Nincs játékban - Barakk
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Barakk | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 353 (7041. - 7060. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
7060. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2017-12-31 13:31:54
Üzenet elküldve: 2017-12-31 13:31:54
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Aldo d'Aquista, Kaiyko Di'Arie//
*Ahogy belép a barakkba, Rogmu azonnal érzi a levegőben, hogy jó helyre érkezett. Rég volt már, hogy egy igazi harcban lett volna része. Le kell vezetnie valahogy a felgyülemlett feszültséget. Betér hát a gyakorlótérre, ahol látja, hogy le kell adnia a fegyvereit, bizonyára biztonsági okokból. Még szerencse, hogy a medve puszta kézzel is tud harcolni. A pulthoz odalépve nem is köszön, csak annyit röffent oda a szertárosnak, hogy ne merészelje elveszíteni sem a nagy kardot, sem a pici fejszét, amit a pultra tesz úgy, mintha egyiknek sem lenne súlya. Miután a biztonsági előírásoknak eleget tett, be is lép a gyakorló katonák és kalandorok közé. Éppen szabaddá válik egy madárijesztőre hasonlító, vödörfejű bábu, amit pár perc bemelegítés után ki is von a forgalomból egy erős jobbossal. A bábu vödör feje a földre hull, és a helyén csak egy törött karó marad. Az immár aligha használható gyakorlóbábutól ellépve, visszasétál a pulthoz. Nem tudja, hogy mennyibe kerül egy új darab, de azt biztosan tudja, hogy mára elég lesz ennyi gyakorlás. Ahogy visszafelé igyekszik a fegyverlerakathoz, megakad a szeme egy érdekes figurán, ahogy csak ül, és nézi a gyakorlókat. ~Mi dolga lehet itt?~ Úgy dönt, hogy a felesleges spekulálások helyett inkább megkérdezi őt magát. Irányt változtatva oda is sétál hozzá, de mielőtt megszólítaná, Rogmu szeretne rájönni, hogy mit is néz az öreg. ~Talán azt a kakaskodást, ott? Mi lehet olyan érdekes benne?~ Mivel nem szeretne tovább a sötétben tapogatózni, megszólítja a férfit.*
-Mi járatban van erre, uram? Csak nézi az itt gyakorlókat naphosszat? *Nem igazán számít egyenes válaszra, megszokta, hogy nem bíznak benne.*
*Ahogy belép a barakkba, Rogmu azonnal érzi a levegőben, hogy jó helyre érkezett. Rég volt már, hogy egy igazi harcban lett volna része. Le kell vezetnie valahogy a felgyülemlett feszültséget. Betér hát a gyakorlótérre, ahol látja, hogy le kell adnia a fegyvereit, bizonyára biztonsági okokból. Még szerencse, hogy a medve puszta kézzel is tud harcolni. A pulthoz odalépve nem is köszön, csak annyit röffent oda a szertárosnak, hogy ne merészelje elveszíteni sem a nagy kardot, sem a pici fejszét, amit a pultra tesz úgy, mintha egyiknek sem lenne súlya. Miután a biztonsági előírásoknak eleget tett, be is lép a gyakorló katonák és kalandorok közé. Éppen szabaddá válik egy madárijesztőre hasonlító, vödörfejű bábu, amit pár perc bemelegítés után ki is von a forgalomból egy erős jobbossal. A bábu vödör feje a földre hull, és a helyén csak egy törött karó marad. Az immár aligha használható gyakorlóbábutól ellépve, visszasétál a pulthoz. Nem tudja, hogy mennyibe kerül egy új darab, de azt biztosan tudja, hogy mára elég lesz ennyi gyakorlás. Ahogy visszafelé igyekszik a fegyverlerakathoz, megakad a szeme egy érdekes figurán, ahogy csak ül, és nézi a gyakorlókat. ~Mi dolga lehet itt?~ Úgy dönt, hogy a felesleges spekulálások helyett inkább megkérdezi őt magát. Irányt változtatva oda is sétál hozzá, de mielőtt megszólítaná, Rogmu szeretne rájönni, hogy mit is néz az öreg. ~Talán azt a kakaskodást, ott? Mi lehet olyan érdekes benne?~ Mivel nem szeretne tovább a sötétben tapogatózni, megszólítja a férfit.*
-Mi járatban van erre, uram? Csak nézi az itt gyakorlókat naphosszat? *Nem igazán számít egyenes válaszra, megszokta, hogy nem bíznak benne.*
7059. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2017-12-31 10:42:19
Üzenet elküldve: 2017-12-31 10:42:19
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 339
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 339
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
//Aldo d'Aquista//
*Szétgurul az a néhány kis érme, amit vagyonának csúfol a nyomorúság, ő pedig mindjárt utánuk is veti magát. A porban térdelve kapkod utánuk, de az ösztönei sem alszanak el. Pillantása sűrűn felrebbenve tartja szemmel a környezetét, bár inkább magát félti, nem az aranyat. Semmi kétség, mindjárt arrébb is rebbenne, ha valaki odatoppanna. Az viszont egy másik dolog, hogy a keze is egy pillanat alatt a kése markolatára szökne. De aranyakért nem von pengét. Valószínűleg egyszerűen végignézné, ahogy az illető kirabolja a városőrség udvarában és annyiban hagyná. Az ilyesmi nem bántja a büszkeségét. Ami viszont megdermesztette, az a pillantás az ezüstös üstökű férfitól. Az öreg veterán tekintetét látja bele, s a tükrén át saját nyomorult tenmagát. Narr utolsó leheletével úgy eresztette őt a nagyvilágba, hogy boldoguljon. S mivé lett itt?
~Kideje felállni, Kaiyko~
A zsebébe süllyeszti az erszényt és elindul a pult felé. Ívben kerül, a pillantása szinte végig a korosodó férfi hátán marad. Egy pillanatra megfordul a fejében, hogy talán csak valami jelenés, amit a nélkülözés delíriuma csalt elé, hogy felrázza a tompa folyammá vált hétköznapokból. De hús-vér embernek tűnik. Nem úgy nézi, mintha partnerre várakozna a gyakorláshoz. Csak figyel.
~Talán a fiai vívnak egymással amott?~
Gondolataiba mélyedve adja le a kopott, dísztelen kést, ami egy ideje az egyetlen fegyvere. A gyakorlófegyverek közül viszont már régi, odaveszett pengéihez mértet választ. Egy hosszútőr méretűt az övébe tűz, egy kard hosszúságút pedig két kézre fog.
Egyenesen azok felé megy, akiket az a férfi figyelt. Illedelmesen meghajtja magát és megkérdi őket, volna-e rá mód, hogy az egyikükkel néhány csörtére pengét váltson.
Amikor feláll az ellenfelével szemben, egy pillanatra kitekint a férfi felé. Nem fordítja arra a fejét, így csak a szeme sarkából látja őt. Csak egy szívdobbanás az egész, hiszen ellenfele máris támadásba lendül különös kihívója felé. Kaiyko már rég gyakorolt, ráadásul erőnlétileg sincs a legjobb formában. A mozdulataiból viszont látszik, hogy nagyon is csiszolt tudást bír a kardforgatás terén. Ennek ellenére az első kör az ellenfeléé lesz, ő pedig begyűjt egy találatot a vállára. Meglehet, épp emiatt van, hogy a következő csörtében viszont ő az, aki támad. Méghozzá letaglózó bravúrossággal. Két apróbb találatot is bevisz, aztán combtájékon egy komolyat is, amibe egy kissé talán bele is zsibbad az elszenvedője lába.
Ez nagyjából meg is pecsételi a végeredményt, de egy döntő harmadiknak azért még nekiiramodnak. Az ellenfél végül megmenti a becsületét, bár korántsem brillírozik. Kaiyko ereje viszont elfogy, így végül figyelemre méltó vesztesként köszöni meg a gyakorlást.
