Nincs játékban - Barakk
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Barakk | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 204 (4061. - 4080. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
4080. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2016-02-09 15:08:51
Üzenet elküldve: 2016-02-09 15:08:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 509
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 509
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
* Cralan hamar belovagol a városba, s Hajnalról lepattanva siet be a barakkba. Szinte csak ledobálja a felszerelését, nem is kér mást helyette, mert csak be szeretne jutni. Odabent akadnak egy páran, őrség is, így hamar elmondja, hogy kinek a nevében érkezett, s hogy miket tapasztaltak a folyónál. A sejtése nem csalt, mert a katona megköszöni a híreket, ám tudnak róla. Kellemetlenül érzi most magát a szerzetes, ezért inkább visszavonulót fúj, s visszamegy a gyakorlótérre. Nem húzza sokáig, csak pár mozdulatot csinál meg egy próbabábun. Fejrúgást, köríves rúgásokat, lábsöpréseket. Kicsit kifújja a mérgét, majd ahogy érkezett, olyan gyorsan távozik is. *
4079. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2016-02-09 13:45:45
Üzenet elküldve: 2016-02-09 13:45:45
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 3
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 3
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
*A fiú már napok óta edz, és ereje egyre gyarapszik, hála az erőteljes kiképzésnek a barakkban. Lassan szélesedik a válla, és a harcászatban is fejlődik. Ennek ellenére mégis rettenetesen egyedül van, és még mindig mindenki erősebb nála. ~Hiába, hiszen minden kezdet nehéz.~ Lassan kereset után is kellene néznie, mert kezd kifogyni a tartalékaiból. Úgy érzi, nincs semmi reménye, mintha a világ szakadt volna rá. Végül sikerül találnia néhány munkalehetőséget, amiből finanszírozni tudja a fejlődését ezen a helyen, és el tudja tartani magát.*
4078. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2016-02-08 21:14:30
Üzenet elküldve: 2016-02-08 21:14:30
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 3
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 3
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
*A fél-elf fiú megérkezik a helyszínre, és úgy dönt, hogy edzeni fog. ~Igaz, hogy fiatal vagyok, de ettől még nem kell lemaradnom képességek terén a felnőttektől!~ gondolja. Minden reménye abban van, hogy le tudja őket, győzni, különben korai, és csúfos halált fog halni. Ennek az elkerülése végett mindet meg kell tennie, bármi áron!*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2016.02.09 00:18:43, a következő indokkal:
Jelpótlás, jeljavítás; E/3 helyett E/1 gondolatnál.
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2016.02.09 00:18:43, a következő indokkal:
Jelpótlás, jeljavítás; E/3 helyett E/1 gondolatnál.
4077. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2016-02-07 20:46:00
Üzenet elküldve: 2016-02-07 20:46:00
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Hat nap, hat éjszaka//
*Megvárja míg Kharasshi kellő távba ér, vagyis elhagyja a Barakkot, csak azután mozdul meg végre ő is. Kegyetlenül lassan tud mozdulni, és amint a legkisebb nyomást érzi jobb lába, máris veszettül kezd remegni. Arcizmai megmerevednek, eképp rejti el, hogy fogát összeszorítva halad a bódéig. Ahogy átadja a gyakorló pengéket, és visszaveszi a saját fegyvereit, vállában is érzi a találatok helyét, ahogy bordáiba is belenyilall a fájdalom egy óvatlan mozdulatnál. Ennek ellenére nem szisszen fel, és arca sem lesz a mostaninál is mordabb. Hosszú és fájdalmas séta vár rá, de megéri. Csak meg kell találnia azt az árust.*
*Megvárja míg Kharasshi kellő távba ér, vagyis elhagyja a Barakkot, csak azután mozdul meg végre ő is. Kegyetlenül lassan tud mozdulni, és amint a legkisebb nyomást érzi jobb lába, máris veszettül kezd remegni. Arcizmai megmerevednek, eképp rejti el, hogy fogát összeszorítva halad a bódéig. Ahogy átadja a gyakorló pengéket, és visszaveszi a saját fegyvereit, vállában is érzi a találatok helyét, ahogy bordáiba is belenyilall a fájdalom egy óvatlan mozdulatnál. Ennek ellenére nem szisszen fel, és arca sem lesz a mostaninál is mordabb. Hosszú és fájdalmas séta vár rá, de megéri. Csak meg kell találnia azt az árust.*
4076. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2016-02-07 20:13:29
Üzenet elküldve: 2016-02-07 20:13:29
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 848
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 848
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Hat nap, hat éjszaka//
*Ha kevésbé ismerné a nőstény, és persze ha nem a saját kezével osztotta volna rá a csapásokat az imént, talán még el is hinné az előadást. Mi tagadás, bámulatra méltó. A kivételes pengeváltás és ez a mostani együttesen már megérdemelnek annyit, hogy Kharasshi tiszteletét kivívják.*
- A Holdudvaron *biccent. Felajánlhatná a saját szállását, de kígyót vagy mérges pókot se invitál meg senki az ágyába. Biztos benne, hogy a nőstényke talál megoldást erre a problémára is.
Ami azt illeti, ő is ránézne a Bitangra, így még jól is jön egy a pár szabad óra. Nem is húzza az időt, csak egy újabb biccentés erejéig, aztán indul is. Más esetben jócskán elhátrált volna, míg hátat fordít, most viszont eltekint ettől. Igyekszik palástolni a térdét rágó fájdalmat, de járásán így is észrevehető némi bicegés. A vállát pedig már kifelé menetben átmozgatja, mert a sajgás kezd görccsé merevedni benne.
Leadja a gyakorlófegyvereket és visszaveszi sajátjait. Van egy olyan érzése, hogy ezekre a zúzódásokra azért muszáj lesz ránéznie, ha hazaért. Másrészről viszont ott motoszkál benne, hogy egy alkalmas helyen meglapul és a nőstény nyomába szegődik. A kíváncsiságot mégis legyűri most a kötelesség. A jószág képes és kirágja a viskó oldalát, ha nem rak elé abrakot időben.*
*Ha kevésbé ismerné a nőstény, és persze ha nem a saját kezével osztotta volna rá a csapásokat az imént, talán még el is hinné az előadást. Mi tagadás, bámulatra méltó. A kivételes pengeváltás és ez a mostani együttesen már megérdemelnek annyit, hogy Kharasshi tiszteletét kivívják.*
- A Holdudvaron *biccent. Felajánlhatná a saját szállását, de kígyót vagy mérges pókot se invitál meg senki az ágyába. Biztos benne, hogy a nőstényke talál megoldást erre a problémára is.
Ami azt illeti, ő is ránézne a Bitangra, így még jól is jön egy a pár szabad óra. Nem is húzza az időt, csak egy újabb biccentés erejéig, aztán indul is. Más esetben jócskán elhátrált volna, míg hátat fordít, most viszont eltekint ettől. Igyekszik palástolni a térdét rágó fájdalmat, de járásán így is észrevehető némi bicegés. A vállát pedig már kifelé menetben átmozgatja, mert a sajgás kezd görccsé merevedni benne.
Leadja a gyakorlófegyvereket és visszaveszi sajátjait. Van egy olyan érzése, hogy ezekre a zúzódásokra azért muszáj lesz ránéznie, ha hazaért. Másrészről viszont ott motoszkál benne, hogy egy alkalmas helyen meglapul és a nőstény nyomába szegődik. A kíváncsiságot mégis legyűri most a kötelesség. A jószág képes és kirágja a viskó oldalát, ha nem rak elé abrakot időben.*
4075. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2016-02-07 19:38:05
Üzenet elküldve: 2016-02-07 19:38:05
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Hat nap, hat éjszaka//
*Szerencsére a mordulása épp elégnek bizonyul, hogy a hímet észhez térítse. Mégis miért érezne bűntudatot? Harc volt ez, mégha fa kardokkal is, és ha visszafogta volna magát, akkor bizony a nőstény rendesen elnáspángolta volna. Ha kell, parancsba is adta volna, hogy tűrje. Az bűntudatos kifejezés meg, mintha valami kezdő kis zöldfülű lenne, vagy harmatgyenge ellenfél, aki néhány zúzódástól összetörik! Megrázza a fejét ingerülten, hogy szabaduljon a bosszantó gondolattól, mielőtt még ingerültebbé tenné a dolog.
Ideje számba vennie a bekapott találatok nyomán kelt sérüléseit. Bal oldalt csak válla sajog, jobb oldalt viszont mintha mindene fájna. Válla még hagyján, de jóformán örül, hogy kézfejével tud fogni, bordái is pokolian kínozzák, afelől pedig szemernyi kétsége sincs, hogy jobb lába teljesen használhatatlan jelen állapotában. Meg sem próbál ránehezedni, vagy próbálgatni, semmi kedve a földre zuhanni a fájdalomtól és a túlzott terheléstől összecsukló térde miatt.
