//Legénységi szállás//
*Fontossági sorrend, ez a lényege mindennek. Első helyen ő maga áll. Aztán valami zagyva összességben jöhet minden más. De ami most a legfontosabb, hogy még egyszer nem vonul mosdatlanul csatatérre. Ki tudja fürödhet-e még valaha, mármint ebben a hónapban. Valóban hívta a fél-elfet, bár abban már nem igazán biztos, hogy pont ide, de ez teljességgel lényegtelen is, sosem volt egy pironkodó, szégyellős fajta.*
-Várj amíg meglátod a másik kettőt.
*Morog vissza cseppet sem boldogan. Testőreit nem épp az eszükért szereti, jobban belegondolva egyáltalán nem is szereti őket.
A csizmája is kezd takarosabb kinézetet ölteni, csodás, maga pedig már törölközik, majd akad el a mozdulatban, és pislog meglepetten a férfire.*
-Teszek rá!
*És folytatja, immár az öltözködéssel.*
-A kikötőbe megyünk, a csapataim után, mert ode kell mennünk.
*Kész, pont, ennyi. Vita nincs! Más nem félvértelenül érkezik.*
-Kag?
*Próbálja felidézni az egyetlen barbár nemes nevét, kivel errefelé, fesztiválok alkalmával összefutott épp nadrágját rángatva fel magára.*
-Ilyen szép szál, vállas fickó aki alatt szívesen feküdnél? Szerintem a mi oldalunkon harcol. Tőle nem kell tartani.
*Legyint a dologra, nem mintha úgy amúgy rendelkezne a józan belátás az irányú képességével, hogy tartson bármitől, bárkitől is. Bújik tiszta ingbe, rendezi annak alját a nadrágba.*
-A második ajtó balra a fegyverraktár. Felőlem özvegyi fátylat is ölthetsz.
*Vonja meg vállát.*
-De én a kikötőbe megyek. Nagyon fontos szállítmányt viszünk.
*Halkítja le hangját, hogy éreztesse a feladat fontosságát.*
-Aztán ha az ottani illetékes úgy dönt a Pihenőben nagyobb szükség van ránk, hát oda megyünk.
*Már hajával babrál, ujjaival szántva bele próbálja összefogni, szoros kis varkocsba rögzíteni. Ha azzal is meg van, veszi át a csizmáit, rövid erőlködés árán húzza lábára, még a mellény, tarisznya, kalap, vörös köpeny. És máris úgy néz ki, mint az az ifjú hadapród, aki épp a hadnagy egyenruháját próbálgatja.*
//Barakk előtt//
*Jó negyed óra, és immár a Barakk előtt áll, kelletlenül ismerkedve új hátasával, miközben épp egy faládikát igyekszik rögzíteni a nyereg mögé, az istállómester hathatósabb segítségével.*
-Bamba egy jószág ez is.
*Pillant fel a két beosztottjára, kik már lovukon ülve várják faarccal az indulást.*
-Legyen a neved mostantól Hüpp.
*És pattan is gyakorlott, ügyes mozdulattal a nyeregbe, társai felé fordulva.*
-Hipp, és Hopp közkatonák, indulás.
*Vigyorog rá a városőrség türelmesebbnek ítélt tagjaira. Ők még bírják Zia közelségét. Majd fordul Ryll felé, ki akármelyik harctér mellett is döntött, megkapta mindazt a felszerelést, mely bármelyik katonának kijár. Élelmet, vizet az útra, lovat maga alá, és sisakot, fegyvert, ha úgy kívánta.*
-Akkor velünk tartasz Pofika?