Nincs játékban - Barakk
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Barakk | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 105 (2081. - 2100. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
2100. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2015-04-22 16:40:31
Üzenet elküldve: 2015-04-22 16:40:31
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
//Ambroggio//
*Elneveti magát azon ahogy Ambroggio rájátszik a témára.*
-Ne értsen félre! Természetesen észrevettem, hogy minőségi alapanyagokból van öltözete. Nézze meg jobban az uraságokat, s úrhölgyeket, kik a gazdag negyedben sürögnek lóháton, vagy hintóban. Szinte nincs olyan ujjuk, melyen nem csillannak ékköves aranygyűrűk, vagy a nyakukba aggatva oly medálok, melyek foglalataiba ültetve oly ékkövek villognak, mely bőven kitesz több házat is a szegénynegyedben. Hát ez az ami engem szánalomra serkent. Hogy egyesek kincsektől érzik magukat többnek annál, mint amik.
Ó muszáj elismernem, hogy ön többet tud a selyemről, bársonyról személyemnél. Mint láthatja ruházkodásban is az egyszerű eleganciát kedvelem, s a kényelmet.
*Karjai enyhén szét tárja, s letekint saját viseletére.*
-Természetesen, egy üveg finom borra ráérek egyéb foglalatosságaim előtt. Csak Ön után!
*Az ajtóban állva karját kitárja a felé.*
*Elneveti magát azon ahogy Ambroggio rájátszik a témára.*
-Ne értsen félre! Természetesen észrevettem, hogy minőségi alapanyagokból van öltözete. Nézze meg jobban az uraságokat, s úrhölgyeket, kik a gazdag negyedben sürögnek lóháton, vagy hintóban. Szinte nincs olyan ujjuk, melyen nem csillannak ékköves aranygyűrűk, vagy a nyakukba aggatva oly medálok, melyek foglalataiba ültetve oly ékkövek villognak, mely bőven kitesz több házat is a szegénynegyedben. Hát ez az ami engem szánalomra serkent. Hogy egyesek kincsektől érzik magukat többnek annál, mint amik.
Ó muszáj elismernem, hogy ön többet tud a selyemről, bársonyról személyemnél. Mint láthatja ruházkodásban is az egyszerű eleganciát kedvelem, s a kényelmet.
*Karjai enyhén szét tárja, s letekint saját viseletére.*
-Természetesen, egy üveg finom borra ráérek egyéb foglalatosságaim előtt. Csak Ön után!
*Az ajtóban állva karját kitárja a felé.*
2099. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2015-04-22 10:06:17
Üzenet elküldve: 2015-04-22 10:06:17
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Vakmerő
// Avemor Vaaz an Delkan //
*Akkor tehát jól gondolta, hogy a férfiú nívósabb család sarja. Annak viszont elérkezettnek látja idejét, hogy kicsit jobban beleásson ennek a városnak a dolgaiba. Sose árt, ha a fontosabb nevekkel tisztában van az ember. Mondjuk annyit már hallott szóbeszédekből, hogy a városőrség tagjai néha eléggé egyedien értelmezik kirótt teendőiket, ha némi aranyat csapnak hozzá. Sajnos ez korántsem értelmezhető mindegyikőjükre, így hát azt se lenne utolsó megtudni, kinek a véleménye billen a csillogó érmék súlya alatt. Nagyon meg lehet járni, ha ilyesmiben rossz lóra (illetve városőrre) tesz az ember.
A hívságok és a tőlük való elhatárolódás emlegetését egy pillanatra nem tudja hová tenni. Gúny volna? Vagy ez a fickó annyit ért a divathoz, mint a sarki fűszeres a wegtoreni keringőhöz.
Ambroggio nem esik ki a szerepéből. Helyeslően bólogat, míg ingujja cifra mandzsettáját igazgatja.*
- Így van. Manapság azt hiszik, a pénz előkelővé tesz. Lépten-nyomon maskarává cicomázott bugrisokat látni, akik bagóért vettek rangot, de azt sem tudják, mi fán terem az előétel meg a desszertvilla.
- Ez lichanechi csipke *simít végig patyolatfehér zsabóján* -, s jómagam is inkább a klasszikus, anyagukban mintás kelméket részesítem előnyben. Ezek a színes hímzések... ne is tudom *legyint egyet összefogott kesztyűivel* -, olyan közönségesnek hatnak.
*Talán szándékosan játszik rá a témára a nemes szavai miatt, de nem húzza túl soká. Nagyvonalúan elhessegeti a témát.*
- Ó, nem-nem, kedves Avemor. Nem hagytam félbe semmit, ne aggódjék. Egyébként is, én szólítottam meg.
- De ha már így alakult. Nem volna kedve csatlakozni hozzám? Épp a Pegazusba indultam némi frissítőre, és úgy hallottam, a konyhájuk is egészen jó.
- Mesélhetne nekem Arthenior virágszálairól. Hátha magam is köztük lelem meg a hozzám valót. Persze csak ha nem tartom fel egyéb ügyei intézésében.
*Akkor tehát jól gondolta, hogy a férfiú nívósabb család sarja. Annak viszont elérkezettnek látja idejét, hogy kicsit jobban beleásson ennek a városnak a dolgaiba. Sose árt, ha a fontosabb nevekkel tisztában van az ember. Mondjuk annyit már hallott szóbeszédekből, hogy a városőrség tagjai néha eléggé egyedien értelmezik kirótt teendőiket, ha némi aranyat csapnak hozzá. Sajnos ez korántsem értelmezhető mindegyikőjükre, így hát azt se lenne utolsó megtudni, kinek a véleménye billen a csillogó érmék súlya alatt. Nagyon meg lehet járni, ha ilyesmiben rossz lóra (illetve városőrre) tesz az ember.
A hívságok és a tőlük való elhatárolódás emlegetését egy pillanatra nem tudja hová tenni. Gúny volna? Vagy ez a fickó annyit ért a divathoz, mint a sarki fűszeres a wegtoreni keringőhöz.
Ambroggio nem esik ki a szerepéből. Helyeslően bólogat, míg ingujja cifra mandzsettáját igazgatja.*
- Így van. Manapság azt hiszik, a pénz előkelővé tesz. Lépten-nyomon maskarává cicomázott bugrisokat látni, akik bagóért vettek rangot, de azt sem tudják, mi fán terem az előétel meg a desszertvilla.
- Ez lichanechi csipke *simít végig patyolatfehér zsabóján* -, s jómagam is inkább a klasszikus, anyagukban mintás kelméket részesítem előnyben. Ezek a színes hímzések... ne is tudom *legyint egyet összefogott kesztyűivel* -, olyan közönségesnek hatnak.
*Talán szándékosan játszik rá a témára a nemes szavai miatt, de nem húzza túl soká. Nagyvonalúan elhessegeti a témát.*
- Ó, nem-nem, kedves Avemor. Nem hagytam félbe semmit, ne aggódjék. Egyébként is, én szólítottam meg.
- De ha már így alakult. Nem volna kedve csatlakozni hozzám? Épp a Pegazusba indultam némi frissítőre, és úgy hallottam, a konyhájuk is egészen jó.
- Mesélhetne nekem Arthenior virágszálairól. Hátha magam is köztük lelem meg a hozzám valót. Persze csak ha nem tartom fel egyéb ügyei intézésében.
2098. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2015-04-21 21:45:41
Üzenet elküldve: 2015-04-21 21:45:41
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
// Log //
*Más stílus, minden bizonnyal. Ami azt illeti, neki már nem is nagyon menne a 30 kilós páncélban való ugrálás. De ezt bölcsen nem köti senki orrára. Vért nélkül még képes megelőzni egy embert. Persze egy profi ellen már nem sok esélye lenne, ugyanis hosszú távon könnyen kifullad. Az állóképessége cserben hagyná egy hosszú párbajban. Ha csak pár gyors pengeváltásról van szó, lehet esélye, ennyi pont elég is. Ezért kell a sas. Átbillenti a mérleg nyelvét az ő oldalára. Meg a reflex ugye, az megmarad.*
-Igazán nincs mit fiatalember. Részemről a szerencse.*Biccent elismerően.* A nevem Hrykaan a Dwirinthalen házból.*A lovag nevét hallva erősen összeráncolja a homlokát.*
-Ismerős, pont mint a te arcod. Chor'Un... Hmm, Chor'Un. Ízlelgeti a szót. Talán ismertem a nagyapját.*Rántja meg a vállát.*
-Adok neked egy tanácsot, egy utolsót.*Gyilkos mosoly fut át a forradásos arcon.*
-Ha valaha párbajt vívsz, mindig legyen valaki aki ügyel a hátadra.*Fejével finoman a vállán ülő sas felé bök.*
-Nála vannak sokkal veszélyesebb dolgok is. Hidd el nekem, akkor is könnyű valakit leteríteni ha páncél védi. Ezt a lovagok olykor hajlamosak elfelejteni. Ne kövesd el ezt a hibát.*Szája halvány mosolyra húzódik, de a szeme nem nevet. Látszik rajta, hogy komolyan mondta a dolgot.*
-Amennyiben... *Néz a fiúra, s kissé mérlegel, végül folytatja.* Rosszul alakulna a dolog, netán a lovag elhalálozik, vagy bármilyen más okból elválnak útjaitok, a Dwirinthalen kúriában megtalálsz. Mindig hasznát veszem egy jó fegyverforgatónak.*Kirántja a kardot a homokból.*
-Isten veled.*Azzal sarkon fordul s elindul kifelé.* Mindig ügyelj a hátadra.*Int még kezével, amolyan búcsúzóul, de már nem fordul meg. Lassan kisétál a barakk kapuján. Átveti magát a ló fölött, s indul tovább. Ma még el kell néznie pár helyre.*
*Más stílus, minden bizonnyal. Ami azt illeti, neki már nem is nagyon menne a 30 kilós páncélban való ugrálás. De ezt bölcsen nem köti senki orrára. Vért nélkül még képes megelőzni egy embert. Persze egy profi ellen már nem sok esélye lenne, ugyanis hosszú távon könnyen kifullad. Az állóképessége cserben hagyná egy hosszú párbajban. Ha csak pár gyors pengeváltásról van szó, lehet esélye, ennyi pont elég is. Ezért kell a sas. Átbillenti a mérleg nyelvét az ő oldalára. Meg a reflex ugye, az megmarad.*
-Igazán nincs mit fiatalember. Részemről a szerencse.*Biccent elismerően.* A nevem Hrykaan a Dwirinthalen házból.*A lovag nevét hallva erősen összeráncolja a homlokát.*
-Ismerős, pont mint a te arcod. Chor'Un... Hmm, Chor'Un. Ízlelgeti a szót. Talán ismertem a nagyapját.*Rántja meg a vállát.*
-Adok neked egy tanácsot, egy utolsót.*Gyilkos mosoly fut át a forradásos arcon.*
-Ha valaha párbajt vívsz, mindig legyen valaki aki ügyel a hátadra.*Fejével finoman a vállán ülő sas felé bök.*
-Nála vannak sokkal veszélyesebb dolgok is. Hidd el nekem, akkor is könnyű valakit leteríteni ha páncél védi. Ezt a lovagok olykor hajlamosak elfelejteni. Ne kövesd el ezt a hibát.*Szája halvány mosolyra húzódik, de a szeme nem nevet. Látszik rajta, hogy komolyan mondta a dolgot.*
-Amennyiben... *Néz a fiúra, s kissé mérlegel, végül folytatja.* Rosszul alakulna a dolog, netán a lovag elhalálozik, vagy bármilyen más okból elválnak útjaitok, a Dwirinthalen kúriában megtalálsz. Mindig hasznát veszem egy jó fegyverforgatónak.*Kirántja a kardot a homokból.*
-Isten veled.*Azzal sarkon fordul s elindul kifelé.* Mindig ügyelj a hátadra.*Int még kezével, amolyan búcsúzóul, de már nem fordul meg. Lassan kisétál a barakk kapuján. Átveti magát a ló fölött, s indul tovább. Ma még el kell néznie pár helyre.*
2097. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2015-04-21 20:52:45
Üzenet elküldve: 2015-04-21 20:52:45
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
//Ezüsthátú Hyrkaan Dwirinthalen//
*Nem találkozott még eddig sötételfel, pláne nem harcolt még ellene, így nem számít annak ily könnyed ruganyos mozgására, mint arra sem hogy taszítása útjából ennyire könnyedén kifordul a mélységi. A hirtelen lendülettől két lépést előretántorodik, s mikor visszanyerné egyensúlyát, éles fájdalom hasít a hátába*
-Áááh
*Nyög fel a sas karmolásától, reflexből hátrasuhint lándzsájával, de a madár már fel is reppent addigra.
