Nincs játékban - Barakk
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Barakk | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 93 (1841. - 1860. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1860. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2014-12-27 00:33:51
Üzenet elküldve: 2014-12-27 00:33:51
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 461
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 461
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
*A főteret és azt a feneérdekes szökőkutat elhagyva, a Szegény- és a Gazdagnegyeden át éri el a Barakk épületét, melyet már a szomszédos negyedből is megláthatott Balthy nyergének magasából.
Itt már nem vágtat, az a leroggyant negyed tele volt kéregetőkkel, de nemigen merték megközelíteni a hatalmas termetű csatamén nyergében lovagló kolosszust. A hátán viselt pallos és az élezett peremű pajzs a nyereg mellett elvette a kedvét a tolvajoknak és a banditáknak.
A Gazdagnegyedben is kinézték, bár más okból. Ott talán attól tartottak, hogy balhézni kezd majd. Pedig esze ágában sem volt. Még ide be akart nézni, mielőtt találkozik újdonsült pajtijával a Kikötőnél.
A Barakk előtt leszáll a lóról és kiköti a sorompóhoz, majd megindul befelé, de az ajtóban megállítja az a kölyök a pult mögött.*
- Mivan? Hogy adjam le a fegyverem? Normális vagy?
*Bukik ki belőle a kérdés, amikor az a kölyök beszól neki.*
- Jó, akkor csak szétnézek.
*Beljebb lép, megnézi magának a terepet, a gyakorlókardok láttán elhúzza a száját. Most komolyan, hogyan lehet gyakorolni fakardokkal? Najó, ő is azzal kezdett, de most már nem fogja egy fadarabbal püföltetni magát.
De elszaladt az idő, indulnia kell, mert a nap már jócskán áthaladt a delelőjén és nem akarja nagyon megváratni Khan-t.
Odaint a pult mögött ülő kölyöknek és kilép az utcára. A csatamén békésen ingatja hatalmas, busa fejét, majd megrázza dús sörényét, amikor a hóhajú fellendül a nyergébe.*
- Indulunk, pajti, a kikötőbe.
*Paskolja meg az állat izmos nyakát, majd a kikötő felé fordítja a ló fejét és megindul, vaskos paták ütemesen kopognak az utca kövén a hólé alatt.*
Itt már nem vágtat, az a leroggyant negyed tele volt kéregetőkkel, de nemigen merték megközelíteni a hatalmas termetű csatamén nyergében lovagló kolosszust. A hátán viselt pallos és az élezett peremű pajzs a nyereg mellett elvette a kedvét a tolvajoknak és a banditáknak.
A Gazdagnegyedben is kinézték, bár más okból. Ott talán attól tartottak, hogy balhézni kezd majd. Pedig esze ágában sem volt. Még ide be akart nézni, mielőtt találkozik újdonsült pajtijával a Kikötőnél.
A Barakk előtt leszáll a lóról és kiköti a sorompóhoz, majd megindul befelé, de az ajtóban megállítja az a kölyök a pult mögött.*
- Mivan? Hogy adjam le a fegyverem? Normális vagy?
*Bukik ki belőle a kérdés, amikor az a kölyök beszól neki.*
- Jó, akkor csak szétnézek.
*Beljebb lép, megnézi magának a terepet, a gyakorlókardok láttán elhúzza a száját. Most komolyan, hogyan lehet gyakorolni fakardokkal? Najó, ő is azzal kezdett, de most már nem fogja egy fadarabbal püföltetni magát.
De elszaladt az idő, indulnia kell, mert a nap már jócskán áthaladt a delelőjén és nem akarja nagyon megváratni Khan-t.
Odaint a pult mögött ülő kölyöknek és kilép az utcára. A csatamén békésen ingatja hatalmas, busa fejét, majd megrázza dús sörényét, amikor a hóhajú fellendül a nyergébe.*
- Indulunk, pajti, a kikötőbe.
*Paskolja meg az állat izmos nyakát, majd a kikötő felé fordítja a ló fejét és megindul, vaskos paták ütemesen kopognak az utca kövén a hólé alatt.*
1859. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2014-12-26 22:00:13
Üzenet elküldve: 2014-12-26 22:00:13
ÚJ
![>Giervina Gienne [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/9562_fel_elf_no.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Vakmerő
//Mászunk a fényre//
*Nah, csak sikerül végre rávilágítani a lényegre, és valami, még mindig nem épp egyértelmű közös hangot megütni. Jókat vigyorog a férfin, mikor az szép lassan ráeszmél tévedésére. Sűrű bólogatásokkal, és vadvigyorral bizonygatja, Kippnek ezúttal mindenben igaza van. Összekeverte valakivel, rossz manót rabolt el, hát ilyen ez.*
-Semmi baj.
*Tekint elnéző pillantásokkal a másikra, kedves megbocsátással mosolyogva.*
-Bárkivel megesik. Nem! Még sem.
*Kacag fel vidám kárörömmel, miközben a gyakorlófegyverek helyükre kerülnek.*
-Csak te vagy ilyen bárgyú, bamba, bocika.
*Nevetgél tovább csilingelő kislányhangon, már térdein támaszkodva a görcsös, hasfájós röhögőrohamtól.*
-Már mér keresnélek?
*Döbben meg, és húzza ki magát nagy hirtelen, és komolyan.*
-Hacsak nem azért, mert nem kaptam válaszokat!
*Esik le végre a tantusz, és lohol a másik után. Hogy szaporázva lépteit kerülje meg, vágjon elébe, még mielőtt elhagyná a barakkot. Hisz csak itt van biztonságban.*
-Nem versz át anyanyomorító!
*Állja el határozottan, mind a százhúsz centijével a kijáratot.*
-Ki akartál csalni innen, mi? Hogy megint kupán vágj, aztán az ágyadba vonszolj!
*Képtelen vádak egy kislánytól, és talán túl veszélyesek egy felnőtt férfi számára.*
-Hát nem sikerült, te nyálkás gnómfika. Ki vele, mi történt az éjjel?
*Utolsó lehetőségként ragadja meg az alkalmat, hogy tisztázza ezt az egész különös eseményt, és ha kell foggal, körömmel, de nem engedi addig el a bájgúnárt, amíg valami elfogadható verziót nem hall, a kiesett óráira.*
*Nah, csak sikerül végre rávilágítani a lényegre, és valami, még mindig nem épp egyértelmű közös hangot megütni. Jókat vigyorog a férfin, mikor az szép lassan ráeszmél tévedésére. Sűrű bólogatásokkal, és vadvigyorral bizonygatja, Kippnek ezúttal mindenben igaza van. Összekeverte valakivel, rossz manót rabolt el, hát ilyen ez.*
-Semmi baj.
*Tekint elnéző pillantásokkal a másikra, kedves megbocsátással mosolyogva.*
-Bárkivel megesik. Nem! Még sem.
*Kacag fel vidám kárörömmel, miközben a gyakorlófegyverek helyükre kerülnek.*
-Csak te vagy ilyen bárgyú, bamba, bocika.
*Nevetgél tovább csilingelő kislányhangon, már térdein támaszkodva a görcsös, hasfájós röhögőrohamtól.*
-Már mér keresnélek?
*Döbben meg, és húzza ki magát nagy hirtelen, és komolyan.*
-Hacsak nem azért, mert nem kaptam válaszokat!
*Esik le végre a tantusz, és lohol a másik után. Hogy szaporázva lépteit kerülje meg, vágjon elébe, még mielőtt elhagyná a barakkot. Hisz csak itt van biztonságban.*
-Nem versz át anyanyomorító!
*Állja el határozottan, mind a százhúsz centijével a kijáratot.*
-Ki akartál csalni innen, mi? Hogy megint kupán vágj, aztán az ágyadba vonszolj!
*Képtelen vádak egy kislánytól, és talán túl veszélyesek egy felnőtt férfi számára.*
-Hát nem sikerült, te nyálkás gnómfika. Ki vele, mi történt az éjjel?
*Utolsó lehetőségként ragadja meg az alkalmat, hogy tisztázza ezt az egész különös eseményt, és ha kell foggal, körömmel, de nem engedi addig el a bájgúnárt, amíg valami elfogadható verziót nem hall, a kiesett óráira.*
1858. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2014-12-26 21:19:26
Üzenet elküldve: 2014-12-26 21:19:26
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 359
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 359
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Mászunk a fényre//
*Tudta már a legelején, hogy nehéz lesz és ezekben a pillanatokban visszacseng elméjében a féltő óvás, miszerint hagyja a fenébe az ajtón ugráló kislányt és menjen, haladjon dolgára, mielőtt nagyobb bajba keveredik még az eddigieknél is. De nem, konok mód nem foglalkozott a jótékonynak ható sugallattal és belevágott ebbe a végeláthatatlan, kesze-kusza játszadozásba, melyben per pillanat csak kapálózik és keresi a helyes, leginkább a fény felé vezető utat.
