Nincs játékban - Barakk
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Barakk | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 359 (7161. - 7180. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
7180. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2018-02-19 19:49:47
Üzenet elküldve: 2018-02-19 19:49:47
ÚJ
![>Danlo Rulhadan [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/9273_ember_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Itt egy VŐ//
*Tipikus úri ficsúr, élből a kapcsolataira próbál hagyatkozni.*
-Azt meghiszem. *Hagyja rá.* Azonban Ald'as Cotys őrmester sajnálatos módon eltűnt.
*Pengevékony ajkai önfeledt mosolyra húzódnak, hiszen a mélységi nem számíthat pártfogoltságra, ráadásul ő közölheti vele a hírt. Ő maga nem ismeri ezt az Ald'as őrmestert, de ha ilyen "kapcsolatai" vannak, tán jobb is. Még egyszer lassan végigméri a mélységi uracskát, majd fejével oldalra biccent.*
-Azonban szerencséjére itt van Arnakh Harlin lajstrommester. Ő foglalatoskodik az efféle...ügyekkel. Az irodájában. *Közli undok félmosoly kíséretében, majd a lajstrommesterhez fordul.*
-Uram. Rynizz Dwirinthalen eltűnt személyt szeretne bejelenteni.
*Tipikus úri ficsúr, élből a kapcsolataira próbál hagyatkozni.*
-Azt meghiszem. *Hagyja rá.* Azonban Ald'as Cotys őrmester sajnálatos módon eltűnt.
*Pengevékony ajkai önfeledt mosolyra húzódnak, hiszen a mélységi nem számíthat pártfogoltságra, ráadásul ő közölheti vele a hírt. Ő maga nem ismeri ezt az Ald'as őrmestert, de ha ilyen "kapcsolatai" vannak, tán jobb is. Még egyszer lassan végigméri a mélységi uracskát, majd fejével oldalra biccent.*
-Azonban szerencséjére itt van Arnakh Harlin lajstrommester. Ő foglalatoskodik az efféle...ügyekkel. Az irodájában. *Közli undok félmosoly kíséretében, majd a lajstrommesterhez fordul.*
-Uram. Rynizz Dwirinthalen eltűnt személyt szeretne bejelenteni.
7179. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2018-02-18 19:01:20
Üzenet elküldve: 2018-02-18 19:01:20
ÚJ
![>Aldo d'Aquista [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10146_ember_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*Érdekes falragaszt látott a barakk hirdetései között, kivételesen mintha nem harcosokat kerestek, tolvajokat köröztek volna. Bár előbbi kettő is élénken érdekli az ősz nemest, most mégis utóbbi miatt látogat el újra a városőrség impozáns épületébe.
A rend szerint fegyverét leadta. Mert a rend az első! Az az alapja, sarokköve mindennek. Az a bástya, a hegyorom, melyre építeni lehet, és mi tartósságot ajándékoz cserébe.
Most csak áll, a hirdetmények előtt, tanulmányozva az eltűntek, körözöttek leírását, emel fel egy frissebbnek tűnő hirdetést, hogy alatta szemügyre vehesse a régit, min egy pillanatra akadt meg tekintete.
A vashegyi hadúr keres feleséget. Ember fajú, termékeny hölgyet, ki rangban hozzá illő.
Összevont szemöldökkel töpreng egy sort, majd simít végig szakállán. Ezzel zárta is a hírek kiértékelését, így távozik a barakkból, hisz elintézésre váró ügye tetemesebb, mint az istenek által rendelkezésére szabott idő.*
A rend szerint fegyverét leadta. Mert a rend az első! Az az alapja, sarokköve mindennek. Az a bástya, a hegyorom, melyre építeni lehet, és mi tartósságot ajándékoz cserébe.
Most csak áll, a hirdetmények előtt, tanulmányozva az eltűntek, körözöttek leírását, emel fel egy frissebbnek tűnő hirdetést, hogy alatta szemügyre vehesse a régit, min egy pillanatra akadt meg tekintete.
A vashegyi hadúr keres feleséget. Ember fajú, termékeny hölgyet, ki rangban hozzá illő.
Összevont szemöldökkel töpreng egy sort, majd simít végig szakállán. Ezzel zárta is a hírek kiértékelését, így távozik a barakkból, hisz elintézésre váró ügye tetemesebb, mint az istenek által rendelkezésére szabott idő.*
7178. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2018-02-18 17:24:38
Üzenet elküldve: 2018-02-18 17:24:38
ÚJ
![>Rynizz Dwirinthalen [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/892_sotetelf_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 631
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 631
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
//Itt egy VŐ//
*Járatos ő ezen helyen, a városőrök között, így nem rezzen meg szigorú pillantásoktól, és nem olvad olcsó bókoktól.*
-Rynizz Dwirinthalen.
*Mutatkozik be kimérten, bár véleménye szerint feleslegesen. Elvégre jó viszonyt ápol Ric hadnaggyal, és általa tehetett szert az őrség az egyetlen vallatható, kínozható élőholtra. Persze könnyen lehet ezt tudatják mindenféle kis közkatonával, lajstrommesterrel.
Követi hát az öreget, és viszonozza a katona pillantásait, mellette elhaladva szigorúan mérve végig Danlot.*
-Jó barátom, Aldas őrmester esetleg benn tartózkodik?
*Érdeklődik máris az agg hátát vizsgálgatva.*
-Valahogy nyugodtabb lennék, ha tudnám, eme jelentős, aggasztó problémánkkal oly személy foglalkozna, ki szívén viseli a családunk sorsát, és kit testvéremként tisztelek.
*Szép, nagy szavak. Pláne annak fényében, hogy az említett félvér őrmester okozta Rynizz nagybátyjának tragikus végzetét. Amiért a mélységi nem tud eléggé hálás lenni. És Moon dolgát tényleg szívesebben bízná kipróbált emberre, mint valami frissen felszerelt suhancra.*
*Járatos ő ezen helyen, a városőrök között, így nem rezzen meg szigorú pillantásoktól, és nem olvad olcsó bókoktól.*
-Rynizz Dwirinthalen.
*Mutatkozik be kimérten, bár véleménye szerint feleslegesen. Elvégre jó viszonyt ápol Ric hadnaggyal, és általa tehetett szert az őrség az egyetlen vallatható, kínozható élőholtra. Persze könnyen lehet ezt tudatják mindenféle kis közkatonával, lajstrommesterrel.
Követi hát az öreget, és viszonozza a katona pillantásait, mellette elhaladva szigorúan mérve végig Danlot.*
-Jó barátom, Aldas őrmester esetleg benn tartózkodik?
*Érdeklődik máris az agg hátát vizsgálgatva.*
-Valahogy nyugodtabb lennék, ha tudnám, eme jelentős, aggasztó problémánkkal oly személy foglalkozna, ki szívén viseli a családunk sorsát, és kit testvéremként tisztelek.
*Szép, nagy szavak. Pláne annak fényében, hogy az említett félvér őrmester okozta Rynizz nagybátyjának tragikus végzetét. Amiért a mélységi nem tud eléggé hálás lenni. És Moon dolgát tényleg szívesebben bízná kipróbált emberre, mint valami frissen felszerelt suhancra.*
7177. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2018-02-16 22:18:12
Üzenet elküldve: 2018-02-16 22:18:12
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Defekt Trió//
//Lesha, Zaxdor, Ran//
- Ne magyarázz harcolj! *kiáltja miközben persze vigyorog, mint a vadalma Lesha reakciójára. A harapás előtt bekap egy botütést az oldalára, de abban nincs kellő erő, így az óriás meg sem rezzen tőle. Kellőképpen feldühíti a nőt, hogy végre ne csak próbálja, hanem igazából támadja a férfit. Ahogy beforog Lesha közelébe, s a nyakába harap egy ízeset, érzi könyökével történő próbálkozását, de tekintve, hogy eleve lök a lányon egyet, a könyöktámadás hasonló eredménnyel zárul, mint előbb a botütés.*
- Ne csikizz, te nő! *Idegesíti tovább, s a gonosz vigyor továbbra is az arcára tapad, ezzel tovább dühítve ellenfelét. Számít annak agresszív és erős támadássorozatára, s lökése következtében a hatás ellenhatás törvénye alapján eltávolodnak egymástól az összecsattanás után. Zaxdornak van ideje felmérni a lábára irányuló szúrást, de csak az utolsó pillanatban kapja el a lábát és csak néhány ujjnyira onnan, ahol a bot a földbe csapódik. Diadalittasan néz fel, s vigyorog a nőre, hogy aztán a vigyor immár vicsorrá változzon. A földbe szúródó bot ugyanis azzal a lendülettel indul el felfelé, s bár állát célozza, lába között találja el.*
- Hogy az a kénköves... *Egyesek azt gondolhatják, hogy az óriás hangja cincogó egérré változik, de természetesen nem így van. Bár elborítja a fájdalom, jobb kezében saját botját tartva, bal kezével egy gyors mozdulattal megragadja lába között a lány fegyverét, s maga felé húzza. Ha a lány, azt erős kézzel tartja, jön felé a bottal együtt, s Zax botjával annak vádlijára célozva indít meg egy támadást, s közben megpróbálja megfejelni a lányt. Ha a mozdulatsor sikeres, a lány botját még mindig tartva forog ki közeléből, hogy ismét támadó állást vegyen fel, s közben feldolgozza a bekapott mélyütést. Ha a botot a lány nem szorítja, azt kitépve kezéből messzire hajítja el.*
//Lesha, Zaxdor, Ran//
- Ne magyarázz harcolj! *kiáltja miközben persze vigyorog, mint a vadalma Lesha reakciójára. A harapás előtt bekap egy botütést az oldalára, de abban nincs kellő erő, így az óriás meg sem rezzen tőle. Kellőképpen feldühíti a nőt, hogy végre ne csak próbálja, hanem igazából támadja a férfit. Ahogy beforog Lesha közelébe, s a nyakába harap egy ízeset, érzi könyökével történő próbálkozását, de tekintve, hogy eleve lök a lányon egyet, a könyöktámadás hasonló eredménnyel zárul, mint előbb a botütés.*
- Ne csikizz, te nő! *Idegesíti tovább, s a gonosz vigyor továbbra is az arcára tapad, ezzel tovább dühítve ellenfelét. Számít annak agresszív és erős támadássorozatára, s lökése következtében a hatás ellenhatás törvénye alapján eltávolodnak egymástól az összecsattanás után. Zaxdornak van ideje felmérni a lábára irányuló szúrást, de csak az utolsó pillanatban kapja el a lábát és csak néhány ujjnyira onnan, ahol a bot a földbe csapódik. Diadalittasan néz fel, s vigyorog a nőre, hogy aztán a vigyor immár vicsorrá változzon. A földbe szúródó bot ugyanis azzal a lendülettel indul el felfelé, s bár állát célozza, lába között találja el.*
- Hogy az a kénköves... *Egyesek azt gondolhatják, hogy az óriás hangja cincogó egérré változik, de természetesen nem így van. Bár elborítja a fájdalom, jobb kezében saját botját tartva, bal kezével egy gyors mozdulattal megragadja lába között a lány fegyverét, s maga felé húzza. Ha a lány, azt erős kézzel tartja, jön felé a bottal együtt, s Zax botjával annak vádlijára célozva indít meg egy támadást, s közben megpróbálja megfejelni a lányt. Ha a mozdulatsor sikeres, a lány botját még mindig tartva forog ki közeléből, hogy ismét támadó állást vegyen fel, s közben feldolgozza a bekapott mélyütést. Ha a botot a lány nem szorítja, azt kitépve kezéből messzire hajítja el.*
7176. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2018-02-11 18:23:48
Üzenet elküldve: 2018-02-11 18:23:48
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Defekt Trió//
//Lesha, Zaxdor, Ran//
*Lesha naivitásához híven nem számít semmiféle cselre Zaxdortól. Amikor, Mestere szájából elhangzik a hőn áhított utasítás, a lány gyanútlanul támad, ezzel pedig belesétál Zaxdor csapdájába.
Így, egyszerre támadnak. Viszont, ellenfele botkiütési kísérlete sikertelen, de nem teljesen. Lesha az elterelő támadása közben erősen markolja fegyverét, hiszen utána rögtön egy olyan támadást akar kivitelezni, amihez biztos fegyverfogás szükséges. Ellenfele, ezért nem tudja kiüti a kezéből a botot. Sőt, támadásával beledől Lesha bordaütésébe. Azonban, az óriás lány által indított támadás nem teljes erejű, ráadásul ellenfele kisöprő csapásával tovább gyengíti azt. Így, az elterelésnek szánt, meggyengült bordaütését ellenfele aligha nem valami durvább csiklandozásnak érezheti csak. Leshának annyi ideje sincs, hogy emiatt bosszankodjon, mert ellenfele már egy forgással az aurájában is terem, és vállával meg is löki.
Lesha is rájön, hogy ilyen testközelben ellenfelével szemben, nem tudja hatásos támadásra használni hosszú botját. Viszont, azzal is tisztában van, hogy ez a tényállás éppen úgy köti ellenfelét is, mint őt. De, ettől még az óriás lány koncentrációja nem törik meg, és feltalálja magát.
Ellentámadásnak egy egyszerű erős könyökütés indít, amivel továbbra is ellenfele bordáira akar hatásos találatot mérni. Ez után harap bele a nyakába ellenfele.
