Nincs játékban - Barakk
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Barakk | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 94 (1861. - 1880. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1880. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2015-01-03 13:39:14
Üzenet elküldve: 2015-01-03 13:39:14
ÚJ
![>Giervina Gienne [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/9562_fel_elf_no.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Vakmerő
//Mi koboldok//
*Kicsi szünetet tart. Aprócskát kapkodja a levegőt, de igyekszik normalizálni légzését, ha az is meg van lendíti mind két karját a magasba, hogy.
De még sem. Szeme sarkából oly hihetetlen, rég várt alakot pillant meg, melynek jelenléte felülír minden tervet.
~Egy kobold!~
Öröme gyorsan ölt határtalan mértéket, hisz sosem találkozott még egyetlen fajtársával sem. Már-már kezdte azt gondolni, ő az egyedüli manó kerek-e világon. A falnál kuporgó alak ráadásul még idősebb is, vagyis rengeteg tapasztalattal rendelkezhet a koboldságról. Vinának pedig pont kettővel több kérdése van. Mint mindig. Határozott léptekkel, vidám mosollyal indul meg a Dren felé. Letudva a távolságot köszönti is lelkesen.*
-Csínyt és gúnyt.
*Vagy hát tudja is ő, mi a formális udvariassági protokoll manók között. Nem is igazán gondolkodik rajta. Hajol meg kissé színpadiasan.*
-Téged is a Lovagok kaptak el nagyuram?
*Teszi fel az első számú kérdését, mely nem tűr halasztást, utalva saját sérülésének, mármint a homlokán húzódó sebnek eredetére is.*
*Kicsi szünetet tart. Aprócskát kapkodja a levegőt, de igyekszik normalizálni légzését, ha az is meg van lendíti mind két karját a magasba, hogy.
De még sem. Szeme sarkából oly hihetetlen, rég várt alakot pillant meg, melynek jelenléte felülír minden tervet.
~Egy kobold!~
Öröme gyorsan ölt határtalan mértéket, hisz sosem találkozott még egyetlen fajtársával sem. Már-már kezdte azt gondolni, ő az egyedüli manó kerek-e világon. A falnál kuporgó alak ráadásul még idősebb is, vagyis rengeteg tapasztalattal rendelkezhet a koboldságról. Vinának pedig pont kettővel több kérdése van. Mint mindig. Határozott léptekkel, vidám mosollyal indul meg a Dren felé. Letudva a távolságot köszönti is lelkesen.*
-Csínyt és gúnyt.
*Vagy hát tudja is ő, mi a formális udvariassági protokoll manók között. Nem is igazán gondolkodik rajta. Hajol meg kissé színpadiasan.*
-Téged is a Lovagok kaptak el nagyuram?
*Teszi fel az első számú kérdését, mely nem tűr halasztást, utalva saját sérülésének, mármint a homlokán húzódó sebnek eredetére is.*
1879. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2015-01-03 13:35:39
Üzenet elküldve: 2015-01-03 13:35:39
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Litfur Skelmmos//
* A kardmarkolatot bőrszíjakkal tekerték be, ami alapvetően se nem rossz, se nem költséges ötlet, de az egyik szíj vége elengedett. Amienas bosszúsan igyekszik elkötni a szabadon lifegő, ugyan alig két centis, de mégis igen bosszantó bőrdarabot. Amúgy sem rózsás hangulata tovább komorodik, pár nem túl finom szitokszót mormol az orra alatt, kitérve benne a kard minőségére, a fafaragó tökéletlen munkájára, annak származására, és a mester édesanyjának feltételezett foglalkozására is. Mindezt egyöntetű, kivehetetlen mormogásba veszve, ami nála már annyira megszokott, mint a levegővétel. Egyáltalán nem is foglalkozik az imént betoppant elffel, egészen addig, amíg az meg nem szólal. Ez utóbbi nem volt túlzottan fényes ötlet. Mármint az elf részéről. Ajka igencsak megvető félmosolyra rándul, kihúzza magát, fakardjára támaszkodik. Elégedetten sőt, módfelett gúnyosan szemléli meg az elf lövésztudásának kiemelkedő eredményét.*
- Ha rám hallgatsz kölyök, inkább foglalkozol a gyakorlással a kötekedés helyett. Az előbbi rádfér, utóbbit pár fogad bánthatja.* hangja szinte már barátságos, de a lenézés annyira nyilvánvaló tónust kölcsönöz neki, hogy csak egy szellemi fogyatékos birkának nem jönne le az egyértelmű hadüzenet. Mindenesetre elfordul, jelezve, nem méltatja több figyelemre az elfet. Végez pár karkörzést, majd csak bemelegítésként párszor megsuhintja a kardját. Még mindig nincs vele megelégedve. Hiányzik neki a kardja megszokott súlya, a kitapasztalt egyensúly, a nehéz, vágásra tökéletes penge. Akármit is csinál, ez a kard itt a kezében, csak egy fadarab. Imitálhat hosszúkardot, de nem fog kelleni két kéz ahhoz, hogy erőteljesebben odacsaphasson. Igaz, neki sem mindig kell. A sok éves gyakorlat megtanította, hogyan használhatja fél kézzel, és mikor kell hozzá kettő. Ami azt illeti, mostanra már ballal is tűrhetően forgatja. Az íjjal más volt a helyzet. Jól lő, de nem volt mestere a fegyvernek. Úgy van vele, hogyha nem is találja mértanilag a szeme között a célpontját, attól még hogyha elhalálozik a lövéstől, meg fog felelni. Vagy legfeljebb besegít neki egy dobótőrrel. Na azokban igazán profi. A gyakorlófegyverek között természetesen ezeknek is csak nevetségesen tompa változatát találta, de ezek legalább fémből voltak.
Egy pillanatra megáll, tekintete maga elé szegeződik, kifejezetten galád fény villan benne. Lassan zsebéhez nyúl, majd ujjai közé csúsztatja az egyik gyakorlótőrt. Egyszerűen nem hagyhatja ki. Egy apró, de határozott mozdulat, és a penge átsüvít a helységen, és a szalmabábu halántékában állapodik meg. Természetesen egy embernek bántódása nem igen esett volna, a tőrnek se hegye sem éle nincs, de a szalma nem ugyan olyan matéria, mint az emberi koponya.*
* A kardmarkolatot bőrszíjakkal tekerték be, ami alapvetően se nem rossz, se nem költséges ötlet, de az egyik szíj vége elengedett. Amienas bosszúsan igyekszik elkötni a szabadon lifegő, ugyan alig két centis, de mégis igen bosszantó bőrdarabot. Amúgy sem rózsás hangulata tovább komorodik, pár nem túl finom szitokszót mormol az orra alatt, kitérve benne a kard minőségére, a fafaragó tökéletlen munkájára, annak származására, és a mester édesanyjának feltételezett foglalkozására is. Mindezt egyöntetű, kivehetetlen mormogásba veszve, ami nála már annyira megszokott, mint a levegővétel. Egyáltalán nem is foglalkozik az imént betoppant elffel, egészen addig, amíg az meg nem szólal. Ez utóbbi nem volt túlzottan fényes ötlet. Mármint az elf részéről. Ajka igencsak megvető félmosolyra rándul, kihúzza magát, fakardjára támaszkodik. Elégedetten sőt, módfelett gúnyosan szemléli meg az elf lövésztudásának kiemelkedő eredményét.*
- Ha rám hallgatsz kölyök, inkább foglalkozol a gyakorlással a kötekedés helyett. Az előbbi rádfér, utóbbit pár fogad bánthatja.* hangja szinte már barátságos, de a lenézés annyira nyilvánvaló tónust kölcsönöz neki, hogy csak egy szellemi fogyatékos birkának nem jönne le az egyértelmű hadüzenet. Mindenesetre elfordul, jelezve, nem méltatja több figyelemre az elfet. Végez pár karkörzést, majd csak bemelegítésként párszor megsuhintja a kardját. Még mindig nincs vele megelégedve. Hiányzik neki a kardja megszokott súlya, a kitapasztalt egyensúly, a nehéz, vágásra tökéletes penge. Akármit is csinál, ez a kard itt a kezében, csak egy fadarab. Imitálhat hosszúkardot, de nem fog kelleni két kéz ahhoz, hogy erőteljesebben odacsaphasson. Igaz, neki sem mindig kell. A sok éves gyakorlat megtanította, hogyan használhatja fél kézzel, és mikor kell hozzá kettő. Ami azt illeti, mostanra már ballal is tűrhetően forgatja. Az íjjal más volt a helyzet. Jól lő, de nem volt mestere a fegyvernek. Úgy van vele, hogyha nem is találja mértanilag a szeme között a célpontját, attól még hogyha elhalálozik a lövéstől, meg fog felelni. Vagy legfeljebb besegít neki egy dobótőrrel. Na azokban igazán profi. A gyakorlófegyverek között természetesen ezeknek is csak nevetségesen tompa változatát találta, de ezek legalább fémből voltak.
