Nincs játékban - Barakk
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Barakk | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 233 (4641. - 4660. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
4660. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2016-05-24 22:55:36
Üzenet elküldve: 2016-05-24 22:55:36
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 224
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 224
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
// A Templomi eseményekkel egy időben //
*Ahogy Gid lehajol hozzá kissé hátrahőköl. Megszokta már, hogy aki lehajol hozzá az jót nem akarhat, de a lovász csupán valami titkot akar a fülébe súgni.*
- Há' de nem es vó'tá ottan mekor… Jaa!
*Hamar eljut a felvilágosodás sötét kis fejébe, mi szerint a lovász észrevétlen tartja megfigyelés alatt a bejáratot. És azért kell az íj, hogy messziről is eltalálja a betörőket.*
- Akkó' mostan me lösz ha gyün valaki oszt nöm figyelled az ajtót?
*Rövid, sietős léptekkel követi a férfit a a gyakorlófegyverek garmadájához, hogy kiválasszák a neki megfelelő íjacskát. Közben kezével megtörölgeti nóziját, mikor az elf nem figyel oda.*
- Nem es móndtam sömmit se nem! Nem kő' idegesnek lönni velöm!
*Morcosan kapja ki Gid kezéből az íjat, hogy visszabandukoljon a céltáblához vele. Ő igazán nem tehet róla, hogy ha könnyű „kihúzni az ideget” a férfinál.*
*Ahogy Gid lehajol hozzá kissé hátrahőköl. Megszokta már, hogy aki lehajol hozzá az jót nem akarhat, de a lovász csupán valami titkot akar a fülébe súgni.*
- Há' de nem es vó'tá ottan mekor… Jaa!
*Hamar eljut a felvilágosodás sötét kis fejébe, mi szerint a lovász észrevétlen tartja megfigyelés alatt a bejáratot. És azért kell az íj, hogy messziről is eltalálja a betörőket.*
- Akkó' mostan me lösz ha gyün valaki oszt nöm figyelled az ajtót?
*Rövid, sietős léptekkel követi a férfit a a gyakorlófegyverek garmadájához, hogy kiválasszák a neki megfelelő íjacskát. Közben kezével megtörölgeti nóziját, mikor az elf nem figyel oda.*
- Nem es móndtam sömmit se nem! Nem kő' idegesnek lönni velöm!
*Morcosan kapja ki Gid kezéből az íjat, hogy visszabandukoljon a céltáblához vele. Ő igazán nem tehet róla, hogy ha könnyű „kihúzni az ideget” a férfinál.*
4659. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2016-05-24 22:39:04
Üzenet elküldve: 2016-05-24 22:39:04
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 212
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 212
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
*Egy új nap, egy új kör a barakkban. Lassan már megszokott látvány lesz itt a fura kis tündérlány. Jön-megy, beszélget ezzel-azzal, hordozza a kis táskáját a fiolákkal, üvegcsékkel, egy-két bájital mindig gazdát cserél. Sajnos vagy nem sajnos, nem ő lesz gazdagabb az üzlettel, a pénz őt egyáltalán nem érdekli, csak azért árul hogy a mester hajlandó legyen tanítani. A tanítása pedig nem kifejezetten könnyű, mert éppen annyira ügyetlen a civilizált világban mint amennyire ügyes az erdei teremtmények között. Így viszont igencsak sok emberrel, elffel, meg mindenféle népekkel beszédbe elegyedik, sokkal több szempontot és véleményt megismer, de sajnos a nagy többség menthetetlenül romlott gondolkodású. Egyedül viszont semmit nem tehet, nem tudja se elüldözni, se megölni őket, a helyes útra téríteni pedig ennyire elfajult lényeket teljességgel lehetetlen. De talán majd egyszer... egyszer megtalálja a megoldást a problémára, addig pedig tanul, mindent amit csak lehet. Szokásos körútját hamar letudja, el is indul kifelé a gazdagnegyedbe, talán ott is túl tud majd még adni egy-két fiolán.*
4658. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2016-05-24 21:59:24
Üzenet elküldve: 2016-05-24 21:59:24
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 205
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 205
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Régi ház és új otthon//
*Tele hassal nem szokott edzeni, de Lia kedvéért persze bevállalná. Szerencsére kedvese nem követel tőle nagyobb bemutatót csak pár kisebb gyakorlatra vágyik, ami belefér még jó ebéd után is. *
-Mindenkinek jót tesz, ha gyakorol és ebben a világban? Nos, nem bánnám, ha tudnál bánni legalább egy fegyverrel és meg tudnád védeni magad.
~Akkor megvédheted magad, ha nem vagyok a közeledben.~
*Mosolyogva fogadja Lia előzékenységét, ami a felszaladt súlyfeleslegtől szabadítaná.*
-Akkor nem aggódom, ha elkényelmesedek, a pityóka püréd, majd orvosolja a dolgot, de addig is, néha elugrom ide gyakorolni és te is velem tarthatsz, ha kedved van.
*Meglepődik, amikor Lia becseréli a fegyvereit, de nem teszi szóvá. Később, mikor már a gyakorlótéren állnak és suhogtatja a könnyű fakardot próbaképpen, úgy dönt szóvá teszi végre Lia fegyverét. Látta már nála.*
-Kinek ne kellene egy olyan nagyszerű kard?
*Mosolyogva néz Liára, aztán mellékesen megjegyzi.*
-De lehet neked nincs is szükséged rá, csak egy mesteri fúvócsőt szeretnél beszerezni.
*Leereszti maga mellé a gyakorlókardot, aztán Liára néz és közelebb lép hozzá.*
-A tiéd is elég hatásos fegyver. Kitől kaptad? Vagy vetted?
~A sok fegyver közül, vajon miért döntöttél éppen emellett?~
*Nem szokványos fegyver, legalábbis nem látott idáig sokat belőle.*
-Gondolom jól tudsz vele bánni.
*Jelenti ki, de hozzá a kérdő tekintet közvetíti, hogy ez egyben kérdés volt.*
*Újabb két suhintás között néz kedvesére, aztán a kard lapját vizsgálja meg, amin az előtte gyakorlatozók már ejtettek néhány sérülést. Hiába a fa az nem acél, vagy vas, nyoma marad rajta a használatnak.*
-Gyakorlatokat, azért lehet csinálni vele, de komolyabb edzésre szerintem nem igen alkalmas. Mostanra, azért megteszi.
*Beáll a gyakorlóbábuval szembe, hogy pár suhintással lendületbe hozza és egyben bemutatót tartson Liának a vágásokból. a szeme sarkából figyeli, hogy nyeri el a tetszését, amit lát. jobbról és balról is küld egy nagy erejű vágást a fabábú mellkasának, ami hangosan csattan.*
*Tele hassal nem szokott edzeni, de Lia kedvéért persze bevállalná. Szerencsére kedvese nem követel tőle nagyobb bemutatót csak pár kisebb gyakorlatra vágyik, ami belefér még jó ebéd után is. *
-Mindenkinek jót tesz, ha gyakorol és ebben a világban? Nos, nem bánnám, ha tudnál bánni legalább egy fegyverrel és meg tudnád védeni magad.
~Akkor megvédheted magad, ha nem vagyok a közeledben.~
*Mosolyogva fogadja Lia előzékenységét, ami a felszaladt súlyfeleslegtől szabadítaná.*
-Akkor nem aggódom, ha elkényelmesedek, a pityóka püréd, majd orvosolja a dolgot, de addig is, néha elugrom ide gyakorolni és te is velem tarthatsz, ha kedved van.
*Meglepődik, amikor Lia becseréli a fegyvereit, de nem teszi szóvá. Később, mikor már a gyakorlótéren állnak és suhogtatja a könnyű fakardot próbaképpen, úgy dönt szóvá teszi végre Lia fegyverét. Látta már nála.*
-Kinek ne kellene egy olyan nagyszerű kard?
*Mosolyogva néz Liára, aztán mellékesen megjegyzi.*
-De lehet neked nincs is szükséged rá, csak egy mesteri fúvócsőt szeretnél beszerezni.