Lesha koncentrációja, Zaxdor ellene intézett övön aluli támadásától, szertefoszlik és a lány kibillen összeszedettségéből. Az óriás lány magához hűen (nem úgy, mint egyesek, akik olykor megtagadják önmagukat) teljesen zavarba jön Zax tettétől. Így, az egész gyakorlóharc is félbe szakad. A lány zavarában, egy nagy lépéssel eltávolodik Zaxdortól.*
- Hé! Sziklák Urára! Mit, csinálsz? Ez, mi akart lenni?
*Lesha nem is a nyakharapástól jött igazán lányos zavarba, hanem attól, hogy Mesterétől tapasztalt ilyen szokatlan gesztusokat és viselkedést. Pont, mint a barlangban, amikor ápolta őt. Az eszméletlen lány egész testét borító sérüléseket Zaxdor gondosan átkente gyógynövényes kenőcsével. Bár, Lesha a művelet közben magához tért, amiről az óriás férfinak fogalma sincs. A lány nem bírt szólni, nagy megilletődöttségében, és továbbra is adta az ájultat, amit Mestere nem megszokott viselkedése generált benne. Hiszen, Zaxdortól ilyen közvetlenséget még nem tapasztalt, és a lány pont így van, ezzel a nyakharapással is. Főleg, hogy Zax még egy dicséretet is a fülébe súgott. Nem tudja hova tenni az egészet.
Zaxdor válasza előtt, Lesha zavara alábbhagy annyira, hogy kicsit feldühödjön azon, hogy megtörték koncentrációjában, még hozzá ilyen galád módon.*
~Átkozott!~
*A lány mérgét Zaxdor ellen fordítva, egy lépés távolságból hosszú botjával, a válaszolni készülő Zaxdor bal lábfejét célozza meg. A bot végével, egy lándzsaszúró mozdulattal támad. Ha, a mozdulat sikeres, akkor Zaxdor lábfejét egy erős, egy pontban összpontosuló találat éri. Ami, remélhetőleg bekövetkezik, mert Zaxdor egy férfi, ráadásul még óriás is, és két dologra, főleg ha abból az egyik az, hogy egy nővel kell beszélgetni, nem valószínű, hogy tud figyelni. A lábfejütés sikerességétől függetlenül, Zaxdor, biztos, hogy le fele fog nézni a támadás irányába. Ezt, a pillanatot kihasználva Lesha újra támad. A lány két kézre fogja a hosszú botját, egyet hátra lépve kitámaszt, és nagy erővel fegyverét alulról fölfelé lendítve célozza meg Zaxdor állát. Ha, az ütés betalál, a férfi feje hátra nyaklik.
Lesha mozdulatai, Zaxdor intim támadása óta szintén személyes jellegűvé váltak, és sokkal inkább az indulatok vezérlik támadásait, mint a célratörő koncentráció.*
A hozzászólás írója (Lesha, a Száműzött) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.02.11 18:29:20
//Lesha, Zaxdor, Ran//
*Lesha naivitásához híven nem számít semmiféle cselre Zaxdortól. Amikor, Mestere szájából elhangzik a hőn áhított utasítás, a lány gyanútlanul támad, ezzel pedig belesétál Zaxdor csapdájába.
Így, egyszerre támadnak. Viszont, ellenfele botkiütési kísérlete sikertelen, de nem teljesen. Lesha az elterelő támadása közben erősen markolja fegyverét, hiszen utána rögtön egy olyan támadást akar kivitelezni, amihez biztos fegyverfogás szükséges. Ellenfele, ezért nem tudja kiüti a kezéből a botot. Sőt, támadásával beledől Lesha bordaütésébe. Azonban, az óriás lány által indított támadás nem teljes erejű, ráadásul ellenfele kisöprő csapásával tovább gyengíti azt. Így, az elterelésnek szánt, meggyengült bordaütését ellenfele aligha nem valami durvább csiklandozásnak érezheti csak. Leshának annyi ideje sincs, hogy emiatt bosszankodjon, mert ellenfele már egy forgással az aurájában is terem, és vállával meg is löki.
Lesha is rájön, hogy ilyen testközelben ellenfelével szemben, nem tudja hatásos támadásra használni hosszú botját. Viszont, azzal is tisztában van, hogy ez a tényállás éppen úgy köti ellenfelét is, mint őt. De, ettől még az óriás lány koncentrációja nem törik meg, és feltalálja magát.
Ellentámadásnak egy egyszerű erős könyökütés indít, amivel továbbra is ellenfele bordáira akar hatásos találatot mérni. Ez után harap bele a nyakába ellenfele.
Lesha koncentrációja, Zaxdor ellene intézett övön aluli támadásától, szertefoszlik és a lány kibillen összeszedettségéből. Az óriás lány magához hűen (nem úgy, mint egyesek, akik olykor megtagadják önmagukat) teljesen zavarba jön Zax tettétől. Így, az egész gyakorlóharc is félbe szakad. A lány zavarában, egy nagy lépéssel eltávolodik Zaxdortól.*
- Hé! Sziklák Urára! Mit, csinálsz? Ez, mi akart lenni?
*Lesha nem is a nyakharapástól jött igazán lányos zavarba, hanem attól, hogy Mesterétől tapasztalt ilyen szokatlan gesztusokat és viselkedést. Pont, mint a barlangban, amikor ápolta őt. Az eszméletlen lány egész testét borító sérüléseket Zaxdor gondosan átkente gyógynövényes kenőcsével. Bár, Lesha a művelet közben magához tért, amiről az óriás férfinak fogalma sincs. A lány nem bírt szólni, nagy megilletődöttségében, és továbbra is adta az ájultat, amit Mestere nem megszokott viselkedése generált benne. Hiszen, Zaxdortól ilyen közvetlenséget még nem tapasztalt, és a lány pont így van, ezzel a nyakharapással is. Főleg, hogy Zax még egy dicséretet is a fülébe súgott. Nem tudja hova tenni az egészet.
Zaxdor válasza előtt, Lesha zavara alábbhagy annyira, hogy kicsit feldühödjön azon, hogy megtörték koncentrációjában, még hozzá ilyen galád módon.*
~Átkozott!~
*A lány mérgét Zaxdor ellen fordítva, egy lépés távolságból hosszú botjával, a válaszolni készülő Zaxdor bal lábfejét célozza meg. A bot végével, egy lándzsaszúró mozdulattal támad. Ha, a mozdulat sikeres, akkor Zaxdor lábfejét egy erős, egy pontban összpontosuló találat éri. Ami, remélhetőleg bekövetkezik, mert Zaxdor egy férfi, ráadásul még óriás is, és két dologra, főleg ha abból az egyik az, hogy egy nővel kell beszélgetni, nem valószínű, hogy tud figyelni. A lábfejütés sikerességétől függetlenül, Zaxdor, biztos, hogy le fele fog nézni a támadás irányába. Ezt, a pillanatot kihasználva Lesha újra támad. A lány két kézre fogja a hosszú botját, egyet hátra lépve kitámaszt, és nagy erővel fegyverét alulról fölfelé lendítve célozza meg Zaxdor állát. Ha, az ütés betalál, a férfi feje hátra nyaklik.
Lesha mozdulatai, Zaxdor intim támadása óta szintén személyes jellegűvé váltak, és sokkal inkább az indulatok vezérlik támadásait, mint a célratörő koncentráció.*
A hozzászólás írója (Lesha, a Száműzött) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.02.11 18:29:20
7175. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2018-02-10 20:18:27
Üzenet elküldve: 2018-02-10 20:18:27
ÚJ
![>Ildhaw a Jós [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11171_1525951649_gnom_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//A hozzászólás +16 jeleneteket tartalmaz!//
*Ez sem jön össze.*
~ Mégis mi a francot gondoltam? Majd a két szép *itt elég alaposan felröhög magában* szememért jönnek az emberek és adakoznak, én meg csak mesélem a történeteimet? ~ *Viccesnek gondolja, hisz tisztában van vele, nála förtelmesebb valószínűleg keresve sem akad Artheniorban. Emiatt is haragra gerjed szinte azonnal. Cókmókját összeszedi, hogy a gazdagnegyedből elinduljon, valamerre. Telesen mindegy neki, hová, munkája nincs, barátai, ismerősei nincsenek, így szabad az egész nap, csak éjszakára húzódik be vackába. Nem tudja miért a barakk felé veszi az irányt, s ezt csak akkor veszi észre, mikor már a fegyverek leadására szolgáló pult mellett áll meg. Esze ágában sincs bemenni, nem akarja kinevettetni magát, nem harcos alkat.*
~ Persze azért egy-két ember alaposan meglepődne. ~ *kuncog magában, miközben tűéles fogait vicsorítja a pult mögött álló fiúra utálata jeleként. Majd lassan tovább bandukol, pokróca a porban csúszik utána. Kissé bereked a korábbi kiabálástól, így most semmi kedve hozzá, hogy dalnokként tetszelegjen, inkább alaposan megvakarja hátsó felét, ha már erre jár.*
- Ezek a kurva bolhák! Biztos a patkányok hozzák. *Persze megtanult már velük együtt élni, az sem zavarja, hogy emiatt többször véresre vakarta már magát. Egyszer megpróbált megfürdeni a főtéren lévő szökőkútban, ahonnan azonnal kidobták. Hiába magyarázta, hogy semmije nincs, csak tisztálkodni akar nem foglalkoztak vele. Pár csinos horzsolást és zúzódást is szerzett, persze ez akkor volt még, mikor először a városba érkezett és pozitívan állt mindenkihez.*
- Rohadtak. *Szívja meg fogát. Amióta hozzáállása megváltozott, senki nem bántja, nem akarnak hozzáérni, még a legnagyobb harcosok is messzire kerülik. Mindenki azt gondolja beteg, mert így néz ki. Aki ocsmány, az kerülendő, ez van kiírva a főtérre az érkezőknek. Aki nem így viselkedik, hamar kinézik, hát miért ne lenne olyan, amilyen, így legalább nem nyúl hozzá senki. Nagyon korán eldöntötte, s árnyékául szolgál a legsötétebb zugoknak, groteszk kísérletként szaladgálva az utcákon, beteg lelkülettel. Mert valójában teste olyan, mintha több részből állították volna össze. Aránytalan karok, lábán karmok, háta púpos, tartása görnyedt és az arca, nos az arca talán mind közül a legborzasztóbb, nem véletlenül takarja. Mindez persze őt nem érdekli. Nagyon régen nem érdekli már.*
- A Jós megjött, a jós lát. Ildhaw mindent elmond, mit más nem mer. Kérdezd a jövőt, s sorsod tárul eléd, ne gondold, hogy minden eleve elrendeltetett. *Természetesen nem bírja ki, hogy ne hirdesse magát, valamiből meg kell élni, bár ezen munkássága nem feltétlenül kifizetődő. A barakkból fából készült fegyverek összecsattanása hallatszik, valakik bőszen gyakorolnak, lépteik döngéséből adódóan, talán óriások lehetnek, nem is egy, hanem rögtön kettő.*
- Nah, ez sem megszokott ebben a városban. Óriások. Nagyszerű. Pfüj! *Köpése nem utálatát, inkább csak megszokást jelez. Az óriásokkal kapcsolatban semmiféle érzéseket nem táplál, nem ismer egyet sem, bár annyira nem is vágyik arra, hogy egyet is megismerjen.*
- Bamba barmok, de jól mozognak az annyi szent! *Gondolataiba merülve nézelődik, nem szeretne egy városőr szeme elé sem kerülni, általában mindig jó célpont egy ilyen csöves, mint ő. Ebből kiindulva nem akar sokáig itt időzni, inkább más útvonalat választ, s lassan továbbindul, pokrócát maga mögött húzva a porban. Lassan telik a nap, főleg, ha társa a minden, ami valójában számára a semmi. Egy dolog nem siet el csak mellette és az az idő, mely csak akkor szalad, ha az ember boldog.*
*Ez sem jön össze.*
~ Mégis mi a francot gondoltam? Majd a két szép *itt elég alaposan felröhög magában* szememért jönnek az emberek és adakoznak, én meg csak mesélem a történeteimet? ~ *Viccesnek gondolja, hisz tisztában van vele, nála förtelmesebb valószínűleg keresve sem akad Artheniorban. Emiatt is haragra gerjed szinte azonnal. Cókmókját összeszedi, hogy a gazdagnegyedből elinduljon, valamerre. Telesen mindegy neki, hová, munkája nincs, barátai, ismerősei nincsenek, így szabad az egész nap, csak éjszakára húzódik be vackába. Nem tudja miért a barakk felé veszi az irányt, s ezt csak akkor veszi észre, mikor már a fegyverek leadására szolgáló pult mellett áll meg. Esze ágában sincs bemenni, nem akarja kinevettetni magát, nem harcos alkat.*
~ Persze azért egy-két ember alaposan meglepődne. ~ *kuncog magában, miközben tűéles fogait vicsorítja a pult mögött álló fiúra utálata jeleként. Majd lassan tovább bandukol, pokróca a porban csúszik utána. Kissé bereked a korábbi kiabálástól, így most semmi kedve hozzá, hogy dalnokként tetszelegjen, inkább alaposan megvakarja hátsó felét, ha már erre jár.*