Ennek ellenére nem zabos, pontosabban nem a találatok miatt mérges. Jó kis küzdelem lett volna, ha végén nem látja azt a bizonyos arckifejezést a hímen.*
- Kapsz egy-két óra pihenőt, amíg elugrok valamiért. Aztán találkozunk... *A hirtelen csönd szakítja félbe a mondatot. Ugyanis ekkor döbben rá, hogy nem igazán tudja, mivel is folytassa.*
- Hogy a nyavalya esne belé. Te a Pintybe nem teheted be a lábad, rám meg a Pegazusban fognak egy darabig ferde szemmel nézni. *Forgatja a szemeit látványosan. Előbbi felett még hamar napirendre térne, legfeljebb nem mennek az említett bordélyba, csakhogy utóbbi miatt nem szívesen aludna most a Pegazus valamely szobájában. Ugyan nem tart attól, hogy a reggeli incidens után elmetszi valaki éjjel a torkát, vagy a sötétség órái alatt citálja el a városőrség, a kellemetlen élmények, és persze az enyhe paranoia miatt kerülné azt a helyet. Ingerülten dörgöli orrnyergét ujjaival.*
- Remek, új szállást is kereshetek, csodás. Hogy rohadna le a keze annak a félvér némbernek. *Morgolódik még egy sort, ez azonban nem oldja meg azt a problémát, hogy hol is találkozzon a hímmel, míg ő tesz egy kéretlen tekintettől mentes kis kitérőt. Esze ágában sincs Kharasshi előtt bicegnie, mert bármennyire is szívesen letörölné egy jobbossal a minden bizonnyal képére telepedő vigyort, jelen állapotában ez sajnos fizikai képtelenség.*
- Találkozunk a Holdudvaron. *Dörmögi kelletlenül, a gyakorló kardot övébe tűzve, karjait maga előtt összefonva. Indulni azonban nem indul, egy lépést sem tesz még.*
*Szerencsére a mordulása épp elégnek bizonyul, hogy a hímet észhez térítse. Mégis miért érezne bűntudatot? Harc volt ez, mégha fa kardokkal is, és ha visszafogta volna magát, akkor bizony a nőstény rendesen elnáspángolta volna. Ha kell, parancsba is adta volna, hogy tűrje. Az bűntudatos kifejezés meg, mintha valami kezdő kis zöldfülű lenne, vagy harmatgyenge ellenfél, aki néhány zúzódástól összetörik! Megrázza a fejét ingerülten, hogy szabaduljon a bosszantó gondolattól, mielőtt még ingerültebbé tenné a dolog.
Ideje számba vennie a bekapott találatok nyomán kelt sérüléseit. Bal oldalt csak válla sajog, jobb oldalt viszont mintha mindene fájna. Válla még hagyján, de jóformán örül, hogy kézfejével tud fogni, bordái is pokolian kínozzák, afelől pedig szemernyi kétsége sincs, hogy jobb lába teljesen használhatatlan jelen állapotában. Meg sem próbál ránehezedni, vagy próbálgatni, semmi kedve a földre zuhanni a fájdalomtól és a túlzott terheléstől összecsukló térde miatt.
Ennek ellenére nem zabos, pontosabban nem a találatok miatt mérges. Jó kis küzdelem lett volna, ha végén nem látja azt a bizonyos arckifejezést a hímen.*
- Kapsz egy-két óra pihenőt, amíg elugrok valamiért. Aztán találkozunk... *A hirtelen csönd szakítja félbe a mondatot. Ugyanis ekkor döbben rá, hogy nem igazán tudja, mivel is folytassa.*
- Hogy a nyavalya esne belé. Te a Pintybe nem teheted be a lábad, rám meg a Pegazusban fognak egy darabig ferde szemmel nézni. *Forgatja a szemeit látványosan. Előbbi felett még hamar napirendre térne, legfeljebb nem mennek az említett bordélyba, csakhogy utóbbi miatt nem szívesen aludna most a Pegazus valamely szobájában. Ugyan nem tart attól, hogy a reggeli incidens után elmetszi valaki éjjel a torkát, vagy a sötétség órái alatt citálja el a városőrség, a kellemetlen élmények, és persze az enyhe paranoia miatt kerülné azt a helyet. Ingerülten dörgöli orrnyergét ujjaival.*
- Remek, új szállást is kereshetek, csodás. Hogy rohadna le a keze annak a félvér némbernek. *Morgolódik még egy sort, ez azonban nem oldja meg azt a problémát, hogy hol is találkozzon a hímmel, míg ő tesz egy kéretlen tekintettől mentes kis kitérőt. Esze ágában sincs Kharasshi előtt bicegnie, mert bármennyire is szívesen letörölné egy jobbossal a minden bizonnyal képére telepedő vigyort, jelen állapotában ez sajnos fizikai képtelenség.*
- Találkozunk a Holdudvaron. *Dörmögi kelletlenül, a gyakorló kardot övébe tűzve, karjait maga előtt összefonva. Indulni azonban nem indul, egy lépést sem tesz még.*
4074. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2016-02-07 18:51:33
Üzenet elküldve: 2016-02-07 18:51:33
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 848
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 848
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Hat nap, hat éjszaka//
*Egy kissé számított rá, hogy hiába nyújtja a kezét, de az okokkal eléggé mellélő. Ydriss dacos természete eléggé megragadt az emlékei között, így valamiképp erre számított a mélységi nősténytől is. Elfelejtette, hogy Iluse nem egy kis fakóvérű szuka. Fajtája vére lüktet az ereiben, s ekképp már érthető, miért gyúl haragra a Kharasshi képén felbukkanó kifejezésektől. Mintha ennek az iménti viadalnak a kimenetele egyszeriben semmivé foszlana, a hím csak félrekotródik Iluse elől. Kerüli a tekintetét is, bár meg nem hunyászkodik.
Most, hogy kiszaladt a fejéből ez a vörös köd, ő is igencsak kezdi érezni az elszenvedett találatok sajgását. Főképp a térde sínylette meg, de a bal vállát is rendesen megmarta ennek a fúriának a kardja. Cudar vérfürdő lett volna ez, ha nem gyakorlófegyverekkel vívják.*
- Azt nem kockáztatnám meg *mondja félhangosan, s kelletlenül sandít a nőstényre. Mondhatná, hogy rég akadt már össze ilyen ellenféllel vagy valami hasonlót, de Kharasshinak nem kenyere a dicséret. Ebben a mostani helyzetben pedig nem is igazán tudná hogyan kifejezni magát. Eddig is tudta, hogy a sebhelyes arcú nőstényke veszélyes, de most már tudja, hogy ez a veszély halálos. Nem csak azért, mert remek kardforgató, hanem mert okos és ravasz is mellé.
Az, hogy Arixu üldözi a bosszújával, nem kavarja fel, de ha Iluse lépne a hím ellenségeinek sorába... Inkább nem is gondol bele. Minél többet tud meg erről a nőstényről, annál jobban vonzza. Kharasshi szemei hűvös éllel figyelik, ahogy a bestia viseli a vereséget. Vesztett, de nem győzetett le. Gondolatai közt egy érzés szólal meg, mely ősi, nyers zöngéken súgja, hogy ez a beste méltó párja lehetne.
Elhallgattatja. Nem engedi tovább. Az ő számára a sors nyomorúságot rendelt. Egy hontalan, kitagadott korcs csupán. A magány jobb társa lesz. Jobb lesz így mindenkinek.*
*Egy kissé számított rá, hogy hiába nyújtja a kezét, de az okokkal eléggé mellélő. Ydriss dacos természete eléggé megragadt az emlékei között, így valamiképp erre számított a mélységi nősténytől is. Elfelejtette, hogy Iluse nem egy kis fakóvérű szuka. Fajtája vére lüktet az ereiben, s ekképp már érthető, miért gyúl haragra a Kharasshi képén felbukkanó kifejezésektől. Mintha ennek az iménti viadalnak a kimenetele egyszeriben semmivé foszlana, a hím csak félrekotródik Iluse elől. Kerüli a tekintetét is, bár meg nem hunyászkodik.
Most, hogy kiszaladt a fejéből ez a vörös köd, ő is igencsak kezdi érezni az elszenvedett találatok sajgását. Főképp a térde sínylette meg, de a bal vállát is rendesen megmarta ennek a fúriának a kardja. Cudar vérfürdő lett volna ez, ha nem gyakorlófegyverekkel vívják.*
- Azt nem kockáztatnám meg *mondja félhangosan, s kelletlenül sandít a nőstényre. Mondhatná, hogy rég akadt már össze ilyen ellenféllel vagy valami hasonlót, de Kharasshinak nem kenyere a dicséret. Ebben a mostani helyzetben pedig nem is igazán tudná hogyan kifejezni magát. Eddig is tudta, hogy a sebhelyes arcú nőstényke veszélyes, de most már tudja, hogy ez a veszély halálos. Nem csak azért, mert remek kardforgató, hanem mert okos és ravasz is mellé.