A sötételf felé fordul, s látja hogy az földbe döfi kardját, így a fiú is leereszti fegyverét.*
-Köszönöm, az én nevem A'Frad Lo... öö Lovingor
*pár másodpercet vár közben a elf arcát fürkészve.*
-A lovagé pedig Gabrien Chor'Un, elvileg tapasztalt erős lovag, de mint említettem, még személyesen nem találkoztam vele.
*felveszi a földről a gyakorló bárdot, amit nemrégiben hajított oda, majd újra a sötételfre emeli tekintetét*
-De azt hiszem lassan ideje volna indulnom is, köszönöm a kis gyakorlást, azt hiszem hasznos tapasztalat volt, olyan valakivel gyakorolnom aki ennyire más stílusban küzd.
*Biccent egyet a fejével*
-És önben kit tisztelhetek?
*Nem találkozott még eddig sötételfel, pláne nem harcolt még ellene, így nem számít annak ily könnyed ruganyos mozgására, mint arra sem hogy taszítása útjából ennyire könnyedén kifordul a mélységi. A hirtelen lendülettől két lépést előretántorodik, s mikor visszanyerné egyensúlyát, éles fájdalom hasít a hátába*
-Áááh
*Nyög fel a sas karmolásától, reflexből hátrasuhint lándzsájával, de a madár már fel is reppent addigra.
A sötételf felé fordul, s látja hogy az földbe döfi kardját, így a fiú is leereszti fegyverét.*
-Köszönöm, az én nevem A'Frad Lo... öö Lovingor
*pár másodpercet vár közben a elf arcát fürkészve.*
-A lovagé pedig Gabrien Chor'Un, elvileg tapasztalt erős lovag, de mint említettem, még személyesen nem találkoztam vele.
*felveszi a földről a gyakorló bárdot, amit nemrégiben hajított oda, majd újra a sötételfre emeli tekintetét*
-De azt hiszem lassan ideje volna indulnom is, köszönöm a kis gyakorlást, azt hiszem hasznos tapasztalat volt, olyan valakivel gyakorolnom aki ennyire más stílusban küzd.
*Biccent egyet a fejével*
-És önben kit tisztelhetek?
2096. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2015-04-21 14:27:58
Üzenet elküldve: 2015-04-21 14:27:58
ÚJ
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Az örökkévalóság katonája//
*Neki nem kérdés szembeszálljon e a lovaggal. Ha problémát jelent a város számára és az őrség tehetetlen vele szemben akkor neki szent kötelessége segítenie, függetlenül attól mennyi esélye van a győzelemre. Ám a hadnagy reakciója még így is meglepi.* ~Már megint a bonyodalom.~ *Húzza kissé összébb a szemöldökét. Pedig azt hitte most egyszerűbb dolga lesz. A bizalmas hangvétel érdekében letérdel Khazil mellé, ne kelljen a hadnagynak felkiabálnia hozzá.
Miután végighallgatta a beszámolót már csak egyetlen kérdés fogalmazódik meg benne.* -Maga mit gondol mit akar a lovag azzal a házzal? *Most kivételesen többet ért a dologból mint korábban. Ő is hallott már nagy harcosokról akik a halálból visszatérve kutatnak valami után. Az egyik a levágott fejét, másik a szerelmét keresve, attól függően melyik történetet vesszük és ki meséli el.* -Mert ha nem csinál semmit akkor ugyan miért szálltak szembe vele a városőrök? *Kezdetben úgy gondolta egy amolyan bajnokról van szó, aki a maga dicsőségére keresi az erősebbnél erősebb ellenfeleket és győzelmeivel megtiporja a város becsületét, de a hadnagy beszámolójából egészen más szűrődik le. Így viszont minden részlet helyreállt, legalábbis most így gondolja aztán ahogy az a múltkor is történt nyilván bonyolódik még a dolog amerre csak tud.*
-Nem. *Mondja végül.* -Mikor maga ellen kiálltam elmondtam nevemet, címemet és érdemeimet. *Bár a lista tagadhatatlanul rövid volt.* -Ugyanezt várom el a város fekete lovagjától is. Nem tervezek megküzdeni vele amíg meg nem tudom ki ő és miért strázsál az előtt a ház előtt. Mert ahogy én látom akárki is legyen a maguk ellenfele, nem ő rontott rá a maguk csapatára, nem kereste a társaságukat és nem kívánt önökkel küzdeni. Mert ha így lett volna bizony nem csak egy halottuk lenne. *Feltápászkodik és keresztbe fonja vastag karjait.* -Ha van itt olyan a városban aki ismeri a Wendraun család ezen sötét titkát, akkor kérem vezessen el hozzá, ha viszont nem akkor magam megyek a palotába és járok utána az ügynek. *Így vagy úgy ezt a problémát meg fogja oldani, ez az elhatározása már teljes, de nem fog még egyszer olyan vakon belerohanni a dolgokba. Khazil becsületes és megbízható embernek tűnik számára, de attól tart némileg elvakítja a gyász és a beszámolók helyett neki magának kellene megnéznie a páncélost.*
*Neki nem kérdés szembeszálljon e a lovaggal. Ha problémát jelent a város számára és az őrség tehetetlen vele szemben akkor neki szent kötelessége segítenie, függetlenül attól mennyi esélye van a győzelemre. Ám a hadnagy reakciója még így is meglepi.* ~Már megint a bonyodalom.~ *Húzza kissé összébb a szemöldökét. Pedig azt hitte most egyszerűbb dolga lesz. A bizalmas hangvétel érdekében letérdel Khazil mellé, ne kelljen a hadnagynak felkiabálnia hozzá.
Miután végighallgatta a beszámolót már csak egyetlen kérdés fogalmazódik meg benne.* -Maga mit gondol mit akar a lovag azzal a házzal? *Most kivételesen többet ért a dologból mint korábban. Ő is hallott már nagy harcosokról akik a halálból visszatérve kutatnak valami után. Az egyik a levágott fejét, másik a szerelmét keresve, attól függően melyik történetet vesszük és ki meséli el.* -Mert ha nem csinál semmit akkor ugyan miért szálltak szembe vele a városőrök? *Kezdetben úgy gondolta egy amolyan bajnokról van szó, aki a maga dicsőségére keresi az erősebbnél erősebb ellenfeleket és győzelmeivel megtiporja a város becsületét, de a hadnagy beszámolójából egészen más szűrődik le. Így viszont minden részlet helyreállt, legalábbis most így gondolja aztán ahogy az a múltkor is történt nyilván bonyolódik még a dolog amerre csak tud.*
-Nem. *Mondja végül.* -Mikor maga ellen kiálltam elmondtam nevemet, címemet és érdemeimet. *Bár a lista tagadhatatlanul rövid volt.* -Ugyanezt várom el a város fekete lovagjától is. Nem tervezek megküzdeni vele amíg meg nem tudom ki ő és miért strázsál az előtt a ház előtt. Mert ahogy én látom akárki is legyen a maguk ellenfele, nem ő rontott rá a maguk csapatára, nem kereste a társaságukat és nem kívánt önökkel küzdeni. Mert ha így lett volna bizony nem csak egy halottuk lenne. *Feltápászkodik és keresztbe fonja vastag karjait.* -Ha van itt olyan a városban aki ismeri a Wendraun család ezen sötét titkát, akkor kérem vezessen el hozzá, ha viszont nem akkor magam megyek a palotába és járok utána az ügynek. *Így vagy úgy ezt a problémát meg fogja oldani, ez az elhatározása már teljes, de nem fog még egyszer olyan vakon belerohanni a dolgokba. Khazil becsületes és megbízható embernek tűnik számára, de attól tart némileg elvakítja a gyász és a beszámolók helyett neki magának kellene megnéznie a páncélost.*
2095. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2015-04-21 11:57:46
Üzenet elküldve: 2015-04-21 11:57:46
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
//Ambroggio//
-Nem is érdemes fáradoznia. Bár amilyen régre csak visszanyúlnak ismereteink, a Delkanok mindig arthenior uraságai közt voltak, ám nem vérrokonai, s nem is házasodtak be a főtanács tagjainak családjaiba. *Valahogy úgy sejti, az előtte álló kardforgató nem fogja lenézni emiatt, így hozzáteszi szerényen.* Családfánkon sok különféle gyümölcs termett az idők során. Hadvezér, tudós, alkimista, bajvívó, lovag, bárd, és pár rohadt alma is, mint cselszövő, borissza, még egy merénylő is. Szinte minden volt csak akasztott ember nem.
