//Indulás//
* Nos, Parden nem az a típus, aki mindig teljes jelenléttel figyel arra, hogy mit kéne csinálnia. Most például addig vár egy helyben és tanakszik magával az élet dolgain, míg egyszer csak azon kapja magát, hogy a többiek már lóval a seggük alatt ténylegesen indulásra készen vannak. *
- Öhm, elnézés. * Szólal meg, majd nem teketóriázva többet, siet is arra, amerre az előbb még másokat is látott menni a szeme sarkából. Így jut az istállóba, ahol egyből megcsapja a lovak bűze, ám egy kis orrbefogással ki is küszöböli a problémát. Nem tart sokáig, míg kiválaszt egy sötétbarna paripát és már vezeti is tovább, hogy megtegye a következő lépéseket lova felszerelése érdekében. Nincs nagy tapasztalata ilyen téren. Egyszer volt lova - a hűséges kis Bumbi, kit még a Fehér Ruhások raboltak el tőle, akkor amikor elvitték az árvaház környékére, de egy felbőszült óriás miatt viszonylag hamar szabadulni tudott. Azonban ez a jószág ügyesen be van idomítva, így nem sokat ellenkezik, nyugodtan hagyja, hogy Parden óvatosan rárakja a kötelező elemeket - mint például a nyerget -, majd még óvatosabban felmásszon a hátára. A férfi nem tud túl nagy bizalmat fektetni ebbe a városi lóba, hiszen bizonyára ez is be van tanítva arra, hogy megtámadja őt, ám a szükség nagy úr, ráadásul mikor kiér a térre, a többiek már el is indulnak. Úgyhogy neki is el kell engednie némileg félelmeit és megszaporázni a ló lépteit, hogy ügetve hamarosan a barakk kijáratához érjen, ahonnan pedig már látja is a távolban lóháton közlekedő alakokat - na meg a töbegből ló nélkül is kitűnő óriást. *
- Ejj, ennyi miatt remélem nem akasztanak fel minket. * Morogja, miközben egyre közeledik a többiekhez. Még a szegénynegyedig utol akarja érni a többieket, ugyanis a főtéren már sokkal nehezebb zökkenőmentesen átjutni a tömegen.
Közben eszébe jut a néhány ruhája zsebében lapuló pogácsa-féleség is és elhatározza, hogy olyankor próbál majd enni belőlük, amikor mások nem látják. Nem akarja, hogy kéregetni kezdjenek tőle, mert nem volt elég eszük, hogy hozzanak magukkal enni. Ital meg nincs nála, csak egy üres flaska, melynek alján legfeljebb hatok óta poshadó pár csepp víz található. Szóval remélhetőleg lesz ideje megállni a főtéren, hogy megtöltse vízzel a flaskát, valamint maga is igyon pár kortyot. ~ Ó, tegnap volt bor is... ~ Fut át az agyán, de már késő. Ha most visszafordulna, már biztos, hogy csak a városon kívül érné utol a társaságot. *