Egy pillanatra megáll, tekintete maga elé szegeződik, kifejezetten galád fény villan benne. Lassan zsebéhez nyúl, majd ujjai közé csúsztatja az egyik gyakorlótőrt. Egyszerűen nem hagyhatja ki. Egy apró, de határozott mozdulat, és a penge átsüvít a helységen, és a szalmabábu halántékában állapodik meg. Természetesen egy embernek bántódása nem igen esett volna, a tőrnek se hegye sem éle nincs, de a szalma nem ugyan olyan matéria, mint az emberi koponya.*
1878. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2015-01-03 12:42:26
Üzenet elküldve: 2015-01-03 12:42:26
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Amienas Chaldarein//
* A barakkba érvén kellemes szellő csiklandozza arcát, és a nap is szépen süt, még ha meleget nem is ad. ~ Nem is lehetne ennél jobb időt találni egy kis feszültség levezető edzéshez! ~ Belépvén a gyakorlótérre a fiatal fegyvertáros sráchoz lép, és átadja neki íját, tegezét nyilakkal tele, és a vadászkését, majd a fegyverállványhoz lép és átnézi az íjakat. Sokat használt, de jól karban tartott darabok figyeltek ott, amik közül csak kevés felelt meg az apja által ajándékozott íj erejének és formájának. De voltak, olyanok, amelyek hasonlítottak egy kicsit hozzá. Ebből elvesz egyet majd egy teli tegezt kanyarint a vállára és belép a gyakorlótérre. Nem voltak sokan ennek örült, így nem kellett másokkal megosztania a kiszemelt gyakorlóbúját. Miközben áthalad a tisztáson szalmabábut keresve, meglát egy felettébb mogorva hangulatú embert, vagy fél-elfet. Nem igazán tudja megállapítani róla faji hovatartozását, de nem is érdekli. Csak az szúrt szemet, hogy folyamatosan morgolódik, és kényszermozgásokat végez. ~ Nagyon jó. Ha ez itt fog nekem dörmögni lövés közben, akkor esküszöm, megnyúzom. ~ ezért megcélozta az illetőtől legtávolabbra eső gyakorlóbábut, és felkészül a lövésre. Átmozgatja vállait, karjait, fejét és lábát, nehogy meghúzódjanak a kimerítő edzés következtében. Majd alapállást vesz föl, és vessző illeszt az idegre. ~ Beszív. Feszít. Kifúj. Bent…~ Eddig jutott gondolataiban, mert az előbb említett illető, hangos nem tetszést fejezte ki a gyakorlókardja iránt egy mordulással. Ennek az az eredménye, hogy Skellmos előbb engedi el az ideget a vártnál, így az a bábu lábfejébe csapódik. Mérgében oda kiállt a hang gazdájának:*
- Azonnal fejezd be ezt az idegesítő morgást! Más gyakorolni szeretne!
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2015.01.03 14:01:17, a következő indokkal:
Köszönöm, hogy vagy annyira igényes, és a rendszer által számodra kijelzett hibákat máskor javítod a hozzászólásodban, mielőtt elküldöd azt.
* A barakkba érvén kellemes szellő csiklandozza arcát, és a nap is szépen süt, még ha meleget nem is ad. ~ Nem is lehetne ennél jobb időt találni egy kis feszültség levezető edzéshez! ~ Belépvén a gyakorlótérre a fiatal fegyvertáros sráchoz lép, és átadja neki íját, tegezét nyilakkal tele, és a vadászkését, majd a fegyverállványhoz lép és átnézi az íjakat. Sokat használt, de jól karban tartott darabok figyeltek ott, amik közül csak kevés felelt meg az apja által ajándékozott íj erejének és formájának. De voltak, olyanok, amelyek hasonlítottak egy kicsit hozzá. Ebből elvesz egyet majd egy teli tegezt kanyarint a vállára és belép a gyakorlótérre. Nem voltak sokan ennek örült, így nem kellett másokkal megosztania a kiszemelt gyakorlóbúját. Miközben áthalad a tisztáson szalmabábut keresve, meglát egy felettébb mogorva hangulatú embert, vagy fél-elfet. Nem igazán tudja megállapítani róla faji hovatartozását, de nem is érdekli. Csak az szúrt szemet, hogy folyamatosan morgolódik, és kényszermozgásokat végez. ~ Nagyon jó. Ha ez itt fog nekem dörmögni lövés közben, akkor esküszöm, megnyúzom. ~ ezért megcélozta az illetőtől legtávolabbra eső gyakorlóbábut, és felkészül a lövésre. Átmozgatja vállait, karjait, fejét és lábát, nehogy meghúzódjanak a kimerítő edzés következtében. Majd alapállást vesz föl, és vessző illeszt az idegre. ~ Beszív. Feszít. Kifúj. Bent…~ Eddig jutott gondolataiban, mert az előbb említett illető, hangos nem tetszést fejezte ki a gyakorlókardja iránt egy mordulással. Ennek az az eredménye, hogy Skellmos előbb engedi el az ideget a vártnál, így az a bábu lábfejébe csapódik. Mérgében oda kiállt a hang gazdájának:*
- Azonnal fejezd be ezt az idegesítő morgást! Más gyakorolni szeretne!
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2015.01.03 14:01:17, a következő indokkal:
Köszönöm, hogy vagy annyira igényes, és a rendszer által számodra kijelzett hibákat máskor javítod a hozzászólásodban, mielőtt elküldöd azt.
1877. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2015-01-03 12:18:42
Üzenet elküldve: 2015-01-03 12:18:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Litfur Skelmmos//
* Amikor belép a barakk kapuján, már tudja, hogy azon reménye, hogy esetleg pár régi ismerőssel összefut, nem csak meddő, hanem ostoba is volt. Az utolsó karaván, aminek őréül szegődött, rajta kívül még három másik zsoldost foglalkoztatott, remélte, hogy ők itt múlatják esetleg az időt. Csak később jutott eszébe, hogy a régi csapata éppen valahol fél úton lehet Piritianes felé, így nehezen futhatna beléjük itt, a város közepén. Nem kedvelte őket különösebben, de jobb lett volna pár ismerős orrot betörni, mint szalmával kitömött bábukkal hadakozni. Így a pulthoz érve kelleténél kicsit nagyobb vehemenciával csapja le a jeltelen hüvelyben nyugvó kardját, és egyszerű hosszúíját. Némi töprengés után melléjük vágja a dobótőreit is. A pult mögött álló fickó minden fémes csattanásra összerezzen. Új lehet, a jelek szerint még nincs felkészülve a pokoli hangulatú látogatókra. Pedig a barakkba nem kevesen jönnek azért, hogy levezessék a céltáblákon a feszültséget.
