Nincs játékban - Barakk
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Barakk | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 335 (6681. - 6700. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
6700. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2017-06-18 11:00:58
Üzenet elküldve: 2017-06-18 11:00:58
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Fakardok //
*Nyw, miután jól megnézi magának a szép, vörös hajú leányt, úgy gondolja nem hozza még véletlenül se zavarba, már ha van rá lehetőség, és inkább törődik a saját dolgával. Neki is lát alaposan a gyakorláshoz. Nem szeretne szégyenben maradni, mint a múltkor Nuk előtt azzal az ugrással. Igaz, talán pont ez hozta össze őket végül, és lett az egészből egy kellemes kis sörözgetés, de azért talán még jobb lehetett volna, ha előtte is gyakorol már, és sikeresen viszi véghez a mozdulatot.
Eleinte most még csak suhintgat, forgatgat, nem is érinti igazán a bábút, csak a közelében állnak meg a pengék néha néha. Majd ahogyan érzi, hogy ma egészen jó formában van, belelendül. Pár perc elteltével pedig úgy véli, bele is fér már az egyik technika.
Egy egyszerűvel próbálkozik. Mindössze egy védekező-szúró pozícióval.
Jobb lábával lép ki az ellenfél, a rettegett szalmabábú felé, s miközben bal karjában feltartja a szablyát, vízszintesen, ezáltal kivédve egy láthatatlan, képzeletbeli ütést, jobbjával alatta egyenes kézzel előre szór, egyenesen a szalmabábú gyomrába. Majd a bemélyedő kard kissé lejjebb siklik, és kipereg néhány szalma a függőleges vágásból a földre. Egyfajta véletlen szimbolikaként a valóságbéli szerveket imitálva.*
- Véged... *mondja elszántan a férfi, majd kihúzza a kardot, és valami ösztöntől vezérelve oldalra pillant, s ekkor látja meg a nőt, aki egészen közel került hozzá azóta, és mintha az ő mozdulatait próbálná utánozni. Nem is tudja miért, de felszakad belőle egy kis nevetés... amit viszont próbál azonnal elfojtani, így csak olyan hangot ad ki végül, mintha félrenyelt volna. Megköszörüli a torkát, és széles vigyorral engedi le szablyáit, hogy oldalra biccentett fejjel nézze a lányt.
Tétovázik egy kicsit, majd úgy dönt... hát miért is ne? Na jó, ez nem is igazi döntés, inkább kérdés... de hát a válaszra nézve lényegtelen.*
- Ügyesen utánozod a mozdulatokat. De hiányzik belőle a szenvedély. *szólal meg végül, fennhangon. De csak annyira, hogy a nő hallhassa őt.*
- Ha megengeded, hogy szóljak... annyi volna a megjegyzésem, hogy úgy festesz, mint egy kislány, aki egy üres kondért kavargat fakanállal, és a mesterműnek titulált levegőt akarja végeredményül megetetni a szüleivel. *vigyorog. Persze nem bántásból mondja ezt, de hát ezek az ember népek annyira félre tudnak érteni mindent, hogy lehet, végül elcsattan egy pofon az arcán.*
- Látom, hogy igyekeznél, és látom, hogy van is tehetséged a technikák elleséséhez, de mintha félnél a kardodtól. Vagy a szalmabábútól. *vigyorog.*
- Meg ne bántódj, nem azért mondom. Egyedül vagy itt? *érdeklődik ezután.*
- Tanultál már kardozni? Megtisztelő, hogy úgy látom, próbálod az én mozdulataimat csinálni, de más fegyverünk van, ha jó a megfigyelésem, így a technika sem lehet ugyanolyan. *jegyzi meg a vége felé, még mindig leeresztett szablyákkal állva, a nő felé fordulva.*
*Nyw, miután jól megnézi magának a szép, vörös hajú leányt, úgy gondolja nem hozza még véletlenül se zavarba, már ha van rá lehetőség, és inkább törődik a saját dolgával. Neki is lát alaposan a gyakorláshoz. Nem szeretne szégyenben maradni, mint a múltkor Nuk előtt azzal az ugrással. Igaz, talán pont ez hozta össze őket végül, és lett az egészből egy kellemes kis sörözgetés, de azért talán még jobb lehetett volna, ha előtte is gyakorol már, és sikeresen viszi véghez a mozdulatot.
Eleinte most még csak suhintgat, forgatgat, nem is érinti igazán a bábút, csak a közelében állnak meg a pengék néha néha. Majd ahogyan érzi, hogy ma egészen jó formában van, belelendül. Pár perc elteltével pedig úgy véli, bele is fér már az egyik technika.
Egy egyszerűvel próbálkozik. Mindössze egy védekező-szúró pozícióval.
Jobb lábával lép ki az ellenfél, a rettegett szalmabábú felé, s miközben bal karjában feltartja a szablyát, vízszintesen, ezáltal kivédve egy láthatatlan, képzeletbeli ütést, jobbjával alatta egyenes kézzel előre szór, egyenesen a szalmabábú gyomrába. Majd a bemélyedő kard kissé lejjebb siklik, és kipereg néhány szalma a függőleges vágásból a földre. Egyfajta véletlen szimbolikaként a valóságbéli szerveket imitálva.*
- Véged... *mondja elszántan a férfi, majd kihúzza a kardot, és valami ösztöntől vezérelve oldalra pillant, s ekkor látja meg a nőt, aki egészen közel került hozzá azóta, és mintha az ő mozdulatait próbálná utánozni. Nem is tudja miért, de felszakad belőle egy kis nevetés... amit viszont próbál azonnal elfojtani, így csak olyan hangot ad ki végül, mintha félrenyelt volna. Megköszörüli a torkát, és széles vigyorral engedi le szablyáit, hogy oldalra biccentett fejjel nézze a lányt.
Tétovázik egy kicsit, majd úgy dönt... hát miért is ne? Na jó, ez nem is igazi döntés, inkább kérdés... de hát a válaszra nézve lényegtelen.*
- Ügyesen utánozod a mozdulatokat. De hiányzik belőle a szenvedély. *szólal meg végül, fennhangon. De csak annyira, hogy a nő hallhassa őt.*
- Ha megengeded, hogy szóljak... annyi volna a megjegyzésem, hogy úgy festesz, mint egy kislány, aki egy üres kondért kavargat fakanállal, és a mesterműnek titulált levegőt akarja végeredményül megetetni a szüleivel. *vigyorog. Persze nem bántásból mondja ezt, de hát ezek az ember népek annyira félre tudnak érteni mindent, hogy lehet, végül elcsattan egy pofon az arcán.*
- Látom, hogy igyekeznél, és látom, hogy van is tehetséged a technikák elleséséhez, de mintha félnél a kardodtól. Vagy a szalmabábútól. *vigyorog.*
- Meg ne bántódj, nem azért mondom. Egyedül vagy itt? *érdeklődik ezután.*
- Tanultál már kardozni? Megtisztelő, hogy úgy látom, próbálod az én mozdulataimat csinálni, de más fegyverünk van, ha jó a megfigyelésem, így a technika sem lehet ugyanolyan. *jegyzi meg a vége felé, még mindig leeresztett szablyákkal állva, a nő felé fordulva.*
6699. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2017-06-17 22:12:15
Üzenet elküldve: 2017-06-17 22:12:15
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 480
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 480
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Parden//
*Nae ugyan felfigyel arra, hogy a bozontos morogni kezd magában, de egy szavát nem érti. Az ezt követő rövid heherészésből, már arra következtet, hogy rá mondhatott valami szerinte vicceset, ezen a gondolaton pedig felbosszantja magát. Egy pillanatra ökölbe is szorul a keze, de hamar elterelődik a figyelme, ugyanis úgy hallotta mintha a férfi az imént többesszámban beszélt volna magáról. Vagy már csak ő ennyire süket?
Próbál azért odafigyelni, hogy mit ügyködik eközben a bozontos a számszeríjjal, de ahogy megismétli előző mondatát szemöldöke a homloka közepére kúszik. Most már biztos benne, hogy jól hallotta.*
-Na, a művelet felén túl is vagy. *pillant a horogba akasztott idegre. Különösebben nem akad fenn a két kérdés összefüggéstelenségén, azon már annál inkább, hogy azt mondja Parden "városőrségesek vagyunk".*
~Ez biztosan bolond.~
-Naesala Wynroris. Szintén városőr *mutatkozik be ő is. Nehezére esik, hogy ne tegyen fel valami gúnyos kérdést a fickónak az elmeállapotával kapcsolatban, de jobbnak látja befogni a száját, tekintve, hogy egy felajzott számszeríj van a másik kezében.
Inkább csak zavartalanul folytatja a rögtönzött tanórát.*
-Most emeld fel azt a ketyerét és célozz arra *mutat a céltáblára tőlük nem is olyan messze.*
//Parden//
*Nae ugyan felfigyel arra, hogy a bozontos morogni kezd magában, de egy szavát nem érti. Az ezt követő rövid heherészésből, már arra következtet, hogy rá mondhatott valami szerinte vicceset, ezen a gondolaton pedig felbosszantja magát. Egy pillanatra ökölbe is szorul a keze, de hamar elterelődik a figyelme, ugyanis úgy hallotta mintha a férfi az imént többesszámban beszélt volna magáról. Vagy már csak ő ennyire süket?
Próbál azért odafigyelni, hogy mit ügyködik eközben a bozontos a számszeríjjal, de ahogy megismétli előző mondatát szemöldöke a homloka közepére kúszik. Most már biztos benne, hogy jól hallotta.*
-Na, a művelet felén túl is vagy. *pillant a horogba akasztott idegre. Különösebben nem akad fenn a két kérdés összefüggéstelenségén, azon már annál inkább, hogy azt mondja Parden "városőrségesek vagyunk".*
~Ez biztosan bolond.~
-Naesala Wynroris. Szintén városőr *mutatkozik be ő is. Nehezére esik, hogy ne tegyen fel valami gúnyos kérdést a fickónak az elmeállapotával kapcsolatban, de jobbnak látja befogni a száját, tekintve, hogy egy felajzott számszeríj van a másik kezében.
Inkább csak zavartalanul folytatja a rögtönzött tanórát.*
-Most emeld fel azt a ketyerét és célozz arra *mutat a céltáblára tőlük nem is olyan messze.*
6698. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2017-06-17 12:20:21
Üzenet elküldve: 2017-06-17 12:20:21
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
//üdvözölnek a bíráskodók//
*Csendesen, udvariasan, egy megfontolt felnőtt látszatát keltve hallgatja Bertet, nem vág közbe, nem morog félhangosan. Kivár.*
-A példád nem teljesen megfelelő. A helyzet inkább olyan, mint mikor együtt élsz egy hölggyel, aki kihasznál, majd lelép mindazzal, amit tőled kapott. Persze legyinthetsz nagyvonalúan, de akár jogosan mondhatod is, hogy kéred vissza mindazt, vagy legalább egy részét annak, mit tőled kapott.
*Ez a része azonban nem olyan fontos az ügynek, hogy további szavakat fecséreljen rá. Bár azt még megjegyezné, hogy ő nem várna rózsákat, és még a kosárral is teljesen kibékülne az első éjszaka után.*
-Lenne még pár kérdésem, és meglátásom az ítélettel kapcsolatban.
*Most valamiért Fritchre pislog.*
-Ha a bíróság ezen elnéző, szinte már balzsamosan semmicske ítélettel most precedenst teremt, mégis mi fogja meggátolni az egységünkbe tartozó katonákat attól, hogy leszerelés helyett egyszerűen eljátsszák az elmebeteget? Avagy túlkapások, fegyelmi sértések után, miért ne hivatkoznának arra, hogy mentálisan kikészültek? Mi visszatartó erő maradt ezek után? Miért ne kínoznának foglyokat, miért ne ítélkeznének maguk agresszívan, miért tartanák be a kapott parancsot? Hiszen nincsenek hátrányos következmények, sőt, kifejezetten megéri a kötelékbe lépni, ha gyorsan akarnak nyerészkedni. És én magam, miért támogatnám a továbbiakban az alárendeltjeimet? Miért akarnék jól képzett, felszerelt harcosokat? Ha azok úgyis csak a maguk hasznát keresik, és képtelenek csapatban gondolkodni. Megértem, hogy egy beszámíthatatlan személy nem vonható teljes mértékben felelősségre, felteszem a Krenkataurba is csak épeszűket zárunk. Mindemellett hadnagyként kötelességünk úgy vizsgálni a dolgokat, hogy az a kötelékre se legyen hátrányos.
*Hagyja pár pillanatra ülepedni szavait a hadnagyokban, és most valahol örül, hogy nem egyszerű tanácstagokból áll a bíróság, hanem olyan személyekből, akik könnyedén átérezhetik az ítélet visszás voltát.*
-Kimenő csak a kötelék tagjainak jár, kérem a vádlott ítélet végrehajtásig való elzárását az artheniori törvények értelmében, és az ítélet nyilvános végrehajtását a főtéren.
*Kevéske módosítás, de talán arra épp elegendő, hogy több közkatona ne akarjon Aonról példát venni.*
*Csendesen, udvariasan, egy megfontolt felnőtt látszatát keltve hallgatja Bertet, nem vág közbe, nem morog félhangosan. Kivár.*
-A példád nem teljesen megfelelő. A helyzet inkább olyan, mint mikor együtt élsz egy hölggyel, aki kihasznál, majd lelép mindazzal, amit tőled kapott. Persze legyinthetsz nagyvonalúan, de akár jogosan mondhatod is, hogy kéred vissza mindazt, vagy legalább egy részét annak, mit tőled kapott.
*Ez a része azonban nem olyan fontos az ügynek, hogy további szavakat fecséreljen rá. Bár azt még megjegyezné, hogy ő nem várna rózsákat, és még a kosárral is teljesen kibékülne az első éjszaka után.*
-Lenne még pár kérdésem, és meglátásom az ítélettel kapcsolatban.