*Jóízűt kuncog. Nem igazán szégyenli a család oldalági bukásait, hisz nem ő követte el őket. Kis szünetet tart és sóhajt. Miközben jobban is végignéz a férfin így vall:*
Magam afféle mindenevő vagyok. Gyakran bújom a könyvtár régi könyveit, így mindenről tudok, ám semmiben sem vagyok igazán kiemelkedő. Mondjuk úgy, próbálom szélesíteni látóköröm. Ám látom hasonló ízlésünk van. Ön is elkorlátolódik az arany és a túlhímzett rongyok hívságától. öröm látni, hogy van még akit nem a gazdagság bizonygatása foglalkoztat.
*Az újabb kérdést hirtelen nem érti, hiszen nem ismeri a vele szemben álló egyén személyiségét. Így egyik szemöldöke megemelkedik.*
~hmm... Visszafogott elegancia, egyenes tartás, ápolt külső, parfüm. Stílus! Bizonyára a hölgyek kedvence.~
*Ismét kivillannak fogai egy őszinte mosoly keretében.*
-Nem, nem vagyok. Még várok egy arra méltó virágszálra. Mármint a szívemre, nem a rangomra kell méltónak lennie. Mindazonáltal kérem! Ne vegye zokon imént kérdésemet, nem állt szándékomban alvilági személynek titulálni, ahogy ezen első találkozást sem áll szándékomban becsületpárbajjal kezdeni.
*Barátságos mosolyt enged meg magának, s amúgy mellékesen kérdez rá, miközben kissé meghúzza széles övén a csomót.*
-Van még itt dolga, esetleg félbehagyta miattam az edzést?
-Nem is érdemes fáradoznia. Bár amilyen régre csak visszanyúlnak ismereteink, a Delkanok mindig arthenior uraságai közt voltak, ám nem vérrokonai, s nem is házasodtak be a főtanács tagjainak családjaiba. *Valahogy úgy sejti, az előtte álló kardforgató nem fogja lenézni emiatt, így hozzáteszi szerényen.* Családfánkon sok különféle gyümölcs termett az idők során. Hadvezér, tudós, alkimista, bajvívó, lovag, bárd, és pár rohadt alma is, mint cselszövő, borissza, még egy merénylő is. Szinte minden volt csak akasztott ember nem.
*Jóízűt kuncog. Nem igazán szégyenli a család oldalági bukásait, hisz nem ő követte el őket. Kis szünetet tart és sóhajt. Miközben jobban is végignéz a férfin így vall:*
Magam afféle mindenevő vagyok. Gyakran bújom a könyvtár régi könyveit, így mindenről tudok, ám semmiben sem vagyok igazán kiemelkedő. Mondjuk úgy, próbálom szélesíteni látóköröm. Ám látom hasonló ízlésünk van. Ön is elkorlátolódik az arany és a túlhímzett rongyok hívságától. öröm látni, hogy van még akit nem a gazdagság bizonygatása foglalkoztat.
*Az újabb kérdést hirtelen nem érti, hiszen nem ismeri a vele szemben álló egyén személyiségét. Így egyik szemöldöke megemelkedik.*
~hmm... Visszafogott elegancia, egyenes tartás, ápolt külső, parfüm. Stílus! Bizonyára a hölgyek kedvence.~
*Ismét kivillannak fogai egy őszinte mosoly keretében.*
-Nem, nem vagyok. Még várok egy arra méltó virágszálra. Mármint a szívemre, nem a rangomra kell méltónak lennie. Mindazonáltal kérem! Ne vegye zokon imént kérdésemet, nem állt szándékomban alvilági személynek titulálni, ahogy ezen első találkozást sem áll szándékomban becsületpárbajjal kezdeni.
*Barátságos mosolyt enged meg magának, s amúgy mellékesen kérdez rá, miközben kissé meghúzza széles övén a csomót.*
-Van még itt dolga, esetleg félbehagyta miattam az edzést?
2094. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2015-04-21 00:39:59
Üzenet elküldve: 2015-04-21 00:39:59
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Vakmerő
// Avemor Vaaz an Delkan //
*Úgy tűnik, legújabb ismerőse egyáltalán nem az az agyalágyult fajta. A szélhámosok megérzik a gyanakvást. Ez a fickó pedig bizalmatlan vele, habár gáncstalan modor mögé rejti a dolgot. Máris kedvére van ez a bimbózó és elegánsan álszent barátság.*
- Ugyan-ugyan-ugyan *csóválja a fejét, miközben baljával cirádás mozdulatot tesz.* - Pénzért megbízásokat teljesít *idézi Delkan úr szavait.* - Egészen úgy mondja, mintha valami verőlegényt vagy bérkardot emlegetne.
*Kissé megrázkódik, mintha az említettekhez való hasonlítgatásnak még a puszta gondolata is taszítaná, mi több, megbántaná.*
- Ebben a titulusban pont annyi van, amennyit takar. Tudja, ebben a rohanó világban számos ügy és gond nehezedik egy-egy vállra. Én csak a kenőanyag vagyok egy bonyolult masinériában, hogy a dolgok gördülékenyen haladjanak a maguk útján.
*Szavai édeskésen tetszelegnek a szerénység dicsfényében. Tekintete diszkréten végigpásztázza a férfit. A modora és a viselkedése ellenére a ruházata meglehetősen egyszerűnek hat. Ambroggio nagyjából úgy mutat mellette, mint aki a bálkirályi címért indul a legnívósabb szabászatok éves jótékonysági estjén.*
- De Ön, kedves barátom, vélemény-bíra *biccent egyet elismerően.* - Ez aztán a hivatás.
- Ezek szerint nem csak a fegyverforgatás tudója. Bár biztos sok csatán forgott férfiú *teszi hozzá sietősen, némi elnézést kérő hízelkedéssel.* - Bizonyára a felmenői se akárkik *puhatolózik a szavak mögött.*
- Nézze el nekem, nem ismerős a neve *sóhajt röstelkedve* -, sajnos nem volt még érkezésem behatóbban megismerni Arthenior jelentősebb családjainak szövevényét.
*Itt némi bohókás csibészséget enged kiülni az ábrázatára és megpödörinti apró bajuszkája végét.*
- Bár úgy hallottam, szemrevaló hajadonokban bővelkednek.
- Kegyelmed nős, kedves Avemor?
*Úgy tűnik, legújabb ismerőse egyáltalán nem az az agyalágyult fajta. A szélhámosok megérzik a gyanakvást. Ez a fickó pedig bizalmatlan vele, habár gáncstalan modor mögé rejti a dolgot. Máris kedvére van ez a bimbózó és elegánsan álszent barátság.*
- Ugyan-ugyan-ugyan *csóválja a fejét, miközben baljával cirádás mozdulatot tesz.* - Pénzért megbízásokat teljesít *idézi Delkan úr szavait.* - Egészen úgy mondja, mintha valami verőlegényt vagy bérkardot emlegetne.
*Kissé megrázkódik, mintha az említettekhez való hasonlítgatásnak még a puszta gondolata is taszítaná, mi több, megbántaná.*
- Ebben a titulusban pont annyi van, amennyit takar. Tudja, ebben a rohanó világban számos ügy és gond nehezedik egy-egy vállra. Én csak a kenőanyag vagyok egy bonyolult masinériában, hogy a dolgok gördülékenyen haladjanak a maguk útján.
*Szavai édeskésen tetszelegnek a szerénység dicsfényében. Tekintete diszkréten végigpásztázza a férfit. A modora és a viselkedése ellenére a ruházata meglehetősen egyszerűnek hat. Ambroggio nagyjából úgy mutat mellette, mint aki a bálkirályi címért indul a legnívósabb szabászatok éves jótékonysági estjén.*
- De Ön, kedves barátom, vélemény-bíra *biccent egyet elismerően.* - Ez aztán a hivatás.
- Ezek szerint nem csak a fegyverforgatás tudója. Bár biztos sok csatán forgott férfiú *teszi hozzá sietősen, némi elnézést kérő hízelkedéssel.* - Bizonyára a felmenői se akárkik *puhatolózik a szavak mögött.*
- Nézze el nekem, nem ismerős a neve *sóhajt röstelkedve* -, sajnos nem volt még érkezésem behatóbban megismerni Arthenior jelentősebb családjainak szövevényét.
*Itt némi bohókás csibészséget enged kiülni az ábrázatára és megpödörinti apró bajuszkája végét.*
- Bár úgy hallottam, szemrevaló hajadonokban bővelkednek.
- Kegyelmed nős, kedves Avemor?
2093. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2015-04-21 00:04:01
Üzenet elküldve: 2015-04-21 00:04:01
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
// Log //
*Egy embert nem nehéz megelőzni, ha valakinek elf vér csörgedezik az ereiben. Persze az már nagyon rég volt, hogy ő ezt a műfajt komolyabban művelje. A lándzsanyeles lökés elől gyakorlottan kifordul, hagyva hogy a fiú lendületből tudjon tovább lépni. Mint a víz, kitér. Ha nagyon erősködni akarna, lehet hogy méltó ellenfél lenne. De minek akarna?