Egy nagy sóhajtás és más semmi, mellyel megnyugszik kissé, hogy tud kicsit hosszabban is beszélni a pultot oly makacsul szorongató kisleány. Bizonygathatná, hogy ő márpedig Giervin barátja, de nem bántja és bizony van közös munkájuk a jövőre nézve, ám hirtelen belefáradt a mesélésbe. Beszokatós mesélőként egyszerűen kifogy a szavakból, túlpörög elméje és lefagy azon része, mi az előbb oly nagy lelkesedéssel kreálta a felnőtt fülnek, főleg harcos füleknek megmosolyogtató történetét mit dajkamesének se lehetne eladni.*
- A buktát én is szeretem, a lekváros a kedvencem, de igazad lehet, valóban, lehet, hogy összekevertelek valakivel. *helyesel a lány szavaira, majd félszeg mosolyra húzza ajkait miközben belső zsebébe pakolja az elővett skatulyafélét.*
- Rossz manót raboltam el. *ismétli nemes egyszerűséggel, nem gúnnyal reagál a gunyoros megjegyzésre, csak rávilágít saját hibájára, mivel máris ostorozza magát korábbi hibájáért.*
- Elnézésedet kérem. *komor és mosolygós ábrázat váltakozik arcán, pár másodperc és a gyakorlóbotok már a helyükön pihennek az állványon, ahonnan pár perce lekerültek.*
- A szivárványcsapdában leszek és lekváros buktát kóstolok, ha gondolod, ott megtalálsz, ha nem, akkor minden jót kobold. *óvatosan közelíti a leánykát, nem akarja, hogy nekiugorjon, vagy bemásszon félelmében a pult mögé, bár ez utóbbira nem nagyon számít, hisz elég bátor kijelentésekkel vágott vissza neki az előbb.*
*A pultosoknak biccent, ha egyáltalán van ott valaki, nem hagyott ott semmit, innen sem visz ki semmit, nincs akadálya távozásának. Pár lépésnyi ideig még némán sétál az ajtó felé, ha van észrevétel, panasz, bánat, fel lehet tenni, ha nincs, érzése szerint kijutott a fényre.*
*Tudta már a legelején, hogy nehéz lesz és ezekben a pillanatokban visszacseng elméjében a féltő óvás, miszerint hagyja a fenébe az ajtón ugráló kislányt és menjen, haladjon dolgára, mielőtt nagyobb bajba keveredik még az eddigieknél is. De nem, konok mód nem foglalkozott a jótékonynak ható sugallattal és belevágott ebbe a végeláthatatlan, kesze-kusza játszadozásba, melyben per pillanat csak kapálózik és keresi a helyes, leginkább a fény felé vezető utat.
Egy nagy sóhajtás és más semmi, mellyel megnyugszik kissé, hogy tud kicsit hosszabban is beszélni a pultot oly makacsul szorongató kisleány. Bizonygathatná, hogy ő márpedig Giervin barátja, de nem bántja és bizony van közös munkájuk a jövőre nézve, ám hirtelen belefáradt a mesélésbe. Beszokatós mesélőként egyszerűen kifogy a szavakból, túlpörög elméje és lefagy azon része, mi az előbb oly nagy lelkesedéssel kreálta a felnőtt fülnek, főleg harcos füleknek megmosolyogtató történetét mit dajkamesének se lehetne eladni.*
- A buktát én is szeretem, a lekváros a kedvencem, de igazad lehet, valóban, lehet, hogy összekevertelek valakivel. *helyesel a lány szavaira, majd félszeg mosolyra húzza ajkait miközben belső zsebébe pakolja az elővett skatulyafélét.*
- Rossz manót raboltam el. *ismétli nemes egyszerűséggel, nem gúnnyal reagál a gunyoros megjegyzésre, csak rávilágít saját hibájára, mivel máris ostorozza magát korábbi hibájáért.*
- Elnézésedet kérem. *komor és mosolygós ábrázat váltakozik arcán, pár másodperc és a gyakorlóbotok már a helyükön pihennek az állványon, ahonnan pár perce lekerültek.*
- A szivárványcsapdában leszek és lekváros buktát kóstolok, ha gondolod, ott megtalálsz, ha nem, akkor minden jót kobold. *óvatosan közelíti a leánykát, nem akarja, hogy nekiugorjon, vagy bemásszon félelmében a pult mögé, bár ez utóbbira nem nagyon számít, hisz elég bátor kijelentésekkel vágott vissza neki az előbb.*
*A pultosoknak biccent, ha egyáltalán van ott valaki, nem hagyott ott semmit, innen sem visz ki semmit, nincs akadálya távozásának. Pár lépésnyi ideig még némán sétál az ajtó felé, ha van észrevétel, panasz, bánat, fel lehet tenni, ha nincs, érzése szerint kijutott a fényre.*
1857. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2014-12-26 20:42:44
Üzenet elküldve: 2014-12-26 20:42:44
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Vakmerő
//Mászunk a fényre//
*Figyel, borzasztóan, nem is szól, épp csak érzelmeit híven tükrözve szorítja a pult peremét, hol egyre fehéredő ujjakkal, hol egészen elernyedten, miközben válaszok gyanánt csak arca beszél.
Elsőként csak rázza kócos szöszke üstökét igen élénken, nem, nem gondolja, hogy barátkoznia kellene ezzel a fickóval.
Azt sem gondolja, hogy veszélyt jelentene, számára biztosan nem, hisz úgyis meglóg előle, vagy akkora zűrbe keveri, mit még sosem látott ez a város. Ez biztos, így pofátlanul vigyorog vissza helyeslésként.
Nem rohan el, hova is futhatna, hisz még mindig ezt az egy helyet tartja a legbiztonságosabbnak mind közül. Épp csak kistányér méretűre kerekedett szemekkel, és erősen kapaszkodva követi Kipp mozdulatait, ugrásra készen. Más nem bevetődik a pult mögé.
Bólint egy aprócskát, naná, hogy gondolkodott, és nem jutott semmire. Mégis mit képzel ez, miért tette fel már sokadjára a kérdést? Hát tuti, hogy nem azért, mert érdekelné pár különvélemény, vagy eltérő látásmód is. Mondjuk ez a segítség rész számára kissé homályos, szóra is nyitja ajkait, majd inkább becsukja dolga végezetlenül, egy vállvonás kíséretében. Jelentősebb segítségnek könyvelné el, ha válaszként, nem zsarolást, vagy kérdéseket kapna.
Kérdőn kúszik szemöldöke egy aprócskát feljebb homlokán. Dolgozni? Ő nem dolgozik. Nem, nem. Rázza is meg kobakját. Itt valami nagy félreértés van. Célja sincsenek, vagy legalábbis semmi igen konkrét pláne nem egy ~milyen szép kis ládika~*
-Összekeversz valakivel, elég nagy bukta. Olyan lekváros, folyós. Tudod? Giervin meg előbb belőlem csinál orktakonypürét, aztán belőled, hogy ekkorát hibáztál. Bizony.
*Hangja, csak úgy, mint arca már-már szánalommal teli. Gúnyosan vigyori szánalommal ugyan, de az is valami. Egész más ugyan is, ha csak nem a saját feje felett lebeg a szörnyű vég lehetősége. Így lényegesen mókásabb az egész.*
-Rossz manót raboltál el pancser. Én nem dolgozom, nem ismerlek, a skatuládádat se láttam még, és nincsen semmi közös bármink is. Legjobb tudomásom szerint.
*Nevet a másik arcába, és csak utóbbi szaván gondolkodik el kissé, fanyar fintorra húzva száját.*
-Legalábbis nem emlékszem ilyesmire.
*Kezét leengedve fonja össze karjait mellkasa előtt, lényegesen felbátorodott Kipp szavainak hatására.*
*Figyel, borzasztóan, nem is szól, épp csak érzelmeit híven tükrözve szorítja a pult peremét, hol egyre fehéredő ujjakkal, hol egészen elernyedten, miközben válaszok gyanánt csak arca beszél.
Elsőként csak rázza kócos szöszke üstökét igen élénken, nem, nem gondolja, hogy barátkoznia kellene ezzel a fickóval.
Azt sem gondolja, hogy veszélyt jelentene, számára biztosan nem, hisz úgyis meglóg előle, vagy akkora zűrbe keveri, mit még sosem látott ez a város. Ez biztos, így pofátlanul vigyorog vissza helyeslésként.
Nem rohan el, hova is futhatna, hisz még mindig ezt az egy helyet tartja a legbiztonságosabbnak mind közül. Épp csak kistányér méretűre kerekedett szemekkel, és erősen kapaszkodva követi Kipp mozdulatait, ugrásra készen. Más nem bevetődik a pult mögé.
Bólint egy aprócskát, naná, hogy gondolkodott, és nem jutott semmire. Mégis mit képzel ez, miért tette fel már sokadjára a kérdést? Hát tuti, hogy nem azért, mert érdekelné pár különvélemény, vagy eltérő látásmód is. Mondjuk ez a segítség rész számára kissé homályos, szóra is nyitja ajkait, majd inkább becsukja dolga végezetlenül, egy vállvonás kíséretében. Jelentősebb segítségnek könyvelné el, ha válaszként, nem zsarolást, vagy kérdéseket kapna.
Kérdőn kúszik szemöldöke egy aprócskát feljebb homlokán. Dolgozni? Ő nem dolgozik. Nem, nem. Rázza is meg kobakját. Itt valami nagy félreértés van. Célja sincsenek, vagy legalábbis semmi igen konkrét pláne nem egy ~milyen szép kis ládika~*
-Összekeversz valakivel, elég nagy bukta. Olyan lekváros, folyós. Tudod? Giervin meg előbb belőlem csinál orktakonypürét, aztán belőled, hogy ekkorát hibáztál. Bizony.
