Nincs játékban - Barakk
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Barakk | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 337 (6721. - 6740. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
6740. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2017-07-02 19:56:24
Üzenet elküldve: 2017-07-02 19:56:24
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
*Aoneer nagyjából annyi időt tölt az irodában, míg Alyo elér a folyosó végéről az iroda ajtajáig. Kicsit érez ugyan némi javulást a sebességét tekintve, de még mindig nagyon messze van a normális állapottól.
Annak kifejezetten örül, hogy Aoneer hamar előkerül, mert az meggyőződése, hogy az őt kísérgető közlegény nem lenne olyan türelmes, hogy megvárhassa az előtt a bizonyos iroda előtt. Szerencsére nem kell megtudniuk, hogy hogyan is reagálna, ha Alyo várni akarna, mert Aoneer már itt is van, és fogja a kezét. A lány persze nem mer nekitámaszkodni, hiszen legyen bármekkora darab is a tizenöt korbácsütés akkor is tizenöt korbácsütés marad, ugyanúgy feltépi a bőrét-húsát és ugyanúgy vérzik, mint bárki más, ez pedig nyilván legyengíti. A lány meg nem akar a terhére lenni.
Az irodából hallani vélte a hadnagy hangját, de végül is mindegy, hogy őt hallja-e, le akar lépni anélkül, hogy megint megmondja, hogy mi is fog kiplaccsanni belőle, ha nem marad veszteg.
A kérdésre bólint, még akkor is, ha ez igazából hazugság. Nincsen jól, fizikailag ugyan egészen rendben van már, legalábbis a tegnaphoz képest, de a helyzet nagyon megviseli az amúgy vidám lényét. Szívesen kérdezne valami hasonlót, de nem teszi meg, hiszen tudja a választ. Nem lehet jól, hiszen a háta egy merő vérfolyam, érezni is a szakadt húsnak és a vérnek azt az összetéveszthetetlen szagát.*
- Za akark enni.
*Próbálja kimondani azt, hogy ő haza akar menni, és nagyjából harmadik nekifutásra ez sikerül is neki. Tudja, hogy Aoneernek a "haza" nem ugyanazt jelenti, amit neki, de ezt majd később is ráérnek megbeszélni.
Egyre jobban kezd magához térni, bár igazság szerint azt nem tudja elképzelni, hogy hogyan fog nyeregbe ülni, illetve, hogy hogyan fog fennmaradni a lova hátán. Mindegy, ez a következő probléma, most a fegyvereit kell visszaszerezni, nem szerelmes a fegyveribe és nem vinné őket az ágyba is magával, de most már kifejezetten szeretné újra kézbe venni az íját, a tőreit meg a gyönyörűséges tegezét, amit Hrothi segédje csinált neki. Egészen megnyugszik, mikor mindezeket visszakapja ugyanattól a fickótól, akinek odaadta a minap. Most már csak a lovát kell megszerezni, nyeregbe kászálódni és soha vissza nem nézni. A pénz átadására csak bólint.*
Annak kifejezetten örül, hogy Aoneer hamar előkerül, mert az meggyőződése, hogy az őt kísérgető közlegény nem lenne olyan türelmes, hogy megvárhassa az előtt a bizonyos iroda előtt. Szerencsére nem kell megtudniuk, hogy hogyan is reagálna, ha Alyo várni akarna, mert Aoneer már itt is van, és fogja a kezét. A lány persze nem mer nekitámaszkodni, hiszen legyen bármekkora darab is a tizenöt korbácsütés akkor is tizenöt korbácsütés marad, ugyanúgy feltépi a bőrét-húsát és ugyanúgy vérzik, mint bárki más, ez pedig nyilván legyengíti. A lány meg nem akar a terhére lenni.
Az irodából hallani vélte a hadnagy hangját, de végül is mindegy, hogy őt hallja-e, le akar lépni anélkül, hogy megint megmondja, hogy mi is fog kiplaccsanni belőle, ha nem marad veszteg.
A kérdésre bólint, még akkor is, ha ez igazából hazugság. Nincsen jól, fizikailag ugyan egészen rendben van már, legalábbis a tegnaphoz képest, de a helyzet nagyon megviseli az amúgy vidám lényét. Szívesen kérdezne valami hasonlót, de nem teszi meg, hiszen tudja a választ. Nem lehet jól, hiszen a háta egy merő vérfolyam, érezni is a szakadt húsnak és a vérnek azt az összetéveszthetetlen szagát.*
- Za akark enni.
