Nincs játékban - Barakk
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Barakk | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 92 (1821. - 1840. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1840. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2014-12-21 19:59:48
Üzenet elküldve: 2014-12-21 19:59:48
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 359
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 359
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Mászunk a fényre//
*Nem baj, ha a kislány nem ért mindent, Kipp sincs a helyzet magaslatán, de éppen nem érdekli, hogy ki mit ért, és mit nem, egyelőre az a lényeg, ha sikítás nélkül bejutnának végre a gyakorlótérre. Őszintén megvallva nem hiányzik neki, hogy egy kislány sikoltozzon mellette, még a végén néhány tesztoszterontól túlfűtött, kigyúrt, önjelölt fontoskodó kérdőre vonná, amire persze nem igazán lenne normális válasz. Szóval jobb a békesség alapon nem sürgetőn, de azért határozottan mozdul az ajtóból, remélve, hogy a kis szöszke lány is nekilódul.
Végül csak betérnek az épületbe, ő maga fejét csóválva, fölemelt kezekkel mutatja a személyzetnek, hogy fegyvertelen, nincs semmi nála, persze, ha kell, aláveti magát a vizsgálatnak, átkutatásnak, névbemondásnak, egyszóval mindennek, amit normális keretek között kérhetnek a hely rendfenntartó erői. Egyébként sem az a testalkat, aki túl sokáig tudna fegyvert forgatni izomláz nélkül, meg hát majd meglátják esetlen mozdulatait, kik egy kicsit is orgyilkost sejtenek ártatlan ábrázata mögött. Személy szerint nincs elragadtatva a helytől, elég messze áll szívétől és lelkületétől a harc és annak minden válfaja. Talán élete későbbi részében változik a hozzáállása, de egyelőre megmarad a fegyvertelen csencselő, ki kerüli a veszélyt, bár úgyis lépten-nyomon belebotlik a problémákba.
Gigihez hasonlóan, lekap egy botot és előbb sétabotként funkcionálja, majd mint egy fadarabot, mit odébb akar hajítani emeli föl és figyeli a többieket, vagy akár kis társát mit is kell csinálnia.*
*Nem baj, ha a kislány nem ért mindent, Kipp sincs a helyzet magaslatán, de éppen nem érdekli, hogy ki mit ért, és mit nem, egyelőre az a lényeg, ha sikítás nélkül bejutnának végre a gyakorlótérre. Őszintén megvallva nem hiányzik neki, hogy egy kislány sikoltozzon mellette, még a végén néhány tesztoszterontól túlfűtött, kigyúrt, önjelölt fontoskodó kérdőre vonná, amire persze nem igazán lenne normális válasz. Szóval jobb a békesség alapon nem sürgetőn, de azért határozottan mozdul az ajtóból, remélve, hogy a kis szöszke lány is nekilódul.
Végül csak betérnek az épületbe, ő maga fejét csóválva, fölemelt kezekkel mutatja a személyzetnek, hogy fegyvertelen, nincs semmi nála, persze, ha kell, aláveti magát a vizsgálatnak, átkutatásnak, névbemondásnak, egyszóval mindennek, amit normális keretek között kérhetnek a hely rendfenntartó erői. Egyébként sem az a testalkat, aki túl sokáig tudna fegyvert forgatni izomláz nélkül, meg hát majd meglátják esetlen mozdulatait, kik egy kicsit is orgyilkost sejtenek ártatlan ábrázata mögött. Személy szerint nincs elragadtatva a helytől, elég messze áll szívétől és lelkületétől a harc és annak minden válfaja. Talán élete későbbi részében változik a hozzáállása, de egyelőre megmarad a fegyvertelen csencselő, ki kerüli a veszélyt, bár úgyis lépten-nyomon belebotlik a problémákba.
Gigihez hasonlóan, lekap egy botot és előbb sétabotként funkcionálja, majd mint egy fadarabot, mit odébb akar hajítani emeli föl és figyeli a többieket, vagy akár kis társát mit is kell csinálnia.*
1839. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2014-12-21 14:46:43
Üzenet elküldve: 2014-12-21 14:46:43
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Miért ne? Ennyi kell!//
*Segíteni vágyó ujjai alól még célba érkezésük előtt csusszan ki az a bizonyos fájós váll, természetesen gazdája egész testével egyetemben. Nem is tudja mire számított igazán, hisz nincs csodatevő érintése, akkor meg minek is hagyná nyomkorászni magát bátyja.
Az a zavart kifejezés, mit hiába torzítják Jaz arcát véraláfutások és dagadások, mégis felismerni vélt meggyötört vonásain, nem sértettségre, inkább egy fojtott félmosolyra késztetik. A gúnyos megjegyzés viszont már koránt sem ér el ilyen kedvező hatást.
Először is nem érti, mije is viszkethet és mi köze van most annak ehhez az egészhez. A kurtizánok között töltött idő alatt mocskos beszéd ugyan ragadt rá jócskán, az ehhez hasonló árnyalt utalások elkerülték sokat hallott füleit. Meg persze a már jól ismert és sosem szívesen fogadott gúny... Némi fölényeskedéssel és idiótának nézéssel karöltve. Ennél sokkal kevesebb is előhívhatja kiscsillagunk pulykadühét, mi menetrend szerint érkezik ezúttal is. Hogy jellemének sikeres megnevelése, vagy józan eszének csitító duruzsolása, mi miatt nem kezd hangosan hisztizni, csak az égiek tudhatják.*
- Bocs, hogy érdekelt.
*Suttogja azért igen sértetten, majd dacosan ugyan, de hozzálát a körbenézéshez.*
- Nem tudom. A fiúnak, aki beengedett hiányzott elöl három foga. Már nem volt feldagadva a szája, de a seb még látszott rajta. Valakinek biztos nem tetszettek a szabályok.
*Rántja meg mindkét egészséges vállát, a szükségesnél talán látványosabban.*
- Annak a törpének ott *biccent aprót a tőlük jobbra gyakorlatozó felé* biztos sokkal nehezebb az igazi kalapácsa, mert ezt úgy lóbálja, mint egy tollpárnát.
*Sanda félmosoly húzódik eddig sértett ívben görbült ajkára, hiszen valóban elég mulatságos látványt nyújt a gyakorló fegyverekhez nem szokott aprónép.*
- Ilyenekre gondoltál ó mesterem?
*Túlzó alázatossággal kérdez, miközben karjait mellkasa elé kulcsolja. A válasz azért valóban érdekli, nem egészen biztos dolgában.*
*Segíteni vágyó ujjai alól még célba érkezésük előtt csusszan ki az a bizonyos fájós váll, természetesen gazdája egész testével egyetemben. Nem is tudja mire számított igazán, hisz nincs csodatevő érintése, akkor meg minek is hagyná nyomkorászni magát bátyja.
Az a zavart kifejezés, mit hiába torzítják Jaz arcát véraláfutások és dagadások, mégis felismerni vélt meggyötört vonásain, nem sértettségre, inkább egy fojtott félmosolyra késztetik. A gúnyos megjegyzés viszont már koránt sem ér el ilyen kedvező hatást.
Először is nem érti, mije is viszkethet és mi köze van most annak ehhez az egészhez. A kurtizánok között töltött idő alatt mocskos beszéd ugyan ragadt rá jócskán, az ehhez hasonló árnyalt utalások elkerülték sokat hallott füleit. Meg persze a már jól ismert és sosem szívesen fogadott gúny... Némi fölényeskedéssel és idiótának nézéssel karöltve. Ennél sokkal kevesebb is előhívhatja kiscsillagunk pulykadühét, mi menetrend szerint érkezik ezúttal is. Hogy jellemének sikeres megnevelése, vagy józan eszének csitító duruzsolása, mi miatt nem kezd hangosan hisztizni, csak az égiek tudhatják.*
- Bocs, hogy érdekelt.
*Suttogja azért igen sértetten, majd dacosan ugyan, de hozzálát a körbenézéshez.*
- Nem tudom. A fiúnak, aki beengedett hiányzott elöl három foga. Már nem volt feldagadva a szája, de a seb még látszott rajta. Valakinek biztos nem tetszettek a szabályok.
*Rántja meg mindkét egészséges vállát, a szükségesnél talán látványosabban.*
- Annak a törpének ott *biccent aprót a tőlük jobbra gyakorlatozó felé* biztos sokkal nehezebb az igazi kalapácsa, mert ezt úgy lóbálja, mint egy tollpárnát.
*Sanda félmosoly húzódik eddig sértett ívben görbült ajkára, hiszen valóban elég mulatságos látványt nyújt a gyakorló fegyverekhez nem szokott aprónép.*
- Ilyenekre gondoltál ó mesterem?
