*Telitalálat. Pillanatról-pillanatra önti el az a jeges nyugalom, mi lelkének legmélyéről, elátkozott világának középpontjából ömlik fel. Az ott uralkodó fagyképző szörnyeteg újból és újra jéghideg párát öklendezik belső világára, míg teljesen el nem árasztja azt végtelen, jeges bűzével. Fojtogató hideg, mi mindent kiirt odabenn pusztán néhány pillanat leforgása alatt. A Lothaire borostyán szemeiben ülő ürességet még egy halott is méltán irigyelhetné meg tőle. Érzéketlen. Egyszerűen csak üres, mint a vég nélküli fekete űr. A különbség csupán, hogy benne nincsenek bolygók, csillagok, napok... semmi nincs többé.*
- Kardot.
*Morran a hozzá legközelebb állóra, tekintetét le sem véve fivéréről az első "NEM" alkalmával. Tekintete fenyegetően oldalra villan a ficsúrra.*
- Nem érted, te ütődött?! Kardot! Ha nem teszed, mind meghalunk!
*Erre aztán társa oldalba böki a srácot, s amaz végre észbe kap. Félve hajítja saját tompa fegyverét Lothaire felé. Lám-lám, ezek a barmok is rájöttek, hogy lehet a rossz testvérben bíztak meg. Nem tudják a kis buták, hogy egyikükben sem kellett volna.
Lothaire bal kézre fogja az új kardot és ezúttal tökéletes egyensúlyba kerül. Izzó tekintetét rejtve koncentrál, előre kiszámítja bátyja feltételezhető mozgását. Lelki szemei előtt szinte látja lejátszódni az eseményeket lassított verzióban. Tudja mit kell tennie, s most, hogy két fegyver van a kezében, s a továbbiakban nem félgőzzel kell harcot folytatnia, végtelen nyugalom szállja meg.
Damon megindul felé, tébolyultan, veszélyesen, igazi tomboló szörnyetegként. Ő pedig csak áll ott, borzasztó hidegvérrel, felpattanó üres szemekkel figyelve ellenfelét. Mint a könyvekben, most felcserélődtek a szerepek: Damon vált forró vérűvé, s őt töltötte el a borongós, kínzó fagy.
A becsapódás előtt hátrahúzza bal karját, vágásra készen. Az utolsó pillanatban mozdul el fivére elől, s közben lendíti kardját,így amaz vélhetően egyenesen beleszalad a tompa penge vágó irányú ütésébe. Damon lendülete és a kard bejárt íve közösen megsokszorozza Lothaire erejét, s fájdalmas kombinációt árasztanak el ellenfele testében találat esetén. Ha így történik, hát ő maga is tapasztalja, ahogy karja fájdalmasan hátrafeszül a pokoli erőtől, mellyel amaz a pengébe szaladt, s ettől kénytelen elengedni a fegyvert. Nem törődik bénultan lógó karjával, másik keze már indítja is a támadást. Ennyi volt az ára annak, hogy megállítsa fivérét, s a következő csapás, melyet markolattal és jobb kézzel végez el, lehetőleg tarkón találja. Ha mindez sikerül, Damon esélyesen terül el a földön.*
A hozzászólás írója (Lothaire Daelmorth) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.02.02 19:23:54