*Leereszti maga mellé a gyakorlókardot, aztán Liára néz és közelebb lép hozzá.*
-A tiéd is elég hatásos fegyver. Kitől kaptad? Vagy vetted?
~A sok fegyver közül, vajon miért döntöttél éppen emellett?~
*Nem szokványos fegyver, legalábbis nem látott idáig sokat belőle.*
-Gondolom jól tudsz vele bánni.
*Jelenti ki, de hozzá a kérdő tekintet közvetíti, hogy ez egyben kérdés volt.*
*Újabb két suhintás között néz kedvesére, aztán a kard lapját vizsgálja meg, amin az előtte gyakorlatozók már ejtettek néhány sérülést. Hiába a fa az nem acél, vagy vas, nyoma marad rajta a használatnak.*
-Gyakorlatokat, azért lehet csinálni vele, de komolyabb edzésre szerintem nem igen alkalmas. Mostanra, azért megteszi.
*Beáll a gyakorlóbábuval szembe, hogy pár suhintással lendületbe hozza és egyben bemutatót tartson Liának a vágásokból. a szeme sarkából figyeli, hogy nyeri el a tetszését, amit lát. jobbról és balról is küld egy nagy erejű vágást a fabábú mellkasának, ami hangosan csattan.*
4657. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2016-05-24 21:09:55
Üzenet elküldve: 2016-05-24 21:09:55
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 897
OOC üzenetek: 163
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 897
OOC üzenetek: 163
Játékstílus: Vakmerő
//Barakki túra//
~Csodás!~
*Ennél jobb már nem is lehetne. Már az egész lehetőség amúgy is egy megvalósult álom, de így hogy Syma is velük tart, még annál is jobb.*
- Hát, vagyunk egy páran. Sylwerant sikerült megismernem rendesen mert pár napot eltöltöttünk együtt, a többieket csak hallomásból vagy futólag. Meruwiel, Estrea, Trayak ha jól emlékszem, két elf lány és egy sötételf férfi. Shiriqa, egy óriás nő... Volt ott valami törp is, meg egy tündér, de nekik nem jut eszembe a nevük. Ja, és valami Nővérről mesélt még Sylweran, azt hiszem egy ember nő, de őt még nem láttam.
*Közben már indulnak is kifelé és elhagyják a barakkot. Az utcákon sétálgatva még persze beszélgetnek, leginkább arról hogy mi várható és hogy mikor találkoznak, meg persze hogy hol. Végül csak elköszönnek egymástól hiszen jó hosszú út áll előttük és rá kellene pihenni. Holnap kora hajnalban úgyis találkoznak ismét a főtéren.*
~Csodás!~
*Ennél jobb már nem is lehetne. Már az egész lehetőség amúgy is egy megvalósult álom, de így hogy Syma is velük tart, még annál is jobb.*
- Hát, vagyunk egy páran. Sylwerant sikerült megismernem rendesen mert pár napot eltöltöttünk együtt, a többieket csak hallomásból vagy futólag. Meruwiel, Estrea, Trayak ha jól emlékszem, két elf lány és egy sötételf férfi. Shiriqa, egy óriás nő... Volt ott valami törp is, meg egy tündér, de nekik nem jut eszembe a nevük. Ja, és valami Nővérről mesélt még Sylweran, azt hiszem egy ember nő, de őt még nem láttam.
*Közben már indulnak is kifelé és elhagyják a barakkot. Az utcákon sétálgatva még persze beszélgetnek, leginkább arról hogy mi várható és hogy mikor találkoznak, meg persze hogy hol. Végül csak elköszönnek egymástól hiszen jó hosszú út áll előttük és rá kellene pihenni. Holnap kora hajnalban úgyis találkoznak ismét a főtéren.*
4656. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2016-05-24 20:21:38
Üzenet elküldve: 2016-05-24 20:21:38
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Barakki túra//
*Kifelé menet a kapuban találkozik Jezabiellel, el is mosolyodik szélesen.*
-Semmi gond, engem is feltartottak. *Legyint a kezével és utána a kis jegyzeteit hajtogatja össze és teszi el az övén található egyik kis táskájába.*
-Hát velem csak a piacolás volt elintézendő, másról nem tudok, nem terveztem semmit mára, csak lazulást és pihenést. *Örül, hogy fajtársa is túlpörgő típus és mindent azon nyomban elintéz, hogy ne másnap kelljen kapkodnia még, ha valami nem úgy történne, ahogy azt megtervezték több varriánsban is előre.*
-Nincs sok holmim, de azt hamar összepakolom és igen, veletek tartok, de kik vannak ebbe a velünkben? *Kérdez vissza, mert örül ő a kíséretnek ha van, legalább nem két alacsony gnóm kóvályog a vadvértekhez, hanem egy csapat, de azért még is jó lenne tudni kik és mik lesznek velük, hogy lélekben felkészüljön őrájuk is.*
*Kifelé menet a kapuban találkozik Jezabiellel, el is mosolyodik szélesen.*
-Semmi gond, engem is feltartottak. *Legyint a kezével és utána a kis jegyzeteit hajtogatja össze és teszi el az övén található egyik kis táskájába.*
-Hát velem csak a piacolás volt elintézendő, másról nem tudok, nem terveztem semmit mára, csak lazulást és pihenést. *Örül, hogy fajtársa is túlpörgő típus és mindent azon nyomban elintéz, hogy ne másnap kelljen kapkodnia még, ha valami nem úgy történne, ahogy azt megtervezték több varriánsban is előre.*
-Nincs sok holmim, de azt hamar összepakolom és igen, veletek tartok, de kik vannak ebbe a velünkben? *Kérdez vissza, mert örül ő a kíséretnek ha van, legalább nem két alacsony gnóm kóvályog a vadvértekhez, hanem egy csapat, de azért még is jó lenne tudni kik és mik lesznek velük, hogy lélekben felkészüljön őrájuk is.*
4655. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2016-05-24 19:06:00
Üzenet elküldve: 2016-05-24 19:06:00
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 287
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 287
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
// A Templomi eseményekkel egy időben //
- Igen, elég jól! *bólint rá a kislány kérdésére majd csendesen hajol le hozzá, hogy halkan suttogjon a füleihez közel valamit.*
- Én védem a Kúria ajtaját a betolakodóktól. Nem engedek be senkit rajta amíg le nem teszi a fegyverét.* mondja nagy komolyan majd már fel is egyenesedik ismét, hogy akkor a nőstényke kívánsága szerint fegyvert váltsanak.*
- Ezeket vissza kell innen vigyük és a polcról hozunk két szép íjat és vesszőket. *mondja és megindul komótos léptekkel a bejárat közelében található gyakorlófegyverekkel megrakott terület felé. Szerencsére van ott kisebb és nagyobb is, na meg különböző típusú íjfegyverek. A dobótőröket leteszi és egy egy íjpuskát meg egy elf íjat emel fel elgondolkodva, mérlegelve melyik volna jobb a gyermek kezébe. Végül az íjpuskát leteszi, helyette egy szépen ívelt, kisebb íj kerül elő, azt nyújtja Botjo felé.*
- Ezt akkoráknak szánták mint te vagy. Könnyű fából készült és az ideget se nem annyira nehéz kihúzni rajta.
- Igen, elég jól! *bólint rá a kislány kérdésére majd csendesen hajol le hozzá, hogy halkan suttogjon a füleihez közel valamit.*
- Én védem a Kúria ajtaját a betolakodóktól. Nem engedek be senkit rajta amíg le nem teszi a fegyverét.* mondja nagy komolyan majd már fel is egyenesedik ismét, hogy akkor a nőstényke kívánsága szerint fegyvert váltsanak.*
- Ezeket vissza kell innen vigyük és a polcról hozunk két szép íjat és vesszőket. *mondja és megindul komótos léptekkel a bejárat közelében található gyakorlófegyverekkel megrakott terület felé. Szerencsére van ott kisebb és nagyobb is, na meg különböző típusú íjfegyverek. A dobótőröket leteszi és egy egy íjpuskát meg egy elf íjat emel fel elgondolkodva, mérlegelve melyik volna jobb a gyermek kezébe. Végül az íjpuskát leteszi, helyette egy szépen ívelt, kisebb íj kerül elő, azt nyújtja Botjo felé.*
- Ezt akkoráknak szánták mint te vagy. Könnyű fából készült és az ideget se nem annyira nehéz kihúzni rajta.