*Próbálja kimondani azt, hogy ő haza akar menni, és nagyjából harmadik nekifutásra ez sikerül is neki. Tudja, hogy Aoneernek a "haza" nem ugyanazt jelenti, amit neki, de ezt majd később is ráérnek megbeszélni.
Egyre jobban kezd magához térni, bár igazság szerint azt nem tudja elképzelni, hogy hogyan fog nyeregbe ülni, illetve, hogy hogyan fog fennmaradni a lova hátán. Mindegy, ez a következő probléma, most a fegyvereit kell visszaszerezni, nem szerelmes a fegyveribe és nem vinné őket az ágyba is magával, de most már kifejezetten szeretné újra kézbe venni az íját, a tőreit meg a gyönyörűséges tegezét, amit Hrothi segédje csinált neki. Egészen megnyugszik, mikor mindezeket visszakapja ugyanattól a fickótól, akinek odaadta a minap. Most már csak a lovát kell megszerezni, nyeregbe kászálódni és soha vissza nem nézni. A pénz átadására csak bólint.*
6739. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2017-07-02 15:19:38
Üzenet elküldve: 2017-07-02 15:19:38
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Szegénynegyed osztag//
*Nem biztos még abban, hogy felvétele száz százalékig le van-e zárva, de ettől függetlenül jobbnak látja a parancsokat teljesíteni. Legelső küldetéséről ugyan nem sokat tud, dióhéjban csak annyit hogy egy osztagban kell dolgoznia négy másik fővel, hogy Ult az osztag vezetője, és hogy a Szegénynegyedben kell ügyködniük valamit. Ennyi információt közöltek vele, se többet, se kevesebbet.
Mikor eljön a készülődés ideje, odaoldalog a már készülődő elfhez és a férfihez. Életében nem látta még ezeket az ipséket. Nem is nagyon figyeli meg őket, csak az arcukra vet néhány pillantást: az elf képe fancsali és kifejezetten unottnak tűnik, a másik arckifejezése pedig már inkább semleges számára.
Elhatározza hogy vált velük pár szót, még ha nincs is nagyon ínyére hangot kiadni a száján, de hát azért csak együtt fognak dolgozni.*
- Szóval csak ennyien vagyunk? *Szól hetykén a maga mély, fátyolos hangján míg magához veszi tőrét és kardját.* Pompás.
*Persze számít rá hogy Ult és az ötödik személy is hamarosan befut, aztán már indulhatnak is a dolgukra. Addig van ideje puccba vágni magát.*
A hozzászólás írója (Harlien Bahtor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.07.02 15:20:42
*Nem biztos még abban, hogy felvétele száz százalékig le van-e zárva, de ettől függetlenül jobbnak látja a parancsokat teljesíteni. Legelső küldetéséről ugyan nem sokat tud, dióhéjban csak annyit hogy egy osztagban kell dolgoznia négy másik fővel, hogy Ult az osztag vezetője, és hogy a Szegénynegyedben kell ügyködniük valamit. Ennyi információt közöltek vele, se többet, se kevesebbet.
Mikor eljön a készülődés ideje, odaoldalog a már készülődő elfhez és a férfihez. Életében nem látta még ezeket az ipséket. Nem is nagyon figyeli meg őket, csak az arcukra vet néhány pillantást: az elf képe fancsali és kifejezetten unottnak tűnik, a másik arckifejezése pedig már inkább semleges számára.
Elhatározza hogy vált velük pár szót, még ha nincs is nagyon ínyére hangot kiadni a száján, de hát azért csak együtt fognak dolgozni.*
- Szóval csak ennyien vagyunk? *Szól hetykén a maga mély, fátyolos hangján míg magához veszi tőrét és kardját.* Pompás.
*Persze számít rá hogy Ult és az ötödik személy is hamarosan befut, aztán már indulhatnak is a dolgukra. Addig van ideje puccba vágni magát.*
A hozzászólás írója (Harlien Bahtor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.07.02 15:20:42
6738. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2017-06-30 22:51:29
Üzenet elküldve: 2017-06-30 22:51:29
ÚJ
![>Aoneer Hraefg Glimriorathan [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10718_1474303661_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Hadnagyi iroda//
*Raoul lenéző szavaira Aoneer bágyadtan mosolyog. Nem érzi lekezelőnek, egész egyszerűen meglátja a fiúban egy leendő gyászjelentés tulajdonosát. Szomorú egy történet és ő sajnos már nem lesz itt, hogy megvédje, vagy kioktassa. Egyszerűen lát bizonyos dolgokat a szemében. Az éretlenséget, a háború hiányát és a még meg nem sebzett emberek önteltségét.