- Ezek a kurva bolhák! Biztos a patkányok hozzák. *Persze megtanult már velük együtt élni, az sem zavarja, hogy emiatt többször véresre vakarta már magát. Egyszer megpróbált megfürdeni a főtéren lévő szökőkútban, ahonnan azonnal kidobták. Hiába magyarázta, hogy semmije nincs, csak tisztálkodni akar nem foglalkoztak vele. Pár csinos horzsolást és zúzódást is szerzett, persze ez akkor volt még, mikor először a városba érkezett és pozitívan állt mindenkihez.*
- Rohadtak. *Szívja meg fogát. Amióta hozzáállása megváltozott, senki nem bántja, nem akarnak hozzáérni, még a legnagyobb harcosok is messzire kerülik. Mindenki azt gondolja beteg, mert így néz ki. Aki ocsmány, az kerülendő, ez van kiírva a főtérre az érkezőknek. Aki nem így viselkedik, hamar kinézik, hát miért ne lenne olyan, amilyen, így legalább nem nyúl hozzá senki. Nagyon korán eldöntötte, s árnyékául szolgál a legsötétebb zugoknak, groteszk kísérletként szaladgálva az utcákon, beteg lelkülettel. Mert valójában teste olyan, mintha több részből állították volna össze. Aránytalan karok, lábán karmok, háta púpos, tartása görnyedt és az arca, nos az arca talán mind közül a legborzasztóbb, nem véletlenül takarja. Mindez persze őt nem érdekli. Nagyon régen nem érdekli már.*
- A Jós megjött, a jós lát. Ildhaw mindent elmond, mit más nem mer. Kérdezd a jövőt, s sorsod tárul eléd, ne gondold, hogy minden eleve elrendeltetett. *Természetesen nem bírja ki, hogy ne hirdesse magát, valamiből meg kell élni, bár ezen munkássága nem feltétlenül kifizetődő. A barakkból fából készült fegyverek összecsattanása hallatszik, valakik bőszen gyakorolnak, lépteik döngéséből adódóan, talán óriások lehetnek, nem is egy, hanem rögtön kettő.*
- Nah, ez sem megszokott ebben a városban. Óriások. Nagyszerű. Pfüj! *Köpése nem utálatát, inkább csak megszokást jelez. Az óriásokkal kapcsolatban semmiféle érzéseket nem táplál, nem ismer egyet sem, bár annyira nem is vágyik arra, hogy egyet is megismerjen.*
- Bamba barmok, de jól mozognak az annyi szent! *Gondolataiba merülve nézelődik, nem szeretne egy városőr szeme elé sem kerülni, általában mindig jó célpont egy ilyen csöves, mint ő. Ebből kiindulva nem akar sokáig itt időzni, inkább más útvonalat választ, s lassan továbbindul, pokrócát maga mögött húzva a porban. Lassan telik a nap, főleg, ha társa a minden, ami valójában számára a semmi. Egy dolog nem siet el csak mellette és az az idő, mely csak akkor szalad, ha az ember boldog.*
7174. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2018-02-09 06:06:38
Üzenet elküldve: 2018-02-09 06:06:38
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Defekt Trió//
//Lesha, Zaxdor, Ran//
*Zaxdor, Lesha közbeszólására nem mosolyog. Továbbra is szigorúan néz a lányra, körülötte megszűnik minden, kizárólag a magyarázatra és további lépéseire figyel.*
~ Türelmetlen, ezen fejlesztenünk kell, bár azt gondolja mindent megtanult már. ~ *Gondolataiba érzelem nem vegyül, csak a letisztult semlegesség, Zax nem akarja, hogy bármi elterelje a figyelmét. Élvezettel nézi, hogy Lesha alapállásba helyezkedik, súlypontot helyez át. Annyi ideje van, hogy végigfusson elméjén a kislány, aki egy rövid, bár az embergyerekek számára minden bizonnyal már akkor is hatalmas bottal, dühében püföli a földet egy-egy tévesen kivitelezett támadást követően. Egy halvány mosolyt azért megenged magának, jóllehet ez csak belülről fakad, arcára nem ül ki.*
~ Azért valami nem változik. ~ *Gondolja, majd ismét feszülten figyel, hiszen Lesha elkezdi támadását. Számít a furfangra, a nő nem ma kezdte, s ő sem ma kezdte az oktatást, nem véletlenül választott oldalállást, hisz innen remekül lehet támadásra támadást azonnal kivitelezni. Ezúttal nem akar keménykedni, pusztán meg szeretné mutatni a lánynak, hogy miért kell előre gondolni minden egyes lépést, belekalkulálva azt is, ha a mozdulat félúton esetleg megszakad. Agyában szinte lassított felvételként játszódnak le az események, s elismerően nézi, ahogy Lesha kezdeményez.*
~ Óriás létére egyáltalán nem egy trampli, sőt kifejezetten vonzó nő. Mozdulataiban megbújtatva ott van valami kecsesség.~ *Gondolja magában, miközben Lesha, Zaxdor bordáira indított cseles elterelő mozdulatát, oldalállásban kardként tartott botjával nem várja meg. Mikor az elindítja a mozdulatot, függetlenül "támadj" figyelemfelhívásától igazából ő is kezdeményez. Tervei szerint támadásra azonnal támadással válaszol és a kezében ütésre (vágásra) emelt botjával felülről lefelé oldalt ívelő csapást, tulajdonképpen kisöprést szeretne kivitelezni, mely ha sikeres, Lesha rövid eltereléséből megindított botját csapja ki oldalra. Az ütés lendületének következtében a felé irányuló bot az útból eltűnik, s rögtön bottal együtt forog be tovább Lesha közvetlen közelébe, célja, hogy a forgással teste másik oldalának felhasználásával vállal lökjön egyet a nőn. A mozdulat egyik célja, hogy annyira közel kerüljön, hogy nem hogy hosszú bottal, semmilyen fegyverrel ne lehessen támadást kivitelezni. Ha Lesha botjának kiütése sikertelen, akkor belelépve ütésébe elszenvedve egy bordaütést, viszi véghez ugyanezt a mozdulatot, de minden bizonnyal nem adva elég időt arra, hogy a térdére irányuló botütés (akasztás) betaláljon. Beforgásának másik célja, hogy úgy barátilag Lesha nyakába haraphasson, csak úgy picikét, s ha van ideje vörös tincsei alatt megbújó fülébe suttoghassa:*
- Ügyes, kicsi lány! *Mozdulatának harmadik momentumával nem számol, s bosszús is emiatt, hisz ily közelkerülését Lesha könnyen ki is tudja használni, feltéve ha Zaxdor kis harapdálásával nem okoz zavart a gépezetben.*
//Lesha, Zaxdor, Ran//
*Zaxdor, Lesha közbeszólására nem mosolyog. Továbbra is szigorúan néz a lányra, körülötte megszűnik minden, kizárólag a magyarázatra és további lépéseire figyel.*
~ Türelmetlen, ezen fejlesztenünk kell, bár azt gondolja mindent megtanult már. ~ *Gondolataiba érzelem nem vegyül, csak a letisztult semlegesség, Zax nem akarja, hogy bármi elterelje a figyelmét. Élvezettel nézi, hogy Lesha alapállásba helyezkedik, súlypontot helyez át. Annyi ideje van, hogy végigfusson elméjén a kislány, aki egy rövid, bár az embergyerekek számára minden bizonnyal már akkor is hatalmas bottal, dühében püföli a földet egy-egy tévesen kivitelezett támadást követően. Egy halvány mosolyt azért megenged magának, jóllehet ez csak belülről fakad, arcára nem ül ki.*
~ Azért valami nem változik. ~ *Gondolja, majd ismét feszülten figyel, hiszen Lesha elkezdi támadását. Számít a furfangra, a nő nem ma kezdte, s ő sem ma kezdte az oktatást, nem véletlenül választott oldalállást, hisz innen remekül lehet támadásra támadást azonnal kivitelezni. Ezúttal nem akar keménykedni, pusztán meg szeretné mutatni a lánynak, hogy miért kell előre gondolni minden egyes lépést, belekalkulálva azt is, ha a mozdulat félúton esetleg megszakad. Agyában szinte lassított felvételként játszódnak le az események, s elismerően nézi, ahogy Lesha kezdeményez.*
~ Óriás létére egyáltalán nem egy trampli, sőt kifejezetten vonzó nő. Mozdulataiban megbújtatva ott van valami kecsesség.~ *Gondolja magában, miközben Lesha, Zaxdor bordáira indított cseles elterelő mozdulatát, oldalállásban kardként tartott botjával nem várja meg. Mikor az elindítja a mozdulatot, függetlenül "támadj" figyelemfelhívásától igazából ő is kezdeményez. Tervei szerint támadásra azonnal támadással válaszol és a kezében ütésre (vágásra) emelt botjával felülről lefelé oldalt ívelő csapást, tulajdonképpen kisöprést szeretne kivitelezni, mely ha sikeres, Lesha rövid eltereléséből megindított botját csapja ki oldalra. Az ütés lendületének következtében a felé irányuló bot az útból eltűnik, s rögtön bottal együtt forog be tovább Lesha közvetlen közelébe, célja, hogy a forgással teste másik oldalának felhasználásával vállal lökjön egyet a nőn. A mozdulat egyik célja, hogy annyira közel kerüljön, hogy nem hogy hosszú bottal, semmilyen fegyverrel ne lehessen támadást kivitelezni. Ha Lesha botjának kiütése sikertelen, akkor belelépve ütésébe elszenvedve egy bordaütést, viszi véghez ugyanezt a mozdulatot, de minden bizonnyal nem adva elég időt arra, hogy a térdére irányuló botütés (akasztás) betaláljon. Beforgásának másik célja, hogy úgy barátilag Lesha nyakába haraphasson, csak úgy picikét, s ha van ideje vörös tincsei alatt megbújó fülébe suttoghassa:*
- Ügyes, kicsi lány! *Mozdulatának harmadik momentumával nem számol, s bosszús is emiatt, hisz ily közelkerülését Lesha könnyen ki is tudja használni, feltéve ha Zaxdor kis harapdálásával nem okoz zavart a gépezetben.*
7173. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2018-02-08 00:38:59
Üzenet elküldve: 2018-02-08 00:38:59
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*Bekukkant a nyitott kapun a Barakk épületébe. Átsuhant a fején a gondolat, hogy majd felcsap a Városi őrség állományába.* ~Egy ork. Vörös köpenyben. Micsoda abszurd marhaság!~
*Beles a kapun, de csak egy pillanatra, mint a lótolvaj, aki felméri tette előtt a kirablandó istállót. Ő azonban semmit sem akar innen elvinni, sőt!
Minél messzebbre szeretne jutni ettől az átokverte helytől. Ami azt illeti a várostól is. Csak a kíváncsiság hajtotta ide.* ~Olybá tűnik, öreg koromra szenilis lettem.~ *Elmosolyodik a gondolatra, majd sietve tovább trappol.*
*Beles a kapun, de csak egy pillanatra, mint a lótolvaj, aki felméri tette előtt a kirablandó istállót. Ő azonban semmit sem akar innen elvinni, sőt!
Minél messzebbre szeretne jutni ettől az átokverte helytől. Ami azt illeti a várostól is. Csak a kíváncsiság hajtotta ide.* ~Olybá tűnik, öreg koromra szenilis lettem.~ *Elmosolyodik a gondolatra, majd sietve tovább trappol.*
7172. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2018-02-06 15:56:26
Üzenet elküldve: 2018-02-06 15:56:26
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Loyenara//
*Grael kedvesen elmosolyodik.*
- Értékelem az elhatározottságodat, de néha megmosolyogtatsz. Annyira magától értetődően közlöd, hogy az íjászkodás első pár órája fájdalmas, mintha ugyanennyire könnyen bírnád ki azokat a fájdalmakat, amikről beszélsz. Nara, tudom jól, hogy egyáltalán nem bírod a fájdalmat.
*Simogatja meg a lányka fejét. Sokszor csinálta ezt vele. Mikor butaságot mondott, mikor valamiért aranyos volt, vagy szimplán csak akkor, mikor ehhez volt kedve. Válaszul mindig csak egy morcos pillantást kapott, amiért összekócolta, kíváncsi ez változott-e valamit az évek alatt.*
- Ne félj! Senki nem akarja levágni a te kis kezeidet. A tieid maradnak.
*Legalábbis itt a városban talán nincsenek ennyire elvetemült, torz szörnyszülöttek, hogy másokat ily módon kínozzanak. Ha a kikötő környékén volnának, akkor már nagyobb eséllyel futnának bele valami őrült fanatikusba, aki nemhogy másét, még a saját kezeit is képes lenne levágni azért, hogy szeretett istene kegyeibe fogadja. Erről is olvasott. A hívő a saját vérét áldozza istenének, hogy hatalmat adjon neki, de ez csak az enyhébb formája. A többire inkább gondolni sem akar. Inkább csak csendben, szorosan ölelgeti a kislányt egy ideig. Igen, számára mindig is kislány marad.*
- Én sokat gondolkoztam rajta, de nem találtam magyarázatot. Nem tudok semmilyen rokonról, aki Artheniorban élne, vagy itt lenne eltemetve. Majd körbenézünk a sírok között, hátha találunk ismerős nevet a szüleinkén kívül. Akkor majd okosabbak leszünk.