4654. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2016-05-23 19:21:00
Üzenet elküldve: 2016-05-23 19:21:00
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 212
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 212
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
*Nemrégiben elhatározta hogy kihasználja ezt a várost ha már önmagában nem tud semmit tenni ellene. Igyekszik megtanulni mindent amit ezek az önző népek tudnak, csak nehéz volt olyat találni ami érdekli is. Mert hogy például ruhát varrni, kardot forgatni vagy kenyeret sütni, az ilyesmi számára teljesen hasztalan, ahogy például az építészet vagy az ácsmesterség is... Nehéz volt, de végül csak sikerült valami olyasmit találnia amit ki tud tanulni és neki is hasznos, érdekes. A probléma csak az, hogy senki sem hajlandó a két szép szeméért átadni neki ezt a tudást, akármennyire is legyen szép az a két szem. Nincs hát más lehetősége, kénytelen ő is belegabalyodni abba a borzalomba amit a civilizált népek pénznek neveznek. Elég volt viszont a két szép szeme ahhoz hogy rábeszélje az alkimista mestert: bízzon meg benne. Engedje hogy tanuljon, cserébe ő pénzzé teszi az elkészített bájitalokat, és mivel neki a pénzre magára semmi szüksége, csak a tudás ami érdekli, a teljes befolyt összeget a mester meg is tarthatja magának. Eljutott hát ismét a Barakkba, hiszen a portékát árulni kell és sokkal könnyebb eladni valamit ha azt házhoz viszik. A katonáknak mindig jól jöhet egy gyógyital vagy valami amitől kevésbé érzik magukat fáradtnak, jobban bírják a menetelést. Kalandorok is szép számmal megfordulnak erre... Sosem lehet tudni, talán szerencséje lesz. Az őröktől kérdezi meg először, hogy vennének-e ilyesmit, de utána beljebb lófrál. Aki nagyon belemerül az edzésbe azt nem áll neki zargatni, kiabálni sem fog, de szép csendesen, rendesen, udvariasan végigkérdezgeti azokat akiknek szemlátomást van egy-két lélegzetvételük, hogy nem-e érdekelné őket jó áron egy bájital, vagy kettő.*
4653. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2016-05-23 17:20:10
Üzenet elküldve: 2016-05-23 17:20:10
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 897
OOC üzenetek: 163
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 897
OOC üzenetek: 163
Játékstílus: Vakmerő
//Barakki túra//
*Még éppen időben ér vissza, Syma pont menni készül, a kapuban sikerül összefutniuk.*
- Bocs a késésért. Ő...
*Kicsit el van veszve, annyi minden kavarog most a fejében, nem is emlékszik hogy miről beszéltek utoljára.*
- Szóval. A piacot elintéztük, azt a fickót is útbaigazítottam... Volt még valami tervünk? Ne haragudj de tele van a fejem a sok tennivalóval. Holnap hajnalban indulunk és addig még... Hát. Nos, igazából szinte mindennel kész vagyok.
*Kis gondolkodás után sóhajt egy nagyot, a rohanásban most döbben csak rá erre.*
- Gondolom te is pakolnál még. Már, ha velünk jössz... Ugye velünk jössz?
*Ismét szélesen mosolyog, jó lenne ha végre lenne egy rendes barátja. Persze ismerősei most is vannak, meg hát Mira és Myna... De azok mind nagynépek, egy fajtárs mégis teljesen más.*
*Még éppen időben ér vissza, Syma pont menni készül, a kapuban sikerül összefutniuk.*
- Bocs a késésért. Ő...
*Kicsit el van veszve, annyi minden kavarog most a fejében, nem is emlékszik hogy miről beszéltek utoljára.*
- Szóval. A piacot elintéztük, azt a fickót is útbaigazítottam... Volt még valami tervünk? Ne haragudj de tele van a fejem a sok tennivalóval. Holnap hajnalban indulunk és addig még... Hát. Nos, igazából szinte mindennel kész vagyok.
*Kis gondolkodás után sóhajt egy nagyot, a rohanásban most döbben csak rá erre.*
- Gondolom te is pakolnál még. Már, ha velünk jössz... Ugye velünk jössz?
*Ismét szélesen mosolyog, jó lenne ha végre lenne egy rendes barátja. Persze ismerősei most is vannak, meg hát Mira és Myna... De azok mind nagynépek, egy fajtárs mégis teljesen más.*
4652. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2016-05-21 11:02:07
Üzenet elküldve: 2016-05-21 11:02:07
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
*A piacozás után épp idej, hogy körül nézzen a városban, és mivel a nevezetességek egy kicsit sem érdeklik így a legjobbnak azt látja, ha a barakkba indul, hiszen ott találhatja az újdonsült barátait. El is indul a piacról és mivel a városban a távolságok igen csekélyek ezért gyorsasága és elszántsága eredményeként hamar meg is érkezik. A látvány nem igazán érdekli sem a falak masszívsága csupán a katonák és leginkább a tisztek. Hiszen ők lettek Q legújabb elöljárói. Habár kényszerűen toborozták be és akarata ellenére, amelybe nem igazán egyezett volna bele, mégse kimondottan bánja a dolgot, hiszen úgy véli, hogy a mozgástere és a kis üzletét is megtarthatta. Egy rövid ideig bámészkodik a falak tövében, majd amikor megunja, az elmélkedést vissza indul vásárolni, mivel még mindig bőven akad dolga a városban.*
4651. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2016-05-21 08:36:36
Üzenet elküldve: 2016-05-21 08:36:36
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*A szegénynegyed jó hely, de talán ennyi épp elég is volt belőle egy darabig. Arthemos ezért úgy dönt tovább áll és megnézi magának a város egyik legjobban őrzött helyét, a Barakkot. Az út nem tart sokáig ebben a kisvárosban és így egy szakács is képes hamar odaérni. Nem beszélve arról, hogy jó erőben van, mivel a megfelelő szesz és füst egyvelege plusz erőt is kölcsönöz számára. Ezzel az érzéssel a tarsolyában meg is érkezik erre a nagyszerű helyre. A városiak úgy tűnik, valamiféle edzőterületnek használják, és oly szorgosan gyakorlatoznak, a közemberek mintha valami oskolai tornaóra lenne előírva nekik. Na persze nem beszélve a kackiás kis városőrökről is akik büszkén fel alá menetelnek. A szakács akárcsak a kikötőben alig tudja visszatartani a nevetést, mivel végtelen komikus, ahogy erőlködnek. A civilek bohócnak, a városőrök meg nevetségesnek hatnak, ahogy komolyan veszik magukat. De hát ilyen az élet. Kinek mi jut a jóból és a szakácsnak most egy kis vidámság. Azért komolyan is kell venni a dolgokat és nem ártana dolgozni is egy hangyányit, így félrehúzódik egy csöndesebb helyre és számba veszi a városőröket, no meg persze az ügybuzgó tornaórás civileket is.*
A hozzászólás írója (Arthemos Ghatigam) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.05.21 08:37:02
A hozzászólás írója (Arthemos Ghatigam) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.05.21 08:37:02
4650. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2016-05-20 21:51:20
Üzenet elküldve: 2016-05-20 21:51:20
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 224
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 224
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
// A Templomi eseményekkel egy időben //
- Há' de ín nöm vagyok ólyan, óriás.
*Jajj, de buta ez a Gid.*
- Oszt te tudol íjalni?
*A férfi még megmentheti a becsületét, miután egyfolytában botorságokat beszél. Bár a kislánynak arra is lenne pár szava, biztosan belekötne az elf technikájába csak hogy neki legyen igaza.*
- Taní'ccsá mög, ja, taní'ccsá!