Aztán eljutnak az italokig és Aoneer egy pillanatra szemez is az egyik itallal, végül felhajtja azt. Ez a tábori stílusú kezelés. Egy pohárka zöld nedű és az ember baja tovaszáll. Mégis úgy érzi nem érte meg a dolog. Számára nem, majd jól jött volna még a varázsital, ha a sors valódi bajt hoz a nyakába és akkor örült volna, hogy hagyta a hátát egy rövid ideig viszketni. De nem teheti meg Alyoval, hogy tépetten, véresen áll eléje.
Aztán a varázsitalok megszerzése után egyből mehetnek is a hadnagy irodájába aki furcsa módon kivételesen nem kívánja tönkretenni csupán alamizsnát kunyerál tőle, amit felőle aztán megkaphat. Zianáról egészen más véleménnyel van. Ezt a nőszemélyt egyszerűen még az öreg halál sem piszkálná meg egy botheggyel. Örökké fog élni, neki meg egész életén át vigyáznia kell, hogy nehogy a közelébe kerüljön. Persze megmondhatná egyenest, hogy drága volt hadnagyát egy semmirekellő sarlatánnak tartja, épp úgy ahogy a vashegyi sámánasszonyt és első dolga lesz valami normális orvossal megnézetni a lányt. Nem azért mert terhes, hanem azért, mert ha a vörös elbarmolt valamit akkor azt még idejében rendbe lehessen hozni.
Leszámláz 300 aranyat Ziana Yedhirnek
, aláírja azt a rohadt papírt amit az orra alá tolt, és egy árva szó nélkül hagyja el a szobát, faarccal ugyanolyan hosszú léptekkel mint amilyenekkel bejött. A pénz amit a hadnagy adott az súlyra stimmelt, az összeg biztosan több háromezernél, és neki ekkora pénzösszegek mellett ez a lényeges. Legalább kevesebb időt kell töltenie a vörössel egy szobában. Kiérve az első akibe belefut az Alyo és kissé meg is ijed a lány látásától.
Félve, a fájdalomról egy pillanatra elfeledkezve ugrik oda hozzá, próbálva a másik oldalról is támogatni, mert ugye egy oldalról már támogatja őt a fal.*
-Jól vagy? *Kérdezi mielőtt a lánynak esélye lenne, valami hasonló kérdést feltenni, és nem igazán törődik a közönségükkel amíg valaki meg nem jegyzi, hogy mint közrendű civileknek ideje lenne eltakarodniuk a barakkból. Jól van, mennek. Semmi kedve itt maradni és semmi kedve itt hagyni leendő gyermekét és reménybeli menyasszonyát.*
-Tessék. *Mondja és gyorsan Alyosra Radogen ruhái közé rakja a megmaradt 3300 aranyat. .* -Vigyázz rá kérlek, odakint még átveszem a felszerelést, aztán mehetünk amerre akarunk. *Hangja egyre kevésbé ijedt és egyre inkább vidámabb ahogy lassacskán felfogja, mennyire eltúlozta elsőre a lány baját. Az őrséggel és bőrével együtt egy mázsás teher szakadt le a válláról. Szabad mint a madár, és oda megy ahová akar. Ő pedig Alyohoz akar menni. És bár biztos abban, hogy a gyakorlatban ennek súlyos akadályai lesznek, de ez is olyan dolog amivel inkább majd máskor törődik.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2017.07.02 18:35:30, a következő indokkal:
Kérésre.
Megivott egy varázsitalt, ami azonnal begyógyítja az első, második, harmadik és negyedik fokozatú sebesüléseket, továbbá a hétfokú skálán eggyel növeli az állóképességet a következő két körre.
*Raoul lenéző szavaira Aoneer bágyadtan mosolyog. Nem érzi lekezelőnek, egész egyszerűen meglátja a fiúban egy leendő gyászjelentés tulajdonosát. Szomorú egy történet és ő sajnos már nem lesz itt, hogy megvédje, vagy kioktassa. Egyszerűen lát bizonyos dolgokat a szemében. Az éretlenséget, a háború hiányát és a még meg nem sebzett emberek önteltségét.