Az, hogy Arixu üldözi a bosszújával, nem kavarja fel, de ha Iluse lépne a hím ellenségeinek sorába... Inkább nem is gondol bele. Minél többet tud meg erről a nőstényről, annál jobban vonzza. Kharasshi szemei hűvös éllel figyelik, ahogy a bestia viseli a vereséget. Vesztett, de nem győzetett le. Gondolatai közt egy érzés szólal meg, mely ősi, nyers zöngéken súgja, hogy ez a beste méltó párja lehetne.
Elhallgattatja. Nem engedi tovább. Az ő számára a sors nyomorúságot rendelt. Egy hontalan, kitagadott korcs csupán. A magány jobb társa lesz. Jobb lesz így mindenkinek.*
4073. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2016-02-06 20:37:41
Üzenet elküldve: 2016-02-06 20:37:41
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Hat nap, hat éjszaka//
*Azon ritka esetek egyike ez, amikor nem tudja pontosan, mivel is érte el, amit elért. Magához képest igazán visszafogottan vágta oda a fricskákat a hímnek, és bizony lett még volna jó néhány bicskanyitogatóbb szava is, miket nem vetett be. Talán ez volt a hiba, talán azzal elterelte volna jobban a figyelmét. Vagy még nagyobb olaj adag lett volna a tűzre. Találgatások.
Ami viszont biztos, hogy Kharasshi megvadult berzerkerként veti rá magát. Ez az a helyzet, amikor távolra vetődne az ellenfelétől, és a dobófegyverekkel próbálná leszedni biztos távolból. Erre azonban most nincs lehetősége, hiszen csupán közelharci fapengéket hozott.
Az első találat még nem is volt annyira komoly, bár megérzi a válla, amit a lábára kap, nos, megint kisebb csoda, hogy a csont nem törik. Kettőt pislant, és már a földön van, összecsukló térdének hála az oldalán fekve, és szinte már látja is maga előtt, amint felnyársalják egy gyakorlókarddal. Kinézné Kharasshiból, mind erejét nézve, mind az indulatait. Érdekes módon, nem érez félelmet, de még csak megbánást sem, hogy ennyi volt. Mindent elborító és elnyomó nyugalom árad szét benne.
A mozdulat azonban megakad, ő pedig gyanakodva mered a hímre. Tétován fogadná el a segítő kezet, ám az arckifejezését látva letesz erről, és bár alig tudja használni sérült lábát, mégis inkább önerőből kel fel. A düh ezúttal a nőstényt önti el, szikrázó szemekkel néz Kharasshira, s a fojtott hang, amin megszólal, sokkal fenyegetőbbnek hat, mintha dühödten ordítana.*
- Ha nem tünteted el ezt a kifejezést az arcodról, akkor biztosíthatlak, hogy acéllal fogjuk folytatni.
*Azon ritka esetek egyike ez, amikor nem tudja pontosan, mivel is érte el, amit elért. Magához képest igazán visszafogottan vágta oda a fricskákat a hímnek, és bizony lett még volna jó néhány bicskanyitogatóbb szava is, miket nem vetett be. Talán ez volt a hiba, talán azzal elterelte volna jobban a figyelmét. Vagy még nagyobb olaj adag lett volna a tűzre. Találgatások.
Ami viszont biztos, hogy Kharasshi megvadult berzerkerként veti rá magát. Ez az a helyzet, amikor távolra vetődne az ellenfelétől, és a dobófegyverekkel próbálná leszedni biztos távolból. Erre azonban most nincs lehetősége, hiszen csupán közelharci fapengéket hozott.
Az első találat még nem is volt annyira komoly, bár megérzi a válla, amit a lábára kap, nos, megint kisebb csoda, hogy a csont nem törik. Kettőt pislant, és már a földön van, összecsukló térdének hála az oldalán fekve, és szinte már látja is maga előtt, amint felnyársalják egy gyakorlókarddal. Kinézné Kharasshiból, mind erejét nézve, mind az indulatait. Érdekes módon, nem érez félelmet, de még csak megbánást sem, hogy ennyi volt. Mindent elborító és elnyomó nyugalom árad szét benne.
A mozdulat azonban megakad, ő pedig gyanakodva mered a hímre. Tétován fogadná el a segítő kezet, ám az arckifejezését látva letesz erről, és bár alig tudja használni sérült lábát, mégis inkább önerőből kel fel. A düh ezúttal a nőstényt önti el, szikrázó szemekkel néz Kharasshira, s a fojtott hang, amin megszólal, sokkal fenyegetőbbnek hat, mintha dühödten ordítana.*
- Ha nem tünteted el ezt a kifejezést az arcodról, akkor biztosíthatlak, hogy acéllal fogjuk folytatni.
4072. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2016-02-06 20:19:08
Üzenet elküldve: 2016-02-06 20:19:08
ÚJ
![>Eran Fellaa'h [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/2007_ember-elf-felelf-sotetelf_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
// A kos lelke //
* Érdeklődve hallgatja az információkat. Próbál mindent megjegyezni. A humoros kérdésen elmosolyodik. *
- Leginkább az érdekelne, hogy mostanában hol találom. * Ha már itt nem, akkor valahol csak van. Remélhetőleg Artheniorban. Tovább figyeli hát a városőrt. Próbál minél több információt elraktározni.
~ Szegénynegyed, leégett házak, félszemű csiga... Úgy érzem nem fog karikacsapásra menni minden. ~ Mélázik magában, majd a monológ végeztével biccent és ismét megszólal. *
- Nagyon hálásan köszönök mindent. Akkor én megyek is megkeresni... * Kutatni kezd zsebeiben, végül 10 aranyat varázsol elő az őr (Mesélő (Elvtárs)) számára.
Bizonyára ez jóval kevesebb, mint az egynapi fizetése akár, de egy kis ráadás miatt csak nem panaszkodik.
Azzal Eran hátat is fordít és elindul a szegénynegyed irányába. *
* Érdeklődve hallgatja az információkat. Próbál mindent megjegyezni. A humoros kérdésen elmosolyodik. *
- Leginkább az érdekelne, hogy mostanában hol találom. * Ha már itt nem, akkor valahol csak van. Remélhetőleg Artheniorban. Tovább figyeli hát a városőrt. Próbál minél több információt elraktározni.
~ Szegénynegyed, leégett házak, félszemű csiga... Úgy érzem nem fog karikacsapásra menni minden. ~ Mélázik magában, majd a monológ végeztével biccent és ismét megszólal. *
- Nagyon hálásan köszönök mindent. Akkor én megyek is megkeresni... * Kutatni kezd zsebeiben, végül 10 aranyat varázsol elő az őr (Mesélő (Elvtárs)) számára.
Bizonyára ez jóval kevesebb, mint az egynapi fizetése akár, de egy kis ráadás miatt csak nem panaszkodik. Azzal Eran hátat is fordít és elindul a szegénynegyed irányába. *
4071. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2016-02-06 19:35:25
Üzenet elküldve: 2016-02-06 19:35:25
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 260
OOC üzenetek: 120
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 260
OOC üzenetek: 120
Játékstílus: Szelíd
// A kos lelke //
*A hadnagy érdeklődve néz, a névre halványan felcsillan a szeme, ez pedig biztosan jó jel lehet Eran számára. Nem kíván kizökenni a fegyvertisztítás feladatából sem, így annak monotóniájában fűzi fel a szavakat egymás után.*
-Hát, te tudod. Ami Maramot illeti, nem könnyű kérdéssel jöttél, de sikerült előkotornom az emlékeim közül. Viszont nem, már nincs az őrség kötelékében, nagyon régóta mellőz minket. Nem mindenkinek való az őrség, Arthenior egy nyüzsgő város és nem lehet senkit sem kiképezni arra, ami rá várhat. Viszont, nekem fogalmam sincs arról, hogy él-e, de annyit tudok, hogy ő még a jobbik eset. De talán erről majd mesél ő, ha meglesz. És, pontosan mit is takar a bárminemű információ? Mert gondolom nem a lábméretem érdekli.
*Kissé elszórakozza a dolgot, de aztán úgy dönt, hogy valami segítséget mégis ad.*
-Általában a városőröket, bár meglepő, de nem a Barakkban, hanem a körletének a fogadóiban érdemes kutatni. Mert ott pihenünk meg az őrködés közben. És van egy békés kis rozoga csehó a szegénynegyed mélyén, a bedőlt kúttól egy köpésre. Ahol tavaly leégett a fél kerület és még látni fogsz ott szétégett házakat, mert a kutyának sem kell. Na, ott van egy 'Félszemű Csiga' vagy hasonló névre keresztelt ivó. Régen oda járt, ma már nem tudom, de ott ismerhetik. Viszont a személyes védelmed miatt aggódva, ne kérdezd meg, miért félszemű csiga a csiga. De ennyivel tudok én szolgálni, remélem megtaláltad benne a számításod.