*Gidraldsnak igen meg kell gondolnia a dolgot, mivel ha a csöpp mélységi kezébe távolsági fegyver kerül, egy árva lélek sem lesz már biztonságban a városban. Még most úgy-ahogy, de a céltalan lövöldözésnek jó lesz minél előbb elejét venni.*
- Olyas hogy leszök? É' nagyon erős vagyok ám mán most es.
*Ennek ellenére mégsem talál jól bele a táblába, úgyhogy valami hiba lesz az elképzelésben.
Miután összeszedték a tőröket és a lovász felajánlja, hogy váltsanak, Botjo kap az alkalmon.*
- Nem. Lőjünk. Íjja' mög kardda'. Vagyis kardda' nöm. Azza' kardozzunk.
- Há' de ín nöm vagyok ólyan, óriás.
*Jajj, de buta ez a Gid.*
- Oszt te tudol íjalni?
*A férfi még megmentheti a becsületét, miután egyfolytában botorságokat beszél. Bár a kislánynak arra is lenne pár szava, biztosan belekötne az elf technikájába csak hogy neki legyen igaza.*
- Taní'ccsá mög, ja, taní'ccsá!
*Gidraldsnak igen meg kell gondolnia a dolgot, mivel ha a csöpp mélységi kezébe távolsági fegyver kerül, egy árva lélek sem lesz már biztonságban a városban. Még most úgy-ahogy, de a céltalan lövöldözésnek jó lesz minél előbb elejét venni.*
- Olyas hogy leszök? É' nagyon erős vagyok ám mán most es.
*Ennek ellenére mégsem talál jól bele a táblába, úgyhogy valami hiba lesz az elképzelésben.
Miután összeszedték a tőröket és a lovász felajánlja, hogy váltsanak, Botjo kap az alkalmon.*
- Nem. Lőjünk. Íjja' mög kardda'. Vagyis kardda' nöm. Azza' kardozzunk.
4649. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2016-05-20 19:51:05
Üzenet elküldve: 2016-05-20 19:51:05
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
//Testedzés//
*Ha lenne rá ideje, bizonyára elámulna a lány fürgeségén és azon, hogy az adott helyzetre nem mindig úgy reagál, ahogy számítana rá. A találat után nem táncol vissza, hanem egy villámgyors perdülés után már Lyss van nyerő helyzetben. Éles helyzetben aligha úszná meg, átmetszett gégével pedig elég problémás tovább harcolni.*
- Épp a pengédre illő, igaz?
*Bólint mosolyogva. Jelen pillanatban róla lehetne mintázni az elégedettség szobrát. Tetszik neki partnere kiszámíthatatlansága, ügyessége, gyorsasága. Ki sem mondott kétségeire alaposan rácáfolva, Lyss alaposan meg tudja szorongatni, nem szívesen lenne az ellenfele, ha ez nem csak egy játék, hanem komoly küzdelem lenne. A futó csók csak külön ok az elégedettségre, mint ahogy az is, hogy ennek köszönhetően testközelbe kerültek. Kicsit kinyújtja bal lábát, hátrafeszített lábfejét a lány vádlijának támasztja és kettejük közé húzott fegyvertelen baljával jókorát taszít rajta a szegycsont magasságában. Ha minden jól megy, társa szép ívben vágódik hanyatt.*
- Hogy is szokták mondani? Ne ítélj a külső alapján? Be kell vallanom, nem hittem volna, hogy ennyire jól küzdesz. Nem tudnám megmondani, hogy miért gondoltam ezt, de alaposan tévedtem.
*Megvonja a vállát, mintha nem is törődne igazán azzal amit az imént mondott, de belül zavarja, hogy félreismerte a másikat. Rendben, most csak mókáznak és nehezen tagadható, hogy valami kölcsönös vonzalom is kezd kialakulni, de bosszantónak érzi, hogy mindez megzavarta a tisztánlátását. Meg az is, hogy ez eszébe jutott. Miért nem lehet egyszerűen csak élvezni a pillanatot?*
- Azért a lovagokban is van értékelhető vonás. Talán pont az ostoba egyenességük, a tántoríthatatlanságuk. Nyers erővel is el lehet érni a célt, nemcsak ravaszsággal. És egy ilyen helyzetben nem könnyű megállni ellenük. Például semmi szín alatt nem szeretnék az első sorokban lenni egy olyan csatában, ahol az ellenség lovassága zárt sorban, kopját szegezve rohamoz.
*Előrébb lép, és ha előbbi piszkos kis trükkjének köszönhetően Lyss a földön fekszik, kezét nyújtja, hogy felsegíthesse. Az előzékeny mozdulatban azért vibrál valami feszültség, szinte biztos benne, hogy a lány kihasználja az alkalmat egy kis törlesztésre.*
*Ha lenne rá ideje, bizonyára elámulna a lány fürgeségén és azon, hogy az adott helyzetre nem mindig úgy reagál, ahogy számítana rá. A találat után nem táncol vissza, hanem egy villámgyors perdülés után már Lyss van nyerő helyzetben. Éles helyzetben aligha úszná meg, átmetszett gégével pedig elég problémás tovább harcolni.*
- Épp a pengédre illő, igaz?
*Bólint mosolyogva. Jelen pillanatban róla lehetne mintázni az elégedettség szobrát. Tetszik neki partnere kiszámíthatatlansága, ügyessége, gyorsasága. Ki sem mondott kétségeire alaposan rácáfolva, Lyss alaposan meg tudja szorongatni, nem szívesen lenne az ellenfele, ha ez nem csak egy játék, hanem komoly küzdelem lenne. A futó csók csak külön ok az elégedettségre, mint ahogy az is, hogy ennek köszönhetően testközelbe kerültek. Kicsit kinyújtja bal lábát, hátrafeszített lábfejét a lány vádlijának támasztja és kettejük közé húzott fegyvertelen baljával jókorát taszít rajta a szegycsont magasságában. Ha minden jól megy, társa szép ívben vágódik hanyatt.*
- Hogy is szokták mondani? Ne ítélj a külső alapján? Be kell vallanom, nem hittem volna, hogy ennyire jól küzdesz. Nem tudnám megmondani, hogy miért gondoltam ezt, de alaposan tévedtem.
*Megvonja a vállát, mintha nem is törődne igazán azzal amit az imént mondott, de belül zavarja, hogy félreismerte a másikat. Rendben, most csak mókáznak és nehezen tagadható, hogy valami kölcsönös vonzalom is kezd kialakulni, de bosszantónak érzi, hogy mindez megzavarta a tisztánlátását. Meg az is, hogy ez eszébe jutott. Miért nem lehet egyszerűen csak élvezni a pillanatot?*
- Azért a lovagokban is van értékelhető vonás. Talán pont az ostoba egyenességük, a tántoríthatatlanságuk. Nyers erővel is el lehet érni a célt, nemcsak ravaszsággal. És egy ilyen helyzetben nem könnyű megállni ellenük. Például semmi szín alatt nem szeretnék az első sorokban lenni egy olyan csatában, ahol az ellenség lovassága zárt sorban, kopját szegezve rohamoz.