Aztán eljutnak az italokig és Aoneer egy pillanatra szemez is az egyik itallal, végül felhajtja azt. Ez a tábori stílusú kezelés. Egy pohárka zöld nedű és az ember baja tovaszáll. Mégis úgy érzi nem érte meg a dolog. Számára nem, majd jól jött volna még a varázsital, ha a sors valódi bajt hoz a nyakába és akkor örült volna, hogy hagyta a hátát egy rövid ideig viszketni. De nem teheti meg Alyoval, hogy tépetten, véresen áll eléje.
Aztán a varázsitalok megszerzése után egyből mehetnek is a hadnagy irodájába aki furcsa módon kivételesen nem kívánja tönkretenni csupán alamizsnát kunyerál tőle, amit felőle aztán megkaphat. Zianáról egészen más véleménnyel van. Ezt a nőszemélyt egyszerűen még az öreg halál sem piszkálná meg egy botheggyel. Örökké fog élni, neki meg egész életén át vigyáznia kell, hogy nehogy a közelébe kerüljön. Persze megmondhatná egyenest, hogy drága volt hadnagyát egy semmirekellő sarlatánnak tartja, épp úgy ahogy a vashegyi sámánasszonyt és első dolga lesz valami normális orvossal megnézetni a lányt. Nem azért mert terhes, hanem azért, mert ha a vörös elbarmolt valamit akkor azt még idejében rendbe lehessen hozni.
Leszámláz 300 aranyat Ziana Yedhirnek
, aláírja azt a rohadt papírt amit az orra alá tolt, és egy árva szó nélkül hagyja el a szobát, faarccal ugyanolyan hosszú léptekkel mint amilyenekkel bejött. A pénz amit a hadnagy adott az súlyra stimmelt, az összeg biztosan több háromezernél, és neki ekkora pénzösszegek mellett ez a lényeges. Legalább kevesebb időt kell töltenie a vörössel egy szobában. Kiérve az első akibe belefut az Alyo és kissé meg is ijed a lány látásától. Félve, a fájdalomról egy pillanatra elfeledkezve ugrik oda hozzá, próbálva a másik oldalról is támogatni, mert ugye egy oldalról már támogatja őt a fal.*
-Jól vagy? *Kérdezi mielőtt a lánynak esélye lenne, valami hasonló kérdést feltenni, és nem igazán törődik a közönségükkel amíg valaki meg nem jegyzi, hogy mint közrendű civileknek ideje lenne eltakarodniuk a barakkból. Jól van, mennek. Semmi kedve itt maradni és semmi kedve itt hagyni leendő gyermekét és reménybeli menyasszonyát.*
-Tessék. *Mondja és gyorsan Alyosra Radogen ruhái közé rakja a megmaradt 3300 aranyat.
.* -Vigyázz rá kérlek, odakint még átveszem a felszerelést, aztán mehetünk amerre akarunk. *Hangja egyre kevésbé ijedt és egyre inkább vidámabb ahogy lassacskán felfogja, mennyire eltúlozta elsőre a lány baját. Az őrséggel és bőrével együtt egy mázsás teher szakadt le a válláról. Szabad mint a madár, és oda megy ahová akar. Ő pedig Alyohoz akar menni. És bár biztos abban, hogy a gyakorlatban ennek súlyos akadályai lesznek, de ez is olyan dolog amivel inkább majd máskor törődik.*A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2017.07.02 18:35:30, a következő indokkal:
Kérésre.
Megivott egy varázsitalt, ami azonnal begyógyítja az első, második, harmadik és negyedik fokozatú sebesüléseket, továbbá a hétfokú skálán eggyel növeli az állóképességet a következő két körre.
6737. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2017-06-30 18:01:00
Üzenet elküldve: 2017-06-30 18:01:00
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
// Eawy Dynomyl //
// Ziát keresve //
- Pedig ott van a'! * Neveti el magát, mert valljuk be, igen szórakoztató látni, hogy a törpenövésű emberlány még lábujjhegyre állva sem lát semmit a barakkból, míg ő anélkül is. Mondjuk ennek az is lehet az oka, hogy Eawy nem tudja, mit kell pontosan keresni, de akkor is.
