Nincs játékban - Barakk
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Barakk | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 89 (1761. - 1780. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1780. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2014-11-21 09:59:10
Üzenet elküldve: 2014-11-21 09:59:10
ÚJ
![>Asira Qatil [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/1737_ember-felelf_no.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
*Asira magányosnak érezte magát. Igaz, nem voltak sosem barátai túl hosszú ideig, inkább csak érdekbarátságai, vagy szövetségesei. Elwyrien eltűnt, a kis tesztjük után, de annyira, hogy senki sem hallott felőle. Kereste a fogadóban, még majdnem a fogát is otthagyta egy rossz kérdésnél a Szegénynegyedben, de senki sem látta a sötét gyilkost. Ennek már több hete, és nem tudja, hogy mitévő legyen. ugyan a Piás Patkányból még nem dobták ki, hiszen Elwyiren többször is eltűnhetett már hosszabb időre, sőt biztosan így is volt, talán ez az egy szerencséje. Ő viszont eléggé meg van lőve ahhoz. hogy tovább mozduljon a saját szerencséjének a kovácsolásán. Sajnos semmit nem tanított neki még mestergyilkos, ezért egy nap úgy döntött, hogy itt az ideje elkezdeni magától boldogulnia. Feltérképezi majd a terepet, amit eddig nem nagyon tudott, és képzi magát jobb híján tovább. A mai nap is jó a gyakorlásra, mindössze egy tőrrel ballag be a barakk gyakorló részére. A helyszínen leadja a fegyverét, és kér fa pár dobókést, egy hosszú, és egy rövidebb kardot. Miután megkapja egy csendesebb helyen lévő gyakorlóbábut néz ki magának, persze korán van még, sokan alszanak, a kalandorok pedig még lehet, hogy csak most fekszenek egy kis tivornyázás után. Ő viszont azért jött, hogy gyakoroljon, aminek gyorsan neki is kezd. Ellazítja magát, egy kicsit nyújt, majd beleveti a testét és elméjét a gyakorlásba, ez egy jó napnak ígérkezik erre.*
1779. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2014-11-19 17:03:35
Üzenet elküldve: 2014-11-19 17:03:35
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Raeyan, Levinia//
*Láthatóan elérte célját. Raeyan először mintha neheztelne rá, aztán mintha olyat tett volna, ami nem vall józan eszű emberre. Végül mégis belemegy a játékba, bár láthatóan kelletlenül. Úgy néz ki, az ötlete nagyobb előnyhöz juttatja, mint először gondolta. Na igen, fegyverrel még egy hozzá nem értő is képes sebet okozni, de puszta kézhez már tudás is kell. Jobb, ha a játszadozást feladja, elég ideje tart már a párbajuk. Érzi, hogy már kezd belefáradni a teste, és mérget merne venni rá, hogy a nő is hasomlóképp érez. Még kivár pár pillanatot, míg egy kicsit alábbhagy a zihálása, aztán megindul. Magának jobb oldali irányt választja, aztán mielőtt elérné ellenfelét, elrúgja magát balra. Bár nem túl testes, még így is nehezebb annyival a nőnél, hogy ezzel a mozdulattal leszoríthassa. Biztos benne, hogy azért Raeyan nem fogja harc nélkül feladni, de túl sokat nem tehet ez ellen. Megpróbálhatja eltaszítani a karjával, de erre számít. Pillanatok alatt elterelheti a védekezést az útjából, vagy akár le is foghatja, blokkolva ezzel. Bár eddig is sikerült meglepnie.*
A hozzászólás írója (Nideron Válináf de'l Galdien) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.11.19 17:04:47
*Láthatóan elérte célját. Raeyan először mintha neheztelne rá, aztán mintha olyat tett volna, ami nem vall józan eszű emberre. Végül mégis belemegy a játékba, bár láthatóan kelletlenül. Úgy néz ki, az ötlete nagyobb előnyhöz juttatja, mint először gondolta. Na igen, fegyverrel még egy hozzá nem értő is képes sebet okozni, de puszta kézhez már tudás is kell. Jobb, ha a játszadozást feladja, elég ideje tart már a párbajuk. Érzi, hogy már kezd belefáradni a teste, és mérget merne venni rá, hogy a nő is hasomlóképp érez. Még kivár pár pillanatot, míg egy kicsit alábbhagy a zihálása, aztán megindul. Magának jobb oldali irányt választja, aztán mielőtt elérné ellenfelét, elrúgja magát balra. Bár nem túl testes, még így is nehezebb annyival a nőnél, hogy ezzel a mozdulattal leszoríthassa. Biztos benne, hogy azért Raeyan nem fogja harc nélkül feladni, de túl sokat nem tehet ez ellen. Megpróbálhatja eltaszítani a karjával, de erre számít. Pillanatok alatt elterelheti a védekezést az útjából, vagy akár le is foghatja, blokkolva ezzel. Bár eddig is sikerült meglepnie.*
A hozzászólás írója (Nideron Válináf de'l Galdien) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.11.19 17:04:47
1778. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2014-11-18 23:56:40
Üzenet elküldve: 2014-11-18 23:56:40
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 193
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 193
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Megfontolt
//Nideron, Levinia//
*Azt hitte már egy pillanatra, hogy minden erőfeszítése ellenére a másik ugyanúgy egy mozdulatra van a győzelmétől. Ezért is lepődik meg, amikor a bot, nem hogy hárítással találkozna, de még a levegő sem akadályozza semmilyen mértékben. A másik csak áll, és Raeyan megütközve vizsgálja, ahogy az majdhogynem ki is röhögi.*
- Hmh!
*Hangoztatja méltatlankodását. ~Azért ennyire nem voltam béna!~ Aztán kapcsol, hogy lehet, hogy inkább valami turpisságon töri a fejét. Megkettőzött óvatossággal és gyanakvással figyeli tehát, ahogy a másik... Eldobja a fegyverét? ~Feladja talán? Nem, mégsem. Hanem... ~ Meglepődés. Mi több, a megrökönyödés szó jobban megközelíti a valóst, ahogy megérti, mit tervez a másik: ökölvívás. A célba lövés után a második legritkábban gyakorolt dolog. Ha már harcolnia kell, arra ott van a lándzsa, vagy a kard, nemdebár? Esetleg egykét rúgással megfűszerezve... Na meg, még ha csak egymás püföléséről szólna a dolog, de nem, itt is ugyanúgy trükközni kéne, mint a fegyverrel való harcban, ez pedig valahogy nem megy neki. Na meg ugye a tény, hogy még a fegyveres harcot is majdnem elveszítette – tulajdonképpen el is, ha úgy nézzük. De nincs mit tenni, olykor jobb küzdeni és veszíteni, mint feladni. Na, nem mindig, de akad olyan eset. Meg ez csak gyakorlás, ahol sokkal nagyobb az esélye, hogy megérjük, hogy tanuljunk a vereségből. Esetleg egykét monokli, felszakadt száj, vagy kitört fog, tán a legjobb leckét biztosítanák Raeyan számára, hogy igenis fel kell készülni minden eshetőségre. Kelletlenül tehát, de egy mozdulattal beleállítja botját a földbe, ám az nem enged a lány akaratának, ezért ahogy érzi sikertelenségét, inkább ebből a helyzetből eldönti hátrafelé a botot. Ha ez megtörtént, készen áll a folytatásra, bár nem igazán tudja, hogy kéne az ilyet kezdeni, így inkább megpróbál elsősorban a másik tetteire reagálni. Na meg az eddigi harchelyzet, ugrálás, plusz a hőség valamelyest megizzasztották. Hőség, valóban, hiszen jelenleg a perzselő homok havának egy korai napján vagyunk, annak is a már lassacskán enyhülő délutánjában (későbbi hónapokban ilyenkor már a naplementét lehet csodálni), s az égen csupán egyetlen Unalmas Kis Felhőcske kószál, elfeledve immár Raeyan által is.*
*Azt hitte már egy pillanatra, hogy minden erőfeszítése ellenére a másik ugyanúgy egy mozdulatra van a győzelmétől. Ezért is lepődik meg, amikor a bot, nem hogy hárítással találkozna, de még a levegő sem akadályozza semmilyen mértékben. A másik csak áll, és Raeyan megütközve vizsgálja, ahogy az majdhogynem ki is röhögi.*
- Hmh!