*Grael már teljesen túllépett azon, hogy mindkét szülője meghalt. Magától értetődő természetességgel beszél arról, hogy bizony a két ember, aki felnevelte, most ott van eltemetve az artheniori temetőben.*
- Akkor indulás!
*Húga mellett megy kifelé a barakkból, fegyvereit határozott mozdulattal tűzi vissza övére, mikor visszakapja őket, aztán már mehetnek is következő állomásuk felé.*
~Kíváncsi vagyok, hogyan fog viselkedni a temetőben.~
*Pillant fél szemmel a lányra, miközben mellette sétál. Ismét csendben, mintha járás közben nehezére esne a beszéd, úgy hallgat el. Bár most csak gondolkozik, hogy min, azt talán maga sem tudja igazán. Valami olyasmin, hogy mihez kezdjen most, hogy a számára legfontosabb ember újra mellette van.*
*Grael kedvesen elmosolyodik.*
- Értékelem az elhatározottságodat, de néha megmosolyogtatsz. Annyira magától értetődően közlöd, hogy az íjászkodás első pár órája fájdalmas, mintha ugyanennyire könnyen bírnád ki azokat a fájdalmakat, amikről beszélsz. Nara, tudom jól, hogy egyáltalán nem bírod a fájdalmat.
*Simogatja meg a lányka fejét. Sokszor csinálta ezt vele. Mikor butaságot mondott, mikor valamiért aranyos volt, vagy szimplán csak akkor, mikor ehhez volt kedve. Válaszul mindig csak egy morcos pillantást kapott, amiért összekócolta, kíváncsi ez változott-e valamit az évek alatt.*
- Ne félj! Senki nem akarja levágni a te kis kezeidet. A tieid maradnak.
*Legalábbis itt a városban talán nincsenek ennyire elvetemült, torz szörnyszülöttek, hogy másokat ily módon kínozzanak. Ha a kikötő környékén volnának, akkor már nagyobb eséllyel futnának bele valami őrült fanatikusba, aki nemhogy másét, még a saját kezeit is képes lenne levágni azért, hogy szeretett istene kegyeibe fogadja. Erről is olvasott. A hívő a saját vérét áldozza istenének, hogy hatalmat adjon neki, de ez csak az enyhébb formája. A többire inkább gondolni sem akar. Inkább csak csendben, szorosan ölelgeti a kislányt egy ideig. Igen, számára mindig is kislány marad.*
- Én sokat gondolkoztam rajta, de nem találtam magyarázatot. Nem tudok semmilyen rokonról, aki Artheniorban élne, vagy itt lenne eltemetve. Majd körbenézünk a sírok között, hátha találunk ismerős nevet a szüleinkén kívül. Akkor majd okosabbak leszünk.
*Grael már teljesen túllépett azon, hogy mindkét szülője meghalt. Magától értetődő természetességgel beszél arról, hogy bizony a két ember, aki felnevelte, most ott van eltemetve az artheniori temetőben.*
- Akkor indulás!
*Húga mellett megy kifelé a barakkból, fegyvereit határozott mozdulattal tűzi vissza övére, mikor visszakapja őket, aztán már mehetnek is következő állomásuk felé.*
~Kíváncsi vagyok, hogyan fog viselkedni a temetőben.~
*Pillant fél szemmel a lányra, miközben mellette sétál. Ismét csendben, mintha járás közben nehezére esne a beszéd, úgy hallgat el. Bár most csak gondolkozik, hogy min, azt talán maga sem tudja igazán. Valami olyasmin, hogy mihez kezdjen most, hogy a számára legfontosabb ember újra mellette van.*
7171. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2018-02-05 22:16:54
Üzenet elküldve: 2018-02-05 22:16:54
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt, itt egy VŐ//
* Leül hát a padra és onnan figyeli tovább a gyakorlótéren zajló eseményeket, már amikor nem Arnakh-hoz beszél. Olyankor ugyanis rá néz. A férfi nem túl bőbeszédű, de ezzel még nem is lenne baj, ha nem tolakodna közéjük egy harmadik alak. Sőt, kisvártatva egy negyedik is. *
– Ó, értem! * Dehogy érti, csak úgy látja, hogy az időközben megjelenő mélységi fontos ügyben jár el, így a világért sem akarná feltartani a városőrt.
~ Fontos ember lehet. ~ Ekkor ugyanis még nem tudja, hogy egy egyszerű lajstrommesterhez van szerencséje. Amióta a pökhendi alak is feltűnt a színen, Ran egészen megfeledkezett a párbajozó óriásokról, vagy akár újdonsült városőr-ismerőséről – tekintetét immár a sötételf köti le. Ha vannak rosszabbak a gnómevő óriásoknál, azok kétségtelenül a sötételfek. Odahaza a mélységiek még az óriásoknál is nagyobb megvetés tárgyai. Olyanok ők, mint a tündéreknek az orkok, vagy egy csurom részeg óriásnak egy bonyolult zár. Sosem fogják megérteni őket, így inkább elkerülik egymást. Most, hogy ez nem sikerült, így a legtöbbet próbálja kihozni a helyzetből: szemmel tartja Rynizz-t, nehogy mérgezett tőrt döfjön belé, míg nem figyel. *
– Igazán köszönöm a segítséget. * Válaszol illedelmesen a városőrnek, aki kapva kap a lehetőségen, hogy leléphessen, és ne kelljen több kérdést megválaszolnia a gnómnak. *
– Szóval tanácsok vannak. * Foglalja össze a rövid beszélgetés fő tanulságát, maga elé révedve. Nem messze Lesha és Zaxdor még mindig küzd egymással, így ismét őket kezdi el pásztázni. Feltéve persze, ha az előbb betoppant másik őr (vagy bárki más) nem szólítja meg. *
* Leül hát a padra és onnan figyeli tovább a gyakorlótéren zajló eseményeket, már amikor nem Arnakh-hoz beszél. Olyankor ugyanis rá néz. A férfi nem túl bőbeszédű, de ezzel még nem is lenne baj, ha nem tolakodna közéjük egy harmadik alak. Sőt, kisvártatva egy negyedik is. *
– Ó, értem! * Dehogy érti, csak úgy látja, hogy az időközben megjelenő mélységi fontos ügyben jár el, így a világért sem akarná feltartani a városőrt.
~ Fontos ember lehet. ~ Ekkor ugyanis még nem tudja, hogy egy egyszerű lajstrommesterhez van szerencséje. Amióta a pökhendi alak is feltűnt a színen, Ran egészen megfeledkezett a párbajozó óriásokról, vagy akár újdonsült városőr-ismerőséről – tekintetét immár a sötételf köti le. Ha vannak rosszabbak a gnómevő óriásoknál, azok kétségtelenül a sötételfek. Odahaza a mélységiek még az óriásoknál is nagyobb megvetés tárgyai. Olyanok ők, mint a tündéreknek az orkok, vagy egy csurom részeg óriásnak egy bonyolult zár. Sosem fogják megérteni őket, így inkább elkerülik egymást. Most, hogy ez nem sikerült, így a legtöbbet próbálja kihozni a helyzetből: szemmel tartja Rynizz-t, nehogy mérgezett tőrt döfjön belé, míg nem figyel. *
– Igazán köszönöm a segítséget. * Válaszol illedelmesen a városőrnek, aki kapva kap a lehetőségen, hogy leléphessen, és ne kelljen több kérdést megválaszolnia a gnómnak. *
– Szóval tanácsok vannak. * Foglalja össze a rövid beszélgetés fő tanulságát, maga elé révedve. Nem messze Lesha és Zaxdor még mindig küzd egymással, így ismét őket kezdi el pásztázni. Feltéve persze, ha az előbb betoppant másik őr (vagy bárki más) nem szólítja meg. *
7170. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2018-02-04 23:33:40
Üzenet elküldve: 2018-02-04 23:33:40
ÚJ
![>Arnakh Harlin [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10824_1484614002_ember_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 249
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 249
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt, itt egy VŐ//
*Arnakh kellemes üldögélését egy kis gnóm zavarja meg. Már kalóz korában rühellte ezt a fajt az öreg. Ha kocsmai verekedés tört ki akkor ezek hamarabb az asztal alá tudtak bújni mint ő. Annyi hasznuk volt, hogy ha ha erősnek érezte magát akkor egy-egy gnómba bele tudott kötni. Szép idők voltak azok. Most már talán egy hozzá hasonló aggastyán gnómot tudna megverni, de ahhoz is ok kéne hisz mégiscsak városőr.*
-Nyugodtan.
*Közli olyan hangsúllyal, hogy a másik érezze nem látja szívesen az öreg a társaságot. Ennek ellenére ha felteszi a kérdését akkor ugyan olyan mogorva választ kap.*
-Az.
*Hát rajta van a vörös köpeny, még szép, hogy városőr. Ezt nem tudni? Méghozzá még nem hagyta abba a kérdezősködést.*
~Hogy dugnának le a torkodon egy belezőtőrt.~
-Tanács van. Nagytanás és főtanács. Azok hozzák a döntéseket.
*Nem fejti ki jobban. Ő nem egy olyan ember, aki csak úgy kedveskedik akármilyen jöttment gnómmal. A kérdésre sóhajt.*
-Arnakh.
*A mélységi megjelenésére felvonja a szemöldökét és végigméri a fickót. Nem szereti a fajtáját, de sajnos városőrként nem lehet nyíltan rasszista főleg egy ilyen gazdag figurával nem.*
-Uram.
*Biccent felé. A mondatra ha egy átlagos emberről volna szó akkor felsóhajtana. Így csak a szája széle egy pillanatra megrándul majd egy foghíjas vigyort küld a mélységi felé.*
-Értem. A legjobb emberhez fordult uram. Szabadjon megjegyeznem jó szeme van hozzá. Arnakh Harlin lajstrommester szolgálatára. Köszöntem a beszélgetést.*Fordul egy pillanatra a gnómhoz. Majd vissza a mélységihez.*
-Mutatom az irodámat kérem kövessen.
*A kolléga is egy nyájas vigyort kap, hogy lássa az öregnek ilyen arca is van.*
-Semmi gond közlegény. Majd én intézem.
*Arnakh kellemes üldögélését egy kis gnóm zavarja meg. Már kalóz korában rühellte ezt a fajt az öreg. Ha kocsmai verekedés tört ki akkor ezek hamarabb az asztal alá tudtak bújni mint ő. Annyi hasznuk volt, hogy ha ha erősnek érezte magát akkor egy-egy gnómba bele tudott kötni. Szép idők voltak azok. Most már talán egy hozzá hasonló aggastyán gnómot tudna megverni, de ahhoz is ok kéne hisz mégiscsak városőr.*
-Nyugodtan.
*Közli olyan hangsúllyal, hogy a másik érezze nem látja szívesen az öreg a társaságot. Ennek ellenére ha felteszi a kérdését akkor ugyan olyan mogorva választ kap.*
-Az.
*Hát rajta van a vörös köpeny, még szép, hogy városőr. Ezt nem tudni? Méghozzá még nem hagyta abba a kérdezősködést.*
~Hogy dugnának le a torkodon egy belezőtőrt.~
-Tanács van. Nagytanás és főtanács. Azok hozzák a döntéseket.
*Nem fejti ki jobban. Ő nem egy olyan ember, aki csak úgy kedveskedik akármilyen jöttment gnómmal. A kérdésre sóhajt.*
-Arnakh.
*A mélységi megjelenésére felvonja a szemöldökét és végigméri a fickót. Nem szereti a fajtáját, de sajnos városőrként nem lehet nyíltan rasszista főleg egy ilyen gazdag figurával nem.*
-Uram.
*Biccent felé. A mondatra ha egy átlagos emberről volna szó akkor felsóhajtana. Így csak a szája széle egy pillanatra megrándul majd egy foghíjas vigyort küld a mélységi felé.*
-Értem. A legjobb emberhez fordult uram. Szabadjon megjegyeznem jó szeme van hozzá. Arnakh Harlin lajstrommester szolgálatára. Köszöntem a beszélgetést.*Fordul egy pillanatra a gnómhoz. Majd vissza a mélységihez.*
-Mutatom az irodámat kérem kövessen.
*A kolléga is egy nyájas vigyort kap, hogy lássa az öregnek ilyen arca is van.*
-Semmi gond közlegény. Majd én intézem.
7169. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2018-02-04 22:19:06
Üzenet elküldve: 2018-02-04 22:19:06
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Rynizz Dwirinthalen//
*Kipihenten ébred, hamar kiugrik az ágyból. Elalvás előtt le sem vetkezett, gyakorlatilag beájult az ágyba.
Első gondolatai a tegnapi események körül forognak. Legjobb lesz kimaradni az egész ügyből, míg bejelentést nem tesznek. Elég népes tábora van a családnak, úgyhogy reméli a legjobbakat és hogy megoldódik az ügy anélkül, hogy beleinvolválódva a neve felmerülhetne.
A szálláshelyet elhagyva a gyakorlótéren átvágva a kapu felé tart, ahol egy sötételf ácsorog a kövér fiú társaságában. Fejét csóválva odasiet, ha rajta múlna, a kapuban valamirevaló, harcedzett férfiak strázsálnának. A gondolat is borzasztja, hogy ez a fiú az első, akivel találkozik valaki mikor a Városi Őrséget keresi fel.