*Túlzó alázatossággal kérdez, miközben karjait mellkasa elé kulcsolja. A válasz azért valóban érdekli, nem egészen biztos dolgában.*
1838. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2014-12-20 18:49:24
Üzenet elküldve: 2014-12-20 18:49:24
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Miért ne? Ennyi kell!//
*Véleménye szerint elég egyértelműen tájékoztatta Ewicát arról, mire is vágyik Halax, és mit kell holnap reggelig beszerezniük. Vagy épp mit nem.
Háttal állva a lánynak nem észleli az őt fürkésző, csodáló pillantásokat. Szerencsére. Más különben kénytelen lenne kiborulni, és adni itt a keménykezű mestert. Azt a szerepet meg pont rühelli, valami elhallgatott gyermekkori trauma miatt.
Kérdésére nem kap megfelelő választ, ám nem azért hátrál két lépést, arcán dühös ijedtséggel. Ismét elhúzódik Ewica érintése elől, ahogy tette azt reggel is, mikor összevert arcát akarta végigsimítani. Bár nyilván csak fájdalommal járna most a szöszke finom ujjainak minden lágy cirógatása még sem szeretne újra olyan kellemetlen helyzetbe sodródni, hol nem ura önmagának, avagy az eseményeknek.
Talán megbántja ezzel testvérét, az sem érdekli, még egyszerűbb is lenne minden. Zavara egy pillanatig jól látható, de hamar rendezi arcát közönyösbe. Nagyot nyelve fojtja el az igényt, hogy sajnáltassa, babusgattassa magát egy percig sebesülései miatt.*
-Igen.
*Bólint rá valamire határozottan, és nem épp kedvesen.*
-Azt már tudjuk, hogy indokolatlanul túl sok figyelmet fordítasz rám.
*Esélyt sem ad reagálásra, sértő gúnnyal, de halkan peregnek szavai tovább.*
-A feladat viszont az lenne, hogy felülkerekedve azon, ami viszket elkezd végre sorolni ezen dicső intézmény, és az itt tartózkodók szembetűnő, értékes vonásait.
*Kérdő tekintettel méregeti a lányt, összefonva karjait mellkasa előtt erőltet szigort, majd mégis ad egy kis könnyítést a vizsga előtt.*
-Gondolj az első tanítási napra. Nem sokban különbözik ez sem.
*Utal arra a hatokkal ezelőtti leckére, mikor vidáman játszadoztak a gazdagnegyedben. Mások érzelmeivel.*
*Véleménye szerint elég egyértelműen tájékoztatta Ewicát arról, mire is vágyik Halax, és mit kell holnap reggelig beszerezniük. Vagy épp mit nem.
Háttal állva a lánynak nem észleli az őt fürkésző, csodáló pillantásokat. Szerencsére. Más különben kénytelen lenne kiborulni, és adni itt a keménykezű mestert. Azt a szerepet meg pont rühelli, valami elhallgatott gyermekkori trauma miatt.
Kérdésére nem kap megfelelő választ, ám nem azért hátrál két lépést, arcán dühös ijedtséggel. Ismét elhúzódik Ewica érintése elől, ahogy tette azt reggel is, mikor összevert arcát akarta végigsimítani. Bár nyilván csak fájdalommal járna most a szöszke finom ujjainak minden lágy cirógatása még sem szeretne újra olyan kellemetlen helyzetbe sodródni, hol nem ura önmagának, avagy az eseményeknek.
Talán megbántja ezzel testvérét, az sem érdekli, még egyszerűbb is lenne minden. Zavara egy pillanatig jól látható, de hamar rendezi arcát közönyösbe. Nagyot nyelve fojtja el az igényt, hogy sajnáltassa, babusgattassa magát egy percig sebesülései miatt.*
-Igen.
*Bólint rá valamire határozottan, és nem épp kedvesen.*
-Azt már tudjuk, hogy indokolatlanul túl sok figyelmet fordítasz rám.
*Esélyt sem ad reagálásra, sértő gúnnyal, de halkan peregnek szavai tovább.*
-A feladat viszont az lenne, hogy felülkerekedve azon, ami viszket elkezd végre sorolni ezen dicső intézmény, és az itt tartózkodók szembetűnő, értékes vonásait.
*Kérdő tekintettel méregeti a lányt, összefonva karjait mellkasa előtt erőltet szigort, majd mégis ad egy kis könnyítést a vizsga előtt.*
-Gondolj az első tanítási napra. Nem sokban különbözik ez sem.
*Utal arra a hatokkal ezelőtti leckére, mikor vidáman játszadoztak a gazdagnegyedben. Mások érzelmeivel.*
1837. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2014-12-20 17:26:01
Üzenet elküldve: 2014-12-20 17:26:01
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Miért ne? Ennyi kell!//
*Nem olyasmit keresnek. Mondjuk badarság is lenne olyannal harcolni tanulni, ami nem áll rendelkezésére, ezt be kell látnia. Botja sincs ugyan, legjobb tudomása szerint a srácnak se, szerzése mégis könnyebb lehet, mint akármilyen pengés fegyveré. Ezzel pedig mindenféle visszakérdezés vagy értetlenkedő tekintet nélkül meg is magyarázta saját magának minden felmerülő kérdését.
Figyelmét így saját eszköz keresése helyett Jaz gyakorlatozására irányítja. Zöldjei, ha nem is kistányér méretűre, de bizonyos mértékig elkerekednek, hiszen korábban még sosem látta a félvért ilyen manővereket végezni. S avatatlan szemeinek egész mesterinek tűnnek a mozdulatok. Persze az ő figyelmét sem kerülheti el az a bizonyos váll, s ha pontosan nem is tudja megmondani, hogy mi, abban biztos, hogy valami nincsen rendben vele. Lép is gyorsan, ahogy a másik masszírozni kezdi magát, óvatos kísérletet téve a fájlalt tag érintésére.*
- Azt, hogy ez neked biztos nagyon fáj.
*Biztos benne, hogy egyáltalán nem erre irányult a kérdés, mást mégsem tudna most felelni. Korábban nem igen keveredett harci helyzetbe, egy-két pofonon kívül, mit elszenvedett és most is csak a fiút nézte az őrök helyett.
Mindenesetre, ha engedik, tesz néhány masszírozó mozdulatot ő is a sérült vállon, vigyázva, nehogy még több kellemetlenséget okozzon.*
*Nem olyasmit keresnek. Mondjuk badarság is lenne olyannal harcolni tanulni, ami nem áll rendelkezésére, ezt be kell látnia. Botja sincs ugyan, legjobb tudomása szerint a srácnak se, szerzése mégis könnyebb lehet, mint akármilyen pengés fegyveré. Ezzel pedig mindenféle visszakérdezés vagy értetlenkedő tekintet nélkül meg is magyarázta saját magának minden felmerülő kérdését.
Figyelmét így saját eszköz keresése helyett Jaz gyakorlatozására irányítja. Zöldjei, ha nem is kistányér méretűre, de bizonyos mértékig elkerekednek, hiszen korábban még sosem látta a félvért ilyen manővereket végezni. S avatatlan szemeinek egész mesterinek tűnnek a mozdulatok. Persze az ő figyelmét sem kerülheti el az a bizonyos váll, s ha pontosan nem is tudja megmondani, hogy mi, abban biztos, hogy valami nincsen rendben vele. Lép is gyorsan, ahogy a másik masszírozni kezdi magát, óvatos kísérletet téve a fájlalt tag érintésére.*
- Azt, hogy ez neked biztos nagyon fáj.
*Biztos benne, hogy egyáltalán nem erre irányult a kérdés, mást mégsem tudna most felelni. Korábban nem igen keveredett harci helyzetbe, egy-két pofonon kívül, mit elszenvedett és most is csak a fiút nézte az őrök helyett.
Mindenesetre, ha engedik, tesz néhány masszírozó mozdulatot ő is a sérült vállon, vigyázva, nehogy még több kellemetlenséget okozzon.*
1836. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2014-12-20 17:06:46
Üzenet elküldve: 2014-12-20 17:06:46
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Miért ne? Ennyi kell!//
*Természetesen Jaz figyelmét sem kerülte el kishúgának testi változásai, arra ékes példa az előző este történtek. Még sem gondolja, hogy konkrét gyakorlótéri izzasztással kellene bármit is fejlesztenie Ewicán. És lehet, a lány számára úgy tűnik oktatásából kimaradt a fizikai erőnlét fejlesztése Jaz mégis elégedett az eddigiekkel. Hisz szinte folyton mozgásban vannak, hatalmas sétákat tesznek meg, éjszaka, részegen. Na meg egy nyeszlett kis vakarcsot minek is kínozzon ennél jobban. Pláne, hogy hite szerint nem erővel kell megoldani a problémás helyzeteket.