*Hangoztatja méltatlankodását. ~Azért ennyire nem voltam béna!~ Aztán kapcsol, hogy lehet, hogy inkább valami turpisságon töri a fejét. Megkettőzött óvatossággal és gyanakvással figyeli tehát, ahogy a másik... Eldobja a fegyverét? ~Feladja talán? Nem, mégsem. Hanem... ~ Meglepődés. Mi több, a megrökönyödés szó jobban megközelíti a valóst, ahogy megérti, mit tervez a másik: ökölvívás. A célba lövés után a második legritkábban gyakorolt dolog. Ha már harcolnia kell, arra ott van a lándzsa, vagy a kard, nemdebár? Esetleg egykét rúgással megfűszerezve... Na meg, még ha csak egymás püföléséről szólna a dolog, de nem, itt is ugyanúgy trükközni kéne, mint a fegyverrel való harcban, ez pedig valahogy nem megy neki. Na meg ugye a tény, hogy még a fegyveres harcot is majdnem elveszítette – tulajdonképpen el is, ha úgy nézzük. De nincs mit tenni, olykor jobb küzdeni és veszíteni, mint feladni. Na, nem mindig, de akad olyan eset. Meg ez csak gyakorlás, ahol sokkal nagyobb az esélye, hogy megérjük, hogy tanuljunk a vereségből. Esetleg egykét monokli, felszakadt száj, vagy kitört fog, tán a legjobb leckét biztosítanák Raeyan számára, hogy igenis fel kell készülni minden eshetőségre. Kelletlenül tehát, de egy mozdulattal beleállítja botját a földbe, ám az nem enged a lány akaratának, ezért ahogy érzi sikertelenségét, inkább ebből a helyzetből eldönti hátrafelé a botot. Ha ez megtörtént, készen áll a folytatásra, bár nem igazán tudja, hogy kéne az ilyet kezdeni, így inkább megpróbál elsősorban a másik tetteire reagálni. Na meg az eddigi harchelyzet, ugrálás, plusz a hőség valamelyest megizzasztották. Hőség, valóban, hiszen jelenleg a perzselő homok havának egy korai napján vagyunk, annak is a már lassacskán enyhülő délutánjában (későbbi hónapokban ilyenkor már a naplementét lehet csodálni), s az égen csupán egyetlen Unalmas Kis Felhőcske kószál, elfeledve immár Raeyan által is.*
1777. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2014-11-16 23:14:25
Üzenet elküldve: 2014-11-16 23:14:25
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 271
OOC üzenetek: 345
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 271
OOC üzenetek: 345
Játékstílus: Vakmerő
// Myrabell Quiny //
*A lány érintése puha, a már amúgy is jelenlévő mosolyt csupán szélesbíti, viszont a nyomásnak nem enged. Nem látja értelmét visszafeküdni, csupán gyenge maradna. Meglátása szerint legjobb lenne minél előbb visszaállítani normálisra vérkeringését végtagjaiban, pulzusát, erre viszont a folyamatos fekvés a legkevésbé sem alkalmas.*
-Nincs mitől tartani, semmi komoly. Csak kissé megégett a nyakam, ennyi az egész...
*Érinti meg vállát a sebnek megfelelő oldalon, tekintetét is egy pillanatra levéve a vele szembeni arcról. Arra még emlékszik, mielőtt elaludt volna, hogy ujjaival már egyszer megérintette a betűket, legkevésbé sem tervezi ezt még egyszer megtenni, még ha már nem is ég annyira, mint akkor.*
-Csupán erőt kéne vennem magamon, ennyi ez egész, viszont ebben minden bizonnyal segítségemre lehet, mikor a felállásra kerül majd a sor. Ami meg a visszafekvést illeti, nem gondolnám, hogy a Barakk hideg füve lenne a legmegfelelőbb hely a pihenésre, főleg nem "ez" előtt. *Tekint a tömlöcre, mely csupán pár méterrel van arrébb tőlük, vele együtt az elmúlt napok, hetek emlékeivel.* Jut eszembe! *Helyezi vissza szemei célpontját a lány gesztenyebarna íriszeire.* Szabad érdeklődnöm a becses nevét illetően? Gondomat viseli, már amennyire ezt a helyzetnek megfelelően meg tudja tenni és még azt sem tudom, hogyan szólíthatom.
*Látszólag, sőt, hallhatóan egy árnyalatnyival jobban van, mint mikor rátalált a lány, bár még mindig erőtlen. Kezeivel még egy kicsit feljebb tolja magát, egyre inkább közelítve egy lassacskán normálisnak mondható ülő pozícióhoz.*
*A lány érintése puha, a már amúgy is jelenlévő mosolyt csupán szélesbíti, viszont a nyomásnak nem enged. Nem látja értelmét visszafeküdni, csupán gyenge maradna. Meglátása szerint legjobb lenne minél előbb visszaállítani normálisra vérkeringését végtagjaiban, pulzusát, erre viszont a folyamatos fekvés a legkevésbé sem alkalmas.*
-Nincs mitől tartani, semmi komoly. Csak kissé megégett a nyakam, ennyi az egész...
*Érinti meg vállát a sebnek megfelelő oldalon, tekintetét is egy pillanatra levéve a vele szembeni arcról. Arra még emlékszik, mielőtt elaludt volna, hogy ujjaival már egyszer megérintette a betűket, legkevésbé sem tervezi ezt még egyszer megtenni, még ha már nem is ég annyira, mint akkor.*
-Csupán erőt kéne vennem magamon, ennyi ez egész, viszont ebben minden bizonnyal segítségemre lehet, mikor a felállásra kerül majd a sor. Ami meg a visszafekvést illeti, nem gondolnám, hogy a Barakk hideg füve lenne a legmegfelelőbb hely a pihenésre, főleg nem "ez" előtt. *Tekint a tömlöcre, mely csupán pár méterrel van arrébb tőlük, vele együtt az elmúlt napok, hetek emlékeivel.* Jut eszembe! *Helyezi vissza szemei célpontját a lány gesztenyebarna íriszeire.* Szabad érdeklődnöm a becses nevét illetően? Gondomat viseli, már amennyire ezt a helyzetnek megfelelően meg tudja tenni és még azt sem tudom, hogyan szólíthatom.
*Látszólag, sőt, hallhatóan egy árnyalatnyival jobban van, mint mikor rátalált a lány, bár még mindig erőtlen. Kezeivel még egy kicsit feljebb tolja magát, egyre inkább közelítve egy lassacskán normálisnak mondható ülő pozícióhoz.*
1776. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2014-11-16 20:22:56
Üzenet elküldve: 2014-11-16 20:22:56
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Pyrkon Dravok//
*Enyhe idegesség tükröződik Myra arcán. Mindig ez történik, ha egy látszólag sebesült, földön kuporgó alakot pillant meg. Túlságosan nagy a szíve, épp ezért nem tud elmenni ilyen emberek, elfek és egyéb lények mellett, mindig segíteni akar rajtuk. Pont úgy, ahogy most is. Hangjában is érződik egy cseppnyi idegesség, kicsit remeg is, nem igazán tudja, hogy most mi tévő legyen. El nem tudja képzelni, mi történhetett, ami ennyire kiütötte az idegen férfit, de fejébe vette, hogy kideríti. Márpedig amit ő elhatároz, azt véghez is viszi.