Arcáról a bizalmatlan kifejezést nehezen tudja palástolni, a legutóbbi mélységit akivel összehozta a sors szívesen kardélre hányta volna.*
-Miben lehetek szolgálatára? *Szólítja meg a férfit, miközben szigorúan méri végig.*
A hozzászólás írója (Danlo Rulhadan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.02.04 22:20:22
*Kipihenten ébred, hamar kiugrik az ágyból. Elalvás előtt le sem vetkezett, gyakorlatilag beájult az ágyba.
Első gondolatai a tegnapi események körül forognak. Legjobb lesz kimaradni az egész ügyből, míg bejelentést nem tesznek. Elég népes tábora van a családnak, úgyhogy reméli a legjobbakat és hogy megoldódik az ügy anélkül, hogy beleinvolválódva a neve felmerülhetne.
A szálláshelyet elhagyva a gyakorlótéren átvágva a kapu felé tart, ahol egy sötételf ácsorog a kövér fiú társaságában. Fejét csóválva odasiet, ha rajta múlna, a kapuban valamirevaló, harcedzett férfiak strázsálnának. A gondolat is borzasztja, hogy ez a fiú az első, akivel találkozik valaki mikor a Városi Őrséget keresi fel.
Arcáról a bizalmatlan kifejezést nehezen tudja palástolni, a legutóbbi mélységit akivel összehozta a sors szívesen kardélre hányta volna.*
-Miben lehetek szolgálatára? *Szólítja meg a férfit, miközben szigorúan méri végig.*
A hozzászólás írója (Danlo Rulhadan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.02.04 22:20:22
7168. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2018-02-04 20:56:44
Üzenet elküldve: 2018-02-04 20:56:44
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 631
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 631
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
//Nyílt, itt egy VŐ//
*Tanakodva várakozik, unottan lóbálva kezében a kardot. Egy ismerős közszolga se sehol. Kénytelen lesz hát beérni egy idegen vörös köpenyessel. Méri végig a közeledő vénembert, és még azon mereng bevárja-e a következő, talán aktívabb városőrségi járatot már le is csapják az agg harcost kezéről.
~Te kis patkány.~
Pillant dühösen, összehúzott szemekkel Ran irányába. Majd indul is meg felé, pontosan tudva miként kell kezelje ezen kellemetlenségeket. Járása határozott, tartása egyenes, származása, rangja szembetűnőbb nem is lehetne.*
-Üdv.
*Köszön magasról, majd a gnómot figyelemre se méltatva, akár szavait is megszakítva hozakodik elő saját gondjával.*
-Bejelentést kívánok tenni eltűnt személyről.
*Pillant Ranra, de az nem méltó vérvörös tekintetére, ezt hamar összegzi. Pláne nem azokra az információkra, melyeket a város derék őreivel osztana meg.*
-Egy nyugodtabb helyen, civilek nélkül.
*Hangja kimért, ugyan nem parancsoló, de jól érződik belőle, hogy nem is számol az ellenkezés lehetőségével, feltehetően még nemet sem hallott soha.
Vagyis jól adja az elkényeztetett, pökhendi nemes ficsúr képét.*
*Tanakodva várakozik, unottan lóbálva kezében a kardot. Egy ismerős közszolga se sehol. Kénytelen lesz hát beérni egy idegen vörös köpenyessel. Méri végig a közeledő vénembert, és még azon mereng bevárja-e a következő, talán aktívabb városőrségi járatot már le is csapják az agg harcost kezéről.
~Te kis patkány.~
Pillant dühösen, összehúzott szemekkel Ran irányába. Majd indul is meg felé, pontosan tudva miként kell kezelje ezen kellemetlenségeket. Járása határozott, tartása egyenes, származása, rangja szembetűnőbb nem is lehetne.*
-Üdv.
*Köszön magasról, majd a gnómot figyelemre se méltatva, akár szavait is megszakítva hozakodik elő saját gondjával.*
-Bejelentést kívánok tenni eltűnt személyről.
*Pillant Ranra, de az nem méltó vérvörös tekintetére, ezt hamar összegzi. Pláne nem azokra az információkra, melyeket a város derék őreivel osztana meg.*
-Egy nyugodtabb helyen, civilek nélkül.
*Hangja kimért, ugyan nem parancsoló, de jól érződik belőle, hogy nem is számol az ellenkezés lehetőségével, feltehetően még nemet sem hallott soha.
Vagyis jól adja az elkényeztetett, pökhendi nemes ficsúr képét.*
7167. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2018-02-04 20:38:11
Üzenet elküldve: 2018-02-04 20:38:11
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Defekt Trió//
//Lesha, Zaxdor, Ran//
~ A három északi… ~ * Visszhangoznak Ranban az óriáslány szavai. Nem is lenne baj a nevükkel, ha egy színtársulat, vagy bűvészkompánia lennének. Az igazság az, hogy ők két óriás és egy gnóm, semmi több. Ran velük jött, mert félt, hogy megeszik; illetve, mert azt mondták, hogy a másik irányban csak romok vannak. Ez viszont nem feltétlenül jelenti azt, hogy hosszútávon a másik kettő társaságában akar maradni – nem, mintha ennek ellenkezőjéről meg lenne győződve. Mindenesetre a "három északi" úgy hangzik, mintha a felszínes ismereteknél szorosabb kapocs lenne hármuk között. Azért mosolyog egyet Lesha szavaira. Bizonyára megint csak ő lát túl sokat a dolgok mögé.
A bejáratban majdnem eltapossák. Ezt még mindig nem sikerült megszoknia és valószínűleg, ha évtizedeket maradna a városban, akkor sem tudná megszokni. Ijedten lép hátra, de szerencsére nem történik végül semmi baj. *
– Eh. Semmiség. * Jegyzi meg epésen, aztán megy elfoglalni a fal melletti helyet. A másik kettő lassan, de biztosan nekilát a gyakorlásnak, amit Ran érdeklődve tekint meg.
~ Tyű! Még tanulhatnék is tőlük… Ha harcosnak készülnék. ~ Leshának csak bólint egyet válaszul, majd felveszi a földről a hatalmas palástot. *
– Hű! * Nincsen semmiféle hátsó szándéka, nem akar meglógni a ruhadarabbal, egyszerűen talált egy kellemesebb helyet a nézelődésre. Elindul hát az egyik pad felé. *
//Nyílt, itt egy VŐ//
* Egy óriási, sokszor összehajtott palásttal a kezében baktat a kiszemelt pad felé. Nem tűnik olcsó darabnak, egy ilyen prémpalástért talán több száz aranyat is fizetne nem elég furmányos kereskedő. A padon ugyan már ülnek, de csak van még hely egy gnómnak is! *
– Üdv, leülhetek? * Nem vak ő, látja a vörös színű köpenyt a férfi hátán, ami eddigi tapasztalatai alapján arra utal errefelé, hogy városőr az illető. Attól viszont még ember, ha nem téved. Márpedig az emberek mindenhol és mindenhogyan emberek, hiába városőröknek hívják néhányukat. Gnómunk nem vár sokat; tervei szerint leül, aztán legfeljebb beszélgetnek egy jót. A másik lehetőség, hogy nem. Igazából nincs vesztenivalója, ő két óriástársának küzdelmét szeretné nézni, amit ugye kényelmesebb padon ülve, mint a hideg falnak dőlve. *
– Jól gondolom, hogy városőr vagy? Meg azok is, ott! * Mutat egy csapat vörös köpenyesre, távolabb tőlük. * Lehet néhány kérdésem? Szóval… Van ennek a városnak ilyen… "Városfőnöke"? És ki az? Vagy hogy mennek itt az ilyen dolgok? Tudod messziről jöttem, és eddig szinte csak ezzel a két óriással találkoztam. * Bök állával a párbajozó duóra. *
– Ők meg még nálam is kevesebbet tudnak. * Van még ezernyi kérdése, de ennyi is bőven elég. Mit elég?! Sokkal inkább túlzás, mint elég, de tudásvágyán nem tud uralkodni, így záporozva dobja fel az újabb és újabb kérdéseket az ismeretlen fickónak. Azért a végén eszébe jut valami, ami korábban nem. *
– Ran vagyok. Te? * Hiába, a törzsben mindenki ismert mindenkit, így ritkán fordult elő, hogy be kellett mutatkoznia valakinek. *
//Lesha, Zaxdor, Ran//
~ A három északi… ~ * Visszhangoznak Ranban az óriáslány szavai. Nem is lenne baj a nevükkel, ha egy színtársulat, vagy bűvészkompánia lennének. Az igazság az, hogy ők két óriás és egy gnóm, semmi több. Ran velük jött, mert félt, hogy megeszik; illetve, mert azt mondták, hogy a másik irányban csak romok vannak. Ez viszont nem feltétlenül jelenti azt, hogy hosszútávon a másik kettő társaságában akar maradni – nem, mintha ennek ellenkezőjéről meg lenne győződve. Mindenesetre a "három északi" úgy hangzik, mintha a felszínes ismereteknél szorosabb kapocs lenne hármuk között. Azért mosolyog egyet Lesha szavaira. Bizonyára megint csak ő lát túl sokat a dolgok mögé.
A bejáratban majdnem eltapossák. Ezt még mindig nem sikerült megszoknia és valószínűleg, ha évtizedeket maradna a városban, akkor sem tudná megszokni. Ijedten lép hátra, de szerencsére nem történik végül semmi baj. *
– Eh. Semmiség. * Jegyzi meg epésen, aztán megy elfoglalni a fal melletti helyet. A másik kettő lassan, de biztosan nekilát a gyakorlásnak, amit Ran érdeklődve tekint meg.
~ Tyű! Még tanulhatnék is tőlük… Ha harcosnak készülnék. ~ Leshának csak bólint egyet válaszul, majd felveszi a földről a hatalmas palástot. *
– Hű! * Nincsen semmiféle hátsó szándéka, nem akar meglógni a ruhadarabbal, egyszerűen talált egy kellemesebb helyet a nézelődésre. Elindul hát az egyik pad felé. *
//Nyílt, itt egy VŐ//
* Egy óriási, sokszor összehajtott palásttal a kezében baktat a kiszemelt pad felé. Nem tűnik olcsó darabnak, egy ilyen prémpalástért talán több száz aranyat is fizetne nem elég furmányos kereskedő. A padon ugyan már ülnek, de csak van még hely egy gnómnak is! *
– Üdv, leülhetek? * Nem vak ő, látja a vörös színű köpenyt a férfi hátán, ami eddigi tapasztalatai alapján arra utal errefelé, hogy városőr az illető. Attól viszont még ember, ha nem téved. Márpedig az emberek mindenhol és mindenhogyan emberek, hiába városőröknek hívják néhányukat. Gnómunk nem vár sokat; tervei szerint leül, aztán legfeljebb beszélgetnek egy jót. A másik lehetőség, hogy nem. Igazából nincs vesztenivalója, ő két óriástársának küzdelmét szeretné nézni, amit ugye kényelmesebb padon ülve, mint a hideg falnak dőlve. *
– Jól gondolom, hogy városőr vagy? Meg azok is, ott! * Mutat egy csapat vörös köpenyesre, távolabb tőlük. * Lehet néhány kérdésem? Szóval… Van ennek a városnak ilyen… "Városfőnöke"? És ki az? Vagy hogy mennek itt az ilyen dolgok? Tudod messziről jöttem, és eddig szinte csak ezzel a két óriással találkoztam. * Bök állával a párbajozó duóra. *
– Ők meg még nálam is kevesebbet tudnak. * Van még ezernyi kérdése, de ennyi is bőven elég. Mit elég?! Sokkal inkább túlzás, mint elég, de tudásvágyán nem tud uralkodni, így záporozva dobja fel az újabb és újabb kérdéseket az ismeretlen fickónak. Azért a végén eszébe jut valami, ami korábban nem. *
– Ran vagyok. Te? * Hiába, a törzsben mindenki ismert mindenkit, így ritkán fordult elő, hogy be kellett mutatkoznia valakinek. *
7166. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2018-02-04 20:25:37
Üzenet elküldve: 2018-02-04 20:25:37
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Defekt Trió//
//Lesha, Zaxdor, Ran//
*Lesha áll és vár. Várja, hogy kezdődjék a harc. Zaxdort figyeli továbbra is.*
~Mit, piszmog már ennyit?! És még Ő piszkál engem folyton, hogy lassú vagyok.~
*Amikor, Zaxdor végre kegyeskedik a törzsfő egykori lánya elé járulni, Lesha továbbra sem szól Mesteréhez, az egykori törzsi testőrparancsnokhoz, csak szótlanul végig méri. Bár, nem mintha az órás lány nem tudná, hogy kivel áll szemben, de harc előtt ez így szokás, a küzdő felek végig mérik egymást. Különben is, már elég rég volt, hogy a két óriás fizikailag is harcolt volna egymással. A faluban történtek, és Eron miatt, közöttük kialakult nézetkülönbségek következményeként barátságuk megromlott. Lesha kerülte Zaxdort, és így a rendszeres gyakorlóharcaik is elmaradtak. Az utolsó közös harci alkalmuknak is már több hava.