Aprócskát bólint a lány válaszára.*
-Nos.
*Lendíti meg a botot oldalra.*
-Mi nem ilyesmit keresünk.
*Magyaráz elégedett mosollyal. És lép félre kissé, hogy legyen helye. Nem lenne szerencsés, ha épp ő zúzná be Ewi kobakját, még az este beállta előtt.
Próbál pár mozdulatot, suhint, kilép, letámaszt, elég gyakorlott. Mármint egy totálisan kezdőhöz képest. És elég suta sérült válla miatt. Fejcsóválva hagyja félbe az egészet, amúgy sem amiatt jöttek ide. Pusztán csak kardnézőbe.
Fegyverét egy sóhajjal támasztja vissza az állványhoz, és vállát kezdi masszírozni jobbjával, kelletlenül fintorogva.*
-Ezzel majd még kezdenünk kell valamit.
*Jegyzi meg a pontos teendő biztos, de nem kívánt tudatában.*
-Na halljam, mit tapasztaltál eddig?
*Természetesen Jaz figyelmét sem kerülte el kishúgának testi változásai, arra ékes példa az előző este történtek. Még sem gondolja, hogy konkrét gyakorlótéri izzasztással kellene bármit is fejlesztenie Ewicán. És lehet, a lány számára úgy tűnik oktatásából kimaradt a fizikai erőnlét fejlesztése Jaz mégis elégedett az eddigiekkel. Hisz szinte folyton mozgásban vannak, hatalmas sétákat tesznek meg, éjszaka, részegen. Na meg egy nyeszlett kis vakarcsot minek is kínozzon ennél jobban. Pláne, hogy hite szerint nem erővel kell megoldani a problémás helyzeteket.
Aprócskát bólint a lány válaszára.*
-Nos.
*Lendíti meg a botot oldalra.*
-Mi nem ilyesmit keresünk.
*Magyaráz elégedett mosollyal. És lép félre kissé, hogy legyen helye. Nem lenne szerencsés, ha épp ő zúzná be Ewi kobakját, még az este beállta előtt.
Próbál pár mozdulatot, suhint, kilép, letámaszt, elég gyakorlott. Mármint egy totálisan kezdőhöz képest. És elég suta sérült válla miatt. Fejcsóválva hagyja félbe az egészet, amúgy sem amiatt jöttek ide. Pusztán csak kardnézőbe.
Fegyverét egy sóhajjal támasztja vissza az állványhoz, és vállát kezdi masszírozni jobbjával, kelletlenül fintorogva.*
-Ezzel majd még kezdenünk kell valamit.
*Jegyzi meg a pontos teendő biztos, de nem kívánt tudatában.*
-Na halljam, mit tapasztaltál eddig?
1835. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2014-12-20 16:42:20
Üzenet elküldve: 2014-12-20 16:42:20
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Miért ne? Ennyi kell!//
*Képtelen válasz nélkül hagyni azt a bizonyos félmosolyt, így cinkosan görbít egy egész hasonlatost. A néhány mozdulatra viszont, a sanda célozgatásokon kívül is meglehetősen kíváncsi. Eddig csak elméjét pallérozta a srác mindenféle rosszra, fizikumán nem edzettek együtt még sosem. Semmilyen értelemben. Meglehet kezdeti gebesége az oka, hogy kímélve volt, az elmúlt hatokban viszont szépen megkerekedett azokon a helyeken, hol idáig csontja szinte átdöfte bőrét. Jobban volt táplálva, ha nem is királyokhoz méltón, meg hát olyan korban van, mikor egy emberlány teste akár egyik napról a másikra is képes észrevehető változásokat produkálni.
De mindegy is, hogy hogyan, s miért, most edzeni kell, így saját porcikái helyett mestere szavaira irányítja figyelmét.*
- Látom.
*Suttogja vissza igenlését, a fegyvereket illető kérdésre viszont csak bólint egyet. Nem igazán tudja még, mire akar kilyukadni Jaz, kételkedésnek mégsem mutatja szikráját sem. Ahogy pedig a fiú kézbe veszi a megfelelőnek nyilvánított botot, egy ugyan olyan kutatásába kezd, feltételezve, ezt várják tőle.*
*Képtelen válasz nélkül hagyni azt a bizonyos félmosolyt, így cinkosan görbít egy egész hasonlatost. A néhány mozdulatra viszont, a sanda célozgatásokon kívül is meglehetősen kíváncsi. Eddig csak elméjét pallérozta a srác mindenféle rosszra, fizikumán nem edzettek együtt még sosem. Semmilyen értelemben. Meglehet kezdeti gebesége az oka, hogy kímélve volt, az elmúlt hatokban viszont szépen megkerekedett azokon a helyeken, hol idáig csontja szinte átdöfte bőrét. Jobban volt táplálva, ha nem is királyokhoz méltón, meg hát olyan korban van, mikor egy emberlány teste akár egyik napról a másikra is képes észrevehető változásokat produkálni.
De mindegy is, hogy hogyan, s miért, most edzeni kell, így saját porcikái helyett mestere szavaira irányítja figyelmét.*
- Látom.
*Suttogja vissza igenlését, a fegyvereket illető kérdésre viszont csak bólint egyet. Nem igazán tudja még, mire akar kilyukadni Jaz, kételkedésnek mégsem mutatja szikráját sem. Ahogy pedig a fiú kézbe veszi a megfelelőnek nyilvánított botot, egy ugyan olyan kutatásába kezd, feltételezve, ezt várják tőle.*
1834. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2014-12-20 16:24:49
Üzenet elküldve: 2014-12-20 16:24:49
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Miért ne? Ennyi kell!//
*Jaz sem szöszöl túl sokat a beléptető rendszernek kikiáltott, pult mögött gubbasztó legénynél, egy üdvözlő bólintás kíséretében adja le tőrét, és tarisznyáját megőrzésre, majd követi húgát.*
-Csak pár mozdulatot.
*Közli sejtelmes félmosollyal még botot választ magának.*
-Látod az őröket?
*Teszi fel a kérdést halkan, elmélyülten vizsgálgatva az állványon sorakozó fadarabokat. Még szemöldökét is összevonná, hogy kifejezésre juttassa mennyire koncentrál, viszont ez arcának összevertsége okán túl fájdalmas manőver lenne.*
-Látod a fegyvereiket?
*Végre kézbe is vesz egy alkalmasnak tűnő seprűnyél szerűséget. Immár figyelmét teljesen erre összpontosítja.*
*Jaz sem szöszöl túl sokat a beléptető rendszernek kikiáltott, pult mögött gubbasztó legénynél, egy üdvözlő bólintás kíséretében adja le tőrét, és tarisznyáját megőrzésre, majd követi húgát.*
-Csak pár mozdulatot.
*Közli sejtelmes félmosollyal még botot választ magának.*
-Látod az őröket?
*Teszi fel a kérdést halkan, elmélyülten vizsgálgatva az állványon sorakozó fadarabokat. Még szemöldökét is összevonná, hogy kifejezésre juttassa mennyire koncentrál, viszont ez arcának összevertsége okán túl fájdalmas manőver lenne.*
-Látod a fegyvereiket?
*Végre kézbe is vesz egy alkalmasnak tűnő seprűnyél szerűséget. Immár figyelmét teljesen erre összpontosítja.*
1833. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2014-12-20 16:10:56
Üzenet elküldve: 2014-12-20 16:10:56
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Miért ne? Ennyi kell!//
*Legelső Artheniorban töltött napja óta nem járt a közelben sem újra. Mégis tudja jól, ha beljebb kívánnak térni, márpedig ők kívánnak, minden ártásra alkalmas fegyverzetet le kell adniuk. Nála mondjuk nem igazán akad ilyen eszköz, így zsebeit lapogatva nemet bólint csak az ajtónállónak, remélve ezzel bizonyít.
Korábban búcsúztatott atyja nélkül, másodmagával érkezik meg és tér beljebb rögvest, ha nem akadályozzák, némi céltalan szemlélődést követően egyenesen a kifigyelt gyakorlófegyverekig.*
- Mit akarsz mutatni?
*A remélhetőleg hallótávolságon belül tartózkodó félvér felé intézi kérdését, a nagy kínálattól eltanácstalanodva.*
*Legelső Artheniorban töltött napja óta nem járt a közelben sem újra. Mégis tudja jól, ha beljebb kívánnak térni, márpedig ők kívánnak, minden ártásra alkalmas fegyverzetet le kell adniuk. Nála mondjuk nem igazán akad ilyen eszköz, így zsebeit lapogatva nemet bólint csak az ajtónállónak, remélve ezzel bizonyít.
Korábban búcsúztatott atyja nélkül, másodmagával érkezik meg és tér beljebb rögvest, ha nem akadályozzák, némi céltalan szemlélődést követően egyenesen a kifigyelt gyakorlófegyverekig.*
- Mit akarsz mutatni?