A sas lecsap, hátulról, karmait a srác hátába mélyeszti, s jó eséllyel egy darabka inget is magával ragad. A sérülés nem lesz súlyos, viszont a fájdalom minden bizonnyal éles lesz, és hirtelen. Ezt használja a mélységi arra hogy kikerüljön az ütő távból.*
-Ügyes kölyök vagy.*A kardot egyértelműen a földbe szúrja, jelezvén nem óhajtja folytatni a harcot.*
-De van még mit tanulnod, remélem tapasztalt lovag fog tanítani.
-Mi a neve? És mi a tiéd?*Kérdi, s füttyent, mire a sas lassú kört tesz felette, míg végül finoman lehuppan a vállára.*
*Egy embert nem nehéz megelőzni, ha valakinek elf vér csörgedezik az ereiben. Persze az már nagyon rég volt, hogy ő ezt a műfajt komolyabban művelje. A lándzsanyeles lökés elől gyakorlottan kifordul, hagyva hogy a fiú lendületből tudjon tovább lépni. Mint a víz, kitér. Ha nagyon erősködni akarna, lehet hogy méltó ellenfél lenne. De minek akarna?
A sas lecsap, hátulról, karmait a srác hátába mélyeszti, s jó eséllyel egy darabka inget is magával ragad. A sérülés nem lesz súlyos, viszont a fájdalom minden bizonnyal éles lesz, és hirtelen. Ezt használja a mélységi arra hogy kikerüljön az ütő távból.*
-Ügyes kölyök vagy.*A kardot egyértelműen a földbe szúrja, jelezvén nem óhajtja folytatni a harcot.*
-De van még mit tanulnod, remélem tapasztalt lovag fog tanítani.
-Mi a neve? És mi a tiéd?*Kérdi, s füttyent, mire a sas lassú kört tesz felette, míg végül finoman lehuppan a vállára.*
2092. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2015-04-20 23:12:34
Üzenet elküldve: 2015-04-20 23:12:34
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 260
OOC üzenetek: 120
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 260
OOC üzenetek: 120
Játékstílus: Szelíd
//Az örökkévalóság katonája//
//Agbrerve Erorakth //
*Khazil negatívabbnak fogta fel az eredményt, még ha nem is győzelemre számított, hosszabb küzdelemben reménykedett. Nem kellett volna trükköznie. De ezt már késő bánnia, zavart elméjében a kusza gondolatok lassan kezdenek összeállni és a homályos foltjai is eltűnnek ezen rút világnak, így hálásan el is fogadja a nyújtott jobb kezet. A kérdésre biccent egyet, őszintén hitte, hogy egyszerűen csak elment az óriás füle mellett, de akkor még is volt valamennyi haszna az edzésnek. Majd a homlokához nyúl és gyorsan elsöpri ezt az önbizonygatási próbálkozást. Kissé meglepődik, amint ilyen könnyen eldöntötte, hogy szembeszáll a lovaggal, bár a küzdelem alatt többször is volt alkalma megbizonyosodni a tisztességéről és a becsületéről. Amik keveset érnek, ha a beszámolóknak legalább a fele igaz. A lovag fejének elhozásától megretten, majd ennyit válaszol.*
-Ne ígérjen ennyire előre, talán megváltozhat annak tekintetében, amit most fog hallani.
*Egy pillanatra körbenéz, hogy mennyien hallhatják, amit mond, de nem tűnik vészesnek a helyzet, de egy fél lépést még közelebb megy. Nincs zavaróan közel, de lejjebb tud venni a hangján.*
-Amit most mondok, kezelje bizalmasan. *majd folytatja, Agbrerve személyiségének megbízhatóságát már nyugodalommal megelőlegezheti.* Öt városi őr 'küzdött' ezzel a lovagnak titulált bestiával, ebből egyet érdemi küzdelem nélkül szinte kettészelt. A láncingen keresztül, minden védelmi felszerelést szinte figyelmen kívül hagyva, a gerincoszlop mélyén állt meg a penge, a holt testet a palota kerítésének, majd azon keresztül csapva. Egyetlen csapásból. A többi őrből egy még nem jelentkezett, egyen elmezavart állapítottak meg és leszerelték, a harmadik öngyilkos lett, az utolsónak pedig emlékkiesése van. A negyedik és az elmezavaros néhol erősen hiányos és máshol szinte önellentmondó beszámolóiból meríthetünk, meg a délutáni csapat felderítéséből. Amit a beszámolóikból leszűrhetünk, azt mondom. A palota előtt állva talált rá az őrjárat, mozdulatlanul. Kétélű, színfekete pallossal a kezében, minden porcikáját páncélba takarva. Viszont az a páncél nem embert takar, talán nem is halandó lényt. A negyedik, aki megúszta egy enyhe emlékezetvesztéssel visszament amikor már a hold lemenőben volt és ugyanott találta a lovagot, ugyanabban a helyzetben. Sajnálatos módon nem maradt tovább ott, érzése szerint észrevette és inkább elmenekült újra. Akarnék segíteni többet, de ennyit szereztünk meg eddig és többet nem is fogunk. Nem terveznek foglalkozni az üggyel.
*Sokat mondott, így fellélegzik, a közepe felé ő is idegesebb lett a beszámolókat említve. Nem volt szerencséje, ő hallgatta ki az elmeháborodottat, akinek a története több, mint meseszerű lett. Megpihenéséből a kérdés ébreszti fel.*
-Senki, a ház több éve üres. Még az óvárosi részen található, ami részben megmaradt az ork támadásból, egy zsák utcában. Nehézkes is volt oda őrséget szervezni, ezért is maradt ki eddig az őrjáratokból, a környező térről viszont öt perc alatt ott tudtunk teremni, ha baj volt. Ezért is érdekes, hogy nem ütközött bele senki sem és így is akarják most megoldani a helyzetet.
*Elharapja a szája szélét, ez azért még ahhoz képest is sok volt, hogy tudja, szövetségessel van dolga. Még megütheti a bokáját.*
-Így is biztos benne, hogy meg kíván küzdeni azzal?
//Agbrerve Erorakth //
*Khazil negatívabbnak fogta fel az eredményt, még ha nem is győzelemre számított, hosszabb küzdelemben reménykedett. Nem kellett volna trükköznie. De ezt már késő bánnia, zavart elméjében a kusza gondolatok lassan kezdenek összeállni és a homályos foltjai is eltűnnek ezen rút világnak, így hálásan el is fogadja a nyújtott jobb kezet. A kérdésre biccent egyet, őszintén hitte, hogy egyszerűen csak elment az óriás füle mellett, de akkor még is volt valamennyi haszna az edzésnek. Majd a homlokához nyúl és gyorsan elsöpri ezt az önbizonygatási próbálkozást. Kissé meglepődik, amint ilyen könnyen eldöntötte, hogy szembeszáll a lovaggal, bár a küzdelem alatt többször is volt alkalma megbizonyosodni a tisztességéről és a becsületéről. Amik keveset érnek, ha a beszámolóknak legalább a fele igaz. A lovag fejének elhozásától megretten, majd ennyit válaszol.*
-Ne ígérjen ennyire előre, talán megváltozhat annak tekintetében, amit most fog hallani.
*Egy pillanatra körbenéz, hogy mennyien hallhatják, amit mond, de nem tűnik vészesnek a helyzet, de egy fél lépést még közelebb megy. Nincs zavaróan közel, de lejjebb tud venni a hangján.*
-Amit most mondok, kezelje bizalmasan. *majd folytatja, Agbrerve személyiségének megbízhatóságát már nyugodalommal megelőlegezheti.* Öt városi őr 'küzdött' ezzel a lovagnak titulált bestiával, ebből egyet érdemi küzdelem nélkül szinte kettészelt. A láncingen keresztül, minden védelmi felszerelést szinte figyelmen kívül hagyva, a gerincoszlop mélyén állt meg a penge, a holt testet a palota kerítésének, majd azon keresztül csapva. Egyetlen csapásból. A többi őrből egy még nem jelentkezett, egyen elmezavart állapítottak meg és leszerelték, a harmadik öngyilkos lett, az utolsónak pedig emlékkiesése van. A negyedik és az elmezavaros néhol erősen hiányos és máshol szinte önellentmondó beszámolóiból meríthetünk, meg a délutáni csapat felderítéséből. Amit a beszámolóikból leszűrhetünk, azt mondom. A palota előtt állva talált rá az őrjárat, mozdulatlanul. Kétélű, színfekete pallossal a kezében, minden porcikáját páncélba takarva. Viszont az a páncél nem embert takar, talán nem is halandó lényt. A negyedik, aki megúszta egy enyhe emlékezetvesztéssel visszament amikor már a hold lemenőben volt és ugyanott találta a lovagot, ugyanabban a helyzetben. Sajnálatos módon nem maradt tovább ott, érzése szerint észrevette és inkább elmenekült újra. Akarnék segíteni többet, de ennyit szereztünk meg eddig és többet nem is fogunk. Nem terveznek foglalkozni az üggyel.
*Sokat mondott, így fellélegzik, a közepe felé ő is idegesebb lett a beszámolókat említve. Nem volt szerencséje, ő hallgatta ki az elmeháborodottat, akinek a története több, mint meseszerű lett. Megpihenéséből a kérdés ébreszti fel.*
-Senki, a ház több éve üres. Még az óvárosi részen található, ami részben megmaradt az ork támadásból, egy zsák utcában. Nehézkes is volt oda őrséget szervezni, ezért is maradt ki eddig az őrjáratokból, a környező térről viszont öt perc alatt ott tudtunk teremni, ha baj volt. Ezért is érdekes, hogy nem ütközött bele senki sem és így is akarják most megoldani a helyzetet.