Az út további része - az a megmaradt egy-másfél perc - egészen nyugalmasan telik. Egyetlen útonálló, vagy más nem köt beléjük, egyedül a barakk bejáratánál az a fiatalforma srác. Persze ő sem, mint holmi bandita, - hogy pénzt kérjen, mert nincs élete, vagy életet, mert nincs pénze, vagy hogyan - hanem, mint a dolgát végző városőrke. Közli hát az érdekes párossal, hogy a barakk területére nem vihetnek fegyvert, de azért Morwon a lányra néz, hátha... Csak, hogy biztosra menjen. Elvégre lehet, hogy olyan gyorsan felejt, hogy már azt sem tudja, hogy le kell adnia a felszereléseit. Óriásunk inkább nem bízza a véletlenre. *
- Le kő' adnod a fegyvereid! * Aztán amint kimondja, hümmög egyet, mert bizony nem lát a lánynál fegyvereket. Úgyhogy gyorsan ki is egészíti az előzőt. * Ha van. * Hogyha KisMorwnál végeztek, akkor érdemes volna majd meglátogatni a kovácsműhelyet is, hiszen, ha városőrnek fog állni a lány, oda bizony kéne legalább valami kard, vagy íj. Esetleg egy páncél sem ártana, bár nem tudja, mi a kötelező viselet ezeknél az őröknél. Ezt a témát azonban egyelőre hanyagolja a melák, hiszen egyelőre épp elég súlyos a feladatuk - egy ekkora területen kell megtalálniuk KisMorwot, aki nem is biztos, hogy itt van. Ez aztán a kihívás!
Ellenben nem nagy kihívás megválni a fegyverektől, így Morwon hozzá is lát. Először lerakja a számszeríját, aztán a kardját, majd a tegezét - elvégre annak is hegyes a vége és ő aztán tényleg nem akar itt senkit se bántani. Hogyha a lány követi Morwon példáját - vagy, ha egyáltalán nincs is nála semmi -, akkor el is indulhatnak előre. Morwon pedig közben magyaráz. *
- Szóva' most megkeressük KisMorwot. * Itt egy kisebb szünetet tart, mert így jobban megnézve elég sok helyen lehet. Azért ő teljes bizonyossággal mutat egy irányba, s meg is indul arra - bár az igazat megvallva még sosem járt a barakk épületében, csak a gyakorlótéren. *
- Arra van. Biztos vajmi fontosat csiná' most is!
// Ziát keresve //
- Pedig ott van a'! * Neveti el magát, mert valljuk be, igen szórakoztató látni, hogy a törpenövésű emberlány még lábujjhegyre állva sem lát semmit a barakkból, míg ő anélkül is. Mondjuk ennek az is lehet az oka, hogy Eawy nem tudja, mit kell pontosan keresni, de akkor is.
Az út további része - az a megmaradt egy-másfél perc - egészen nyugalmasan telik. Egyetlen útonálló, vagy más nem köt beléjük, egyedül a barakk bejáratánál az a fiatalforma srác. Persze ő sem, mint holmi bandita, - hogy pénzt kérjen, mert nincs élete, vagy életet, mert nincs pénze, vagy hogyan - hanem, mint a dolgát végző városőrke. Közli hát az érdekes párossal, hogy a barakk területére nem vihetnek fegyvert, de azért Morwon a lányra néz, hátha... Csak, hogy biztosra menjen. Elvégre lehet, hogy olyan gyorsan felejt, hogy már azt sem tudja, hogy le kell adnia a felszereléseit. Óriásunk inkább nem bízza a véletlenre. *
- Le kő' adnod a fegyvereid! * Aztán amint kimondja, hümmög egyet, mert bizony nem lát a lánynál fegyvereket. Úgyhogy gyorsan ki is egészíti az előzőt. * Ha van. * Hogyha KisMorwnál végeztek, akkor érdemes volna majd meglátogatni a kovácsműhelyet is, hiszen, ha városőrnek fog állni a lány, oda bizony kéne legalább valami kard, vagy íj. Esetleg egy páncél sem ártana, bár nem tudja, mi a kötelező viselet ezeknél az őröknél. Ezt a témát azonban egyelőre hanyagolja a melák, hiszen egyelőre épp elég súlyos a feladatuk - egy ekkora területen kell megtalálniuk KisMorwot, aki nem is biztos, hogy itt van. Ez aztán a kihívás!
Ellenben nem nagy kihívás megválni a fegyverektől, így Morwon hozzá is lát. Először lerakja a számszeríját, aztán a kardját, majd a tegezét - elvégre annak is hegyes a vége és ő aztán tényleg nem akar itt senkit se bántani. Hogyha a lány követi Morwon példáját - vagy, ha egyáltalán nincs is nála semmi -, akkor el is indulhatnak előre. Morwon pedig közben magyaráz. *
- Szóva' most megkeressük KisMorwot. * Itt egy kisebb szünetet tart, mert így jobban megnézve elég sok helyen lehet. Azért ő teljes bizonyossággal mutat egy irányba, s meg is indul arra - bár az igazat megvallva még sosem járt a barakk épületében, csak a gyakorlótéren. *
- Arra van. Biztos vajmi fontosat csiná' most is!