Nagy kő esik le szívéről, mikor a földön fekvő kinyitja a szemét. ~ Hála Istennek... Legalább él. ~ Egyértelműen látszik rajta, hogy nagyon nincs jól, Myrának pedig fogalma sincs, mi tévő legyen. Itt biztos nem fogja hagyni, az már biztos.*
- Aha... Persze. Vettem észre... *Mikor megpróbál felülni, félelf leányzónk azonnal nyúl felé. Megfogja a karját, hogy segítsen neki felülni, de arcán végig aggodalmas kifejezés látszódik.* Én... Én nem vagyok benne biztos, hogy ez egy jó ötlet. Feküdjön vissza... Kérem! *Nem erőszakoskodik, de azért gyengéden próbálja visszanyomni fekvő helyzetbe az urat, s csak reménykedik, hogy nem lesz önfejű, nem makacskodik majd, és hallgat Myrabellre.*
- Mi... Mi történt? Ha szabad kérdeznem... * Az a mosoly... Sajnos nem sikerül a földön ülőnek átragasztani a görbületet a lány arcára. Még nem.*
*Enyhe idegesség tükröződik Myra arcán. Mindig ez történik, ha egy látszólag sebesült, földön kuporgó alakot pillant meg. Túlságosan nagy a szíve, épp ezért nem tud elmenni ilyen emberek, elfek és egyéb lények mellett, mindig segíteni akar rajtuk. Pont úgy, ahogy most is. Hangjában is érződik egy cseppnyi idegesség, kicsit remeg is, nem igazán tudja, hogy most mi tévő legyen. El nem tudja képzelni, mi történhetett, ami ennyire kiütötte az idegen férfit, de fejébe vette, hogy kideríti. Márpedig amit ő elhatároz, azt véghez is viszi.
Nagy kő esik le szívéről, mikor a földön fekvő kinyitja a szemét. ~ Hála Istennek... Legalább él. ~ Egyértelműen látszik rajta, hogy nagyon nincs jól, Myrának pedig fogalma sincs, mi tévő legyen. Itt biztos nem fogja hagyni, az már biztos.*
- Aha... Persze. Vettem észre... *Mikor megpróbál felülni, félelf leányzónk azonnal nyúl felé. Megfogja a karját, hogy segítsen neki felülni, de arcán végig aggodalmas kifejezés látszódik.* Én... Én nem vagyok benne biztos, hogy ez egy jó ötlet. Feküdjön vissza... Kérem! *Nem erőszakoskodik, de azért gyengéden próbálja visszanyomni fekvő helyzetbe az urat, s csak reménykedik, hogy nem lesz önfejű, nem makacskodik majd, és hallgat Myrabellre.*
- Mi... Mi történt? Ha szabad kérdeznem... * Az a mosoly... Sajnos nem sikerül a földön ülőnek átragasztani a görbületet a lány arcára. Még nem.*
1775. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2014-11-15 23:01:43
Üzenet elküldve: 2014-11-15 23:01:43
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 338
OOC üzenetek: 542
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 338
OOC üzenetek: 542
Játékstílus: Szelíd
//Lewonor Ante//
*Az ork alélt és bűzös testét a fogdába vonszolták, ahol a bentlakók elvették őle még azt is, amit az őrség esetleg rajta hagyott. Persze élhet a jogával, hogy megpróbálja ezeket a dolgokat visszaszerezni, de ki tudja mire menne a dologgal.
Amikor is felébred, szóvá teszi az elf, és az őrség távollétét, ami neki inkább csak jó, hiszen ha találnak valamit, és sikerül rábizonyítani a dolgot, bizony a bitóra kerül. De persze az orkok nem a gyors észjárásukról híresek.*
- Fogd be a pofád! *üvölt rá egy rabtársa, ki épp aludni próbálna egy közeli priccsen. A cellában van még pár alak, de azok inkább egy sarokba összebújva tanakodnak valamin, miközben a jövevényt mustrálják.*
*Az ork alélt és bűzös testét a fogdába vonszolták, ahol a bentlakók elvették őle még azt is, amit az őrség esetleg rajta hagyott. Persze élhet a jogával, hogy megpróbálja ezeket a dolgokat visszaszerezni, de ki tudja mire menne a dologgal.
Amikor is felébred, szóvá teszi az elf, és az őrség távollétét, ami neki inkább csak jó, hiszen ha találnak valamit, és sikerül rábizonyítani a dolgot, bizony a bitóra kerül. De persze az orkok nem a gyors észjárásukról híresek.*
- Fogd be a pofád! *üvölt rá egy rabtársa, ki épp aludni próbálna egy közeli priccsen. A cellában van még pár alak, de azok inkább egy sarokba összebújva tanakodnak valamin, miközben a jövevényt mustrálják.*
1774. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2014-11-15 20:14:37
Üzenet elküldve: 2014-11-15 20:14:37
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 271
OOC üzenetek: 345
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 271
OOC üzenetek: 345
Játékstílus: Vakmerő
// Myrabell Quiny //
*Egy finom női hangra ébred. A harmatos fűben fetreng, a feje hasogat, a nyaka izzik. Már ez első szólításokra felébred, de csak a kérdés elhangzására sikerül annyi erőt gyűjtenie magában, hogy szemeit is kinyithassa. Legnagyobb meglepetésére egy angyal guggol mellette és próbálja ébresztgetni, legalábbis Pyrkonnak valami ilyesmi fogalmazódott meg gondolatai között, mikor megpillantotta a rá meredő gesztenyebarna szemeket. Szája a fájdalmak ellenére is kis félmosolyra húzódik, habár nem éppen tetszik neki a szituáció. Szerencséjére még nem aludhatott olyan rég óta, -bár arra sem emlékszik, hogy egyáltalán elaludt volna- feje nem zavaros, már amennyire ez elképzelhető az éjszaka alatt történtek után. Normál esetben szokásos kis bemutatkozásával állna elő: meghajlás avagy egy kisebb pukedli, kézcsók, túlzott, már már erőltetett eleganciába burkolt szavak, de jelen esetben ez elmarad, ehelyett csupán egy zavart kuncogást kap elsőre a lány, Pyrkon jellegzetes mosolyával kísérve. Fejét a földön a másik felé fordítja, nyakán lévő bélyeget a harmathoz szorítva, enyhítve az abból áradó fájdalmat.*
-Persze, soha jobban!
*Kuncog még egy utolsót, majd elválasztva fejét a hideg, nedves fűtől, lassan, megpróbálja két mellső végtagjára támaszkodva megemelni felsőtestét, mely lassan, bár kicsit bizonytalanul, engedelmesen hajtja végre a mozdulatokat. Habár egyelőre még a felállás gondolatában nem biztos, egy amolyan félig-meddig ülést sikeresen végrehajt, majd, mikor már kellőképpen stabilnak érzi helyzetét, tekintetét a lány arcára helyezi.*
-Soha jobban!
*Ismétli, közben megpróbálja a száján lévő félmosolyt kihúzni, természetesebbé tenni, mely szép lassacskán fel is veszi a megfelelő pozíciót. Beszédszervét ismételten szóra nyitja, megkezdve a bemutatkozást, mikor lüktetni kezd az amúgy is égő testrész, úgyhogy inkább egyelőre nem erőlteti tovább a dolgot, csupán vesz pár mélyebb levegőt.*
-Elnézést, még meg kell szoknom.
*Helyezi vissza pofájára a mosolyt, próbálva a mellette (felülte óta inkább már előtte) guggolóból is kicsikarni valami hasonló vonulatot annak ajkaira rajzolva.*
*Egy finom női hangra ébred. A harmatos fűben fetreng, a feje hasogat, a nyaka izzik. Már ez első szólításokra felébred, de csak a kérdés elhangzására sikerül annyi erőt gyűjtenie magában, hogy szemeit is kinyithassa. Legnagyobb meglepetésére egy angyal guggol mellette és próbálja ébresztgetni, legalábbis Pyrkonnak valami ilyesmi fogalmazódott meg gondolatai között, mikor megpillantotta a rá meredő gesztenyebarna szemeket. Szája a fájdalmak ellenére is kis félmosolyra húzódik, habár nem éppen tetszik neki a szituáció. Szerencséjére még nem aludhatott olyan rég óta, -bár arra sem emlékszik, hogy egyáltalán elaludt volna- feje nem zavaros, már amennyire ez elképzelhető az éjszaka alatt történtek után. Normál esetben szokásos kis bemutatkozásával állna elő: meghajlás avagy egy kisebb pukedli, kézcsók, túlzott, már már erőltetett eleganciába burkolt szavak, de jelen esetben ez elmarad, ehelyett csupán egy zavart kuncogást kap elsőre a lány, Pyrkon jellegzetes mosolyával kísérve. Fejét a földön a másik felé fordítja, nyakán lévő bélyeget a harmathoz szorítva, enyhítve az abból áradó fájdalmat.*
-Persze, soha jobban!