*Hangja, csak úgy, mint arca már-már szánalommal teli. Gúnyosan vigyori szánalommal ugyan, de az is valami. Egész más ugyan is, ha csak nem a saját feje felett lebeg a szörnyű vég lehetősége. Így lényegesen mókásabb az egész.*
-Rossz manót raboltál el pancser. Én nem dolgozom, nem ismerlek, a skatuládádat se láttam még, és nincsen semmi közös bármink is. Legjobb tudomásom szerint.
*Nevet a másik arcába, és csak utóbbi szaván gondolkodik el kissé, fanyar fintorra húzva száját.*
-Legalábbis nem emlékszem ilyesmire.
*Kezét leengedve fonja össze karjait mellkasa előtt, lényegesen felbátorodott Kipp szavainak hatására.*
1856. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2014-12-26 20:14:40
Üzenet elküldve: 2014-12-26 20:14:40
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 359
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 359
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Mászunk a fényre//
*Szellemi szinten illatozó virág is lehet, de fizikai valója Kipp számára egy gyermek. Talán a túl gyors váltások miatt, de nem tudta lekövetni, hogy most éppen kinek a szerepében jár kel a világban. Most, hogy utolsó esélyként elérte célját megpróbál valamelyest élni vele és gyorsan összerittyent egy kusza történetet.*
- Attól, hogy Giervin a barátom, mi még akár lehetünk barátok, vagy szövetségesek, nem gondolod? *tesz néhány lépést a kobold felé, majd lenyúl a padlón felejtett botért.*
- Elvégre szövetségesek mindenkinek minden korban kellenek. Ki elől menekülsz? *torpan meg, mert hirtelen magát ismeri fel szavai mögött.*
- Ó nem, én nem számítok. *integet a két bottal maga előtt, sőt még fejét is megrázza a hatás kedvéért.*
- Segíteni próbálok, de, ha mindig faképnél próbálsz hagyni, az úgy nem megy. *még két lépés, már, ha közben nem iszkol el előle.*
- Gondolkoztál már azon, hogy hogyan kerültél mellém? És én miért segítek? Illetve segítenék. Lefogadom, hogy nem. *nem lép közelebb, megtartja a kellő távolságot mi kobold és ember között meg kell legyen. Feltéve, hogy még hajlandó hallgatni a süketelését.*
- Én sem szeretnék együtt dolgozni veled, ahogyan te sem velem, de közös célunk van, melyben segítened kell. Mégpedig ez a szelence. *a botok rövid úton távoznak kezei közül, és már veszi is elő a jól bejáratott, még a kezdetek kezdetén elcserélt aprócska holmit, amit úgy mutat föl, mint a céljukhoz vezető út kapcsát.*
- E miatt vagyunk *pofát vág* sajnos még most is egy, közös helyen. Ha ez nem lenne, már rég másfelé járnánk. Én aludnék, te meg itt gyakorolnál, valószínűleg. *ha még mindig van fültanúja süketelésének hagy egy szusszanásnyi időt, hogy lekövesse saját történetét és átgondolja jövőbeli kreációját.*
*Szellemi szinten illatozó virág is lehet, de fizikai valója Kipp számára egy gyermek. Talán a túl gyors váltások miatt, de nem tudta lekövetni, hogy most éppen kinek a szerepében jár kel a világban. Most, hogy utolsó esélyként elérte célját megpróbál valamelyest élni vele és gyorsan összerittyent egy kusza történetet.*
- Attól, hogy Giervin a barátom, mi még akár lehetünk barátok, vagy szövetségesek, nem gondolod? *tesz néhány lépést a kobold felé, majd lenyúl a padlón felejtett botért.*
- Elvégre szövetségesek mindenkinek minden korban kellenek. Ki elől menekülsz? *torpan meg, mert hirtelen magát ismeri fel szavai mögött.*
- Ó nem, én nem számítok. *integet a két bottal maga előtt, sőt még fejét is megrázza a hatás kedvéért.*
- Segíteni próbálok, de, ha mindig faképnél próbálsz hagyni, az úgy nem megy. *még két lépés, már, ha közben nem iszkol el előle.*
- Gondolkoztál már azon, hogy hogyan kerültél mellém? És én miért segítek? Illetve segítenék. Lefogadom, hogy nem. *nem lép közelebb, megtartja a kellő távolságot mi kobold és ember között meg kell legyen. Feltéve, hogy még hajlandó hallgatni a süketelését.*
- Én sem szeretnék együtt dolgozni veled, ahogyan te sem velem, de közös célunk van, melyben segítened kell. Mégpedig ez a szelence. *a botok rövid úton távoznak kezei közül, és már veszi is elő a jól bejáratott, még a kezdetek kezdetén elcserélt aprócska holmit, amit úgy mutat föl, mint a céljukhoz vezető út kapcsát.*
- E miatt vagyunk *pofát vág* sajnos még most is egy, közös helyen. Ha ez nem lenne, már rég másfelé járnánk. Én aludnék, te meg itt gyakorolnál, valószínűleg. *ha még mindig van fültanúja süketelésének hagy egy szusszanásnyi időt, hogy lekövesse saját történetét és átgondolja jövőbeli kreációját.*
1855. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2014-12-26 19:51:56
Üzenet elküldve: 2014-12-26 19:51:56
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Vakmerő
//Mászunk a fényre//
*Nem gyermek. Kobold, egy kis gonosz manó, és mint olyan kortalan. Na meg persze játékos is. Kedvence a ki nevet a végén, de csak akkor, ha ő a biztos befutó.
Giervin viszont nem tartozik a kedvencei közé, a lovag túl komoly, túl becsületes, túl igazságkereső. Mármint Vina hazug kis lényének biztosan az.
A háta mögül érkező dörgedelemre viszont csak lecövekel. Válaszul. De nem fordul meg. Percnyi gondolkodás után apró lábait finoman csúsztatva a barakk padlóján araszol közelebb a pulthoz. Majd megérkezve pördül meg, egy kézzel azért még kapaszkodva az oltalmat jelentő deszkalapba. Így tekint várakozón a férfira, a végeredmény számára azonban már több, mint biztos. Hatalmas csavaroknak kell itt lennie, hogy Vina szóba álljon bárkivel is Giervin barátai közül. Gigi persze nem számít, ő még kicsi, és mint olyan butuska is. Meg egyébként sem barát, csak védenc. A lovagé, és a koboldé is. Az összes magasságbeli égiek a tanúi, hogy a kettő közül Vina a jobb védelmező. Elvégre hangzatos frázisokkal egy kislány sem lakik jól.*
-Állok.
*Jegyzi meg épp annyira csúfondárosan, mint szerette volna.*
*Nem gyermek. Kobold, egy kis gonosz manó, és mint olyan kortalan. Na meg persze játékos is. Kedvence a ki nevet a végén, de csak akkor, ha ő a biztos befutó.
Giervin viszont nem tartozik a kedvencei közé, a lovag túl komoly, túl becsületes, túl igazságkereső. Mármint Vina hazug kis lényének biztosan az.
A háta mögül érkező dörgedelemre viszont csak lecövekel. Válaszul. De nem fordul meg. Percnyi gondolkodás után apró lábait finoman csúsztatva a barakk padlóján araszol közelebb a pulthoz. Majd megérkezve pördül meg, egy kézzel azért még kapaszkodva az oltalmat jelentő deszkalapba. Így tekint várakozón a férfira, a végeredmény számára azonban már több, mint biztos. Hatalmas csavaroknak kell itt lennie, hogy Vina szóba álljon bárkivel is Giervin barátai közül. Gigi persze nem számít, ő még kicsi, és mint olyan butuska is. Meg egyébként sem barát, csak védenc. A lovagé, és a koboldé is. Az összes magasságbeli égiek a tanúi, hogy a kettő közül Vina a jobb védelmező. Elvégre hangzatos frázisokkal egy kislány sem lakik jól.*
-Állok.
*Jegyzi meg épp annyira csúfondárosan, mint szerette volna.*
1854. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2014-12-26 19:16:36
Üzenet elküldve: 2014-12-26 19:16:36
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 359
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 359
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Mászunk a fényre//
~Milyen gyermek, még játszani sem szeret.~
*Csodálkozik, de most sincs min, eddig sem játszott túl sokat vele, Kipp meg még ocsúdik az „új” Gigitől, de majd hozzászokik a hirtelen váltásokhoz és merőben új jelleméhez. Nem kell odébb taszítania a botot, rendben van, spórol az energiával, így legalább felületes, utcai bunyóját sem kell bemutatnia egy olyan helyen, ahol kiváló harcosok tartják karban technikai tudásukat. A nagyobb gond, melyhez már fejvakarás is társul az a pillanat, mikor hátat fordít neki makacs társa és kifelé veszi útját a harctérről. Mitévő legyen, hagyja elmenni, vagy utána menjen? Megvan a hirtelen jött válasza, de nem tanul az esetből, utána megy.*
- Ha beszélek, hajlandó vagy megállni? *dörrenti hangját, melyet lehet nem csak a címzett fog meghallani, de már nem érdekli, ezt még megpróbálja, ha sikerül sikerül és talán beszélgetni kezdenek, ha nem, akkor hagyja útjára menni, ő pedig visszatér bevallottan ingerszegény kis világába és távozik a színről.*
~Milyen gyermek, még játszani sem szeret.~
*Csodálkozik, de most sincs min, eddig sem játszott túl sokat vele, Kipp meg még ocsúdik az „új” Gigitől, de majd hozzászokik a hirtelen váltásokhoz és merőben új jelleméhez. Nem kell odébb taszítania a botot, rendben van, spórol az energiával, így legalább felületes, utcai bunyóját sem kell bemutatnia egy olyan helyen, ahol kiváló harcosok tartják karban technikai tudásukat. A nagyobb gond, melyhez már fejvakarás is társul az a pillanat, mikor hátat fordít neki makacs társa és kifelé veszi útját a harctérről. Mitévő legyen, hagyja elmenni, vagy utána menjen? Megvan a hirtelen jött válasza, de nem tanul az esetből, utána megy.*
- Ha beszélek, hajlandó vagy megállni? *dörrenti hangját, melyet lehet nem csak a címzett fog meghallani, de már nem érdekli, ezt még megpróbálja, ha sikerül sikerül és talán beszélgetni kezdenek, ha nem, akkor hagyja útjára menni, ő pedig visszatér bevallottan ingerszegény kis világába és távozik a színről.*
1853. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2014-12-26 18:32:59
Üzenet elküldve: 2014-12-26 18:32:59
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Vakmerő
//Mászunk a fényre//
*Na már most Vinának nem _kell_ semmit sem megtennie, hacsak ő maga nem akarja úgy. Neki aztán az égvilágon senki sem parancsol. Tehát még azelőtt engedi is le botját, hogy Kipp elsodorná azt sajátjával. Maga mellé a földre koppantja egyik végét, és hanyagul támaszkodik rá, jobb szemöldök kíváncsian felhúz, amolyan "csakugyan?" gúnyosan érdeklődést sugallva.