*Most valamiért Fritchre pislog.*
-Ha a bíróság ezen elnéző, szinte már balzsamosan semmicske ítélettel most precedenst teremt, mégis mi fogja meggátolni az egységünkbe tartozó katonákat attól, hogy leszerelés helyett egyszerűen eljátsszák az elmebeteget? Avagy túlkapások, fegyelmi sértések után, miért ne hivatkoznának arra, hogy mentálisan kikészültek? Mi visszatartó erő maradt ezek után? Miért ne kínoznának foglyokat, miért ne ítélkeznének maguk agresszívan, miért tartanák be a kapott parancsot? Hiszen nincsenek hátrányos következmények, sőt, kifejezetten megéri a kötelékbe lépni, ha gyorsan akarnak nyerészkedni. És én magam, miért támogatnám a továbbiakban az alárendeltjeimet? Miért akarnék jól képzett, felszerelt harcosokat? Ha azok úgyis csak a maguk hasznát keresik, és képtelenek csapatban gondolkodni. Megértem, hogy egy beszámíthatatlan személy nem vonható teljes mértékben felelősségre, felteszem a Krenkataurba is csak épeszűket zárunk. Mindemellett hadnagyként kötelességünk úgy vizsgálni a dolgokat, hogy az a kötelékre se legyen hátrányos.
*Hagyja pár pillanatra ülepedni szavait a hadnagyokban, és most valahol örül, hogy nem egyszerű tanácstagokból áll a bíróság, hanem olyan személyekből, akik könnyedén átérezhetik az ítélet visszás voltát.*
-Kimenő csak a kötelék tagjainak jár, kérem a vádlott ítélet végrehajtásig való elzárását az artheniori törvények értelmében, és az ítélet nyilvános végrehajtását a főtéren.
*Kevéske módosítás, de talán arra épp elegendő, hogy több közkatona ne akarjon Aonról példát venni.*
6697. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2017-06-17 08:44:15
Üzenet elküldve: 2017-06-17 08:44:15
ÚJ
![>Aoneer Hraefg Glimriorathan [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10718_1474303661_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//üdvözölnek a bíráskodók//
*Bólint és nagyon örül Bert hadnagy bölcsességének és ezen apró támogatásának. A kelleténél jobban belegondolva az udvarlásos hasonlatba kissé fura, hogy a pénzajánlatok nagyjából akkor szűntek meg mikor Aoneer láncra vert egy nőt, amiért a hadnagy érthetetlenül dühös a mai napig, és akkor nyilvánították őrültnek mikor kapcsolata lett Alyoval. Illetve külső szemlélő talán furcsállhatja, hogy a Ziana alatt szolgáló összes tiszt hím félvérekből tevődik össze, de ezek talán olyan dolgok amiket nem kéne szóvá tenni.
A lándzsája végleg elvész, a medalion pedig még vizsgálat alatt van, a vaspor sem lesz az övé. Egyedül Creton az aki zavarja, mi a frászt akarhat tőle az öreg? Persze elfogadható lenne a legtöbb ember számára, hogy egy telek egyszerűen csak egy telek. Semmit nem takar, semmit nem jelent, ha csak nem annyit, hogy így az őrség olcsóbban jön ki, és ha a bolond megint csinál valamit akkor már tudni fogják, hol keressék.*
-Igenis uram. *Ezt az ajánlatot már megtette korábban is, igaz akkor még úgy gondolta a vért amit hord, majd megvédi és megmenti ha bajba kerülne. Ez megint egy olyan dolog amit inkább nem emleget, mert ha így hitte akkor nem lett volna értelme lelőni a csapost. Mellesleg erről az ajánlatról akárcsak a Ziana által emlegetett aranyakról, nincs se szerződés, se jegyzék, még csak tanúk sincsenek. Tehát saját érvelése szerint nincs jogalapja a por megtartására.*
-Az ítélet végrehajtásáig szeretnék kimenőt kérni. *A gyertya és a gwuff kombinációjaként akár a szántók északi részén lévő telket is megnézheti holnap délig. Ami összességében nem lenne rossz, hisz akkor nem egy légvár lenne az amiről tárgyalnak.
Ha Bertnek és a díszes társaságnak már nincs több kérdés, vagy kijelenteni valója akkor Alyohoz lép, hisz ő talán még a büntetésénél is fontosabb téma gondolatainak viharában. De a lány már alszik, így csak mosolyogni tud és arcát, haját lágyan megsimítani, mielőtt elmenne, már ha ezt engedik. Vissza kéne adnia neki a kölcsönvett pénzt, sőt még többet is, de félne, hogy azzal csak az egyik őrségi ápoló kezére játszana.*
*Bólint és nagyon örül Bert hadnagy bölcsességének és ezen apró támogatásának. A kelleténél jobban belegondolva az udvarlásos hasonlatba kissé fura, hogy a pénzajánlatok nagyjából akkor szűntek meg mikor Aoneer láncra vert egy nőt, amiért a hadnagy érthetetlenül dühös a mai napig, és akkor nyilvánították őrültnek mikor kapcsolata lett Alyoval. Illetve külső szemlélő talán furcsállhatja, hogy a Ziana alatt szolgáló összes tiszt hím félvérekből tevődik össze, de ezek talán olyan dolgok amiket nem kéne szóvá tenni.
A lándzsája végleg elvész, a medalion pedig még vizsgálat alatt van, a vaspor sem lesz az övé. Egyedül Creton az aki zavarja, mi a frászt akarhat tőle az öreg? Persze elfogadható lenne a legtöbb ember számára, hogy egy telek egyszerűen csak egy telek. Semmit nem takar, semmit nem jelent, ha csak nem annyit, hogy így az őrség olcsóbban jön ki, és ha a bolond megint csinál valamit akkor már tudni fogják, hol keressék.*
-Igenis uram. *Ezt az ajánlatot már megtette korábban is, igaz akkor még úgy gondolta a vért amit hord, majd megvédi és megmenti ha bajba kerülne. Ez megint egy olyan dolog amit inkább nem emleget, mert ha így hitte akkor nem lett volna értelme lelőni a csapost. Mellesleg erről az ajánlatról akárcsak a Ziana által emlegetett aranyakról, nincs se szerződés, se jegyzék, még csak tanúk sincsenek. Tehát saját érvelése szerint nincs jogalapja a por megtartására.*
-Az ítélet végrehajtásáig szeretnék kimenőt kérni. *A gyertya és a gwuff kombinációjaként akár a szántók északi részén lévő telket is megnézheti holnap délig. Ami összességében nem lenne rossz, hisz akkor nem egy légvár lenne az amiről tárgyalnak.
Ha Bertnek és a díszes társaságnak már nincs több kérdés, vagy kijelenteni valója akkor Alyohoz lép, hisz ő talán még a büntetésénél is fontosabb téma gondolatainak viharában. De a lány már alszik, így csak mosolyogni tud és arcát, haját lágyan megsimítani, mielőtt elmenne, már ha ezt engedik. Vissza kéne adnia neki a kölcsönvett pénzt, sőt még többet is, de félne, hogy azzal csak az egyik őrségi ápoló kezére játszana.*
6696. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2017-06-17 07:29:04
Üzenet elküldve: 2017-06-17 07:29:04
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
//üdvözölnek a bíráskodók//
*Végighallgatja az érveléseket. Laor szavait csak egy halvány rosszalló pillantás kíséri, mondván, hogy ne hergelje a bolondot, a pénzek és felszerelések ügyében ennél többre kerül sor.*
-Nos ezen tények tudatában először is jogszerűen nem kérhető számon a leszerelten a támogatás összege, hiszen nem tett ígéretet a leszereléskori visszatérítésre.
*Kis szünetet tart.*
-Ez olyan, mintha én bebörtönöztetném a hölgyet akinek udvarlok, mert mikor kosarat kap tőlem, nem akarja kifizetni a neki ajándékozott rózsák árát.
*Mond egy példát is.*
-A fegyver mindezek mellett elkobzandó, amennyiben a kötelék igényt tart rá, egy mesterkard áráért átveheti azt, ebben az esetben Arthenior városától.
*Ugyebár, ha nincs tartozás, akkor nincs miből elengedni, veszélyes fegyverrel randalírozónak meg nem fog fizetni senki a fegyveréért.*
-A vaspor ebben az esetben pedig az őrségnél jobb kezekben lenne.
*Néz Aoneerre.*
-Tudnánk mire használni. Egyezzünk ki abban, hogy ezen részlet elhallgatását nem vesszük jegyzőkönyvbe, cserébe viszont a vaspor marad a raktárban.
*Kótne egyfajta alkut az enyhének tekinthető "hamis tanúzás" vádját belengetve.*
-Egyéb személyes tárgyait, mint az említett amulettet, ha az nem bizonyul veszélyesnek, természetesen elviheti.
*Végül rátér az Aoneer által fejtegetett utolsó, és Laor által elsőnek mondott témakörre.*
-A bíróság reménykedik abban, hogy az Ön állapota nem maradandó, ugyanakkor elég ideig volt állandó ahhoz, hogy az említett tisztségek betöltésére kiszámíthatatlansága miatt alkalmatlannak találjuk. Ezen döntésünk végleges.
*Persze olyan nincs, hogy végleges, de ebből Aoneer megtudhatja, hogy még ha most a világ legtisztább elmeállapotát is mutatná a külvilág felé, akkor sem döntenének másképp.*
-A vaspor ajándékozását a bíróság se nem szorgalmazná, se nem támogatná, így annak elajándékozása az Ön döntése szerint történjék, hadnagy.
*Jelenti ki Bert egyfajta zárszóként, láthatóan nagyon állna már fel, lezárván az ülést most már véglegesen is.*
*Végighallgatja az érveléseket. Laor szavait csak egy halvány rosszalló pillantás kíséri, mondván, hogy ne hergelje a bolondot, a pénzek és felszerelések ügyében ennél többre kerül sor.*
-Nos ezen tények tudatában először is jogszerűen nem kérhető számon a leszerelten a támogatás összege, hiszen nem tett ígéretet a leszereléskori visszatérítésre.
*Kis szünetet tart.*
-Ez olyan, mintha én bebörtönöztetném a hölgyet akinek udvarlok, mert mikor kosarat kap tőlem, nem akarja kifizetni a neki ajándékozott rózsák árát.
*Mond egy példát is.*
-A fegyver mindezek mellett elkobzandó, amennyiben a kötelék igényt tart rá, egy mesterkard áráért átveheti azt, ebben az esetben Arthenior városától.
*Ugyebár, ha nincs tartozás, akkor nincs miből elengedni, veszélyes fegyverrel randalírozónak meg nem fog fizetni senki a fegyveréért.*
-A vaspor ebben az esetben pedig az őrségnél jobb kezekben lenne.
*Néz Aoneerre.*
-Tudnánk mire használni. Egyezzünk ki abban, hogy ezen részlet elhallgatását nem vesszük jegyzőkönyvbe, cserébe viszont a vaspor marad a raktárban.
*Kótne egyfajta alkut az enyhének tekinthető "hamis tanúzás" vádját belengetve.*
-Egyéb személyes tárgyait, mint az említett amulettet, ha az nem bizonyul veszélyesnek, természetesen elviheti.
*Végül rátér az Aoneer által fejtegetett utolsó, és Laor által elsőnek mondott témakörre.*
-A bíróság reménykedik abban, hogy az Ön állapota nem maradandó, ugyanakkor elég ideig volt állandó ahhoz, hogy az említett tisztségek betöltésére kiszámíthatatlansága miatt alkalmatlannak találjuk. Ezen döntésünk végleges.
*Persze olyan nincs, hogy végleges, de ebből Aoneer megtudhatja, hogy még ha most a világ legtisztább elmeállapotát is mutatná a külvilág felé, akkor sem döntenének másképp.*
-A vaspor ajándékozását a bíróság se nem szorgalmazná, se nem támogatná, így annak elajándékozása az Ön döntése szerint történjék, hadnagy.
*Jelenti ki Bert egyfajta zárszóként, láthatóan nagyon állna már fel, lezárván az ülést most már véglegesen is.*
6695. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2017-06-16 19:50:51
Üzenet elküldve: 2017-06-16 19:50:51
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
//üdvözölnek a bíráskodók//
*A kérdés jogosságát nem vitatja.*
-Lehet. Csak várjátok ki a két napot, és ne itt csináljátok.
*Jelenti ki olyan természetességgel, mintha szemernyi abszurditás sem lenne feltételezésében.
A tárgyalás véleménye szerint jól halad, vagyis számára kedvezően a vitás részekre pedig kész feletekkel szolgálhat.*
-A kimutatásaim természetesen naprakészek, és általánosságban elmondható, hogy a zsoldon túli összegeket mások jelenlétében fizettem ki egységem tagjainak.
*Az, hogy beosztottjai nem tudtak arról, hogy a rendelkezésükre bocsátott plusz összeg kilépés, távozás után visszatérítendő nem csak az ő mulasztása, bármikor rákérdezhettek volna.
A lándzsával kapcsolatban sem érzékel valós problémát.*
-Véleményem szerint a parancsnok és én egy igen nagyvonalú gesztust tettünk a volt közlegény felé azzal, hogy a Vashegyre küldtük gyógyulni. Miként az elszámolás is írja, adott volt számára a lehetőség, hogy a felszerelést visszaszerezze, a parancsok újbóli megszegésével ő maga mondott le erről. Méltánytalannak tartanám, ha mindezek után még további türelmi időt engedélyeznénk számára. Ennek ellenére elismerem jogait a saját maga által ~az én pénzemből~ szerzett javakra.
*Vállát vonva teszi meg véleménye szerint igen nagy lelkű ajánlatát.*
-Saját költségen vállalom a lándzsa szétszereltetését, és ha szükségesnek gondoljátok a kard rész mágiájának hatástalanítását, ha erre lehetőség van, avagy a volt közlegény rendelkezésére bocsátom egy mesterkard árát.
*Így máris megspórolt Aonnak legalább kétezer aranyat. Azaz tartozik még százzal, de ki számolja?*
-Ha számodra így megfelel *fordul Bert felé* akkor igazán valós, nagy tételű tartozásról már nincs is szó.
*A fémpor említésére csak fejét rázza, neki aztán biztos nem kell.*
-Szeretném jelezni, hogy nem közönséges fémporról van szó, az értéke abban rejlik, hogy különösen könnyű, de erős páncélzat kovácsolható belőle.