6736. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2017-06-30 17:31:19
Üzenet elküldve: 2017-06-30 17:31:19
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Szelíd
//Aoneer//
*A megkorbácsolt Aoneer hamar megkapja az idegenvezetést. Raoul közlegény ha szemeivel ölni tudna, akkor az exőrmester pillanatok alatt hamuvá égne, vagy egyszerűen csak szétpukkadna, mint a lufi.
A kavarodásban Aoneerről tíz perc múlva lekerül majd a bilincs, addig kénytelen lesz türelmesen várakozni.*
-Hallottam. *mondja lekezelően.* -Haladjunk.
*Raoul közlegény viszonylag újnak mondható a Városi Őrség soraiban. A háború után érkezett, hogy az apja nyomdokaiba lépjen, aki egyik lábát elveszítette a Kikötői csatában. Fiatalember, nagyjából huszonöt esztendőt tud maga mögött. Körülbelül száznyolcvan magas, kilencven kiló, kimondottan kisportolt felépítésű, nem az a tohonya hústorony. Végtelenül ambiciózus.
Ő kíséri el az exőrmestert Ziana hadnagy irodájáig, ahol majd átveheti a pénzét. Továbbá a cuccai között egy szekrényben megtalálja az 5 db Sötétzöld varázsitalt, amit Aoneer Hraefg Glimriorathan felvehet. Ugyancsak itt találja Aoneer Hraefg Glimriorathan az 1 db Vérvörös varázsitalt. Hogy a lista teljes legyen, természetesen az 1 db Világoskék varázsitalt is kiveheti Aoneer Hraefg Glimriorathan és elrakhatja. Ezután pedig Raoul távozik, majd ha szükséges, akkor egy ajtónálló visszakíséri az exőrmesterkét.*
//Szegénynegyed osztag//
*Az öt főből, akit Ziana hadnagy kért kettő perceken belül menetkész lesz.
Egyikőjük Raoul lesz, aki magára kap egy könnyebb vértezetet és felvesz egy rövidkardot, na meg egy kis acélpajzsot.
A másik közlegény Delrm lesz. Túl van már a hetvenedik életévén az elf. Egykori hosszú, aranysárga haja mára rövidre nyírt, katonás. Magas és kecses, amolyan tipikus elf kinézetű. Delrmre hatványozottan igaz az "örök lúzer" kifejezés, mivel mindig elbaltázta az előreléptetését, egy ideje pedig már kénytelen beletörődni, hogy nem léphet felfelé. Sokszor kedvtelen, "szarok rá" típus, aki mindig morog, pofákat vág és háborog mint a tenger, ha meg kell mozdítsa a seggét. Lusta, unott, de piszok jó lövő! Plusz amolyan nyílt titok az őrségnél, hogy Delrm a leggyorsabb futó! Az íj és a tegez állandó társai, egyebet nem hord.
Ziana parancsa szerint Ult közlegény lesz az osztag vezetője, szóval rá és még két másikra várakozik menetkészen Raoul és Delrm.*
*A megkorbácsolt Aoneer hamar megkapja az idegenvezetést. Raoul közlegény ha szemeivel ölni tudna, akkor az exőrmester pillanatok alatt hamuvá égne, vagy egyszerűen csak szétpukkadna, mint a lufi.
A kavarodásban Aoneerről tíz perc múlva lekerül majd a bilincs, addig kénytelen lesz türelmesen várakozni.*
-Hallottam. *mondja lekezelően.* -Haladjunk.
*Raoul közlegény viszonylag újnak mondható a Városi Őrség soraiban. A háború után érkezett, hogy az apja nyomdokaiba lépjen, aki egyik lábát elveszítette a Kikötői csatában. Fiatalember, nagyjából huszonöt esztendőt tud maga mögött. Körülbelül száznyolcvan magas, kilencven kiló, kimondottan kisportolt felépítésű, nem az a tohonya hústorony. Végtelenül ambiciózus.
Ő kíséri el az exőrmestert Ziana hadnagy irodájáig, ahol majd átveheti a pénzét. Továbbá a cuccai között egy szekrényben megtalálja az 5 db Sötétzöld varázsitalt, amit Aoneer Hraefg Glimriorathan felvehet.