Most nem voltak sokan. Olyan fél tucat ember ha összesen tartózkodott a gyakorlótéren. Egy fél percig szemléli még a kardokkal, íjakkal gyakorlókat mielőtt a gyakorlófegyverekkel megrakott állványhoz lép. Összevont szemöldökkel, komoran válogat a darabok között. ~ Fakardok. Rohadtul semmit nem érnek. ~ Kiválaszt egyet, megszemléli, tenyerén próbálja a súlyát, majd megvetően löki vissza a többi közé. Nevetséges. Életlen fegyverekkel is lehetne gyakorolni. Akkor legalább nem érezné az egészet ennyire szánalmasnak, és legalább az illúziója megmaradna a harcnak.
Végül csak kiválaszt egyet, ami szinte hasonlít a saját hullámosához, majd az íjakhoz vonul. Itt kevesebbet válogat, habozás nélkül kapja le az első hosszúíjat, ami épnek tűnik. Jár hozzá természetesen egy puzdrányi kiábrándítóan tompa hegyű nyílvessző, ezeket a szokásos megvetéssel veti a vállára. Így felszerelkezve megáll, nagyjából elhagyottabb területet keres. Ha a saját képességeit ezekkel a gyermeteg játékszerekkel fejleszteni nem is nagyon fogja tudni, legalább megmozgatja magát. Nem is fog ártani, kezdi úgyis érezni, berozsdásodik a városi lét által ráerőltetett tunyaságban. Két napja már, hogy idegesíti egy, a lapockájánál húzódó izom, és a bal válla is megint rosszabbul működik a szokottnál. Igaz, ez a beálló hidegnek, és egy régi kardvágásnak is lehetett köszönhető, de az edzés csak segíteni fog rajta.
Végül kimért léptekkel indul az egyik elhagyott vívópást felé, menet közben párszor jobbra-balra hajtja a fejét, addig amíg a csigolyái nem kattannak egymáson, ujjait ropogtatja. A küzdőtérhez érve leveti kabátját, egy zsineggel gyorsan és szorosan hátrafogja a haját. Kivételesen nem érdekli, hogy nem fedi semmi csonka elffülét. Megáll a pást szélén, pár könnyed suhintást végez a fakarddal.*
~Nevetséges. Átkozottul nevetséges.~
A hozzászólás írója (Amienas Chaldarein) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.01.03 12:25:17
* Amikor belép a barakk kapuján, már tudja, hogy azon reménye, hogy esetleg pár régi ismerőssel összefut, nem csak meddő, hanem ostoba is volt. Az utolsó karaván, aminek őréül szegődött, rajta kívül még három másik zsoldost foglalkoztatott, remélte, hogy ők itt múlatják esetleg az időt. Csak később jutott eszébe, hogy a régi csapata éppen valahol fél úton lehet Piritianes felé, így nehezen futhatna beléjük itt, a város közepén. Nem kedvelte őket különösebben, de jobb lett volna pár ismerős orrot betörni, mint szalmával kitömött bábukkal hadakozni. Így a pulthoz érve kelleténél kicsit nagyobb vehemenciával csapja le a jeltelen hüvelyben nyugvó kardját, és egyszerű hosszúíját. Némi töprengés után melléjük vágja a dobótőreit is. A pult mögött álló fickó minden fémes csattanásra összerezzen. Új lehet, a jelek szerint még nincs felkészülve a pokoli hangulatú látogatókra. Pedig a barakkba nem kevesen jönnek azért, hogy levezessék a céltáblákon a feszültséget.
Most nem voltak sokan. Olyan fél tucat ember ha összesen tartózkodott a gyakorlótéren. Egy fél percig szemléli még a kardokkal, íjakkal gyakorlókat mielőtt a gyakorlófegyverekkel megrakott állványhoz lép. Összevont szemöldökkel, komoran válogat a darabok között. ~ Fakardok. Rohadtul semmit nem érnek. ~ Kiválaszt egyet, megszemléli, tenyerén próbálja a súlyát, majd megvetően löki vissza a többi közé. Nevetséges. Életlen fegyverekkel is lehetne gyakorolni. Akkor legalább nem érezné az egészet ennyire szánalmasnak, és legalább az illúziója megmaradna a harcnak.
Végül csak kiválaszt egyet, ami szinte hasonlít a saját hullámosához, majd az íjakhoz vonul. Itt kevesebbet válogat, habozás nélkül kapja le az első hosszúíjat, ami épnek tűnik. Jár hozzá természetesen egy puzdrányi kiábrándítóan tompa hegyű nyílvessző, ezeket a szokásos megvetéssel veti a vállára. Így felszerelkezve megáll, nagyjából elhagyottabb területet keres. Ha a saját képességeit ezekkel a gyermeteg játékszerekkel fejleszteni nem is nagyon fogja tudni, legalább megmozgatja magát. Nem is fog ártani, kezdi úgyis érezni, berozsdásodik a városi lét által ráerőltetett tunyaságban. Két napja már, hogy idegesíti egy, a lapockájánál húzódó izom, és a bal válla is megint rosszabbul működik a szokottnál. Igaz, ez a beálló hidegnek, és egy régi kardvágásnak is lehetett köszönhető, de az edzés csak segíteni fog rajta.
Végül kimért léptekkel indul az egyik elhagyott vívópást felé, menet közben párszor jobbra-balra hajtja a fejét, addig amíg a csigolyái nem kattannak egymáson, ujjait ropogtatja. A küzdőtérhez érve leveti kabátját, egy zsineggel gyorsan és szorosan hátrafogja a haját. Kivételesen nem érdekli, hogy nem fedi semmi csonka elffülét. Megáll a pást szélén, pár könnyed suhintást végez a fakarddal.*
~Nevetséges. Átkozottul nevetséges.~
A hozzászólás írója (Amienas Chaldarein) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.01.03 12:25:17
1876. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2015-01-03 01:08:23
Üzenet elküldve: 2015-01-03 01:08:23
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 265
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 265
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
*Dren nem túl szép látványt nyújt mikor megérkezik a barakkba. A szemei alatt lévő nagy lila foltok, felrepedt ajak és reszket a hidegtől. Nagyon csúnyán elverték múltkor mikor megpróbált egy erszény elemelni. És örülhetett, hogy él. Az a férfi egy valódi őrültnek tűnt. És hogy most mit keres Dren itt a barakkban na az jó kérdés. Még ő sem tudná eldönteni. Talán a büszkeségén esett foltot akarja valamennyire letörölni. De meglátva milyen nagydarab férfiak vannak ott elszégyenli magát. Főleg, hogy még egy ott ugrándozó kislány is jobb ugrásokat csinál mint ő. Úgyhogy inkább csak lesütött szemmel leül a fal mellé a földre.*
1875. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2015-01-02 23:15:19
Üzenet elküldve: 2015-01-02 23:15:19
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Vakmerő
*Hamar unja meg a számára oly szokatlan eszközt.
~Kard? ugyan kinek kell.~
A parittyát jobb szereti, de múlt héten azt is elhagyta valahol. Ajj pedig ha meg lett volna! Akkor biztos nem végzi egy vad idegen férfi ágyába. Frászt! Vagyis de. A vadidegen férfi meg kinn, a patkányok között, a büdös szalmában.
Késő viszont már ezen ábrándozni. Végül is megúszta az egész visszatoloncolás kezdeményezést ügyesen, szárazon, egy jó kis sebbel feje búbján. Hát ilyen ez.
Távozni még mindig nincs mersze, holott elég jelentős adagnyi bátorságra tett szert így, hogy nem kell szembenézzen üldözőjével. Gyakran pillant a kijárat felé, nem jön-e vissza a pasi, vagy nem masírozik-e be a másik, a Lovag. De úgy fest jelenleg nyugta lehet a bosszantó párostól.