*Előrébb lép, és ha előbbi piszkos kis trükkjének köszönhetően Lyss a földön fekszik, kezét nyújtja, hogy felsegíthesse. Az előzékeny mozdulatban azért vibrál valami feszültség, szinte biztos benne, hogy a lány kihasználja az alkalmat egy kis törlesztésre.*
4648. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2016-05-20 19:19:59
Üzenet elküldve: 2016-05-20 19:19:59
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 286
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 286
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
*Miután Naltanát hazavitte tesz még egy kitérőt a barakk felé. Sylweran és a Nővér biztos inkább pihennének, ő meg akkor megkérdezi hogy van-e valami fejlemény a hullafronton. Nem is megy beljebb az első őrnél akit talál, de az egy-két hét alatt amíg távol voltak nem sok minden történt. Karavánpihenőt elvesztették, ez viszonylag számottevő, de soknak nem sok. Reméli hogy a Kőszirtek még időben kijutottak valahogy és nem vetették a halálba magukat bolond módon, mert akkor két batár élőholt óriással is szembe kell majd nézniük a város védőinek. Még jó hogy nemsokára indulnak nyugatra, az egyetlen irányba ahonnét még nem jeleztek holtakat, bár ez talán csak azért van mert arra nem járkálnak sokan. Ha lehet az erdőszellemnek hinni, ott is meglesz majd a maguk baja. Az információt persze megköszöni, aztán már indul is vissza, nem szeretné megváratni társait.*
4647. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2016-05-20 01:38:58
Üzenet elküldve: 2016-05-20 01:38:58
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 179
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 179
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Egy szörnyű nap végén//
*Első „áldozata” egy komoly képpel gyakorló városőr, valószínűleg újonc lehet, akiben még erős a megfelelési kényszer, vagy az igény a saját tudásának fejlesztésére. Gius az első néhány pengeváltásnál visszafogja magát, már-már úriember módjára elegáns kardmozdulatokkal vív, csak semmi hevesség, semmi aljas trükk. Aztán ahogy ellenfele nyeregben kezdi érezni magát, kissé hátrál, amitől amaz még nagyobb lendülettel támad. Nagy ívben csap le a fakard, ami elől Gius egyszerűen félrelép, majd visszakézből, a kard markolatával vágja orrba szegény városőrt. Részvétlenül nézi, ahogy vérző orrát markolva föltápászkodik, de ahelyett, hogy eloldalogna vagy káromkodva esne neki, újra felemeli a kardját és vivótartást vesz föl. Mivel Gius mindig tisztelte a bátorság és az agyatlan büszkeség határán egyensúlyozókat, elismerően bólintva emeli fel a kardját. Ellenfele igyekszik nem beleesni az előbbi hibába, megfontoltan, kimért, de erős csapásokkal megy előre, ráérezve, hogy a felőrlő harcmodor nem Gius erőssége, aki viszont most nincs olyan hangulatban, hogy alulmaradjon. Egy megakasztott vágás, egy félrelökött penge és egy köríves rúgás közvetlenül a térd fölé elég, hogy a másik megbillenjen. Gius ökle újra száguld, de végül megállítja a másik arca előtt. Végül is jó harc volt.*
*Biccentve búcsúzik, de nem sokat kell keresnie a következő ellenfelét. Egy másik katona lép hozzá, már a járásából látszik, hogy valami tiszt.*
-Látom, jól bánsz a karddal! Lássuk, velem boldogulsz-e! *Magabiztos mosolya sejteti, mit gondol az esélyekről. Giusnak minden önuralomra szüksége van, hogy ne vigyorodjon el, élvezet lesz a porba tiporni a büszkeségét! A küzdelem lassan indul, néhány kimért pengeváltás, ahogy próbálgatják egymás erejét. A tiszt erős és gyors, de ordít róla a fantáziátlan katonai egységkiképzés. Egy perc alig telik el és Gius már az első rezdülésből látja, merről jön a támadás. De nem csak győzni akar, meg akarja alázni ellenfelét, ezért nem enged a vágynak, hogy ellenfelére rontson. Nem kell csalódnia, a tiszt egy ravasznak szánt cseléből egy elhajlással és egy gyors visszatámadással szánalmas bukdácsolást csinál és mikor amaz már éppen visszanyerné egyensúlyát, hirtelen hasba rúgja. A tiszt hörögve rogy össze, a küzdelmet figyelő városőrök gyorsan elfordulnak, nehogy rajtuk csattanjon legyőzött felettesük haragja, de amikor Gius körülpillant, elcsípi az előbb legyőzött katona elismerő bólintását.*
*Komolyabb ellenfél után néz, de már későre jár, csak az igazán elszánt hivatásosok maradnak még gyakorolni, ők viszont a látottak után kitérnek az útjából. Talán jobb is így, hiába győzött, csak keserű haragot érez, keres hát egy masszívabb bábut és addig csépeli a fakarddal, amíg úgy nem érzi, tőből szakad ki mindkét karja. Hevesen zihál és ömlik róla a víz. Jó ez így, senki nem látja, ha a könnye is folyik közben.
*Talán már éjfél is elmúlik, mire visszaveszi saját fegyvereit. Ahogy elindul az elegáns házak között, az egyik díszes kerítés árnyékából egy nyurga gyerek lép hozzá. Ruhája tisztes jómódra, mozgása udvarias, ugrásra kész szolgálóra utal.*
-Jóestét! Egy úr, aki látta, milyen remekül küzd, azt kérdezi, hogy nagyhírű, becsületes harcosnak tetszik-e lenni. *Döbbenten áll, micsoda marhaság ez?! ~Gúnyolódik ez a gyerek?~
-Nem. Ami hírem van, arra nem vagyok büszke. A becsületem… *Elméjében feldereng egy üszkösödő rom és az, amit benne hagyott* -A becsületem hamu. Nincs, nem is volt. Szóval akárki küldött, nem engem keres.
-Nekem azt mondta az úr, hogy ha valami nagy hírű, becsületes harcosnak tetszene lenni, akkor ne is mondjak többet, de ha nem, akkor még kérdezzem meg, hol lehet megtalálni az urat egy levéllel?
*Talán még az előbbinél is jobban megdöbben egy pillanatra, de aztán elmosolyodik. Nem is mosoly ez, inkább vicsorgás. Valaki valami nagyon sötét ügybe akarja belerántani. És milyen jól teszi!*
-Mondd meg annak, aki küldött, hogy holnap reggelig a Főtéren leszek, utána elhagyom a várost. Nyugat felé, a folyón túli erdőbe tartok egy nagy csapattal, így akárkit is küld utánam, könnyen követheti a nyomokat.
*A gyerek válasz nélkül megfordul és elrohan, Gius egy darabig néz utána. Biztosan érzi, hogy ez volt az a próbatétel, amikor keménynek és következetesnek kellett volna lennie, amikor nemet kellett volna mondania a vészterhes éjszakákra, a sikátorokban gazdát cserélő pénzeszacskókra, a lopakodásra, a félelemre, a hirtelen halálra. Mindazok ellenére, ami a lánnyal történt. Éppen azért, ami a lánnyal történt. Nemet kellett volna mondania és nem tette. Hagyta, hogy a város mocska fogást találjon rajta. Tudja, meg fogják keresni és Ő igent fog mondani az ajánlatra.*
*Ahogy a Főtér felé átvág a Gazdagnegyeden, a pompás kovácsoltvas kerítések hegyes végei a táncoló fáklyafényben mint hosszú, karmos ujjak nyúlnak utána.*
*Első „áldozata” egy komoly képpel gyakorló városőr, valószínűleg újonc lehet, akiben még erős a megfelelési kényszer, vagy az igény a saját tudásának fejlesztésére. Gius az első néhány pengeváltásnál visszafogja magát, már-már úriember módjára elegáns kardmozdulatokkal vív, csak semmi hevesség, semmi aljas trükk. Aztán ahogy ellenfele nyeregben kezdi érezni magát, kissé hátrál, amitől amaz még nagyobb lendülettel támad. Nagy ívben csap le a fakard, ami elől Gius egyszerűen félrelép, majd visszakézből, a kard markolatával vágja orrba szegény városőrt. Részvétlenül nézi, ahogy vérző orrát markolva föltápászkodik, de ahelyett, hogy eloldalogna vagy káromkodva esne neki, újra felemeli a kardját és vivótartást vesz föl. Mivel Gius mindig tisztelte a bátorság és az agyatlan büszkeség határán egyensúlyozókat, elismerően bólintva emeli fel a kardját. Ellenfele igyekszik nem beleesni az előbbi hibába, megfontoltan, kimért, de erős csapásokkal megy előre, ráérezve, hogy a felőrlő harcmodor nem Gius erőssége, aki viszont most nincs olyan hangulatban, hogy alulmaradjon. Egy megakasztott vágás, egy félrelökött penge és egy köríves rúgás közvetlenül a térd fölé elég, hogy a másik megbillenjen. Gius ökle újra száguld, de végül megállítja a másik arca előtt. Végül is jó harc volt.*
*Biccentve búcsúzik, de nem sokat kell keresnie a következő ellenfelét. Egy másik katona lép hozzá, már a járásából látszik, hogy valami tiszt.*
-Látom, jól bánsz a karddal! Lássuk, velem boldogulsz-e! *Magabiztos mosolya sejteti, mit gondol az esélyekről. Giusnak minden önuralomra szüksége van, hogy ne vigyorodjon el, élvezet lesz a porba tiporni a büszkeségét! A küzdelem lassan indul, néhány kimért pengeváltás, ahogy próbálgatják egymás erejét. A tiszt erős és gyors, de ordít róla a fantáziátlan katonai egységkiképzés. Egy perc alig telik el és Gius már az első rezdülésből látja, merről jön a támadás. De nem csak győzni akar, meg akarja alázni ellenfelét, ezért nem enged a vágynak, hogy ellenfelére rontson. Nem kell csalódnia, a tiszt egy ravasznak szánt cseléből egy elhajlással és egy gyors visszatámadással szánalmas bukdácsolást csinál és mikor amaz már éppen visszanyerné egyensúlyát, hirtelen hasba rúgja. A tiszt hörögve rogy össze, a küzdelmet figyelő városőrök gyorsan elfordulnak, nehogy rajtuk csattanjon legyőzött felettesük haragja, de amikor Gius körülpillant, elcsípi az előbb legyőzött katona elismerő bólintását.*
*Komolyabb ellenfél után néz, de már későre jár, csak az igazán elszánt hivatásosok maradnak még gyakorolni, ők viszont a látottak után kitérnek az útjából. Talán jobb is így, hiába győzött, csak keserű haragot érez, keres hát egy masszívabb bábut és addig csépeli a fakarddal, amíg úgy nem érzi, tőből szakad ki mindkét karja. Hevesen zihál és ömlik róla a víz. Jó ez így, senki nem látja, ha a könnye is folyik közben.