*Ezzel, ha Eran nem fűz hozzá semmit, vissza is térne a fegyverének tisztításához.*
*A hadnagy érdeklődve néz, a névre halványan felcsillan a szeme, ez pedig biztosan jó jel lehet Eran számára. Nem kíván kizökenni a fegyvertisztítás feladatából sem, így annak monotóniájában fűzi fel a szavakat egymás után.*
-Hát, te tudod. Ami Maramot illeti, nem könnyű kérdéssel jöttél, de sikerült előkotornom az emlékeim közül. Viszont nem, már nincs az őrség kötelékében, nagyon régóta mellőz minket. Nem mindenkinek való az őrség, Arthenior egy nyüzsgő város és nem lehet senkit sem kiképezni arra, ami rá várhat. Viszont, nekem fogalmam sincs arról, hogy él-e, de annyit tudok, hogy ő még a jobbik eset. De talán erről majd mesél ő, ha meglesz. És, pontosan mit is takar a bárminemű információ? Mert gondolom nem a lábméretem érdekli.
*Kissé elszórakozza a dolgot, de aztán úgy dönt, hogy valami segítséget mégis ad.*
-Általában a városőröket, bár meglepő, de nem a Barakkban, hanem a körletének a fogadóiban érdemes kutatni. Mert ott pihenünk meg az őrködés közben. És van egy békés kis rozoga csehó a szegénynegyed mélyén, a bedőlt kúttól egy köpésre. Ahol tavaly leégett a fél kerület és még látni fogsz ott szétégett házakat, mert a kutyának sem kell. Na, ott van egy 'Félszemű Csiga' vagy hasonló névre keresztelt ivó. Régen oda járt, ma már nem tudom, de ott ismerhetik. Viszont a személyes védelmed miatt aggódva, ne kérdezd meg, miért félszemű csiga a csiga. De ennyivel tudok én szolgálni, remélem megtaláltad benne a számításod.
*Ezzel, ha Eran nem fűz hozzá semmit, vissza is térne a fegyverének tisztításához.*
4070. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2016-02-06 19:28:55
Üzenet elküldve: 2016-02-06 19:28:55
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 848
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 848
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Hat nap, hat éjszaka//
*Kharasshi szemére kezd leereszkedni a vörös köd. A düh elszabadul benne, elnyomja a tagjai sajgását és lendíti tovább. Iluse sokkal jobban észnél van. Így lehet, hogy két ilyen találat után még mindig fordítani tud. A csípőjére kapott ütésre végképp vérszemet kap a hím. Bár még két találatot sikerül begyűjtenie, Iluse mondatára végképp eluralkodik raja a zabolátlan tombolás. Sajdul az a tetoválás a mellkasán. Az utolsó a sorban, ahogy átjárják a nőstény szavai. Lobban a tehetetlen düh lángja holmi kis parázson lelve magára. Lobban, s ahogy Kharasshi nekilódul, fehér izzásig hevül az a tűz, az a soha nem múló, világokat elemésztő.
Először Iluse jobb vállát célozza, aztán egy elemi erejű csapást visz be a combjára ugyanazon az oldalon. Iszonyatosan gyors a fúria, de azért a hím se panaszkodhat. Egy ilyen letaglózó támadás után is szemvillanás alatt mozdul, s ezúttal már nem hagyva több esélyt a nősténynek. Meglendíti a pallost és térdhajlatnál megcélozva ellenfele lábait, pontot tesz a gyakorlás végére. Nem hagyja állva a lányt, ha ez a támadás betalál. Márpedig betalál, s Kharasshi már ösztönösen mozdulna is, hogy ledöfje a földön fekvőt. Talán épp ez a mozdulat téríti észhez. Megállítja a gyakorlókardot. Zihálva magasodik a nőstény fölött. Szemeiből csak lassan oszlik el az a hátborzongató vadság. S az is látszik, hogy amint kitisztulnak a gondolatai, némileg el is szégyelli magát, amiért így elragadtatta magát.*
- Ne aggódj *morrantja, s nyújtja a kezét a nősténynek, hogy felsegítse.* - Csalánba nem üt a ménkű.
- De valami azt súgja, jobb, ha élre fent acéllal ezt nem próbáljuk meg.
*Kharasshi szemére kezd leereszkedni a vörös köd. A düh elszabadul benne, elnyomja a tagjai sajgását és lendíti tovább. Iluse sokkal jobban észnél van. Így lehet, hogy két ilyen találat után még mindig fordítani tud. A csípőjére kapott ütésre végképp vérszemet kap a hím. Bár még két találatot sikerül begyűjtenie, Iluse mondatára végképp eluralkodik raja a zabolátlan tombolás. Sajdul az a tetoválás a mellkasán. Az utolsó a sorban, ahogy átjárják a nőstény szavai. Lobban a tehetetlen düh lángja holmi kis parázson lelve magára. Lobban, s ahogy Kharasshi nekilódul, fehér izzásig hevül az a tűz, az a soha nem múló, világokat elemésztő.
Először Iluse jobb vállát célozza, aztán egy elemi erejű csapást visz be a combjára ugyanazon az oldalon. Iszonyatosan gyors a fúria, de azért a hím se panaszkodhat. Egy ilyen letaglózó támadás után is szemvillanás alatt mozdul, s ezúttal már nem hagyva több esélyt a nősténynek. Meglendíti a pallost és térdhajlatnál megcélozva ellenfele lábait, pontot tesz a gyakorlás végére. Nem hagyja állva a lányt, ha ez a támadás betalál. Márpedig betalál, s Kharasshi már ösztönösen mozdulna is, hogy ledöfje a földön fekvőt. Talán épp ez a mozdulat téríti észhez. Megállítja a gyakorlókardot. Zihálva magasodik a nőstény fölött. Szemeiből csak lassan oszlik el az a hátborzongató vadság. S az is látszik, hogy amint kitisztulnak a gondolatai, némileg el is szégyelli magát, amiért így elragadtatta magát.*
- Ne aggódj *morrantja, s nyújtja a kezét a nősténynek, hogy felsegítse.* - Csalánba nem üt a ménkű.
- De valami azt súgja, jobb, ha élre fent acéllal ezt nem próbáljuk meg.
4069. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2016-02-06 18:30:20
Üzenet elküldve: 2016-02-06 18:30:20
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
// A kos lelke //
* No, igen. Ha egy közlegény nem, hát majd egy magasabb rangú tud neki segíteni. Csak akkor ugyebár mindent előről. *
- Üdv, a nevem Eran Fellaa'h. * Hátha ismerős a név, bár nem túl valószínű. Kereskedők voltak a felmenői, na meg egy városőr számára már csak azért is ismerős lehet a Fellaa'h név, mert apját néhány éve ölték meg. Bizonyára akkor is volt mit írnia az őröknek. De, ha nem, hát nem. Nem azért van itt, hogy a múltjáról, vagy a családtagjairól beszéljen. *
- Szóval... Egy Maram Ehrand nevű őrmesterrel szeretnék beszéni, már, ha egyáltalán még itt dolgozik... Na, meg, ha él. Ha meg nem, akkor bárminemű információt szeretnék megtudni. * Az ülőhely-invitálásra megrázza a fejét. Inkább állva marad most. *
- Khazim Mahhrab küldött a templomból. * Nem a szó szoros értelmében küldte, hiszen a lényeg csak az, hogy kiderítse, hogy mi áll a dolgok hátterében. De, ha ehhez a barakkba kellett jönnie, akkor végül is ő küldte. *
* No, igen. Ha egy közlegény nem, hát majd egy magasabb rangú tud neki segíteni. Csak akkor ugyebár mindent előről. *
- Üdv, a nevem Eran Fellaa'h. * Hátha ismerős a név, bár nem túl valószínű. Kereskedők voltak a felmenői, na meg egy városőr számára már csak azért is ismerős lehet a Fellaa'h név, mert apját néhány éve ölték meg. Bizonyára akkor is volt mit írnia az őröknek. De, ha nem, hát nem. Nem azért van itt, hogy a múltjáról, vagy a családtagjairól beszéljen. *
- Szóval... Egy Maram Ehrand nevű őrmesterrel szeretnék beszéni, már, ha egyáltalán még itt dolgozik... Na, meg, ha él. Ha meg nem, akkor bárminemű információt szeretnék megtudni. * Az ülőhely-invitálásra megrázza a fejét. Inkább állva marad most. *
- Khazim Mahhrab küldött a templomból. * Nem a szó szoros értelmében küldte, hiszen a lényeg csak az, hogy kiderítse, hogy mi áll a dolgok hátterében. De, ha ehhez a barakkba kellett jönnie, akkor végül is ő küldte. *
4068. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2016-02-06 13:00:41
Üzenet elküldve: 2016-02-06 13:00:41
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 93
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 93
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Erfalody A'theriona//
* A sötételf nem megy bele egyből a tervbe, de egyelőre el sem utasítja. Inkább egy másik kérdést tesz fel, ami Norgennek nem tetszik túlzottan. ~ Miért érdekli ez ennyire? ~ Mérgelődik magában és válaszul megvonja a vállát. *
- Valamit valamiért. ~ Valahogy így szokták mondani az emberek. ~ Ha elindulunk, mesélek. Itt nem. * Semmi kedve máglyán elégni, vagy jobb esetben is évekig egy börtön mélyén kuksolni csak azért, mert valaki kifüleli őket. Persze ennek az esélye bárhol máshol is fennállna, arról nem is beszélve, hogy talán Erfalody is az emberekhez hasonlóan reagálna, mikor megtudja, hogy mi is a szőkeség. Ám aki mézet szeretne csemegézni, az nem nyúl bele a méhkasba. Csak, ha van védelme a méhek ellen. Norgennek még nincs kiforrott védelmi rendszere se a méhek, se az emberek ellen; így egyelőre inkább megveszi a mézet. Esetleg meglop egy védtelen kereskedőt. De kizárt, hogy pont a barakkban akarna elkezdeni csevegni arról, hogy mi ő.