*A remélhetőleg hallótávolságon belül tartózkodó félvér felé intézi kérdését, a nagy kínálattól eltanácstalanodva.*
1832. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2014-12-20 12:43:12
Üzenet elküldve: 2014-12-20 12:43:12
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Gyakorlás//
*A gyakorlópálya közepén ül, félúton a céltábla és a kezdővonal között a földön, lábait keresztbe vetve, combjain nyugtatva keresztben az elf íjat. Kellemes fáradtság uralja minden porcikáját, a karjait mintha egy másik testhez tartoznának, szinte érzéketlenné váltak. Az ujjaiban fájdalom ég, mely a derekába is befészkelte magát... de elégedett.
Az utolsó, ötven méterre lévő céltáblára szinte az összes gyakorlóvesszőt ellőtte, a tegezében alig maradt féltucat nyíl.
A homlokáról kövér verejtékcseppek gördülnek az orrnyergére, amit az kabátja ujjával maszatol el és fáradtan felemeli a fejét a céltáblára.
A vörös foltot több nyílvesszőt is felnyársalta, már csaknem feladta, de végül csak sikerült öt nyíllal telibe trafálnia. Elégedett a gyakorlással, minél többet jár ide gyakorolni, annál jobb és jobb lesz. A keze biztosabb, a lövései pontosabbak és ez a cél.
A gyakorlás ugyanolyan fontos az íjászatban, mint a kardvívásban, vagy más, gyakorlással fejleszthető készségben. Nem beszélve arról, hogy amíg gyakorol, minden evilági gondját és baját képes kizárni tudatából, és csak az íj, a nyíl és a cél létezik.
Olyan ez, mint egy békés sziget az őrület tengerén, ahová a tudat hajója kiköthet, ha úgy érzi, képtelen már tovább elviselni a városi élet káoszát.
Fertályóra is eltelik, mire megmozdul. Feltápászkodik, halkan felnyög és kinyújtóztatja elgémberedett, savas izomlázzal küzdő tagjait és elindul a céltábla felé, hogy összeszedje a kilőtt vesszőket. Egymás után húzza i a nyilakat, majd visszateszi őket a tegezbe. Amikor végez, visszaviszi őket a pulthoz, majd visszaveszi saját, acélhegyű nyilait.
Kurtán biccentve elköszön, majd kilép a sötét utcára, hogy haza induljon. Egy kis pihenés rá fog férni és lassan azon is elgondolkodhat, mit kezdjen magával a városban.*
*A gyakorlópálya közepén ül, félúton a céltábla és a kezdővonal között a földön, lábait keresztbe vetve, combjain nyugtatva keresztben az elf íjat. Kellemes fáradtság uralja minden porcikáját, a karjait mintha egy másik testhez tartoznának, szinte érzéketlenné váltak. Az ujjaiban fájdalom ég, mely a derekába is befészkelte magát... de elégedett.
Az utolsó, ötven méterre lévő céltáblára szinte az összes gyakorlóvesszőt ellőtte, a tegezében alig maradt féltucat nyíl.
A homlokáról kövér verejtékcseppek gördülnek az orrnyergére, amit az kabátja ujjával maszatol el és fáradtan felemeli a fejét a céltáblára.
A vörös foltot több nyílvesszőt is felnyársalta, már csaknem feladta, de végül csak sikerült öt nyíllal telibe trafálnia. Elégedett a gyakorlással, minél többet jár ide gyakorolni, annál jobb és jobb lesz. A keze biztosabb, a lövései pontosabbak és ez a cél.
A gyakorlás ugyanolyan fontos az íjászatban, mint a kardvívásban, vagy más, gyakorlással fejleszthető készségben. Nem beszélve arról, hogy amíg gyakorol, minden evilági gondját és baját képes kizárni tudatából, és csak az íj, a nyíl és a cél létezik.
Olyan ez, mint egy békés sziget az őrület tengerén, ahová a tudat hajója kiköthet, ha úgy érzi, képtelen már tovább elviselni a városi élet káoszát.
Fertályóra is eltelik, mire megmozdul. Feltápászkodik, halkan felnyög és kinyújtóztatja elgémberedett, savas izomlázzal küzdő tagjait és elindul a céltábla felé, hogy összeszedje a kilőtt vesszőket. Egymás után húzza i a nyilakat, majd visszateszi őket a tegezbe. Amikor végez, visszaviszi őket a pulthoz, majd visszaveszi saját, acélhegyű nyilait.
Kurtán biccentve elköszön, majd kilép a sötét utcára, hogy haza induljon. Egy kis pihenés rá fog férni és lassan azon is elgondolkodhat, mit kezdjen magával a városban.*
1831. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2014-12-18 15:01:05
Üzenet elküldve: 2014-12-18 15:01:05
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Egy új kezdet//
*Ha mélyalvásának ideje alatt egyetlen kisnövésű gnóm, vagy törpe sem dicsekedett el az újonnan szerzett „óriásverő” becenévvel, akkor bizonyára csak egy másik óriás jöhetett szóba. Hogy egy darab szarvascombon, vagy különböző alkímiai vegyületek definiálásán kaptak össze, valószínűleg sosem fogjuk megtudni.* - Wott mester, üres hassal nem lehet utat keresni.*Bök mutatóujjával egy tetszőleges irányba maga előtt. Mivel az idős gnóm nem siet, ezért szinte már komikus látványt nyújtanak ők ketten. A gnóm a maga saját tempójában sétál, az óriás pedig darabosan cammog mellette. Néhány perc után azonban akinek éles a szeme annak feltűnhet, hogy máris kiegyensúlyozottabban sétál, apróbbakat lép, sokkal ruganyosabban mint azt egy óriástól várnánk. Ösztönösen teszi mindezt, mert szinte tátott szájjal bámulja meg a gazdagnegyed pompáját. Ha odafigyelne a lépésére, talán csak rosszabb lenne. Nem is igazán a gazdagság, mint inkább a formák és színek világa, a nyüzsgő emberek forgataga nyűgözi le. Nem úgy tűnik mint aki beszélne, mint inkább ő most egy hatalmas nagy üres edény, ami arra vár hogy megtöltsék. Addig követi újdonsült barátját, mankóját ebben az új világban, míg azt nem mondja, megérkeztünk*
*Ha mélyalvásának ideje alatt egyetlen kisnövésű gnóm, vagy törpe sem dicsekedett el az újonnan szerzett „óriásverő” becenévvel, akkor bizonyára csak egy másik óriás jöhetett szóba. Hogy egy darab szarvascombon, vagy különböző alkímiai vegyületek definiálásán kaptak össze, valószínűleg sosem fogjuk megtudni.* - Wott mester, üres hassal nem lehet utat keresni.*Bök mutatóujjával egy tetszőleges irányba maga előtt. Mivel az idős gnóm nem siet, ezért szinte már komikus látványt nyújtanak ők ketten. A gnóm a maga saját tempójában sétál, az óriás pedig darabosan cammog mellette. Néhány perc után azonban akinek éles a szeme annak feltűnhet, hogy máris kiegyensúlyozottabban sétál, apróbbakat lép, sokkal ruganyosabban mint azt egy óriástól várnánk. Ösztönösen teszi mindezt, mert szinte tátott szájjal bámulja meg a gazdagnegyed pompáját. Ha odafigyelne a lépésére, talán csak rosszabb lenne. Nem is igazán a gazdagság, mint inkább a formák és színek világa, a nyüzsgő emberek forgataga nyűgözi le. Nem úgy tűnik mint aki beszélne, mint inkább ő most egy hatalmas nagy üres edény, ami arra vár hogy megtöltsék. Addig követi újdonsült barátját, mankóját ebben az új világban, míg azt nem mondja, megérkeztünk*
1830. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2014-12-18 02:44:41
Üzenet elküldve: 2014-12-18 02:44:41
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Gyakorlás//
*Mire a második céltábla vöröslő közepét is öt gyakorlóvessző üti át egymás után, addigra már kezd zsibbadni a könnyúléptű karja. Csaknem száz nyílvesszőt küldött eddig útjára az elf íjjal és még közel ugyanennyi vár rá, ha az utolsó céltáblát is teljesíteni akarja.
Az első verejtékcseppek már megjelentek a homlokán, néhány ezüst hajtincs is kiszabadult a szoros varkocsból. Kecses ujjaival hegyes fülei mögé igazítja a rakoncátlan tincseket, majd összeszedi a gyakorlóvesszőket a középső táblából, majd halk sóhajjal a következő céltábla elé lép. Éles elf szemeivel jól látja a célpontot, az ötven lépésnyire álló szalmatáblát, közepén a vörös folttal. Ezt lesz a legnehezebb teljesíteni. A cél ugyanaz, öt nyílvesszővel felnyársalni a céltábla közepét... egymás után.