*Talán már éjfél is elmúlik, mire visszaveszi saját fegyvereit. Ahogy elindul az elegáns házak között, az egyik díszes kerítés árnyékából egy nyurga gyerek lép hozzá. Ruhája tisztes jómódra, mozgása udvarias, ugrásra kész szolgálóra utal.*
-Jóestét! Egy úr, aki látta, milyen remekül küzd, azt kérdezi, hogy nagyhírű, becsületes harcosnak tetszik-e lenni. *Döbbenten áll, micsoda marhaság ez?! ~Gúnyolódik ez a gyerek?~
-Nem. Ami hírem van, arra nem vagyok büszke. A becsületem… *Elméjében feldereng egy üszkösödő rom és az, amit benne hagyott* -A becsületem hamu. Nincs, nem is volt. Szóval akárki küldött, nem engem keres.
-Nekem azt mondta az úr, hogy ha valami nagy hírű, becsületes harcosnak tetszene lenni, akkor ne is mondjak többet, de ha nem, akkor még kérdezzem meg, hol lehet megtalálni az urat egy levéllel?
*Talán még az előbbinél is jobban megdöbben egy pillanatra, de aztán elmosolyodik. Nem is mosoly ez, inkább vicsorgás. Valaki valami nagyon sötét ügybe akarja belerántani. És milyen jól teszi!*
-Mondd meg annak, aki küldött, hogy holnap reggelig a Főtéren leszek, utána elhagyom a várost. Nyugat felé, a folyón túli erdőbe tartok egy nagy csapattal, így akárkit is küld utánam, könnyen követheti a nyomokat.
*A gyerek válasz nélkül megfordul és elrohan, Gius egy darabig néz utána. Biztosan érzi, hogy ez volt az a próbatétel, amikor keménynek és következetesnek kellett volna lennie, amikor nemet kellett volna mondania a vészterhes éjszakákra, a sikátorokban gazdát cserélő pénzeszacskókra, a lopakodásra, a félelemre, a hirtelen halálra. Mindazok ellenére, ami a lánnyal történt. Éppen azért, ami a lánnyal történt. Nemet kellett volna mondania és nem tette. Hagyta, hogy a város mocska fogást találjon rajta. Tudja, meg fogják keresni és Ő igent fog mondani az ajánlatra.*
*Ahogy a Főtér felé átvág a Gazdagnegyeden, a pompás kovácsoltvas kerítések hegyes végei a táncoló fáklyafényben mint hosszú, karmos ujjak nyúlnak utána.*
4646. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2016-05-19 21:44:27
Üzenet elküldve: 2016-05-19 21:44:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Testedzés//
~ Ez csak gyakorlás. Játék... élvezetet kínáló kis megmérettetés és ismerkedés. Legtöbb ember pökhendin villogtatja fegyverét amit díszként hord s mellét veregetve emleget kacsa történeteket. De ez éppen igaz egy hegyes fülűre mint a magamfajtára. Ő nem elvadult képzeleteinek gyümölcséből akar jól élni. Érzem ahogy sejtjeiben van a harc. Tehát nem kókler. Minő szerencse! Legalább csalódás nem ér ezen téren sem. Igaz sokszor szemtelen de ehet ezt benne szeretni. ~
* Kivár. Partnere szusszanásnyi idő múltán lendül támadásba. Ívesen szeli a mű fegyver a levegőt. Lyss agya gyorsan forog. Több eshetőség lenne kitérni, de avval csak véget vetne egy menetnek ami sikertelenségbe torkollna mind kettejük részéről. Abba meg mi az élvezet? Semmi! Nagy semmi!
Mert ugyebár ha a fából csiszolt s faragott eszköz acél vagy vas lenne, bizony félő súlyos sebesülés beszerzése. Akkor lehajolna, hátrébb ugrana egy egyszeri mozdulatnak hála, de most nem. Talán hím elvárásainak eleget téve akasztja meg hosszabb pengéjével a mozdulatot. A férfi bizony egyből életbe lépteti tervének újabb s újabb lépéseit. Érzi a gyengébb erőt mely váll ízületébe hasít. *
~ Cél szentesíti az eszközt.~
* Apja is ezt emlegette kislány korában. Ujjai elengedik a markolatot és új helyükre, a kard pengéjére fonódnak. Befordul, pont a hím szabadon hagyott mellkasának irányába és tőrének íves, élt sejtető oldalát a torok elé illeszti enyhén oda is nyomja, tudatosítva azt a tényt, hogy ott leledzik. Kihasználva eshetőségit és feláldozva balját, bizony komoly előnyre tudna szert tenni. Persze éles helyzetben ez az összecsapás másképpen alakulna.*
- Mondtam neked ember mennyire szép íves nyakad van?
* Kérdése lehetne gúnyos, éppen negédes, de ezt bóknak szánta. Csak, hogy pimaszságát emelhesse csókot lop a talán még mosolyban eledző ajkakról.*
~ Hova tegyelek ember? Hova? Se nem nyálas se nem sivár forma. Kellően csípős és ravasz. Igazi egyéniség jókora pimaszsággal fűszerezve. Hm... talán kedvemre való...~
* Gondolatai utolján picike kis mosoly surran ajkaira. Sokat ígérő mosoly.*
- Lovagok!
* Legyintene ha tehetné, de nem teszi. De érezni lehet jó adag gúnyos lenézést hangjában. *
- Nem. Engem apám tanított ki s neki semmi köze nincs a hősies bádog vitézekhez. Szerencsémre neked se sok.
~ Ez csak gyakorlás. Játék... élvezetet kínáló kis megmérettetés és ismerkedés. Legtöbb ember pökhendin villogtatja fegyverét amit díszként hord s mellét veregetve emleget kacsa történeteket. De ez éppen igaz egy hegyes fülűre mint a magamfajtára. Ő nem elvadult képzeleteinek gyümölcséből akar jól élni. Érzem ahogy sejtjeiben van a harc. Tehát nem kókler. Minő szerencse! Legalább csalódás nem ér ezen téren sem. Igaz sokszor szemtelen de ehet ezt benne szeretni. ~
* Kivár. Partnere szusszanásnyi idő múltán lendül támadásba. Ívesen szeli a mű fegyver a levegőt. Lyss agya gyorsan forog. Több eshetőség lenne kitérni, de avval csak véget vetne egy menetnek ami sikertelenségbe torkollna mind kettejük részéről. Abba meg mi az élvezet? Semmi! Nagy semmi!