*Kuncog még egy utolsót, majd elválasztva fejét a hideg, nedves fűtől, lassan, megpróbálja két mellső végtagjára támaszkodva megemelni felsőtestét, mely lassan, bár kicsit bizonytalanul, engedelmesen hajtja végre a mozdulatokat. Habár egyelőre még a felállás gondolatában nem biztos, egy amolyan félig-meddig ülést sikeresen végrehajt, majd, mikor már kellőképpen stabilnak érzi helyzetét, tekintetét a lány arcára helyezi.*
-Soha jobban!
*Ismétli, közben megpróbálja a száján lévő félmosolyt kihúzni, természetesebbé tenni, mely szép lassacskán fel is veszi a megfelelő pozíciót. Beszédszervét ismételten szóra nyitja, megkezdve a bemutatkozást, mikor lüktetni kezd az amúgy is égő testrész, úgyhogy inkább egyelőre nem erőlteti tovább a dolgot, csupán vesz pár mélyebb levegőt.*
-Elnézést, még meg kell szoknom.
*Helyezi vissza pofájára a mosolyt, próbálva a mellette (felülte óta inkább már előtte) guggolóból is kicsikarni valami hasonló vonulatot annak ajkaira rajzolva.*
1773. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2014-11-15 18:47:36
Üzenet elküldve: 2014-11-15 18:47:36
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Pyrkon Dravok//
*Még csak ma érkezett meg, a kora hajnali órákban, de máris a fülébe jutott ennek a helynek, a barakknak a híre. Nem szándékozik több időt itt tölteni a szükségesnél, amint megtud néhány hasznos információt az apja hollétéről, már tovább is áll. Vagy ha nem tud meg semmi újat, akkor is max két hét múlva elhagyja a várost, ha nem jön közbe semmi. De addig is, míg itt van, nem árt kicsit edzenie is. Gyorsan megtudakolja az egyik kedves, öreg bácsitól, hogy merre is találja a Barakkot, s már indul is.
És most itt van, drágalátos fegyverét is leadta már, amitől amúgy nem szívesen válik meg, de ha itt kötelező... Már épp indulna az íjjal a kezében a gyakorlótér felé, de előtte még gyorsan körbenéz, s szeme megakad egy földön fekvő férfin. ~Talán rosszul lett? Vagy megsérült? De akkor miért nem sietnek a segítségére? ~ Myra lelkiismerete, és túlontúl nagy szíve nem hagyhatja ott a férfit, nem tud átnézni rajta, és továbbmenni, mintha nem is látott volna semmit. Így hát egy mély levegőt véve az idegen felé veszi az irányt, majd mikor egész közel kerül hozzá, meg is szólítja őt.*
- Öhm... E-elnézést...! Uram! Jól van? *Le is guggol mellé, amint odaér, s aggodalmas képet vágva figyeli a férfi reakcióját, esetleges válaszát.*
*Még csak ma érkezett meg, a kora hajnali órákban, de máris a fülébe jutott ennek a helynek, a barakknak a híre. Nem szándékozik több időt itt tölteni a szükségesnél, amint megtud néhány hasznos információt az apja hollétéről, már tovább is áll. Vagy ha nem tud meg semmi újat, akkor is max két hét múlva elhagyja a várost, ha nem jön közbe semmi. De addig is, míg itt van, nem árt kicsit edzenie is. Gyorsan megtudakolja az egyik kedves, öreg bácsitól, hogy merre is találja a Barakkot, s már indul is.
És most itt van, drágalátos fegyverét is leadta már, amitől amúgy nem szívesen válik meg, de ha itt kötelező... Már épp indulna az íjjal a kezében a gyakorlótér felé, de előtte még gyorsan körbenéz, s szeme megakad egy földön fekvő férfin. ~Talán rosszul lett? Vagy megsérült? De akkor miért nem sietnek a segítségére? ~ Myra lelkiismerete, és túlontúl nagy szíve nem hagyhatja ott a férfit, nem tud átnézni rajta, és továbbmenni, mintha nem is látott volna semmit. Így hát egy mély levegőt véve az idegen felé veszi az irányt, majd mikor egész közel kerül hozzá, meg is szólítja őt.*
- Öhm... E-elnézést...! Uram! Jól van? *Le is guggol mellé, amint odaér, s aggodalmas képet vágva figyeli a férfi reakcióját, esetleges válaszát.*
1772. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2014-11-15 17:48:34
Üzenet elküldve: 2014-11-15 17:48:34
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 271
OOC üzenetek: 345
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 271
OOC üzenetek: 345
Játékstílus: Vakmerő
// Pyke a böriben //
*Pyrkon halk puffanással ér földet a tömlöc bejárata előtt, ahonnan még tisztán hallja az őr kuncogását, röhögését, még a zárt ajtón keresztül is, már ha ténylegesen azt hallja, nem csak a fájdalomtól hallucinál. Bár már mindennek vége, amire egész életében emlékezni fog a nyakán éktelenkedő billog miatt, még mindig a pillanatban érzi magát, mikor nyakához emelték a vasat és végtelen hosszúsággal tartották ott, olvasztva a mágus bőrét.*
~AVH.~
*Ismétli meg fejében a megkülönböztető jelzés betűit, ahogy valamilyen gondolattól fogva megpróbálja megérinteni a sebet, de amint ez megtörténik, hangos, keserves szisszenéssel húzza vissza és fogja le hátával végtagját a földön, biztosítva magának, hogy még véletlenül se próbálja meg újból. Egy dologra volt talán jó előző mozdulata, immáron ténylegesen tudatosította magában, hogy tényleg megtörtént az utóbbi pár perc.
Nem tudja mióta fekszik pontosan a földön, habár nem is különösebben érdekli. Próbálja feldolgozni az eseményeket, hogy kiszabadult, végre nem kell elviselnie a szoba másik végében lévő öreget, hogy már nem kell minden nap száraz kenyeret, jobb napokon kását ennie, valamint, hogy megbélyegezték.
Az egész hátralévő életét.
Örökre.*
*Pyrkon halk puffanással ér földet a tömlöc bejárata előtt, ahonnan még tisztán hallja az őr kuncogását, röhögését, még a zárt ajtón keresztül is, már ha ténylegesen azt hallja, nem csak a fájdalomtól hallucinál. Bár már mindennek vége, amire egész életében emlékezni fog a nyakán éktelenkedő billog miatt, még mindig a pillanatban érzi magát, mikor nyakához emelték a vasat és végtelen hosszúsággal tartották ott, olvasztva a mágus bőrét.*
~AVH.~
*Ismétli meg fejében a megkülönböztető jelzés betűit, ahogy valamilyen gondolattól fogva megpróbálja megérinteni a sebet, de amint ez megtörténik, hangos, keserves szisszenéssel húzza vissza és fogja le hátával végtagját a földön, biztosítva magának, hogy még véletlenül se próbálja meg újból. Egy dologra volt talán jó előző mozdulata, immáron ténylegesen tudatosította magában, hogy tényleg megtörtént az utóbbi pár perc.
Nem tudja mióta fekszik pontosan a földön, habár nem is különösebben érdekli. Próbálja feldolgozni az eseményeket, hogy kiszabadult, végre nem kell elviselnie a szoba másik végében lévő öreget, hogy már nem kell minden nap száraz kenyeret, jobb napokon kását ennie, valamint, hogy megbélyegezték.
Az egész hátralévő életét.