Az élőholtas dologra figyelni kezd. Ő még nem sokat hallott se az élőholtakról, se arról, hogy valóban vannak mostanság. Ekkor jut csak eszébe, hogy végül is ő is az. Legalábbis a teste egy halotté. *
- Öhm... Jó. Talán. * Vonja meg a vállait. Ez az a válasz, amit bármikor lehet mondani, még akkor is, ha semmi érdemit nem tud hozzászólni a témához. *
- Szóval indulhatunk? * Vonja fel szemöldökét és felőle akár indulhatnak is. Ez esetben előbb leteszi ezt a fadarabot és felveszi tőrét.
Hogy egészen pontosan hová is mennek, azt még ne tudja. Ő az erdő irányába indulna először, ott csak találnak valami tisztást. *
* A sötételf nem megy bele egyből a tervbe, de egyelőre el sem utasítja. Inkább egy másik kérdést tesz fel, ami Norgennek nem tetszik túlzottan. ~ Miért érdekli ez ennyire? ~ Mérgelődik magában és válaszul megvonja a vállát. *
- Valamit valamiért. ~ Valahogy így szokták mondani az emberek. ~ Ha elindulunk, mesélek. Itt nem. * Semmi kedve máglyán elégni, vagy jobb esetben is évekig egy börtön mélyén kuksolni csak azért, mert valaki kifüleli őket. Persze ennek az esélye bárhol máshol is fennállna, arról nem is beszélve, hogy talán Erfalody is az emberekhez hasonlóan reagálna, mikor megtudja, hogy mi is a szőkeség. Ám aki mézet szeretne csemegézni, az nem nyúl bele a méhkasba. Csak, ha van védelme a méhek ellen. Norgennek még nincs kiforrott védelmi rendszere se a méhek, se az emberek ellen; így egyelőre inkább megveszi a mézet. Esetleg meglop egy védtelen kereskedőt. De kizárt, hogy pont a barakkban akarna elkezdeni csevegni arról, hogy mi ő.
Az élőholtas dologra figyelni kezd. Ő még nem sokat hallott se az élőholtakról, se arról, hogy valóban vannak mostanság. Ekkor jut csak eszébe, hogy végül is ő is az. Legalábbis a teste egy halotté. *
- Öhm... Jó. Talán. * Vonja meg a vállait. Ez az a válasz, amit bármikor lehet mondani, még akkor is, ha semmi érdemit nem tud hozzászólni a témához. *
- Szóval indulhatunk? * Vonja fel szemöldökét és felőle akár indulhatnak is. Ez esetben előbb leteszi ezt a fadarabot és felveszi tőrét.
Hogy egészen pontosan hová is mennek, azt még ne tudja. Ő az erdő irányába indulna először, ott csak találnak valami tisztást. *
4067. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2016-02-05 22:26:20
Üzenet elküldve: 2016-02-05 22:26:20
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
//Amos Thenior ténykedése nyomán//
*Hever a székben, asztalra felpakolt lábakkal, szeme lehunyva. Mert nyitva túlzottan imbolyog minden. Mintha egy tetves ladikon ülne! Részeg félálomban azt latolgatja Nestar vagy Taym lehet jobb szerető. Túl sok az érv pro, és kontra, és túl részeg, hogy bármelyik is lényegesen megragadja elméjét.
Egész jól telne így az este, talán még közérzete is jelentősen javulna, talán még a tollat is képes lenne biztosan tartani, hogy imádott Nesijének legutóbbi levelére válaszoljon.
De kintről hangos szavak zavarják meg nyugalmát. Morogva tápászkodik fel a székből, harmadjára sikeresen, és erős kilengésekkel, de elbotorkál az ajtóig, mit feltéve azonnal üvölt rá az első alakra kit meglát. Történetesen a Szállásmesterre.*
-Pitti! Mizz a ordenáré zsivaly? Már nyugton senem pihenhetek!
*Kapaszkodik az ajtófélfába, mert szereti, olyan kemény, és biztonságot nyújtó.*
-Befelé! Az zonnal! Mindketten!
*Igyekszik rövid szavakat használni, mert másoknak borzalmasan rossz a felfogása. Az utasítás elhangzott, választ nem vár, visszatámolyog a székéhez, hogy ülve fogadja az ikreket. Addig is igyekszik valamit előhalászni a nadrágzsebéből. Egyúttal a széken maradni. Nem könnyű feladat. Negyedszerre sikerül. Egy kulcs az, melyet most fél szemmel célozva, és igen koncentrálva, kicsit ingadozva jobbra-balra próbál az asztal fiókjának zárjába tuszkolni.*
*Hever a székben, asztalra felpakolt lábakkal, szeme lehunyva. Mert nyitva túlzottan imbolyog minden. Mintha egy tetves ladikon ülne! Részeg félálomban azt latolgatja Nestar vagy Taym lehet jobb szerető. Túl sok az érv pro, és kontra, és túl részeg, hogy bármelyik is lényegesen megragadja elméjét.
Egész jól telne így az este, talán még közérzete is jelentősen javulna, talán még a tollat is képes lenne biztosan tartani, hogy imádott Nesijének legutóbbi levelére válaszoljon.
De kintről hangos szavak zavarják meg nyugalmát. Morogva tápászkodik fel a székből, harmadjára sikeresen, és erős kilengésekkel, de elbotorkál az ajtóig, mit feltéve azonnal üvölt rá az első alakra kit meglát. Történetesen a Szállásmesterre.*
-Pitti! Mizz a ordenáré zsivaly? Már nyugton senem pihenhetek!
*Kapaszkodik az ajtófélfába, mert szereti, olyan kemény, és biztonságot nyújtó.*
-Befelé! Az zonnal! Mindketten!
*Igyekszik rövid szavakat használni, mert másoknak borzalmasan rossz a felfogása. Az utasítás elhangzott, választ nem vár, visszatámolyog a székéhez, hogy ülve fogadja az ikreket. Addig is igyekszik valamit előhalászni a nadrágzsebéből. Egyúttal a széken maradni. Nem könnyű feladat. Negyedszerre sikerül. Egy kulcs az, melyet most fél szemmel célozva, és igen koncentrálva, kicsit ingadozva jobbra-balra próbál az asztal fiókjának zárjába tuszkolni.*
4066. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2016-02-05 22:19:39
Üzenet elküldve: 2016-02-05 22:19:39
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Hat nap, hat éjszaka//
*Szavai megtették hatásukat, ugyanis a hím mintha megtáltosodna tőle. De legalábbis fájdalmas emlékeket hagy a nőstényen a következő hármas után, amiknek bizony már nyoma fog maradni.
Ugyan szép találatot vitt be a hím vállára a sebhelyes arcú, ám mintha meg se kottyant volna ellenfelének, teljesen lerázza annak hatását magáról, és úgy vág vissza a nősténynek, hogy csoda, nem törik a csontja bele. Iluse dicséretére váljon, hogy olyan erővel szorítja a kardot, ami nem engedi kihullani a kezéből, s fájdalomkiáltás helyett is csak egy grimasszal jelzi a csapás erejét.
Ha a fegyvert elejti, vége, halott. Nos, ez kissé túlzás egy gyakorló kardokkal vívott párviadalban, de a beidegződéseken nehéz változtatni, ugyebár.
És az élet mintha eme könnyítésre is rá akarna cáfolni. Ugyanis a következő csapás a torkára irányul, és ha akkora erő van benne, mint az előzőben, a gigáját is szétzúzhatná akár. Ezt azonban sikerül hárítania, gyorsasága, és a betanult mozdulatok olajozottan lépnek működésbe, és a kellő ereje is megvan, hogy hárítsa a végzetessé válható támadást.
Azonban ennyivel még nem végzett a hím, hiszen érkezik a harmadik csapás, és azt megint nem tudja blokkolni vagy elkerülni, így jobb oldalt bordáinál is érzi már a sajgást.