Sok volt ez a kihívás. A sápatag teremtés teste az utolsó tartalékait használta fel. Szédülés kerülgeti. Meg kell támaszkodnia a pulton néhány pillanatra, amikor a fegyveréért megy.*
*Szétgurul az a néhány kis érme, amit vagyonának csúfol a nyomorúság, ő pedig mindjárt utánuk is veti magát. A porban térdelve kapkod utánuk, de az ösztönei sem alszanak el. Pillantása sűrűn felrebbenve tartja szemmel a környezetét, bár inkább magát félti, nem az aranyat. Semmi kétség, mindjárt arrébb is rebbenne, ha valaki odatoppanna. Az viszont egy másik dolog, hogy a keze is egy pillanat alatt a kése markolatára szökne. De aranyakért nem von pengét. Valószínűleg egyszerűen végignézné, ahogy az illető kirabolja a városőrség udvarában és annyiban hagyná. Az ilyesmi nem bántja a büszkeségét. Ami viszont megdermesztette, az a pillantás az ezüstös üstökű férfitól. Az öreg veterán tekintetét látja bele, s a tükrén át saját nyomorult tenmagát. Narr utolsó leheletével úgy eresztette őt a nagyvilágba, hogy boldoguljon. S mivé lett itt?
~Kideje felállni, Kaiyko~
A zsebébe süllyeszti az erszényt és elindul a pult felé. Ívben kerül, a pillantása szinte végig a korosodó férfi hátán marad. Egy pillanatra megfordul a fejében, hogy talán csak valami jelenés, amit a nélkülözés delíriuma csalt elé, hogy felrázza a tompa folyammá vált hétköznapokból. De hús-vér embernek tűnik. Nem úgy nézi, mintha partnerre várakozna a gyakorláshoz. Csak figyel.
~Talán a fiai vívnak egymással amott?~
Gondolataiba mélyedve adja le a kopott, dísztelen kést, ami egy ideje az egyetlen fegyvere. A gyakorlófegyverek közül viszont már régi, odaveszett pengéihez mértet választ. Egy hosszútőr méretűt az övébe tűz, egy kard hosszúságút pedig két kézre fog.
Egyenesen azok felé megy, akiket az a férfi figyelt. Illedelmesen meghajtja magát és megkérdi őket, volna-e rá mód, hogy az egyikükkel néhány csörtére pengét váltson.
Amikor feláll az ellenfelével szemben, egy pillanatra kitekint a férfi felé. Nem fordítja arra a fejét, így csak a szeme sarkából látja őt. Csak egy szívdobbanás az egész, hiszen ellenfele máris támadásba lendül különös kihívója felé. Kaiyko már rég gyakorolt, ráadásul erőnlétileg sincs a legjobb formában. A mozdulataiból viszont látszik, hogy nagyon is csiszolt tudást bír a kardforgatás terén. Ennek ellenére az első kör az ellenfeléé lesz, ő pedig begyűjt egy találatot a vállára. Meglehet, épp emiatt van, hogy a következő csörtében viszont ő az, aki támad. Méghozzá letaglózó bravúrossággal. Két apróbb találatot is bevisz, aztán combtájékon egy komolyat is, amibe egy kissé talán bele is zsibbad az elszenvedője lába.
Ez nagyjából meg is pecsételi a végeredményt, de egy döntő harmadiknak azért még nekiiramodnak. Az ellenfél végül megmenti a becsületét, bár korántsem brillírozik. Kaiyko ereje viszont elfogy, így végül figyelemre méltó vesztesként köszöni meg a gyakorlást.
Sok volt ez a kihívás. A sápatag teremtés teste az utolsó tartalékait használta fel. Szédülés kerülgeti. Meg kell támaszkodnia a pulton néhány pillanatra, amikor a fegyveréért megy.*
7058. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2017-12-30 22:16:52
Üzenet elküldve: 2017-12-30 22:16:52
ÚJ
![>Aldo d'Aquista [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10146_ember_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Kaiyko Di'Arie//
*Nem is számol az idővel, percek óta állhat itt ily mereven? Vagy talán már egy óra is eltelt? Számára mindegy, teljesen belefeledkezik a harcoló felek látványába, alaposan megfigyel minden mozdulatot, védést, hárítást, támadást. S még annál is többet. Figyeli a kitartást, a vérmérsékletet, árulkodó személyiségbeli jegyeket. Mint a vizsgáztató, ki tudja, saját részét bevégezte, tudását átadta, immár az ifjakon, a tanítványokon múlik minden.
Tekintetét végül elvonja a pásttól, az a különös érzés készteti erre, melyet mások kitartó pillantásai, figyelme okoz. Ridegen fordul a leány felé, méri végig épp oly szenvtelenséggel, ítélkezés nélkül, mint a tusázókat, majd biccent hűvösen, és tér vissza figyelme a kiszemelt harcosokhoz.*
*Nem is számol az idővel, percek óta állhat itt ily mereven? Vagy talán már egy óra is eltelt? Számára mindegy, teljesen belefeledkezik a harcoló felek látványába, alaposan megfigyel minden mozdulatot, védést, hárítást, támadást. S még annál is többet. Figyeli a kitartást, a vérmérsékletet, árulkodó személyiségbeli jegyeket. Mint a vizsgáztató, ki tudja, saját részét bevégezte, tudását átadta, immár az ifjakon, a tanítványokon múlik minden.
Tekintetét végül elvonja a pásttól, az a különös érzés készteti erre, melyet mások kitartó pillantásai, figyelme okoz. Ridegen fordul a leány felé, méri végig épp oly szenvtelenséggel, ítélkezés nélkül, mint a tusázókat, majd biccent hűvösen, és tér vissza figyelme a kiszemelt harcosokhoz.*
7057. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2017-12-30 21:28:11
Üzenet elküldve: 2017-12-30 21:28:11
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 339
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 339
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
//Aldo d'Aquista//
*Erőlteti, hogy emberek közé menjen, nincs más út. A piac vagy egy fogadó nyüzsgését viszont még túl soknak találná. Így esett a választása a Barakkra.
Egy kicsit meg is nyugtatja a városőrök sürgése-forgása a közelben. Az egyenruha mintha szavatolna valamit, amiben bízhat.
Nem jelent semmit. Az esze tudja. De a szívében mégis feléleszti a két veterán emlékét, akikre a Sors kimérte, hogy felneveljék. Az ő mundérjuk ugyan nem városőr köpeny volt, csupán egy-egy kopott tabard, amin már a címer is alig volt kivehető, mire szögre akasztották.
Hiányoznak. Hiányzik a sokat látott tekintetük figyelő súlya, ami nem ítél, csupán megfontoltan szemlélődik. Mint ahogy az az ezüstbe hajló üstökű férfi teszi amott, akin talán túl soká időzik Kaiyko pillantása.
Összébb húzza magán a téli időhöz meglehetősen vékonyka köpenyt. De sápatag, beesett orcájára még ez a hideg se tudott pírt csókolni. Az elmúlt hónapokban eléggé lesoványodott. Az éhség inkább már csak unásig hallgatott tompa zaj a gondolatai mögött. Azért valamit majd szerez magának hazafelé. Csak akkor veszi észre, mennyire elgémberedtek az ujjai a hidegben, amikor a szánnivalóan soványka erszény kifordul a kezéből.*
*Erőlteti, hogy emberek közé menjen, nincs más út. A piac vagy egy fogadó nyüzsgését viszont még túl soknak találná. Így esett a választása a Barakkra.
Egy kicsit meg is nyugtatja a városőrök sürgése-forgása a közelben. Az egyenruha mintha szavatolna valamit, amiben bízhat.
Nem jelent semmit. Az esze tudja. De a szívében mégis feléleszti a két veterán emlékét, akikre a Sors kimérte, hogy felneveljék. Az ő mundérjuk ugyan nem városőr köpeny volt, csupán egy-egy kopott tabard, amin már a címer is alig volt kivehető, mire szögre akasztották.
Hiányoznak. Hiányzik a sokat látott tekintetük figyelő súlya, ami nem ítél, csupán megfontoltan szemlélődik. Mint ahogy az az ezüstbe hajló üstökű férfi teszi amott, akin talán túl soká időzik Kaiyko pillantása.