Örökre.*
1771. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2014-11-14 13:47:39
Üzenet elküldve: 2014-11-14 13:47:39
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Raeyan, Levinia//
*Szinte már biztosra vette a győzelmét, mikor Raeyan mögé került. És most tessék. Először meglepődve néz a nő után, ahogy ellökte magát a penge elől. Majd csak mosolyog, mikor észreveszi a neki szánt csapást. ~Amennyire kiszámítható a harcmodora, épp annyira meglepőek ezek a lépései. Hát akkor nem lenne jó, ha adósa maradnék.~ Ahelyett, hogy utánna vetné magát, felegyenesedik, még mindig azzal az önelégült mosollyal az arcán. Körülnéz, majd mikor meggyőződik, hogy senki nincs a közelükben, maga mögé hajítja a kardot, a tőrt pedig visszadugja az övébe. A szinte az arcára ragasztott mosollyal megborsozva, maga elé emeli a két ketét, úgy várja a fojtatást. Ha már edz, jó lenne kicsit a pusztakezes harcot is gyakorolni. Abban is biztos, hogy ez a lépése meglepheti ellenfelét, és a meglepetésem mindig is előnyt jelentettek a csatákban. Mondjuk nem is árt ez a kis előny, hisz a kardja nélkül jóformán lemond a támadás elsőbbségéről. Azért persze nem kell sajnálni. Nem szokott dolgokat csak heccből csinálni, mindig van egy megfontolt terv a cselekedetei mögött.*
*Szinte már biztosra vette a győzelmét, mikor Raeyan mögé került. És most tessék. Először meglepődve néz a nő után, ahogy ellökte magát a penge elől. Majd csak mosolyog, mikor észreveszi a neki szánt csapást. ~Amennyire kiszámítható a harcmodora, épp annyira meglepőek ezek a lépései. Hát akkor nem lenne jó, ha adósa maradnék.~ Ahelyett, hogy utánna vetné magát, felegyenesedik, még mindig azzal az önelégült mosollyal az arcán. Körülnéz, majd mikor meggyőződik, hogy senki nincs a közelükben, maga mögé hajítja a kardot, a tőrt pedig visszadugja az övébe. A szinte az arcára ragasztott mosollyal megborsozva, maga elé emeli a két ketét, úgy várja a fojtatást. Ha már edz, jó lenne kicsit a pusztakezes harcot is gyakorolni. Abban is biztos, hogy ez a lépése meglepheti ellenfelét, és a meglepetésem mindig is előnyt jelentettek a csatákban. Mondjuk nem is árt ez a kis előny, hisz a kardja nélkül jóformán lemond a támadás elsőbbségéről. Azért persze nem kell sajnálni. Nem szokott dolgokat csak heccből csinálni, mindig van egy megfontolt terv a cselekedetei mögött.*
1770. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2014-11-09 21:25:30
Üzenet elküldve: 2014-11-09 21:25:30
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 193
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 193
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Megfontolt
//Nideron, Levinia//
*A bot egyik vége leszúródik a földbe. A másik vége viszont még mobilis, így azt megtolva előre plusz egy előrelépéssel próbálja odébb taszajtani Nideront a bot teljes felületével. Ám mire a bot üdvözölhette volna a férfit, addigra annak már se híre, se hamva az útjában. Az előrelépés miatt az immár mögötte lévő fatőrnek egy minimális gyalogmunkát kellene végeztetnie gazdájával, hogy imitálhassa a lány gerincével való egyesülést, ám megéri a dologgal foglalkozni, mivel Raeyan ezután még felidéz egy ugrást előre, ami a legegyszerűbb, és legnyilvánvalóbb módja, hogy növelje a távot kettejük között. Majd innen egy perdüléssel abba az irányba, amerre a férfi eltűnt, felé fordul, magával rántva egyúttal a botot, hogy egy jó lendületeset odasózzon a férfi oldalának – mellkas tájékon - csak hogy érezze a törődést. Az, hogy a férfi követi-e őt, vagy nem, illetve hogy időben teszi-e azt, vagy nem, nagyban befolyásolja a győzelmi helyzetének megtartását, avagy annak elszalasztását. A bot fogását nézve csak akkor éri el az ütés a férfit, ha az követi, de mivel Nideron számított Raeyantól ilyesféle támadásra, egy megfelelő védéssel nem lehet probléma azt hárítani, de legalábbis csillapítani. Onnantól meg már hiába lép a lány hátra, megint csak egy mozdulatra van attól, hogy megkapja ama keresetlen ajándékot, egy fatőr formájában, ha már épp nem a hátához, de mondjuk a nyakához, vagy egyéb anatómiailag kritikus részéhez tartva, szabad a választék.*
*A bot egyik vége leszúródik a földbe. A másik vége viszont még mobilis, így azt megtolva előre plusz egy előrelépéssel próbálja odébb taszajtani Nideront a bot teljes felületével. Ám mire a bot üdvözölhette volna a férfit, addigra annak már se híre, se hamva az útjában. Az előrelépés miatt az immár mögötte lévő fatőrnek egy minimális gyalogmunkát kellene végeztetnie gazdájával, hogy imitálhassa a lány gerincével való egyesülést, ám megéri a dologgal foglalkozni, mivel Raeyan ezután még felidéz egy ugrást előre, ami a legegyszerűbb, és legnyilvánvalóbb módja, hogy növelje a távot kettejük között. Majd innen egy perdüléssel abba az irányba, amerre a férfi eltűnt, felé fordul, magával rántva egyúttal a botot, hogy egy jó lendületeset odasózzon a férfi oldalának – mellkas tájékon - csak hogy érezze a törődést. Az, hogy a férfi követi-e őt, vagy nem, illetve hogy időben teszi-e azt, vagy nem, nagyban befolyásolja a győzelmi helyzetének megtartását, avagy annak elszalasztását. A bot fogását nézve csak akkor éri el az ütés a férfit, ha az követi, de mivel Nideron számított Raeyantól ilyesféle támadásra, egy megfelelő védéssel nem lehet probléma azt hárítani, de legalábbis csillapítani. Onnantól meg már hiába lép a lány hátra, megint csak egy mozdulatra van attól, hogy megkapja ama keresetlen ajándékot, egy fatőr formájában, ha már épp nem a hátához, de mondjuk a nyakához, vagy egyéb anatómiailag kritikus részéhez tartva, szabad a választék.*
1769. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2014-11-06 23:14:10
Üzenet elküldve: 2014-11-06 23:14:10
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 151
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 151
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Szelíd
// PYKE a böriben //
-Azt élvezem, ha szenvedni fogsz.
*Vigyorog vissza az őr, korántsem megnyugtató szavai után.
Az izzó vasat Pyrk arcához tolja, de egyelőre csak azért, hogy alaposabban szemügyre vehesse mivel kell majd együtt élnie hátralévő életében, s csak akkor lendül akcióba, mikor a mágus hátrakötözött karjai felé biccent.
Ekkor nyomja oda nyakára a billogot, hogy ne tudja annyira könnyen letagadni börtönviselt múltját.
Az őr örökkévalóságnak tűnő, keserves pillanatok múlva emeli csak el az eszközt, majd kicsit megfújja a perzselő sebet.*
-Egész csinos!
*Humorizál tovább, majd eloldozza a szerencsétlent és kivezeti, szabályosan kirúgja a börtön épületének kapuján. Pyrkon Dravok ezennel ismét szabad, mehet amerre szeretne, de azért ügyeljen rá a jövőben, hogy ne kerüljön össze_tűz_ésbe a városőrséggel, mert akkor már bizonyára nem ússza meg ennyivel a dolgot.*
-Azt élvezem, ha szenvedni fogsz.
*Vigyorog vissza az őr, korántsem megnyugtató szavai után.
Az izzó vasat Pyrk arcához tolja, de egyelőre csak azért, hogy alaposabban szemügyre vehesse mivel kell majd együtt élnie hátralévő életében, s csak akkor lendül akcióba, mikor a mágus hátrakötözött karjai felé biccent.
Ekkor nyomja oda nyakára a billogot, hogy ne tudja annyira könnyen letagadni börtönviselt múltját.
Az őr örökkévalóságnak tűnő, keserves pillanatok múlva emeli csak el az eszközt, majd kicsit megfújja a perzselő sebet.*
-Egész csinos!