*Hívja fel gyorsan a bíróság figyelmét Aon sumákolására.*
-Javaslom ajánljuk fel a vashegyieknek amiatt a tömérdek kellemetlenség miatt melyet a volt közlegénnyel kapcsolatban el kellett viselniük. Jelentős gesztus lenne, és kovácsuk biztosan a lehető legjobban használná fel.
*A kérdés jogosságát nem vitatja.*
-Lehet. Csak várjátok ki a két napot, és ne itt csináljátok.
*Jelenti ki olyan természetességgel, mintha szemernyi abszurditás sem lenne feltételezésében.
A tárgyalás véleménye szerint jól halad, vagyis számára kedvezően a vitás részekre pedig kész feletekkel szolgálhat.*
-A kimutatásaim természetesen naprakészek, és általánosságban elmondható, hogy a zsoldon túli összegeket mások jelenlétében fizettem ki egységem tagjainak.
*Az, hogy beosztottjai nem tudtak arról, hogy a rendelkezésükre bocsátott plusz összeg kilépés, távozás után visszatérítendő nem csak az ő mulasztása, bármikor rákérdezhettek volna.
A lándzsával kapcsolatban sem érzékel valós problémát.*
-Véleményem szerint a parancsnok és én egy igen nagyvonalú gesztust tettünk a volt közlegény felé azzal, hogy a Vashegyre küldtük gyógyulni. Miként az elszámolás is írja, adott volt számára a lehetőség, hogy a felszerelést visszaszerezze, a parancsok újbóli megszegésével ő maga mondott le erről. Méltánytalannak tartanám, ha mindezek után még további türelmi időt engedélyeznénk számára. Ennek ellenére elismerem jogait a saját maga által ~az én pénzemből~ szerzett javakra.
*Vállát vonva teszi meg véleménye szerint igen nagy lelkű ajánlatát.*
-Saját költségen vállalom a lándzsa szétszereltetését, és ha szükségesnek gondoljátok a kard rész mágiájának hatástalanítását, ha erre lehetőség van, avagy a volt közlegény rendelkezésére bocsátom egy mesterkard árát.
*Így máris megspórolt Aonnak legalább kétezer aranyat. Azaz tartozik még százzal, de ki számolja?*
-Ha számodra így megfelel *fordul Bert felé* akkor igazán valós, nagy tételű tartozásról már nincs is szó.
*A fémpor említésére csak fejét rázza, neki aztán biztos nem kell.*
-Szeretném jelezni, hogy nem közönséges fémporról van szó, az értéke abban rejlik, hogy különösen könnyű, de erős páncélzat kovácsolható belőle.
*Hívja fel gyorsan a bíróság figyelmét Aon sumákolására.*
-Javaslom ajánljuk fel a vashegyieknek amiatt a tömérdek kellemetlenség miatt melyet a volt közlegénnyel kapcsolatban el kellett viselniük. Jelentős gesztus lenne, és kovácsuk biztosan a lehető legjobban használná fel.
6694. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2017-06-16 18:39:46
Üzenet elküldve: 2017-06-16 18:39:46
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
//üdvözölnek a bíráskodók//
*Csak kapkodja a fejét az események ilyetén alakulásán. Mert mi az, hogy az elítélt bűnöző alkudozik a bíráival? Persze ha egyértelműbb az ítélet, akkor most nincs ez a polémia. Ha rajta múlik, akkor Aoneertől elveszik mindenét, egy szál gatyában kirakják a kapun kívül és mehet amerre lát. Akkor nincs vita. Igaz, ha a városnak még kapuja sincs, akkor ez problémás lehet.
Egyebekben egyetért a bírósággal, főleg ami a Kikötőt érintő kérdést illeti. Erre rá is bólint, aztán csak feltesz egy, az ügyhöz kapcsolódó kérdést.*
- Nem kéne vasra verni, vagy valami ilyesmi? *Természetesen az elítéltre gondol.* Elvégre beszámíthatatlan.
*Kicsit a fejét is csóválja, de ez inkább szól a tárgyaláson elhangzott, számára a fantasztikum kategóriájába tartozó összegeknek. Csak úgy repkednek az ezer aranyak. Ennyi pénz nincs is a világon. Kezdi úgy érezni, hogy a Városőrségnek kellett volna felajánlani értékes szolgálatait, mostanra vagyonos ember lehetne. És ha nem megy el az esze, márpedig nem megy el, akkor el sem veszti.
Egyebekben nem kíván semmit hozzátenni, talán jobb is lenne, ha indulna vissza a Vashegyre. De a korbácsolást nem szeretné kihagyni és Alyo is épp most szenderedik el. Azt nem tudja, hogy a lány is visszatér-e vele, vagy marad Aoneerrel és felverni sincs szíve. Pár pillanatig nézi, ahogy békésen szuszog, kicsit el is mosolyodik, aztán - ha nem tartóztatják - elhagyja a betegszobát.*
*Csak kapkodja a fejét az események ilyetén alakulásán. Mert mi az, hogy az elítélt bűnöző alkudozik a bíráival? Persze ha egyértelműbb az ítélet, akkor most nincs ez a polémia. Ha rajta múlik, akkor Aoneertől elveszik mindenét, egy szál gatyában kirakják a kapun kívül és mehet amerre lát. Akkor nincs vita. Igaz, ha a városnak még kapuja sincs, akkor ez problémás lehet.
Egyebekben egyetért a bírósággal, főleg ami a Kikötőt érintő kérdést illeti. Erre rá is bólint, aztán csak feltesz egy, az ügyhöz kapcsolódó kérdést.*
- Nem kéne vasra verni, vagy valami ilyesmi? *Természetesen az elítéltre gondol.* Elvégre beszámíthatatlan.
*Kicsit a fejét is csóválja, de ez inkább szól a tárgyaláson elhangzott, számára a fantasztikum kategóriájába tartozó összegeknek. Csak úgy repkednek az ezer aranyak. Ennyi pénz nincs is a világon. Kezdi úgy érezni, hogy a Városőrségnek kellett volna felajánlani értékes szolgálatait, mostanra vagyonos ember lehetne. És ha nem megy el az esze, márpedig nem megy el, akkor el sem veszti.
Egyebekben nem kíván semmit hozzátenni, talán jobb is lenne, ha indulna vissza a Vashegyre. De a korbácsolást nem szeretné kihagyni és Alyo is épp most szenderedik el. Azt nem tudja, hogy a lány is visszatér-e vele, vagy marad Aoneerrel és felverni sincs szíve. Pár pillanatig nézi, ahogy békésen szuszog, kicsit el is mosolyodik, aztán - ha nem tartóztatják - elhagyja a betegszobát.*
6693. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2017-06-16 18:05:28
Üzenet elküldve: 2017-06-16 18:05:28
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//üdvözölnek a bíráskodók//
- Az már régen meggyógyult volna, ha nem kellett volna a két mamlasz közé ugranom, hogy ne öljék meg egymást.
*dohog egy sort, bár a sérült bokájáról alapból is Aoneer tehet, hiszen ha nem löveti le magát, majd nem hagyja magára, akkor nem kell menekülnie valami részeg elől, aki a haláltusája megvívása közben végül ráesett. Tulajdonképpen mák, hogy nem nyomta agyon, vagy nem sérült meg ennél jobban.*
- És izé, khm.
*vakarja a fejét.*
- Prütykölni, azt lehet?
*Nem azért, mert csak és kizárólag a prütykölés körül forognak a gondolatai álló nap, pusztán csak azért, mert érdeklődik, hiszen végül is van némi összefüggés a prütykölés, meg e között az állapot között. Bár a prütykölést tökre lehet fekve művelni, és most mit tagadja, hogy szereti ezt művelni Aoneerrel?
Azok után, hogy kisült, hogy tényleg nincsen szó sem bányáról, sem pedig akasztásról, vagy nyaktilóról, így kicsit megnyugszik. Egy pillanatra mondjuk elgondolkodik azon, hogy Aoneer mi a fészkes fenéért nem fogja be, és hálás azért, hogy megmaradt az élete, de aztán lezárja annyival, hogy bolond. Mondjuk ő is éppen annyira, hogy szereti, hiszen éppen most bizonyosodott be az, hogy nem éppen egy életbiztosítás Aoneert szeretni. Kár, pedig Alyo kifejezetten azért vonzódik hozzá, mert olyan szép nagyra nőtt, a szép nagy fickóktól meg joggal várhatják a lányok el, hogy megvédjék őket. Alyo persze a második (sőt sok további) esély híve, és simán lehet, hogy Aoneer meg fejlődőképes, szóval egyelőre még nem kukázná, annál is inkább nem, mert ha a vörös nem téved, akkor csakugyan csináltak valamit, ami közös és ami összeköti őket valamilyen szinten.
Egy darabig a hátán fekszik, aztán az oldalára fordul, a tányér továbbra is ott van az ágyon, szinte rágömbölyödik, ahogyan felveszi a kényelmes magzatpózt. Nem tudja, hogy a vörös teájának a hatása-e, vagy simán a kimerültség miatt van-e, de érzi, hogy a pillái egykettőre elnehezülnek. Hamarosan pedig elnyomja az álom is, még annak dacára is, hogy holmi pénzen meg tárgyakon vitatkoznak mellette. Ha beáll a tárgyalásban egy pillanatnyi csend, akkor hallani egyenletes szuszogását, csámcsogását. Mondhatni, hogy édesdeden alszik, egyik keze az arca alatt, szája kissé kinyílva, arca alatt nyáltócsa gyűlik.*
- Az már régen meggyógyult volna, ha nem kellett volna a két mamlasz közé ugranom, hogy ne öljék meg egymást.
*dohog egy sort, bár a sérült bokájáról alapból is Aoneer tehet, hiszen ha nem löveti le magát, majd nem hagyja magára, akkor nem kell menekülnie valami részeg elől, aki a haláltusája megvívása közben végül ráesett. Tulajdonképpen mák, hogy nem nyomta agyon, vagy nem sérült meg ennél jobban.*
- És izé, khm.
*vakarja a fejét.*
- Prütykölni, azt lehet?
*Nem azért, mert csak és kizárólag a prütykölés körül forognak a gondolatai álló nap, pusztán csak azért, mert érdeklődik, hiszen végül is van némi összefüggés a prütykölés, meg e között az állapot között. Bár a prütykölést tökre lehet fekve művelni, és most mit tagadja, hogy szereti ezt művelni Aoneerrel?
Azok után, hogy kisült, hogy tényleg nincsen szó sem bányáról, sem pedig akasztásról, vagy nyaktilóról, így kicsit megnyugszik. Egy pillanatra mondjuk elgondolkodik azon, hogy Aoneer mi a fészkes fenéért nem fogja be, és hálás azért, hogy megmaradt az élete, de aztán lezárja annyival, hogy bolond. Mondjuk ő is éppen annyira, hogy szereti, hiszen éppen most bizonyosodott be az, hogy nem éppen egy életbiztosítás Aoneert szeretni. Kár, pedig Alyo kifejezetten azért vonzódik hozzá, mert olyan szép nagyra nőtt, a szép nagy fickóktól meg joggal várhatják a lányok el, hogy megvédjék őket. Alyo persze a második (sőt sok további) esély híve, és simán lehet, hogy Aoneer meg fejlődőképes, szóval egyelőre még nem kukázná, annál is inkább nem, mert ha a vörös nem téved, akkor csakugyan csináltak valamit, ami közös és ami összeköti őket valamilyen szinten.
Egy darabig a hátán fekszik, aztán az oldalára fordul, a tányér továbbra is ott van az ágyon, szinte rágömbölyödik, ahogyan felveszi a kényelmes magzatpózt. Nem tudja, hogy a vörös teájának a hatása-e, vagy simán a kimerültség miatt van-e, de érzi, hogy a pillái egykettőre elnehezülnek. Hamarosan pedig elnyomja az álom is, még annak dacára is, hogy holmi pénzen meg tárgyakon vitatkoznak mellette. Ha beáll a tárgyalásban egy pillanatnyi csend, akkor hallani egyenletes szuszogását, csámcsogását. Mondhatni, hogy édesdeden alszik, egyik keze az arca alatt, szája kissé kinyílva, arca alatt nyáltócsa gyűlik.*
6692. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2017-06-16 11:17:54
Üzenet elküldve: 2017-06-16 11:17:54
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 755
OOC üzenetek: 45
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 755
OOC üzenetek: 45
Játékstílus: Vakmerő
// Fakardok //
*Vöröslő képpel lengeti esetlenül a fa fegyvert. Hangos vihogás nem hallatszott az őrség emberei felől, ez már egy jó kezdet. Vagy épp szerencse.
Remekül elvan magában, ez így igaz, csak épp előre nem nagyon jut magányos esetlenségében. Persze nem számított arra, hogy a barakkba belépvén, két suhintás után az istenek által küldött dicsfény ragyogja körbe, egyúttal Lanawin legjobb harcosává avanzsál. De mikor elindult otthonról még nem vágta fejbe a valóság, vagyis az, hogy fogalma sincs, hol kellene kezdenie. Mégis csak magával kellett volna hoznia Svirt. De a fene egye meg, nem vinné rá a lélek, hogy akár csak felé bökjön kedvesének.
Rezignáltan lóbál egy kicsit, aztán körbenéz. Nem sokan járnak ma erre, úgy tűnik. Odébb, egy másik bábunál egy szikár elf férfi helyezkedik. A lány észre sem vette, mikor bejött.
Na ő, ő tud forgatni. Valami ilyesmit szeretett volna a vörös is, csak hát…
Lassan közelebb sompolyog, mintha csak a bábuk közt válogatna, melyik tűnik a legelvetemültebbnek, melyik lehet méltó ellenfél Rhebosse Dunos számára. Szeme sarkából közben a férfit figyeli. Na nem úgy nézi, ahogy a szende leányok az izmos katonákat, nem rebegteti a pilláit vagy mosolyog kacéran, de még csak nem is gyönyörködik. A mozdulatokat mustrálja és próbálja elemezni. Ha netán észre veszik, azért egy barátságos mosollyal biccent.
Maga is megáll egy kemény, ám élettelen ellenfél előtt, és csapkodni kezdi.