Összébb húzza magán a téli időhöz meglehetősen vékonyka köpenyt. De sápatag, beesett orcájára még ez a hideg se tudott pírt csókolni. Az elmúlt hónapokban eléggé lesoványodott. Az éhség inkább már csak unásig hallgatott tompa zaj a gondolatai mögött. Azért valamit majd szerez magának hazafelé. Csak akkor veszi észre, mennyire elgémberedtek az ujjai a hidegben, amikor a szánnivalóan soványka erszény kifordul a kezéből.*
7056. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2017-12-29 19:52:27
Üzenet elküldve: 2017-12-29 19:52:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*Elmúltak már rég azok az idők, mikor maga is hódolt a testedzésnek, a harci technikák gyakorlásának. Ma már gyenge szíve miatt a gyógyítók épp csak a könnyű sétákat engedik, s javasolják. Ennek ellenére szívesen tartózkodik a Barakk gyakorlóterén. Fegyverét, sétapálcáját leadva, kimérten biccentve a pult mögött álló kölöknek húzódik félre a gyakorlatozók elől, biztos távolból, hátra tett kezekkel, komor arccal figyeli a tréningezőket. Érzelmeit rutinosan palástolva sem az elismerés, sem a becsmérlés nyomainak nem enged látszódni.*
7055. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2017-12-27 22:46:29
Üzenet elküldve: 2017-12-27 22:46:29
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Heilgron Sayqueves//
*Mióta Xurra Arthenior nyakába szakadt, ez a falak nélküli gyám nem sokat törődött vele. Az igazat megvallva a nagy út után nem történt igazán gyökeres változás az életében. A Kikötőben is elvolt, itt is elvan. Az itteni patkányokat ráadásul még könnyebb is elkapni. Ízre ugyanolyanok, de kövérebbek és lustábbak.
Ritkán bóklászik nap közben, de most felverte egy csetepaté a vackán és jobbnak látta, ha odébbáll, míg elül a mozgolódás. Fogja Morg pórázát és a nyakába veszi a várost.
Morg egy prémes jószág, ami egy korábban élő jószág bundájából készült, feltehetőleg gyerekjáték volt. Puha béléssel, de immár végtagok nélkül és eléggé viharverten. A két festett üvegből készült szem egyike már ujjnyi cérnakocsányon lóg, az orra pedig rég elveszett.
A Barakk szabályait már ismeri, szóval épp a pult felé tart, hogy leadja Morgot, mert abban még nem biztos, hogy Morg fegyvernek minősül-e, de odáig már nem jut el. A szeme tágra nyílik, a szája tátva marad, ahogy az az idegen rétegről rétegre ölti fel előtte a pompáját. Látott ő már cicomát, de ez... Mindennek a netovábbja! Mint egy egy csodálatos szivárványnyálkás penészlobélia a sok unalmasan fess liliom és kála között.*
- A jó harcos olyan, mint a... farkatlan gyík *ismétli motyogva az áhítat könnyfátyolán át. Ilyen szépet talán még sosem hallott. Épp csak vissza tudja szívni a megilletődött gyönyörűségtől kicsurranni készülő kis nyálát.
Több se kell neki, a nyomába szegődik ennek az éteri lénynek, nagy, csillogó, ámulatban úszó szemekkel bámulva őt (Morg meg az utca göröngyein vergődve csúszik utána a madzagpóráz végén).*
*Mióta Xurra Arthenior nyakába szakadt, ez a falak nélküli gyám nem sokat törődött vele. Az igazat megvallva a nagy út után nem történt igazán gyökeres változás az életében. A Kikötőben is elvolt, itt is elvan. Az itteni patkányokat ráadásul még könnyebb is elkapni. Ízre ugyanolyanok, de kövérebbek és lustábbak.
Ritkán bóklászik nap közben, de most felverte egy csetepaté a vackán és jobbnak látta, ha odébbáll, míg elül a mozgolódás. Fogja Morg pórázát és a nyakába veszi a várost.
Morg egy prémes jószág, ami egy korábban élő jószág bundájából készült, feltehetőleg gyerekjáték volt. Puha béléssel, de immár végtagok nélkül és eléggé viharverten. A két festett üvegből készült szem egyike már ujjnyi cérnakocsányon lóg, az orra pedig rég elveszett.
A Barakk szabályait már ismeri, szóval épp a pult felé tart, hogy leadja Morgot, mert abban még nem biztos, hogy Morg fegyvernek minősül-e, de odáig már nem jut el. A szeme tágra nyílik, a szája tátva marad, ahogy az az idegen rétegről rétegre ölti fel előtte a pompáját. Látott ő már cicomát, de ez... Mindennek a netovábbja! Mint egy egy csodálatos szivárványnyálkás penészlobélia a sok unalmasan fess liliom és kála között.*
- A jó harcos olyan, mint a... farkatlan gyík *ismétli motyogva az áhítat könnyfátyolán át. Ilyen szépet talán még sosem hallott. Épp csak vissza tudja szívni a megilletődött gyönyörűségtől kicsurranni készülő kis nyálát.
Több se kell neki, a nyomába szegődik ennek az éteri lénynek, nagy, csillogó, ámulatban úszó szemekkel bámulva őt (Morg meg az utca göröngyein vergődve csúszik utána a madzagpóráz végén).*
7054. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2017-12-27 18:24:22
Üzenet elküldve: 2017-12-27 18:24:22
ÚJ
![>Arnakh Harlin [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10824_1484614002_ember_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 249
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 249
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Meronnan, Vaszív, Arnakh//
*Arnakh udvarias mosolyát a másik kettő elégedetlensége sem fagyasztja le. Az ork ha azzal a randa pofájával ijesztgetni akarja akkor rossz helyen teszi. Fegyvertelen és a barakkban van. Arnakh pedig a városi őrség tagja. Az elhangzottakat pontosan lejegyzi. Az ork megjegyzésére ránéz, bólint és azokat is leírja.*
-Gondolom a kunyhót sem tudták jól megfigyelni, de visszagondolva látnak rá lehetőséget, hogy az óriás nem egyedül húzza meg ott magát?
*A kérdésre, hogy indulhatnak-e nem foglalkozik. A hadnagynak van joga elengedni őket.*
*Arnakh udvarias mosolyát a másik kettő elégedetlensége sem fagyasztja le. Az ork ha azzal a randa pofájával ijesztgetni akarja akkor rossz helyen teszi. Fegyvertelen és a barakkban van. Arnakh pedig a városi őrség tagja. Az elhangzottakat pontosan lejegyzi. Az ork megjegyzésére ránéz, bólint és azokat is leírja.*
-Gondolom a kunyhót sem tudták jól megfigyelni, de visszagondolva látnak rá lehetőséget, hogy az óriás nem egyedül húzza meg ott magát?
*A kérdésre, hogy indulhatnak-e nem foglalkozik. A hadnagynak van joga elengedni őket.*
7053. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2017-12-26 23:05:14
Üzenet elküldve: 2017-12-26 23:05:14
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 65
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 65
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*A rezidencia előtt hamar felnyergelteti a fehér mént és már útnak is indul. ~A kis Nia milyen csinos nőcske lett! A többi leányhoz alighanem lesz még szerencsém, ez az Ydriss nevű pedig remélem megtartja vadságát ilyen finom népek között is.~ *Kalandozik el gondolata, az utolsóba még beleborzong majd finoman elmosolyodik.*
-Áh!
*A barakk. Merész képzelgései közepette majdnem elhaladt a kijelölt célja mellett. Gyermekkorában meg-megközelítette a létesítményt, de jó pár éve nem járt erre. Kiköti a lovat, a kapunál leadja fegyvereit a kövér fiúnak és a gyakorlótér felé veszi az irányt. Hirtelen megtorpan és visszafordul.*
-Majd elfelejtettem. *Negédes mosoly kíséretében a fiú felé nyújtja sétapálcáját, levedlett kabátját és kalapját is.
*Azzal sarkon fordulva most már tényleg a gyakorlótérre sétál.
Az edzés végeztével visszatér a kapuhoz, itt még néhány színpadias fekvőtámaszt végrehajt, majd magához veszi ingóságait és ruházatát.*
-Jegyezd meg fiam, a jó harcos olyan, mint a farkatlan gyík. Ezen gondolkozz el.
*Azzal felkászálódik az immáron eloldott lóra és a főtér felé veszi az irányt.*
-Áh!
*A barakk. Merész képzelgései közepette majdnem elhaladt a kijelölt célja mellett. Gyermekkorában meg-megközelítette a létesítményt, de jó pár éve nem járt erre. Kiköti a lovat, a kapunál leadja fegyvereit a kövér fiúnak és a gyakorlótér felé veszi az irányt. Hirtelen megtorpan és visszafordul.*
-Majd elfelejtettem. *Negédes mosoly kíséretében a fiú felé nyújtja sétapálcáját, levedlett kabátját és kalapját is.
