//Creton figyel//
*Hallgatja a már szabadkozásnak is beillő monológot, és nem szól közbe. Feleslegesnek érzi, olyasminek, ami szót sem érdemel, nem rá tartoznak a Parancsnok döntéseinek motivációi, már csak a hierarchia miatt sem tartozik neki Creton magyarázattal. Épp ezért esnek jól a szavak, és tekint erre a pillanatra bizalmasabb viszonyként, mint ami, amúgy hadnagy és elöljárója között lehet. Emellett gondol bele még abba is, mennyire nehéz helyzetben lehetett a férfi, és ő maga mennyire nem vágyik ilyen feladatokra.
Na a látszattal valóban nem sokat szokott törődni, fújtat is egy nagyot ennek említésére, kisodorva ezzel egy kósza vörös tincset arcából, és ellenőrizve helyén marad-e a mennyezet.
Maga is úgy érzi alaposan körüljárták már a témát, megrágták minden irányból, és túl sok szót vesztegettek rá.*
-Jól van. Értesítelek mindenről. Mindig. A legapróbb részletekig.
*Adja meg magát végül, nem a rangjáért, csak hogy Creton elégedett legyen. Bár azért kérdéses mennyire lesz majd az, ha napi rendszerességgel kap jelentéseket, még arról is, ha Zia kétbetűs kitérőt tett.*
-Ó.
*Szomorodik el cseppet, hallva, hogy egyetlen társa a hadnagyságban nem ölelhető momentán. Majd jó kislányként marad csendben arra az időre, még a toll a papíron serceg. Téblábol, nézelődik falakra kihelyezett térképeket vizsgál, kitüntetések, oklevelek előtt somolyog. Közben fanyalog magában azon, hogy Cretonról úgy pattogott le minden aggodalma, személyes irányultságú kérdése, mint százéves festék a vályogfalról.*
-Parancs. Értettem.
*Veszi át a leveleket, és száját elhúzva biccent a feladataira. Vagyis iroda fogságra ítéltetett, hát ilyen nagy lenne a bűne?*
-A védelmezők szövetségét?
*Még nem nézte át az asztalán tornyosuló jelentéshalmazt, de róluk már halott, és bízik benne, több felbujtó csoport nem aktívkodik a városban.*
-Aon nem megfelelő a feladatra.
*Szúrja be kis megjegyzését bocsánatkérő hangon.*
-Aldast javasolnám. És lenne itt még pár apróság. Kezdetnek Aon esete.
*Kerüli meg a hatalmas íróasztalt, és telepszik annak sarkára, hanyagul neki dőlve, nem csusszanva fel rá.*
-A harcok alatt többször is megpiszkálták az élőholtak az elméjét, és erős a gyanúm, hogy ez maradandó károkat okozott. Nem mondom, hogy a befolyásuk alatt áll, de viselkedése mindenképp aggasztó. Se egység vezetést, se fontosabb feladatot nem bíznék rá. Sajnos az én szakértelmem ide kevés, hogy kikezeljem ebből az elmebajból. Ha te is jónak látod, őt a Vashegyre küldeném, az ottani mágusok, és vajákosok együtt biztosan segíteni tudnak.
*Várja be a választ, és ha nem kell tovább korteskednie ügye mellett folytatja.*
-A kikötővel nem kellene sokat várakoznunk. Láttam mikor a sötétisten a tündérkertbe zuhant. Találkoztam a követőivel, démonokkal. Most meggyengültek, nem elég szervezettek. Minél előbb lépünk, annál nagyobb az esélyünk a győzelemre. És ami ehhez kapcsolódik.
*Picit bánja, hogy nem írt listát, annyi mindent kell észben tartson, felsoroljon, hogy félő a végén valami lényeges marad ki.*
-A fegyverek. A mesterkardok hatásosnak bizonyultak, még a szellemek ellen is. Szeretném az őrmestereimet felszerelni mesterkardokkal. Ne aggódj, nem jelent ez plusz költséget, nem kérek nagyobb apanázst.
*És ha már fegyverek.*
-Emellett a harcok alatt zsákmányolt különleges, mágikus fegyvereket elkoboznám, és elzárnám azzal, hogy azt a városban ne használhassák, megkapnák, ha a frontra vonulnak.
*Meg az őrmesterek.*
-Őrmesterből most picit kifogyóban vagyok, így, hogy Aont lefokoztad. Véleményem szerint korai őt újra előléptetni. Engedélyt kérek kinevezésre, ehhez még átnézem az egységvezetők, hadnagyok jelentéseit.
*A témák között tart kicsi szünetet, várva Creton beleegyezéseit, meglátásait, szavait koránt sem úgy zárja, mint ki már búcsúzni készül.*
-A toborzást pedig fellendítem, holnap kimegy pár legényem és kihelyezi a felhívásokat.