Ellenben nagyon szeretne válaszokat kapni, kész! Patthelyzet. Már készülne egy morcos fintor kíséretében ismét támadó állást felvenni, ám ekkor az idegen mégis elejt néhány információ morzsát.
Mindezek hatására a kislány botját jobb kezében tartva, combjánál lógatva ejti is le a földre erőtlenül.*
-Pá.
*Összegzi az elhangzottakat, fordít hátat és indul a kijárat felé. Giervint, és barátait jobb elkerülni, ez tudott. Nem rohan, nem menekül, még. Kényelmesen sétálgatva igyekszik meglépni. Hová is? Na igen, odakinn még ennyire sem biztonságos. Hát akkor meglép egészen a fegyvertár pultjáig! Az jó lesz. És majd ott kivár. Nagyszerű terv!*
*Na már most Vinának nem _kell_ semmit sem megtennie, hacsak ő maga nem akarja úgy. Neki aztán az égvilágon senki sem parancsol. Tehát még azelőtt engedi is le botját, hogy Kipp elsodorná azt sajátjával. Maga mellé a földre koppantja egyik végét, és hanyagul támaszkodik rá, jobb szemöldök kíváncsian felhúz, amolyan "csakugyan?" gúnyosan érdeklődést sugallva.
Ellenben nagyon szeretne válaszokat kapni, kész! Patthelyzet. Már készülne egy morcos fintor kíséretében ismét támadó állást felvenni, ám ekkor az idegen mégis elejt néhány információ morzsát.
Mindezek hatására a kislány botját jobb kezében tartva, combjánál lógatva ejti is le a földre erőtlenül.*
-Pá.
*Összegzi az elhangzottakat, fordít hátat és indul a kijárat felé. Giervint, és barátait jobb elkerülni, ez tudott. Nem rohan, nem menekül, még. Kényelmesen sétálgatva igyekszik meglépni. Hová is? Na igen, odakinn még ennyire sem biztonságos. Hát akkor meglép egészen a fegyvertár pultjáig! Az jó lesz. És majd ott kivár. Nagyszerű terv!*
1852. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2014-12-24 12:38:23
Üzenet elküldve: 2014-12-24 12:38:23
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Assissa Ardrian//
*Úgy tűnik, a lány is észrevette őt és meg is indul felé, kissé meglepődve figyeli a felé tartó hosszúéletűt, majd amikor odaért hozzá, figyelmesen végighallgatja.
Haloványan elmosolyodik a szavakat hallva, nem gondolta volna, hogy egy fajtársa ennyire közvetlen lehet, de még sosem találkozott városbeli elfekkel.*
- Szép estét.
*Köszönti a lányt apró biccentéssel.*
- Megtisztelő, hogy ideálisnak tart a gyakorlásra.
*Lenéz a fakardra, s míg a lány elszalad, hogy lecserélje fegyverét, addig maga is gyakorlókardokat ragad, hisz ő is két levélszerű elf rövidkardot forgat a közelharcban. Az íjat és a gyakorlóvesszőket rejtő tegzet félreteszi.
Megvárja, míg a lány visszatér, nem tud nem osztozni a lelkesedésében, vértelen mosollyal viszonozza a széles mosolyt, majd kissé távolabb sétál a lövészetre használt pályáktól.*
- Gyakoroljunk!
*Úgy tűnik, a lány is észrevette őt és meg is indul felé, kissé meglepődve figyeli a felé tartó hosszúéletűt, majd amikor odaért hozzá, figyelmesen végighallgatja.
Haloványan elmosolyodik a szavakat hallva, nem gondolta volna, hogy egy fajtársa ennyire közvetlen lehet, de még sosem találkozott városbeli elfekkel.*
- Szép estét.
*Köszönti a lányt apró biccentéssel.*
- Megtisztelő, hogy ideálisnak tart a gyakorlásra.
*Lenéz a fakardra, s míg a lány elszalad, hogy lecserélje fegyverét, addig maga is gyakorlókardokat ragad, hisz ő is két levélszerű elf rövidkardot forgat a közelharcban. Az íjat és a gyakorlóvesszőket rejtő tegzet félreteszi.
Megvárja, míg a lány visszatér, nem tud nem osztozni a lelkesedésében, vértelen mosollyal viszonozza a széles mosolyt, majd kissé távolabb sétál a lövészetre használt pályáktól.*
- Gyakoroljunk!
1851. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2014-12-23 18:48:08
Üzenet elküldve: 2014-12-23 18:48:08
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 359
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 359
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Mászunk a fényre//
*Gerely, dárda, esetleg harci bot? Inkább egy méretes karónak titulálja a kezében lévő fegyverféleséget, sokat nem ért amúgy sem hozzájuk, így ez sem igazán tudja meghatni. Egy darabig nézegeti, majd hirtelen a vele szemben álló kislányra szegeződik figyelme, illetőleg sokkal inkább a felé közeledő botjára, mi olyan sebességgel közelít nemesebbik részéhez, mi kétlépésnyi hátrálásra készteti önkéntelenül.*
- Válaszokat? Vagy go? Mi? *ismétli a meglepettségtől ifjú társa szavait, ami után két-három pislogás következik.*
~Honnan vesz ilyeneket?~
- Azt szeretnéd tudni, hogy ki vagyok? Hmm, ahhoz előbb le kell győznöd. *a felé tartott botot egy könnyed mozdulattal próbálja oldalra téríteni sajátjával, nem túl erősen, nem szeretné, hogy kicsavarodjon ellenfele kezéből fegyvere, meg hát részéről nem is vérre megy ez a dolog. Technikája nulla, csupán testi erejét helyezi a praktikum mellé, mellyel el tud téríteni egy Gigihez hasonló, sürgető válaszokra szomjazó kislányt.*
- Jó barátja vagyok Giervinnek és már így találtam rád, de, ha többet szeretnél tudni, ahhoz le kell győznöd. *a már jól ismert önelégült vigyorát láttatja, mely ki tudja, talán még fel is idegesíti az információk után oly vehemensen kutató lánykát.*
*Gerely, dárda, esetleg harci bot? Inkább egy méretes karónak titulálja a kezében lévő fegyverféleséget, sokat nem ért amúgy sem hozzájuk, így ez sem igazán tudja meghatni. Egy darabig nézegeti, majd hirtelen a vele szemben álló kislányra szegeződik figyelme, illetőleg sokkal inkább a felé közeledő botjára, mi olyan sebességgel közelít nemesebbik részéhez, mi kétlépésnyi hátrálásra készteti önkéntelenül.*
- Válaszokat? Vagy go? Mi? *ismétli a meglepettségtől ifjú társa szavait, ami után két-három pislogás következik.*
~Honnan vesz ilyeneket?~
- Azt szeretnéd tudni, hogy ki vagyok? Hmm, ahhoz előbb le kell győznöd. *a felé tartott botot egy könnyed mozdulattal próbálja oldalra téríteni sajátjával, nem túl erősen, nem szeretné, hogy kicsavarodjon ellenfele kezéből fegyvere, meg hát részéről nem is vérre megy ez a dolog. Technikája nulla, csupán testi erejét helyezi a praktikum mellé, mellyel el tud téríteni egy Gigihez hasonló, sürgető válaszokra szomjazó kislányt.*
- Jó barátja vagyok Giervinnek és már így találtam rád, de, ha többet szeretnél tudni, ahhoz le kell győznöd. *a már jól ismert önelégült vigyorát láttatja, mely ki tudja, talán még fel is idegesíti az információk után oly vehemensen kutató lánykát.*
1850. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2014-12-23 13:00:08
Üzenet elküldve: 2014-12-23 13:00:08
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Amrod Galabrien//
*Assissa továbbra is a padon üldögél, és a gyakorlókat nézi, amikor egy férfi, aki addig íjászkodott, elkapja a pillantását. Nem integet a lánynak, vagy indul el felé, hisz lehet hogy nem kíván párosban gyakorolni. Assissa azonban pont erre vágyik, és gyorsan felpattan, kihasználva azt, hogy nem kellett senkihez odamennie, hanem "ölébe pottyant" a gyakorlótárs. Tehát odasétál a gyakorlóhoz, akiről már meg tudja állapítani, hogy egy fajtársa, mégpedig valószínűleg a céllövészet, az íjászat mestere. A férfi elég jómódúnak, de határozottan nem beképzeltnek tűnik, így azért a lány megpróbálja közvetlenül megszólítani:*
- Üdv! Remélem nem zavarom a gyakorlásban, csak épp először járok itt, és karddal szeretnék gyakorolni. Mikor felém nézett, rögtön tudtam, hogy ön lesz az ideális társ. Tudna velem esetleg gyakorolni?