Lesha szemei végig siklanak Mestere kissé torzonborz fizimiskáján; sötétbarna, vállaira omló haján, ami ápoltsága miatt inkább tűnik sörénynek, mint hajkoronának; kusza, tömött szakállán; arcán a tetoválásnak álcázott sebhelyén. Arca, mint mindig, marcona, amit szőrös torzonborzsága keretez. Ábrázatán, erős kontrasztot képezve tündökölnek, szinte égetően, azúrkék szemei, amik fölött bozontos szemöldökei ülnek.
Az óriás lány tekintete tovább siklik, le a bikanyakán, a felsőtestéig, mely mindig fedetlen. Zaxdor széles vállait, szőrös, izmolt mellkasát, szálkás bordáit, szikár hasfalát nem borítja semmilyen vértezet, de még egy vászoning sem óvja legalább az időjárás viszontagságaitól. Felsőtestén csak egy málhaöv fut keresztbe, ami mellett baloldalon (félig mellkasán, félig vállán) egy griff tetoválás látható.
~Sosem értettem a férfiaknak ezt a pucér felsőtesttel való szaladgálási mániáját. Aztán, meg ha elkapja őket a férfi nátha vergődve hisztiznek, mint valami taknyos óriásgyerek.~
*Lesha látja, hogy Mestere hozzá hasonlóan egy botot választott.*
~Noh, lám hirtelen milyen lovagias. Persze, mert most nem az otthoni gyakorlóterén vagyunk. Meg itt van Ran is, és ezért most viselkedik. Bezzeg, máskor simán nekem ront a kalapácsával, hogy túlélő edzést tartson, amit örülök, ha több nap után kiheverek. Annyi zúzódást és letört körmöt szereztem miatta, hogy már számát se tudom.~
*Lesha szemei még tovább siklanak. Le Zaxdor medvebőrből készült, buggyos, cserzett nadrágjára, és világot látott, viseletes csizmájára.
A törzsfő egykori lánya, a gyors végig mérés és pár gondolat után, visszakapja szemeit Zaxdor torzonborz képére, és világosbarna szemeivel felveszi Vele a harci szemkontaktust. A Mester láthatja, hogy tanítványa bizony nagyon is figyel.
Lesha alapállásban bólint, hogy kezdhetik, ha nem lett volna világos, az eddigi testbeszéde alapján. De hallhatóan nem volt az, mert Zaxdor ahelyett, hogy támadna magyarázni kezd.
~Hát, ezt nem hiszem el! A fogadó óta tartom a szám, viselkedek, hogy véletlenül se esek neki szóban. Mindent úgy is teszek, hogy jó legyen, nem ellenkezek Vele, de most mégis neki áll itt nekem magyarázni.~
*Lesha bosszúságát az is csak tovább fokozza, hogy Zaxdor olyan kezdőknek való dolgokról tart hangzatos kiselőadást, amiket ő már régen tud, amikre Zaxdor már régen megtanította őt. Hiszen, alig hogy már rendesen járni tudott, a kis Lesha harci kiképzését az ifjú Zaxdor gondjaira bízták. Az óriás lány most pedig 24 éves.
Az óriások között, gyakran előforduló törzsi csatározások miatt alapelvárás, hogy a nők is értsenek a harcviseléshez, ami a megritkult óriás faj létbiztonságának egyik alapja.
Lesha jégcsapkirálynősen hallgatja Mestere, a lány érzései szerint, lekezelő szavait.
Naiv hősnőnk nem is sejti, szegény, hogy Mestere éppen provokálja, hogy még jobban kihozza a sodrából, mert Zaxdornak már minden bizonnyal feltűnt, hogy a fogadóban történt valami, amivel megint magára vonta Lesha kissé hisztis haragját. Az óriás férfi nyilván, ebből az állapotból próbálja kibillenteni a lányt, hogy az dühből támadjon, és így hibázzon, amit tanító célzattal kijavíthat, de mint mondtam Lesha nem fogja fel, hogy provokálják. Áldott tudatlanság.*
~Most meg miről beszél? Ez most komoly? Mintha, én ezeket nem tudnám! Mintha, valami csökött agyú, béna, kezdő lennék. Jó, igaz nem vagyok a harcosok legjobbika, és nem is leszek, de akkor se kezeljen már le így! Azért, sem értem, mert ezek csak gagyi, vacak gyakorló fegyverek. Nem árthatunk komolyabban egymásnak. Biztos, Rannak szerepel, vagy itt a hallótávon belülieknek. Bla-bla-bla!~
*Az óriás lány bosszús, és sérti Mestere lekezelő kioktatása, de ezzel a férfi csak azt éri el, hogy Lesha bizonyítani akar, és megmutatni, hogy mit is tud, mert a főtéren csak vakszerencséje, és a meglepetés ereje miatt volt képes Zaxdort a szökőkútba borítani. Ezzel, Lesha is tisztában van, de ez most itt a gyakorlótéren más. Szemtől szemben állnak egymással, harcra készen, és nincs itt a Vakszerencse, hogy segítsen a lánynak. Csak képességeire, és Zaxdortól tanultakra hagyatkozhat, ami meglátjuk mire lesz elég, de sejthetően nem sokra. Hiszen, Lesha egy napja még ostorcsapásoktól elszenvedett seblázban fetrengett az Erdőmélyén egy barlangban, amiben minden bizonnyal bele is halt volna, ha Zaxdor nem ápolja és kezeli gyógynövényekkel. Szóval, ez itt most nem egy gigászi csata lesz Mester és Tanítvány között, de valami olyasmi… talán annak az árnyéka, hiszen Leshának még sokat kell tanulnia, mert jelenleg csak olyan, mint egy kis vadhajtás egy leégett erdő közepén. Hát, kezdődjék a harc!
Lesha meg se várja, hogy Zaxdor befejezze kiselőadását, és hogy felszólítsa a támadásra. Elszántan közbevágva, így szól: *
- Túl sok a duma! Gyerünk már, elhervadt vénlány leszek, mire befejezed!
*Zaxdor ekkor fordul oldalra és hangzik el szájából a mesteri utasítás: „Támadj! ”. Lesha gúnyos fél vigyorba húzza száját.*
- Végre! Már, azt hittem sose kérsz meg!
*Bólint, majd szorosan rámarkol, a maga előtt keresztben tartott hosszú botra. Alapállásának terpeszét egy előre lépéssel szélesíti, térdeit kicsit behajlítva lejjebb helyezi súlypontját. Így, felsőteste merőleges, terpeszben lévő lábaira, amik közül bal lábával lépet előre. Zaxdor szemben áll vele. Kardot forgató oldaltartásban. A férfi, tudomása szerint, jobb kezes, mint ő, és bár most két kézzel fogja a bot végét, de ha jobb kezes, akkor biztos (a kézre eső, kényelmes fegyverfogatás miatt), hogy bal lába van neki is elől, mint Leshának. A harci testhelyzet felvétele és felmérése után, Lesha egy gyors, elrugaszkodó jobb lábas lépéssel, támad.
Lesha támadás közben elfordítja a botot, és annak végével üt ellenfele bordáihoz (hiszen ott kevesebb az izom, és nagyobb sérülést tud okozni), de félúton megállítja a mozdulatot, amit figyelemelterelésnek szán. Ha, ellenfele a bordái védelmére összpontosítja figyelmét, Lesha ezt kihasználva, azonnal újabb támadást indít. Ellenfele bal lábát veszi célba. Lesha gyorsan a bottal, annak térde mögé, a vádlinál keresztben fogná satuba ellenfele lábát. Lesha baloldalra egyet kilépve maga felé rántaná, ezzel egy időben oldalra fordítaná a két kezével, és a bottal satuban tartott bal lábat. Ha, ez a támadás, és mozdulatsor sikerül, a rántással Lesha arra kényszerítené ellenfelét, hogy bal lába támasztéka nélkül meginogjon (ezzel a visszatámadás lehetőségétől megfosztva őt). A bal láb elfordításával, és baloldalra való kilépésével pedig arra, hogy ellenfele egyensúlyát elvesztve hason elterüljön. Ha, ellenfele a földre kerül, Lesha nem feszíti tovább, hanem elengedi a ellenfele lábát. Hátra lépve megvárná, míg felkel, és a támadás előtti alapállását venné fel várakozva, hogy fogadja ellenfele támadását.
Tehát, Lesha mindent egy lapra tett fel kettős támadásra alapozva.*
//Lesha, Zaxdor, Ran//
*Lesha áll és vár. Várja, hogy kezdődjék a harc. Zaxdort figyeli továbbra is.*
~Mit, piszmog már ennyit?! És még Ő piszkál engem folyton, hogy lassú vagyok.~
*Amikor, Zaxdor végre kegyeskedik a törzsfő egykori lánya elé járulni, Lesha továbbra sem szól Mesteréhez, az egykori törzsi testőrparancsnokhoz, csak szótlanul végig méri. Bár, nem mintha az órás lány nem tudná, hogy kivel áll szemben, de harc előtt ez így szokás, a küzdő felek végig mérik egymást. Különben is, már elég rég volt, hogy a két óriás fizikailag is harcolt volna egymással. A faluban történtek, és Eron miatt, közöttük kialakult nézetkülönbségek következményeként barátságuk megromlott. Lesha kerülte Zaxdort, és így a rendszeres gyakorlóharcaik is elmaradtak. Az utolsó közös harci alkalmuknak is már több hava.
Lesha szemei végig siklanak Mestere kissé torzonborz fizimiskáján; sötétbarna, vállaira omló haján, ami ápoltsága miatt inkább tűnik sörénynek, mint hajkoronának; kusza, tömött szakállán; arcán a tetoválásnak álcázott sebhelyén. Arca, mint mindig, marcona, amit szőrös torzonborzsága keretez. Ábrázatán, erős kontrasztot képezve tündökölnek, szinte égetően, azúrkék szemei, amik fölött bozontos szemöldökei ülnek.
Az óriás lány tekintete tovább siklik, le a bikanyakán, a felsőtestéig, mely mindig fedetlen. Zaxdor széles vállait, szőrös, izmolt mellkasát, szálkás bordáit, szikár hasfalát nem borítja semmilyen vértezet, de még egy vászoning sem óvja legalább az időjárás viszontagságaitól. Felsőtestén csak egy málhaöv fut keresztbe, ami mellett baloldalon (félig mellkasán, félig vállán) egy griff tetoválás látható.
~Sosem értettem a férfiaknak ezt a pucér felsőtesttel való szaladgálási mániáját. Aztán, meg ha elkapja őket a férfi nátha vergődve hisztiznek, mint valami taknyos óriásgyerek.~
*Lesha látja, hogy Mestere hozzá hasonlóan egy botot választott.*
~Noh, lám hirtelen milyen lovagias. Persze, mert most nem az otthoni gyakorlóterén vagyunk. Meg itt van Ran is, és ezért most viselkedik. Bezzeg, máskor simán nekem ront a kalapácsával, hogy túlélő edzést tartson, amit örülök, ha több nap után kiheverek. Annyi zúzódást és letört körmöt szereztem miatta, hogy már számát se tudom.~
*Lesha szemei még tovább siklanak. Le Zaxdor medvebőrből készült, buggyos, cserzett nadrágjára, és világot látott, viseletes csizmájára.
A törzsfő egykori lánya, a gyors végig mérés és pár gondolat után, visszakapja szemeit Zaxdor torzonborz képére, és világosbarna szemeivel felveszi Vele a harci szemkontaktust. A Mester láthatja, hogy tanítványa bizony nagyon is figyel.
Lesha alapállásban bólint, hogy kezdhetik, ha nem lett volna világos, az eddigi testbeszéde alapján. De hallhatóan nem volt az, mert Zaxdor ahelyett, hogy támadna magyarázni kezd.
~Hát, ezt nem hiszem el! A fogadó óta tartom a szám, viselkedek, hogy véletlenül se esek neki szóban. Mindent úgy is teszek, hogy jó legyen, nem ellenkezek Vele, de most mégis neki áll itt nekem magyarázni.~
*Lesha bosszúságát az is csak tovább fokozza, hogy Zaxdor olyan kezdőknek való dolgokról tart hangzatos kiselőadást, amiket ő már régen tud, amikre Zaxdor már régen megtanította őt. Hiszen, alig hogy már rendesen járni tudott, a kis Lesha harci kiképzését az ifjú Zaxdor gondjaira bízták. Az óriás lány most pedig 24 éves.
Az óriások között, gyakran előforduló törzsi csatározások miatt alapelvárás, hogy a nők is értsenek a harcviseléshez, ami a megritkult óriás faj létbiztonságának egyik alapja.
Lesha jégcsapkirálynősen hallgatja Mestere, a lány érzései szerint, lekezelő szavait.
