//Jarahn, Caerva//
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz//
*Folyosót ilyen hosszúnak talán még életében nem érzett és komolyan megkísérti a gondolat, hogy hagyja az egészet a fenébe és visszafekszik még egy hatra a gyengélkedőre, de az azonnal feltámadó önutálat meggyőzi, hogy ez nem opció. Halkan sziszegve, sóhajtozva, elmorzsolva néhány könnycseppet, de csak azért sem megállva végre odaér az őrmester irodájához. Jarahn már nyomul is befelé, Ult örül, hogy nem engedték előre, így van egy fél pillanata gyorsan megtörölnie a szemét, mielőtt az altiszt színe elé járulna, aztán ő is belép.*
-Jó napot, őrmester! *Köszöntése kissé rekedtes, de Nedren nem ezért figyel fel rá.*
-Ult Ghalar közlegény, te még két hat idejére a gyengélkedőre vagy utalva. „Csatában szerzett súlyos sebe miatt, ésatöbbi ésatöbbi, aláírás, Ziana Yedhir felcser hadnagy. Szóval miért nem a kijelölt ágyadon fekszel ahelyett, hogy hozzám hordod a problémáidat?
*Ult vigyázzba szenvedi magát, úgy válaszol.*
-Súlyos komplikációként merült fel az unalom és a tétlenség gyűlölete. Ezért keresem Ziana hadnagyot, hogy felülbírálja a döntését. *Nedren őrmester nagyot sóhajt.*
-Neked is pont annyi eszed van, amennyi kilátszik. Mid volt neked, gyomorsebed? *Feláll, kihúz egy irattartó fiókot, matat benne, elővesz egy aktát, belelapoz.* Itt is van. Harci cselekmény közben súlyos, életveszélyes szúrt hasi sebet szerzett... a gyors felcseri beavatkozás következtében életben maradt... felgyógyulása fertőzés veszély miatt nem biztos... *Felnéz az aktájából.* Ahogy elnézem, jössz eggyel a hadnagynak. Amúgy van itt valahol egy kitüntetés neked, majd utána kérdezek, melyik tiszt akarja a melledre tűzni...
-Nem ragaszkodom hozzá. *Ult száraz szájjal nyel egyet. Nem érzi büszkének magát. Leszúrta egy halott!
~Legyőzött egy csoffadt csúszó-mászó, egy rothadó kripli. Szégyen.~
Nedren felpillant az aktából.*
-Biztos? Ide azt írta Ziana hadnagy, hogy bátran, a parancsokat pontosan követve küzdöttél az ellenséges túlerő ellenében is.
*Ult csak áll mereven, arcából lassan kiszivárog a vér. Vállat vonna, ha nem lenne tiszteletlenség és nem félne, hogy ettől a mozdulattól is összeeshet. Nedren őrmester megcsóválja a fejét.*
-Te tényleg pont olyan hülye vagy, mint amilyennek tűnsz. Na ülj le oda! Még kitalálom, mit lehet veled kezdeni. *Ult az egyik fal mellé állított székhez támolyog és lerogyik rá. Nedren Caervához fordul, egy pillanatig összeráncolt homlokkal gondolkozik, mint aki próbál rájönni, hogy honnan ismerős neki egy arc. Ugyanis pontosan ezt teszi. Pár pillanat utána felderül a képe.*
-Aha! Caerva Erenostyl őrmester, ha jól sejtem. Hogy is volt ez, lássuk csak... *Újra a fiókos szekrényhez lép, matat egy kicsit, aztán egy másik aktát vesz elő, belelapoz. *Parancs teljesítése közben ismeretlen helyre távozott, a parancsot nem teljesítette. Az esti létszám ellenőrzésen nem jelent meg. *Felpillant az aktából.* Most csak azért nem fogatlak le azonnal, mert ez itt állni nem bír, az meg vén, mint az országút, verekedést meg nem akarok az irodámban, mert semmi kedvem napokig pakolni utánatok. *Tovább böngészi az aktát.* Rangjától megfosztva, állományból törölve, ahogy kell... Csak azt nem értem, miért nincs itt a „Dezertőr” bejegyzés. Még a végén kiderül, hogy körözés sincs ellened kiadva... *Fiókban matatás, papírok böngészése.* Tényleg nincs! Megáll az eszem, komolyan! Tudnám, hogy a tiszt hölgyek és urak mi az aprított patkányszarral vannak elfoglalva annyira, hogy nem jut idejük adminisztratív kötelességeikre! Na mindegy, ezen már hiába kapok agyvérzést. *Caervára néz, szemmel látható csalódottsággal.* Ha azért jöttél, hogy kimagyarázd magad, ne fáradj! Nem keres senki, egyszerűen csak megfosztottak a rangodtól és töröltek az állományból. Oltári szerencséd van. Mehetsz, amerre tetszik, büntetlen előéletű civil vagy, de elém ne kerülj még egyszer!
*Jarahnra és Caervára néz.*
-Van még valami, amivel el akarjátok rontani a napomat, vagy most már hagytok dolgozni?
*Úgy tűnik, Ultot egyelőre félretette, mint egy halasztott aktát.*