Kisvártatva belelendül és nagyobb suhintásokat visz bele, de bele lendül a másolásba is, észrevehetően az elf fickót próbálja már utánozni. Azzal a különbséggel, hogy neki közben fogalma sincs, mit csinál. De a bábu nem támad vissza, ami mindenképp jó jel.*
*Vöröslő képpel lengeti esetlenül a fa fegyvert. Hangos vihogás nem hallatszott az őrség emberei felől, ez már egy jó kezdet. Vagy épp szerencse.
Remekül elvan magában, ez így igaz, csak épp előre nem nagyon jut magányos esetlenségében. Persze nem számított arra, hogy a barakkba belépvén, két suhintás után az istenek által küldött dicsfény ragyogja körbe, egyúttal Lanawin legjobb harcosává avanzsál. De mikor elindult otthonról még nem vágta fejbe a valóság, vagyis az, hogy fogalma sincs, hol kellene kezdenie. Mégis csak magával kellett volna hoznia Svirt. De a fene egye meg, nem vinné rá a lélek, hogy akár csak felé bökjön kedvesének.
Rezignáltan lóbál egy kicsit, aztán körbenéz. Nem sokan járnak ma erre, úgy tűnik. Odébb, egy másik bábunál egy szikár elf férfi helyezkedik. A lány észre sem vette, mikor bejött.
Na ő, ő tud forgatni. Valami ilyesmit szeretett volna a vörös is, csak hát…
Lassan közelebb sompolyog, mintha csak a bábuk közt válogatna, melyik tűnik a legelvetemültebbnek, melyik lehet méltó ellenfél Rhebosse Dunos számára. Szeme sarkából közben a férfit figyeli. Na nem úgy nézi, ahogy a szende leányok az izmos katonákat, nem rebegteti a pilláit vagy mosolyog kacéran, de még csak nem is gyönyörködik. A mozdulatokat mustrálja és próbálja elemezni. Ha netán észre veszik, azért egy barátságos mosollyal biccent.
Maga is megáll egy kemény, ám élettelen ellenfél előtt, és csapkodni kezdi.
Kisvártatva belelendül és nagyobb suhintásokat visz bele, de bele lendül a másolásba is, észrevehetően az elf fickót próbálja már utánozni. Azzal a különbséggel, hogy neki közben fogalma sincs, mit csinál. De a bábu nem támad vissza, ami mindenképp jó jel.*
6691. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2017-06-15 22:48:19
Üzenet elküldve: 2017-06-15 22:48:19
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Fakardok //
*Valóban nem láthatta senki, Nyw legalábbis, a nő elrontott gyakorlatát. Habár ha látta volna sem röhögte volna ki. Vagy nem látványosan. Éppen, hogy van kedve.
Ám szerencsére még csak most érkezik a barakkhoz.
Kényelmes volt a második estéje is. Egészen kényelmes ahhoz mérten, ahogyan számított rá. Habár célja még mindig nem sok van, de már látja a fényt, és ez csak jót jelent.
Mindazonáltal a mai napra nem sok teendője akadt. Így hát végül itt köt ki a barakknál. Talán azért, mert valahol reménykedik benne, hogy összefut Nukkal. Egészen megkedvelte az óriás asszonyt, na meg tartozik neki egy sörrel. De a nőnek se híre se hamva. Biztosan talált valami munkát, amit neki, Nywnek, még mindig nem sikerült.*
- Ezekért kérek gyakorló fegyvereket. Minél hasonlóbbakat. A múltkor egészen jók voltak. *szól is a fiúnak a bejáratnál azon nyomban. Majd már adja is le szablyáit és tőrét, hogy kapjon helyettük életleneket. Egy biccentéssel köszöni meg, majd nagyot sóhajtva indul meg a gyakorlótér felé.
Nem lát túl sokakat. Néhány őr lézeng a stratégiai pontokon, és távolabb talán még edzegethetnek páran, de az ő tekintete egy vörösként akad meg. Valóban lemarad annak mozdulatáról, de nem kell gyakorolnia hozzá a nőnek, hogy felfigyeljen arra a gyönyörű, vaskos vörös hajzuhatagra. Ritkán látni ilyen szép sörényt.
De nem olyan ez a nap, hogy elkezdjen csak itt hölgyekkel flörtölgetni a barakk közepén. Úgy látszik, mintha a nő remekül el is volna magában, így ezért sem akarná csak úgy zavarni.
Inkább csak elindul egy közeli bábú felé, majd szokásához híven lepakol, ismét pihenőre ítéli a tőrt - legalábbis egy időre - és a két szablyát kezeiben forgatgatva indul meg lassan hátrálva, a bábúval farkasszemet nézve.*
- Hát ismét találkozunk, ősi ellenségem. *mondja leendő áldozatának. Most nincs túl sok ingerenciája rá, hogy ennél jobban belekössön. Forgat még párat a szablyákon, majd néhány egyszerű suhintással kezdi támadni amazt. Szívesen elkápráztatná a nem messze lévő kis vöröst harci tudásával, de Nuknál sem jött be az a mozdulat, amit próbált. Jobb várni vele, amíg felelevenít mindent magában, amit valaha tanult. Túlzottan elmacskásodtak már az izmai.*
*Valóban nem láthatta senki, Nyw legalábbis, a nő elrontott gyakorlatát. Habár ha látta volna sem röhögte volna ki. Vagy nem látványosan. Éppen, hogy van kedve.
Ám szerencsére még csak most érkezik a barakkhoz.
Kényelmes volt a második estéje is. Egészen kényelmes ahhoz mérten, ahogyan számított rá. Habár célja még mindig nem sok van, de már látja a fényt, és ez csak jót jelent.
Mindazonáltal a mai napra nem sok teendője akadt. Így hát végül itt köt ki a barakknál. Talán azért, mert valahol reménykedik benne, hogy összefut Nukkal. Egészen megkedvelte az óriás asszonyt, na meg tartozik neki egy sörrel. De a nőnek se híre se hamva. Biztosan talált valami munkát, amit neki, Nywnek, még mindig nem sikerült.*
- Ezekért kérek gyakorló fegyvereket. Minél hasonlóbbakat. A múltkor egészen jók voltak. *szól is a fiúnak a bejáratnál azon nyomban. Majd már adja is le szablyáit és tőrét, hogy kapjon helyettük életleneket. Egy biccentéssel köszöni meg, majd nagyot sóhajtva indul meg a gyakorlótér felé.
Nem lát túl sokakat. Néhány őr lézeng a stratégiai pontokon, és távolabb talán még edzegethetnek páran, de az ő tekintete egy vörösként akad meg. Valóban lemarad annak mozdulatáról, de nem kell gyakorolnia hozzá a nőnek, hogy felfigyeljen arra a gyönyörű, vaskos vörös hajzuhatagra. Ritkán látni ilyen szép sörényt.
De nem olyan ez a nap, hogy elkezdjen csak itt hölgyekkel flörtölgetni a barakk közepén. Úgy látszik, mintha a nő remekül el is volna magában, így ezért sem akarná csak úgy zavarni.
Inkább csak elindul egy közeli bábú felé, majd szokásához híven lepakol, ismét pihenőre ítéli a tőrt - legalábbis egy időre - és a két szablyát kezeiben forgatgatva indul meg lassan hátrálva, a bábúval farkasszemet nézve.*
- Hát ismét találkozunk, ősi ellenségem. *mondja leendő áldozatának. Most nincs túl sok ingerenciája rá, hogy ennél jobban belekössön. Forgat még párat a szablyákon, majd néhány egyszerű suhintással kezdi támadni amazt. Szívesen elkápráztatná a nem messze lévő kis vöröst harci tudásával, de Nuknál sem jött be az a mozdulat, amit próbált. Jobb várni vele, amíg felelevenít mindent magában, amit valaha tanult. Túlzottan elmacskásodtak már az izmai.*
6690. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2017-06-15 10:48:29
Üzenet elküldve: 2017-06-15 10:48:29
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//üdvözölnek a bíráskodók//
*Egyre idegesebb ahogy a hadnagy megjegyzése nyomán már a kiadandó pénzt, és a Creton által felajánlott szép kis vityillót is el akarják tőle szedni ám ennek jeleit nem igazán mutatja. Egyértelmű, hogy megint túlerővel néz szembe, méghozzá olyannal amivel nem szeret. Nem lándzsák és kardok azok amik előtte vannak, csak pöffeszkedő bírák és rosszakaró kollégák.*
-Nem értem a kisasszony miért kételkedik abban, hogy azon javakat melyeket "maga ajándékozott nekem" a sajátomnak tartok. Tekintve, hogy a fizetési kötelezettséget a vashegyi kiküldetésem napjáig nem is említették, irat, jegyzék, bármiféle kölcsönt, vagy visszatérítési igényt megformázó papíros nem készült az ügy kapcsán a pénz átadása előtt. Sem hónapokkal az után, szerintem jogosan kételkedem a visszatérítés jogalapjában. *Nem hiszi, hogy a vöröst mindez megingathatja, ő továbbra is egy bolondot lát Aoneerben aki csak zagyvál és hülyeségeket beszél. Az pedig, hogy van e rá oka, vagy sem az nem kérdés. Egész egyszerűen egy hadnagy egy orvos szava áll az övével szemben és ez bármely bíróságon elegendő érv valakinek a diliházba zárására.*
-Így a kérdés szerintem inkább az, van e bármi jogalapja a kisasszonynak az említett összeget számon kérnie, és van e bármiféle bizonyíték, erre a jogalapra. *Mert papírt ő nem írt alá, tanúval nem egyeztetett, csak eltette a pénzt azt gondolván ma is jó munkát végzett. Vagy azt megérdemli az után, hogy nem hagyta a hálátlan vörös ribancot a semmi közepén lidércek meg élőholtak csapdájába esni, elzárta a szárnyas bestiát mielőtt kitépné valakinek a torkát, vagy épp csak eleget kockáztatta aznapra a saját életét, hogy ez valamiféle honoráriumot jelentsen az őrség számára. De nem, olybá tűnik mindez csupán egy trükk volt arra, hogy még inkább odaláncolják az őrséghez. Csak azt nem érti mi ennek a trükknek a fedezete a hadnagya szaván kívül és vajon a kisasszony szava önmagában elég e. Mert ha elég akkor rögtön számon kérhetne rajta tízezer aranyat is.*
-A kiszámíthatatóságát sem a lándzsának, sem az amulettnek nem tudom garantálni, lévén mindkettő épp vizsgálat alatt áll. A vashegyi incidenst nem Ziana ajándéka, hanem az általam vásárolt, megáldatott, és a lándzsával összeillesztetett Artheniori mesterkard okozta. Az átalakítás a vashegyi törpe kovács munkája, az áldás a Synmirai Worenth mesteré. A kard nyolcszáz, az áldás ezer, a kovácsolás kétszáz kilencven aranyba került. És igen, katonai szempontból ez a legerősebb közelharci fegyver amiről valaha is álmodhattam. ~Hogy rohadnátok meg.~ *Ha úgy vesszük a lándzsa volt az első gyermeke. Valami amit igazán a sajátjának érzett és ami nem emberek, de a mindenható és legyőzhetetlennek hitt istenek ellen készült. Nem tudja elfogadni a gondolatot, hogy a mostani helyzetben egy ilyen eszközt csak úgy hatástalanítsanak. Ez nem csak tragédia, hanem gyalázat is volna.*
-Tragédiának érezném a hatástalanítását, és bármennyit ajánlanak érte azt személyes sértésként fogom felfogni. Ellenben ha jól értem, nemesi rangom végleges megvonásának, és fegyvereim elvételének oka nem a tetteimben, hanem elmeállapotomban keresendő. *Tér rá egy olyan pontra ami eléggé izgatja a fantáziáját. Hiszen ő bolond, és ha valamit tud az őrültekről az az, hogy az őrültek előbb vagy utóbb kigyógyulnak.*
-Melyre szintén nem vagyok hajlandó végleges és megváltoztathatatlan átokként tekinteni. Így hát amíg az említett szellemi és lelki problémák fennállnak, addig az említett "veszélyes" eszközöket önként az őrség tulajdonába ajánlom. Amíg ezen intézkedést nem sikerül okafogyottá tenni. *Legalábbis reméli, hogy Leanda még mindig az az elvtelen semmirekellő vajákos aminek megismerte, na meg, hogy a kisasszony még mindig vakon bízik benne, annak ellenére, hogy mind a ketten teljesen ellentétes hülyeségeket hangoztatnak.*
*Egyre idegesebb ahogy a hadnagy megjegyzése nyomán már a kiadandó pénzt, és a Creton által felajánlott szép kis vityillót is el akarják tőle szedni ám ennek jeleit nem igazán mutatja. Egyértelmű, hogy megint túlerővel néz szembe, méghozzá olyannal amivel nem szeret. Nem lándzsák és kardok azok amik előtte vannak, csak pöffeszkedő bírák és rosszakaró kollégák.*
-Nem értem a kisasszony miért kételkedik abban, hogy azon javakat melyeket "maga ajándékozott nekem" a sajátomnak tartok. Tekintve, hogy a fizetési kötelezettséget a vashegyi kiküldetésem napjáig nem is említették, irat, jegyzék, bármiféle kölcsönt, vagy visszatérítési igényt megformázó papíros nem készült az ügy kapcsán a pénz átadása előtt. Sem hónapokkal az után, szerintem jogosan kételkedem a visszatérítés jogalapjában. *Nem hiszi, hogy a vöröst mindez megingathatja, ő továbbra is egy bolondot lát Aoneerben aki csak zagyvál és hülyeségeket beszél. Az pedig, hogy van e rá oka, vagy sem az nem kérdés. Egész egyszerűen egy hadnagy egy orvos szava áll az övével szemben és ez bármely bíróságon elegendő érv valakinek a diliházba zárására.*
-Így a kérdés szerintem inkább az, van e bármi jogalapja a kisasszonynak az említett összeget számon kérnie, és van e bármiféle bizonyíték, erre a jogalapra. *Mert papírt ő nem írt alá, tanúval nem egyeztetett, csak eltette a pénzt azt gondolván ma is jó munkát végzett. Vagy azt megérdemli az után, hogy nem hagyta a hálátlan vörös ribancot a semmi közepén lidércek meg élőholtak csapdájába esni, elzárta a szárnyas bestiát mielőtt kitépné valakinek a torkát, vagy épp csak eleget kockáztatta aznapra a saját életét, hogy ez valamiféle honoráriumot jelentsen az őrség számára. De nem, olybá tűnik mindez csupán egy trükk volt arra, hogy még inkább odaláncolják az őrséghez. Csak azt nem érti mi ennek a trükknek a fedezete a hadnagya szaván kívül és vajon a kisasszony szava önmagában elég e. Mert ha elég akkor rögtön számon kérhetne rajta tízezer aranyat is.*
-A kiszámíthatatóságát sem a lándzsának, sem az amulettnek nem tudom garantálni, lévén mindkettő épp vizsgálat alatt áll. A vashegyi incidenst nem Ziana ajándéka, hanem az általam vásárolt, megáldatott, és a lándzsával összeillesztetett Artheniori mesterkard okozta. Az átalakítás a vashegyi törpe kovács munkája, az áldás a Synmirai Worenth mesteré. A kard nyolcszáz, az áldás ezer, a kovácsolás kétszáz kilencven aranyba került. És igen, katonai szempontból ez a legerősebb közelharci fegyver amiről valaha is álmodhattam. ~Hogy rohadnátok meg.~ *Ha úgy vesszük a lándzsa volt az első gyermeke. Valami amit igazán a sajátjának érzett és ami nem emberek, de a mindenható és legyőzhetetlennek hitt istenek ellen készült. Nem tudja elfogadni a gondolatot, hogy a mostani helyzetben egy ilyen eszközt csak úgy hatástalanítsanak. Ez nem csak tragédia, hanem gyalázat is volna.*
-Tragédiának érezném a hatástalanítását, és bármennyit ajánlanak érte azt személyes sértésként fogom felfogni. Ellenben ha jól értem, nemesi rangom végleges megvonásának, és fegyvereim elvételének oka nem a tetteimben, hanem elmeállapotomban keresendő. *Tér rá egy olyan pontra ami eléggé izgatja a fantáziáját. Hiszen ő bolond, és ha valamit tud az őrültekről az az, hogy az őrültek előbb vagy utóbb kigyógyulnak.*
-Melyre szintén nem vagyok hajlandó végleges és megváltoztathatatlan átokként tekinteni. Így hát amíg az említett szellemi és lelki problémák fennállnak, addig az említett "veszélyes" eszközöket önként az őrség tulajdonába ajánlom. Amíg ezen intézkedést nem sikerül okafogyottá tenni. *Legalábbis reméli, hogy Leanda még mindig az az elvtelen semmirekellő vajákos aminek megismerte, na meg, hogy a kisasszony még mindig vakon bízik benne, annak ellenére, hogy mind a ketten teljesen ellentétes hülyeségeket hangoztatnak.*
6689. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2017-06-15 10:04:29
Üzenet elküldve: 2017-06-15 10:04:29
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
//üdvözölnek a bíráskodók//
*A megjegyzések tömkelegét látva Bert int a többieknek, hogy el se kezdjenek pakolni. Marad még egy kevés megvitatni való.*
-Veszélyes fegyvernek számít jelen esetben mindazon tárgy, mely nagyobb kárt, vagy pusztítást tud okozni, mint egy a kovácsnál beszerezhető darab. Ide értve a mágikusan áldott, illetve kiszámíthatatlan természetű eszközöket, illetve robbanó- és méreganyagokat.
