópajtást talált, ez hihetetlen. ~ *Rant keresi szemével, de egyelőre nem találja a gnómot. Megvonja vállát, biztos elunta a nézelődést és arrébb állt. Nem tudja pontosan megállapítani a nő származását, azt azonban igen, hogy egy nagyobb termetű kutya játszik a közelében.*
~ Vagy talán egy farkas? ~ *Így hirtelen nem tudja eldönteni. Azonban nem tud elmenni amellett, hogy már látja, ahogy Lesha nőkhöz méltóan kedvesen csivitel, mint az ágról ágra szálló kismadárka.*
~ Remélem tudja mi az, miről beszélhet, pletykafészek! ~ *morgolódik, majd hevesen folytatja a gyakorlást.*
//Lesha, Myu//
*Bosszúsan támaszkodik térdére, azért előtte meggyőződik arról, hogy minden meg van e, ami egy férfiembernek kell.*
- Eh! *Néz fel Leshára, s szánakozó tekintetét látva lassan kiegyenesedik, majd legyint.*
- Nem kell pad, de te menj csak! Én majd még egy kicsit gyakorlatozom, le kell vezetni a... a feszültséget.* Mondja, majd rögtön a fegyverespulthoz lép, s egy nagyobb gyakorló alabárdot választ magának, mi még óriásléptékkel is megfelelő lehet. Kissé távolabb megy másoktól, majd váltott kézzel kezdi el forgatni, mely kapcsán heves, süvítő szél zúgása hallatszik. Kicsit később a forgatásba már ütő és szúró mozdulatokat is beleépít, melyre tökéletes az alabárd kihegyezett teteje. Ehhez egy közelebbi gyakorlótáblát is birtokba vesz, s morranva szúrja bele a fegyvert. Kicsit később felnézve látja, amint Lesha visszatér, s egy nővel kezd el beszélgetni.*
~ Megint játszópajtást talált, ez hihetetlen. ~ *Rant keresi szemével, de egyelőre nem találja a gnómot. Megvonja vállát, biztos elunta a nézelődést és arrébb állt. Nem tudja pontosan megállapítani a nő származását, azt azonban igen, hogy egy nagyobb termetű kutya játszik a közelében.*
~ Vagy talán egy farkas? ~ *Így hirtelen nem tudja eldönteni. Azonban nem tud elmenni amellett, hogy már látja, ahogy Lesha nőkhöz méltóan kedvesen csivitel, mint az ágról ágra szálló kismadárka.*
~ Remélem tudja mi az, miről beszélhet, pletykafészek! ~ *morgolódik, majd hevesen folytatja a gyakorlást.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7342-7361