Mivel a fegyverektől hányingert kap, inkább más módon próbálja edzeni piciny testét, és hatalmas, (már amennyire hatalmas dolgokra képes valaki, aki csak százhúsz centivel nőtt a föld fölé) tökéletesen kivitelezett bucskázásokat hajt végre, miközben csak tenyerei, s talpai érintik a földet, így halad körbe, a gyakorlótér szélén, majd vissza felé már tigrisbukfenceket vetve éri el azt a pontot, ahonnan elindult. Igen ügyes ezekben az apróságokban, mint minden manó. Te tudja jól, még sokat kell gyakorolnia, ha igazi szép szaltókat is szeretne vetni, előre, és hátra felé is.*
~Kard? ugyan kinek kell.~
A parittyát jobb szereti, de múlt héten azt is elhagyta valahol. Ajj pedig ha meg lett volna! Akkor biztos nem végzi egy vad idegen férfi ágyába. Frászt! Vagyis de. A vadidegen férfi meg kinn, a patkányok között, a büdös szalmában.
Késő viszont már ezen ábrándozni. Végül is megúszta az egész visszatoloncolás kezdeményezést ügyesen, szárazon, egy jó kis sebbel feje búbján. Hát ilyen ez.
Távozni még mindig nincs mersze, holott elég jelentős adagnyi bátorságra tett szert így, hogy nem kell szembenézzen üldözőjével. Gyakran pillant a kijárat felé, nem jön-e vissza a pasi, vagy nem masírozik-e be a másik, a Lovag. De úgy fest jelenleg nyugta lehet a bosszantó párostól.
Mivel a fegyverektől hányingert kap, inkább más módon próbálja edzeni piciny testét, és hatalmas, (már amennyire hatalmas dolgokra képes valaki, aki csak százhúsz centivel nőtt a föld fölé) tökéletesen kivitelezett bucskázásokat hajt végre, miközben csak tenyerei, s talpai érintik a földet, így halad körbe, a gyakorlótér szélén, majd vissza felé már tigrisbukfenceket vetve éri el azt a pontot, ahonnan elindult. Igen ügyes ezekben az apróságokban, mint minden manó. Te tudja jól, még sokat kell gyakorolnia, ha igazi szép szaltókat is szeretne vetni, előre, és hátra felé is.*
1874. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2015-01-02 19:58:35
Üzenet elküldve: 2015-01-02 19:58:35
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Vakmerő
*Belép a barakk épületébe és már adná is le a fegyvereit, ha jelenleg lenne más fegyvere, mint különleges csábereje és két izmos karja. Ettől a triótól viszont nem válik meg önszántából. Tiszta szerencse, hogy karjai könnyen beolvadnak a teljesen átlagos, fegyvernek nem minősülő tárgyak közé, csáberejét pedig bármikor játszi könnyedséggel rejti el bárki elől. Egyenesen mestere a dolognak! A minap még az is megfordult a fejében, hogy a pofonárulás hozta szűkös bevételt az utóbb emlegetett tanításával egészítené ki. A szende kis tündérkék bizonyosan kapva kapnának az alkalmon, hogy egy kis gorombáskodást tanuljanak egy tapasztalt kötekedőtől. De most nem ezt a tehetségét szeretné fejleszteni, inkább az izmait gyarapítani, ezért gyorsan megkeresi a közepesen nagy súlyokat és emelgetni kezdi őket. Emeli így, meg úgy, de még amúgy is, méghozzá nagyon is sokszor. Egy ilyen jó erőben lévő orktól ez már csak a legkevesebb, de most igazán nem szeretne felvágni súlyemelő tehetségével, nem szeretné elkedvteleníteni a satnyább, kevésbé izmos testedzőket. Nem mintha Harga szerint lenne esélyük valaha is megközelíteni őt, de a hiú ábrándok és csalfa álomképek kergetése senkinek sem tilos. Hargának pedig még jól is jön, mert így a másik kedvenc elfoglaltságát, mások méregetését is űzheti edzés közben.*
~ Na még hááá, izé, négy vagy öt.~
- Szóval sok! *Ezt már hangosan is kimondja, hogy így is nyomatékosítsa, mennyit kell még súlyzóznia.*
~ Na még hááá, izé, négy vagy öt.~
- Szóval sok! *Ezt már hangosan is kimondja, hogy így is nyomatékosítsa, mennyit kell még súlyzóznia.*
1873. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2014-12-30 21:55:11
Üzenet elküldve: 2014-12-30 21:55:11
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Vakmerő
//Mászunk a fényre//
*Nem szól vissza a búcsúszavakra, miért is tenné? És hogy feledni nem fogja az biztos. Csak szeretné! Hogy kióvatlankodjon innen, pontosan bele ezeknek a manórablóknak a karjába. Még mit nem! Persze lelke mélyén tudja jól ő is, akarta ellenére, hamar jön a felejtés. Akkor, mikor nem figyel. Mindig akkor. Lehet küzdeni ellene, ideig-óráig, de végül leteperi könyörtelenül. Így megy ez mióta csak eszét tudja. Lehet teljesen rendben is van ez így. Lehet ez a koboldok sajátja. Nem tudja, nem ismer mást a fajából.
Még mindig virgonc vidámsággal csapja be az ajtót Kipp után, s csak mikor már teljesen egészében élvezheti a Barakk biztonságát sóhajt fel, és komorul el kis arca, gonosz, dühös fintorba. Leginkább a tehetetlenség miatt. Ez sem tart sokáig azonban, hamar esküdik bosszút, és tér napirendre a dolgok felett. Most ide lett bezárva. Jó időre. Szóval ebből kell kihozni a lehető legtöbbet. Lép vissza a gyakorló fegyverekhez, és keres egy egy kisebb fakardot.*
-Hát pfúj!
*Kezdi becézgetni undorodó fintorral.*
-Én vagyok a nagy lovag, hö.
*Hadonászik vele a levegőben, mindenféle vívási ismeretek híján, miközben komikusan elmélyített hangon utánoz valakit, aki szívének nem túl kedves.*
-Most meg leszel mentve. Ha akarod, ha nem.
*Áll meg gúnyos vigyorral, és ölt nyelvet kuncogva.*
-Blöe.
*Nem szól vissza a búcsúszavakra, miért is tenné? És hogy feledni nem fogja az biztos. Csak szeretné! Hogy kióvatlankodjon innen, pontosan bele ezeknek a manórablóknak a karjába. Még mit nem! Persze lelke mélyén tudja jól ő is, akarta ellenére, hamar jön a felejtés. Akkor, mikor nem figyel. Mindig akkor. Lehet küzdeni ellene, ideig-óráig, de végül leteperi könyörtelenül. Így megy ez mióta csak eszét tudja. Lehet teljesen rendben is van ez így. Lehet ez a koboldok sajátja. Nem tudja, nem ismer mást a fajából.
Még mindig virgonc vidámsággal csapja be az ajtót Kipp után, s csak mikor már teljesen egészében élvezheti a Barakk biztonságát sóhajt fel, és komorul el kis arca, gonosz, dühös fintorba. Leginkább a tehetetlenség miatt. Ez sem tart sokáig azonban, hamar esküdik bosszút, és tér napirendre a dolgok felett. Most ide lett bezárva. Jó időre. Szóval ebből kell kihozni a lehető legtöbbet. Lép vissza a gyakorló fegyverekhez, és keres egy egy kisebb fakardot.*
-Hát pfúj!
*Kezdi becézgetni undorodó fintorral.*
-Én vagyok a nagy lovag, hö.
*Hadonászik vele a levegőben, mindenféle vívási ismeretek híján, miközben komikusan elmélyített hangon utánoz valakit, aki szívének nem túl kedves.*
-Most meg leszel mentve. Ha akarod, ha nem.
*Áll meg gúnyos vigyorral, és ölt nyelvet kuncogva.*
-Blöe.