*Fejezi be a kifejtést.*
-Amennyiben egy fegyver ilyen hatása megerősíthetően megszűnt, úgy azt megtarthatja.
*Laor szavaira is érkezik felelet.*
-Az lenne a legüdvösebb.
*Bólint a két oldalú zárlatra.*
-Ugyanakkor míg a betérők szándékai lehetnek akár tisztesek is, a kijövők között sok agresszív bandita is lehet, ám amennyiben a Vashegy vezetése ennyire komolyan igyekszik eleget tenni az utak védelmére tett fogadalmának, mi ezt igen nagyra értékelendőnek tekintjük.
*Fejezi be szónoklatát. A kötelező kérés Cretontól ugyanis a bemenetet tiltaná, a kimenetről szó nem esik. Végül Ziana beadványáig is eljutnak két perc csendes, egyre ráncolódó homlokú tanulmányozás után Bert felnéz, és továbbadja az iratot újabb pár percre a másik kettőnek.*
-Nos, minthogy ez az irat nem volt birtokunkban a büntetés kiszabásánál, ez az ügy külön kategóriában tárgyalandó.
*Pillant a szőke, és most kifejezetten szótlan Kelyrire, hogy kezdjen új lapot.*
-Ezáltal kijelenthető, hogy Aoneer Hraefg Glimriorathan tartozik további ötezer-hétszáz arannyal Ziana Yedhir hadnagynak, mely a hadnagy önköltsége volt.
*Ezután a fegyverek témájára tér ki.*
-A kétes tulajdonú fegyverek elszámolása történjék a harmadik pontnak megfelelően, azaz a kötelék ezer arany fejében vegye át őket.
*Szüli meg végül a Bert szerint legjobb döntést maga Bert, hiszen a veszélyes fegyverek elkobzandók, akkor meg miért porosodjanak a raktárban, ha van rá egy már elfogadott procedúra, amiért cserébe az őrség egy köteléke kezébe is kerülhet.*
-A tartozás megfizetésére annak nagysága és a leszerelés hirtelensége miatt egy hat határidőt szabok, az ezután fennmaradó befizetetlen összeg lopottnak minősül, és a törvényben olvasható büntetés a kiszabandó.
*Mondja, mint egy igazi jogtudor. Aoneer utolsó kérdésére, miszerint magáénak tudhatja-e a felszereléseket és a vasport így felel.*
-A vizsgált tárgyakat tehát az őrség veszi át, a vaspor elvitele ellen van-e bárkinek ellenvetése?
*Kérdezi Zianára nézve, hiszen egy zsák vaspor szinte nevetségesen hangzik, még ha Bert sejti is, hogy inkább a zsákmány mivolta az értékesebb benne, mint maga a zsák.*
-A fenti ötezer-hétszáz arany befizetésének kötelezetsége ellen szóló tényről van-e bárkinek tudomása?
*Teszi fel a kérdést, mielőtt hadbíróságilag is megerősítené Ziana kimutatását.*
*A megjegyzések tömkelegét látva Bert int a többieknek, hogy el se kezdjenek pakolni. Marad még egy kevés megvitatni való.*
-Veszélyes fegyvernek számít jelen esetben mindazon tárgy, mely nagyobb kárt, vagy pusztítást tud okozni, mint egy a kovácsnál beszerezhető darab. Ide értve a mágikusan áldott, illetve kiszámíthatatlan természetű eszközöket, illetve robbanó- és méreganyagokat.
*Fejezi be a kifejtést.*
-Amennyiben egy fegyver ilyen hatása megerősíthetően megszűnt, úgy azt megtarthatja.
*Laor szavaira is érkezik felelet.*
-Az lenne a legüdvösebb.
*Bólint a két oldalú zárlatra.*
-Ugyanakkor míg a betérők szándékai lehetnek akár tisztesek is, a kijövők között sok agresszív bandita is lehet, ám amennyiben a Vashegy vezetése ennyire komolyan igyekszik eleget tenni az utak védelmére tett fogadalmának, mi ezt igen nagyra értékelendőnek tekintjük.
*Fejezi be szónoklatát. A kötelező kérés Cretontól ugyanis a bemenetet tiltaná, a kimenetről szó nem esik. Végül Ziana beadványáig is eljutnak két perc csendes, egyre ráncolódó homlokú tanulmányozás után Bert felnéz, és továbbadja az iratot újabb pár percre a másik kettőnek.*
-Nos, minthogy ez az irat nem volt birtokunkban a büntetés kiszabásánál, ez az ügy külön kategóriában tárgyalandó.
*Pillant a szőke, és most kifejezetten szótlan Kelyrire, hogy kezdjen új lapot.*
-Ezáltal kijelenthető, hogy Aoneer Hraefg Glimriorathan tartozik további ötezer-hétszáz arannyal Ziana Yedhir hadnagynak, mely a hadnagy önköltsége volt.
*Ezután a fegyverek témájára tér ki.*
-A kétes tulajdonú fegyverek elszámolása történjék a harmadik pontnak megfelelően, azaz a kötelék ezer arany fejében vegye át őket.
*Szüli meg végül a Bert szerint legjobb döntést maga Bert, hiszen a veszélyes fegyverek elkobzandók, akkor meg miért porosodjanak a raktárban, ha van rá egy már elfogadott procedúra, amiért cserébe az őrség egy köteléke kezébe is kerülhet.*
-A tartozás megfizetésére annak nagysága és a leszerelés hirtelensége miatt egy hat határidőt szabok, az ezután fennmaradó befizetetlen összeg lopottnak minősül, és a törvényben olvasható büntetés a kiszabandó.
*Mondja, mint egy igazi jogtudor. Aoneer utolsó kérdésére, miszerint magáénak tudhatja-e a felszereléseket és a vasport így felel.*
-A vizsgált tárgyakat tehát az őrség veszi át, a vaspor elvitele ellen van-e bárkinek ellenvetése?
*Kérdezi Zianára nézve, hiszen egy zsák vaspor szinte nevetségesen hangzik, még ha Bert sejti is, hogy inkább a zsákmány mivolta az értékesebb benne, mint maga a zsák.*
-A fenti ötezer-hétszáz arany befizetésének kötelezetsége ellen szóló tényről van-e bárkinek tudomása?
*Teszi fel a kérdést, mielőtt hadbíróságilag is megerősítené Ziana kimutatását.*
6688. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2017-06-14 20:41:38
Üzenet elküldve: 2017-06-14 20:41:38
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
//üdvözölnek a bíráskodók//
*Mivel a beteg hajlandóságot mutat az együttműködésre a válaszok sem oly flegmán érkeznek.*
-Reményeim szerint a két nap elegendő ahhoz, hogy a bokád rendbe jöjjön, a szervezeted pedig megerősödjön. Ha a görcsök már nem jelentkeznek, és vérzés sem lép fel addig bátran visszatérhetsz a Vashegyre. Javaslom viszont, hogy a továbbiakban is figyelj oda magadra. Nem kell kilenc hónapig párnák között feküdnöd, de óvatosan, apránként terheld magad. A fehér-fagyöngy teát fogyaszd, és kérd ki Lea tanácsait.
*Személy szerint bízik a Szellemjáró tudásában, nem úgy, mint Aoneer, épp ezért egy gúnyos kis félmosollyal sandít a közlegényre.
A hadnagyok visszatértével kérés nélkül foglalja el iménti helyét a kikészített székek egyikén. Figyelmesen hallgat, a gyilkosság, nem gyilkosság kérdésköre a legkevésbé sem érdekli, ő a parancsszegést tartja súlyosabbnak. Az ítéletet pedig túl enyhének, de ez nem meglepő ismerve Creton lágyszívűségét Aoneer irányába. Számára most a lényeg, megszabadulni az őrült harcostól, és megőrizni saját befektetéseit.*
-Mindezeken felül a közlegény tartozik nekem ötezer-hétszáz arannyal, arra is igény tartok.
*Jelenti be bűbájos mosollyal, és nyújtja át máris Bert számára annak a költségvetésnek a másolatát, mely Aon kérésére készült.*
-Így ha jól számolom, még a közlegény tartozik nekünk kétezer-száz arannyal.
*Na ki a legnagyobb alkudozó Artheniorban?*
-A vashegyi incidens is bizonyította, hogy az a lándzsa, mit magam ajándékoztam a közlegénynek veszélyesnek minősíthető. Az számomra kétséges, hogy egyúttal saját tulajdonának is tarthatná. Én az egységem tagjait támogatom, jutalmazom. Leszerelteket nem.
*A thargok dolga, a thargok dolga, Ziát nem érinti, így nem is érdekli. Aon megjegyzésén azért felkapja fejét, és önkéntelenül vigyorodik el.*
-Felteszem Nok őrmester jelentette volna az esetet, ha valóban lefoglalás útján próbált volna az őrség bármely tagja felszereléshez jutni.
*Mivel a beteg hajlandóságot mutat az együttműködésre a válaszok sem oly flegmán érkeznek.*
-Reményeim szerint a két nap elegendő ahhoz, hogy a bokád rendbe jöjjön, a szervezeted pedig megerősödjön. Ha a görcsök már nem jelentkeznek, és vérzés sem lép fel addig bátran visszatérhetsz a Vashegyre. Javaslom viszont, hogy a továbbiakban is figyelj oda magadra. Nem kell kilenc hónapig párnák között feküdnöd, de óvatosan, apránként terheld magad. A fehér-fagyöngy teát fogyaszd, és kérd ki Lea tanácsait.
*Személy szerint bízik a Szellemjáró tudásában, nem úgy, mint Aoneer, épp ezért egy gúnyos kis félmosollyal sandít a közlegényre.
A hadnagyok visszatértével kérés nélkül foglalja el iménti helyét a kikészített székek egyikén. Figyelmesen hallgat, a gyilkosság, nem gyilkosság kérdésköre a legkevésbé sem érdekli, ő a parancsszegést tartja súlyosabbnak. Az ítéletet pedig túl enyhének, de ez nem meglepő ismerve Creton lágyszívűségét Aoneer irányába. Számára most a lényeg, megszabadulni az őrült harcostól, és megőrizni saját befektetéseit.*
-Mindezeken felül a közlegény tartozik nekem ötezer-hétszáz arannyal, arra is igény tartok.
*Jelenti be bűbájos mosollyal, és nyújtja át máris Bert számára annak a költségvetésnek a másolatát, mely Aon kérésére készült.*
-Így ha jól számolom, még a közlegény tartozik nekünk kétezer-száz arannyal.
*Na ki a legnagyobb alkudozó Artheniorban?*
-A vashegyi incidens is bizonyította, hogy az a lándzsa, mit magam ajándékoztam a közlegénynek veszélyesnek minősíthető. Az számomra kétséges, hogy egyúttal saját tulajdonának is tarthatná. Én az egységem tagjait támogatom, jutalmazom. Leszerelteket nem.