Csakhogy nem fogja ennyiben hagyni a dolgot. Bármennyire is jól forgassa a kardot, az újabb fürge támadás megtalálja a kellő rést a védelmén, és bizony fájdalmas csapást mér a hím bal csípőjére. Mintha a szerencse, vagy csak az erőegyensúly pillanatnyi fordulása most neki adna szárnyakat, újabb fürge támadással szúr a hím bal combja felé, tovább gazdagítva a sajgó pontokat. És bár utolsó támadása is betalál, azzal már épphogy meg tudja legyinteni Kharasshi bal karját.*
- Igen, kezdek aggódni, hogy így egyáltalán képes leszel-e még holtak ellen harcolni.
*Szavai megtették hatásukat, ugyanis a hím mintha megtáltosodna tőle. De legalábbis fájdalmas emlékeket hagy a nőstényen a következő hármas után, amiknek bizony már nyoma fog maradni.
Ugyan szép találatot vitt be a hím vállára a sebhelyes arcú, ám mintha meg se kottyant volna ellenfelének, teljesen lerázza annak hatását magáról, és úgy vág vissza a nősténynek, hogy csoda, nem törik a csontja bele. Iluse dicséretére váljon, hogy olyan erővel szorítja a kardot, ami nem engedi kihullani a kezéből, s fájdalomkiáltás helyett is csak egy grimasszal jelzi a csapás erejét.
Ha a fegyvert elejti, vége, halott. Nos, ez kissé túlzás egy gyakorló kardokkal vívott párviadalban, de a beidegződéseken nehéz változtatni, ugyebár.
És az élet mintha eme könnyítésre is rá akarna cáfolni. Ugyanis a következő csapás a torkára irányul, és ha akkora erő van benne, mint az előzőben, a gigáját is szétzúzhatná akár. Ezt azonban sikerül hárítania, gyorsasága, és a betanult mozdulatok olajozottan lépnek működésbe, és a kellő ereje is megvan, hogy hárítsa a végzetessé válható támadást.
Azonban ennyivel még nem végzett a hím, hiszen érkezik a harmadik csapás, és azt megint nem tudja blokkolni vagy elkerülni, így jobb oldalt bordáinál is érzi már a sajgást.
Csakhogy nem fogja ennyiben hagyni a dolgot. Bármennyire is jól forgassa a kardot, az újabb fürge támadás megtalálja a kellő rést a védelmén, és bizony fájdalmas csapást mér a hím bal csípőjére. Mintha a szerencse, vagy csak az erőegyensúly pillanatnyi fordulása most neki adna szárnyakat, újabb fürge támadással szúr a hím bal combja felé, tovább gazdagítva a sajgó pontokat. És bár utolsó támadása is betalál, azzal már épphogy meg tudja legyinteni Kharasshi bal karját.*
- Igen, kezdek aggódni, hogy így egyáltalán képes leszel-e még holtak ellen harcolni.
4065. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2016-02-05 20:12:34
Üzenet elküldve: 2016-02-05 20:12:34
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 848
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 848
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Hat nap, hat éjszaka//
*Csak széttárja a karjait a nagylelkűség említésére. Az úrnőért kék-zöld foltokat szerezni nem lenne szégyen, na de tőle?*
- Igazán? *kérdez vissza, hiszen Iluse szavai mögött már nem kevés lekicsinylést érez, amit a büszkesége nagyon, nagyon-nagyon rosszul visel. Annak idején a fivére is gyakran használta ezt ki ellene, Kharasshi pedig rendszerint beugrott bátyja aljasságainak.
Csak gyűlik, gyűlik benne ez a kellemetlen rossz érzés, az a feszítő düh, s míg próbál neki ellenállni, a védekezése sem az igazi. Ha az előző találat kellemetlen volt a térdére, akkor ez a mostani határozottan rosszindulatú. Kharasshi csillagokat lát a nyilallástól. A vállát érő döfés ehhez képest már csak jelzésértékű ráadás.
A kezdeti lendülete után a nőstény szinte letarolta. Nem, igazából nem ez a jó kifejezés, hiszen a kis szuka inkább mintha fárasztaná, precízen gyengítené, mint a macska, amelyik játszik a zsákmánnyal.
Iluse mosolya most vörös posztó a hím előtt. Kharasshi tekintete semmi jót nem ígér, ahogy támadásba lendül. Elsőnek a nőstény fegyverforgató kezét célozza. Kézfejen üti meg, méghozzá élre fordítva a gyakorlókardot, hogy még fájóbb legyen a replika. A lendülete nem törik meg, fordul tovább és Iluse torka felé vág. Ez már nem éri el a nőstényt. A sebhelyes csitri villámgyorsan vág elébe védekezésével és hárít, méghozzá lélegzetelállító hozzáértéssel. De Kharasshit se kell félteni. A mozdulatsor dinamikáját ismét támadásba fordítja, s ezúttal iszonytató lendületet is vesz hozzá, amit egyenesen Iluse jobb oldalának bordáira vezet.*
- Talán tényleg itt az ideje! *veti oda, hiszen bár a nősténynek több találata volt eddig, Kharasshi ezeket egyben látszik visszatörleszteni.*
*Csak széttárja a karjait a nagylelkűség említésére. Az úrnőért kék-zöld foltokat szerezni nem lenne szégyen, na de tőle?*
- Igazán? *kérdez vissza, hiszen Iluse szavai mögött már nem kevés lekicsinylést érez, amit a büszkesége nagyon, nagyon-nagyon rosszul visel. Annak idején a fivére is gyakran használta ezt ki ellene, Kharasshi pedig rendszerint beugrott bátyja aljasságainak.
Csak gyűlik, gyűlik benne ez a kellemetlen rossz érzés, az a feszítő düh, s míg próbál neki ellenállni, a védekezése sem az igazi. Ha az előző találat kellemetlen volt a térdére, akkor ez a mostani határozottan rosszindulatú. Kharasshi csillagokat lát a nyilallástól. A vállát érő döfés ehhez képest már csak jelzésértékű ráadás.
A kezdeti lendülete után a nőstény szinte letarolta. Nem, igazából nem ez a jó kifejezés, hiszen a kis szuka inkább mintha fárasztaná, precízen gyengítené, mint a macska, amelyik játszik a zsákmánnyal.
Iluse mosolya most vörös posztó a hím előtt. Kharasshi tekintete semmi jót nem ígér, ahogy támadásba lendül. Elsőnek a nőstény fegyverforgató kezét célozza. Kézfejen üti meg, méghozzá élre fordítva a gyakorlókardot, hogy még fájóbb legyen a replika. A lendülete nem törik meg, fordul tovább és Iluse torka felé vág. Ez már nem éri el a nőstényt. A sebhelyes csitri villámgyorsan vág elébe védekezésével és hárít, méghozzá lélegzetelállító hozzáértéssel. De Kharasshit se kell félteni. A mozdulatsor dinamikáját ismét támadásba fordítja, s ezúttal iszonytató lendületet is vesz hozzá, amit egyenesen Iluse jobb oldalának bordáira vezet.*
- Talán tényleg itt az ideje! *veti oda, hiszen bár a nősténynek több találata volt eddig, Kharasshi ezeket egyben látszik visszatörleszteni.*
4064. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2016-02-05 09:47:50
Üzenet elküldve: 2016-02-05 09:47:50
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 163
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 163
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Amos Thenior ténykedése nyomán//
* Gondolt Ő már arra is, hogy vesz egy lapot, esetleg füzetecskét s nyilvántartja kik fognak benn aludni. Sőt, nem is lenne rossz. Takarítási napokat be tudná jegyezni, meg a mosási megjegyzéseket is kezelhetné majd. Szegény lány minden bizonnyal kalandos úton kerülhet bele eme díszes kompániába. Eme régebbi események hiányában nem mond semmi biztatót, vagy együtt érzőt.*
- Ú... tényleg! Ne haragudj! Eléggé új vagyok ész nem iszmerem az itt dolgozók háromnegyedét.
* Zavarában pirospozsgás alma színt ölt pofikája. Na de ahogy a lány elkezdi fixírozni pihenő helyét, Pietti búcsúzik és indul saját dolgára.
Este derekára jár már az idő. Másnapra készít reggelit, kenyeret segédeivel egyetemben. vannak erős kezű emberkéi, vagyis kettő férfi akik nagy adagnyi kenyértésztát dagasztanak lassan verejtékező arccal. Pietti dióval és túróval töltött kalács dimbes - dombos tetejét keni le tojással, hogy a kemencében szép aranybarna és csillogós külsőt kapjon. Női segéd ereje a reggelire szánt cipókat veszi ki a kemencéből, mikor is érdekes zúgolódásra lesznek figyelmesek.*
- Nya...
* Szusszantja a pösze leány rosszallóan.*
- Aludni kellene nem zsivajozni! Na megnézem mi a probléma.