*Humorizál tovább, majd eloldozza a szerencsétlent és kivezeti, szabályosan kirúgja a börtön épületének kapuján. Pyrkon Dravok ezennel ismét szabad, mehet amerre szeretne, de azért ügyeljen rá a jövőben, hogy ne kerüljön össze_tűz_ésbe a városőrséggel, mert akkor már bizonyára nem ússza meg ennyivel a dolgot.*
1768. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2014-11-06 14:22:05
Üzenet elküldve: 2014-11-06 14:22:05
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Raeyan, Levinia//
*Bár nem számított, ellenfele második támadására, de a kardja elég gyorsnak bizonyult annak elhárítására és terve folytatásához. Mégsem tesz így. A bot túl nagy szöget zár be a földel, ha most ráállna rá kéne nehezednie, de ezzel saját magát billentené ki az egyensúlyából. Ha nem nyomja le a végét a súlyával, felesleges az egész. Viszont, ha nem gátolja valamivel, a fegyver gyorsan megtalálja újfent. Jobb híján mégis rátapos a földbe fúródott végre, de csak éppen egy pillanatra, míg a nő háta mögé kerül egy félköríves fordulattal. Eközben tőrét újfent használatba véve próbálja elérni győzelmét. A kardot az esetleges hátsó támadásoktól tartva, függőlegesen a bot irányába állítja, így a kisebbik penge befejezheti a munkát. Mivel most egymással háttal állnak, a pengét a karja mellett futtatja végig, a hegyét pedig a Raeyan lapockái közé érinti.*
*Bár nem számított, ellenfele második támadására, de a kardja elég gyorsnak bizonyult annak elhárítására és terve folytatásához. Mégsem tesz így. A bot túl nagy szöget zár be a földel, ha most ráállna rá kéne nehezednie, de ezzel saját magát billentené ki az egyensúlyából. Ha nem nyomja le a végét a súlyával, felesleges az egész. Viszont, ha nem gátolja valamivel, a fegyver gyorsan megtalálja újfent. Jobb híján mégis rátapos a földbe fúródott végre, de csak éppen egy pillanatra, míg a nő háta mögé kerül egy félköríves fordulattal. Eközben tőrét újfent használatba véve próbálja elérni győzelmét. A kardot az esetleges hátsó támadásoktól tartva, függőlegesen a bot irányába állítja, így a kisebbik penge befejezheti a munkát. Mivel most egymással háttal állnak, a pengét a karja mellett futtatja végig, a hegyét pedig a Raeyan lapockái közé érinti.*
1767. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2014-11-05 18:08:33
Üzenet elküldve: 2014-11-05 18:08:33
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
//Őrök (VP) //
* Már jó ideje csak várakoznak. ~ Hol a fenében vannak már?! ~ Nem mintha hiányozna neki akármelyik őr, vagy esetleg az elf, de ez legalább egy jó indok arra, hogy panaszkodhasson. *
- Még mindig nem érkeztek meg?! * Kérdi akárkitől, aki a közelében tartózkodik, ha senki nincs ott, akkor ugyanezt kérdi, csak épp hangosan ordítva, hogy beleremegjen a környék.
Idegességében körmét kezdi el rágcsálni. Volt már ennél sokkal rosszabb helyzetben is, de most mégis idegesebb, mint általában. *
- Fogadjunk, hogy az az elf ölte meg az összeset! * Mondogatja magában, de, azért, ha valaki van esetleg a közelében, akkor elég hangosan ahhoz, hogy meghallhassák. *
- Biztosan az volt! Az a... hegyes fülű! * Folytatja továbbra is hangosan, de néha ellenőrzi, hogy ki figyeli, ki nem (ha van a közelében valaki). *
* Már jó ideje csak várakoznak. ~ Hol a fenében vannak már?! ~ Nem mintha hiányozna neki akármelyik őr, vagy esetleg az elf, de ez legalább egy jó indok arra, hogy panaszkodhasson. *
- Még mindig nem érkeztek meg?! * Kérdi akárkitől, aki a közelében tartózkodik, ha senki nincs ott, akkor ugyanezt kérdi, csak épp hangosan ordítva, hogy beleremegjen a környék.
Idegességében körmét kezdi el rágcsálni. Volt már ennél sokkal rosszabb helyzetben is, de most mégis idegesebb, mint általában. *
- Fogadjunk, hogy az az elf ölte meg az összeset! * Mondogatja magában, de, azért, ha valaki van esetleg a közelében, akkor elég hangosan ahhoz, hogy meghallhassák. *
- Biztosan az volt! Az a... hegyes fülű! * Folytatja továbbra is hangosan, de néha ellenőrzi, hogy ki figyeli, ki nem (ha van a közelében valaki). *
1766. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2014-11-05 01:23:27
Üzenet elküldve: 2014-11-05 01:23:27
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 271
OOC üzenetek: 345
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 271
OOC üzenetek: 345
Játékstílus: Vakmerő
// PYKE a böriben //
*Pyrkon éppen a cella másik végében helyet foglaló, szakállas alaktól, a lehető legtávolabbi sarokban fekszik. Habár a szakállas alak még mindig rendíthetetlenül próbálkozik kommunikálni a mágussal, Pyrkon már eljutott arra a szintre, hogy még a tekintetét sem fordítja az öreg felé, mikor az megszólal, hátha egy nap végre belátja, hogy az ég világon semmi értelme próbálkoznia, attól eltekintve, hogy sok eredményt eddig sem ért el a langaléta ezzel a haditechnikával. Úgy látszik, az időjárás egy megunhatatlan téma, még ha magával is kényszerült kivesézni az öreg.*
~Nem baj, nem kell neki már sok. Nem kell neki már sok...~
*Ismételgeti magában e szavakat, már az első napoktól kezdve, mint egyfajta mantrát, mintha ez akármennyire is hozzájárulna ahhoz, hogy a következő pillanatban hirtelen csak úgy összeessen a fószer és végre síri csend borulhasson a cellák végtelen labirintusára, de nem. Ez eddig nem történt meg és Pyrkon valahogy érzi, hogy amíg innen ő ki nem kerül, addig nem is nagyon fog részesedni ebben a "kegyben".
Ahogy a kis mantrájával van elfoglalva és próbálkozik elaludni, kizárva a cella másik végéből érkező érces, meglehetősen irritáló hangot, egy, még eddigi itt tartózkodása alatt egyszer nem hallot zajra lesz figyelmes, melynek hangos visszhangja nem okoz nagy fejtörést, hogy beazonosítjató legyen a fémek egymásba ütközése. Pyrkon erre azonnal felkapja a fejét és kialvatlanságát nem álcázó, táskás szemekkel figyel fel az előtte álló őrre.*
-Parancsol?
*Kérdi fura, érdeklődő tekintettel az első "poénra".*
-Merem remélni, hogy nem egy dologra gondolunk, mert nem tudnám garantálni az őszinte élvezetet, de még annak látszatát sem.
*Rajzolódik ki egy óvatosabb vigyor arcán, talán egy kisebb kuncogás is előbújik, ügyelve a hangsúlyára, hogy még véletlenül se lehessen komoly gúnynak hallani mondatát, viszont ahogy elhangzik a "mehetsz" szó a rácsokon kívül állótól, őszinte megkönnyebbülés ül ki Pyke arcára. Minden nemű ellenállást nélkülözve feláll és hagyja, hogy kezeit megkötözve kivezessék a cellából. A kandallóhoz való közeledést kissé furcsállja, de szépen lassan leesik neki, pár másodpercen belül mi is fog vele történni. Elkerekedett szemekkel figyeli a felé szegezett betűket, a válaszon gondolkodva, de nem igazán tud rá mit mondani. Tekintetével háta mögötti karjaira mutat, mint talán a legkissebb fájdalommal járó opció, de száját nem nyitja szóra (pontosabban nem tudja). Fogait összeszorítva várja, a fájdalmat, amire egyelőre még halvány elképzelése sincs, hogy mégis mire számítson pontosan.*
*Pyrkon éppen a cella másik végében helyet foglaló, szakállas alaktól, a lehető legtávolabbi sarokban fekszik. Habár a szakállas alak még mindig rendíthetetlenül próbálkozik kommunikálni a mágussal, Pyrkon már eljutott arra a szintre, hogy még a tekintetét sem fordítja az öreg felé, mikor az megszólal, hátha egy nap végre belátja, hogy az ég világon semmi értelme próbálkoznia, attól eltekintve, hogy sok eredményt eddig sem ért el a langaléta ezzel a haditechnikával. Úgy látszik, az időjárás egy megunhatatlan téma, még ha magával is kényszerült kivesézni az öreg.*
~Nem baj, nem kell neki már sok. Nem kell neki már sok...~
*Ismételgeti magában e szavakat, már az első napoktól kezdve, mint egyfajta mantrát, mintha ez akármennyire is hozzájárulna ahhoz, hogy a következő pillanatban hirtelen csak úgy összeessen a fószer és végre síri csend borulhasson a cellák végtelen labirintusára, de nem. Ez eddig nem történt meg és Pyrkon valahogy érzi, hogy amíg innen ő ki nem kerül, addig nem is nagyon fog részesedni ebben a "kegyben".