Ugyancsak itt találja Aoneer Hraefg Glimriorathan az 1 db Vérvörös varázsitalt. Hogy a lista teljes legyen, természetesen az 1 db Világoskék varázsitalt is kiveheti Aoneer Hraefg Glimriorathan és elrakhatja. Ezután pedig Raoul távozik, majd ha szükséges, akkor egy ajtónálló visszakíséri az exőrmesterkét.*//Szegénynegyed osztag//
*Az öt főből, akit Ziana hadnagy kért kettő perceken belül menetkész lesz.
Egyikőjük Raoul lesz, aki magára kap egy könnyebb vértezetet és felvesz egy rövidkardot, na meg egy kis acélpajzsot.
A másik közlegény Delrm lesz. Túl van már a hetvenedik életévén az elf. Egykori hosszú, aranysárga haja mára rövidre nyírt, katonás. Magas és kecses, amolyan tipikus elf kinézetű. Delrmre hatványozottan igaz az "örök lúzer" kifejezés, mivel mindig elbaltázta az előreléptetését, egy ideje pedig már kénytelen beletörődni, hogy nem léphet felfelé. Sokszor kedvtelen, "szarok rá" típus, aki mindig morog, pofákat vág és háborog mint a tenger, ha meg kell mozdítsa a seggét. Lusta, unott, de piszok jó lövő! Plusz amolyan nyílt titok az őrségnél, hogy Delrm a leggyorsabb futó! Az íj és a tegez állandó társai, egyebet nem hord.
Ziana parancsa szerint Ult közlegény lesz az osztag vezetője, szóval rá és még két másikra várakozik menetkészen Raoul és Delrm.*
6735. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2017-06-30 16:18:01
Üzenet elküldve: 2017-06-30 16:18:01
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
//Hadnagyi iroda//
*A szükséges iratot már múlt napon elkészítette, azt meg maga sem gondolja komolyan, hogy egy ilyen kiadós verés után az áldozat előbb járulna pénzért, mint kötszerért, fájdalomcsillapítóért. Ennek ellenére nem lepődik meg, hogy a kopog után Aon nyit be. Vállát vonva a dolog sajátossága, és az exőr furcsaságai felett máris pattan készségesen hogy a pénzes erszényt pakolja elő zárat nyitva, vacakolva.*
-Közlegény maradjon.
*Elvégre nem árt egy tanú a tranzakcióhoz.*
-A háromezer hatszáz arany.
*Pakolja le a degeszre tömött bőrzsákot saját asztalára.*
-És az átvételi írás.
*Bök állával az írnok asztalán heverő papíros felé.*
-Írd alá. Számold le, ha tetszik, fizesd ki a macád kezelését háromszáz arany, aztán végeztünk. És lehetőleg ne vérezd össze a padlóm.
*Tottyan le székébe, türelmesen kivárva az időt, mely Aonnak szükséges az egész procedúrára. Ha aláírás is kerül, és az összeg is hiánytalannak bizonyul, készségesen engedi át a 3600 aranyat Aoneer Hraefg Glimriorathannak. És várja saját tiszteletdíját.*
*A szükséges iratot már múlt napon elkészítette, azt meg maga sem gondolja komolyan, hogy egy ilyen kiadós verés után az áldozat előbb járulna pénzért, mint kötszerért, fájdalomcsillapítóért. Ennek ellenére nem lepődik meg, hogy a kopog után Aon nyit be. Vállát vonva a dolog sajátossága, és az exőr furcsaságai felett máris pattan készségesen hogy a pénzes erszényt pakolja elő zárat nyitva, vacakolva.*
-Közlegény maradjon.
*Elvégre nem árt egy tanú a tranzakcióhoz.*
-A háromezer hatszáz arany.
*Pakolja le a degeszre tömött bőrzsákot saját asztalára.*
-És az átvételi írás.
*Bök állával az írnok asztalán heverő papíros felé.*
-Írd alá. Számold le, ha tetszik, fizesd ki a macád kezelését háromszáz arany, aztán végeztünk. És lehetőleg ne vérezd össze a padlóm.
*Tottyan le székébe, türelmesen kivárva az időt, mely Aonnak szükséges az egész procedúrára. Ha aláírás is kerül, és az összeg is hiánytalannak bizonyul, készségesen engedi át a 3600 aranyat Aoneer Hraefg Glimriorathannak.