*Azzal kérdőn a saját fakardjára bök. Ekkor eszébe jut valami. Hisz ő mindig egyszerre harcolt két hosszútőrrel, mégiscsak jobb lenne két rövidebb fakard. Elnézést kér, és gyorsan visszaszalad a pultos fiúhoz, hogy egy hosszú kardját cserélje le két rövidebbre. Amint megkapja, gyorsan vissza is szalad leendő társához, és egy széles mosollyal át is vált tegezésbe, hogy oldja a hangulatot:*
- Akkor gyakorlunk?
*Assissa továbbra is a padon üldögél, és a gyakorlókat nézi, amikor egy férfi, aki addig íjászkodott, elkapja a pillantását. Nem integet a lánynak, vagy indul el felé, hisz lehet hogy nem kíván párosban gyakorolni. Assissa azonban pont erre vágyik, és gyorsan felpattan, kihasználva azt, hogy nem kellett senkihez odamennie, hanem "ölébe pottyant" a gyakorlótárs. Tehát odasétál a gyakorlóhoz, akiről már meg tudja állapítani, hogy egy fajtársa, mégpedig valószínűleg a céllövészet, az íjászat mestere. A férfi elég jómódúnak, de határozottan nem beképzeltnek tűnik, így azért a lány megpróbálja közvetlenül megszólítani:*
- Üdv! Remélem nem zavarom a gyakorlásban, csak épp először járok itt, és karddal szeretnék gyakorolni. Mikor felém nézett, rögtön tudtam, hogy ön lesz az ideális társ. Tudna velem esetleg gyakorolni?
*Azzal kérdőn a saját fakardjára bök. Ekkor eszébe jut valami. Hisz ő mindig egyszerre harcolt két hosszútőrrel, mégiscsak jobb lenne két rövidebb fakard. Elnézést kér, és gyorsan visszaszalad a pultos fiúhoz, hogy egy hosszú kardját cserélje le két rövidebbre. Amint megkapja, gyorsan vissza is szalad leendő társához, és egy széles mosollyal át is vált tegezésbe, hogy oldja a hangulatot:*
- Akkor gyakorlunk?
1849. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2014-12-23 00:02:58
Üzenet elküldve: 2014-12-23 00:02:58
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Könnyű lépteken//
//Assissa Ardrian - Amrod Galabrien//
*Amikor íjászkodik, legyen szó akár gyakorlásról, vagy vérre menő, halálos küzdelemről, a könnyűléptű kizárja tudatából a külvilág zavaró jeleit. Természetesen érzékeli őket, hisz mennyire balgaság volna, ha egy csatamezőn kizárólag a céllal és fegyverével foglalkozna. Tudja, mi zajlik körülötte, látja a külvilágot, de abban a kegyetlen pillanatban, amikor célra emeli haláét osztó elf íját, kizárólag ő és a célpont létezik.
Ezúttal is így van, pihenőt csak akkor enged magának, miután sikerült az ötödik vesszőt is egymás után a húsz lépésre álló céltábla közepébe lőni.
Elégedetten engedi le az íjat, a szalmatábla közepén vöröslő foltban rezegve áll meg az utolsó, ötödik nyíl is.
Jöhet a következő, harminc lépésre álló céltábla, mely egyre kevésbé jelent valódi kihívást számára. A tegezben akad még jócskán nyílvessző a gyakorló fajtából, melyet a Barakk bejáratában vett magához saját acélhegyű vesszőit lecserélve.
Éppen oldalt lép, hogy a következő pálya vonalához lépjen, amikor felemás tekintete perifériáján észlel valamit, mely azonnal elvonja figyelmét a gyakorlásról.
Az érkező, aki nemrég lépte át a Barakk bejáratának feketén ásító négyszögét, egy elf lány. Egy a népéből.
Még nem találkozott a városban elffel, vagyis még sosem váltott szót velük, a mostani pedig remek alkalom lenne erre. Még az apja is elégedett lehetne, hogy a városban, ahová száműzte, fajtársai társaságát keresi.
A felemás, zöld és kék tekintet egyenesen a gyakorlótér szélére ülő lányt veszi célba, pillantása visszafogott, bár nem hagy kétséget afelől, hogy a könnyűléptű férfi a fajtársát figyeli.
Nem integet, nem indul el felé, csak testével, pillantásával fordul a lányhoz, hisz nem tudhatja, az érkező nem kíván-e egyedül gyakorolni inkább, vagy csak nézelődni tért be a Barakkba.*
//Assissa Ardrian - Amrod Galabrien//
*Amikor íjászkodik, legyen szó akár gyakorlásról, vagy vérre menő, halálos küzdelemről, a könnyűléptű kizárja tudatából a külvilág zavaró jeleit. Természetesen érzékeli őket, hisz mennyire balgaság volna, ha egy csatamezőn kizárólag a céllal és fegyverével foglalkozna. Tudja, mi zajlik körülötte, látja a külvilágot, de abban a kegyetlen pillanatban, amikor célra emeli haláét osztó elf íját, kizárólag ő és a célpont létezik.
Ezúttal is így van, pihenőt csak akkor enged magának, miután sikerült az ötödik vesszőt is egymás után a húsz lépésre álló céltábla közepébe lőni.
Elégedetten engedi le az íjat, a szalmatábla közepén vöröslő foltban rezegve áll meg az utolsó, ötödik nyíl is.
Jöhet a következő, harminc lépésre álló céltábla, mely egyre kevésbé jelent valódi kihívást számára. A tegezben akad még jócskán nyílvessző a gyakorló fajtából, melyet a Barakk bejáratában vett magához saját acélhegyű vesszőit lecserélve.
Éppen oldalt lép, hogy a következő pálya vonalához lépjen, amikor felemás tekintete perifériáján észlel valamit, mely azonnal elvonja figyelmét a gyakorlásról.
Az érkező, aki nemrég lépte át a Barakk bejáratának feketén ásító négyszögét, egy elf lány. Egy a népéből.
Még nem találkozott a városban elffel, vagyis még sosem váltott szót velük, a mostani pedig remek alkalom lenne erre. Még az apja is elégedett lehetne, hogy a városban, ahová száműzte, fajtársai társaságát keresi.
A felemás, zöld és kék tekintet egyenesen a gyakorlótér szélére ülő lányt veszi célba, pillantása visszafogott, bár nem hagy kétséget afelől, hogy a könnyűléptű férfi a fajtársát figyeli.
Nem integet, nem indul el felé, csak testével, pillantásával fordul a lányhoz, hisz nem tudhatja, az érkező nem kíván-e egyedül gyakorolni inkább, vagy csak nézelődni tért be a Barakkba.*
1848. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2014-12-22 12:10:40
Üzenet elküldve: 2014-12-22 12:10:40
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*Magas, karcsú alak áll a Barakk hosszúkás, magas épülete előtt. Az elf bár néha idomait kihívóan mutató ruhát visel, ha szükséges, most praktikus, kényelmes, harchoz való öltözéket visel. Arcát fehér köpenyének csuklyája takarja, övén két hosszútőre lóg. Amint megérkezett Artheniorba, avagy a Levegő Városába, ahogy egyesek nevezik, azonnal megkérdezett valakit, hogy van-e errefelé olyan hely, ahol fegyverforgatást lehet gyakorolni, vagy ahol edzésre van lehetőség. Az készségesen egy távoli, de jellegzetes, jól megjegyezhető épület felé mutatott, Assissa el is indult arra. Amint belép, egy alacsony pult mögött ülő fiatal fiút lát.*
~Minden bizonnyal ő felel itt a rendért.~
*Köszön neki, és már indulna is be, amikor a fiú int neki, hogy tegye le a tőreit. Assissa már indulna is be, amikor a fiú kérdőn felvonja a szemöldökét. A lány sóhajt egyet, és a jól elrejtett dobótőrét is átadja.*
~Honnan tudta, hogy ott van? Legközelebb jobban kéne figyelnem.~
*Miután ezzel végzett, elvesz egyet a falhoz támasztott, katonás rendben álló fakardok közül, és belép a gyakorlótérként szolgáló nagy terembe. Jó pár alakot lát, van aki íjjal lő célba, mások birkóznak vagy karddal vívnak. Az íjászathoz nem ért, vívni vagy birkózni pedig egyedül nem nagyon lehet, így lehetséges partnert keres a gyakorláshoz, miközben egy padra leülve szemléli a tömeget.*
A hozzászólás írója (Assissa Ardrian) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.12.22 13:33:34
~Minden bizonnyal ő felel itt a rendért.~
*Köszön neki, és már indulna is be, amikor a fiú int neki, hogy tegye le a tőreit. Assissa már indulna is be, amikor a fiú kérdőn felvonja a szemöldökét. A lány sóhajt egyet, és a jól elrejtett dobótőrét is átadja.*
~Honnan tudta, hogy ott van? Legközelebb jobban kéne figyelnem.~
*Miután ezzel végzett, elvesz egyet a falhoz támasztott, katonás rendben álló fakardok közül, és belép a gyakorlótérként szolgáló nagy terembe. Jó pár alakot lát, van aki íjjal lő célba, mások birkóznak vagy karddal vívnak. Az íjászathoz nem ért, vívni vagy birkózni pedig egyedül nem nagyon lehet, így lehetséges partnert keres a gyakorláshoz, miközben egy padra leülve szemléli a tömeget.*
A hozzászólás írója (Assissa Ardrian) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.12.22 13:33:34
1847. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2014-12-22 02:23:40
Üzenet elküldve: 2014-12-22 02:23:40
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Megint gyakorlás//
*Ezúttal is betér a Barakkba, hogy gyakoroljon. Számára ez a hely olyan, mint egy rendben tartott szoba a káosz házában, melybe akkor tér be, ha már nem bírja elviselni a város forgatagát. Olyan ez számára, mint egy mantra, mely lenyugtatja a gondolatait és rendbe rakja őket, hogy tisztábban láthasson.