*A thargok dolga, a thargok dolga, Ziát nem érinti, így nem is érdekli. Aon megjegyzésén azért felkapja fejét, és önkéntelenül vigyorodik el.*
-Felteszem Nok őrmester jelentette volna az esetet, ha valóban lefoglalás útján próbált volna az őrség bármely tagja felszereléshez jutni.
6687. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2017-06-13 14:10:47
Üzenet elküldve: 2017-06-13 14:10:47
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Ult Ghalar//
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz!//
- Ó, én roppant elkötelezett egyénnek vallom magam! Mellesleg ahogy mondtam, tényleg nincsenek nagy igényeim a munkakörülményeket illetően.
*Ha valaki, Harlien nagyon érzi az iróniát, de persze ki nem. Mellesleg legtöbbször még szívesebben is elegyedik szóba olyan személyekkel, akiknek szavajárása hasonló mint az övé. Ettől eltekintve persze még mindig jobban örül a saját társaságának mint bárki másénak.*
- Elképesztő. Sejtettem hogy ezekben a dolgokban érdekelt az Őrség. Egyébként én a helyedben naplót vezetnék arról hány segget rúgtam már szét a pályám során. Házi versenyeket nem rendeztek?
*Kétség sem fér ahhoz, hogy Harlien inkább a gyávábbak közé tartozik. Ha lehet, szép ívesen megkerüli az efféle nyílt konfliktusokat és inkább nem rúgja szét a seggeket. Maximum hátulról, sunyiban képes átvágni tőrével egy-két fontosabb eret vagy belső szervet, de ilyen is rég volt már, meg hát nem is mindig sikerült. Lényeg a lényeg, inkább egy testhezállóbb pozícióra kíván jelentkezni, magyarán spiclinek. Ha meg valami csoda folytán mégis máshová osztanák be, akkor azt az esetet bizony az "így jártam" kategóriába lehetne besorolni.
Hamarosan megérkeznek az iroda elé, Ult bekopog, majd szépen be is lépnek. A leányzó és a bent üldögélő, látszólag középkorú ember között szóváltás veszi kezdetét. Közben kicsit modortalanul bele is vág kettejük beszédébe, egy igen nyilvánvaló kijelentéssel.*
- Áh, szóval maga őrmester! Még egy olyat. *Összehúzza a szemeit.* Mutatványos? Ezt mifelénk egyéniségnek hívják.
*~Még beszól!~
Szívesen beszólna ő is, de jobbnak látja elharapni a nyelvét. Végighallgatja az alacsony emberke mondandóját, valamelyest örömteli érzéssel hogy lenézhet rá.*
- Hogy én? *Egyik kezét magabiztosan a csípőjére helyezi a litánia végeztével, a másikkal kérdőn a mellkasára mutat.* Visszalépni? Ugyan, szeretek veszélyesen élni. Az elhangzottakat tudomásul vettem.
*Most ő néz kérdő ábrázattal az őrmesterre, várva a további tájékoztató jellegű mondandóra.*
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz!//
- Ó, én roppant elkötelezett egyénnek vallom magam! Mellesleg ahogy mondtam, tényleg nincsenek nagy igényeim a munkakörülményeket illetően.
*Ha valaki, Harlien nagyon érzi az iróniát, de persze ki nem. Mellesleg legtöbbször még szívesebben is elegyedik szóba olyan személyekkel, akiknek szavajárása hasonló mint az övé. Ettől eltekintve persze még mindig jobban örül a saját társaságának mint bárki másénak.*
- Elképesztő. Sejtettem hogy ezekben a dolgokban érdekelt az Őrség. Egyébként én a helyedben naplót vezetnék arról hány segget rúgtam már szét a pályám során. Házi versenyeket nem rendeztek?
*Kétség sem fér ahhoz, hogy Harlien inkább a gyávábbak közé tartozik. Ha lehet, szép ívesen megkerüli az efféle nyílt konfliktusokat és inkább nem rúgja szét a seggeket. Maximum hátulról, sunyiban képes átvágni tőrével egy-két fontosabb eret vagy belső szervet, de ilyen is rég volt már, meg hát nem is mindig sikerült. Lényeg a lényeg, inkább egy testhezállóbb pozícióra kíván jelentkezni, magyarán spiclinek. Ha meg valami csoda folytán mégis máshová osztanák be, akkor azt az esetet bizony az "így jártam" kategóriába lehetne besorolni.
Hamarosan megérkeznek az iroda elé, Ult bekopog, majd szépen be is lépnek. A leányzó és a bent üldögélő, látszólag középkorú ember között szóváltás veszi kezdetét. Közben kicsit modortalanul bele is vág kettejük beszédébe, egy igen nyilvánvaló kijelentéssel.*
- Áh, szóval maga őrmester! Még egy olyat. *Összehúzza a szemeit.* Mutatványos? Ezt mifelénk egyéniségnek hívják.
*~Még beszól!~
Szívesen beszólna ő is, de jobbnak látja elharapni a nyelvét. Végighallgatja az alacsony emberke mondandóját, valamelyest örömteli érzéssel hogy lenézhet rá.*
- Hogy én? *Egyik kezét magabiztosan a csípőjére helyezi a litánia végeztével, a másikkal kérdőn a mellkasára mutat.* Visszalépni? Ugyan, szeretek veszélyesen élni. Az elhangzottakat tudomásul vettem.
*Most ő néz kérdő ábrázattal az őrmesterre, várva a további tájékoztató jellegű mondandóra.*
6686. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2017-06-13 11:29:52
Üzenet elküldve: 2017-06-13 11:29:52
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//üdvözölnek a bíráskodók//
*Azok után, hogy végre tud pisilni (relatíve magányban) egy fokkal jobban érzi magát. A megérkező ételt kétkedve méregeti, még túl élénken él az emlékei között az előző pár róka. Rossz volt, a sütemény viszont jól néz ki, biztos finom is, de visszafelé biztosan borzalmas íze lenne. Ráadásul kellőképpen ideges is ahhoz, hogy ne nagyon tudjon enni. Csak csipeget. A teát viszont elszopogatja.*
- Hadnagy. Izé, én... Kösz.
*Alyora sok mindent lehet mondani, azt viszont nem, hogy képtelen lenne a hálára. Ő nagyon hálás azért a teáért, ami nagyjából elmulasztotta a görcseit, a diagnózisért ugyan nem annyira, sőt továbbra is szkeptikus. A vöröstől, meg a rideg stílusától pedig a frász töri ki, de a fájdalom elűzéséért komolyan hálás, és nem rest megköszönni.*
- És ha most itt fekszem két napig, akkor mi lesz két nap után? Hazamegyek és megy minden a régiben?
*Még két órája sem fekszik, de máris nagyon megviseli. Lehet ezt hisztinek nevezni, de valószínűsíthetően többen vannak azok, akiket kiakasztana az, hogy idegen helyen kényszerülnek egy idegen ágyba. Még ha egy kedvére való fogadót választhatott volna, de nem ő egy gyógyszerszagú gyengélkedőbe kényszerült, amit ráadásul egy csomó idegennel is meg kell osszon. Nem csoda, hogy nehezen viseli, és még nincs két egész órája, hogy itt fekszik. Persze nyilvánvalónak tűnik az is, hogy ha a vörös diagnózisa helyes, akkor semmi nem mehet a régiben tovább, de csak nem köti hónapokra ágyhoz, mert azt nem bírná elviselni.
Az evéssel elvan addig, míg a bíróság visszatér, hogy kihirdesse az ítéletet. Felhúzott térddel ül az ágyon, a térdén támasztva a tányért, de ezt félrerakja, mikor megkezdik a kihirdetést. Eddigre kívülről már tökéletesen fásultnak látszik, viszont újra hányingerrel küzd, de ez ezúttal csak az izgalom számlájára írható. Aggódik, hiszen a hadnagy holmi akasztást emlegetett. A vérnyomása az egekben van és szinte alig jut el hozzá az ítélet, mert annyira zakatol a vér a fülében. Azt persze meghallja, hogy sem akasztásról, de még bányáról sem esik szó. Nem mintha a korbácsolás annyira kecsegtető lenne, de abba ritkán halnak bele az emberek, legalábbis tizenötbe ritkán, mondjuk könnyen gondol ilyeneket, mert őt még soha nem korbácsolták meg, noha Dharren számtalanszor fenyegette a népet azzal, hogy előkapja az ostorát, de sosem tette meg. Mindenesetre tényleg óriási kő gördül le a szívéről, a büntetés többi részét meg sem hallja, mert igazából teljesen lényegtelen. Muszáj hátradőljön az ágyon, mert már az ájulás kerülgeti az izgalomtól, csukott szemmel próbálja normalizálni a vérnyomását, szeme azonban kipattan, mikor a nevét hallja. A beszélő felé fordítja a fejét. Bólint. Tökéletesen tisztában van vele, hogy senki nem fogja rajta ezt behajtani, ezért kár is lenne ehhez a témához hozzászóljon. Vagy bármelyik másikhoz.*
*Azok után, hogy végre tud pisilni (relatíve magányban) egy fokkal jobban érzi magát. A megérkező ételt kétkedve méregeti, még túl élénken él az emlékei között az előző pár róka. Rossz volt, a sütemény viszont jól néz ki, biztos finom is, de visszafelé biztosan borzalmas íze lenne. Ráadásul kellőképpen ideges is ahhoz, hogy ne nagyon tudjon enni. Csak csipeget. A teát viszont elszopogatja.*
- Hadnagy. Izé, én... Kösz.
*Alyora sok mindent lehet mondani, azt viszont nem, hogy képtelen lenne a hálára. Ő nagyon hálás azért a teáért, ami nagyjából elmulasztotta a görcseit, a diagnózisért ugyan nem annyira, sőt továbbra is szkeptikus. A vöröstől, meg a rideg stílusától pedig a frász töri ki, de a fájdalom elűzéséért komolyan hálás, és nem rest megköszönni.*
- És ha most itt fekszem két napig, akkor mi lesz két nap után? Hazamegyek és megy minden a régiben?
*Még két órája sem fekszik, de máris nagyon megviseli. Lehet ezt hisztinek nevezni, de valószínűsíthetően többen vannak azok, akiket kiakasztana az, hogy idegen helyen kényszerülnek egy idegen ágyba. Még ha egy kedvére való fogadót választhatott volna, de nem ő egy gyógyszerszagú gyengélkedőbe kényszerült, amit ráadásul egy csomó idegennel is meg kell osszon. Nem csoda, hogy nehezen viseli, és még nincs két egész órája, hogy itt fekszik. Persze nyilvánvalónak tűnik az is, hogy ha a vörös diagnózisa helyes, akkor semmi nem mehet a régiben tovább, de csak nem köti hónapokra ágyhoz, mert azt nem bírná elviselni.
Az evéssel elvan addig, míg a bíróság visszatér, hogy kihirdesse az ítéletet. Felhúzott térddel ül az ágyon, a térdén támasztva a tányért, de ezt félrerakja, mikor megkezdik a kihirdetést. Eddigre kívülről már tökéletesen fásultnak látszik, viszont újra hányingerrel küzd, de ez ezúttal csak az izgalom számlájára írható. Aggódik, hiszen a hadnagy holmi akasztást emlegetett. A vérnyomása az egekben van és szinte alig jut el hozzá az ítélet, mert annyira zakatol a vér a fülében. Azt persze meghallja, hogy sem akasztásról, de még bányáról sem esik szó. Nem mintha a korbácsolás annyira kecsegtető lenne, de abba ritkán halnak bele az emberek, legalábbis tizenötbe ritkán, mondjuk könnyen gondol ilyeneket, mert őt még soha nem korbácsolták meg, noha Dharren számtalanszor fenyegette a népet azzal, hogy előkapja az ostorát, de sosem tette meg. Mindenesetre tényleg óriási kő gördül le a szívéről, a büntetés többi részét meg sem hallja, mert igazából teljesen lényegtelen. Muszáj hátradőljön az ágyon, mert már az ájulás kerülgeti az izgalomtól, csukott szemmel próbálja normalizálni a vérnyomását, szeme azonban kipattan, mikor a nevét hallja. A beszélő felé fordítja a fejét. Bólint. Tökéletesen tisztában van vele, hogy senki nem fogja rajta ezt behajtani, ezért kár is lenne ehhez a témához hozzászóljon. Vagy bármelyik másikhoz.*
6685. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2017-06-12 23:20:10
Üzenet elküldve: 2017-06-12 23:20:10
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//üdvözölnek a bíráskodók//
-Nem dohányzom. *Csak ennyit mond aztán ha minden jól megy már nem mond semmit. Egyáltalán nem múlt ki belőle a tűz mely Laor torkának kitépésére sarkallja, és nagyon szeretne egy olyan társadalomban élni ami ezt megengedi neki.
Sokáig tart mire visszakerülnek az orvosi szobába, és egy pillanatra már gyűl is a gombóc a torkában, aztán ez el is múlik amint a büntetését sorolják. Sóhajtana is, ha nem félne egy kicsit, hogy hadnagya számára ez az egész túlságosan is egyszerűnek és gyenge büntetésnek tűnik majd. Kezdve azzal, hogy a bíróság egészen másképp állapítja meg az elvihető pénzének mennyiségét mint azt a vörös korábban, befejezve azzal, hogy az az istenverte ló végül szóba sem került. Pedig szerinte még mindig ez a legnagyobb kár amit a városi őrségnek okozott, illetve ő felajánlotta, hogy kifizeti mellyel a bíróság nem kezdett semmit.*
-Kérném a bíróságot, hogy írja le mi minősül "veszélyes tárgynak", és mit értenek ezek hatástalanítása alatt. *Ez a kifejezésmód neki egyszerűen bűzlik. Például a náluk lévő alabárdját most csak ezért kicsorbítják, aztán majd éleztetheti újra az első kováccsal akit talál? Eltöretik a még el sem készült íját, és eltompítják a kovács kalapácsa alatt lévő nyilait? Nagyon érdekelné miként tervezne a bíróság hatástalanítani mondjuk egy ólmosbotot, vagy egy buzogányt, de valószínűleg a nagyérdeműnek van erre az egészre valami értelmes válasza.*
-Belépésem óta az őrség raktárából rekviráltam a számszeríj lövedékeket, a jelenleg is meglévő darabokat megtalálják a leadott felszerelésem között. Továbbá még egyszer felhívnám a figyelmet az események alatt elvesztett hátasra. *Csak nem lehet az olyan drága, és őt senki ne vádolja azzal, hogy sunnyog, vagy sumákol.*
-Úgyszintén a templomi vizsgálatok alatt álló lándzsára és amulettre. Valamint a barakkban tárolt nagy zsák fémporra, melyeket eddig saját tulajdonomnak neveztem, és elvinném, amennyiben ez lehetséges. *Mert franc tudja lehetséges e. Ha ezek már nem az övéi akkor arról szeretne tudni, ha meg még mindig tulajdonának tudhatja mindezeket akkor érdeklődne mit mondanak azok a papok a templomban. Elvégre ez közel hadititok.
