//Második szál//
//Őszi Forgatag//
//Megmérettetés//
*Ahogy Hrothgaar közelebb lépdel a Barakkhoz, rá kell ébrednie, nincs itt senki. Egy árva teremtő lélek nem mocorog odakinn.*
~Felrúgom, mint a fagyos krumplit.~
*Morog magában, miközben szalaggal átkötött csuklóját ismét arca elé emeli.*
~Kemény anyagból faragtak
Gyakorlásra kitalálva
Szúrok, vágok megérzed
De tested nem vérez.~
*Tekintete előbb jobbra, majd balra siklik még bízva abban, hogy csak ő nem szúrta ki a segítőket először... ismét semmi mozgás.*
~Lehet, én értelmeztem félre?~
*Merül fel benne a kérdés, amikor végre csak valamit meghall. Közelebb lép egyet, majd még egyet, míg végül már be is sétál a Barakk előterébe.*
- Hej, komé! *Recsegi a félhomályba a törpe.* A Megmérettetésre jöttél?
*Válasz nem érkezik, csupán a fickó mozdul egyet: köpése szinte visszhangot vet a beálló csendben.*
~Meh... szőröstalpú barbár.~
- Akkor azt legalább tudod-e, hogy kit kell keresnem?
*A tagbaszakadt fickó nem válaszol, csupán megindul Hrothgaar felé. Nem kell túl sok idő hozzá, hogy a törpe felismerje, ebből nem baráti kézfogás fog kikerekedni és mire észbe is kap első meglepettségéből, a másik már szinte kocogóra fogta tempóját és egy bő kartávolságon belülre szökkent.*
~Anyád...~
*A horog Hrothgaar-nak bal kéz felől érkezik, és a törpe már meg sem próbál ellépni előle. Tompa puffanás hallatszik, a Thargok harcos-kovácsa megtántorodik, de el nem esik. Ahogy újra kihúzza magát recsegő hangja betölti a Barakk előterét.*
- Elég lett volna, ha válaszolsz, komé...
*Felhangzik a csigolyák panaszos éneke, ahogy a törpe kiropogtatja nyakát. Arca ég, de ezt nem fogja sose bevallani. Ellenfele talán meglepődött, hogy a törpe nem rogyott össze, de legyen bármilyen erős is (mert abból a horogból egyértelműen kiviláglott, hogy komoly testi erővel bír a muksó), egy feldühödött törpével meg fog gyűlni a baja.*
- Az a drága jó édesanyád nem tanított meg a jó modorra?
*Csattan a kérdés a csendben, és úgy látszik, el is éri a várt hatást. A tagbaszakadt fickó bömbölve emeli sújtásra öklét. Erre várt Hrothgaar: ahogy a muksó megemelkedik, mellkasa és hasfala védtelen marad és a törpe részéről egyetlen jól irányzott ütés kell pont oda, ahol a rekeszizmok feszülnek. A félhomály kissé zavaró lehetne, de ilyen közelről még a vakok sem hibáznák el az ütést. A törpe csapásának nyomán ellenfeléből furcsa nyekkenő hang szakad fel és a tagbaszakadt fickót a görcs húzza össze; saját taknyában-nyálában fekszik, férfiasnak nem nevezhető nyüszítő hangot hallatva.*
- Elég lett volna, ha válaszolsz, komé... *Recsegi a törpe és fejét rázza.* De neeem, neked balhét kellett csinálnod. Ehh...
*Morgolódik Hrothgaar és lehajol, hogy pipáját felvegye a földről, ám ekkor váratlan dolog történik: bokáját megragadja ellenfele és egy határozott-erőteljes mozdulattal kirántja a törpe lábát.*
~Anyád...~
*Hrothi kellemetlenül érkezik, hátára borul és egy szempillantás múlva a tagbaszakadt fickó már felé is kerekedik, félig rátelepszik és iszonyatos erővel püfölni kezdi a törpe hasát... Hat? Nyolc? Tíz ütés kellett hozzá? Ki tudja, de elég sok, annyi biztos, mire a másik rájött, hogy napestig is próbálkozhatna, nem ér el vele semmit.*
- Sodronying, te világbarma...
*Recsegi Hrothgaar és egy hirtelen mozdulattal két kézre kapja a muksó nagy buta fejét, hogy egy jól irányzott fejeléssel először eltörje az orrát, majd pedig egy újabbal fél-kábultra fejelje. Káromkodva tápászkodik fel a földről, pipáját is felkotorja, leporolja magát és kiropogtatja derekát... kissé öregurasan, kissé megjátszva, de újból a fickó felé verekedte magát.*
- Ehh... szóval újra megkérdezem: kit kell keresnem a Megmérettetéssel kapcsolatban?