1872. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2014-12-29 22:20:52
Üzenet elküldve: 2014-12-29 22:20:52
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 359
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 359
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Mászunk a fényre//
~Lehet, hogy fejbe kellene kólintanom. Akkor talán ismét Giervinné válna.~
*Visszapillant a botokra, de túl messze vannak, addig azért nem fog elsétálni, hamarabb kellett volna eszébe jusson ez a lehetőség. Már mindegy. Küzdenie viszont nem kell az ajtónyitásért, mert egy pillanattal később már arcul is csapja a kintről beáramló szél, mi majdnem ledönti lábáról. Nem ezt gondolta, bár a végcél csak az lett volna, hogy feltépje az ajtót és menjen amerre lát.*
- Tudod. *a bölcselet helye lenne ez a pár másodperc mit az idősebb, tapasztaltabb megpróbál útravalóul átadni az ifjabb félnek, mintegy jó tanács a jövőre nézve, ám Kipp hezitálása miatt a pillanat elillan, ő pedig csak megcsóválja fejét.*
- Felejtsd el ezt az egészet. *tudja, hogy nem lesz túl nehéz művelet, még talán akkor sem, ha legalább két megválaszolatlan, érdekesnek tűnő válasz is maradt a férfiban.*
*Végül egyetlen használható mondatot sem nyög ki, csak némán kilép az ajtón, megigazítja felsőruházatát és megindul előre. Fogalma sincs, hogy hol folytatja a napját, azt sem tudja hol van igazából, nem ismeri a várost, csupán tegnap érkezett és véletlenül sem járt még soha erre. Előtte a végeláthatatlan sikátor, mögötte egy szeszélyes gyermek és még tolvajkodnia is lehetne. Micsoda egy nap volt ez. De apropó tolvajok.*
~Mi is volt a cím, ahol a vöröskével lehetne találkozni?~
~Lehet, hogy fejbe kellene kólintanom. Akkor talán ismét Giervinné válna.~
*Visszapillant a botokra, de túl messze vannak, addig azért nem fog elsétálni, hamarabb kellett volna eszébe jusson ez a lehetőség. Már mindegy. Küzdenie viszont nem kell az ajtónyitásért, mert egy pillanattal később már arcul is csapja a kintről beáramló szél, mi majdnem ledönti lábáról. Nem ezt gondolta, bár a végcél csak az lett volna, hogy feltépje az ajtót és menjen amerre lát.*
- Tudod. *a bölcselet helye lenne ez a pár másodperc mit az idősebb, tapasztaltabb megpróbál útravalóul átadni az ifjabb félnek, mintegy jó tanács a jövőre nézve, ám Kipp hezitálása miatt a pillanat elillan, ő pedig csak megcsóválja fejét.*
- Felejtsd el ezt az egészet. *tudja, hogy nem lesz túl nehéz művelet, még talán akkor sem, ha legalább két megválaszolatlan, érdekesnek tűnő válasz is maradt a férfiban.*
*Végül egyetlen használható mondatot sem nyög ki, csak némán kilép az ajtón, megigazítja felsőruházatát és megindul előre. Fogalma sincs, hogy hol folytatja a napját, azt sem tudja hol van igazából, nem ismeri a várost, csupán tegnap érkezett és véletlenül sem járt még soha erre. Előtte a végeláthatatlan sikátor, mögötte egy szeszélyes gyermek és még tolvajkodnia is lehetne. Micsoda egy nap volt ez. De apropó tolvajok.*
~Mi is volt a cím, ahol a vöröskével lehetne találkozni?~
1871. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2014-12-29 19:19:40
Üzenet elküldve: 2014-12-29 19:19:40
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Vakmerő
//Mászunk a fényre//
*Valóban nem ismerik egymást, Vina semmit sem tud erről a furcsa idegenről, aki összevissza beszél, és állít képtelenségeket. És bár kíváncsiságát, mint bőr alá fúródott tüske piszkálja a szelence, és közös cél dolga. Viszont jelentős visszatartó erő az eddig egyetlen közös pont, mit tisztázni sikerült: Giervin. A hideg rázza ki a lovagtól, ha vannak igazi ősellenségek, hatalmasan végzetes ellentétek, hát számára az igazság, és becsület ezen beképzelt hólyagja az.
És a kicsikart válaszban újra a harcos neve cseng. Vina pofiján pedig egy pillanatra őszinte rettegés suhan át, majd megmakacsolva magát, durcásan vágja csípőre keszeg kis karjait.*
-Nem!
*Többet tudni sem szeretne, illetve igen, hát hogyne, de közben még sem. Számára így is elég aggasztóan rajzolódnak ki a körvonalak: Giervin megtalálta, leütötte, elhúzott előkészíteni a terepet, és addig, ennek a mihaszna málénak az őrzésére bízta.
Maga nyúl az ajtó felé, és tárja szélesre Kipp előtt.*
-Üzenem annak a rotyhadéknak, hogy _soha_ nem megyek vissza, és tartsa távol magát a kislánytól!
*Vigyorog fel telepofával, miközben lázasan jár agya, hogy kiutat találjon ebből az igen komoly csávából. Meglapulni, elosonni, biztos, hogy keresni fogják még, az a csillámvértű erénycsősz nem adja fel ilyen könnyen. Feltehetően Gigi is veszélyben van. Le kell lépni. Észrevétlen. Ami elég nehézkes tekintve, hogy Giervin csatlósa még itt toporog a küszöbön.*
*Valóban nem ismerik egymást, Vina semmit sem tud erről a furcsa idegenről, aki összevissza beszél, és állít képtelenségeket. És bár kíváncsiságát, mint bőr alá fúródott tüske piszkálja a szelence, és közös cél dolga. Viszont jelentős visszatartó erő az eddig egyetlen közös pont, mit tisztázni sikerült: Giervin. A hideg rázza ki a lovagtól, ha vannak igazi ősellenségek, hatalmasan végzetes ellentétek, hát számára az igazság, és becsület ezen beképzelt hólyagja az.
És a kicsikart válaszban újra a harcos neve cseng. Vina pofiján pedig egy pillanatra őszinte rettegés suhan át, majd megmakacsolva magát, durcásan vágja csípőre keszeg kis karjait.*
-Nem!
*Többet tudni sem szeretne, illetve igen, hát hogyne, de közben még sem. Számára így is elég aggasztóan rajzolódnak ki a körvonalak: Giervin megtalálta, leütötte, elhúzott előkészíteni a terepet, és addig, ennek a mihaszna málénak az őrzésére bízta.
Maga nyúl az ajtó felé, és tárja szélesre Kipp előtt.*
-Üzenem annak a rotyhadéknak, hogy _soha_ nem megyek vissza, és tartsa távol magát a kislánytól!