*Azzal sarkon fordulva most már tényleg a gyakorlótérre sétál.
Az edzés végeztével visszatér a kapuhoz, itt még néhány színpadias fekvőtámaszt végrehajt, majd magához veszi ingóságait és ruházatát.*
-Jegyezd meg fiam, a jó harcos olyan, mint a farkatlan gyík. Ezen gondolkozz el.
*Azzal felkászálódik az immáron eloldott lóra és a főtér felé veszi az irányt.*
7052. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2017-12-25 21:01:07
Üzenet elküldve: 2017-12-25 21:01:07
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Meronnan, Vaszív, Arnakh//
*Mielőtt a vén semmirekellő beszélni kezd, a hadnagy odasúg neki valamit, ami az orkfajzat olvasatában nem jelent semmi jót. Kíváncsi, ha két csupaszarcú, szőkehajú, kékvérű jött volna bejelentést tenni, akkor is lejátszották volna-e ezt a színjátékot, vagy a mélyen tisztelt hadnagy úr haptákba vágta volna magát és azonnal indult volna nemesek két szép szeméért. Kedve volna kiköpni.
Aztán az öreg beszélni kezd és a kérdések számával egyenes arányban emelkedik egyre feljebb az ork szemöldöke. ~ Mi ez, kihallgatás? ~ Fut át az agyán a kérdés. Egyetlen értelmes kérdés hangzik el, hogy hol látta Bölényt. A többit teljességgel feleslegesnek gondolja. ~ Ezek készülnek valamire. ~*
- Va-szív. *Javítja ki vicsorogva a vént.*
- Nem. *Válaszol az első kérdésre, amivel a másodikat máris feleslegessé teszi. Úgy néz az öregre, mintha egy szaftos prédát nézegetne, az udvarias mosolyától kedve támad átharapni a torkát.
~ Tudod, ki az úr, te pojáca. Kíváncsi vagyok, ha letépném a farkad és a szádba tömném, akkor is ilyen vigyori lennél-e? ~ Egyre növekszik benne az ellenszenv az egész helyzettel kapcsolatban, reméli, hogy a Király észnél lesz.
Meronnan viszont figyel és válaszol.*
- Azóta szerzett egy pajzsot, meg valami lándzsát. *Egészíti ki az orkfajzat, majd leengedi kezei, kissé megcsóválja busa fejét. Láthatóan nincs megelégedve az eljárással.*
*Mielőtt a vén semmirekellő beszélni kezd, a hadnagy odasúg neki valamit, ami az orkfajzat olvasatában nem jelent semmi jót. Kíváncsi, ha két csupaszarcú, szőkehajú, kékvérű jött volna bejelentést tenni, akkor is lejátszották volna-e ezt a színjátékot, vagy a mélyen tisztelt hadnagy úr haptákba vágta volna magát és azonnal indult volna nemesek két szép szeméért. Kedve volna kiköpni.
Aztán az öreg beszélni kezd és a kérdések számával egyenes arányban emelkedik egyre feljebb az ork szemöldöke. ~ Mi ez, kihallgatás? ~ Fut át az agyán a kérdés. Egyetlen értelmes kérdés hangzik el, hogy hol látta Bölényt. A többit teljességgel feleslegesnek gondolja. ~ Ezek készülnek valamire. ~*
- Va-szív. *Javítja ki vicsorogva a vént.*
- Nem. *Válaszol az első kérdésre, amivel a másodikat máris feleslegessé teszi. Úgy néz az öregre, mintha egy szaftos prédát nézegetne, az udvarias mosolyától kedve támad átharapni a torkát.
~ Tudod, ki az úr, te pojáca. Kíváncsi vagyok, ha letépném a farkad és a szádba tömném, akkor is ilyen vigyori lennél-e? ~ Egyre növekszik benne az ellenszenv az egész helyzettel kapcsolatban, reméli, hogy a Király észnél lesz.
Meronnan viszont figyel és válaszol.*
- Azóta szerzett egy pajzsot, meg valami lándzsát. *Egészíti ki az orkfajzat, majd leengedi kezei, kissé megcsóválja busa fejét. Láthatóan nincs megelégedve az eljárással.*
7051. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2017-12-25 18:11:08
Üzenet elküldve: 2017-12-25 18:11:08
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 38
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 38
Játékstílus: Vakmerő
//Meronnan, Vaszív, Arnakh//
*A kérdésekre az öregre pillant, majd az Amdyn nevezetű is megtoldja.* ~Ennyi marha kérdés hogy szorult egy ilyen öregbe.~
-Hááát körülbelül 100 lépésnyire a Rumostól jobbra. Ottan láttam. Nem mentem közelebb 20 lépésné', de sokan álltak ott. Nem tudom én min ment a hacacáré, nem hallottam, csak a bunyót láttam. Földhöz vágta az illetőt. Azt én nem mondtam, hogy meghót az ipse, egy csomóan köré álltak miután eloldalgott az óriás, minek mentem volna én is. Nem vagyok én gyógyító. *Heherészik.*
-Vaszív nem, vele visszafelé futottam össze. Jófej. Mondom, én munkát kerestem. A jó ég tudta, hogy ottan mi történt korábban aztán micsoda felfordulás maradt ott. Járt ott? Rémálom.
*A hadnagyra pillant, szemmel láthatóan összeszedi gondolatait és emlékeit.*
-Olyan bőrzeke féleség meg rongyok. Meg egy olyan szarvas sisak. Egy nagyobb husángot láttam csak nála.
Egy fából összetákolt kunyhóba' rejtőzik az erdőbe'. Mindenféle rongy szétdobálva körülötte, üvegek, szemét. Nem egy erőd, de jól berendezkedett.
*Kissé izeg a székében.*
-Ha az urak mindenre választ kaptak, akkó' indulhatnánk is.
*A kérdésekre az öregre pillant, majd az Amdyn nevezetű is megtoldja.* ~Ennyi marha kérdés hogy szorult egy ilyen öregbe.~
-Hááát körülbelül 100 lépésnyire a Rumostól jobbra. Ottan láttam. Nem mentem közelebb 20 lépésné', de sokan álltak ott. Nem tudom én min ment a hacacáré, nem hallottam, csak a bunyót láttam. Földhöz vágta az illetőt. Azt én nem mondtam, hogy meghót az ipse, egy csomóan köré álltak miután eloldalgott az óriás, minek mentem volna én is. Nem vagyok én gyógyító. *Heherészik.*
-Vaszív nem, vele visszafelé futottam össze. Jófej. Mondom, én munkát kerestem. A jó ég tudta, hogy ottan mi történt korábban aztán micsoda felfordulás maradt ott. Járt ott? Rémálom.
*A hadnagyra pillant, szemmel láthatóan összeszedi gondolatait és emlékeit.*
-Olyan bőrzeke féleség meg rongyok. Meg egy olyan szarvas sisak. Egy nagyobb husángot láttam csak nála.
Egy fából összetákolt kunyhóba' rejtőzik az erdőbe'. Mindenféle rongy szétdobálva körülötte, üvegek, szemét. Nem egy erőd, de jól berendezkedett.
*Kissé izeg a székében.*
-Ha az urak mindenre választ kaptak, akkó' indulhatnánk is.
7050. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2017-12-25 09:16:39
Üzenet elküldve: 2017-12-25 09:16:39
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Szelíd
//Meronnan, Vaszív, Arnakh//
*Figyelmesen hallgatja Meronnan beszámolóját, közben két ujjával megtámasztja állát.
Arnakh pontosan azt teszi, amit Amdyn Nezzar elvár tőle. Magában még el is mosolyodik ezen.*
~Jó. Nagyon jó.~
*Minden részlet számít, hogy a kirakós egész legyen, ezért kell kivesézni az ügyet.*
-Ez így eléggé... homályos.
*Arnakhnak közben bólint, hogy kérdezzen csak bátran, amit ugye meg is tesz.*
-Azt is tegye hozzá, hogy hogyan volt felszerelkezve Bölény. Fegyverzet, páncélzat, és egyéb.
*Ettől függ, hogy milyen és mekkora csapatot küldenek utána.*
-A vackot is írja körül, kérem!
*Figyelmesen hallgatja Meronnan beszámolóját, közben két ujjával megtámasztja állát.