*Elharapja a szája szélét, ez azért még ahhoz képest is sok volt, hogy tudja, szövetségessel van dolga. Még megütheti a bokáját.*
-Így is biztos benne, hogy meg kíván küzdeni azzal?
2091. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2015-04-20 22:48:54
Üzenet elküldve: 2015-04-20 22:48:54
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
-Családi ereklye. És valóban Uram, csatákban ahol nincs sem idő, sem hely, hogy a páncél gyönge pontjait célozzuk, oly fegyver kell, mely felnyitja azt. Azért a város utcáin megteszi önvédelemre ez is. Ha egy páncélossal néz szembe az ember, úgy könnyen megleli a rést.
*Előre lép, s megrázza a felé nyújtott kezet, nyíltan a másik szemébe nézve.*
-Csak így rejtélyesen? "Intéző"? Avemor V. an Delkan. Vélemény-bíra.
*Nem véletlenül nem mond többet. Hadd találgasson keveset a másik. Végül is úgy érzi valami mentális birkózás kezdődik.*
-És mit is takar az intézés fogalma? Ön afféle megbízásokat teljesít pénzért tisztelt Duarrte?
~Bármit takarjon is ez az "intéző" az biztos, hogy nem igazán takargatja, sőt, inkább büszke rá. Különös egy alak. Túl közvetlen. És az a mosoly. Van benne valami ármány. Jó lesz vigyáznom magamra.~
*Emberismerete remekül működik, s esze is a helyén, Avemor elhatározza, hogy enged a kíváncsiságnak, ám óvatos lesz, a férfi közelében. Azt mindenesetre biztosra veszi, hogy új ismerőse nem a városőrségbe jelentkezni van ezen a helyen. Bizonyára gyakorolt csupán.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2015.04.21 18:34:47, a következő indokkal:
A rendszer által is kijelzett helyesírási hibák javítása (minden esetre vs. mindenesetre).
*Előre lép, s megrázza a felé nyújtott kezet, nyíltan a másik szemébe nézve.*
-Csak így rejtélyesen? "Intéző"? Avemor V. an Delkan. Vélemény-bíra.
*Nem véletlenül nem mond többet. Hadd találgasson keveset a másik. Végül is úgy érzi valami mentális birkózás kezdődik.*
-És mit is takar az intézés fogalma? Ön afféle megbízásokat teljesít pénzért tisztelt Duarrte?
~Bármit takarjon is ez az "intéző" az biztos, hogy nem igazán takargatja, sőt, inkább büszke rá. Különös egy alak. Túl közvetlen. És az a mosoly. Van benne valami ármány. Jó lesz vigyáznom magamra.~
*Emberismerete remekül működik, s esze is a helyén, Avemor elhatározza, hogy enged a kíváncsiságnak, ám óvatos lesz, a férfi közelében. Azt mindenesetre biztosra veszi, hogy új ismerőse nem a városőrségbe jelentkezni van ezen a helyen. Bizonyára gyakorolt csupán.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2015.04.21 18:34:47, a következő indokkal:
A rendszer által is kijelzett helyesírási hibák javítása (minden esetre vs. mindenesetre).
2090. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2015-04-20 22:01:35
Üzenet elküldve: 2015-04-20 22:01:35
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
//Ezüsthátú Hyrkaan Dwirinthalen//
*A sötételf gyorsan reagál és nem teljesen úgy ahogy A'frad számította, de azért részben célt ért, elkerült az ellentámadást. Viszont a közelség, amibe került ellenfelével felettébb kényelmetlen, s mivel lándzsájával testközelben nem is volna további támadási lehetősége, ezért meg sem próbálkozik vele.
A Hátrálás nem volna jó ötlet, szabad terepet adna a mélységinek egy de akár több támadásra is, ezért inkább, nekifeszül Hyrkaannak, a lándzsa nyelével ahogy eltalálta annak alkarját, megpróbál taszítani egyet rajta minden erejét összeszedve.*
~Elég fürge, kora ellenére, lássuk milyen erős.~
*A sötételf gyorsan reagál és nem teljesen úgy ahogy A'frad számította, de azért részben célt ért, elkerült az ellentámadást. Viszont a közelség, amibe került ellenfelével felettébb kényelmetlen, s mivel lándzsájával testközelben nem is volna további támadási lehetősége, ezért meg sem próbálkozik vele.
A Hátrálás nem volna jó ötlet, szabad terepet adna a mélységinek egy de akár több támadásra is, ezért inkább, nekifeszül Hyrkaannak, a lándzsa nyelével ahogy eltalálta annak alkarját, megpróbál taszítani egyet rajta minden erejét összeszedve.*
~Elég fürge, kora ellenére, lássuk milyen erős.~
2089. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2015-04-20 20:40:34
Üzenet elküldve: 2015-04-20 20:40:34
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Vakmerő
// Avemor Vaaz an Delkan //
~Nocsak~
*Figyelme egy idő után új célt talál magának. Nem látta még itt ezt az alakot, de ebből aztán túl sok következtetést nehéz levonni, mert hát maga se volt túl gyakori vendég a városban. Mindenesetre üdítő látni valakit, aki a klasszikus, régi vonalas iskolát követi a vívótudományban. Manapság kezd kiveszni a stílus a kardforgatók vénájából. Lehet, hogy hatékony, de kiábrándítóan üres módon forgatják mostanság az acélt. Egy úriember tudása ennél többet követel. Nem mintha Ambroggiot nem választaná el egy szakadék és egynéhány óceánnyi távolság az úriemberségtől, de a stílusról azért tud egyet s mást.*
- Ritkán látni ilyen pengét Arteniorban *biccent az ősz hajú férfi felé, amikor a pultnál visszakapja a befelé jövet még balján lógó fegyvert.*
- A mai kor zászlaja inkább már a durva bárdoknak és az alattomban rejtegetett gyiloktőröknek áll *csóválja a fejét egy sóhajtás kíséretében, ahogy a nagy öregek szokták a "bezzeg a mi időnkben" címszavú nagymonológok után.*
- Ambroggio Duarrte. Intéző *böki oda az elmaradhatatlan titulust is és jobbját nyújtja a férfi felé.*
~Nocsak~
*Figyelme egy idő után új célt talál magának. Nem látta még itt ezt az alakot, de ebből aztán túl sok következtetést nehéz levonni, mert hát maga se volt túl gyakori vendég a városban. Mindenesetre üdítő látni valakit, aki a klasszikus, régi vonalas iskolát követi a vívótudományban. Manapság kezd kiveszni a stílus a kardforgatók vénájából. Lehet, hogy hatékony, de kiábrándítóan üres módon forgatják mostanság az acélt. Egy úriember tudása ennél többet követel. Nem mintha Ambroggiot nem választaná el egy szakadék és egynéhány óceánnyi távolság az úriemberségtől, de a stílusról azért tud egyet s mást.*
- Ritkán látni ilyen pengét Arteniorban *biccent az ősz hajú férfi felé, amikor a pultnál visszakapja a befelé jövet még balján lógó fegyvert.*
- A mai kor zászlaja inkább már a durva bárdoknak és az alattomban rejtegetett gyiloktőröknek áll *csóválja a fejét egy sóhajtás kíséretében, ahogy a nagy öregek szokták a "bezzeg a mi időnkben" címszavú nagymonológok után.*
- Ambroggio Duarrte. Intéző *böki oda az elmaradhatatlan titulust is és jobbját nyújtja a férfi felé.*
2088. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2015-04-20 19:13:18
Üzenet elküldve: 2015-04-20 19:13:18
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
*Ahogy belép e helyre, Avemort lenyűgözi a látvány, ahogy a sok különböző faj tagjai sok különböző gyakorlatot végeznek. Boldogan ragad fel maga is egy gyakorlókardot, hogy azzal ismételje az oly sokszor átvett leckéket. Hárítás-védés, hátra-előre, kitérés, és vágás, így tovább. Sosem volt a legjobb vívók egyike, ám kiszámíthatatlansága, s ravaszsága sokszor megmentették, mikor vívótudása cserben hagyta. Azért mindig kellemes nosztalgiával gondol régi vívómesterére. Az öreg szigorú volt, s magas, szikár férfi. Szemöldökeit mindig összevonta, s keskeny bajszának csücskét pödörgetve ellentmondást nem tűrő magabiztossággal utasította ifjú tanoncát, mikor hogyan hárítson, vagy szúrjon. Klasszikus vívóállásban, vállszélességű terpesz, test oldalra fordítva, bal kar hátul, jobb kézben kard, s hegye fenyegetően torok magasságban. Minél többet vág, csap szúr, annál több emlék merül fel szemei előtt. Végül, mikor enyhén elfárad, elégedett mély lélegzetvétellel helyére teszi a gyakorlókardot. Még egyszer körbefordul, hogy mindent, s mindenkit jól megnézzen magának. Aztán elindul kifelé.*
2087. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2015-04-20 14:38:59
Üzenet elküldve: 2015-04-20 14:38:59
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Vakmerő
// Erfalody A'theriona //
*Már szinte el is felejtette. Az elmúlt időkben a jó szerencse elég kevés ilyen setétképűt vetett az útjába. Annak meg már a napját se tudná megmondani, mikor kellett beszédbe elegyednie valamelyikőjükkel. Ha a nőstényeik egészen formásnak mondhatók, ha az ember túllendül a rendhagyó jellegzetességeken. Nagyjából ennyi az összes pozitívum, amit meg tudna jegyezni róluk. Halálosan untatja ez a pöffeszkedő, lenéző gyűlölködés, amitől tocsog a mélységiek egész lénye. Olyan kutyákra emlékeztetik, amiket egész életükben vertek, ezért aztán elvadulva a világ egészére csak vicsorognak. Szánhatná őket, hiszen fel lehetne úgy fogni az egészet, mint egy nép tragédiáját, de nem az az érzelgős típus és van jobb dolga is, mint mások megnyomorodott lelkivilága felett anekdotázni.
