//Őrködés a két rabnál//
//Illetéktelen behatoló//
*Pörögnek az események, meg a szavak, túl sokat nem ért a dolgokból, egy részük pedig legkevésbé sem érdekli. Jelen pillanatban az mind a mélységi felől érkezik. Nem kedveli ezt a terjengős modort. Jobb a katonák rövid, tömör, lényegre törő szava. És mennyivel praktikusabb is kezelés közben! A válaszok azonban teljesen egybehangzóak. Jutalmul a sötételf kap egyet a számára rendszeresített "Te teljesen idióta vagy!" pillantásokból. És grátiszba még szóbeli megerősítést is.*
-Látogatót? Orvost kértél volna!
*Majd kapja meglepetten tekintetét Nysre.*
-Hogy mi? Velem sem? Ezt gondoljátok át újra, úgy elég nehézkes meghallgatni a panaszait.
*Vigyorodik el a számtalan felmerülő lehetőségre miként így félrekezelheti szerencsétlen Plevit. Akinek jelen pillanatban legnagyobb baja mindössze annyi, hogy nem képes gondolkodni. Most sem. Ekkora pácban sem. Ami meg kell hagyni több, mint sértő Zia személyére nézve. Elvégre ha ilyen alakokkal veszi magát körbe, mit is feltételezhetnek róla mások? Mondjuk nem tudna másokat felsorolni, véleményből meg elég a sajátja. A szerint Plev szórakoztatóan ostoba.
Mindezek mellett nem szerencsés ellenkezni, azzal, aki fegyvert fog ránk, tűzparancsot kapva. Ez nyomban be is bizonyosodik, még mielőtt a mélységi rátérhetnek címekre, feladatok osztogatására.*
-Csodás.
*Tárja szét karjai, és emeli tekintetét a magasba. látva, hogy áthatol a testen a nyíl.*
-Befognád végre!
*Üvölt a mélységire, de máris indul felé, kérés nélkül is, kapva fel két ruhaneműt a földről.*
-Eltudom mondani mire van szükségem. Szóval.
*Fordul is Nys felé.*
-Csak nyugodtan. Küldess kötszerért, fájdalomcsillapítóért, vérzéscsillapítóért, kell még pálinka, valaki, aki segít. Egyelőre más nem. Ha azt akarjátok túlélje, a bájital lenne a legmegfelelőbb.
*Biztatni se kell, szövegel ő saját elhatározásából is. Bár jó tudni, hogy csak szája tartja itt. Remélhetőleg ezt az őr is figyelembe veszi, mielőtt újra lőne, mindenesetre ő maga már a sebre szorítja a szövetet.*
-Ne piszkálj bele!
*Legyinti félre a mélységi kezét morcosan, így talán az újabb varázslat a sérülés, és Zia keze mellé talál, és nem bonyolítja tovább a felcser dolgát.*
-Utálom az okoskodó, nyavalygó betegeket. Ne hidd, hogy jobban tudod mi jó neked!
*Nyssin igen jól célzott, a nyíl a szegycsont alatt, de a köldök felett fúródott be.*
-Nem fogsz meghalni, nem érte a beleid. És mivel nem fuldokolsz még ebben a pózban sem, feltehetően a tüdőd sem.
*Na de hol jött ki? Ez itt a nagy kérdés. Szavai tárgyilagosan peregnek, együttérzés kevesebb akad abban, mint káröröm.*
-Fel kellene ülnöd kicsit. Látnom kell az irányát, hogy tudjam, mit érinthetett odabenn.
*Természetesen segít a mozgásban, fél kézzel, szavakkal, ahogy csak tud, jobbja nem ereszti, erősen nyomja a sebet.*
-Előbb a lábaid tedd le, úgy ülj fel. Amúgy sem mondtam, hogy lefekhetsz.
*Ha sikeresen veszi Plev az akadályt, Zia mellétérdel a priccsre, egyetlen pillantást vet a hátsebre, majd azt is fedi el, és nyomja erősen.*
-Most pedig így itt ücsörgünk tovább, még nem hoz nekem valaki egy italt. Ha nem akarsz újabb sérülést, és mivel nincs több kezem nem akarsz, javaslom maradjunk a haslövés témájánál. Megjegyzem jól viseled, ha nem kezdesz el sírni, mint egy kislány, lehet beveszünk a VHHK-ba.