Naiv hősnőnk nem is sejti, szegény, hogy Mestere éppen provokálja, hogy még jobban kihozza a sodrából, mert Zaxdornak már minden bizonnyal feltűnt, hogy a fogadóban történt valami, amivel megint magára vonta Lesha kissé hisztis haragját. Az óriás férfi nyilván, ebből az állapotból próbálja kibillenteni a lányt, hogy az dühből támadjon, és így hibázzon, amit tanító célzattal kijavíthat, de mint mondtam Lesha nem fogja fel, hogy provokálják. Áldott tudatlanság.*
~Most meg miről beszél? Ez most komoly? Mintha, én ezeket nem tudnám! Mintha, valami csökött agyú, béna, kezdő lennék. Jó, igaz nem vagyok a harcosok legjobbika, és nem is leszek, de akkor se kezeljen már le így! Azért, sem értem, mert ezek csak gagyi, vacak gyakorló fegyverek. Nem árthatunk komolyabban egymásnak. Biztos, Rannak szerepel, vagy itt a hallótávon belülieknek. Bla-bla-bla!~
*Az óriás lány bosszús, és sérti Mestere lekezelő kioktatása, de ezzel a férfi csak azt éri el, hogy Lesha bizonyítani akar, és megmutatni, hogy mit is tud, mert a főtéren csak vakszerencséje, és a meglepetés ereje miatt volt képes Zaxdort a szökőkútba borítani. Ezzel, Lesha is tisztában van, de ez most itt a gyakorlótéren más. Szemtől szemben állnak egymással, harcra készen, és nincs itt a Vakszerencse, hogy segítsen a lánynak. Csak képességeire, és Zaxdortól tanultakra hagyatkozhat, ami meglátjuk mire lesz elég, de sejthetően nem sokra. Hiszen, Lesha egy napja még ostorcsapásoktól elszenvedett seblázban fetrengett az Erdőmélyén egy barlangban, amiben minden bizonnyal bele is halt volna, ha Zaxdor nem ápolja és kezeli gyógynövényekkel. Szóval, ez itt most nem egy gigászi csata lesz Mester és Tanítvány között, de valami olyasmi… talán annak az árnyéka, hiszen Leshának még sokat kell tanulnia, mert jelenleg csak olyan, mint egy kis vadhajtás egy leégett erdő közepén. Hát, kezdődjék a harc!
Lesha meg se várja, hogy Zaxdor befejezze kiselőadását, és hogy felszólítsa a támadásra. Elszántan közbevágva, így szól: *
- Túl sok a duma! Gyerünk már, elhervadt vénlány leszek, mire befejezed!
*Zaxdor ekkor fordul oldalra és hangzik el szájából a mesteri utasítás: „Támadj! ”. Lesha gúnyos fél vigyorba húzza száját.*
- Végre! Már, azt hittem sose kérsz meg!
*Bólint, majd szorosan rámarkol, a maga előtt keresztben tartott hosszú botra. Alapállásának terpeszét egy előre lépéssel szélesíti, térdeit kicsit behajlítva lejjebb helyezi súlypontját. Így, felsőteste merőleges, terpeszben lévő lábaira, amik közül bal lábával lépet előre. Zaxdor szemben áll vele. Kardot forgató oldaltartásban. A férfi, tudomása szerint, jobb kezes, mint ő, és bár most két kézzel fogja a bot végét, de ha jobb kezes, akkor biztos (a kézre eső, kényelmes fegyverfogatás miatt), hogy bal lába van neki is elől, mint Leshának. A harci testhelyzet felvétele és felmérése után, Lesha egy gyors, elrugaszkodó jobb lábas lépéssel, támad.
Lesha támadás közben elfordítja a botot, és annak végével üt ellenfele bordáihoz (hiszen ott kevesebb az izom, és nagyobb sérülést tud okozni), de félúton megállítja a mozdulatot, amit figyelemelterelésnek szán. Ha, ellenfele a bordái védelmére összpontosítja figyelmét, Lesha ezt kihasználva, azonnal újabb támadást indít. Ellenfele bal lábát veszi célba. Lesha gyorsan a bottal, annak térde mögé, a vádlinál keresztben fogná satuba ellenfele lábát. Lesha baloldalra egyet kilépve maga felé rántaná, ezzel egy időben oldalra fordítaná a két kezével, és a bottal satuban tartott bal lábat. Ha, ez a támadás, és mozdulatsor sikerül, a rántással Lesha arra kényszerítené ellenfelét, hogy bal lába támasztéka nélkül meginogjon (ezzel a visszatámadás lehetőségétől megfosztva őt). A bal láb elfordításával, és baloldalra való kilépésével pedig arra, hogy ellenfele egyensúlyát elvesztve hason elterüljön. Ha, ellenfele a földre kerül, Lesha nem feszíti tovább, hanem elengedi a ellenfele lábát. Hátra lépve megvárná, míg felkel, és a támadás előtti alapállását venné fel várakozva, hogy fogadja ellenfele támadását.
Tehát, Lesha mindent egy lapra tett fel kettős támadásra alapozva.*
7165. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2018-02-04 19:18:37
Üzenet elküldve: 2018-02-04 19:18:37
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Graelmhor//
*Csak forgatja a szemeit. Ő is tökéletesen tisztában van azzal, hogy makacs gyerek volt, és a verés sem úgy hatott rá, ahogy azt apja elvárta volna, ezért kapott egyre keményebb büntetéseket. Visszagondolva akár büszke is lehetne magára, amiért nem tört meg az erőltetett szigor alatt, és nem hódolt be az irreális elvárásoknak. Mert azok voltak egy kislánnyal szemben, ám mivel Grael teljesítette őket, neki is kellett volna.*
-Mindenkinek el kellett valahol kezdenie. Ha egyszer íjászkodásra adnám a fejem, csak az első órák lennének szörnyen fájdalmasak, de gondolom a legtöbb ember úgy kezdte, akinek nem volt eléggé megkeményedve a bőr az ujjain. *Az ő kis kezecskéi is hozzá vannak szokva a munkához, de az egész más jellegű. Minden nap könyveket pakol, felsúrol, port töröl, amik nem viselik meg látványosan a finom bőrt.* Nem mintha értenék hozzá, de hallottam gyakorlott harcosokat beszélgetni itt, a barakkban.
*Ebből nem következik, hogy valóban így van, de nagyobb bizonyossággal van igazuk, mint a bátyjának, aki hozzá hasonlóan nem íjász. A tőrhöz viszont nagyon ért, még Narát is rá tudja venni egy kis gyakorlásra anélkül, hogy a lány kárt tenne magában. Kifulladásig gyakorol, és akkor is csak azért hagyja abba, mert érzi, hogy egyre erőtlenebbek és esetlenebbek a mozdulatai, és fél, hogy a végén tényleg megsérül.*
-Csak nem vágják le őket! *Öleli őket magához megszeppenten.* Nem érnek annyit. Pláne, ha csak ártalmatlanná akarnak tenni, sokkal jobban járnak, ha hátulról próbálnak...
*Nem jut a mondata végéig, mert a szorosan ölelő kezek belé fojtják a szót. Élvezi a pillanatot, és tisztában van vele, hogy nem fog sokáig tartani, mégsem nem húzódik el. Régen érezte magát ekkora biztonságban. Aztán, ahogy azt sejteni lehetett, a meghittség tovaillan, és mintha Grael hirtelen távolságtartóbb lenne, mint eddig, de lehet, csak bebeszéli magának. Honnan tudhatná, mit érez vagy épp gondol a férfi?*
-Persze, mehetünk. *Bólint, kíváncsian fürkészi a másik arcát.* Nem tudom, miért akartak ide temetkezni. Lehet egy régebbi rokonnak tett ígéret, vagy csak őket is bevonzotta a város, ahogy minket is. Érdekes, hogy mindketten itt kerestünk munkát, és a szüleinket is a városi temetőben helyezték örök nyugalomra. Megint együtt lehet a család.
*Jegyzi meg kissé gúnyosan, ahogy elindul a bejárati pult felé, hogy visszavegye a fegyvereit.*
*Csak forgatja a szemeit. Ő is tökéletesen tisztában van azzal, hogy makacs gyerek volt, és a verés sem úgy hatott rá, ahogy azt apja elvárta volna, ezért kapott egyre keményebb büntetéseket. Visszagondolva akár büszke is lehetne magára, amiért nem tört meg az erőltetett szigor alatt, és nem hódolt be az irreális elvárásoknak. Mert azok voltak egy kislánnyal szemben, ám mivel Grael teljesítette őket, neki is kellett volna.*
-Mindenkinek el kellett valahol kezdenie. Ha egyszer íjászkodásra adnám a fejem, csak az első órák lennének szörnyen fájdalmasak, de gondolom a legtöbb ember úgy kezdte, akinek nem volt eléggé megkeményedve a bőr az ujjain. *Az ő kis kezecskéi is hozzá vannak szokva a munkához, de az egész más jellegű. Minden nap könyveket pakol, felsúrol, port töröl, amik nem viselik meg látványosan a finom bőrt.* Nem mintha értenék hozzá, de hallottam gyakorlott harcosokat beszélgetni itt, a barakkban.
*Ebből nem következik, hogy valóban így van, de nagyobb bizonyossággal van igazuk, mint a bátyjának, aki hozzá hasonlóan nem íjász. A tőrhöz viszont nagyon ért, még Narát is rá tudja venni egy kis gyakorlásra anélkül, hogy a lány kárt tenne magában. Kifulladásig gyakorol, és akkor is csak azért hagyja abba, mert érzi, hogy egyre erőtlenebbek és esetlenebbek a mozdulatai, és fél, hogy a végén tényleg megsérül.*
-Csak nem vágják le őket! *Öleli őket magához megszeppenten.* Nem érnek annyit. Pláne, ha csak ártalmatlanná akarnak tenni, sokkal jobban járnak, ha hátulról próbálnak...
*Nem jut a mondata végéig, mert a szorosan ölelő kezek belé fojtják a szót. Élvezi a pillanatot, és tisztában van vele, hogy nem fog sokáig tartani, mégsem nem húzódik el. Régen érezte magát ekkora biztonságban. Aztán, ahogy azt sejteni lehetett, a meghittség tovaillan, és mintha Grael hirtelen távolságtartóbb lenne, mint eddig, de lehet, csak bebeszéli magának. Honnan tudhatná, mit érez vagy épp gondol a férfi?*
-Persze, mehetünk. *Bólint, kíváncsian fürkészi a másik arcát.* Nem tudom, miért akartak ide temetkezni. Lehet egy régebbi rokonnak tett ígéret, vagy csak őket is bevonzotta a város, ahogy minket is. Érdekes, hogy mindketten itt kerestünk munkát, és a szüleinket is a városi temetőben helyezték örök nyugalomra. Megint együtt lehet a család.
*Jegyzi meg kissé gúnyosan, ahogy elindul a bejárati pult felé, hogy visszavegye a fegyvereit.*
7164. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2018-02-04 18:04:18
Üzenet elküldve: 2018-02-04 18:04:18
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 249
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 249
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt, itt egy VŐ//
*A vörös hadnagy már rég nincs itt, sokan eltűntek már. Ric hadnagy még itt van, de ő szokásához híven az irodájában dolgozik. Arnakh úgy véli dolgozott már eleget úgyhogy tesz egy sétát. Nem hosszú séta, kimegy a gyakorlótérre és leül egy padra. Ott nem túl kedves pillantásokat vet a gyakorlókra. Ha szemmel lehetne ölni akkor az egész udvaron halott csönd lenne már. Pedig az öregnek nincs rossz kedve. Ez még az átlagos. Ha rossz kedve van akkor még elviselhetetlenebb.*
~Inni kéne valamit. Nem lehet elviselni ezt a napot.~
*A vörös hadnagy már rég nincs itt, sokan eltűntek már. Ric hadnagy még itt van, de ő szokásához híven az irodájában dolgozik. Arnakh úgy véli dolgozott már eleget úgyhogy tesz egy sétát. Nem hosszú séta, kimegy a gyakorlótérre és leül egy padra. Ott nem túl kedves pillantásokat vet a gyakorlókra. Ha szemmel lehetne ölni akkor az egész udvaron halott csönd lenne már. Pedig az öregnek nincs rossz kedve. Ez még az átlagos. Ha rossz kedve van akkor még elviselhetetlenebb.*
~Inni kéne valamit. Nem lehet elviselni ezt a napot.~
7163. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2018-02-04 17:44:47
Üzenet elküldve: 2018-02-04 17:44:47
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
*Miután majd az egész estét átkocsmázta a fogadóban, Sevarius sehogy sem tudott egy jót aludni. Rövid forgolódás után inkább összepakolta a dolgait és elindult. Az álmosság ellen azonban valamit tennie kellett, így egy rövid, felfrissítő torna mellett döntött.
A hajnali levegőt jó lenne élvezni kinn a város melletti mezőkön, de mire kiérne a városból már elmúlna a hajnal. Ráadásul félő, félúton elaludna. Az erdő mélyére bekóborolni meg hát pláne nincs kedve. Végül inkább a Barakkot ejti útba. Még szerencse hogy a városőrök is korán kelő fajta.
Szűk órácskával később már kezd a város nagyobbik része is beindulni, nem csak a hajnali boltosok és szorgalmas őrök. Sevarius pedig, izzadságtól csatakosan ugyan, de valamivel éberebben sétál le a gyakorlótérnek fenn tartott mezőről. Fel szedi a málháját és főképp a fegyvereit amiket a bejáratnál adott őrizetbe és lassan tovább bandukol innen.*
~Jól jönne ha lenne valami hátasom. A legutóbbit már azt se tudom mikor voltam kénytelen eladni. Így meg cipelhetem mindenem a hátamon. Vért, pajzs, bárd, hátizsák... Öszvérnek való ez, nem törpnek.~
A hajnali levegőt jó lenne élvezni kinn a város melletti mezőkön, de mire kiérne a városból már elmúlna a hajnal. Ráadásul félő, félúton elaludna. Az erdő mélyére bekóborolni meg hát pláne nincs kedve. Végül inkább a Barakkot ejti útba. Még szerencse hogy a városőrök is korán kelő fajta.