Arnakh pontosan azt teszi, amit Amdyn Nezzar elvár tőle. Magában még el is mosolyodik ezen.*
~Jó. Nagyon jó.~
*Minden részlet számít, hogy a kirakós egész legyen, ezért kell kivesézni az ügyet.*
-Ez így eléggé... homályos.
*Arnakhnak közben bólint, hogy kérdezzen csak bátran, amit ugye meg is tesz.*
-Azt is tegye hozzá, hogy hogyan volt felszerelkezve Bölény. Fegyverzet, páncélzat, és egyéb.
*Ettől függ, hogy milyen és mekkora csapatot küldenek utána.*
-A vackot is írja körül, kérem!
7049. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2017-12-22 16:05:58
Üzenet elküldve: 2017-12-22 16:05:58
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 249
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 249
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Meronnan, Vaszív, Arnakh//
*Megérkezik és oda is ül a hadnagy mellé. Ziana hadnagy irodájában bezzeg saját asztala volt. Na, mindegy. Mikor meghallja a feladatot akkor Bölény nevének hallatán furcsán csillan a szeme. Végignéz a másik két alakon és bólint. A hadnagy szavain kicsit meglepődik majd határozottan bólint. Ezek után papírt és tintát vesz maga elé és elkezd írni. Nem sok minden hangzik el és összébb is húzza a szemöldökét. Előbb a hadnagyra néz és ha engedélyt kap akkor fel is teszi a kérdéseit.*
-Első körben tudná konkretizálni, hogy a körözött személyt a kikötő melyik részében látta? Esetleg, azt tudja min veszekedett azzal a másik illetővel és leírná az, hogy az áldozat akit Bölény megölt az, hogy nézett ki? Mi történt a testtel? Csak úgy otthagyta? Ezen kívül Vasszív úr, ön is ott tartózkodott? Ön milyen célból?
*Egy udvarias mosolyt is az arcára varázsol miután feltette a kérdéseit.*
~Vasszív úr? Akkor lesz ez úr ha én grófkisasszonyka.~
*Megérkezik és oda is ül a hadnagy mellé. Ziana hadnagy irodájában bezzeg saját asztala volt. Na, mindegy. Mikor meghallja a feladatot akkor Bölény nevének hallatán furcsán csillan a szeme. Végignéz a másik két alakon és bólint. A hadnagy szavain kicsit meglepődik majd határozottan bólint. Ezek után papírt és tintát vesz maga elé és elkezd írni. Nem sok minden hangzik el és összébb is húzza a szemöldökét. Előbb a hadnagyra néz és ha engedélyt kap akkor fel is teszi a kérdéseit.*
-Első körben tudná konkretizálni, hogy a körözött személyt a kikötő melyik részében látta? Esetleg, azt tudja min veszekedett azzal a másik illetővel és leírná az, hogy az áldozat akit Bölény megölt az, hogy nézett ki? Mi történt a testtel? Csak úgy otthagyta? Ezen kívül Vasszív úr, ön is ott tartózkodott? Ön milyen célból?
*Egy udvarias mosolyt is az arcára varázsol miután feltette a kérdéseit.*
~Vasszív úr? Akkor lesz ez úr ha én grófkisasszonyka.~
7048. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2017-12-21 02:35:32
Üzenet elküldve: 2017-12-21 02:35:32
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Meronnan, Vaszív, Arnakh//
*Az orkfajzat már csak ilyen bunkó alkat, arról nem is beszélve, hogy fogalma sincsen arról, hogyan kellene viselkednie efféle helyzetekben. Ha korábban magas rangú katonák előtt állt, neki nemigen szabadott megszólalnia. Meghallgatta, mit osztottak rá, bólintott és ment. Ennyi. Semmi flikk-flakk. A városi őrség hadnagya meg se kutyája, se macskája neki. Ő most puszta polgári kötelességből van itt, hogy egy rendkívül veszélyes személy hollétéről és helyzetéről tegyen bejelentést, vagyis inkább Meronnan, neki nem sok szerepe van.
Az öreg megjelenése látható értetlenséggel vegyes viszolygással hat rá. Az ilyen semmire se jó alakokat egy ork közösség már rég megette volna. Egy harcosnak az a dolga, hogy a harcmező vagy egy vadászat alatt dögöljön meg a közösségért. Nem az, hogy a nyakukon legyen és az elhasználódásával gyengítse a törzset. Annak idején a törzs harcosai ilyenekkel dobálták a diót ősszel.
A Király beszámolóját olyan fapofával hallgatja végig, hogy öröm nézni. Még csak a füle botja sem mozdul, savószín szemeit körbejáratja a hadnagyon, a lajstrommesteren és Meronnanon.
Amikor a férfi végez és rápillant a teljesség igényével tör előle belőle minden, amit az elhangzottakhoz kíván fűzni.*
- Így vót'.
*Meronnan megmondta neki, hogy az ő neve kuss és ehhez tartja is magát a tervhez. Persze nem azért, hogy ne keveredjenek ellentmondásba magukkal, ha két, homlokegyenesen eltérő történetet adnak elő a hadnagynak, meg a fél lábbal a föld alatt lévő haverjának.*
*Az orkfajzat már csak ilyen bunkó alkat, arról nem is beszélve, hogy fogalma sincsen arról, hogyan kellene viselkednie efféle helyzetekben. Ha korábban magas rangú katonák előtt állt, neki nemigen szabadott megszólalnia. Meghallgatta, mit osztottak rá, bólintott és ment. Ennyi. Semmi flikk-flakk. A városi őrség hadnagya meg se kutyája, se macskája neki. Ő most puszta polgári kötelességből van itt, hogy egy rendkívül veszélyes személy hollétéről és helyzetéről tegyen bejelentést, vagyis inkább Meronnan, neki nem sok szerepe van.
Az öreg megjelenése látható értetlenséggel vegyes viszolygással hat rá. Az ilyen semmire se jó alakokat egy ork közösség már rég megette volna. Egy harcosnak az a dolga, hogy a harcmező vagy egy vadászat alatt dögöljön meg a közösségért. Nem az, hogy a nyakukon legyen és az elhasználódásával gyengítse a törzset. Annak idején a törzs harcosai ilyenekkel dobálták a diót ősszel.
A Király beszámolóját olyan fapofával hallgatja végig, hogy öröm nézni. Még csak a füle botja sem mozdul, savószín szemeit körbejáratja a hadnagyon, a lajstrommesteren és Meronnanon.
Amikor a férfi végez és rápillant a teljesség igényével tör előle belőle minden, amit az elhangzottakhoz kíván fűzni.*
- Így vót'.
*Meronnan megmondta neki, hogy az ő neve kuss és ehhez tartja is magát a tervhez. Persze nem azért, hogy ne keveredjenek ellentmondásba magukkal, ha két, homlokegyenesen eltérő történetet adnak elő a hadnagynak, meg a fél lábbal a föld alatt lévő haverjának.*
7047. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2017-12-19 20:13:06
Üzenet elküldve: 2017-12-19 20:13:06
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 38
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 38
Játékstílus: Vakmerő
//Meronnan, Vaszív, Arnakh//
*Bármi is az a lajstrom, sokáig nem cseveghetnek róla mert a tiszt rövidre zárja a beszélgetést. A lajstrommester is befut, egyáltalán nem úgy néz ki, ahogy azt elképzelte. Alacsony, vézna öregember.*
~Még a lajstrom sincs nála.~ *Állapítja meg csalódottan.*
-Meronnan Rhaavos, szolgálatára. *Mutatkozik be Amdyn kérdésére.*
-Na szóval. *Veszi komolykodóra a figurát.* Mendegélek ott a kikötőben, intézem az ügyes-bajos dolgaimat. Munkát kerestem épp, de nem volt nagy szerencsém. Most jártam ott először, nem egy szimpatikus környék az. *Néz körbe megerősítést várva.*
Erre, hirtelen látom a messzeségben ezt a nagy állatot. Már az óriást. Ott hőbörgött valakikkel. Azonnal felismertem, me' korábban láttam a városba' a hirdetést. Na. Tisztes távolból megvártam, amíg félholtra ver valami szerencsétlent, aztán követtem.