Mert ugyebár ha a fából csiszolt s faragott eszköz acél vagy vas lenne, bizony félő súlyos sebesülés beszerzése. Akkor lehajolna, hátrébb ugrana egy egyszeri mozdulatnak hála, de most nem. Talán hím elvárásainak eleget téve akasztja meg hosszabb pengéjével a mozdulatot. A férfi bizony egyből életbe lépteti tervének újabb s újabb lépéseit. Érzi a gyengébb erőt mely váll ízületébe hasít. *
~ Cél szentesíti az eszközt.~
* Apja is ezt emlegette kislány korában. Ujjai elengedik a markolatot és új helyükre, a kard pengéjére fonódnak. Befordul, pont a hím szabadon hagyott mellkasának irányába és tőrének íves, élt sejtető oldalát a torok elé illeszti enyhén oda is nyomja, tudatosítva azt a tényt, hogy ott leledzik. Kihasználva eshetőségit és feláldozva balját, bizony komoly előnyre tudna szert tenni. Persze éles helyzetben ez az összecsapás másképpen alakulna.*
- Mondtam neked ember mennyire szép íves nyakad van?
* Kérdése lehetne gúnyos, éppen negédes, de ezt bóknak szánta. Csak, hogy pimaszságát emelhesse csókot lop a talán még mosolyban eledző ajkakról.*
~ Hova tegyelek ember? Hova? Se nem nyálas se nem sivár forma. Kellően csípős és ravasz. Igazi egyéniség jókora pimaszsággal fűszerezve. Hm... talán kedvemre való...~
* Gondolatai utolján picike kis mosoly surran ajkaira. Sokat ígérő mosoly.*
- Lovagok!
* Legyintene ha tehetné, de nem teszi. De érezni lehet jó adag gúnyos lenézést hangjában. *
- Nem. Engem apám tanított ki s neki semmi köze nincs a hősies bádog vitézekhez. Szerencsémre neked se sok.
4645. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2016-05-19 11:05:55
Üzenet elküldve: 2016-05-19 11:05:55
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
//Régi ház és új otthon//
*Vidáman elmosolyodik, mikor Rendoll beleegyezik, hogy belülről is megnézzék a Barakkot. Ő eddig ég sosem járt itt, de tudja, hogy a hely a különböző edzeni vágyó harcosok találkozóhelye, ahogy azt is, hiszen a városban gyorsan száll a szó, hogy a Városi őrség is ezt az épületet használja főhadiszállásaként.*
- Érdekes helynek tűnik *jegyzi meg.
Kivárja, míg Rendoll megkerüli a szekerüket és leemeli a bakról. Nem mintha nem tudna egyedül leszállni, de ez egy gesztus. A párjától is, hiszen így kimutathatja a törődését, és tőle is, hogy elfogadja.*
~Ezenkívül pedig tökéletesen illendő módja a nyilvános ölelkezésnek a nap közepén egy olyan helyen, ahol nagy a jövés-menés és sok az idegen.~
*Komolyan bólint, mikor a férfi elmagyarázza mire is való a meghajlított vas. Látott már ilyet, bár az nem mostanság volt.*
- Keréklezáró. Meglehetősen jó tanítód lehetett, aki ezt is megmutatta *jegyzi meg elismerően.* Jó rég nem láttam már ilyesmit.
*A következő kérdésre elmosolyodik.*
- Nem, dehogy! Úgy értem nyilván, hogy egy rendes komoly edzést nem jó teli hassal végezni, nem is engedném. Még felkavarodna a gyomrod. Csak gondoltam, valami kis próba, hogy lássuk, mi hogyan van itt. Tudod *folytatja halkabbra fogva a hangját*, azon töprengtem magamban, hogy nekem is kellene majd gyakorolnom. Nem vagyok ugyan harcos, de mégis jót tenne, nem gondolod?
*Kézen fogva mennek a bejárathoz, ahol Lia is leadja a tőrét és a fúvócsövét. közben a szeme sarkából pillant Rendollra, azon gondolkodva a párját vajon mennyire lepi meg, hogy fegyvert hord magánál.
Elmosolyodik.*
- Majd ha úgy látom, hogy nagyon felszaladna rád az étel, és egyre csak nőne a tekintélyed, akkor sótlan pityókapüré diétára foglak *ígéri játékosan, majd rend nyomában ő is beljebb megy a Barakkba.*
- Emlékszem, különleges kard volt. De végül kard és kard, lehet bármilyen, az számít, ki forgatja. Egy mesterkard persze jelentős darab, de végül nem elég csak a kard minősége.
~Bár bizonyára egy jó harcos kezében csodákra lehet képes egy olyan fegyver.~
*Liának eszébe jutnak az élőholtak, a lándzsa, ami a mellkasába fúródott.*
~Ott hiába lett volna neked is mesterkardod. De a szíved...~
*Önkéntelenül is megdörzsöli a mellkasát, a pontot, ahol a lándzsa átdöfte, de ahol immár semmi nyoma semmiféle sérülésnek.*
- Szóval azt mondod ezek a fegyverek nem hasonlítanak a valódiakhoz? A mozdulatokat sem lehet velük gyakorolni?
*Vidáman elmosolyodik, mikor Rendoll beleegyezik, hogy belülről is megnézzék a Barakkot. Ő eddig ég sosem járt itt, de tudja, hogy a hely a különböző edzeni vágyó harcosok találkozóhelye, ahogy azt is, hiszen a városban gyorsan száll a szó, hogy a Városi őrség is ezt az épületet használja főhadiszállásaként.*
- Érdekes helynek tűnik *jegyzi meg.
Kivárja, míg Rendoll megkerüli a szekerüket és leemeli a bakról. Nem mintha nem tudna egyedül leszállni, de ez egy gesztus. A párjától is, hiszen így kimutathatja a törődését, és tőle is, hogy elfogadja.*
~Ezenkívül pedig tökéletesen illendő módja a nyilvános ölelkezésnek a nap közepén egy olyan helyen, ahol nagy a jövés-menés és sok az idegen.~
*Komolyan bólint, mikor a férfi elmagyarázza mire is való a meghajlított vas. Látott már ilyet, bár az nem mostanság volt.*
- Keréklezáró. Meglehetősen jó tanítód lehetett, aki ezt is megmutatta *jegyzi meg elismerően.* Jó rég nem láttam már ilyesmit.
*A következő kérdésre elmosolyodik.*
- Nem, dehogy! Úgy értem nyilván, hogy egy rendes komoly edzést nem jó teli hassal végezni, nem is engedném. Még felkavarodna a gyomrod. Csak gondoltam, valami kis próba, hogy lássuk, mi hogyan van itt. Tudod *folytatja halkabbra fogva a hangját*, azon töprengtem magamban, hogy nekem is kellene majd gyakorolnom. Nem vagyok ugyan harcos, de mégis jót tenne, nem gondolod?
*Kézen fogva mennek a bejárathoz, ahol Lia is leadja a tőrét és a fúvócsövét. közben a szeme sarkából pillant Rendollra, azon gondolkodva a párját vajon mennyire lepi meg, hogy fegyvert hord magánál.
Elmosolyodik.*
- Majd ha úgy látom, hogy nagyon felszaladna rád az étel, és egyre csak nőne a tekintélyed, akkor sótlan pityókapüré diétára foglak *ígéri játékosan, majd rend nyomában ő is beljebb megy a Barakkba.*
- Emlékszem, különleges kard volt. De végül kard és kard, lehet bármilyen, az számít, ki forgatja. Egy mesterkard persze jelentős darab, de végül nem elég csak a kard minősége.
~Bár bizonyára egy jó harcos kezében csodákra lehet képes egy olyan fegyver.~
*Liának eszébe jutnak az élőholtak, a lándzsa, ami a mellkasába fúródott.*
~Ott hiába lett volna neked is mesterkardod. De a szíved...~
*Önkéntelenül is megdörzsöli a mellkasát, a pontot, ahol a lándzsa átdöfte, de ahol immár semmi nyoma semmiféle sérülésnek.*
- Szóval azt mondod ezek a fegyverek nem hasonlítanak a valódiakhoz? A mozdulatokat sem lehet velük gyakorolni?