Lenyugtatja gondolatait, szívének dobbanásait számlálva visszaszámol, s amikor már lélegzete lelassult, nyílvesszőt helyez az idegre, majd felajzva az íjat villámgyorsan útjára engedi.
A nyíl egyetlen pillanat alatt vágódik a céltáblába, rezegve állapodva meg a vörös folt közepén.
A könnyűléptű halovány mosollyal nyugtázza a találatot, majd újabb vesszőért nyúl a tegezébe. A következő lövés persze nem találja el a vörös foltot. A tábla alsó harmadába csapódik, amit enyhe szájhúzást vált ki az elfből.
Ez hosszú menet lesz...*
*Mire a második céltábla vöröslő közepét is öt gyakorlóvessző üti át egymás után, addigra már kezd zsibbadni a könnyúléptű karja. Csaknem száz nyílvesszőt küldött eddig útjára az elf íjjal és még közel ugyanennyi vár rá, ha az utolsó céltáblát is teljesíteni akarja.
Az első verejtékcseppek már megjelentek a homlokán, néhány ezüst hajtincs is kiszabadult a szoros varkocsból. Kecses ujjaival hegyes fülei mögé igazítja a rakoncátlan tincseket, majd összeszedi a gyakorlóvesszőket a középső táblából, majd halk sóhajjal a következő céltábla elé lép. Éles elf szemeivel jól látja a célpontot, az ötven lépésnyire álló szalmatáblát, közepén a vörös folttal. Ezt lesz a legnehezebb teljesíteni. A cél ugyanaz, öt nyílvesszővel felnyársalni a céltábla közepét... egymás után.
Lenyugtatja gondolatait, szívének dobbanásait számlálva visszaszámol, s amikor már lélegzete lelassult, nyílvesszőt helyez az idegre, majd felajzva az íjat villámgyorsan útjára engedi.
A nyíl egyetlen pillanat alatt vágódik a céltáblába, rezegve állapodva meg a vörös folt közepén.
A könnyűléptű halovány mosollyal nyugtázza a találatot, majd újabb vesszőért nyúl a tegezébe. A következő lövés persze nem találja el a vörös foltot. A tábla alsó harmadába csapódik, amit enyhe szájhúzást vált ki az elfből.
Ez hosszú menet lesz...*
1829. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2014-12-17 16:08:55
Üzenet elküldve: 2014-12-17 16:08:55
ÚJ
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Egy új kezdet//
-Hát ez már csak így lesz. *Neveti el magát az öreg. Neki persze könnyű dolga van, az ablakon is úgy járhatna ki és be mint más a főkapun. Érdeklődve hallgatja az óriás beszédét. Ami elromlott azt Wott mester megjavítja. Így van ez az órákkal a bögrékkel éppúgy mint az elveszett életekkel. Amit az óriásban lát az részben szakmai kihívás, részben egy jólelkű derék gyerek, aki megérdemli, hogy visszakapja az emlékeit, vagy legalább néhány újat szerezzen.* -Nyilván már van ellensége. *Emeli föl a szemét az óriás fején lévő sebre. Azt nem lehet tudni ki ez az ellenség, de nyilván nem gnóm és a törpe sem valószínű.* -Akkor viszont valahol barátainak is kell lennie, és egy útnak ami alatt megismerte őket. *A zsebére csap amiben megcsörren munkájának jutalma.* -Van egy fogadó a főtéren. A pegazus. *Pöffent egy újabb nagy füstkarikát a levegőbe.* -Ott egész jól főznek. *Aztán megnyugtatóan még hozzáteszi.* -És magasan van a főgerenda.
*El is veszi vállát a faltól, és tesz pár lépést a gazdagnegyed irányába. Azon gondolkozik, vajon az ébredése után mennyire fogja lenyűgözni újdonsült barátját az itt látható pompa és ragyogás.*
-Hát ez már csak így lesz. *Neveti el magát az öreg. Neki persze könnyű dolga van, az ablakon is úgy járhatna ki és be mint más a főkapun. Érdeklődve hallgatja az óriás beszédét. Ami elromlott azt Wott mester megjavítja. Így van ez az órákkal a bögrékkel éppúgy mint az elveszett életekkel. Amit az óriásban lát az részben szakmai kihívás, részben egy jólelkű derék gyerek, aki megérdemli, hogy visszakapja az emlékeit, vagy legalább néhány újat szerezzen.* -Nyilván már van ellensége. *Emeli föl a szemét az óriás fején lévő sebre. Azt nem lehet tudni ki ez az ellenség, de nyilván nem gnóm és a törpe sem valószínű.* -Akkor viszont valahol barátainak is kell lennie, és egy útnak ami alatt megismerte őket. *A zsebére csap amiben megcsörren munkájának jutalma.* -Van egy fogadó a főtéren. A pegazus. *Pöffent egy újabb nagy füstkarikát a levegőbe.* -Ott egész jól főznek. *Aztán megnyugtatóan még hozzáteszi.* -És magasan van a főgerenda.
*El is veszi vállát a faltól, és tesz pár lépést a gazdagnegyed irányába. Azon gondolkozik, vajon az ébredése után mennyire fogja lenyűgözni újdonsült barátját az itt látható pompa és ragyogás.*
1828. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2014-12-17 14:51:05
Üzenet elküldve: 2014-12-17 14:51:05
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Egy új kezdet.//
*Egy kicsit megváratja a gnómot, mivel az óriás hiába érezte jól magát a feleszmélés után, azt a sok húst mozgatni is kell. Az első percben enyhe szédülés is jelentkezik, majd néhány suta hol nagyobb hol kisebb lépéssel, ösztönösen rálel arra, milyen tempóban is érdemes mozogni. Komótosan, ráérősen lépdel, bár így is olyan távolságot tesz meg, mint egy kisnövésű aki kapkodja a lábát. Képzeljünk csak el egy sietősen viharzó óriást. Ha nem veszi be úgy a kanyart ahogy kéne, még a szemben lévő fal másik oldalán találná magát az ott tartózkodók nagy megrökönyödésére, és porolhatná le magáról a fal darabjait, munkát kínálva ezzel a város mesterembereinek, részére pedig lefoglalva pár hét kényszerpihenőt egy cellában. Summa-summárum nem érdemes siettetni az óriásokat. Megfontolt járása közben fel is térképezi fejben a számára idegen helyszínt, így még a további fejsérüléseket is sikerül megelőznie: Itt egy csillár, ott egy szemöldökfa, amott egy csalafinta keresztgerenda. Mintha csak előre megbeszélték volna, bármelyik strázsával találkozik, mind egy adott irányba mutat: Ott az ajtó. Mikor kilép a napsütésre, mélyeket szippantgat a friss levegőből, és a napba bámul hunyorogva, mikor is lentről érkezik egy ismeretlen kérdés, azonban a gazdája ismerős.* - Wott mester! Alacsony a mennyezet. *Bök hüvelykjével a háta mögé.* - Bárhová megyek, előszörre járok arra. De talán mások ismernek. *Biccent, elkönyvelve magában, hogy ő bizony barátkozni fog, hátha valaki ismeri őt régről.* - Én nekem nincsen dolgom a mágiával. Nem is tudom mi a dolgom. Utam során barátokat gyűjtök, vagy ellenségeket? Volt-e már utam valaha? *Hiába vakargatja meg a tarkóját, megoldás nem érkezik, csak újabb lüktető fejfájás.*
- Lehet valahol enni Wott mester? Együnk. *Előkotorja a zsákja mélyéről az arannyal teli erszényt, és összeszorítja a markában, ami furcsa mód jó érzéssel tölti el.*
*Egy kicsit megváratja a gnómot, mivel az óriás hiába érezte jól magát a feleszmélés után, azt a sok húst mozgatni is kell. Az első percben enyhe szédülés is jelentkezik, majd néhány suta hol nagyobb hol kisebb lépéssel, ösztönösen rálel arra, milyen tempóban is érdemes mozogni. Komótosan, ráérősen lépdel, bár így is olyan távolságot tesz meg, mint egy kisnövésű aki kapkodja a lábát. Képzeljünk csak el egy sietősen viharzó óriást. Ha nem veszi be úgy a kanyart ahogy kéne, még a szemben lévő fal másik oldalán találná magát az ott tartózkodók nagy megrökönyödésére, és porolhatná le magáról a fal darabjait, munkát kínálva ezzel a város mesterembereinek, részére pedig lefoglalva pár hét kényszerpihenőt egy cellában. Summa-summárum nem érdemes siettetni az óriásokat. Megfontolt járása közben fel is térképezi fejben a számára idegen helyszínt, így még a további fejsérüléseket is sikerül megelőznie: Itt egy csillár, ott egy szemöldökfa, amott egy csalafinta keresztgerenda. Mintha csak előre megbeszélték volna, bármelyik strázsával találkozik, mind egy adott irányba mutat: Ott az ajtó. Mikor kilép a napsütésre, mélyeket szippantgat a friss levegőből, és a napba bámul hunyorogva, mikor is lentről érkezik egy ismeretlen kérdés, azonban a gazdája ismerős.* - Wott mester! Alacsony a mennyezet. *Bök hüvelykjével a háta mögé.* - Bárhová megyek, előszörre járok arra. De talán mások ismernek. *Biccent, elkönyvelve magában, hogy ő bizony barátkozni fog, hátha valaki ismeri őt régről.* - Én nekem nincsen dolgom a mágiával. Nem is tudom mi a dolgom. Utam során barátokat gyűjtök, vagy ellenségeket? Volt-e már utam valaha? *Hiába vakargatja meg a tarkóját, megoldás nem érkezik, csak újabb lüktető fejfájás.*
- Lehet valahol enni Wott mester? Együnk. *Előkotorja a zsákja mélyéről az arannyal teli erszényt, és összeszorítja a markában, ami furcsa mód jó érzéssel tölti el.*
1827. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2014-12-16 21:46:13
Üzenet elküldve: 2014-12-16 21:46:13
ÚJ
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Egy új kezdet.//
*Kifut a szobából és elindul még mielőtt bárki is meglátná és megkérdezni mi dolga erre. Gyorsan megkeresi az őt felkérő tiszt irodáját, majd megnyugtatja a falak állapotát illetően. A barakk remek kis építmény és kiváló állapotban van, vagy legalábbis az a része amit a gnóm ma leellenőrzött nem szorul felújításra, a többi részét meg nem vizsgálja meg, mert már amúgy is túllépte a hatáskörét.