A kölyök a pult mögött már nem is kérdez, csak átadja a gyakorlónyilakat tartalmazó tegzet, tudja, hogy többet nem várhat egy kurta biccentésnél, a könnyűléptű a legritkább alkalmakkor szólalt csak meg, akkor is szűken mérte szavait, rövidre fűzve gondolatai fonalát.
Ezúttal is csak egy alig érezhető fejmozdulatra futja tőle, majd a jól ismert utat választja a céltáblák felé. Felemás tekintete régi, ám nem igazán kedves ismerősként köszöntik a szalmatáblák közepén vöröslő tenyérnyi pontokat. Ezúttal is azok a vérpiros foltok lesznek az ellenfelek, melyek egyre messzebb és messzebb állnak az egymás melletti pályákon.
A fekete tollú vesszők ugyan nem annyira pontosak, mint saját elf vesszői, de gyakorlásra kiválóak, kiismerte már őket, tudja, hogyan viselkednek, ha felajzza az íját, ha útjára küldi a nyilat, ismeri azt a tompán puffanó hangot, amikor rezegve megállapodnak a szalmatáblában.
Ma este is a hasított bőr ruhákba öltözött, melyek az erdő színeit idézik. Arcát, elf vonásait, hegyes füleit csuklya rejti, csak a szoros varkocsba font, ezüst hajfonat látszik ki a köpeny alól, melyet vékony ékszer fog össze.
Keskeny vállán hosszú szárú hasított bőr kabát, vállrészen acél berakással megerősítve, melyet a pálya végénél lekanyarít válláról. Alatta keményített bőrvértet és ujjast visel, alkarvédőkkel, kezein íjászathoz használt szarvasbőr kesztyűk.
Vállára veszi a gyakorlóvesszőkkel teli tegzet, majd a vonalhoz lép, ahonnan lőni fog. Baljában már ott van az elf íj, mely szinte olyan, mintha testének része volna, lelkének egy darabkáját rejtené fájának rostjaiban.
Egy vesszőért nyúl, jobbjával kihúz egyet, majd az idegre helyezi és felajzza a fegyvert. Ilyenkor szinte meditatív állapotba kerül, a lövés idejére kizárja tudatából a környezetet és csak a célra összepontosít. Egyetlen szívdobbanás, egyetlen pillanat csak, de abban a villanásban számára lelassul az idő, beszűkül a tér és csak ő és a cél létezik.
Aztán elengedi az ideget és az idő a kilőtt vessző sebességével lódul meg, mintha be akarná érni a közben kereket oldott pillanatokat.
Most is az a fontos számára, hogy a pontosságát fejlessze, tehát a vörös folt eltalálása a cél, egymás után ötször. Az első pályával nincs is gondja, a húsz lépésre álló táblákkal általában már tucatnyi lövés árán túljut, de a távolabbiakkal meggyűlik még a baja.
Újabb vesszőt húz, újra az idegre teszi és lő... kezdődjék a gyakorlás.*
*Ezúttal is betér a Barakkba, hogy gyakoroljon. Számára ez a hely olyan, mint egy rendben tartott szoba a káosz házában, melybe akkor tér be, ha már nem bírja elviselni a város forgatagát. Olyan ez számára, mint egy mantra, mely lenyugtatja a gondolatait és rendbe rakja őket, hogy tisztábban láthasson.
A kölyök a pult mögött már nem is kérdez, csak átadja a gyakorlónyilakat tartalmazó tegzet, tudja, hogy többet nem várhat egy kurta biccentésnél, a könnyűléptű a legritkább alkalmakkor szólalt csak meg, akkor is szűken mérte szavait, rövidre fűzve gondolatai fonalát.
Ezúttal is csak egy alig érezhető fejmozdulatra futja tőle, majd a jól ismert utat választja a céltáblák felé. Felemás tekintete régi, ám nem igazán kedves ismerősként köszöntik a szalmatáblák közepén vöröslő tenyérnyi pontokat. Ezúttal is azok a vérpiros foltok lesznek az ellenfelek, melyek egyre messzebb és messzebb állnak az egymás melletti pályákon.
A fekete tollú vesszők ugyan nem annyira pontosak, mint saját elf vesszői, de gyakorlásra kiválóak, kiismerte már őket, tudja, hogyan viselkednek, ha felajzza az íját, ha útjára küldi a nyilat, ismeri azt a tompán puffanó hangot, amikor rezegve megállapodnak a szalmatáblában.
Ma este is a hasított bőr ruhákba öltözött, melyek az erdő színeit idézik. Arcát, elf vonásait, hegyes füleit csuklya rejti, csak a szoros varkocsba font, ezüst hajfonat látszik ki a köpeny alól, melyet vékony ékszer fog össze.
Keskeny vállán hosszú szárú hasított bőr kabát, vállrészen acél berakással megerősítve, melyet a pálya végénél lekanyarít válláról. Alatta keményített bőrvértet és ujjast visel, alkarvédőkkel, kezein íjászathoz használt szarvasbőr kesztyűk.
Vállára veszi a gyakorlóvesszőkkel teli tegzet, majd a vonalhoz lép, ahonnan lőni fog. Baljában már ott van az elf íj, mely szinte olyan, mintha testének része volna, lelkének egy darabkáját rejtené fájának rostjaiban.
Egy vesszőért nyúl, jobbjával kihúz egyet, majd az idegre helyezi és felajzza a fegyvert. Ilyenkor szinte meditatív állapotba kerül, a lövés idejére kizárja tudatából a környezetet és csak a célra összepontosít. Egyetlen szívdobbanás, egyetlen pillanat csak, de abban a villanásban számára lelassul az idő, beszűkül a tér és csak ő és a cél létezik.
Aztán elengedi az ideget és az idő a kilőtt vessző sebességével lódul meg, mintha be akarná érni a közben kereket oldott pillanatokat.
Most is az a fontos számára, hogy a pontosságát fejlessze, tehát a vörös folt eltalálása a cél, egymás után ötször. Az első pályával nincs is gondja, a húsz lépésre álló táblákkal általában már tucatnyi lövés árán túljut, de a távolabbiakkal meggyűlik még a baja.
Újabb vesszőt húz, újra az idegre teszi és lő... kezdődjék a gyakorlás.*
1846. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2014-12-21 23:34:30
Üzenet elküldve: 2014-12-21 23:34:30
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Miért ne? Ennyi kell!//
*Hogy miért ilyen szigorú a lányhoz, azt könnyedén magyarázhatná a ma esti programmal, holott leginkább a tegnapiban keresendőek a válaszok. Könnyebb így megtartani a kellő távolságot, mint játékosan együtt örülve minden apró sikernek.
Fájdalmasan, de gyakorlott mozdulattal pörgeti meg maga előtt a botot mindkét kezét használva, majd jobbjával lendíti háta mögé, hogy ballal kapva el ismét a szemből támadó, láthatatlan ellenfelét zavarja össze. Kín. Ennyi, mit eredményez a mozdulatsor. Egy nagy sóhajjal látja be végre, ebben az állapotban képtelen lesz dolgozni.*
-Csörtetsz.
*Hangzik a vizsga eredmény, és húzza sebes ajkát fintorba. Holott a várthoz képest, kifejezetten jól teljesített ismét húga.*
-Elegem van ebből.
*Kezdi el unottan lóbálni a botot, és reakciót sem várva indul előbb az állványhoz, majd a kijárat felé. Hol felszedve motyóját, helyezi vissza tőrét övébe, és vállára tarisznyáját.
Néma durcáskodással hagyja el az épületet, szidva minden létezőt, hogy neki most egy ilyen amatőrrel kell boldogulnia. Bár legnagyobb baja mégis az, hogy fél kettesben maradni a lánnyal. Csak már az utcára érve adja ki a parancsot, vázolva a továbbiakat.*
-Vissza a fogadóba. Pihennem kell. Neked meg hang nélkül feljutni a lépcsőn.
*Hogy miért ilyen szigorú a lányhoz, azt könnyedén magyarázhatná a ma esti programmal, holott leginkább a tegnapiban keresendőek a válaszok. Könnyebb így megtartani a kellő távolságot, mint játékosan együtt örülve minden apró sikernek.