*Büszkén körbenéz.*
-Órákig mentünk, egyenesen a Vaserdő szívébe. Az egyik ponton le kellett fordulni az ösvényről, de minden itten van a fejemben térképszerűen. *Bök a homlokára.* Ottan van a vacka neki. Nem vett észre, nem tűnt egy okos fajtának. Azonnal elindultam a város felé.
Na már most. Én az arany miatt jöttem és ennek fejében megmutatom, hol rejtőzik a dög. Még kinyírni is segítek, ha úgy adódik.
*Azzal hátravágja magát a széken és az orkra pillant, hogy amaz is elregélhesse a szerepét az egészben.*
*Bármi is az a lajstrom, sokáig nem cseveghetnek róla mert a tiszt rövidre zárja a beszélgetést. A lajstrommester is befut, egyáltalán nem úgy néz ki, ahogy azt elképzelte. Alacsony, vézna öregember.*
~Még a lajstrom sincs nála.~ *Állapítja meg csalódottan.*
-Meronnan Rhaavos, szolgálatára. *Mutatkozik be Amdyn kérdésére.*
-Na szóval. *Veszi komolykodóra a figurát.* Mendegélek ott a kikötőben, intézem az ügyes-bajos dolgaimat. Munkát kerestem épp, de nem volt nagy szerencsém. Most jártam ott először, nem egy szimpatikus környék az. *Néz körbe megerősítést várva.*
Erre, hirtelen látom a messzeségben ezt a nagy állatot. Már az óriást. Ott hőbörgött valakikkel. Azonnal felismertem, me' korábban láttam a városba' a hirdetést. Na. Tisztes távolból megvártam, amíg félholtra ver valami szerencsétlent, aztán követtem.
*Büszkén körbenéz.*
-Órákig mentünk, egyenesen a Vaserdő szívébe. Az egyik ponton le kellett fordulni az ösvényről, de minden itten van a fejemben térképszerűen. *Bök a homlokára.* Ottan van a vacka neki. Nem vett észre, nem tűnt egy okos fajtának. Azonnal elindultam a város felé.
Na már most. Én az arany miatt jöttem és ennek fejében megmutatom, hol rejtőzik a dög. Még kinyírni is segítek, ha úgy adódik.
*Azzal hátravágja magát a széken és az orkra pillant, hogy amaz is elregélhesse a szerepét az egészben.*
7046. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2017-12-19 12:05:11
Üzenet elküldve: 2017-12-19 12:05:11
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Szelíd
//Meronnan, Vaszív, Arnakh//
*Meronnan a kellő módon köszönti Amdyn hadnagyot és leül. Vaszív egyiket sem teszi meg.*
-Ha úgy kényelmesebb... *mondja Amdyn, kissé rosszallóan. Nincs gond, de még egyszer biztosan nem fogja hellyel kínálni az orkot. Az ilyen jellegű, apró kedvességet szokás elfogadni, pláne egy hadnagytól. Ennek ellenére Vaszív remekül hozza az ork figurát.*
-Csodás. *löki oda kifejezéstelenül Meronnannak. Ez most a hadnagyot a legkevésbé sem érdekli.
Arnakh is megérkezik lassacskán.*
-Üljön le ide mellém, Arnakh.
*Az elnézést kérésre csak int egyet jelezvén, nem szükséges magyarázkodnia.*
-Nos, ez a két úr azért jött el, mert azt mondták, tudnak Bölény hollétéről. Arról az állatéról, aki számtalan gyilkosságért felelős és jelenleg az egyik legnagyobb közellenség!
*Komolyan és elszántan beszél Amdyn Nezzar. Nem az a fajta, aki szórakozik, vagy csak dobálózik a szavakkal.*
-Arra kérem, lajstrommester úr, hogy jegyzeteljen mindent le, amit az urak elmondanak. Ha megbocsájtanak. *szól oda Meronnannak és Vaszívnak, majd egy kicsit közelebb hajol Arnakhhoz. Valamit mond neki, de a két látogató semmit sem hallhat belőle, még ha igen kiváló a fülük, akkor sem.
Eztán tekintete visszatér a két érkezőre.*
-Akkor halljuk hát, mit tudnak! Meron, ugye? Ön pedig Vaszív? *néz az orkra, választ várva. Raoul gyorsan darálta le a mondókáját és Amdyn nem biztos benne, hogy megjegyezte a neveket.*
*Meronnan a kellő módon köszönti Amdyn hadnagyot és leül. Vaszív egyiket sem teszi meg.*
-Ha úgy kényelmesebb... *mondja Amdyn, kissé rosszallóan. Nincs gond, de még egyszer biztosan nem fogja hellyel kínálni az orkot. Az ilyen jellegű, apró kedvességet szokás elfogadni, pláne egy hadnagytól. Ennek ellenére Vaszív remekül hozza az ork figurát.*
-Csodás. *löki oda kifejezéstelenül Meronnannak. Ez most a hadnagyot a legkevésbé sem érdekli.
Arnakh is megérkezik lassacskán.*
-Üljön le ide mellém, Arnakh.
*Az elnézést kérésre csak int egyet jelezvén, nem szükséges magyarázkodnia.*
-Nos, ez a két úr azért jött el, mert azt mondták, tudnak Bölény hollétéről. Arról az állatéról, aki számtalan gyilkosságért felelős és jelenleg az egyik legnagyobb közellenség!
*Komolyan és elszántan beszél Amdyn Nezzar. Nem az a fajta, aki szórakozik, vagy csak dobálózik a szavakkal.*
-Arra kérem, lajstrommester úr, hogy jegyzeteljen mindent le, amit az urak elmondanak. Ha megbocsájtanak. *szól oda Meronnannak és Vaszívnak, majd egy kicsit közelebb hajol Arnakhhoz. Valamit mond neki, de a két látogató semmit sem hallhat belőle, még ha igen kiváló a fülük, akkor sem.
Eztán tekintete visszatér a két érkezőre.*
-Akkor halljuk hát, mit tudnak! Meron, ugye? Ön pedig Vaszív? *néz az orkra, választ várva. Raoul gyorsan darálta le a mondókáját és Amdyn nem biztos benne, hogy megjegyezte a neveket.*
7045. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2017-12-15 08:34:21
Üzenet elküldve: 2017-12-15 08:34:21
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 249
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 249
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Meronnan, Vaszív, kicsit Arnakh//
*Az öreg kellemesen hátradől és szusszan egyet. Nehéz munka ez neki. Bár mikor egy nemesi testőrségben volt és egész nap a konyhában üldögélt és süteményeket evett, azt is fárasztó munkának találta. Mindenesetre úgy érzi most jól dolgozott. Az asztal fiókjából kiveszi a pálinkát és a feles poharat és le is küld egy löketet. Természetesen csak azért mert az előző hadnagya ezt ajánlotta kézremegésre. Az érkező katonát nem túl kedves tekintettel fogadja és sietősen elteszi a piát. A hír hallatán morog és saját öreges totyogó tempójában sietve az iroda felé veszi az irányt. Odaérve egyből be is kopog és teljesen megváltozva lesunyt szemmel minden bent lévő felé biccentve jelentkezik.*
-Itt vagyok hadnagy úr. Elnézést a késésért tudja az én koromban már nem olyan fürge az ember. Miben lehetek szolgálatára a hadnagy úrnak?
*Az öreg kellemesen hátradől és szusszan egyet. Nehéz munka ez neki. Bár mikor egy nemesi testőrségben volt és egész nap a konyhában üldögélt és süteményeket evett, azt is fárasztó munkának találta. Mindenesetre úgy érzi most jól dolgozott. Az asztal fiókjából kiveszi a pálinkát és a feles poharat és le is küld egy löketet. Természetesen csak azért mert az előző hadnagya ezt ajánlotta kézremegésre. Az érkező katonát nem túl kedves tekintettel fogadja és sietősen elteszi a piát. A hír hallatán morog és saját öreges totyogó tempójában sietve az iroda felé veszi az irányt. Odaérve egyből be is kopog és teljesen megváltozva lesunyt szemmel minden bent lévő felé biccentve jelentkezik.*
-Itt vagyok hadnagy úr. Elnézést a késésért tudja az én koromban már nem olyan fürge az ember. Miben lehetek szolgálatára a hadnagy úrnak?