*Vigyorog fel telepofával, miközben lázasan jár agya, hogy kiutat találjon ebből az igen komoly csávából. Meglapulni, elosonni, biztos, hogy keresni fogják még, az a csillámvértű erénycsősz nem adja fel ilyen könnyen. Feltehetően Gigi is veszélyben van. Le kell lépni. Észrevétlen. Ami elég nehézkes tekintve, hogy Giervin csatlósa még itt toporog a küszöbön.*
1870. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2014-12-29 18:52:18
Üzenet elküldve: 2014-12-29 18:52:18
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 359
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 359
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Mászunk a fényre//
*Hallgat ő, míg a fegyvereket visszahelyezi a polcra, ahonnan pár másodperce lekerültek, csak azt nem tudja mire vélni, hogy miért a sértegetés? Aztán eszébe jut, hogy ez az egész helyzet olyan, mint egy képtelen álomban. Újra és újra rádöbbentik az egymást követő helyzetek és események, hiába gondolja, hogy jó helyen jár, nagyon nem jó, ahol van.*
~Mit keresek én itt?~
- Igazad van, miért is keresnél? *bólogat párat rádöbbent arckifejezéssel, mert jól beszél a kislány, nem ismerik egymást, az egyszeri étkeztetésen meg már túl van, éves jó cselekedet letudva, bár tegnap este is volt pénze, szóval elő sem kellett vennie bejáratós jóindulatát.*
- Hogy válaszokat? *kérdez vissza meglepődve, miután nagy gondolkodva elhalad a pult és a kislány mellett, majd hirtelen az orra előtt találja korábbi kis társát.*
- Őh, hát. *körbepillant, mert ez már azért több a sokknál, ami itt megy. Most nem kezdi el magyarázni a szituációt, vagy mosogatni magát, mert attól tart, hogy a jelenlévő hallgatóság nem lenne az a belátó féle, így hát marad az eredeti terv, jobb, ha távozik innen.*
- Ha tudni szeretnéd, hogy mi történt veled, kérdezd Giervint. Ő hozott a szobába én már csak arra lettem figyelmes, hogy megpróbálsz mielőbb eltűnni. *vállat von és megpróbálja megkaparintani a kilincset.*
- És, ha most megbocsátasz, mennék utamra. *megpróbál azon a félelmetes százhúsz centin valahogy átvergődni és kinyitni az ajtót, de attól tart ez nem is lesz olyan egyszerű.*
*Hallgat ő, míg a fegyvereket visszahelyezi a polcra, ahonnan pár másodperce lekerültek, csak azt nem tudja mire vélni, hogy miért a sértegetés? Aztán eszébe jut, hogy ez az egész helyzet olyan, mint egy képtelen álomban. Újra és újra rádöbbentik az egymást követő helyzetek és események, hiába gondolja, hogy jó helyen jár, nagyon nem jó, ahol van.*
~Mit keresek én itt?~
- Igazad van, miért is keresnél? *bólogat párat rádöbbent arckifejezéssel, mert jól beszél a kislány, nem ismerik egymást, az egyszeri étkeztetésen meg már túl van, éves jó cselekedet letudva, bár tegnap este is volt pénze, szóval elő sem kellett vennie bejáratós jóindulatát.*
- Hogy válaszokat? *kérdez vissza meglepődve, miután nagy gondolkodva elhalad a pult és a kislány mellett, majd hirtelen az orra előtt találja korábbi kis társát.*
- Őh, hát. *körbepillant, mert ez már azért több a sokknál, ami itt megy. Most nem kezdi el magyarázni a szituációt, vagy mosogatni magát, mert attól tart, hogy a jelenlévő hallgatóság nem lenne az a belátó féle, így hát marad az eredeti terv, jobb, ha távozik innen.*
- Ha tudni szeretnéd, hogy mi történt veled, kérdezd Giervint. Ő hozott a szobába én már csak arra lettem figyelmes, hogy megpróbálsz mielőbb eltűnni. *vállat von és megpróbálja megkaparintani a kilincset.*
- És, ha most megbocsátasz, mennék utamra. *megpróbál azon a félelmetes százhúsz centin valahogy átvergődni és kinyitni az ajtót, de attól tart ez nem is lesz olyan egyszerű.*
1869. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2014-12-28 18:00:36
Üzenet elküldve: 2014-12-28 18:00:36
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Gyakorlás//
*Úgy tűnik, mégsem sikerül gyakorolnia fajtársával és újra egyedül marad a porondon. Szótlan visszasétál a céltáblákhoz, ahol korábban abbahagyta a célba-lövést.
A második táblánál tartott, ami harminc lábnyira helyezkedik el onnan, ahol a könnyűléptű éppen áll. Számára ez a gyakorlás sosem jelent unalmat vagy feleslegességet, mert egy íjász csak ilyen gyakorlással képes fejleszteni magát. A jobb célzást mindenképpen. Persze tisztában van vele, hogy egy csatában a célpontok nem állnak egy helyben és hagyják, hogy nyugodtan becélozza őket, de ha valaki repülni akar, előbb meg kell tanulnia járni, majd aztán szaladni, hogy a levegőbe emelkedhessen.
Valahogy így van ez az íjászattal is, előbb az alapokat kell elsajátítania, hogy később ezekre a szilárd alapokra építkezhessen.
Beáll a vonal mögé, ahonnan lőnie kell, majd a tegezbe nyúl egy gyakorlóvesszőért és az idegre helyezi. Felemeli az elf íjat és hátrahúzza a szarvasbél ideget, egészen az arcáig, majd rövid célzás után útjára engedi a nyilat.
Kezdődhet az újabb tánc, míg öt vessző át nem üti a vörös foltot... egymás után.*
*Úgy tűnik, mégsem sikerül gyakorolnia fajtársával és újra egyedül marad a porondon. Szótlan visszasétál a céltáblákhoz, ahol korábban abbahagyta a célba-lövést.
A második táblánál tartott, ami harminc lábnyira helyezkedik el onnan, ahol a könnyűléptű éppen áll. Számára ez a gyakorlás sosem jelent unalmat vagy feleslegességet, mert egy íjász csak ilyen gyakorlással képes fejleszteni magát. A jobb célzást mindenképpen. Persze tisztában van vele, hogy egy csatában a célpontok nem állnak egy helyben és hagyják, hogy nyugodtan becélozza őket, de ha valaki repülni akar, előbb meg kell tanulnia járni, majd aztán szaladni, hogy a levegőbe emelkedhessen.
Valahogy így van ez az íjászattal is, előbb az alapokat kell elsajátítania, hogy később ezekre a szilárd alapokra építkezhessen.
Beáll a vonal mögé, ahonnan lőnie kell, majd a tegezbe nyúl egy gyakorlóvesszőért és az idegre helyezi. Felemeli az elf íjat és hátrahúzza a szarvasbél ideget, egészen az arcáig, majd rövid célzás után útjára engedi a nyilat.
Kezdődhet az újabb tánc, míg öt vessző át nem üti a vörös foltot... egymás után.*
1868. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2014-12-28 14:46:44
Üzenet elküldve: 2014-12-28 14:46:44
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Szelíd
// Ha bevalljak hát börtönt nekik! //
*A nő meg sem próbál menekülni, a kilátástalan helyzet ellenére is nyugton elvan a cellájában reggelig. Alszik, ami meglepő, a halálraítéltek általában nem tudnak elaludni, csak forgolódnak, esetleg egy éjszaka megőrülnek, magukban beszélnek. Vacsorát minimálisat kap, valami cipót és vizet, de mindegy is.
Másnap reggel felkeltik, majd a szokásos módon felhurcolják egy terembe, ahol pedig elvégzik az akasztást.*
*A nő meg sem próbál menekülni, a kilátástalan helyzet ellenére is nyugton elvan a cellájában reggelig. Alszik, ami meglepő, a halálraítéltek általában nem tudnak elaludni, csak forgolódnak, esetleg egy éjszaka megőrülnek, magukban beszélnek. Vacsorát minimálisat kap, valami cipót és vizet, de mindegy is.