Laor szavaiból úgy veszi ki, hogy a vashegy maradéktalanul, és ropogásig szétnyitott lábakkal hajlandó aláfeküdni a város akaratának és kéréseinek. Vagy épp csak az ő szájából hangzik minden így.
Alyo büntetése kapcsán kérdően pislog. Nem érti ez az ajánlás a vashegy felé mennyire volt erős.*
-Az ajánlat elfogadása kapcsán az ítélet végrehajtásáig gondolkodási időt kérek. *Ha meg nem kap hát elutasítja. Látatlanban telket vásárolni egy nagyon ostoba dolog, főleg ha utána nem talál olyan bolondot akinek eladhatja.*
A hozzászólás írója (Aoneer Hraefg Glimriorathan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.06.12 23:22:02
-Nem dohányzom. *Csak ennyit mond aztán ha minden jól megy már nem mond semmit. Egyáltalán nem múlt ki belőle a tűz mely Laor torkának kitépésére sarkallja, és nagyon szeretne egy olyan társadalomban élni ami ezt megengedi neki.
Sokáig tart mire visszakerülnek az orvosi szobába, és egy pillanatra már gyűl is a gombóc a torkában, aztán ez el is múlik amint a büntetését sorolják. Sóhajtana is, ha nem félne egy kicsit, hogy hadnagya számára ez az egész túlságosan is egyszerűnek és gyenge büntetésnek tűnik majd. Kezdve azzal, hogy a bíróság egészen másképp állapítja meg az elvihető pénzének mennyiségét mint azt a vörös korábban, befejezve azzal, hogy az az istenverte ló végül szóba sem került. Pedig szerinte még mindig ez a legnagyobb kár amit a városi őrségnek okozott, illetve ő felajánlotta, hogy kifizeti mellyel a bíróság nem kezdett semmit.*
-Kérném a bíróságot, hogy írja le mi minősül "veszélyes tárgynak", és mit értenek ezek hatástalanítása alatt. *Ez a kifejezésmód neki egyszerűen bűzlik. Például a náluk lévő alabárdját most csak ezért kicsorbítják, aztán majd éleztetheti újra az első kováccsal akit talál? Eltöretik a még el sem készült íját, és eltompítják a kovács kalapácsa alatt lévő nyilait? Nagyon érdekelné miként tervezne a bíróság hatástalanítani mondjuk egy ólmosbotot, vagy egy buzogányt, de valószínűleg a nagyérdeműnek van erre az egészre valami értelmes válasza.*
-Belépésem óta az őrség raktárából rekviráltam a számszeríj lövedékeket, a jelenleg is meglévő darabokat megtalálják a leadott felszerelésem között. Továbbá még egyszer felhívnám a figyelmet az események alatt elvesztett hátasra. *Csak nem lehet az olyan drága, és őt senki ne vádolja azzal, hogy sunnyog, vagy sumákol.*
-Úgyszintén a templomi vizsgálatok alatt álló lándzsára és amulettre. Valamint a barakkban tárolt nagy zsák fémporra, melyeket eddig saját tulajdonomnak neveztem, és elvinném, amennyiben ez lehetséges. *Mert franc tudja lehetséges e. Ha ezek már nem az övéi akkor arról szeretne tudni, ha meg még mindig tulajdonának tudhatja mindezeket akkor érdeklődne mit mondanak azok a papok a templomban. Elvégre ez közel hadititok.
Laor szavaiból úgy veszi ki, hogy a vashegy maradéktalanul, és ropogásig szétnyitott lábakkal hajlandó aláfeküdni a város akaratának és kéréseinek. Vagy épp csak az ő szájából hangzik minden így.
Alyo büntetése kapcsán kérdően pislog. Nem érti ez az ajánlás a vashegy felé mennyire volt erős.*
-Az ajánlat elfogadása kapcsán az ítélet végrehajtásáig gondolkodási időt kérek. *Ha meg nem kap hát elutasítja. Látatlanban telket vásárolni egy nagyon ostoba dolog, főleg ha utána nem talál olyan bolondot akinek eladhatja.*
A hozzászólás írója (Aoneer Hraefg Glimriorathan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.06.12 23:22:02
6684. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2017-06-12 22:23:20
Üzenet elküldve: 2017-06-12 22:23:20
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
//üdvözölnek a bíráskodók//
- Ó, ráérünk arra még. *vigyorog Aoneerre, miután elhagyták a szobát, hogy Alyo folyó ügyeit elrendezhesse az erre a célra minden ispotályban rendszeresített alkalmatosság segítségével.* Persze ha felkötnek, akkor mindegy. De ha nem, akkor emlékeztetni foglak rá, hogy mivel tartozol, ne félj!
*Kedélyes a hangnem, mintha csak valami kocsmai poharazgatást beszélnének meg, és nem a lovag élete lenne a kérdés.*
- Van egy kis dohányod?
*Hasonló stílusban teszi fel a kérdést, mintha régi barátok lennének. Persze nem bratyizni akar, csupán feltételezi, hogy ez bosszantja Aoneert. A dohány élvezetének pedig ritkán hódol, de most füstölhetnékje támadt.
Nem számolja a perceket, így az sem tűnik fel neki, hogy a bíróság kicsit tovább elmaradt. Amikor aztán visszatérnek, velük tart a betegszobába, ahol egy elégedett fejbólintással nyugtázza, hogy a gyilkosság vádja alól felmentették őket. Nem számított másra. Az ítélet további részét gyanúsan komoly arccal hallgatja végig, csupán a szeme csillog furcsán, amikor a bíróság elnöke bizonyos korbácsolást említ a Barakk udvarán. Nincs az a pénz, amiért ezt a látványosságot kihagyná. Alyo büntetésére és a vashegyi ajánlásokra vonatkozó részt érdeklődéssel hallgatja. Kicsit meg is van lepve. Abban persze egészen biztos, hogy a lány büntetését majd elmismásolják, de a másik résszel, a Kikötő okozta bizonytalanság felszámolására vonatkozóval egyetért.*
- Azt hiszem nyugodtan mondhatom, hogy a Vashegy Arthenior segítségére lesz, ha a Délvidék biztonsága a kérdés. Csupán egy észrevételem van, ha megengedi, hadbíró uram. Üdvös lenne, ha nemcsak a Kikötőbe tartókat rendelné el Arthenior visszafordítani, de a Kikötőből érkezőket is. Hiszen sokkal nagyon veszélyt jelentene, ha az a csőcselék onnan kiszabadulna. Jobb, ha egy helyen vannak, legalább nem kell keresgélni őket, ha eljön az idő.
*Átveszi az írást, aztán hátrébb lép, hogy más is szólhasson ha akar.*
- Ó, ráérünk arra még. *vigyorog Aoneerre, miután elhagyták a szobát, hogy Alyo folyó ügyeit elrendezhesse az erre a célra minden ispotályban rendszeresített alkalmatosság segítségével.* Persze ha felkötnek, akkor mindegy. De ha nem, akkor emlékeztetni foglak rá, hogy mivel tartozol, ne félj!
*Kedélyes a hangnem, mintha csak valami kocsmai poharazgatást beszélnének meg, és nem a lovag élete lenne a kérdés.*
- Van egy kis dohányod?
*Hasonló stílusban teszi fel a kérdést, mintha régi barátok lennének. Persze nem bratyizni akar, csupán feltételezi, hogy ez bosszantja Aoneert. A dohány élvezetének pedig ritkán hódol, de most füstölhetnékje támadt.
Nem számolja a perceket, így az sem tűnik fel neki, hogy a bíróság kicsit tovább elmaradt. Amikor aztán visszatérnek, velük tart a betegszobába, ahol egy elégedett fejbólintással nyugtázza, hogy a gyilkosság vádja alól felmentették őket. Nem számított másra. Az ítélet további részét gyanúsan komoly arccal hallgatja végig, csupán a szeme csillog furcsán, amikor a bíróság elnöke bizonyos korbácsolást említ a Barakk udvarán. Nincs az a pénz, amiért ezt a látványosságot kihagyná. Alyo büntetésére és a vashegyi ajánlásokra vonatkozó részt érdeklődéssel hallgatja. Kicsit meg is van lepve. Abban persze egészen biztos, hogy a lány büntetését majd elmismásolják, de a másik résszel, a Kikötő okozta bizonytalanság felszámolására vonatkozóval egyetért.*
- Azt hiszem nyugodtan mondhatom, hogy a Vashegy Arthenior segítségére lesz, ha a Délvidék biztonsága a kérdés. Csupán egy észrevételem van, ha megengedi, hadbíró uram. Üdvös lenne, ha nemcsak a Kikötőbe tartókat rendelné el Arthenior visszafordítani, de a Kikötőből érkezőket is. Hiszen sokkal nagyon veszélyt jelentene, ha az a csőcselék onnan kiszabadulna. Jobb, ha egy helyen vannak, legalább nem kell keresgélni őket, ha eljön az idő.
*Átveszi az írást, aztán hátrébb lép, hogy más is szólhasson ha akar.*
6683. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2017-06-12 21:47:30
Üzenet elküldve: 2017-06-12 21:47:30
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
//üdvözölnek a bíráskodók//
*Kifelé még megköszönik az információt Zianának, így is spóroltak egy kört, aztán negyven percig színüket se látni. Majd még öt múlik el. Aoneer már gondolkozhat azon, hogy a bárd csorbult-e ki, vagy ez netán szabadságot jelent neki, azonban sajnos ítéletet hirdetni robog be a következő percben mind a három hadnagy.*
-A hadbíróság Creton parancsnokkal egyeztetve meghozta a döntést.
*Jelenti be Bert, miután mindenki figyelmét magán tudhatja.*
-Figyelembe véve minden enyhítő és súlyosbító, valamint alátámasztó körülményt, a jelenlevők egyetlen tette sem tekinthető gyilkosságnak.
*Kezdi a legelején a törvények alapján egyértelmű résszel. Ezzel ugyebár nem lő le nagy titkot, legfeljebb azt, hogy a "Patkányok" rágalmait nem tekinti jogilag megalapozottnak.*
-Aoneer közlegény bűnösnek találtatott a kikötői tilalmi parancs közvetett megszegésében, mint visszaeső parancsszegő, továbbá akaratán kívül Arthenior városának és Őrségének hírnevén ejtett foltot, mellyel a lázongó, törvényen kívül álló szervezeteket erősítette. Büntetése előbbiért minden rangjától való megfosztás, valamint a Barakk gyakorlóterén nyilvános tizenöt korbácsütés. Utóbbiért egyezer arany kártérítést köteles fizetni. Továbbá az őrség belső szabályzatából adódóan köteles az őrség fegyvereit visszaszolgáltatni, emellett másfélezer aranyat visszatéríteni, melyet minden kilépőtől elvárunk. Szellemi és lelki állapotára tekintettel Creton Helwy főtanácsos ellenjegyzésével kimondatik, hogy nem alkalmas nemesi- illetve köztisztségeket betölteni. Ugyanezen okból kifolyólag, ha van veszélyes saját tulajdonú birtoktárgya, az elkobzásra kerül, hatástalanítása után pedig visszaadatik.
Szervezeti könyvelésünk alapján nyolcezer-ötszázötven aranya van letétben, ebből kétezer-négyszázötven tartozás, és további kétezer-ötszáz büntetés, így leszerelésekor Aoneer Hraefg Glimriorathannak háromezer-hatszáz arany adassék át. A leszerelés és a bütetés végrehajtása holnap déllel bezárólag történik meg.
*Ezzel leteszi a papírt, amit olvas, újabb lapot vesz elő.*
-Creton Helwy parancsnok határozott kérésére a bíróság ítélete után egy ajánlatot is fel kell olvasnunk, miszerint ezen kifizetendő aranyakért egy tisztességes polgári házat kínálna fel három holdnyi termőfölddel a szántók északi részén elhelyezkedő Szántószél falujában.
*Frich szólal meg.*
-Számomra érthetetlen, hogy miért kedveskedik továbbra is Önnek Creton, de az ő dolga, én kezet adnék rá.
*Mormogja szokásosan mogorva hangnemben, mire Bert torkát köszörülvén tér át Alyosra ügyére.*
-A tisztelt Vashegyi Vezetéshez a következő ajánlást tennénk.
Az itt nevezett Alyosra Radogen nevű nő nem találtatott általunk bűnösnek emberölésben, legfeljebb szándéktalan zavar és rossz hír keltésében, valamint főtanácsosi felhívás elleni cselekvésben. Javasolt jóvátétele négyszáz arany, vagy pediglen két hat kényszermunka a Vashegyen, melyet magzata egészségének okán elhalasztva ajánlunk.
Kérnénk továbbá Amon Ruadh vezetőit, Creton Helwy parancsnokkal egybehangzóan, hogy népük és a környező népek védelmében tartóztassák fel és fordítsák meg a Kikötőbe tartókat csekély erőszak használatával, ha erre egy mód van. Creton Helwy főtanácsos és hadbíróságunk háláját fejezi ki az együttműködésért a múltban és jelenben, reményeink szerint ugyanígy tehetünk a jövőben is.