4644. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2016-05-19 07:39:34
Üzenet elküldve: 2016-05-19 07:39:34
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 608
OOC üzenetek: 70
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 608
OOC üzenetek: 70
Játékstílus: Vakmerő
*Ahogy kilépne a barakkból, az ajtóból visszafordul és a gyakorlótér felé veszi az irányt, hogy megnézze, nincs-e ott Eralil. Ugyan néhány perce bepillantott, de ezt ő tökéletesen elfelejtette. Kilép az udvar ajtaján, hogy szemügyre vegye a gyakorlatozókat, és gyakorlótéren lődörgőket, de sajnos utóbbiak híján kénytelen elkönyvelni magában, hogy a vezető már, vagy még nincs a barakkban. A templomba ment a tisztásról, de valószínűleg ennyi idő alatt ott már végzett. Akárhogy is, most ideje visszaszaladni a Namos házba, ugyanis Rhebosse egyedül van az idegennel.*
4643. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2016-05-18 22:48:26
Üzenet elküldve: 2016-05-18 22:48:26
ÚJ
![>Mirasyn Foks [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11132_1521230910_ember_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 595
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 595
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Vakmerő
//Külön utakra térés//
*Sikerül véget vetnie az összevissza csapkodásnak és ellenfele kardja a földön landol. Egy pillanatig azt hiszi, mindjárt ráugrik Paru és puszta kézzel próbálkozna be. Mira szerencsére türelmes és jó önfegyelme van, így megjegyzi az esetet magának. Levonja a következtetést, hogy kell az edzés végére majd valami pozitív dolog, egy kis sikerélmény.*
-Rendben, akkor leadom a fegyvereket. *Felveszi a földről a rövidkardot és miközben kifelé sétál mind a két kezében fegyverrel megforgatja őket, ez ilyen tudat alatti mozzanat már Mirának.*
-Akkor induljunk, mihamarabb meg szeretnék győződni Ysnul döntéséről és továbblépni. *Hangjából jól érezhető az izgatottsága, nem tud másra gondolni és nem akar ingerültté válni emiatt.*
-Felülsz mögém a lóra? Nyugodtan mondhatsz nemet tudod. *Érdeklődik és ki is egészíti gyorsan, hogy nem akarja erőltetni, ez csak tényleg egy egyszerű kérdés.*
*Sikerül véget vetnie az összevissza csapkodásnak és ellenfele kardja a földön landol. Egy pillanatig azt hiszi, mindjárt ráugrik Paru és puszta kézzel próbálkozna be. Mira szerencsére türelmes és jó önfegyelme van, így megjegyzi az esetet magának. Levonja a következtetést, hogy kell az edzés végére majd valami pozitív dolog, egy kis sikerélmény.*
-Rendben, akkor leadom a fegyvereket. *Felveszi a földről a rövidkardot és miközben kifelé sétál mind a két kezében fegyverrel megforgatja őket, ez ilyen tudat alatti mozzanat már Mirának.*
-Akkor induljunk, mihamarabb meg szeretnék győződni Ysnul döntéséről és továbblépni. *Hangjából jól érezhető az izgatottsága, nem tud másra gondolni és nem akar ingerültté válni emiatt.*
-Felülsz mögém a lóra? Nyugodtan mondhatsz nemet tudod. *Érdeklődik és ki is egészíti gyorsan, hogy nem akarja erőltetni, ez csak tényleg egy egyszerű kérdés.*
4642. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2016-05-18 19:51:42
Üzenet elküldve: 2016-05-18 19:51:42
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 114
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 114
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Arasys//
- Nem, nem mondtál rosszat.
*Próbál elmosolyodni, de nem sikerül őszintére. Nem csoda, hiszen ez csak az a "nem akarom elmondani, inkább ne faggass" féle mosoly.*
- Őszintén? Én is. Mit szólnál, ha egy kis úszással folytatnánk? Az is remek sport. Na meg vannak olyan fürdők, amik azért vannak hogy ellazulj.
*Tényleg kedve támadt ellátogatni a város Fürdőházába. a meg ott talán a nő beválthatja azt, amit ígért.
Követi a nőt a pulthoz. Leadja a gyakorlófegyverét, majd visszakéri a normálisakat. Az baloldalára akasztja díszes hosszúkaraját, jobbra a dobótőrét, a rövidkaraját viszont a hátára erősíti.*
- Nem, nem mondtál rosszat.
*Próbál elmosolyodni, de nem sikerül őszintére. Nem csoda, hiszen ez csak az a "nem akarom elmondani, inkább ne faggass" féle mosoly.*
- Őszintén? Én is. Mit szólnál, ha egy kis úszással folytatnánk? Az is remek sport. Na meg vannak olyan fürdők, amik azért vannak hogy ellazulj.
*Tényleg kedve támadt ellátogatni a város Fürdőházába. a meg ott talán a nő beválthatja azt, amit ígért.
Követi a nőt a pulthoz. Leadja a gyakorlófegyverét, majd visszakéri a normálisakat. Az baloldalára akasztja díszes hosszúkaraját, jobbra a dobótőrét, a rövidkaraját viszont a hátára erősíti.*
4641. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2016-05-18 19:22:12
Üzenet elküldve: 2016-05-18 19:22:12
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Erton//
*Megvonja a vállát, mert ha a sötételf feltétlen meg akarja nehezíteni a saját dolgát, akkor ő nem áll az útjába.
Ahogy Erton arckifejezése megváltozik, összehúzza a szemöldökeit, tart attól, hogy megsértette az edzőtársát, aki kezd egyre inkább ismét beszélgetőpartnerré válni.*
-Rosszat szóltam? *Kérdezi meg végül. Természetesen nem nézi kisfiúnak a mélységit, különben már ott sem lenne. Vagy ha mégis, nem lenne nyitott bizonyos fejleményekre.
Bólint egyet, hogy megjegyezte a dolgokat és úgy fog tenni, távolabb lép a mélységitől, nehogy megüsse, aztán tesz még egy-két kísérletet, hogy a vágásokat gyakorolja, de már nincs benne túl sok lelkesedése a dolog iránt.*
-Na jó, meguntam ezt. *Jelenti ki az edzésre utalva, ami egy ideje már egyébként is megállt.* -Ami azt jelenti, hogy van egy ígéretem, amit tartanom kéne, nem igaz?
*Egy kacsintással fejezi be a kérdést, aztán, ha a sötételfnek nincs semmilyen elintéznivalója, akkor el is indul, hogy elpakolja a saját gyakorlófegyvereit és visszaszerezze a normális darabokat.*
*Megvonja a vállát, mert ha a sötételf feltétlen meg akarja nehezíteni a saját dolgát, akkor ő nem áll az útjába.
Ahogy Erton arckifejezése megváltozik, összehúzza a szemöldökeit, tart attól, hogy megsértette az edzőtársát, aki kezd egyre inkább ismét beszélgetőpartnerré válni.*
-Rosszat szóltam? *Kérdezi meg végül. Természetesen nem nézi kisfiúnak a mélységit, különben már ott sem lenne. Vagy ha mégis, nem lenne nyitott bizonyos fejleményekre.
Bólint egyet, hogy megjegyezte a dolgokat és úgy fog tenni, távolabb lép a mélységitől, nehogy megüsse, aztán tesz még egy-két kísérletet, hogy a vágásokat gyakorolja, de már nincs benne túl sok lelkesedése a dolog iránt.*
-Na jó, meguntam ezt. *Jelenti ki az edzésre utalva, ami egy ideje már egyébként is megállt.* -Ami azt jelenti, hogy van egy ígéretem, amit tartanom kéne, nem igaz?
*Egy kacsintással fejezi be a kérdést, aztán, ha a sötételfnek nincs semmilyen elintéznivalója, akkor el is indul, hogy elpakolja a saját gyakorlófegyvereit és visszaszerezze a normális darabokat.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7342-7361