* Morogja fáradt hanggal. Le oldja köténykéjét és elhagyva a kantin kissé elzárt világát kilép a folyosóra, s ott igyekszik valamit megtudni. Egészen addig értetlenkedik, s dohog orra alatt, míg egy szó foszlányt meg nem hall, bizony rossz kedélyű marad.*
- Baj van a templomnál?
* Néz nagyot s jobb szemöldöke menten ívbe feszül.*
- Hogy a jó retkes hajlatú kutyapecér egye meg!
* Káromkodik egyet.*
- Mondottam, hogy nincsen minden rendben evvel a faltalanszággal!
* Mivel egyre több aggasztó szavacska jut el hozzá neki indul feltérképezni a nyüzsgőket. Nemsokkal később észleli a pár órája elkísért hölgyet. Egyből emeli kezét s integet neki, hátha észreveszi.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2016.02.05 12:50:14, a következő indokkal:
A rendszer által is kijelzett helyesírási hibák javítása.
* Gondolt Ő már arra is, hogy vesz egy lapot, esetleg füzetecskét s nyilvántartja kik fognak benn aludni. Sőt, nem is lenne rossz. Takarítási napokat be tudná jegyezni, meg a mosási megjegyzéseket is kezelhetné majd. Szegény lány minden bizonnyal kalandos úton kerülhet bele eme díszes kompániába. Eme régebbi események hiányában nem mond semmi biztatót, vagy együtt érzőt.*
- Ú... tényleg! Ne haragudj! Eléggé új vagyok ész nem iszmerem az itt dolgozók háromnegyedét.
* Zavarában pirospozsgás alma színt ölt pofikája. Na de ahogy a lány elkezdi fixírozni pihenő helyét, Pietti búcsúzik és indul saját dolgára.
Este derekára jár már az idő. Másnapra készít reggelit, kenyeret segédeivel egyetemben. vannak erős kezű emberkéi, vagyis kettő férfi akik nagy adagnyi kenyértésztát dagasztanak lassan verejtékező arccal. Pietti dióval és túróval töltött kalács dimbes - dombos tetejét keni le tojással, hogy a kemencében szép aranybarna és csillogós külsőt kapjon. Női segéd ereje a reggelire szánt cipókat veszi ki a kemencéből, mikor is érdekes zúgolódásra lesznek figyelmesek.*
- Nya...
* Szusszantja a pösze leány rosszallóan.*
- Aludni kellene nem zsivajozni! Na megnézem mi a probléma.
* Morogja fáradt hanggal. Le oldja köténykéjét és elhagyva a kantin kissé elzárt világát kilép a folyosóra, s ott igyekszik valamit megtudni. Egészen addig értetlenkedik, s dohog orra alatt, míg egy szó foszlányt meg nem hall, bizony rossz kedélyű marad.*
- Baj van a templomnál?
* Néz nagyot s jobb szemöldöke menten ívbe feszül.*
- Hogy a jó retkes hajlatú kutyapecér egye meg!
* Káromkodik egyet.*
- Mondottam, hogy nincsen minden rendben evvel a faltalanszággal!
* Mivel egyre több aggasztó szavacska jut el hozzá neki indul feltérképezni a nyüzsgőket. Nemsokkal később észleli a pár órája elkísért hölgyet. Egyből emeli kezét s integet neki, hátha észreveszi.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2016.02.05 12:50:14, a következő indokkal:
A rendszer által is kijelzett helyesírási hibák javítása.
4063. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2016-02-05 08:45:59
Üzenet elküldve: 2016-02-05 08:45:59
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Hat nap, hat éjszaka//
*Az efféle adok-kapok elmaradhatatlan rituáléja, a szóbeli fricskákkal odavágás is. Segít levezetni az esetleges feszültséget, és az ellenfelet is befolyásolni lehet a megfelelő szavakkal. Ezzel, mint azt már tapasztalhatta a hím, szeret élni a kis sebhelyes arcú, s hogy még táptalajt is kap erre a neki címzett szavakkal, elégedett mosolyt ültet ajkára.*
- Ehelyett inkább kék-zöld foltokkal tarkítod magad, csak az én kedvemért, milyen nagylelkű. *Szinte már nevet a végén, annyira azonban nem hagyja lanyhulni figyelmét.
Amit jól is tesz, mert érkezik a hím következő támadása, válaszul a nőstény előző hármasára. Ismét a térdre célozza az ütést, ahol egyszer már sikerült találatot bevinnie, ám ezúttal a két gyakorló kard csapódik egymásnak, bár a mozdulat jól indult, Ilusenak sikerül kellő erővel félreütnie a fegyvert.*
- Azok a felvetődött kérdések kezdik megválaszolni magukat. Ideje, hogy én kezdjek aggódni. *Szélesedik ki a korábbi mosolya, s nem rest, hogy nyomban a maga előnyére fordítsa a helyzetet. Kharassh fakardját ellökve az útból egy gyors mozdulattal ő sóz a hím azon térdére, amit az előbb ő próbált eltalálni a sebhelyes arcún. A találat sikerességére szinte elégedetten dorombol büszkesége, de ezzel még nem fejezte be.
Merész húzás következik, hiszen ha elszámolja magát, és a hím kivédi a támadást, jó maga válik védtelenné, ami egy igen csúnya találatot eredményezne. No de bátraké a szerencse, vagy másképp mondva kockázat nélkül nincs nyereség. Hátra lép, hogy teret nyerjen magának, ám nem azért, mely olyan grandiózus mozdulatra készül, sokkal inkább a lendület gyűjtésére szolgál. Ugyanis a következő pillanatban már támad is, ismét bemutatva mennyire gyorsan tud mozogni, egy lecsapó kígyó sebességével döf a hím jobb válla felé, egy újabb találatot könyvelve el magának viadalukban.*
*Az efféle adok-kapok elmaradhatatlan rituáléja, a szóbeli fricskákkal odavágás is. Segít levezetni az esetleges feszültséget, és az ellenfelet is befolyásolni lehet a megfelelő szavakkal. Ezzel, mint azt már tapasztalhatta a hím, szeret élni a kis sebhelyes arcú, s hogy még táptalajt is kap erre a neki címzett szavakkal, elégedett mosolyt ültet ajkára.*
- Ehelyett inkább kék-zöld foltokkal tarkítod magad, csak az én kedvemért, milyen nagylelkű. *Szinte már nevet a végén, annyira azonban nem hagyja lanyhulni figyelmét.
Amit jól is tesz, mert érkezik a hím következő támadása, válaszul a nőstény előző hármasára. Ismét a térdre célozza az ütést, ahol egyszer már sikerült találatot bevinnie, ám ezúttal a két gyakorló kard csapódik egymásnak, bár a mozdulat jól indult, Ilusenak sikerül kellő erővel félreütnie a fegyvert.*
- Azok a felvetődött kérdések kezdik megválaszolni magukat. Ideje, hogy én kezdjek aggódni. *Szélesedik ki a korábbi mosolya, s nem rest, hogy nyomban a maga előnyére fordítsa a helyzetet. Kharassh fakardját ellökve az útból egy gyors mozdulattal ő sóz a hím azon térdére, amit az előbb ő próbált eltalálni a sebhelyes arcún. A találat sikerességére szinte elégedetten dorombol büszkesége, de ezzel még nem fejezte be.
Merész húzás következik, hiszen ha elszámolja magát, és a hím kivédi a támadást, jó maga válik védtelenné, ami egy igen csúnya találatot eredményezne. No de bátraké a szerencse, vagy másképp mondva kockázat nélkül nincs nyereség. Hátra lép, hogy teret nyerjen magának, ám nem azért, mely olyan grandiózus mozdulatra készül, sokkal inkább a lendület gyűjtésére szolgál. Ugyanis a következő pillanatban már támad is, ismét bemutatva mennyire gyorsan tud mozogni, egy lecsapó kígyó sebességével döf a hím jobb válla felé, egy újabb találatot könyvelve el magának viadalukban.*
4062. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2016-02-04 20:36:48
Üzenet elküldve: 2016-02-04 20:36:48
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 848
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 848
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Hat nap, hat éjszaka//
*A hím magában már úgy káromkodik, mint a legelvetemültebb kocsis. Először a vállát éri találat, aztán némileg összekapja magát és kivédi a következő merényletet, hiszen őt se kell félteni, ha fegyverforgatásban való virtuózitásról van szó. Bár ügyesen taktikázik, a nőstény mesterhármasának utolsó támadása kifog rajta. Iluse gyorsaságban és alattomosságban is túltesz rajta ezúttal. Kis híja van, hogy Kharasshi hozzá ne vágja lendületből azt az átkozottul kacska gyakorlópallost, úgy elfutja a méreg a térdét érő suhintástól. Pedig kevésen múlott, hogy nem ő mozdult előbb. Úgy érzi, mintha ez a nőszemély csak játszana vele. Megátalkodott perszóna!*
- Valóban *mozgatja meg kissé a lábát, amit némileg elfogott a zsibbadás a térdére kapott ütéstől.* - De ha mindent beleadnék, hogy eltángáljalak, nem élvezhetném ezt a démoni mosolyt, amivel elfonnyasztod magad körül a jóérzést *vág vissza. Próbálja menteni sebzett büszkeségét egy kis ferdítéssel.