*Ezen szöveg formális megszólításokkal és széljegyzetekkel, valamint pecséttel Kelyri kezében van, és ezt most Laornak adná át. Ugyanígy az ítélet, továbbá Creton ajánlata Aoneerhez kerül.*
-Köszönjük az együttműködést. Ellenvetésnek helye nincs, az ügy tárgyalását lezárom.
*Biccent Bert, majd felállnak mindhárman, és kényelmes tempóban, de kimérten szedelőzködnek, készülnek elhagyni a termet, még egy szóra elkaphatóak, ha valaki eléggé akarja.*
*Kifelé még megköszönik az információt Zianának, így is spóroltak egy kört, aztán negyven percig színüket se látni. Majd még öt múlik el. Aoneer már gondolkozhat azon, hogy a bárd csorbult-e ki, vagy ez netán szabadságot jelent neki, azonban sajnos ítéletet hirdetni robog be a következő percben mind a három hadnagy.*
-A hadbíróság Creton parancsnokkal egyeztetve meghozta a döntést.
*Jelenti be Bert, miután mindenki figyelmét magán tudhatja.*
-Figyelembe véve minden enyhítő és súlyosbító, valamint alátámasztó körülményt, a jelenlevők egyetlen tette sem tekinthető gyilkosságnak.
*Kezdi a legelején a törvények alapján egyértelmű résszel. Ezzel ugyebár nem lő le nagy titkot, legfeljebb azt, hogy a "Patkányok" rágalmait nem tekinti jogilag megalapozottnak.*
-Aoneer közlegény bűnösnek találtatott a kikötői tilalmi parancs közvetett megszegésében, mint visszaeső parancsszegő, továbbá akaratán kívül Arthenior városának és Őrségének hírnevén ejtett foltot, mellyel a lázongó, törvényen kívül álló szervezeteket erősítette. Büntetése előbbiért minden rangjától való megfosztás, valamint a Barakk gyakorlóterén nyilvános tizenöt korbácsütés. Utóbbiért egyezer arany kártérítést köteles fizetni. Továbbá az őrség belső szabályzatából adódóan köteles az őrség fegyvereit visszaszolgáltatni, emellett másfélezer aranyat visszatéríteni, melyet minden kilépőtől elvárunk. Szellemi és lelki állapotára tekintettel Creton Helwy főtanácsos ellenjegyzésével kimondatik, hogy nem alkalmas nemesi- illetve köztisztségeket betölteni. Ugyanezen okból kifolyólag, ha van veszélyes saját tulajdonú birtoktárgya, az elkobzásra kerül, hatástalanítása után pedig visszaadatik.
Szervezeti könyvelésünk alapján nyolcezer-ötszázötven aranya van letétben, ebből kétezer-négyszázötven tartozás, és további kétezer-ötszáz büntetés, így leszerelésekor Aoneer Hraefg Glimriorathannak háromezer-hatszáz arany adassék át. A leszerelés és a bütetés végrehajtása holnap déllel bezárólag történik meg.
*Ezzel leteszi a papírt, amit olvas, újabb lapot vesz elő.*
-Creton Helwy parancsnok határozott kérésére a bíróság ítélete után egy ajánlatot is fel kell olvasnunk, miszerint ezen kifizetendő aranyakért egy tisztességes polgári házat kínálna fel három holdnyi termőfölddel a szántók északi részén elhelyezkedő Szántószél falujában.
*Frich szólal meg.*
-Számomra érthetetlen, hogy miért kedveskedik továbbra is Önnek Creton, de az ő dolga, én kezet adnék rá.
*Mormogja szokásosan mogorva hangnemben, mire Bert torkát köszörülvén tér át Alyosra ügyére.*
-A tisztelt Vashegyi Vezetéshez a következő ajánlást tennénk.
Az itt nevezett Alyosra Radogen nevű nő nem találtatott általunk bűnösnek emberölésben, legfeljebb szándéktalan zavar és rossz hír keltésében, valamint főtanácsosi felhívás elleni cselekvésben. Javasolt jóvátétele négyszáz arany, vagy pediglen két hat kényszermunka a Vashegyen, melyet magzata egészségének okán elhalasztva ajánlunk.
Kérnénk továbbá Amon Ruadh vezetőit, Creton Helwy parancsnokkal egybehangzóan, hogy népük és a környező népek védelmében tartóztassák fel és fordítsák meg a Kikötőbe tartókat csekély erőszak használatával, ha erre egy mód van. Creton Helwy főtanácsos és hadbíróságunk háláját fejezi ki az együttműködésért a múltban és jelenben, reményeink szerint ugyanígy tehetünk a jövőben is.
*Ezen szöveg formális megszólításokkal és széljegyzetekkel, valamint pecséttel Kelyri kezében van, és ezt most Laornak adná át. Ugyanígy az ítélet, továbbá Creton ajánlata Aoneerhez kerül.*
-Köszönjük az együttműködést. Ellenvetésnek helye nincs, az ügy tárgyalását lezárom.
*Biccent Bert, majd felállnak mindhárman, és kényelmes tempóban, de kimérten szedelőzködnek, készülnek elhagyni a termet, még egy szóra elkaphatóak, ha valaki eléggé akarja.*
6682. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2017-06-12 20:15:44
Üzenet elküldve: 2017-06-12 20:15:44
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
//üdvözölnek a bíráskodók//
*A bizonyítékok, és egyéb holmik említésére máris térül vissza a kábszeres szekrénykéhez, hogy az előzőleg oda elzárt holmikat hadnagytársainak átnyújthassa. Így egy alaposan megpakolt műszeres tálcával együtt távozhatnak a hármak, melyeken a bájitaloktól kezdve a kavargó füstös üvegcsén át a különösen furcsa amulettekeig minden megtalálható.*
-A fegyvereit, és páncélját Biffre bíztuk.
*Biccent még Bert felé, útbaigazítva a helyeskét, hogy még véletlen se Nokkon kérje számon Aon felszerelését.
A fennmaradó negyven percet hasznosan tervezi kihasználni, és nem Alyo hisztijével törődve. Egy vállrándítással intézi el a vizelés kérdéskörét, és hagyja el Aon után a termet. Ha valaki már az első egy órában képtelen a gyermekéért ilyen csekélyke áldozatot hozni annak nem feltétlen való az anyaság.*
-Talán mindenkinek jobb is így. Utána nézek az ebédnek.
*Szavahihetőségét tovább ápolva tesz is e szerint, így csakhamar egy közlegény oldalán, megpakolt tálcákkal tér vissza, egyszerű ragu az egészségeseknek, húsleves illatú pempő a komolyabb eseteknek, és változatosan bőséges, laktató menü sok zöldséggel, gyümölccsel, szelet süteménnyel a kismamának. Grátiszba Alyo megkapja a hidegen áztatott teát a görcsök ellen, és erősítendő szervezetét.
Zia maga nem lát neki a falatozásnak, az egyik ágy szélére ereszkedve néma komorsággal igyekszik a pürésített étket betegébe diktálni. Együttérzés, sajnálat, vigasz nincs ebédre. Csak kimérten hűvös szakmaiság.*
*A bizonyítékok, és egyéb holmik említésére máris térül vissza a kábszeres szekrénykéhez, hogy az előzőleg oda elzárt holmikat hadnagytársainak átnyújthassa. Így egy alaposan megpakolt műszeres tálcával együtt távozhatnak a hármak, melyeken a bájitaloktól kezdve a kavargó füstös üvegcsén át a különösen furcsa amulettekeig minden megtalálható.*
-A fegyvereit, és páncélját Biffre bíztuk.
*Biccent még Bert felé, útbaigazítva a helyeskét, hogy még véletlen se Nokkon kérje számon Aon felszerelését.
A fennmaradó negyven percet hasznosan tervezi kihasználni, és nem Alyo hisztijével törődve. Egy vállrándítással intézi el a vizelés kérdéskörét, és hagyja el Aon után a termet. Ha valaki már az első egy órában képtelen a gyermekéért ilyen csekélyke áldozatot hozni annak nem feltétlen való az anyaság.*
-Talán mindenkinek jobb is így. Utána nézek az ebédnek.
*Szavahihetőségét tovább ápolva tesz is e szerint, így csakhamar egy közlegény oldalán, megpakolt tálcákkal tér vissza, egyszerű ragu az egészségeseknek, húsleves illatú pempő a komolyabb eseteknek, és változatosan bőséges, laktató menü sok zöldséggel, gyümölccsel, szelet süteménnyel a kismamának. Grátiszba Alyo megkapja a hidegen áztatott teát a görcsök ellen, és erősítendő szervezetét.
Zia maga nem lát neki a falatozásnak, az egyik ágy szélére ereszkedve néma komorsággal igyekszik a pürésített étket betegébe diktálni. Együttérzés, sajnálat, vigasz nincs ebédre. Csak kimérten hűvös szakmaiság.*
6681. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2017-06-12 11:13:17
Üzenet elküldve: 2017-06-12 11:13:17
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//üdvözölnek a bíráskodók//
*Nagyon furcsa számára ez a mai nap. Először Laor az aki nem hazudik, most pedig Zianának is igazat kell adnia. Ha lehetőségük lett volna akkor az őrség emberebbik fele most is ott küzdene és irtaná a söpredéket a vörös hadnaggyal az élen. És ha lehetne önként jelentkezni egy újabb öngyilkos küldetésre aminek talán ez a söpredék vallja kárát akkor elsőként a lovag keze emelkedne a levegőbe.*
-A hadnagy nem vajákos. Ért hozzá. *Enged meg magának egy halk megjegyzést. Azt már nem teszi hozzá, hogy "ellentétben a kókler nagyasszonyotokkal", mert ezzel talán még inkább felizgatná a lányt és az megint csak ártana a kicsinek. Talán ez a legfurcsább módja annak, hogy arról győzködjön valakit, gyerekük lesz. Aminek egyrészt örül, másrészt komoly esélyt lát arra, hogy a gyermek születését így, vagy úgy de nem fogja meglátni. Ennek ellenére teljesen nyugodt. Már nem lehet tenni az ítélet megváltoztatásáért. Már csak a kihirdetés van hátra, azt meg csak kivárni kell. Talán akkor kerülhette volna el ezt az egészet, ha félúton idefelé megöli Laort és elszáguld a naplementébe, de akkor Alyo, vagy a gyerek valószínűleg életét veszti. Ezt akkor még nem tudhatta így csupán a szerencse és pillanatnyi döntése az aminek hálás lehet.
Bólint Alyonak majd elindul a kijárat felé, egyszer visszapillantva Laor irányába. Ha amaz nem szándékozik elhagyni a szobát akkor megpróbál rásegíteni a dolgokra.*
-Nem sok időd lesz az orrom alá dörgölni, hogy nem hazudtál. *Érezhetően lesajnáló a hangneme, leginkább a vallomás kapcsán. Hisz nem sok becsülni való van azon, hogy valaki esküjének megfelelően az igazat mondta. Pláne akkor nem ha nem az ő tökét fogták be a satupadba.*
-Jobb ha kihasználod. *Persze ha a férfi hajlandóságot mutat a szoba elhagyására akkor nem szól semmit. Nem kaptak rá parancsot, hogy itt strázsáljanak a betegek között. Zianát ő nem tekinti egy problémának. Egyrészt orvos, másrészt nem a lányokat kedveli. Az már más kérdés, hogy a jelenlevő hármasból egyedül ő nem látta még Alyo csúnyáját, de ha a lánynak magányra van igénye akkor ezt képességei szerint megpróbálja megteremteni. Már a véres massza említése és nem túl kellemes gondolata miatt is.*
*Nagyon furcsa számára ez a mai nap. Először Laor az aki nem hazudik, most pedig Zianának is igazat kell adnia. Ha lehetőségük lett volna akkor az őrség emberebbik fele most is ott küzdene és irtaná a söpredéket a vörös hadnaggyal az élen. És ha lehetne önként jelentkezni egy újabb öngyilkos küldetésre aminek talán ez a söpredék vallja kárát akkor elsőként a lovag keze emelkedne a levegőbe.*
-A hadnagy nem vajákos. Ért hozzá. *Enged meg magának egy halk megjegyzést. Azt már nem teszi hozzá, hogy "ellentétben a kókler nagyasszonyotokkal", mert ezzel talán még inkább felizgatná a lányt és az megint csak ártana a kicsinek. Talán ez a legfurcsább módja annak, hogy arról győzködjön valakit, gyerekük lesz. Aminek egyrészt örül, másrészt komoly esélyt lát arra, hogy a gyermek születését így, vagy úgy de nem fogja meglátni. Ennek ellenére teljesen nyugodt. Már nem lehet tenni az ítélet megváltoztatásáért. Már csak a kihirdetés van hátra, azt meg csak kivárni kell. Talán akkor kerülhette volna el ezt az egészet, ha félúton idefelé megöli Laort és elszáguld a naplementébe, de akkor Alyo, vagy a gyerek valószínűleg életét veszti. Ezt akkor még nem tudhatta így csupán a szerencse és pillanatnyi döntése az aminek hálás lehet.
Bólint Alyonak majd elindul a kijárat felé, egyszer visszapillantva Laor irányába. Ha amaz nem szándékozik elhagyni a szobát akkor megpróbál rásegíteni a dolgokra.*
-Nem sok időd lesz az orrom alá dörgölni, hogy nem hazudtál. *Érezhetően lesajnáló a hangneme, leginkább a vallomás kapcsán. Hisz nem sok becsülni való van azon, hogy valaki esküjének megfelelően az igazat mondta. Pláne akkor nem ha nem az ő tökét fogták be a satupadba.*
-Jobb ha kihasználod. *Persze ha a férfi hajlandóságot mutat a szoba elhagyására akkor nem szól semmit. Nem kaptak rá parancsot, hogy itt strázsáljanak a betegek között. Zianát ő nem tekinti egy problémának. Egyrészt orvos, másrészt nem a lányokat kedveli. Az már más kérdés, hogy a jelenlevő hármasból egyedül ő nem látta még Alyo csúnyáját, de ha a lánynak magányra van igénye akkor ezt képességei szerint megpróbálja megteremteni. Már a véres massza említése és nem túl kellemes gondolata miatt is.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7342-7361