Másnap reggel felkeltik, majd a szokásos módon felhurcolják egy terembe, ahol pedig elvégzik az akasztást.*
1867. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2014-12-28 13:40:11
Üzenet elküldve: 2014-12-28 13:40:11
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
// Ha bevalljak hát börtönt nekik! //
~Utolsó vacsora. Hiába vezekeltem, már teljesen mindegy volt. Itt az idő feladni. Nem voltam túl sok ideig ebben a városban, és nem is tudtam beteljesiteni a célom. És minden amit tettem hiába. Mintha az őrök nem azert kapnának pénzt, hogy alkalom adtán megölik aki veszélyt jelent az emberek számára. Mindegy nem tudom befejezni amit elkezdtem, sosem fogok hazaterni. ~
*Dreim mar vegleg feladva a reményt fekszik le aludni és várja, hogy holnap "megkapja ami jár neki"...*
~Utolsó vacsora. Hiába vezekeltem, már teljesen mindegy volt. Itt az idő feladni. Nem voltam túl sok ideig ebben a városban, és nem is tudtam beteljesiteni a célom. És minden amit tettem hiába. Mintha az őrök nem azert kapnának pénzt, hogy alkalom adtán megölik aki veszélyt jelent az emberek számára. Mindegy nem tudom befejezni amit elkezdtem, sosem fogok hazaterni. ~
*Dreim mar vegleg feladva a reményt fekszik le aludni és várja, hogy holnap "megkapja ami jár neki"...*
1866. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2014-12-28 13:05:05
Üzenet elküldve: 2014-12-28 13:05:05
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Szelíd
// Ha bevallják, hát börtönt nekik! //
*A kihallgató tiszt felhúzza szemöldökét, és a nőre néz. Ő sem gondolta volna, hogy ennyire nagyon egyszerű dolga lesz. Őt a megbánás annyira nem érinti meg, ha valaki gyilkos, szándékosan és pénzért...*
- Nem is fogja folytatni. Reggel akasszák fel. *Áll fel a tiszt, majd indul is kifele a tárgyaló szobából. A bennlévő egy őr behívja a másik kettőt, aki az ajtó előtt várakoztak, majd hasonló módon vezetik vissza a tömlöcbe, mint ahogy erre jött. A nap lassan leereszkedik, így a reggel nincs oly messze, így az idő fogy, és hamarosan elérkezik a pillanat, amikor egy gyilkost ismét eltesz az őrség láb alól.*
*A kihallgató tiszt felhúzza szemöldökét, és a nőre néz. Ő sem gondolta volna, hogy ennyire nagyon egyszerű dolga lesz. Őt a megbánás annyira nem érinti meg, ha valaki gyilkos, szándékosan és pénzért...*
- Nem is fogja folytatni. Reggel akasszák fel. *Áll fel a tiszt, majd indul is kifele a tárgyaló szobából. A bennlévő egy őr behívja a másik kettőt, aki az ajtó előtt várakoztak, majd hasonló módon vezetik vissza a tömlöcbe, mint ahogy erre jött. A nap lassan leereszkedik, így a reggel nincs oly messze, így az idő fogy, és hamarosan elérkezik a pillanat, amikor egy gyilkost ismét eltesz az őrség láb alól.*
1865. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2014-12-28 00:02:50
Üzenet elküldve: 2014-12-28 00:02:50
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
// Ha bevallják, hát börtönt nekik! //
*Mikor felébred, egyből látja, hogy három őr közelít felé. Valószínűleg tárgyalásra viszik, vagy szimplán megölik. Nem tudhatja. Felkapták, elvitték. Bevitték egy szobába, ahol egy széknek kötözve hagyták, hogy összeszedje magát. Dreim gondolkodni kezdett.*
~Mi jöhet még? Nem tudom, hogy egyáltalán megúszhatom-e ezt a dolgot. Nem fogok nekik hazudni. Ha megkérdezik, öltem-e már embert, beismerem, hogy igen. Elmondom, hogy olyan embereket öltem meg, akik rászolgáltak erre a féle "igazságszolgáltatásra". El sem hiszem. Miért keveredtem én ebbe?~
*Megjelenik az őr, és egyből minden köret nélkül felteszi a kérdést, hogy vajon az elf gyilkolt-e már pénzért. Itt kezd el Dreim gondolkodni. Nincs sok ideje válaszolni, de muszáj átgondolni, hogy pontosan mit is kell mondania. Végül megszólal.*
-Nem vagyok rá büszke, de igen. Régen gyilkoltam pénzért, de sosem öltem meg ártatlanokat. Másrészt, mióta Artheniorban vagyok senkinek nem ártottam. Habár tudom, nem nagy mentség, hogy az elmúlt 4 napban nem öltem meg senkit, de esküszöm, nem is állt szándékomban. Megbántam amit régen tettem, és nem akarom folytatni ezt az utat...
*Dreim hadarva, és könnyezve mondja el ezeket. Nem bírja tovább. Akármennyire is mutatja a külső a kemény felszínt, maga sem tudja feledni a múltban történteket...*
*Mikor felébred, egyből látja, hogy három őr közelít felé. Valószínűleg tárgyalásra viszik, vagy szimplán megölik. Nem tudhatja. Felkapták, elvitték. Bevitték egy szobába, ahol egy széknek kötözve hagyták, hogy összeszedje magát. Dreim gondolkodni kezdett.*
~Mi jöhet még? Nem tudom, hogy egyáltalán megúszhatom-e ezt a dolgot. Nem fogok nekik hazudni. Ha megkérdezik, öltem-e már embert, beismerem, hogy igen. Elmondom, hogy olyan embereket öltem meg, akik rászolgáltak erre a féle "igazságszolgáltatásra". El sem hiszem. Miért keveredtem én ebbe?~
*Megjelenik az őr, és egyből minden köret nélkül felteszi a kérdést, hogy vajon az elf gyilkolt-e már pénzért. Itt kezd el Dreim gondolkodni. Nincs sok ideje válaszolni, de muszáj átgondolni, hogy pontosan mit is kell mondania. Végül megszólal.*
-Nem vagyok rá büszke, de igen. Régen gyilkoltam pénzért, de sosem öltem meg ártatlanokat. Másrészt, mióta Artheniorban vagyok senkinek nem ártottam. Habár tudom, nem nagy mentség, hogy az elmúlt 4 napban nem öltem meg senkit, de esküszöm, nem is állt szándékomban. Megbántam amit régen tettem, és nem akarom folytatni ezt az utat...
*Dreim hadarva, és könnyezve mondja el ezeket. Nem bírja tovább. Akármennyire is mutatja a külső a kemény felszínt, maga sem tudja feledni a múltban történteket...*
1864. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2014-12-27 17:27:56
Üzenet elküldve: 2014-12-27 17:27:56
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Szelíd
// Ha bevallják, hát börtönt nekik! //
*Bár a nő elalszik, a közelébe sem érhet a nyolc órának. Ő maga nem tudja mennyi idő után, de amúgy hozzávetőlegesen négy és fél óra múlva jön három őr, kezükben fáklya, aminek fénye kissé elvakítja az elfet. Egy nyitja a rácsot és tartja a fáklyát, ketten megragadják, és viszik is. Ki a pincéből, fel egy lépcsőn, majd fent egy tágasabb, szintén lerácsozott nyílást nem záró nyílászáróval ellátott szobába kerül. Itt összesen két szék, és közte egy asztal található. Az egyik szék lába a földbe van ásva, és láthatólag az volt a cél, hogy ne lehessen megmozdítani: oda is van szögelvem meg amúgy a föld alatt a lába szélesedik, ami fölé föld van temetve. A nőt erre ültetik, a két kezét a háta mögött szintén összekötik, majd odakötözik a székhez. A két lábát pedig a szék két lábához. Ezután kimennek, és így eltelik néhány perc. Ennyi idő alatt az elf rendesen magához tud térni, és felfoghatja, hol van, hogy került ide, és éppen mi történik vele.
Nemsokára két férfi lép be az ajtón. Láthatóan egyikük egy tiszt, a kiállásából és arcvonásaiból leolvasható, hogy rangos személy. Leül a nővel szemben, majd kertelés nélkül nekiszegezi a kérdését.*
- Maga pénzért gyilkolt. Igaz?
*Bár a nő elalszik, a közelébe sem érhet a nyolc órának. Ő maga nem tudja mennyi idő után, de amúgy hozzávetőlegesen négy és fél óra múlva jön három őr, kezükben fáklya, aminek fénye kissé elvakítja az elfet. Egy nyitja a rácsot és tartja a fáklyát, ketten megragadják, és viszik is. Ki a pincéből, fel egy lépcsőn, majd fent egy tágasabb, szintén lerácsozott nyílást nem záró nyílászáróval ellátott szobába kerül. Itt összesen két szék, és közte egy asztal található. Az egyik szék lába a földbe van ásva, és láthatólag az volt a cél, hogy ne lehessen megmozdítani: oda is van szögelvem meg amúgy a föld alatt a lába szélesedik, ami fölé föld van temetve. A nőt erre ültetik, a két kezét a háta mögött szintén összekötik, majd odakötözik a székhez. A két lábát pedig a szék két lábához. Ezután kimennek, és így eltelik néhány perc. Ennyi idő alatt az elf rendesen magához tud térni, és felfoghatja, hol van, hogy került ide, és éppen mi történik vele.