Ahogy a kis mantrájával van elfoglalva és próbálkozik elaludni, kizárva a cella másik végéből érkező érces, meglehetősen irritáló hangot, egy, még eddigi itt tartózkodása alatt egyszer nem hallot zajra lesz figyelmes, melynek hangos visszhangja nem okoz nagy fejtörést, hogy beazonosítjató legyen a fémek egymásba ütközése. Pyrkon erre azonnal felkapja a fejét és kialvatlanságát nem álcázó, táskás szemekkel figyel fel az előtte álló őrre.*
-Parancsol?
*Kérdi fura, érdeklődő tekintettel az első "poénra".*
-Merem remélni, hogy nem egy dologra gondolunk, mert nem tudnám garantálni az őszinte élvezetet, de még annak látszatát sem.
*Rajzolódik ki egy óvatosabb vigyor arcán, talán egy kisebb kuncogás is előbújik, ügyelve a hangsúlyára, hogy még véletlenül se lehessen komoly gúnynak hallani mondatát, viszont ahogy elhangzik a "mehetsz" szó a rácsokon kívül állótól, őszinte megkönnyebbülés ül ki Pyke arcára. Minden nemű ellenállást nélkülözve feláll és hagyja, hogy kezeit megkötözve kivezessék a cellából. A kandallóhoz való közeledést kissé furcsállja, de szépen lassan leesik neki, pár másodpercen belül mi is fog vele történni. Elkerekedett szemekkel figyeli a felé szegezett betűket, a válaszon gondolkodva, de nem igazán tud rá mit mondani. Tekintetével háta mögötti karjaira mutat, mint talán a legkissebb fájdalommal járó opció, de száját nem nyitja szóra (pontosabban nem tudja). Fogait összeszorítva várja, a fájdalmat, amire egyelőre még halvány elképzelése sincs, hogy mégis mire számítson pontosan.*
1765. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2014-11-03 21:20:08
Üzenet elküldve: 2014-11-03 21:20:08
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 338
OOC üzenetek: 542
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 338
OOC üzenetek: 542
Játékstílus: Szelíd
//Ryrin Bessin//
*A parancsnok egy néma bólintással veszi tudomásul a félvér döntését. Ám mielőtt Ryrin végleg eltűnik a szeme elől, csak megszólal.*
- Hát ez a baj magával. Mi a városért küzdünk, nem az igazságért. Az igazság csak egy szó, ami mindenkinek mást jelent. Mi nem egy eszmét próbálunk védelmezni, hanem Artheniort. Bármi áron.
*Azzal szeme visszaereszkedik a pergamenre, s kezével Rentonra, majd a székre mutat. Az őr meg is indul, utólag félszegen hátrabiccent Ryrinnek, búcsúzás jeléül. Nyilván ő sem akarta, hogy mindez így alakuljon.*
*A parancsnok egy néma bólintással veszi tudomásul a félvér döntését. Ám mielőtt Ryrin végleg eltűnik a szeme elől, csak megszólal.*
- Hát ez a baj magával. Mi a városért küzdünk, nem az igazságért. Az igazság csak egy szó, ami mindenkinek mást jelent. Mi nem egy eszmét próbálunk védelmezni, hanem Artheniort. Bármi áron.
*Azzal szeme visszaereszkedik a pergamenre, s kezével Rentonra, majd a székre mutat. Az őr meg is indul, utólag félszegen hátrabiccent Ryrinnek, búcsúzás jeléül. Nyilván ő sem akarta, hogy mindez így alakuljon.*
1764. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2014-11-03 20:05:57
Üzenet elküldve: 2014-11-03 20:05:57
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 416
OOC üzenetek: 270
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 416
OOC üzenetek: 270
Játékstílus: Vakmerő
//Mesélő (Vérpisti)//
*Dac és harag csupán, ami a lovag szemébe szikrát ver.*
-S így múlik el Arthenior dicsősége...
*Dörmögi az orra alatt, miközben mély szomorúsággal a lelkében, leüti a fejét.*
~Pedig úgy mondja a nép, hogy ez a Creton kivétel, hogy ő nem korrupt, hogy ő igazságos...~
*Sóhajt egy mélyet, majd szigorral a tekintetében a Parancsnokra néz.*
-Én az igazságért küzdenék folyamatosan, így nem vagyok idevaló. Ne is fáradjon Parancsnok, meggondoltam magam: Eszem ágában sincs belépni a Városőrség soraiba!
*Próbál árnyaltan fogalmazni, hogy ne idegesítse fel ennél is jobban Helwyt, hiszen nem biztos, hogy jól járna Ryrin. Meg aztán nagyon úgy fest, hogy kár a szóért. A véleményét viszont tükrözte az a két mondat, amit mondott.*
-Alá' szolgája!
*Bosszúsan elköszön, s elindul kifelé, hogy megragadja a Céda karját és kikísérje a kaszárnyából. A bejárathoz érve, mikor már csak ketten maradtak, akkor szólal csak meg újra.*
-Az elvesztegetett időért cserébe...
*Az erszényébe nyúl, s átnyújt 5 aranyat a Céda (Mesélő (Vérpisti)) részére.
*
-Menj el belőle egy felcserhez, mert így, összevert arccal nem sok kuncsaftod lesz. Minden jót!
*Köszönés után nem időzik tovább, megy, hogy kidühönghesse magát barátja, Even házában.*
*Dac és harag csupán, ami a lovag szemébe szikrát ver.*
-S így múlik el Arthenior dicsősége...
*Dörmögi az orra alatt, miközben mély szomorúsággal a lelkében, leüti a fejét.*
~Pedig úgy mondja a nép, hogy ez a Creton kivétel, hogy ő nem korrupt, hogy ő igazságos...~
*Sóhajt egy mélyet, majd szigorral a tekintetében a Parancsnokra néz.*
-Én az igazságért küzdenék folyamatosan, így nem vagyok idevaló. Ne is fáradjon Parancsnok, meggondoltam magam: Eszem ágában sincs belépni a Városőrség soraiba!
*Próbál árnyaltan fogalmazni, hogy ne idegesítse fel ennél is jobban Helwyt, hiszen nem biztos, hogy jól járna Ryrin. Meg aztán nagyon úgy fest, hogy kár a szóért. A véleményét viszont tükrözte az a két mondat, amit mondott.*
-Alá' szolgája!
*Bosszúsan elköszön, s elindul kifelé, hogy megragadja a Céda karját és kikísérje a kaszárnyából. A bejárathoz érve, mikor már csak ketten maradtak, akkor szólal csak meg újra.*
-Az elvesztegetett időért cserébe...
*Az erszényébe nyúl, s átnyújt 5 aranyat a Céda (Mesélő (Vérpisti)) részére.
*-Menj el belőle egy felcserhez, mert így, összevert arccal nem sok kuncsaftod lesz. Minden jót!