Igazából már bánja egy kicsit, hogy nem állt félre egyszerűen. Na nem azért, mert megrettentené egy ilyen kis kormos szukafattya a szúrós nézésével. Egyszerűen úgy megúszhatta volna ezt a már-már színpadias jelenetet a felsőbbrendűségi kiskisasszonnyal. Megúszhatta volna. Viszont ha utólag változtathatna korábbi tettein, mégsem engedett volna utat a tolakodónak. Hogy miért? Azért, mert az Intéző se az a fajta, aki a szomszédba megy önbecsülésért.
Nem kárhoztatja a nőt, amiért felszínes piperkőcnek gondolja. Lelke rajta, régóta tetszeleg ebben a szerepben, és meg kell hagyni, mostanra olyan remekül alakítja, hogy ember (vagy akármi más) legyen a talpán, aki átlát a szitán. Egy jobb (vagy ha úgy vesszük, rosszabb, de leginkább gonoszabb) napján elszórakozna pukkancs hercegnővel, a végsőkig meghagyva őt a tudatban, hogy az Intéző csupán egy túlcicomázott aranyifjú, aki többet ért a borokhoz, mint a fegyverforgatáshoz. (Ó, igen, pedig a boroknak is egészen avatott ismerője.) El is somolyog a gondolaton magában, de a valóság épp zajló karcos, érdes tényszerűsége eléggé kiábrándítja. Van a sziporkaháborúnak az a fajtája, ami kifejezetten élvezetes. Elmésen, fűszeresen, pikánsan tálalt sértések, fricskák és riposztok. A művelt értelmiség egyik közkedvelt hobbija. A felszíni fajoknál. A mélységiek, ahogy a példa is mutatja, a felsőbbségesen odavetett nyersen halálos fenyegetések és a gyorsan eljáró kések hívei. Mintha nem értenék, hogyan is kell játszani ezt a játékot.
Amikor a nő a kifelé menetet és szerény személyének lemészárolását említi, Ambroggio émelyítő vigyorgása egy pillanatra eltűnik és helyére sötét kifejezés telepszik meg a férfi arcán. Ez az a pont, ahol kedve szerint a szájára kívánkozna a a kérdés: Mi a bajotok nektek? Eszednél vagy, némber?
Valami gennyes métely eszi ezeknek a bensőjét, az biztos. Önnön tökéletességükben tetszelgő, férges lelkű söpredék. Miféle torz értékítélet becsüli ilyen semmiségnek az életet? Ölni egy kis élcelődésre válaszul? Ilyen választ csak olyasvalaki lénye okád fel magából, aki vagy végtelenül ostoba vagy egy beteglelkű fattyú.
Ambroggio Duarrte minden, csak nem pacifista. Szép lajstroma van a bűnök terén és tett igen csúnya dolgokat, főleg, mikor még pénzbehajtóként dolgozott. Mi tagadás, nem áll tőle távol a kegyetlenség. Ha valaki rászolgál, annak előzékenyen nyitja ki az alvilág kapuját, méghozzá olyan lassan, hogy az már visszatetsző lehet olyanok előtt is, akik hivatásból űzik a vallatást.
Igen, hajlamos elégtételt venni kicsinységekért is, mert szereti kényeztetni az önérzetét, de mindezt értelmes relációban teszi. Nem nyomorítja meg a csapláros feleségét, ha az elspórolja az italát, nem tör alamizsnáért zaklató kezecskéket és nem öl beképzelt frátereket csupán szabadszájúságuk okán. Az ölésnek megvan a maga rendje és módja, de legfőképp indítéka. Aki túl könnyen öl, az a maga életét se becsüli sokra, szól a mondás, és bizony nagy igazsága van. Sokszor az élet törvénye mondja, hogy ölnöd kell, ha magadat élve akarod megtartani. De a nyaklótlan öldöklés és a "kell" szentségének semmibevétele esztelen káoszhoz vezet, semmi máshoz.
Egy pillanat csupán. Nem több. Az idegesítő vigyorgás visszaveszi uralmát az Intéző arcán, mintha mi sem történt volna.*
- Nem *hagyja helyben az utolsó megjegyzés elejét.* - Valóban nem.
*Hátrasimítja rőt tincseit és visszateszi cicomás kalapját a fejére.*
- A kegyed szánalmassága valóban határozottan idegen érzetű.
*Biccent a nő felé, aki el is robog mellette a kézhez kapott gyakorlófegyvereivel. Ő maga nem megy utána. Inkább beszédbe elegyedik a pult mögött szolgálatot teljesítő fiúval. Csak félszemmel figyeli a harcias hölgyikét. Alig tűnhet fel, hiszen mindemellett harsányan viszi a prímet egy diskurzusban Arthenior szemrevaló hölgyeiről.*
*Már szinte el is felejtette. Az elmúlt időkben a jó szerencse elég kevés ilyen setétképűt vetett az útjába. Annak meg már a napját se tudná megmondani, mikor kellett beszédbe elegyednie valamelyikőjükkel. Ha a nőstényeik egészen formásnak mondhatók, ha az ember túllendül a rendhagyó jellegzetességeken. Nagyjából ennyi az összes pozitívum, amit meg tudna jegyezni róluk. Halálosan untatja ez a pöffeszkedő, lenéző gyűlölködés, amitől tocsog a mélységiek egész lénye. Olyan kutyákra emlékeztetik, amiket egész életükben vertek, ezért aztán elvadulva a világ egészére csak vicsorognak. Szánhatná őket, hiszen fel lehetne úgy fogni az egészet, mint egy nép tragédiáját, de nem az az érzelgős típus és van jobb dolga is, mint mások megnyomorodott lelkivilága felett anekdotázni.
Igazából már bánja egy kicsit, hogy nem állt félre egyszerűen. Na nem azért, mert megrettentené egy ilyen kis kormos szukafattya a szúrós nézésével. Egyszerűen úgy megúszhatta volna ezt a már-már színpadias jelenetet a felsőbbrendűségi kiskisasszonnyal. Megúszhatta volna. Viszont ha utólag változtathatna korábbi tettein, mégsem engedett volna utat a tolakodónak. Hogy miért? Azért, mert az Intéző se az a fajta, aki a szomszédba megy önbecsülésért.
Nem kárhoztatja a nőt, amiért felszínes piperkőcnek gondolja. Lelke rajta, régóta tetszeleg ebben a szerepben, és meg kell hagyni, mostanra olyan remekül alakítja, hogy ember (vagy akármi más) legyen a talpán, aki átlát a szitán. Egy jobb (vagy ha úgy vesszük, rosszabb, de leginkább gonoszabb) napján elszórakozna pukkancs hercegnővel, a végsőkig meghagyva őt a tudatban, hogy az Intéző csupán egy túlcicomázott aranyifjú, aki többet ért a borokhoz, mint a fegyverforgatáshoz. (Ó, igen, pedig a boroknak is egészen avatott ismerője.) El is somolyog a gondolaton magában, de a valóság épp zajló karcos, érdes tényszerűsége eléggé kiábrándítja. Van a sziporkaháborúnak az a fajtája, ami kifejezetten élvezetes. Elmésen, fűszeresen, pikánsan tálalt sértések, fricskák és riposztok. A művelt értelmiség egyik közkedvelt hobbija. A felszíni fajoknál. A mélységiek, ahogy a példa is mutatja, a felsőbbségesen odavetett nyersen halálos fenyegetések és a gyorsan eljáró kések hívei. Mintha nem értenék, hogyan is kell játszani ezt a játékot.
Amikor a nő a kifelé menetet és szerény személyének lemészárolását említi, Ambroggio émelyítő vigyorgása egy pillanatra eltűnik és helyére sötét kifejezés telepszik meg a férfi arcán. Ez az a pont, ahol kedve szerint a szájára kívánkozna a a kérdés: Mi a bajotok nektek? Eszednél vagy, némber?
Valami gennyes métely eszi ezeknek a bensőjét, az biztos. Önnön tökéletességükben tetszelgő, férges lelkű söpredék. Miféle torz értékítélet becsüli ilyen semmiségnek az életet? Ölni egy kis élcelődésre válaszul? Ilyen választ csak olyasvalaki lénye okád fel magából, aki vagy végtelenül ostoba vagy egy beteglelkű fattyú.
Ambroggio Duarrte minden, csak nem pacifista. Szép lajstroma van a bűnök terén és tett igen csúnya dolgokat, főleg, mikor még pénzbehajtóként dolgozott. Mi tagadás, nem áll tőle távol a kegyetlenség. Ha valaki rászolgál, annak előzékenyen nyitja ki az alvilág kapuját, méghozzá olyan lassan, hogy az már visszatetsző lehet olyanok előtt is, akik hivatásból űzik a vallatást.
Igen, hajlamos elégtételt venni kicsinységekért is, mert szereti kényeztetni az önérzetét, de mindezt értelmes relációban teszi. Nem nyomorítja meg a csapláros feleségét, ha az elspórolja az italát, nem tör alamizsnáért zaklató kezecskéket és nem öl beképzelt frátereket csupán szabadszájúságuk okán. Az ölésnek megvan a maga rendje és módja, de legfőképp indítéka. Aki túl könnyen öl, az a maga életét se becsüli sokra, szól a mondás, és bizony nagy igazsága van. Sokszor az élet törvénye mondja, hogy ölnöd kell, ha magadat élve akarod megtartani. De a nyaklótlan öldöklés és a "kell" szentségének semmibevétele esztelen káoszhoz vezet, semmi máshoz.
Egy pillanat csupán. Nem több. Az idegesítő vigyorgás visszaveszi uralmát az Intéző arcán, mintha mi sem történt volna.*
- Nem *hagyja helyben az utolsó megjegyzés elejét.* - Valóban nem.
*Hátrasimítja rőt tincseit és visszateszi cicomás kalapját a fejére.*
- A kegyed szánalmassága valóban határozottan idegen érzetű.