Csak egy alkalmas pillanatig vár, aztán újra támadásba lendül. Ismét a nőstény térdhajlatát célozza, ahová még az elején sikerült egy egész lendületes találatot bevinnie. Ezúttal viszont már megállítják a pengéjét. Bár nem indult rosszul a csel, de a korábbi találat, ami a vállát érte, most rútul kibabrál vele és egy görcsbe ránduló izom kiveszi az erőt a támadásából.*
- Szentségit! *káromkodja el magát. Még jó, hogy a fegyver ki nem esett a kezéből.*
~Szedd össze magad, Kharasshi, mert ez a csitri mocskosul helyben fog hagyni, azt pedig még nagyon sokáig hallgathatod!~
*A hím magában már úgy káromkodik, mint a legelvetemültebb kocsis. Először a vállát éri találat, aztán némileg összekapja magát és kivédi a következő merényletet, hiszen őt se kell félteni, ha fegyverforgatásban való virtuózitásról van szó. Bár ügyesen taktikázik, a nőstény mesterhármasának utolsó támadása kifog rajta. Iluse gyorsaságban és alattomosságban is túltesz rajta ezúttal. Kis híja van, hogy Kharasshi hozzá ne vágja lendületből azt az átkozottul kacska gyakorlópallost, úgy elfutja a méreg a térdét érő suhintástól. Pedig kevésen múlott, hogy nem ő mozdult előbb. Úgy érzi, mintha ez a nőszemély csak játszana vele. Megátalkodott perszóna!*
- Valóban *mozgatja meg kissé a lábát, amit némileg elfogott a zsibbadás a térdére kapott ütéstől.* - De ha mindent beleadnék, hogy eltángáljalak, nem élvezhetném ezt a démoni mosolyt, amivel elfonnyasztod magad körül a jóérzést *vág vissza. Próbálja menteni sebzett büszkeségét egy kis ferdítéssel.
Csak egy alkalmas pillanatig vár, aztán újra támadásba lendül. Ismét a nőstény térdhajlatát célozza, ahová még az elején sikerült egy egész lendületes találatot bevinnie. Ezúttal viszont már megállítják a pengéjét. Bár nem indult rosszul a csel, de a korábbi találat, ami a vállát érte, most rútul kibabrál vele és egy görcsbe ránduló izom kiveszi az erőt a támadásából.*
- Szentségit! *káromkodja el magát. Még jó, hogy a fegyver ki nem esett a kezéből.*
~Szedd össze magad, Kharasshi, mert ez a csitri mocskosul helyben fog hagyni, azt pedig még nagyon sokáig hallgathatod!~
4061. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2016-02-04 19:58:02
Üzenet elküldve: 2016-02-04 19:58:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Szállásmester//
- Tudom *jegyzi meg, arra, hogy Pietti a szállásmester.*
- Ott voltam a kantinban tegnap. Faecia Qerawyn vagyok *mutatkozik be azért mégiscsak, ha már így tett a nő is.
Ő sem nagyon tudja, mit akarnak errefelé a felettesek. Börtönnel fenyegetik, pénzbírsággal, aztán felajánlják, hogy felveszik. Mégis ki venne fel olyan embert városőrnek, akit különben bedobna egy szutykos cellába? Ez a felfogás még számára is bonyolult. Megérti, hogy emberhiány van és egyéb, ez azonban mégiscsak furcsa. Nem mintha nem örülne annak, hogy szabadlábon van. Nagyon is örül, még ha valójában mégis olyan, mintha bezárták volna. Már két napja nem mehet semerre, nem kapott egy váltás ruhát sem, a szobát pedig úgy kellett kikunyerálnia. Inkább nem kapja fel a vizet ezen. Félő, hogy olyasmi megjegyzéseket kezdene fennhangon kiabálni, minek köszönhetően végül tényleg egy lyukban köt ki.*
- Én sem tudok sok mindent. Még azt sem igazán, hogy nekem mi szerepem van itt *sóhajtja.*
- Akárhogy is, teszem, amit tudok. És most nagyon tudnék aludni *jegyzi meg.
Szorgosan követi a szállásmestert. Kezét nyújtja a kulcsért, mi hamarost kezében landol, tekintete pedig az ajtóra vándorol, majd egy pillanat erejéig még vissza Piettire.*
- Köszönöm szépen! Tökéletesen megfelel *teszi még hozzá a takarításra.
Nem áll szándékában naphosszakat itt tölteni. Jobb szeretne hazamenni, hogy legalább néhány holmit összeszedhessen magának, na meg ruhát cserélhessen. Erre látja a legkisebb esélyt. Még int egyet a lánynak búcsúzóul, majd el is foglalja a számára kijelölt ágyat. A lemezeket ledobálja magáról mellé, hogy néhány kilóval könnyedebben terülhessen el és térhessen nyugovóra, néhány percen belül.*
//Amos Thenior ténykedése nyomán//
*Az éj közepén ébred a nagy lármára. A felfordulás hangjaira nagy lendülettel kel, hogy aztán kipattanva az ágyból visszakaphassa magára kopottas lemezdarabjait. Most tényleg szidja az otthoniakat, amiért ráaggatták ezt a vackot, mielőtt eleresztették volna. Semmi hasznát nem vette eddig, azt leszámítva, hogy cipelése közben talán edződik kicsit teste az állandó terhelés miatt.*
- Mégis mi folyik itt? Mi ez a nagy sürgölődés? *kérdi az első útjába kerülő embert, immár a barakk folyosóit járva.
Olyat keres, akit talán még ismer is. Vagy olyat, aki megmondja, hogy aludhat tovább, megpróbálva mindezt a nagy zsivaj ellenére, vagy esetleg van valami egyéb dolga, ami miatt nem is baj, hogy felriadt.*
- Tudom *jegyzi meg, arra, hogy Pietti a szállásmester.*
- Ott voltam a kantinban tegnap. Faecia Qerawyn vagyok *mutatkozik be azért mégiscsak, ha már így tett a nő is.
Ő sem nagyon tudja, mit akarnak errefelé a felettesek. Börtönnel fenyegetik, pénzbírsággal, aztán felajánlják, hogy felveszik. Mégis ki venne fel olyan embert városőrnek, akit különben bedobna egy szutykos cellába? Ez a felfogás még számára is bonyolult. Megérti, hogy emberhiány van és egyéb, ez azonban mégiscsak furcsa. Nem mintha nem örülne annak, hogy szabadlábon van. Nagyon is örül, még ha valójában mégis olyan, mintha bezárták volna. Már két napja nem mehet semerre, nem kapott egy váltás ruhát sem, a szobát pedig úgy kellett kikunyerálnia. Inkább nem kapja fel a vizet ezen. Félő, hogy olyasmi megjegyzéseket kezdene fennhangon kiabálni, minek köszönhetően végül tényleg egy lyukban köt ki.*
- Én sem tudok sok mindent. Még azt sem igazán, hogy nekem mi szerepem van itt *sóhajtja.*
- Akárhogy is, teszem, amit tudok. És most nagyon tudnék aludni *jegyzi meg.
Szorgosan követi a szállásmestert. Kezét nyújtja a kulcsért, mi hamarost kezében landol, tekintete pedig az ajtóra vándorol, majd egy pillanat erejéig még vissza Piettire.*
- Köszönöm szépen! Tökéletesen megfelel *teszi még hozzá a takarításra.
Nem áll szándékában naphosszakat itt tölteni. Jobb szeretne hazamenni, hogy legalább néhány holmit összeszedhessen magának, na meg ruhát cserélhessen. Erre látja a legkisebb esélyt. Még int egyet a lánynak búcsúzóul, majd el is foglalja a számára kijelölt ágyat. A lemezeket ledobálja magáról mellé, hogy néhány kilóval könnyedebben terülhessen el és térhessen nyugovóra, néhány percen belül.*
//Amos Thenior ténykedése nyomán//
*Az éj közepén ébred a nagy lármára. A felfordulás hangjaira nagy lendülettel kel, hogy aztán kipattanva az ágyból visszakaphassa magára kopottas lemezdarabjait. Most tényleg szidja az otthoniakat, amiért ráaggatták ezt a vackot, mielőtt eleresztették volna. Semmi hasznát nem vette eddig, azt leszámítva, hogy cipelése közben talán edződik kicsit teste az állandó terhelés miatt.*
- Mégis mi folyik itt? Mi ez a nagy sürgölődés? *kérdi az első útjába kerülő embert, immár a barakk folyosóit járva.
Olyat keres, akit talán még ismer is. Vagy olyat, aki megmondja, hogy aludhat tovább, megpróbálva mindezt a nagy zsivaj ellenére, vagy esetleg van valami egyéb dolga, ami miatt nem is baj, hogy felriadt.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7342-7361