7044. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2017-12-15 02:04:41
Üzenet elküldve: 2017-12-15 02:04:41
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Meronnan, Vaszív, kicsit Arnakh//
*Morog valamit a szavakra, amelyekkel a katona a Barakkban köszönti őket, amit akár köszönésnek is lehet hinni. Hagyja, hogy Meronnan fogja a gyeplőt, bár fél tőle, hogy valami nagyon kisiklik, ha nem figyel és nem reagál elég gyorsan.
A fegyvereket le kell tenni, a választ a katonától kapja meg. Savószín szemei kifejezéstelenül fürkészik a strázsát, miközben leakasztja hátáról a pallost, övéről a harci fokost. A pajzsot a földre teszi az asztalnak támasztva, majd indulna is, de hirtelen eszébe ötlik a tőr a deréktokjában. Vicsorgásnak is beillő zavart vigyorral húzza ki a kissé megviselt tőrt és teszi az asztalra.
Aztán követik a katonát, aki valami tiszthez kíséri őket, az orkfajzat meg csak izzad, feszengve igazítgatja a mellvértet, amely mintha nyakrészen kicsit összement volna.*
- Meg, csak vissza ne üssön. *Dörmögi vissza a Királynak még mielőtt belépnének a tiszt irodájába. Másodikként lép be, majd odabent megáll a székek előtt, amelynél hellyel kínálja őket a rangos katona. A fickón látni, hogy kemény, mint a lihaneci tél, ez kicsit nehezít a helyzeten. Talán nem Bölénnyel kellett volna kecsegtetni, de nem gondolta, hogy az óriás ilyen kiemelt szereplő a Barakk berkein belül.
Kiderül az is, hogy az a lastromizé nem valami betegség, hanem inkább valaki, akire még várni kell.*
- Inkább állnák. *Olyan Khunezk nincs, hogy ő leüljön itt. Lefegyverezték, bekísérték, ha még le is ülne, akkor úgy érezné, hogy megszorul a nyakán a hurok. Állja a hadnagy pillantását, ha az ránéz, elég kemény katona előtt állt már, hogy ne okozzon gondot neki a helyzet.
Meronnan azonban leül, aztán bájcsevegni kezd a tiszttel. Az orkfajzat ehelyett inkább a szobát veszi górcső alá, de nem forgatja a fejét, csak visszafogott pillantással fürkészi a hadnagy irodáját, míg várnak. Kesztyűs kezeit összefogja a dereka mögött, idegességét enyhítendő, halkan csikorgatja a fogát, az mindig megnyugtatja, bár olykor észre sem veszi.*
*Morog valamit a szavakra, amelyekkel a katona a Barakkban köszönti őket, amit akár köszönésnek is lehet hinni. Hagyja, hogy Meronnan fogja a gyeplőt, bár fél tőle, hogy valami nagyon kisiklik, ha nem figyel és nem reagál elég gyorsan.
A fegyvereket le kell tenni, a választ a katonától kapja meg. Savószín szemei kifejezéstelenül fürkészik a strázsát, miközben leakasztja hátáról a pallost, övéről a harci fokost. A pajzsot a földre teszi az asztalnak támasztva, majd indulna is, de hirtelen eszébe ötlik a tőr a deréktokjában. Vicsorgásnak is beillő zavart vigyorral húzza ki a kissé megviselt tőrt és teszi az asztalra.
Aztán követik a katonát, aki valami tiszthez kíséri őket, az orkfajzat meg csak izzad, feszengve igazítgatja a mellvértet, amely mintha nyakrészen kicsit összement volna.*
- Meg, csak vissza ne üssön. *Dörmögi vissza a Királynak még mielőtt belépnének a tiszt irodájába. Másodikként lép be, majd odabent megáll a székek előtt, amelynél hellyel kínálja őket a rangos katona. A fickón látni, hogy kemény, mint a lihaneci tél, ez kicsit nehezít a helyzeten. Talán nem Bölénnyel kellett volna kecsegtetni, de nem gondolta, hogy az óriás ilyen kiemelt szereplő a Barakk berkein belül.
Kiderül az is, hogy az a lastromizé nem valami betegség, hanem inkább valaki, akire még várni kell.*
- Inkább állnák. *Olyan Khunezk nincs, hogy ő leüljön itt. Lefegyverezték, bekísérték, ha még le is ülne, akkor úgy érezné, hogy megszorul a nyakán a hurok. Állja a hadnagy pillantását, ha az ránéz, elég kemény katona előtt állt már, hogy ne okozzon gondot neki a helyzet.
Meronnan azonban leül, aztán bájcsevegni kezd a tiszttel. Az orkfajzat ehelyett inkább a szobát veszi górcső alá, de nem forgatja a fejét, csak visszafogott pillantással fürkészi a hadnagy irodáját, míg várnak. Kesztyűs kezeit összefogja a dereka mögött, idegességét enyhítendő, halkan csikorgatja a fogát, az mindig megnyugtatja, bár olykor észre sem veszi.*
7043. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2017-12-14 20:43:09
Üzenet elküldve: 2017-12-14 20:43:09
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 38
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 38
Játékstílus: Vakmerő
//Meronnan, Vaszív, kicsit Arnakh//
-Áá! *Fordít hátat a két őrnek és köszönti ő is az egyszemélyes fogadóbizottságot. Biztatóan rávigyorog a katonára, majd az orkra és hagyja magát terelgetni. Egy ajtóhoz érnek, a fickó pedig várakozásra inti őket, majd bemegy.*
-Na Vaszív koma, megütöttük a főnyereményt. *Mielőtt kifejthetnetné, miért a katona már vissza is tér és beinvitálja őket a hadnagyhoz.
Egy marcona úr fogadja őket, kemény kötésű annyi szent.* ~Alighanem valami hadúr.~ *Meron nem igazán ismeri a rangjelzéseket. Kihúzza magát, majd egy szinpadias főhajtással köszönti a tisztet, aki hellyel kínálja őket.* -Nagyuram. *Most épp a lajstrommesterre várnak.* ~Lajstrom? Veszélyes fegyvernek hangzik. Tán azzal kívánják levadászni Bölényt?~ *Helyet foglal, majd jobbnak látja megtörni a várakozás csendjét.*
-Magam is konyítok némit a lajstromhoz. *Kezd bele a kedélyes társalgásba miközben a körmeit vizsgálgatja.* Bár mesternek még nem mondanám magam.
A hozzászólás írója (Meronnan Rhaavos) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.12.14 20:44:23
-Áá! *Fordít hátat a két őrnek és köszönti ő is az egyszemélyes fogadóbizottságot. Biztatóan rávigyorog a katonára, majd az orkra és hagyja magát terelgetni. Egy ajtóhoz érnek, a fickó pedig várakozásra inti őket, majd bemegy.*
-Na Vaszív koma, megütöttük a főnyereményt. *Mielőtt kifejthetnetné, miért a katona már vissza is tér és beinvitálja őket a hadnagyhoz.
Egy marcona úr fogadja őket, kemény kötésű annyi szent.* ~Alighanem valami hadúr.~ *Meron nem igazán ismeri a rangjelzéseket. Kihúzza magát, majd egy szinpadias főhajtással köszönti a tisztet, aki hellyel kínálja őket.* -Nagyuram. *Most épp a lajstrommesterre várnak.* ~Lajstrom? Veszélyes fegyvernek hangzik. Tán azzal kívánják levadászni Bölényt?~ *Helyet foglal, majd jobbnak látja megtörni a várakozás csendjét.*
-Magam is konyítok némit a lajstromhoz. *Kezd bele a kedélyes társalgásba miközben a körmeit vizsgálgatja.* Bár mesternek még nem mondanám magam.
A hozzászólás írója (Meronnan Rhaavos) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.12.14 20:44:23
7042. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2017-12-14 16:43:51
Üzenet elküldve: 2017-12-14 16:43:51
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Szelíd
//Meronnan, Vaszív, kicsit Arnakh//
*A két strázsáló őr először hitetlenkedve méri végig Meront, majd mikor az csapdosódni kezd, hirtelen megkeményednek vonásaik. Ekkor lép elő mögülük Raoul Garo közkatona.*
-Üdvözlöm önöket a Barakkban!
