//Qaqal Galet figyelmébe//
*Magas, bő, sötét mintás köpönyegbe burkolózó, csuklyás alak figyeli Quqalt. Lazán a gyakorlófegyverek és a leadott valódi harceszközök tárolására szolgáló bódé falának támaszkodik, és elgondolkodva játszik ruhája egyik lelógó rojtjával. Bár finom bőrkesztyűt visel, látszik, hogy ujjai vékonyak, aligha szoktak kemény munkát végezni.
Megtehetné, hogy egyenesen odasétál Quaqalhoz, de az nem felelne meg a céljainak, így csak akkor lép oda a férfihoz, ha az végzett a gyakorlással, és a bódéhoz megy, hogy játékfegyverét visszacserélje az igazira.*
Tudsz rám szánni egy percet, jóuram? *kérdezi. A hangja férfihoz képest feltűnően magas, kicsit rekedtes, mintha túl sokat beszélt volna hangosan mostanában, vagy épp ellenkezőleg: mintha nem gyakran beszélne.
Ha Quaqal válasza igen, a jövevény még halkabban, szinte suttogva bele is vág mondandójába.*
Van ebben a városban egy szélhámos, bizonyos Avira Kanalim. Mindenkinek jót tenne, ha meghalna - ám annyi bajt okozott már, hogy nem érdemel gyors halált. Te finom úriember vagy, jó a modorod, ám nem annyira, hogy rögtön megbízzon benned, épp ideálisnak tűnsz a feladatra. Szeretném, ha elnyernéd a bizalmát, és megölnéd - de csakis akkor, amikor már gondolkodás nélkül rád bízná az életét. Hadd tudja meg ő is, milyen érzés, ha elárulják!
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.04.30 20:44:46