Nemsokkal később, a munkadíjnak szánt pár arannyal és egy katonás kézrázással gazdagabban már pipájából eregeti a füstfelhőket és várja az óriás előkerülését. Számító módon épp a mellett az ajtó mellet foglalt helyet, ahol remélhetőleg az óriást kiengedik. Késsel a zsákjában, nyilván nem a gyakorlótér bábui közé fogják kiengedni.*
-Noss, eddig hogy tetszik a város? *Üdvözli az óriást ha az végre előkerül.* -A környéken négy nagy város van. *Próbál válaszolni a még bent elhangzott kérdésre, de látszik rajta, hogy megint egy kissé elkalandozott.* -Tűz, víz, föld és levegő. Négy város, négy elem, négy nagy mágiaág. Artheniornak a levegő jutott. *A másik három városról persze vajmi keveset tud, hiszen életének száz évében még sosem hagyta el a környéket.*
A hozzászólás írója (Ezüstkezű Whotolagg Avdkrer) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.12.16 21:53:22
*Kifut a szobából és elindul még mielőtt bárki is meglátná és megkérdezni mi dolga erre. Gyorsan megkeresi az őt felkérő tiszt irodáját, majd megnyugtatja a falak állapotát illetően. A barakk remek kis építmény és kiváló állapotban van, vagy legalábbis az a része amit a gnóm ma leellenőrzött nem szorul felújításra, a többi részét meg nem vizsgálja meg, mert már amúgy is túllépte a hatáskörét.
Nemsokkal később, a munkadíjnak szánt pár arannyal és egy katonás kézrázással gazdagabban már pipájából eregeti a füstfelhőket és várja az óriás előkerülését. Számító módon épp a mellett az ajtó mellet foglalt helyet, ahol remélhetőleg az óriást kiengedik. Késsel a zsákjában, nyilván nem a gyakorlótér bábui közé fogják kiengedni.*
-Noss, eddig hogy tetszik a város? *Üdvözli az óriást ha az végre előkerül.* -A környéken négy nagy város van. *Próbál válaszolni a még bent elhangzott kérdésre, de látszik rajta, hogy megint egy kissé elkalandozott.* -Tűz, víz, föld és levegő. Négy város, négy elem, négy nagy mágiaág. Artheniornak a levegő jutott. *A másik három városról persze vajmi keveset tud, hiszen életének száz évében még sosem hagyta el a környéket.*
A hozzászólás írója (Ezüstkezű Whotolagg Avdkrer) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.12.16 21:53:22
1826. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2014-12-16 21:17:16
Üzenet elküldve: 2014-12-16 21:17:16
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Egy új kezdet//
- Arthenior. A levegő városa. Miért hívják annak? *Talán az óriás nem csak emlékezet kieséstől szenved, hanem képzelgései is vannak, már ami a környezet felmérését érinti. Talán az amnéziája előtt törpe volt, akkor sokkal nagyobbnak tűnik a tér mint egy óriás világában. Az viszont képzelgésektől mentes tény, hogy díszvendégként foglalkoztak vele. Hiszen ha feltételezhetően városi őr is volna, miért nem egy valódi ispotályban kezelik? Furcsálkodva nézi ahogyanan Wott mester az alkarvédőn ügyködik.* - Tetszik a név. Arthenior. A vezért is így hívják? *Furcsának lehetne tartani a gnóm titokzatoskodását. De mivel ő az egyetlen kapocs a külvilággal aki képes megtölteni azt a nagy tök fejét tudással, issza minden szavát.* - Jól vagyok, jól. De sötétség van. Fény kell. Világ, amibe beleszagolhatok. Rendben. *Tekint le Wott mesterre, és biccent, majd elkerekedik a szeme, amikor az távozáshoz készül.* - Edzőtéren, megyek. Kérem, várjon meg. Megköszönöm a segítséget. *Végig követi figyelemmel az idős gnóm távozását. Menne utána most rögtön, de élesebb fülűek már a lépcsők kockaköveit hallják kopogni a gnóm cipőjének sürgölődő léptei alatt, mikor beviharzik a felcser, és egy maroknyi egyenruhás. Az elmés "Tehát felébredt"-től elindulva, a "mire emlékszik"-en át, a "ki maga"-val fűszerezve, hamarjában el is jutottunk addig, hogy megkérik az Artheniori törvények betartására, és hogy távozzon. Hálálkodva meglapogatja a felcser vállát, ezzel elküldi a régen vágyott betegszabadságára, és a zsákját a vállára kapva, döngő léptekkel az edzőtér felé indul. A lábai elindultak, elméje a fellegekben jár, sok-sok kérdést marcangolva, de hogy hová lyukad ki, az már egy másik történet.*
- Arthenior. A levegő városa. Miért hívják annak? *Talán az óriás nem csak emlékezet kieséstől szenved, hanem képzelgései is vannak, már ami a környezet felmérését érinti. Talán az amnéziája előtt törpe volt, akkor sokkal nagyobbnak tűnik a tér mint egy óriás világában. Az viszont képzelgésektől mentes tény, hogy díszvendégként foglalkoztak vele. Hiszen ha feltételezhetően városi őr is volna, miért nem egy valódi ispotályban kezelik? Furcsálkodva nézi ahogyanan Wott mester az alkarvédőn ügyködik.* - Tetszik a név. Arthenior. A vezért is így hívják? *Furcsának lehetne tartani a gnóm titokzatoskodását. De mivel ő az egyetlen kapocs a külvilággal aki képes megtölteni azt a nagy tök fejét tudással, issza minden szavát.* - Jól vagyok, jól. De sötétség van. Fény kell. Világ, amibe beleszagolhatok. Rendben. *Tekint le Wott mesterre, és biccent, majd elkerekedik a szeme, amikor az távozáshoz készül.* - Edzőtéren, megyek. Kérem, várjon meg. Megköszönöm a segítséget. *Végig követi figyelemmel az idős gnóm távozását. Menne utána most rögtön, de élesebb fülűek már a lépcsők kockaköveit hallják kopogni a gnóm cipőjének sürgölődő léptei alatt, mikor beviharzik a felcser, és egy maroknyi egyenruhás. Az elmés "Tehát felébredt"-től elindulva, a "mire emlékszik"-en át, a "ki maga"-val fűszerezve, hamarjában el is jutottunk addig, hogy megkérik az Artheniori törvények betartására, és hogy távozzon. Hálálkodva meglapogatja a felcser vállát, ezzel elküldi a régen vágyott betegszabadságára, és a zsákját a vállára kapva, döngő léptekkel az edzőtér felé indul. A lábai elindultak, elméje a fellegekben jár, sok-sok kérdést marcangolva, de hogy hová lyukad ki, az már egy másik történet.*
1825. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2014-12-16 20:12:46
Üzenet elküldve: 2014-12-16 20:12:46
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Gyakorlás//
*A nyilak szép sorban beletalálnak a céltábla közepébe, mire a könnyűléptű leengedi az íjat. Ezúttal már elégedetten indul el a tábla felé, hogy összegyűjtse a gyakorló-vesszőket. Miután a vesszők visszakerültek a tegezbe, újra a kiinduló ponthoz sétál komótosan és átáll ahhoz ahhoz a céltáblához, ami húsz lépéssel távolabb van.