*Biccent a nő felé, aki el is robog mellette a kézhez kapott gyakorlófegyvereivel. Ő maga nem megy utána. Inkább beszédbe elegyedik a pult mögött szolgálatot teljesítő fiúval. Csak félszemmel figyeli a harcias hölgyikét. Alig tűnhet fel, hiszen mindemellett harsányan viszi a prímet egy diskurzusban Arthenior szemrevaló hölgyeiről.*
2086. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2015-04-20 06:16:16
Üzenet elküldve: 2015-04-20 06:16:16
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 110
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 110
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
* Alig hagyja el a holdudvart, Saun már tudja is, hogy merre kell mennie. Ideje meglátogatni a barakkot. *
~ Ha valóban veszélyessé válna a helyzet, nem árt, ha előtte kicsit megmozgatom magamat. ~
* Az igazat megvallva a férfi egyáltalán nem tervezi, hogy küzdelembe bonyolódik bárkivel is, de köti az igérete, hogy ha kell, megvédi az öreget. Ezért is megy hát a barakkba. Beérve, rögtön leoldja fegyverövét, leteszi pajzsát és a hátizsákját. A bejáratnál posztoló ifjonc csendben kivárja a lepakolást, majd mosolyogva int a gyakorlótér bejárata felé. Saun visszabiccent, és már indul is befelé. Akadnak szép számmal odabent, mind gyakorlók, mind gyakorlófegyverek. Rögtön fel is kap egy kardot, s megforgatva próbálja ki annak súlyelosztását. Szinte mosolyogva lép az egyik gyakorlóbábu elé, s kezdi el rajta gyakorolni először az alapvető, majd a bonyolultabb mozdulatsorokat. *
~ Akár a kiképzőtáborban. Csapás, kard visszahúz, védekezés. Fontos a lábmunka. Mindig ezt szajkozták a mesterek. ~
* Idézi fel emlékeit, majd tizenöt év távlatából Saun. Feldereng előtte a város, aminek a szolgálatában állt, a számtalan unalmas, és az a néhány izgalmas szolgálat, amit őrjáratvezetőként élt meg a tűz városában. Mire feleszmél, homlokán sűrűn gyöngyöznek a fáradság cseppjei, s karja is alaposan elzsibbad. Kissé bágyadtan ül le egy padra. *
~ Azt hiszem, ennyi elég is lesz mára. Holnapra kell az erő. ~
* Fújja ki magát Saun, s igyekszik rendbe szedni magát, mielőtt távozna. *
~ Ha valóban veszélyessé válna a helyzet, nem árt, ha előtte kicsit megmozgatom magamat. ~
* Az igazat megvallva a férfi egyáltalán nem tervezi, hogy küzdelembe bonyolódik bárkivel is, de köti az igérete, hogy ha kell, megvédi az öreget. Ezért is megy hát a barakkba. Beérve, rögtön leoldja fegyverövét, leteszi pajzsát és a hátizsákját. A bejáratnál posztoló ifjonc csendben kivárja a lepakolást, majd mosolyogva int a gyakorlótér bejárata felé. Saun visszabiccent, és már indul is befelé. Akadnak szép számmal odabent, mind gyakorlók, mind gyakorlófegyverek. Rögtön fel is kap egy kardot, s megforgatva próbálja ki annak súlyelosztását. Szinte mosolyogva lép az egyik gyakorlóbábu elé, s kezdi el rajta gyakorolni először az alapvető, majd a bonyolultabb mozdulatsorokat. *
~ Akár a kiképzőtáborban. Csapás, kard visszahúz, védekezés. Fontos a lábmunka. Mindig ezt szajkozták a mesterek. ~
* Idézi fel emlékeit, majd tizenöt év távlatából Saun. Feldereng előtte a város, aminek a szolgálatában állt, a számtalan unalmas, és az a néhány izgalmas szolgálat, amit őrjáratvezetőként élt meg a tűz városában. Mire feleszmél, homlokán sűrűn gyöngyöznek a fáradság cseppjei, s karja is alaposan elzsibbad. Kissé bágyadtan ül le egy padra. *
~ Azt hiszem, ennyi elég is lesz mára. Holnapra kell az erő. ~
* Fújja ki magát Saun, s igyekszik rendbe szedni magát, mielőtt távozna. *
2085. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2015-04-20 00:49:33
Üzenet elküldve: 2015-04-20 00:49:33
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 84
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 84
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*A barakkba lépve a fiúcska már meg sem lepődik az ezüst-szőke hajú fúria láttán, lassacskán mindennapos vendéggé válik az épületben. A szokásos hosszúkard imitációt kéri, majd besétál a gyakorlótérre, ahol igazán pezseg az élet, nyilván a legtöbben a reggeli órákat szívlelik edzés végett, azonban hiába a megannyi lehetőség, Dayria ezúttal a kinti, füves térre sétál, ahol elkezd ugyan begyakorolni néhány alapvető mozdulatot, ám rá kell jönnie, hogy az égegyadta világon semmi kedve nincs hozzá. Nincs ínyére, hogy frizuráját szétzilálja, sem pedig, hogy bekoszolja frissen mosott ruháit, netán patyolat tiszta bőrét. Az elgondolás kellemesebbnek tűnt, mint a valóság, szóval egy csalódott sóhajjal foglal helyet a kinti padok egyikén.
~Inkább a templomba kellene elnézned, informálódni. Úgyis a mágia érdekel manapság, nem? Gyilkolni ezek nélkül a fogpiszkálók nélkül is tudsz...~
Néhány percig még elnézegeti a gyakorlókat, majd a fakard hegyével a földet karistolva indul vissza a fegyvertároshoz, hogy visszaszolgáltassa a gyermekek nevetséges játékszerét.*
- Majd legközelebb... *Jegyzi meg egy halovány mosollyal, látva a kölyök értetlen ábrázatát itt létének igen csak rövid időtartama végett, aztán kisétál a barakkból, újdonsült úti céljaként a Levegő Templomát tűzve ki.*
~Inkább a templomba kellene elnézned, informálódni. Úgyis a mágia érdekel manapság, nem? Gyilkolni ezek nélkül a fogpiszkálók nélkül is tudsz...~
Néhány percig még elnézegeti a gyakorlókat, majd a fakard hegyével a földet karistolva indul vissza a fegyvertároshoz, hogy visszaszolgáltassa a gyermekek nevetséges játékszerét.*
- Majd legközelebb... *Jegyzi meg egy halovány mosollyal, látva a kölyök értetlen ábrázatát itt létének igen csak rövid időtartama végett, aztán kisétál a barakkból, újdonsült úti céljaként a Levegő Templomát tűzve ki.*
2084. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2015-04-19 21:21:50
Üzenet elküldve: 2015-04-19 21:21:50
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
// Log //
*A második lépcsős támadásra nem számít igazán, ő ezt a gyakorlást némileg darabosabban / játékosabban fogta fel. Mindazonáltal kénytelen reagálni. Pontosabban: Életre kelnek a reflexek, és egy harcban eltöltött élet tapasztalatai, ha akarja, ha nem.
A lándzsa nyél elől befelé ugrik, szinte rávetve magát a kölyökre,amennyire csak lehet rövidítve a kettejük közti távolságot, hisz a szálfegyver nem igazán belharcra lett kitalálva. Bal kezével védi magát, így alkarját trafálja el a srác. A fájdalom nem ütközik ki arcán, bár az alkarján reccsenő fa nyél azért nem épp a legkellemesebb. A kard markolattal a fiú arca felé üt, alulról felfelé, az orrát célba véve, miközben hangos parancs szót vakkant, idegen nyelven. Ez minden bizonnyal a sasnak szól, nem az ifjúnak, de hogy az mi, és hogy a madár miként reagál, most még nem lehet tudni. Annyi bizonyos hogy a fent szárnyaló lény irányt vált, s meredeken lebukik, persze ezt jelenleg egyikőjük sem láthatja, hisz egymással vannak elfoglalva. Hogy a sas miként kivitelezi majd a támadást. És hogy egyáltalán támadásra lett-e utasítva, lehetetlen megmondani.*
*A második lépcsős támadásra nem számít igazán, ő ezt a gyakorlást némileg darabosabban / játékosabban fogta fel. Mindazonáltal kénytelen reagálni. Pontosabban: Életre kelnek a reflexek, és egy harcban eltöltött élet tapasztalatai, ha akarja, ha nem.