Nemsokára két férfi lép be az ajtón. Láthatóan egyikük egy tiszt, a kiállásából és arcvonásaiból leolvasható, hogy rangos személy. Leül a nővel szemben, majd kertelés nélkül nekiszegezi a kérdését.*
- Maga pénzért gyilkolt. Igaz?
1863. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2014-12-27 13:16:48
Üzenet elküldve: 2014-12-27 13:16:48
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
// Ha bevallják, hát börtönt nekik! //
~Mikor bejöttünk a cellákhoz, már tudtam, hogy egy pocsék hely, de mikor megláttam a saját "rezidenciámat", rájöttem, hogy mindig van lejjebb. Végül is megérdemlem. Csak nem ítélnek halálra. Az Artheniorban lakó emberek ellen semmit az ég világon nem vétettem, és nem is terveztem. Mindenesetre a szörnyű, hogy teljesen jogosan fogtak el, és még csak védekezni sem tudtam. Egy csődtömeg vagyok.~
*Gondolja magában az cellájában üldögélő Elf, és mivel nem tud már sokáig fennmaradni ledől a borzalmasan kényelmetlen szalmahalomra, és elalszik.*
//8 óra múlva//
*Szomorúan veszi észre, hogy nem egy álomban volt csak, és felkelve, immáron teljes erejével vár egy őrre, egy segítőre, vagy éppen a saját halálára. Reménykedik a tárgyalás lehetőségében, mert be akarja bizonyítani, hogy semmi rosszat nem tett egy ártatlan ember ellen sem. Sosem ölt olyat, aki nem tett rosszat. Most már teljesen nyugodtan ül a cellájában a falnak támaszkodva.*
~Lesz, ami lesz~*gondolja*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2014.12.27 13:38:20, a következő indokkal:
Jelpótlás.
~Mikor bejöttünk a cellákhoz, már tudtam, hogy egy pocsék hely, de mikor megláttam a saját "rezidenciámat", rájöttem, hogy mindig van lejjebb. Végül is megérdemlem. Csak nem ítélnek halálra. Az Artheniorban lakó emberek ellen semmit az ég világon nem vétettem, és nem is terveztem. Mindenesetre a szörnyű, hogy teljesen jogosan fogtak el, és még csak védekezni sem tudtam. Egy csődtömeg vagyok.~
*Gondolja magában az cellájában üldögélő Elf, és mivel nem tud már sokáig fennmaradni ledől a borzalmasan kényelmetlen szalmahalomra, és elalszik.*
//8 óra múlva//
*Szomorúan veszi észre, hogy nem egy álomban volt csak, és felkelve, immáron teljes erejével vár egy őrre, egy segítőre, vagy éppen a saját halálára. Reménykedik a tárgyalás lehetőségében, mert be akarja bizonyítani, hogy semmi rosszat nem tett egy ártatlan ember ellen sem. Sosem ölt olyat, aki nem tett rosszat. Most már teljesen nyugodtan ül a cellájában a falnak támaszkodva.*
~Lesz, ami lesz~*gondolja*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2014.12.27 13:38:20, a következő indokkal:
Jelpótlás.
1862. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2014-12-27 12:40:05
Üzenet elküldve: 2014-12-27 12:40:05
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Szelíd
// Ha bevallják, hát börtönt nekik! //
// Dreim Toran //
*A nőt gond nélkül viszik el a barakkba, az meg sem próbál elszökni, de nem is nagyon lett volna rá lehetősége. Szorosan fogják közre a katonák, akik figyelmesen, éberen kísérik ide.
Mikor belépnek, először az edzőtérre jutnak, de onnan hamar félrevonulnak a kisebb-nagyobb épületek felé. Szállás és étkező az őröknek, alattuk pedig pince, cellákkal. Van, ami úgy lett kivájva a földből, hogy egy rácsozat a felszínre mutat, így még napfény is lejut, de az elfnek nincs akkora szerencséje, hogy ilyet kapjon. Leviszik egy kis lyukba: sötét, nedves hely, egy kétszer egy méteres cella. Található benne egy adag szalma, mint derékalj, de nem tűnik túl bizalomgerjesztőnek, nem igazán cserélhetik, márpedig biztos volt előtte már más is itt. És nincs nagyon hova üríteni, semmilyen formában, legfeljebb a padlón található kis vájatba, ami a folyékony dolgokat úgy-ahogy elvezeti, de egyebet...
A nőt betuszkolják a kis helyre, majd a rácsot rázárva elmennek az őrök. Velük pedig a fáklya is, így igen nagy sötétség áll be. Egy-egy cellát csupán egy-egy gyertya világít meg (nem a cellán belül, hanem azokat elválasztó falon, a folyosón, középen), ez pont elég ahhoz, hogy látni lehessen, de igazából másra nem jó.*
// Dreim Toran //
*A nőt gond nélkül viszik el a barakkba, az meg sem próbál elszökni, de nem is nagyon lett volna rá lehetősége. Szorosan fogják közre a katonák, akik figyelmesen, éberen kísérik ide.
Mikor belépnek, először az edzőtérre jutnak, de onnan hamar félrevonulnak a kisebb-nagyobb épületek felé. Szállás és étkező az őröknek, alattuk pedig pince, cellákkal. Van, ami úgy lett kivájva a földből, hogy egy rácsozat a felszínre mutat, így még napfény is lejut, de az elfnek nincs akkora szerencséje, hogy ilyet kapjon. Leviszik egy kis lyukba: sötét, nedves hely, egy kétszer egy méteres cella. Található benne egy adag szalma, mint derékalj, de nem tűnik túl bizalomgerjesztőnek, nem igazán cserélhetik, márpedig biztos volt előtte már más is itt. És nincs nagyon hova üríteni, semmilyen formában, legfeljebb a padlón található kis vájatba, ami a folyékony dolgokat úgy-ahogy elvezeti, de egyebet...
A nőt betuszkolják a kis helyre, majd a rácsot rázárva elmennek az őrök. Velük pedig a fáklya is, így igen nagy sötétség áll be. Egy-egy cellát csupán egy-egy gyertya világít meg (nem a cellán belül, hanem azokat elválasztó falon, a folyosón, középen), ez pont elég ahhoz, hogy látni lehessen, de igazából másra nem jó.*
1861. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2014-12-27 09:38:48
Üzenet elküldve: 2014-12-27 09:38:48
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
* Némi lovaglás és nézelődés után a barakk épülete elé ér a bárd. Mosolyogva méricskéli a tekintélyes épületet. *
~ Végülis, nem árt egy kis mozgás. ~
* Lép be az épületbe, biccentve a pultosfiúnak. Odalépve lecsatolja fegyverövét, persze karddal együtt, és leteszi tőreit is. Feltarott kézzel jelzi, hogy készen áll. Bólintás a felelet, s Niras végre belép a gyakorlóterembe. Egy gyors terepszemle után leveszi a kabátját, majd a falon függő, gyakorló fegyverek közül leemel egy kardot és egy tőrt. A két kezes technikák a bajvívók körében nem szokatlanok, sem a tengerészeknél, így a bárdnak vannak alapjai. Persze ezek merev kardok, nem úgy, mint az ő rapírja, de most ez is megteszi. Odalép egy bábuhoz, s elkezd gyakorolni rajta. *
~ Végülis, nem árt egy kis mozgás. ~
* Lép be az épületbe, biccentve a pultosfiúnak. Odalépve lecsatolja fegyverövét, persze karddal együtt, és leteszi tőreit is. Feltarott kézzel jelzi, hogy készen áll. Bólintás a felelet, s Niras végre belép a gyakorlóterembe. Egy gyors terepszemle után leveszi a kabátját, majd a falon függő, gyakorló fegyverek közül leemel egy kardot és egy tőrt. A két kezes technikák a bajvívók körében nem szokatlanok, sem a tengerészeknél, így a bárdnak vannak alapjai. Persze ezek merev kardok, nem úgy, mint az ő rapírja, de most ez is megteszi. Odalép egy bábuhoz, s elkezd gyakorolni rajta. *
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7342-7361