Újra vesszőt helyez az idegre és lő.
Mások számára talán monotonnak tűnhet ez a fajta gyakorlás, de az elfek számára ez nem egyszerű harc, hanem egyfajta meditatív állapot, melyben szinte összeolvadnak fegyverükkel. Az elf íjak mind-mind remekművel, személyre készülnek és szinte egybeolvadnak használójukkal. A könnyűléptűeknek külön szertartásuk van erre, ami valószínűleg az emberek számára felesleges és hasztalan hagyomány, de az elfek tudják, hogy ez egy mágikus kötelék a könnyűléptű és a fegyvere között.
A fekete tollú gyakorló-vesszők egymás után repülnek a tábla felé, tompa puffanással vágódva a célokba, egyre közelebb és közelebb kerülve a vörös középponthoz.
Újra az a cél, hogy egymás után öt vessző nyársalja fel a tábla közepét.*
*A nyilak szép sorban beletalálnak a céltábla közepébe, mire a könnyűléptű leengedi az íjat. Ezúttal már elégedetten indul el a tábla felé, hogy összegyűjtse a gyakorló-vesszőket. Miután a vesszők visszakerültek a tegezbe, újra a kiinduló ponthoz sétál komótosan és átáll ahhoz ahhoz a céltáblához, ami húsz lépéssel távolabb van.
Újra vesszőt helyez az idegre és lő.
Mások számára talán monotonnak tűnhet ez a fajta gyakorlás, de az elfek számára ez nem egyszerű harc, hanem egyfajta meditatív állapot, melyben szinte összeolvadnak fegyverükkel. Az elf íjak mind-mind remekművel, személyre készülnek és szinte egybeolvadnak használójukkal. A könnyűléptűeknek külön szertartásuk van erre, ami valószínűleg az emberek számára felesleges és hasztalan hagyomány, de az elfek tudják, hogy ez egy mágikus kötelék a könnyűléptű és a fegyvere között.
A fekete tollú gyakorló-vesszők egymás után repülnek a tábla felé, tompa puffanással vágódva a célokba, egyre közelebb és közelebb kerülve a vörös középponthoz.
Újra az a cél, hogy egymás után öt vessző nyársalja fel a tábla közepét.*
1824. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2014-12-16 15:29:20
Üzenet elküldve: 2014-12-16 15:29:20
ÚJ
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Egy új kezdet//
*A mesterember megnevezésre elégedetten bólint.* -Artheniorban vagyunk. *Nyugtázza a dolgokat.* -A levegő városa. *Az óriás csodálkozását nem egészen érti, miért lenne bárki is a közelben. Igazából az óriás helyzete még több kérdést vet fel mint ahányat az öreg mester megismertetett vele. A kutya se érti a városőrség minek tartja ennyire a zsebében ezt az alakot, és ha már képesek voltak egy külön szobát szentelni neki akkor miért pont egy ilyen senkiházit bíznak meg az ápolásával mint a "főorvos"? Az rejtély, hogy egy mezei felcser miért hívatja magát főorvosnak már rég a lista aljára került. Valaki valamit, valahol nagyon tud, ők meg nem értenek semmit.
Tűnődve nézi az óriás holmijait, amivel ismét vesztenek némi értékes időt.* -Hát ennyiből ugyan nem. Habár. *Már csak három perce maradt, mire benyit az a falusi tahó és addig jobb lenne stílusosan távoznia. Gyorsan a szerszámokhoz megy többet elpakol közülük, egyedül egy kis görbe kést tart meg a kezében.* -Most jól figyeljen. *Mondja miközben úgy tűnik ő inkább a zsák tartalmára figyel. A görbe késsel egy kevés port kapar le az alkarvédőről amit el is tárol egy apró fiolába a repedt talizmánt is megszemléli, nem maradt e valami a repedésen belül.* -Maga, jól van, kutya baja. Az őrség nyilván megpróbálja majd kihallgatni magát. *Itt egy kis szünetet tart, majd az óriásra néz, hogy szavainak ezzel is nyomatékot adjon.* -Nagyon fontos, bármit is kérdeznek, magának nem szabad tudnia a választ. *Azt, hogy erre mi oka van azt egyelőre nem mondja el. Ha az óriás mégis emlékezne valami fontosra, az még véletlenül se derüljön ki.* -Ha netán visszatérne egy emléke, el ne mondja. *A vizsgálódást hamar befejezi az utolsó szavait már az ajtóból intézi.* -Még nekem is kell beszélnem pár fejessel. *Neki szerencsére csak az épületről.* -Aztán várom lent az edzőtéren.
*A mesterember megnevezésre elégedetten bólint.* -Artheniorban vagyunk. *Nyugtázza a dolgokat.* -A levegő városa. *Az óriás csodálkozását nem egészen érti, miért lenne bárki is a közelben. Igazából az óriás helyzete még több kérdést vet fel mint ahányat az öreg mester megismertetett vele. A kutya se érti a városőrség minek tartja ennyire a zsebében ezt az alakot, és ha már képesek voltak egy külön szobát szentelni neki akkor miért pont egy ilyen senkiházit bíznak meg az ápolásával mint a "főorvos"? Az rejtély, hogy egy mezei felcser miért hívatja magát főorvosnak már rég a lista aljára került. Valaki valamit, valahol nagyon tud, ők meg nem értenek semmit.
Tűnődve nézi az óriás holmijait, amivel ismét vesztenek némi értékes időt.* -Hát ennyiből ugyan nem. Habár. *Már csak három perce maradt, mire benyit az a falusi tahó és addig jobb lenne stílusosan távoznia. Gyorsan a szerszámokhoz megy többet elpakol közülük, egyedül egy kis görbe kést tart meg a kezében.* -Most jól figyeljen. *Mondja miközben úgy tűnik ő inkább a zsák tartalmára figyel. A görbe késsel egy kevés port kapar le az alkarvédőről amit el is tárol egy apró fiolába a repedt talizmánt is megszemléli, nem maradt e valami a repedésen belül.* -Maga, jól van, kutya baja. Az őrség nyilván megpróbálja majd kihallgatni magát. *Itt egy kis szünetet tart, majd az óriásra néz, hogy szavainak ezzel is nyomatékot adjon.* -Nagyon fontos, bármit is kérdeznek, magának nem szabad tudnia a választ. *Azt, hogy erre mi oka van azt egyelőre nem mondja el. Ha az óriás mégis emlékezne valami fontosra, az még véletlenül se derüljön ki.* -Ha netán visszatérne egy emléke, el ne mondja. *A vizsgálódást hamar befejezi az utolsó szavait már az ajtóból intézi.* -Még nekem is kell beszélnem pár fejessel. *Neki szerencsére csak az épületről.* -Aztán várom lent az edzőtéren.