*Köszönés után nem időzik tovább, megy, hogy kidühönghesse magát barátja, Even házában.*
1763. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2014-11-03 19:58:51
Üzenet elküldve: 2014-11-03 19:58:51
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 193
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 193
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Megfontolt
//Nideron, Levinia//
*A szúrás végbement, ám ez közel sem minden. Azaz hát egy mozdulatsort próbált véghezvinni, ami olyannyira el lett tervezve fejben, hogy lássuk, mi történik. A szúrás elől szépen kitér a másik, ez is volt a tervben, ám sokkalta közelebb van, mint az megfelelő lenne. A terve szerint a bot hátsó végével egy fordulattal mihamarabb üt is, méghozzá Nideronnak a neki bal lábára, amit mindentől függetlenül meg is kísérel - pedig ebben a helyzetben bármi más mozdulat hasznosabb lenne ennél. Ám a fakard bőven idejében eltalálja a botot, melynek iránya kitérül, és milliméterekre a férfi lábfeje mellett, a földben leli nyugvóhelyét. Innentől már csak annyi lélekjelenlétre van szüksége a férfinak/nek, hogy ne oda lépjen rá a bot végére, ahova az mozdulatlan alapállásból csapódott volna, hanem oda ahol most van, ami tulajdonképpen még közelebb is van a lábához. Ha viszont ez megtörtént, Raeyan rángatása és utolsó pillanat utáni sikere már nem menti meg végül a vereségtől.*
*A szúrás végbement, ám ez közel sem minden. Azaz hát egy mozdulatsort próbált véghezvinni, ami olyannyira el lett tervezve fejben, hogy lássuk, mi történik. A szúrás elől szépen kitér a másik, ez is volt a tervben, ám sokkalta közelebb van, mint az megfelelő lenne. A terve szerint a bot hátsó végével egy fordulattal mihamarabb üt is, méghozzá Nideronnak a neki bal lábára, amit mindentől függetlenül meg is kísérel - pedig ebben a helyzetben bármi más mozdulat hasznosabb lenne ennél. Ám a fakard bőven idejében eltalálja a botot, melynek iránya kitérül, és milliméterekre a férfi lábfeje mellett, a földben leli nyugvóhelyét. Innentől már csak annyi lélekjelenlétre van szüksége a férfinak/nek, hogy ne oda lépjen rá a bot végére, ahova az mozdulatlan alapállásból csapódott volna, hanem oda ahol most van, ami tulajdonképpen még közelebb is van a lábához. Ha viszont ez megtörtént, Raeyan rángatása és utolsó pillanat utáni sikere már nem menti meg végül a vereségtől.*
1762. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2014-11-03 11:55:00
Üzenet elküldve: 2014-11-03 11:55:00
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Raeyan, Levinia//
*A furcsa tánchoz végül a nő is csatlakozik és nem is marad sokáig tétlen. Egy határozott szúrással próbálja eltalálni Nideront. A hirtelen a válla felé irányt váltó csapást könnyedén kikerüli, de a tudatos harcnak most semmi köze a mozdulatához. Ha a városban zsoldoskodik az ember fia a kelleténél gyakrabban találja szemben magát a legkülönfélébb fegyverekkel, amikkel meg kell tanulni bánni. A tompa, mégis nagy fájdalom okozására képes támadóeszközt teste utasítás nélkül kerüli el, mint ahogy falevelet fúj a szél. A nő részéről eszközölt ráadás lépésnek, és az ösztönös mozdulatának eredményeként egy pillanatra szembe kerültek egymással. Nideron fejében felbukkant egy régi trükk, mit még egy hatalmas, üresfejű ellen vetett be. Mégis gyorsan elvetette, mivel a barátságos mérkőzés szellemét minden szempontból hanyagolja a trükk és esélyes, hogy egy-két fog örökre eltűnne a fűben. Azzal csak Raeyan haragját nyerné el, de a csatát nem. Következő ötleténél marad. Nem annyira hatásos, a kimenetele is kétesebb, de ide pont megfelelő. Kardjával rácsap ellenfele háta mögötti botvégre, akkora erővel, hogy az a földnek koppanjon. ha elég gyors, egyik lábával rálépve, elég időt tud magának nyerni, míg a fapenge elég közel kerül riválisa nyakához és csatájuk győzelméhez.*
*A furcsa tánchoz végül a nő is csatlakozik és nem is marad sokáig tétlen. Egy határozott szúrással próbálja eltalálni Nideront. A hirtelen a válla felé irányt váltó csapást könnyedén kikerüli, de a tudatos harcnak most semmi köze a mozdulatához. Ha a városban zsoldoskodik az ember fia a kelleténél gyakrabban találja szemben magát a legkülönfélébb fegyverekkel, amikkel meg kell tanulni bánni. A tompa, mégis nagy fájdalom okozására képes támadóeszközt teste utasítás nélkül kerüli el, mint ahogy falevelet fúj a szél. A nő részéről eszközölt ráadás lépésnek, és az ösztönös mozdulatának eredményeként egy pillanatra szembe kerültek egymással. Nideron fejében felbukkant egy régi trükk, mit még egy hatalmas, üresfejű ellen vetett be. Mégis gyorsan elvetette, mivel a barátságos mérkőzés szellemét minden szempontból hanyagolja a trükk és esélyes, hogy egy-két fog örökre eltűnne a fűben. Azzal csak Raeyan haragját nyerné el, de a csatát nem. Következő ötleténél marad. Nem annyira hatásos, a kimenetele is kétesebb, de ide pont megfelelő. Kardjával rácsap ellenfele háta mögötti botvégre, akkora erővel, hogy az a földnek koppanjon. ha elég gyors, egyik lábával rálépve, elég időt tud magának nyerni, míg a fapenge elég közel kerül riválisa nyakához és csatájuk győzelméhez.*
1761. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2014-11-02 12:50:05
Üzenet elküldve: 2014-11-02 12:50:05
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 151
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 151
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Szelíd
// Pyrki a böriben //
*Egy új őr -friss husi, akiben még él a példastatuálás iránti vágy- valamiért pont Pyrket szúrja ki magának, hogy nemlétező tekintélyét megalapozza a börtönben. A kulccsal végigcsörömpöl a rácsokon, hogy felverje álmából az éjszaka közepén.
Kapóra jött neki, hogy szabadlábra akarják helyezni a kis házfoglalót.*
-Hallom szeretsz tüzeskedni, mi? Forró kis hapsi vagy?
*Viccelődik a saját szintjén a piheszakállú. Férfinek még nem lehetne nevezni a legifjabb őrt, de az állán pelyhedző szálak szerint már nem is fiú.*
-Gyere, felfűtelek kicsit én is aztán mehetsz amerre akarsz.
*Ha Pyrket sikerült felrugdosnia álmából, akkor kezeit megkötve kivezeti őt a cellája elé és ott köti ki a folyosón. A központi fűtésért felelős kandallóhoz sétál és vasat kezd melegíteni a tűznél.
AVH, azaz Arthenior Városi Helyőrség.*
-Hova lesz a tetoválás?
*Szól hátra a fogolynak gonosz mosollyal tenyérbemászó képén.*
*Egy új őr -friss husi, akiben még él a példastatuálás iránti vágy- valamiért pont Pyrket szúrja ki magának, hogy nemlétező tekintélyét megalapozza a börtönben. A kulccsal végigcsörömpöl a rácsokon, hogy felverje álmából az éjszaka közepén.
Kapóra jött neki, hogy szabadlábra akarják helyezni a kis házfoglalót.*
-Hallom szeretsz tüzeskedni, mi? Forró kis hapsi vagy?
*Viccelődik a saját szintjén a piheszakállú. Férfinek még nem lehetne nevezni a legifjabb őrt, de az állán pelyhedző szálak szerint már nem is fiú.*
-Gyere, felfűtelek kicsit én is aztán mehetsz amerre akarsz.
*Ha Pyrket sikerült felrugdosnia álmából, akkor kezeit megkötve kivezeti őt a cellája elé és ott köti ki a folyosón. A központi fűtésért felelős kandallóhoz sétál és vasat kezd melegíteni a tűznél.
AVH, azaz Arthenior Városi Helyőrség.*
-Hova lesz a tetoválás?
*Szól hátra a fogolynak gonosz mosollyal tenyérbemászó képén.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7342-7361