Fájdalmasan, de gyakorlott mozdulattal pörgeti meg maga előtt a botot mindkét kezét használva, majd jobbjával lendíti háta mögé, hogy ballal kapva el ismét a szemből támadó, láthatatlan ellenfelét zavarja össze. Kín. Ennyi, mit eredményez a mozdulatsor. Egy nagy sóhajjal látja be végre, ebben az állapotban képtelen lesz dolgozni.*
-Csörtetsz.
*Hangzik a vizsga eredmény, és húzza sebes ajkát fintorba. Holott a várthoz képest, kifejezetten jól teljesített ismét húga.*
-Elegem van ebből.
*Kezdi el unottan lóbálni a botot, és reakciót sem várva indul előbb az állványhoz, majd a kijárat felé. Hol felszedve motyóját, helyezi vissza tőrét övébe, és vállára tarisznyáját.
Néma durcáskodással hagyja el az épületet, szidva minden létezőt, hogy neki most egy ilyen amatőrrel kell boldogulnia. Bár legnagyobb baja mégis az, hogy fél kettesben maradni a lánnyal. Csak már az utcára érve adja ki a parancsot, vázolva a továbbiakat.*
-Vissza a fogadóba. Pihennem kell. Neked meg hang nélkül feljutni a lépcsőn.
1845. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2014-12-21 22:19:59
Üzenet elküldve: 2014-12-21 22:19:59
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Miért ne? Ennyi kell!//
~Jó...~
*Szemöldökei némiképp feljebb vonulnak homlokának amúgy ránctalan ívén, meglepettséggel meggyűrve a ruganyos bőrt. Bár a dicséret nem túláradó, épp ezért elbízásra sem okot adó, egy egészen piciny jóleső melegséget kelt lánykánk mellkasában, annak is pont a közepén. Elfojtani kívánt félmosolya csak rövid rezdülésként jelenik meg ajka szegletében, árulkodva leheletnyi elégedettségéről, ám hamar rendszabályozza vonásait, mire a kiegészítés érkezik.
Lassúságával vitába szállna, hiszen alig néhány pillanatot töltött csupán szemlélődéssel, Jaz meglepően részletekbe menő beszámolója azonban mindenféle feleseléstől elveszi kedvét. Hogy és mikor volt mégis minderre ideje? Irigykedve és elismerően bólogat minden egyes szóra, mi a srác száját elhagyja, közben memorizálva a másik megfigyeléseit, vizuális megerősítésként időről időre a két gyakorló felé tekintve.
Ékszer és erszények. Megcsóválja fejét saját ügyetlenségén, nem is érti hogy maradhattak ki. Odanézni most mégsem fog, egyrészt mert egy bot repül felé, nem túl nagy, de váratlan lendülettel, másrészt mert emlékezetének pontosságát kívánja próbára tenni. Meg persze lépteinek némaságára is figyelnie kell. ~Nem ér!~ Ha Jaz nem is egészen, de legalább félig mindenképpen elf, mi hegyes fülek mellett éles hallást is biztosít neki. Ezzel Ewi teljes mértékben tisztában is van. Egyetlen szerencséjeként ezúttal méretben tökéletesen passzoló csizmáját könyvelheti el, miben azért mégiscsak könnyebb a feladat, mint korábbi kopott, nem egyező sarujában lett volna.
Sikeresen elkapott botját hóna alá szorítva, térdeit enyhén megrogyasztva, szabad kezét kissé oldalra kitartva kezdi követni mesterét az utasításhoz híven. Magában teljes kudarcot könyvel el, a füves homok sercegése minden lépte alatt még számára is egyértelmű. Ha a másik megtorpant, ő is így tesz, csípőre pakolt bal kézzel várva az eredményhirdetést.*
~Jó...~
*Szemöldökei némiképp feljebb vonulnak homlokának amúgy ránctalan ívén, meglepettséggel meggyűrve a ruganyos bőrt. Bár a dicséret nem túláradó, épp ezért elbízásra sem okot adó, egy egészen piciny jóleső melegséget kelt lánykánk mellkasában, annak is pont a közepén. Elfojtani kívánt félmosolya csak rövid rezdülésként jelenik meg ajka szegletében, árulkodva leheletnyi elégedettségéről, ám hamar rendszabályozza vonásait, mire a kiegészítés érkezik.
Lassúságával vitába szállna, hiszen alig néhány pillanatot töltött csupán szemlélődéssel, Jaz meglepően részletekbe menő beszámolója azonban mindenféle feleseléstől elveszi kedvét. Hogy és mikor volt mégis minderre ideje? Irigykedve és elismerően bólogat minden egyes szóra, mi a srác száját elhagyja, közben memorizálva a másik megfigyeléseit, vizuális megerősítésként időről időre a két gyakorló felé tekintve.
Ékszer és erszények. Megcsóválja fejét saját ügyetlenségén, nem is érti hogy maradhattak ki. Odanézni most mégsem fog, egyrészt mert egy bot repül felé, nem túl nagy, de váratlan lendülettel, másrészt mert emlékezetének pontosságát kívánja próbára tenni. Meg persze lépteinek némaságára is figyelnie kell. ~Nem ér!~ Ha Jaz nem is egészen, de legalább félig mindenképpen elf, mi hegyes fülek mellett éles hallást is biztosít neki. Ezzel Ewi teljes mértékben tisztában is van. Egyetlen szerencséjeként ezúttal méretben tökéletesen passzoló csizmáját könyvelheti el, miben azért mégiscsak könnyebb a feladat, mint korábbi kopott, nem egyező sarujában lett volna.
Sikeresen elkapott botját hóna alá szorítva, térdeit enyhén megrogyasztva, szabad kezét kissé oldalra kitartva kezdi követni mesterét az utasításhoz híven. Magában teljes kudarcot könyvel el, a füves homok sercegése minden lépte alatt még számára is egyértelmű. Ha a másik megtorpant, ő is így tesz, csípőre pakolt bal kézzel várva az eredményhirdetést.*
1844. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2014-12-21 21:52:55
Üzenet elküldve: 2014-12-21 21:52:55
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Miért ne? Ennyi kell!//
-Jó.
*Ad könnyen, büszkeségtől vigyorgó arctól mentesen választ, mely talán lehet dicséret is.*
-Kicsit lassú, elég feltűnő, de nem rossz.
*Jó ideje nincsenek már kétségei afelől, hogy húga igen rátermett a családi vállalkozás tovább viteléhez. Csak csiszolni kell kissé, és minden rendben lesz itt. Sajnálatos módon pont a finomítás aprólékos művészetére nincs elég idő.*
-Nem tud bánni a rövid pengével, ez viszont nem jelenti azt, hogy ne lehetne remek kardforgató, vagy öklöző. Ellenben a tartásával, mely eléggé egyértelműen jelzi, hogy egy puhány kis liliomszál, aki épp most tanulja az alapokat. Megjegyzem nem túl eredményesen.
*Sorolja mindezt hátra sem pillantva, jobbja ismét a botok felé nyúl, és kevésbé válogatva közöttük, mint előzőleg kap fel egyet.*
-Ékszerek.
*Hajítja a botot erőtlenül Ewi felé, hogy az könnyedén elkaphassa, és ragad magához egy másikat.*
-Erszény.
*Most pördül hátra és lép a gyakorlótér felé, még egy halk utasítást adva a szöszkének.*
-Lábakat egymás elé. Kövess, és ne halljam a lépteid.
*Indul meg előre, arcán egy félmosollyal hegyezve amúgy is hegyes, és érzékeny füleit. Megfelelően elegendő méretű szabad területet választva fordul szembe a lánnyal, hogy értékelje annak szereplését újra.*
-Jó.
*Ad könnyen, büszkeségtől vigyorgó arctól mentesen választ, mely talán lehet dicséret is.*
-Kicsit lassú, elég feltűnő, de nem rossz.
*Jó ideje nincsenek már kétségei afelől, hogy húga igen rátermett a családi vállalkozás tovább viteléhez. Csak csiszolni kell kissé, és minden rendben lesz itt. Sajnálatos módon pont a finomítás aprólékos művészetére nincs elég idő.*
-Nem tud bánni a rövid pengével, ez viszont nem jelenti azt, hogy ne lehetne remek kardforgató, vagy öklöző. Ellenben a tartásával, mely eléggé egyértelműen jelzi, hogy egy puhány kis liliomszál, aki épp most tanulja az alapokat. Megjegyzem nem túl eredményesen.
*Sorolja mindezt hátra sem pillantva, jobbja ismét a botok felé nyúl, és kevésbé válogatva közöttük, mint előzőleg kap fel egyet.*
-Ékszerek.
*Hajítja a botot erőtlenül Ewi felé, hogy az könnyedén elkaphassa, és ragad magához egy másikat.*
-Erszény.
*Most pördül hátra és lép a gyakorlótér felé, még egy halk utasítást adva a szöszkének.*
-Lábakat egymás elé. Kövess, és ne halljam a lépteid.
*Indul meg előre, arcán egy félmosollyal hegyezve amúgy is hegyes, és érzékeny füleit. Megfelelően elegendő méretű szabad területet választva fordul szembe a lánnyal, hogy értékelje annak szereplését újra.*
1843. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2014-12-21 21:27:56
Üzenet elküldve: 2014-12-21 21:27:56
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Miért ne? Ennyi kell!//
*Elégedetlenség. Egy kósza mosoly, mi a felrepedt száj sarkában játszadozik, sokkal inkább lepné most meg lánykánkat. Erre viszont mondhatni számított. Törpe uraságon mulattatott zöldjeit ismét Jazre emeli, s egy elmaradhatatlan szemforgatást követően figyelmesen, bár tettetett közönnyel hallgatja végig mestere kiselőadását. A fiú ezért nem számít, a kis ember azért a kaput őrzők meg megint másért. Már-már kibukna száján a feleselés, miszerint hangyányit konkrétabb kérdést várna akkor a korábbiak helyett, mikor kérés nélkül meg is kapja azt.