1823. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2014-12-16 14:17:30
Üzenet elküldve: 2014-12-16 14:17:30
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Egy új kezdet//
*Elgondolkodva nézi a gnómot, mintha valami furcsával találkozott volna szembe, és nem akarta rögtön kimondani amit gondolt, de végül csak kinyögi.* - Mesterember? *Kérdi, majd újra beletúr a szakállába, mintha kissé idegen volna számára. Talán régebben beretválta, vagy talán fonta. Vesz néhány mélyebb lélegzetet, és észrevehetően elkezd járni a bal lába, ha nem tűnne olyan bambának, úgy tűnne türelmetlenkedik, és felkapja a fejét a város hallatán.* - A város, igen. De melyik? Talán már voltam itt. Vagy talán nem. De én… *Körbenéz, hogy egyáltalán hol is van.* - Itt nincs senki. *Valóban, sem ágyak, sem betegek nem utalnak rá, hogy itt aktív orvosi munka folyna.* - Wott mester. *Bólint, jelezve ezzel hogy így fogja szólítani.* - Ha kupán vágtak, megérdemelhettem. *Láthatóan kezd kitisztulni a feje, és bár egyszerűen, röviden fogalmaz, érezhetően nincsen hiányában a szavaknak.* - Wott mester, kitalálja ki vagyok? *Felemeli ingóságait, szélesre nyitja a zsák száját, és a gnóm orra elé tolja. Hétköznapi medál, egyetlen rend hiányos öltözék, és egy jó nagy kés. Az alkarvédő ütött-kopott, a bivalybőr szíjak töredezettek, tisztán kivehető melyik bújtatóban volt a legtöbbet használva.*
*Elgondolkodva nézi a gnómot, mintha valami furcsával találkozott volna szembe, és nem akarta rögtön kimondani amit gondolt, de végül csak kinyögi.* - Mesterember? *Kérdi, majd újra beletúr a szakállába, mintha kissé idegen volna számára. Talán régebben beretválta, vagy talán fonta. Vesz néhány mélyebb lélegzetet, és észrevehetően elkezd járni a bal lába, ha nem tűnne olyan bambának, úgy tűnne türelmetlenkedik, és felkapja a fejét a város hallatán.* - A város, igen. De melyik? Talán már voltam itt. Vagy talán nem. De én… *Körbenéz, hogy egyáltalán hol is van.* - Itt nincs senki. *Valóban, sem ágyak, sem betegek nem utalnak rá, hogy itt aktív orvosi munka folyna.* - Wott mester. *Bólint, jelezve ezzel hogy így fogja szólítani.* - Ha kupán vágtak, megérdemelhettem. *Láthatóan kezd kitisztulni a feje, és bár egyszerűen, röviden fogalmaz, érezhetően nincsen hiányában a szavaknak.* - Wott mester, kitalálja ki vagyok? *Felemeli ingóságait, szélesre nyitja a zsák száját, és a gnóm orra elé tolja. Hétköznapi medál, egyetlen rend hiányos öltözék, és egy jó nagy kés. Az alkarvédő ütött-kopott, a bivalybőr szíjak töredezettek, tisztán kivehető melyik bújtatóban volt a legtöbbet használva.*
1822. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2014-12-16 02:17:26
Üzenet elküldve: 2014-12-16 02:17:26
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Gyakorlás//
*Újra betért a Barakkba, hogy legális keretek között lőhessen célba és gyakorolhassa az íjászatot. Ezúttal is kénytelen lecserélnie acélhegyű vesszőit gyakorló nyilakra, hisz a pultnál újra le kellett adnia éles fegyvereit.
Kurtán biccentve köszöni meg az ifjú segítségét, majd szavak nélkül továbbáll a céltáblák felé, majd felemeli a tökéletes ívű elf íjat és ellenőrzi a húr feszességét. Természetesen az is optimális, így máris elkezdheti a gyakorlást.
Nyilat helyez az idegre, majd megfeszíti a fegyvert, visszatartja a levegőt, hogy mellkasának egyetlen rezdülése se zavarhassa meg a célzásban, majd amikor már az arcáig húzta az ideget, rövid célzás után útjára engedi a nyílvesszőt.
A nyíl halkan surranva hagyja el az íjat, pillanat tört része alatt teszi meg a húsz lépésnyi távolságot, majd csapódik vele a kör alakú táblába, három ujjnyival a vörös folt mellett.
A könnyűléptű nem minden elégedettséggel engedi le az íjat, majd egy újabb vesszőért nyúl.
És így megy ez még nagyon sokáig, egészen addig, míg legalább öt vessző nem üti át egymás után a vörös pontot a céltábla közepén, csak akkor lép tovább a távolabbi céltáblák felé.*
*Újra betért a Barakkba, hogy legális keretek között lőhessen célba és gyakorolhassa az íjászatot. Ezúttal is kénytelen lecserélnie acélhegyű vesszőit gyakorló nyilakra, hisz a pultnál újra le kellett adnia éles fegyvereit.
Kurtán biccentve köszöni meg az ifjú segítségét, majd szavak nélkül továbbáll a céltáblák felé, majd felemeli a tökéletes ívű elf íjat és ellenőrzi a húr feszességét. Természetesen az is optimális, így máris elkezdheti a gyakorlást.
Nyilat helyez az idegre, majd megfeszíti a fegyvert, visszatartja a levegőt, hogy mellkasának egyetlen rezdülése se zavarhassa meg a célzásban, majd amikor már az arcáig húzta az ideget, rövid célzás után útjára engedi a nyílvesszőt.
A nyíl halkan surranva hagyja el az íjat, pillanat tört része alatt teszi meg a húsz lépésnyi távolságot, majd csapódik vele a kör alakú táblába, három ujjnyival a vörös folt mellett.
A könnyűléptű nem minden elégedettséggel engedi le az íjat, majd egy újabb vesszőért nyúl.
És így megy ez még nagyon sokáig, egészen addig, míg legalább öt vessző nem üti át egymás után a vörös pontot a céltábla közepén, csak akkor lép tovább a távolabbi céltáblák felé.*
1821. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2014-12-15 20:47:52
Üzenet elküldve: 2014-12-15 20:47:52
ÚJ
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Egy új kezdet//
*Az első kérdésre kissé elgondolkozik, kezével végigsimítja állát ott ahol a szakálla kéne, hogy legyen.* -Mondjuk úgy, új szakmát választottam. *Ez a kijelentés összefoglalja a gnóm fél életét, szakmája annyi volt mint a tenger még ha nem is érzi magát tőle okosabbnak.*
-Gyógyít bizony. *Mondja a fényre.* -Egy ilyen sötét, levegőtlen szobától csak rosszabbul lesz mint mikor bejött. Ám higgye el, ha sétál egyet a városban... *Emeli meg mutatóujját, figyelemfelhívón.* -Emlékezni se fog a betegségére. *Az óriás előveszi saját holmiját, köztük egy kést ami messze fölülmúlja, az öreg Wott kis eszközét.* -Orvos, kőműves, ács. *Tovább inkább nem sorolja.* -Ami elromlik azt én megjavítom nem számít milyen természetű. *Örömmel látja, hogy a behemót már jobban van, ráadásul kiváló erkölcsi érzékkel rendelkezik, bár saját bevallása szerint nem emlékszik semmire, a gnóm pedig hisz neki.* -És ha engedi így lesz ez az ön emlékeivel is. *Még jobban hátradől a székében és keresztbe fonja a lábát. Még van öt perc mire a főorvos elkezd majrézni, addig meg hova siessen.* -Az én nevem, Whotolag. Whotolag Advkrer, de hívjon csak Wott-nak mint minden épp nyelvű a városban. Egy régi barátomtól hallottam magáról ő az egyik ápoló, még a nagyapja révén ismerem, *Egy könnyed legyintéssel jelzi, hogy elkalandozott és most vissza kell térnie a fő tárgyra.* -Magát egy csúnya fejsebbel hozták be az ispotályba, azt hitték városőr, és bár erre később rácáfoltak, nem volt szívük magát kidobni. Elég valószínű, hogy valaki jól fejbe vágta magát. *Hagy egy kis időt, a hallottak feldolgozására, nem zúdíthatja rá a komplett valóságot egyetlen pillanatban.* -A kérdés csak az ki és miért?
*Az első kérdésre kissé elgondolkozik, kezével végigsimítja állát ott ahol a szakálla kéne, hogy legyen.* -Mondjuk úgy, új szakmát választottam. *Ez a kijelentés összefoglalja a gnóm fél életét, szakmája annyi volt mint a tenger még ha nem is érzi magát tőle okosabbnak.*
-Gyógyít bizony. *Mondja a fényre.* -Egy ilyen sötét, levegőtlen szobától csak rosszabbul lesz mint mikor bejött. Ám higgye el, ha sétál egyet a városban... *Emeli meg mutatóujját, figyelemfelhívón.* -Emlékezni se fog a betegségére. *Az óriás előveszi saját holmiját, köztük egy kést ami messze fölülmúlja, az öreg Wott kis eszközét.* -Orvos, kőműves, ács. *Tovább inkább nem sorolja.* -Ami elromlik azt én megjavítom nem számít milyen természetű. *Örömmel látja, hogy a behemót már jobban van, ráadásul kiváló erkölcsi érzékkel rendelkezik, bár saját bevallása szerint nem emlékszik semmire, a gnóm pedig hisz neki.* -És ha engedi így lesz ez az ön emlékeivel is. *Még jobban hátradől a székében és keresztbe fonja a lábát. Még van öt perc mire a főorvos elkezd majrézni, addig meg hova siessen.* -Az én nevem, Whotolag. Whotolag Advkrer, de hívjon csak Wott-nak mint minden épp nyelvű a városban. Egy régi barátomtól hallottam magáról ő az egyik ápoló, még a nagyapja révén ismerem, *Egy könnyed legyintéssel jelzi, hogy elkalandozott és most vissza kell térnie a fő tárgyra.* -Magát egy csúnya fejsebbel hozták be az ispotályba, azt hitték városőr, és bár erre később rácáfoltak, nem volt szívük magát kidobni. Elég valószínű, hogy valaki jól fejbe vágta magát. *Hagy egy kis időt, a hallottak feldolgozására, nem zúdíthatja rá a komplett valóságot egyetlen pillanatban.* -A kérdés csak az ki és miért?
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7342-7361