*Raoul nagyjából száznyolcvan magas, fiatal férfiú az emberek soraiból. Szögletes álla markáns külsőt kölcsönöz neki. Szemei zöldes árnyalatúak, haja gesztenyebarna színű.*
-Ha bejelentést akarnak tenni egy körözött személy ügyében, akkor Amdyn Nezzar hadnagy úrhoz kísérem önöket! A fegyvereket rakják le mindketten. *pillant leginkább az orkra, hiszen ő az, aki nincs tisztában a rendszerrel.* -Kifelé menet felvehetik. Az asztalt meg ne csapdossa, kérem. Nem ártott az magának.
*Amint Vaszív és Meronnan megszabadultak mindennemű fegyvereiktől, akkor Raoul int nekik, hogy kövessék.
A legénységi szállástól elkülönítve helyezkednek el az irodák, amik a magasabb beosztású Városőrök részére épült. Arra vezet az útjuk.
Raoul végül megáll az egyik ajtónál, és amennyiben Vaszív és Meronnan nem kószáltak el, úgy a kísérőjük odaszól nekik.*
-Itt várjanak. *mondja, majd bemegy az ajtón.
Fél perc sem telik el, mikor jön is kifelé.*
-Amdyn Nezzar hadnagy úr fogadja önöket!
*Raoul az ajtónál marad majd, de kívülről. Közben elszalajtat egy másik őrt Arnakhért, akinek azt üzeni Amdyn, hogy kapja nyakába a lábait és igyekezzen a hadnagy irodájába.
Ha Vaszív és Meronnan belépnek az irodába, akkor megpillanthatják a hatalmas tölgyfaasztal mögött ülő férfit, magát Amdyn Nezzar hadnagyot! Nagydarab, vállas fickó, dagadó izmokkal. Tipikusan az a fajta, akitől nem esne jól egy nyakleves! Negyvenes évei elején jár, bár ránézésre többnek tűnik. Fekete hajába és szakállába bőven felütötték már a fejüket az ősz szálak. Jobb szeménél vágott heg húzódik.*
-Foglaljanak helyet! *mondja kemény, mély hangján.* -Várunk, amíg a lajstrommester megérkezik, aztán szépen elbeszélgetünk! *dől hátra székében és várja Arnakhot. Hivatalos jegyzőkönyvet akar készíttetni az írnokkal. Az a tény, hogy egyenesen Amdyn Nezzar hadnagy színe elé hozták a bejelentőket hűen jelzi az ügy komolyságát, hiszen egy olyan körözött személyről van szó, aki egyike az utóbbi időkben legnagyobb galibát elkövetőknek.*
*A két strázsáló őr először hitetlenkedve méri végig Meront, majd mikor az csapdosódni kezd, hirtelen megkeményednek vonásaik. Ekkor lép elő mögülük Raoul Garo közkatona.*
-Üdvözlöm önöket a Barakkban!
*Raoul nagyjából száznyolcvan magas, fiatal férfiú az emberek soraiból. Szögletes álla markáns külsőt kölcsönöz neki. Szemei zöldes árnyalatúak, haja gesztenyebarna színű.*
-Ha bejelentést akarnak tenni egy körözött személy ügyében, akkor Amdyn Nezzar hadnagy úrhoz kísérem önöket! A fegyvereket rakják le mindketten. *pillant leginkább az orkra, hiszen ő az, aki nincs tisztában a rendszerrel.* -Kifelé menet felvehetik. Az asztalt meg ne csapdossa, kérem. Nem ártott az magának.
*Amint Vaszív és Meronnan megszabadultak mindennemű fegyvereiktől, akkor Raoul int nekik, hogy kövessék.
A legénységi szállástól elkülönítve helyezkednek el az irodák, amik a magasabb beosztású Városőrök részére épült. Arra vezet az útjuk.
Raoul végül megáll az egyik ajtónál, és amennyiben Vaszív és Meronnan nem kószáltak el, úgy a kísérőjük odaszól nekik.*
-Itt várjanak. *mondja, majd bemegy az ajtón.
Fél perc sem telik el, mikor jön is kifelé.*
-Amdyn Nezzar hadnagy úr fogadja önöket!
*Raoul az ajtónál marad majd, de kívülről. Közben elszalajtat egy másik őrt Arnakhért, akinek azt üzeni Amdyn, hogy kapja nyakába a lábait és igyekezzen a hadnagy irodájába.
Ha Vaszív és Meronnan belépnek az irodába, akkor megpillanthatják a hatalmas tölgyfaasztal mögött ülő férfit, magát Amdyn Nezzar hadnagyot! Nagydarab, vállas fickó, dagadó izmokkal. Tipikusan az a fajta, akitől nem esne jól egy nyakleves! Negyvenes évei elején jár, bár ránézésre többnek tűnik. Fekete hajába és szakállába bőven felütötték már a fejüket az ősz szálak. Jobb szeménél vágott heg húzódik.*
-Foglaljanak helyet! *mondja kemény, mély hangján.* -Várunk, amíg a lajstrommester megérkezik, aztán szépen elbeszélgetünk! *dől hátra székében és várja Arnakhot. Hivatalos jegyzőkönyvet akar készíttetni az írnokkal. Az a tény, hogy egyenesen Amdyn Nezzar hadnagy színe elé hozták a bejelentőket hűen jelzi az ügy komolyságát, hiszen egy olyan körözött személyről van szó, aki egyike az utóbbi időkben legnagyobb galibát elkövetőknek.*
7041. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2017-12-14 01:41:12
Üzenet elküldve: 2017-12-14 01:41:12
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Meronnan, Vaszív és a Városi Őrség//
*Nem felel semmit a lehülyézésre, tényleg azt se tudja, hogy merre kell mennie, csak feszeng, mint szajha a gyóntatószékben. Igazít a léptein és követi Meronnant a strázsákhoz, ahol készül leadni a fegyvereit. Már az orkfajzat is azon van, hogy leakassza a hátáról a pallost, amikor a strázsa Meronnan szavaira reagálva a tiszti iroda felé irányítja őket, valami lajstrommesterhez. A szürkebőrű nemhogy a nevét nem tudja megjegyezni - valami Arakharil vagy kicsoda -, de még a beosztását sem. Valami különös betegségnek gondolta volna azt a szót, amit a strázsa mondott, amit még kölyökkorban ki lehet kezelni tehénhúggyal.*
- Akkor most le kell adni a fegyvereket? *Suttogja oda a Királynak, láthatóan ő jobban mozog ebben a közegben. Hiába a kőkemény alibi, mégis idegesen jár a pillantása egyik katonáról a másikra, homlokán kövér izzadtságcseppek jelennek meg a hűvös idő ellenére is.
Szótlanul követi Meronnant, mintha valami testőr vagy alacsonyabb rangú baka volna és tökéletesen meg is elégszik ezzel a felállással. Ez az a hely, ahol minden gond nélkül engedi át a kezdeményezést és a pofázást, mert törzsének sámánja szerint, ha szép nem vagy és okos se, akkor legalább tartsd a pofád, akkor talán békén hagynak.*
*Nem felel semmit a lehülyézésre, tényleg azt se tudja, hogy merre kell mennie, csak feszeng, mint szajha a gyóntatószékben. Igazít a léptein és követi Meronnant a strázsákhoz, ahol készül leadni a fegyvereit. Már az orkfajzat is azon van, hogy leakassza a hátáról a pallost, amikor a strázsa Meronnan szavaira reagálva a tiszti iroda felé irányítja őket, valami lajstrommesterhez. A szürkebőrű nemhogy a nevét nem tudja megjegyezni - valami Arakharil vagy kicsoda -, de még a beosztását sem. Valami különös betegségnek gondolta volna azt a szót, amit a strázsa mondott, amit még kölyökkorban ki lehet kezelni tehénhúggyal.*
- Akkor most le kell adni a fegyvereket? *Suttogja oda a Királynak, láthatóan ő jobban mozog ebben a közegben. Hiába a kőkemény alibi, mégis idegesen jár a pillantása egyik katonáról a másikra, homlokán kövér izzadtságcseppek jelennek meg a hűvös idő ellenére is.
Szótlanul követi Meronnant, mintha valami testőr vagy alacsonyabb rangú baka volna és tökéletesen meg is elégszik ezzel a felállással. Ez az a hely, ahol minden gond nélkül engedi át a kezdeményezést és a pofázást, mert törzsének sámánja szerint, ha szép nem vagy és okos se, akkor legalább tartsd a pofád, akkor talán békén hagynak.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7342-7361