Szűk órácskával később már kezd a város nagyobbik része is beindulni, nem csak a hajnali boltosok és szorgalmas őrök. Sevarius pedig, izzadságtól csatakosan ugyan, de valamivel éberebben sétál le a gyakorlótérnek fenn tartott mezőről. Fel szedi a málháját és főképp a fegyvereit amiket a bejáratnál adott őrizetbe és lassan tovább bandukol innen.*
~Jól jönne ha lenne valami hátasom. A legutóbbit már azt se tudom mikor voltam kénytelen eladni. Így meg cipelhetem mindenem a hátamon. Vért, pajzs, bárd, hátizsák... Öszvérnek való ez, nem törpnek.~
7162. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2018-02-04 13:31:52
Üzenet elküldve: 2018-02-04 13:31:52
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Loyenara//
- Ha te mondod. Nevelni csak akkor lehet valakit, ha hagyják.
*Erős célzás ez arra, hogy Nara bizony nem hagyta, és ezért is járt sokszor úgy, ahogy. Ha mindig engedelmes lett volna, nem is kapott volna annyi pofont. Grael is kapott néhányat, még mikor gyerek volt, de pár ilyen alkalom után hamar megtanulta, hogy az "Igen, apám!" kifejezéssel szinte minden esetben elkerülheti a verést. Aztán ahogy idősödött, úgy zavarták egyre kevésbé az addig értelmetlennek tűnő szabályok. Idomult hozzájuk, szigorodtak a saját magával szembeni elvárásai is, egyre jobb és jobb eredményeket ért el az iskolában és máshol is, most pedig itt tart. Furcsa, de nem lett belőle sokkal nagyobb ember, mint húgából.*
- Jól hallottad. Aki úgy akar íjászkodni, hogy soha nem volt még a kezében olyan fegyver, az bizony könnyedén véresre dörzsölheti vele a kezeit. Ezért jobb is, hogy téged nem érdekel.
*Épp elég amiatt aggódnia, hogy azzal a tőrrel mikor szúrja meg magát a lány. A gyakorlását figyelve néhány pillanatban azért megfagy a vér Graelben, mikor rosszul indított mozdulatot lát, és már lepereg előtte a kép, ahogy Nara megbotlik, és egyenesen a tőrbe esik. Szerencsére egyszer sem fordul elő, és még időben abba is hagyja a dolgot. A fejlődése elég kupolaszerű ívet ír le. Az elején bénácska volt, aztán egyre jobbak lettek azok a szúrások. Az utolsó pár próbálkozásában viszont ismét lenne mibe belekötni, de bizonyára azokat a hibákat már a fáradtság teszi.*
- Azért vigyázz a kezeidre, ne érezd őket olyan hatalmas biztonságban.
*Ugratja a lányt, majd bekövetkezik az a különleges pillanat. Odasétál hozzá, és kérdés nélkül magához öleli a lányt. Öleli, fogja, mintha az egész világtól védené, vagy nem akarná elengedni most, hogy végre megtalálta. Nara az ő kishúga, akit nem veszíthet el újra. Pontosan azért, mert az övé, csak az övé. A pillanatot mindketten csendesen élvezik, míg végül Grael az, aki elsőként elhúzódik, és most hátat is fordít neki.*
- Eleget ugráltál? Mert akkor akár indulhatunk is a temetőbe. Én sem emlékszem már, pontosan melyik sír a szüleinké, de meg fogjuk találni. Érdekes, hogy egyikük sem itt született, és nem is laktak itt soha, mégis ebben a városban vannak eltemetve. Így kérték. Van ötleted, miért?
*Sokszor gondolkozott már ezen, de még nem sikerült épkézláb magyarázatot találnia rá. Talán ha átkutatná házuk padlását, találna valamit, de mint azt már említette, nem mostanában fog oda hazatérni.*
- Ha te mondod. Nevelni csak akkor lehet valakit, ha hagyják.
*Erős célzás ez arra, hogy Nara bizony nem hagyta, és ezért is járt sokszor úgy, ahogy. Ha mindig engedelmes lett volna, nem is kapott volna annyi pofont. Grael is kapott néhányat, még mikor gyerek volt, de pár ilyen alkalom után hamar megtanulta, hogy az "Igen, apám!" kifejezéssel szinte minden esetben elkerülheti a verést. Aztán ahogy idősödött, úgy zavarták egyre kevésbé az addig értelmetlennek tűnő szabályok. Idomult hozzájuk, szigorodtak a saját magával szembeni elvárásai is, egyre jobb és jobb eredményeket ért el az iskolában és máshol is, most pedig itt tart. Furcsa, de nem lett belőle sokkal nagyobb ember, mint húgából.*
- Jól hallottad. Aki úgy akar íjászkodni, hogy soha nem volt még a kezében olyan fegyver, az bizony könnyedén véresre dörzsölheti vele a kezeit. Ezért jobb is, hogy téged nem érdekel.
*Épp elég amiatt aggódnia, hogy azzal a tőrrel mikor szúrja meg magát a lány. A gyakorlását figyelve néhány pillanatban azért megfagy a vér Graelben, mikor rosszul indított mozdulatot lát, és már lepereg előtte a kép, ahogy Nara megbotlik, és egyenesen a tőrbe esik. Szerencsére egyszer sem fordul elő, és még időben abba is hagyja a dolgot. A fejlődése elég kupolaszerű ívet ír le. Az elején bénácska volt, aztán egyre jobbak lettek azok a szúrások. Az utolsó pár próbálkozásában viszont ismét lenne mibe belekötni, de bizonyára azokat a hibákat már a fáradtság teszi.*
- Azért vigyázz a kezeidre, ne érezd őket olyan hatalmas biztonságban.
*Ugratja a lányt, majd bekövetkezik az a különleges pillanat. Odasétál hozzá, és kérdés nélkül magához öleli a lányt. Öleli, fogja, mintha az egész világtól védené, vagy nem akarná elengedni most, hogy végre megtalálta. Nara az ő kishúga, akit nem veszíthet el újra. Pontosan azért, mert az övé, csak az övé. A pillanatot mindketten csendesen élvezik, míg végül Grael az, aki elsőként elhúzódik, és most hátat is fordít neki.*
- Eleget ugráltál? Mert akkor akár indulhatunk is a temetőbe. Én sem emlékszem már, pontosan melyik sír a szüleinké, de meg fogjuk találni. Érdekes, hogy egyikük sem itt született, és nem is laktak itt soha, mégis ebben a városban vannak eltemetve. Így kérték. Van ötleted, miért?
*Sokszor gondolkozott már ezen, de még nem sikerült épkézláb magyarázatot találnia rá. Talán ha átkutatná házuk padlását, találna valamit, de mint azt már említette, nem mostanában fog oda hazatérni.*
7161. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2018-02-03 20:00:22
Üzenet elküldve: 2018-02-03 20:00:22
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Defekt Trió//
//Lesha, Zaxdor, Ran//
*Mikor fegyvereiket leadják, Ran a falnak támaszkodik, hogy onnan figyelje őket. Zaxdor kissé meglepődik, azt gondolja, Ran itt hagyja a kis csapatot, úgy érezte a gnóm nem érzi jól magát közöttük. De maradt és ez jó, sosem baj, ha a falka nagy, vagy legalábbis nem kicsi. Zaxdor okfejtésétől kissé összezavarodik, majd Lesha arckifejezését látva fel is vidul.*
~ Milyen bosszús, hőn szeretett lándzsáját nem átallja leadni. Pedig itt nincs fegyver, csak fadarabok és mi. ~ *Nem csodálkozik azon, hogy egy botra esik a választása, vélhetően ezt találja a legideálisabban egy óriáskézben, főleg a lándzsája után. Zax sokáig nem válogat, számára teljesen mindegy a fegyver. A kalapács áll a legközelebb hozzá, de szereti a gyors és praktikus darabokat is. Azonban az esélyek némiképp kiegyenlítése végett, az ő választása is pont emiatt egy botra esik. Ahogy kiveszi tartójából, jobb kezével középütt megfogja, majd mindkét végével csuklómozdulatokkal nyolcasokat kezd leírni a levegőben, viszonylag erős huzatot produkálva ezzel. Miután maga előtt párszor megforgatta, feje felett és maga mögé téve is forgatja tovább. Aprót bólint miután a súlyelosztásáról meggyőződik. Nyilván nem egy harci bot, a két végén kis fémsapkák sincsenek, melyek általában nehezékként szolgálnak, de célnak megfelel. Szépen Lesha elé sétál, látja, hogy az már felvette a kedvezőnek ítélt alapállását.*
- A lábaid feszesen álljanak. A bot hosszú, könnyen elérhető vele bármelyik, ha közel engeded ellenfeled. A bot segítségével tested válik fegyverré, s ellentétben egy egyszerű karddal, vagy tőrrel, nem csak kezeid használod. Három stílust különíthetünk el attól függően, hogy milyen botot használsz. Az sem mindegy, hogy csak kimondottan a bot egyik végét, vagy egyszerre mindkettőt használod. Neked kell eldöntened. Ha az egyik végét csak, az általában támadó stílus, ha mindkét végét, akkor a támadó és védekező arányban áll egymással.
*Miközben beszél, végig Leshát figyeli, hisz neki magyaráz, arra is kíváncsi mennyire figyel, szerencséjére a lány figyel. Mármint az ő szerencséjére, egyéb iránt lábát már kikapná alóla.*
- A bot el is dobható, azonban onnan már csak magadra és testedre hagyatkozhatsz, így nem ajánlott, csak végső esetben és akkor is csak akkor, ha biztos vagy a dolgodban.
*Leshával ellentétben, két kézzel ragadja meg a botot, mint egy hosszú kardot és a lányhoz képest kilencven fokkal elfordulva féloldalasan áll meg, csak fejét fordítja felé, testét nem. Kezét maga előtt tartva, a botot szorosan markolva bólint felé:*
- És most elég a magyarázatból. Támadj!
//Lesha, Zaxdor, Ran//
*Mikor fegyvereiket leadják, Ran a falnak támaszkodik, hogy onnan figyelje őket. Zaxdor kissé meglepődik, azt gondolja, Ran itt hagyja a kis csapatot, úgy érezte a gnóm nem érzi jól magát közöttük. De maradt és ez jó, sosem baj, ha a falka nagy, vagy legalábbis nem kicsi. Zaxdor okfejtésétől kissé összezavarodik, majd Lesha arckifejezését látva fel is vidul.*
~ Milyen bosszús, hőn szeretett lándzsáját nem átallja leadni. Pedig itt nincs fegyver, csak fadarabok és mi. ~ *Nem csodálkozik azon, hogy egy botra esik a választása, vélhetően ezt találja a legideálisabban egy óriáskézben, főleg a lándzsája után. Zax sokáig nem válogat, számára teljesen mindegy a fegyver. A kalapács áll a legközelebb hozzá, de szereti a gyors és praktikus darabokat is. Azonban az esélyek némiképp kiegyenlítése végett, az ő választása is pont emiatt egy botra esik. Ahogy kiveszi tartójából, jobb kezével középütt megfogja, majd mindkét végével csuklómozdulatokkal nyolcasokat kezd leírni a levegőben, viszonylag erős huzatot produkálva ezzel. Miután maga előtt párszor megforgatta, feje felett és maga mögé téve is forgatja tovább. Aprót bólint miután a súlyelosztásáról meggyőződik. Nyilván nem egy harci bot, a két végén kis fémsapkák sincsenek, melyek általában nehezékként szolgálnak, de célnak megfelel. Szépen Lesha elé sétál, látja, hogy az már felvette a kedvezőnek ítélt alapállását.*
- A lábaid feszesen álljanak. A bot hosszú, könnyen elérhető vele bármelyik, ha közel engeded ellenfeled. A bot segítségével tested válik fegyverré, s ellentétben egy egyszerű karddal, vagy tőrrel, nem csak kezeid használod. Három stílust különíthetünk el attól függően, hogy milyen botot használsz. Az sem mindegy, hogy csak kimondottan a bot egyik végét, vagy egyszerre mindkettőt használod. Neked kell eldöntened. Ha az egyik végét csak, az általában támadó stílus, ha mindkét végét, akkor a támadó és védekező arányban áll egymással.
*Miközben beszél, végig Leshát figyeli, hisz neki magyaráz, arra is kíváncsi mennyire figyel, szerencséjére a lány figyel. Mármint az ő szerencséjére, egyéb iránt lábát már kikapná alóla.*
- A bot el is dobható, azonban onnan már csak magadra és testedre hagyatkozhatsz, így nem ajánlott, csak végső esetben és akkor is csak akkor, ha biztos vagy a dolgodban.
*Leshával ellentétben, két kézzel ragadja meg a botot, mint egy hosszú kardot és a lányhoz képest kilencven fokkal elfordulva féloldalasan áll meg, csak fejét fordítja felé, testét nem. Kezét maga előtt tartva, a botot szorosan markolva bólint felé:*
- És most elég a magyarázatból. Támadj!
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7342-7361