A lándzsa nyél elől befelé ugrik, szinte rávetve magát a kölyökre,amennyire csak lehet rövidítve a kettejük közti távolságot, hisz a szálfegyver nem igazán belharcra lett kitalálva. Bal kezével védi magát, így alkarját trafálja el a srác. A fájdalom nem ütközik ki arcán, bár az alkarján reccsenő fa nyél azért nem épp a legkellemesebb. A kard markolattal a fiú arca felé üt, alulról felfelé, az orrát célba véve, miközben hangos parancs szót vakkant, idegen nyelven. Ez minden bizonnyal a sasnak szól, nem az ifjúnak, de hogy az mi, és hogy a madár miként reagál, most még nem lehet tudni. Annyi bizonyos hogy a fent szárnyaló lény irányt vált, s meredeken lebukik, persze ezt jelenleg egyikőjük sem láthatja, hisz egymással vannak elfoglalva. Hogy a sas miként kivitelezi majd a támadást. És hogy egyáltalán támadásra lett-e utasítva, lehetetlen megmondani.*
2083. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2015-04-19 16:29:12
Üzenet elküldve: 2015-04-19 16:29:12
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
//Ezüsthátú Hyrkaan Dwirinthalen//
*A sebesen lecsapó sasra nem számít, így fegyvere csak a levegőt találja ellenfele helyett, de rögtön próbálja korrigálni a félresikeredett támadást, s ahogy lándzsája eldöf ellenfele mellett annak nyelével oldalra csap ezen támadásával kényszerítve ellenfelét, hogy az hárításra emelje inkább fegyverét az ellentámadás helyett.*
-Ezt megjegyzem
*Feltűnik neki ugyan ágyéka irányába lendülő kard, de már a lendület is viszi, és nagyon lehetősége sincs már annak elhárítására, így csak bízik benne hogy ellenfele inkább felrántja fegyverét védelemre, vagy ha nem akkor a lándzsanyél előbb éri el a sötételfet mint ágyékát a kard.*
*A sebesen lecsapó sasra nem számít, így fegyvere csak a levegőt találja ellenfele helyett, de rögtön próbálja korrigálni a félresikeredett támadást, s ahogy lándzsája eldöf ellenfele mellett annak nyelével oldalra csap ezen támadásával kényszerítve ellenfelét, hogy az hárításra emelje inkább fegyverét az ellentámadás helyett.*
-Ezt megjegyzem
*Feltűnik neki ugyan ágyéka irányába lendülő kard, de már a lendület is viszi, és nagyon lehetősége sincs már annak elhárítására, így csak bízik benne hogy ellenfele inkább felrántja fegyverét védelemre, vagy ha nem akkor a lándzsanyél előbb éri el a sötételfet mint ágyékát a kard.*
2082. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2015-04-19 14:36:46
Üzenet elküldve: 2015-04-19 14:36:46
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
// Log //
*A fa kardot könnyen félreütheti az ifjú, hisz az távol van a mellkasától, s a tartása sem kimondottan erős. Nem fenyegetés volt a célja, csupán figyelem felhívás. Mikor a lándzsa vége találkozik a kardal, sötételfünk diszkréten hátra húzza a fegyvert, mintegy döfésre készen pihentetve azt maga mellett.*
-Lovag? Kiváló.*Biccent elismerően.* Egy lovagtól sok mindent tanulhatsz. A vértekről, a fegyverekről, a csatákról, és persze arról hogyan kell becsülettel harcolni, és becsülettel meghalni.*Mikor a másik nekilendül s a lándzsa Hrykaan mellkasa felé száguld, lecsap a sas. Az égi őrszem jó eséllyel félresodorja majd a fegyvert, s ha ki nem is tépi a fiatal harcos kezéből, minden valószínűség szerint eltéríti a döfést, s megzavarja a támadót. Ennyi pont elég is. Előre lendül, kihasználva a pillanatnyi kavart.*
-Azt azonban sose felejtsd el, hogy nem mindenki harcol becsülettel.*Mosolya gyilkos, akár a mélység ahol született. A fa kard nem érinti a fiút sehol, megközelítőleg sem. Azonban ezúttal az ágyéka felé mutat.*
*A fa kardot könnyen félreütheti az ifjú, hisz az távol van a mellkasától, s a tartása sem kimondottan erős. Nem fenyegetés volt a célja, csupán figyelem felhívás. Mikor a lándzsa vége találkozik a kardal, sötételfünk diszkréten hátra húzza a fegyvert, mintegy döfésre készen pihentetve azt maga mellett.*
-Lovag? Kiváló.*Biccent elismerően.* Egy lovagtól sok mindent tanulhatsz. A vértekről, a fegyverekről, a csatákról, és persze arról hogyan kell becsülettel harcolni, és becsülettel meghalni.*Mikor a másik nekilendül s a lándzsa Hrykaan mellkasa felé száguld, lecsap a sas. Az égi őrszem jó eséllyel félresodorja majd a fegyvert, s ha ki nem is tépi a fiatal harcos kezéből, minden valószínűség szerint eltéríti a döfést, s megzavarja a támadót. Ennyi pont elég is. Előre lendül, kihasználva a pillanatnyi kavart.*
-Azt azonban sose felejtsd el, hogy nem mindenki harcol becsülettel.*Mosolya gyilkos, akár a mélység ahol született. A fa kard nem érinti a fiút sehol, megközelítőleg sem. Azonban ezúttal az ágyéka felé mutat.*
2081. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2015-04-18 14:40:10
Üzenet elküldve: 2015-04-18 14:40:10
ÚJ
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Az örökkévalóság katonája//
*Zúzódás, forradás, fülcsengés. Az óriás támadása célt ér a támadást bevitte, a hadnagy földre esett és még a fegyverét is elvesztette. Nem ismeri a szabályokat, de ennél többet gyakorlófegyveres harcban nem tehet az ellenfél legyőzéséért. Ez mind csak játék, étvágygerjesztője csupán egy valódi küzdelemnek. Azt viszont nehéz megmondani, éles fegyverekkel és tényleges téttel vajon mi lett volna az eredmény. Agbrerve több előnyt kapott Khazil-tól mint amennyit normális esetben ki tudott volna hozni a helyzetéből. Nagy kezét a hadnagy felsegítésére nyújtja egy elismerő pillantás kíséretében. Az eredmény ellenére a hadnagy jól harcolt és ha kicsit jobban kihasználja a maga helyzetét könnyen győztesen kerülhetett volna ki. Épp az ilyen emberek miatt húz a klánja vastag fémpáncélokat és veti be azokat az irdatlan fegyvereket.* -A Wendraun palotánál. *Ismétli meg a férfi korábbi szavait mintegy megerősítést várva. Az már tiszta számára, hogy hasonló küzdelemben tehetetlen lesz a páncélos harcossal szemben. Egy egy ellen, azonos eszközökkel nyilván legyőznék. Így ha győzni akar akkor kénytelen a kötött harcmodort, egy kötetlen párbajra felváltani. Vagyis szabályok nélkül minden létező eszközt felhasználva mint egy valódi csatában.* -Ha ez a harcos olyan veszélyes mint mondja, szükségem lesz pár használható eszközre. *Konkrétan egy az ami az eszébe jut, de van egy olyan érzése, ezt nem fogja az őrség fegyvertárában megtalálni.* -Legutóbb láttam egy kovácsműhelyt a piactéren. Először oda megyek. Aztán elhozom magának a éjjeli lovag fejét. *Kissé elhamarkodja az ígéretét. Nem azért mert biztos a győzelmében inkább ezzel próbálja kötelezni magát, hogy semmiképp se bújhasson ki a felvállalt feladat alól és mindenképp teljesítse azt. Ideális esetben talán sikerül élve elfognia, ha van rá lehetőség akkor erre fog törekedni, de ezt megfogadni már tényleg túlzás lenne a javából.*
-Ki most a Wendraun ház feje? *Kérdezi Khazil-t. Ha az ő emberük akkor sokkal bonyolultabb az ügy mint elsőre gondolja. Igen már megint kezdődnek a bonyodalmak, az ősi vérttel a kísértet módra megjelenő és eltűnő páncélossal és azokkal a bizonyos palotákkal amik mindig több titkot őriznek a kelleténél. Szerencsére ez az ügy sokkal egyszerűbbnek és letisztultabbnak tűnik mint a múltkori. Hiszen csak meg kell ölnie vagy el kell fognia... Ugyanezt gondolta legutóbb is. De a jelen eset mégis más, hisz egy harcossal és nem valami félisten szörnyeteggel áll szemben. Nyilván kapható egy szabad fegyveres párbajra, másképp minek járná éjnek évadján a gazdagnegyedet.*
A hozzászólás írója (Agbrerve Erorakth) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.04.18 18:13:47
*Zúzódás, forradás, fülcsengés. Az óriás támadása célt ér a támadást bevitte, a hadnagy földre esett és még a fegyverét is elvesztette. Nem ismeri a szabályokat, de ennél többet gyakorlófegyveres harcban nem tehet az ellenfél legyőzéséért. Ez mind csak játék, étvágygerjesztője csupán egy valódi küzdelemnek. Azt viszont nehéz megmondani, éles fegyverekkel és tényleges téttel vajon mi lett volna az eredmény. Agbrerve több előnyt kapott Khazil-tól mint amennyit normális esetben ki tudott volna hozni a helyzetéből. Nagy kezét a hadnagy felsegítésére nyújtja egy elismerő pillantás kíséretében. Az eredmény ellenére a hadnagy jól harcolt és ha kicsit jobban kihasználja a maga helyzetét könnyen győztesen kerülhetett volna ki. Épp az ilyen emberek miatt húz a klánja vastag fémpáncélokat és veti be azokat az irdatlan fegyvereket.* -A Wendraun palotánál. *Ismétli meg a férfi korábbi szavait mintegy megerősítést várva. Az már tiszta számára, hogy hasonló küzdelemben tehetetlen lesz a páncélos harcossal szemben. Egy egy ellen, azonos eszközökkel nyilván legyőznék. Így ha győzni akar akkor kénytelen a kötött harcmodort, egy kötetlen párbajra felváltani. Vagyis szabályok nélkül minden létező eszközt felhasználva mint egy valódi csatában.* -Ha ez a harcos olyan veszélyes mint mondja, szükségem lesz pár használható eszközre. *Konkrétan egy az ami az eszébe jut, de van egy olyan érzése, ezt nem fogja az őrség fegyvertárában megtalálni.* -Legutóbb láttam egy kovácsműhelyt a piactéren. Először oda megyek. Aztán elhozom magának a éjjeli lovag fejét. *Kissé elhamarkodja az ígéretét. Nem azért mert biztos a győzelmében inkább ezzel próbálja kötelezni magát, hogy semmiképp se bújhasson ki a felvállalt feladat alól és mindenképp teljesítse azt. Ideális esetben talán sikerül élve elfognia, ha van rá lehetőség akkor erre fog törekedni, de ezt megfogadni már tényleg túlzás lenne a javából.*
-Ki most a Wendraun ház feje? *Kérdezi Khazil-t. Ha az ő emberük akkor sokkal bonyolultabb az ügy mint elsőre gondolja. Igen már megint kezdődnek a bonyodalmak, az ősi vérttel a kísértet módra megjelenő és eltűnő páncélossal és azokkal a bizonyos palotákkal amik mindig több titkot őriznek a kelleténél. Szerencsére ez az ügy sokkal egyszerűbbnek és letisztultabbnak tűnik mint a múltkori. Hiszen csak meg kell ölnie vagy el kell fognia... Ugyanezt gondolta legutóbb is. De a jelen eset mégis más, hisz egy harcossal és nem valami félisten szörnyeteggel áll szemben. Nyilván kapható egy szabad fegyveres párbajra, másképp minek járná éjnek évadján a gazdagnegyedet.*
A hozzászólás írója (Agbrerve Erorakth) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.04.18 18:13:47
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7342-7361