Szándéka szerint feltűnés nélkül kezdi fürkészni testvére válla fölött a párbajozókat. Nem kellenek hozzá avatott szemek, hogy a két fél közti erő-, vagy sokkal inkább gyakorlottság-, tapasztalatbéli különbséget észre lehessen venni, ez még Ewi számára is egyértelműnek tetszik. Néhány lélegzetvételnyi alapos mustra után, halkra fogott hangon ismerteti megfigyeléseit.*
- A magasabbik, a barna. Ügyesebbnek tűnik, sokkal. Barátoknak látszanak, mintha nem akarnának igazi sérülést okozni a másiknak. Gazdagnak is tűnnek, legalábbis biztos nem szegények. Egész jó ruhákban jöttek még edzeni is. Az alacsonyabbik szerintem elég kezdő lehet, legalábbis furán áll a kezében az a fa tőr.
*Hosszas sóhajtással jelzi, mondandója végét, s az időközben félrebiccentett buksit most újra egyenesbe hozza, így várva osztályzatát.*
*Elégedetlenség. Egy kósza mosoly, mi a felrepedt száj sarkában játszadozik, sokkal inkább lepné most meg lánykánkat. Erre viszont mondhatni számított. Törpe uraságon mulattatott zöldjeit ismét Jazre emeli, s egy elmaradhatatlan szemforgatást követően figyelmesen, bár tettetett közönnyel hallgatja végig mestere kiselőadását. A fiú ezért nem számít, a kis ember azért a kaput őrzők meg megint másért. Már-már kibukna száján a feleselés, miszerint hangyányit konkrétabb kérdést várna akkor a korábbiak helyett, mikor kérés nélkül meg is kapja azt.
Szándéka szerint feltűnés nélkül kezdi fürkészni testvére válla fölött a párbajozókat. Nem kellenek hozzá avatott szemek, hogy a két fél közti erő-, vagy sokkal inkább gyakorlottság-, tapasztalatbéli különbséget észre lehessen venni, ez még Ewi számára is egyértelműnek tetszik. Néhány lélegzetvételnyi alapos mustra után, halkra fogott hangon ismerteti megfigyeléseit.*
- A magasabbik, a barna. Ügyesebbnek tűnik, sokkal. Barátoknak látszanak, mintha nem akarnának igazi sérülést okozni a másiknak. Gazdagnak is tűnnek, legalábbis biztos nem szegények. Egész jó ruhákban jöttek még edzeni is. Az alacsonyabbik szerintem elég kezdő lehet, legalábbis furán áll a kezében az a fa tőr.
*Hosszas sóhajtással jelzi, mondandója végét, s az időközben félrebiccentett buksit most újra egyenesbe hozza, így várva osztályzatát.*
1842. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2014-12-21 20:40:47
Üzenet elküldve: 2014-12-21 20:40:47
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Vakmerő
//Mászunk a fényre//
*Az idegen követi és megperdülve, ahogy várta, ott is találja magával szemben. most a botot, mint végzetes erővel bíró, mágikus fegyvert szegezi a férfi felé, konkrétan az ágyékát célozva be.*
-Válaszokat! Vagy golyózás lesz.
*Fenyeget nagy komolyan, ami kinézetéből adódóan még mindig inkább nevetséges, mint félelmetes. Elege van az egész képtelenségből, leginkább a folyton megismétlődő emlékezet vesztésből. Épp ezért kész évek alatt felgyülemlett dühét a fickóra zúdítani, igazi kis démon módjára.*
-Ki vagy te? Mit kerestem veled egy szobába? Mér követsz? És mit akarsz tőlem?
*Most már legkevésbé sem érdekli ki hallja őket, milyen következtetést von le, és közbe lép-e, holott ő sem kívánja jobban a városőrök társaságát, mint bármelyik kis tolvaj. De legalább ez az egy rohadtul kezdődő nap legyen tisztázva.*
-Giervin küldött? Ismered? Ő bérelt fel? Hogy sérültem meg? Ő tette, vagy te?
*Lép közelebb biliárdozási szándékkal egy aprócskát.*
*Az idegen követi és megperdülve, ahogy várta, ott is találja magával szemben. most a botot, mint végzetes erővel bíró, mágikus fegyvert szegezi a férfi felé, konkrétan az ágyékát célozva be.*
-Válaszokat! Vagy golyózás lesz.
*Fenyeget nagy komolyan, ami kinézetéből adódóan még mindig inkább nevetséges, mint félelmetes. Elege van az egész képtelenségből, leginkább a folyton megismétlődő emlékezet vesztésből. Épp ezért kész évek alatt felgyülemlett dühét a fickóra zúdítani, igazi kis démon módjára.*
-Ki vagy te? Mit kerestem veled egy szobába? Mér követsz? És mit akarsz tőlem?
*Most már legkevésbé sem érdekli ki hallja őket, milyen következtetést von le, és közbe lép-e, holott ő sem kívánja jobban a városőrök társaságát, mint bármelyik kis tolvaj. De legalább ez az egy rohadtul kezdődő nap legyen tisztázva.*
-Giervin küldött? Ismered? Ő bérelt fel? Hogy sérültem meg? Ő tette, vagy te?
*Lép közelebb biliárdozási szándékkal egy aprócskát.*
1841. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2014-12-21 20:27:22
Üzenet elküldve: 2014-12-21 20:27:22
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Miért ne? Ennyi kell!//
*A kelletlen bocsánatkérésre nem reagál, igyekszik úgy tenni, mint ki nem is hallotta, bár keserű fájdalmat okoznak neki a szavak. Figyelmesen hallgatja Ewit, nem szól közbe egyszer sem, épp csak arcáról, mint egy nyitott könyvből olvasható le könnyedén elégedetlensége.*
-Nem. Ezek nem igazán vannak most segítségünkre.
*Szakítja félbe mondandóját egy jelentőségteljes pillantás erejéig, és a két kiszemeltre nem is tekintve sorolja mire is gondolt ő.*
-A fiú könnyű eset, már csak a sérülései miatt is. Egyszerű legény, katonásan puritán, semmi érdekes. Napi bérért dolgozhat, ami nem hoz túl sokat.
*Vonja le következtetéseit a fegyvertáros kinézetéből, öltözékéből. Hangsúlya egyértelművé teszi, hogy vele most felesleges foglalkozni.*
-Az apróság gyakorlott harcos, jó erőben. Vértje sem egy olcsó vacak, praktikus, masszív, csatára való. Érhet valamit. De számunkra nincs jelentősége.
*Ismét botot ragad, de csak támaszkodik rá, mint jó kubikos az építkezésen.*
-Az ajtónál álló őrök már kimerültek, figyelmetlenek. Feltehetően kora reggel óta posztolnak. A benn lézengők viszont komoly veszélyt rejtenek. Vagyis nekünk ez nem játszótér.
*Teljesen egyértelmű, nem is szórakozni érkeztek. Gyakorolni, épp úgy, mint mások, azzal az apró különbséggel, hogy ők nem testüket edzik.*
-Balra mögöttem a két párbajozó ficsúr. Halljam.
*Ad új utasítást továbbra is mozdulatlanul, pusztán Ewi arcát fürkészve.*
*A kelletlen bocsánatkérésre nem reagál, igyekszik úgy tenni, mint ki nem is hallotta, bár keserű fájdalmat okoznak neki a szavak. Figyelmesen hallgatja Ewit, nem szól közbe egyszer sem, épp csak arcáról, mint egy nyitott könyvből olvasható le könnyedén elégedetlensége.*
-Nem. Ezek nem igazán vannak most segítségünkre.
*Szakítja félbe mondandóját egy jelentőségteljes pillantás erejéig, és a két kiszemeltre nem is tekintve sorolja mire is gondolt ő.*
-A fiú könnyű eset, már csak a sérülései miatt is. Egyszerű legény, katonásan puritán, semmi érdekes. Napi bérért dolgozhat, ami nem hoz túl sokat.
*Vonja le következtetéseit a fegyvertáros kinézetéből, öltözékéből. Hangsúlya egyértelművé teszi, hogy vele most felesleges foglalkozni.*
-Az apróság gyakorlott harcos, jó erőben. Vértje sem egy olcsó vacak, praktikus, masszív, csatára való. Érhet valamit. De számunkra nincs jelentősége.
*Ismét botot ragad, de csak támaszkodik rá, mint jó kubikos az építkezésen.*
-Az ajtónál álló őrök már kimerültek, figyelmetlenek. Feltehetően kora reggel óta posztolnak. A benn lézengők viszont komoly veszélyt rejtenek. Vagyis nekünk ez nem játszótér.
*Teljesen egyértelmű, nem is szórakozni érkeztek. Gyakorolni, épp úgy, mint mások, azzal az apró különbséggel, hogy ők nem testüket edzik.*
-Balra mögöttem a két párbajozó ficsúr. Halljam.
*Ad új utasítást továbbra is mozdulatlanul, pusztán Ewi arcát fürkészve.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7342-7361