És várja saját tiszteletdíját.*
6734. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2017-06-30 13:53:35
Üzenet elküldve: 2017-06-30 13:53:35
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//Nyilvános korbácsolás a gyakorlótéren//
*Úgy aludt el a szer hatására, mint akit fejbe vertek, csak eldőlt az ágyon, arra nem volt ideje, hogy a bögrét letegye. Mák, hogy a fülébe, már a bögre fülébe, beleakasztotta a kis kezét, mert így nem esik le menten.
Kissé kitekert pózban fekszik az ágyon, hiszen ülő helyzetből dőlt el oldalra. Egyszer aztán megébred. Ólomsúlyú a szemhéja, mikor résnyire felnyitja. Pupillája egyből tűhegynyire húzódik, annyira bántja a fény. Nagyon lassan sikerül csak észlelnie a környezetét, és azt sem teljesen, a kezében lévő bögre jut el az agyáig, meg az, hogy elfeküdte a nyakát, meg a csípőjét is. Hamar eljut az agyáig, hogy sajnos nem csak egy rossz álom volt az, hogy a Városőrség kaszárnyájának vendégszeretetét élvezi, hanem csakugyan így van. Orrába ismét belopódzik a gyógyszerszag.*
- Rva nyád!
*Ez valamiféle káromkodás, amibe a vörös anyjának a foglalkozását ecsetelné, ha éppen forogna a nyelve. Csak nem forog. Teljesen be van lassulva, agyában a kerekek is lassan indulnak meg.
Nagyon-nagyon nehezen sikerül magát ülő helyzetbe tornáznia, közben megérti azt is, hogy a hadnagy volt olyan kedves, hogy begyógyszerezze. Tulajdonképpen hálásnak kellene lennie, mert így nem csinált semmi olyan baromságot, amire egyébként készült. Persze tényleg tökéletes baromság lett volna a korbács és Aoneer közé vetnie magát, noha volt egy pillanat, mikor jó ötletnek tűnt. A következőben meg Ziana szépen elaltatta. Emiatt viszont dühös, mert megfosztotta attól a lehetőségtől, hogy hülyeségeket csináljon. Természetesen a szerelem nevében csinálta volna, de így nem tehette meg. Ez persze megerősíti abban az elhatározásában, hogy mielőbb lelépjen innen. Mennie kell, mert nem bír tovább feküdni a gyógyszerszagban, akkor sem ha a hadnagy szerint feküdnie kellene.
Kótyagosan lát neki az öltözködésnek, közben pedig úgy érzi, hogy nem igazán tért még vissza a tagjaiba az élet, a keze konkrétan annyira bénának hat, hogy az ingét alig tudja begombolni, nem is vesződik valamennyi gombbal, hanem magára húzza a bőrvértet, aminek a becsatolásával szintén nem szöszmötöl. Az övét persze meg kell húzza annyira, hogy ne hagyja el menet közben a nadrágját, de gyászosan hosszú időt vesz igénybe ez az egyszerű művelet. Bokája szerencsére lelohadt annyira, hogy könnyűszerrel fel tudja húzni a csizmáját.
Valahogy továbbra sem sikerül felvennie a megszokott ritmusát, mozdulatai darabosak, lassúak, ami még hagyján, de fogódzót keres minden lépéséhez. Mindegy, hogy mibe kapaszkodik bele, csak valamibe belekapaszkodhasson, legyen az széktámla, ágyláb vagy valami szekrény, esetleg a fal. Mikor már a folyosón jár, akkor ezt szigorúan a fal mellett teszi. Első látásra tűnhet akár részegnek is, pedig erről szó sincs, egyszerűen csak képtelen magához térni. Ezen állapotában botlik bele valami közlegénybe, vagyis ama bizonyos közlegény valószínűleg már egy ideje figyelemmel kísérhette a szenvedését, csak Alyo nem vette észre, mert mindig a következő lépésre koncentrált. A katona mindenesetre rögtön tudja, hogy az a dolga, hogy kikísérje a civilt innen, így meg is teszi, eléggé türelmesen ráadásul. Alyo természetesen nem kér a felajánlott segítségéből, meg segítő karjából, de azt legalább megtudja tőle, hogy véget ért a korbácsolás, bár szerencsétlen katonának vagy háromszor kell visszakérdeznie, mert a lány nyelve továbbra is lassan forog és ettől a beszéde eléggé érthetetlen. Az mindenesetre elbizonytalanítja, hogy véget ért a dolog, mert most nem igazán tudja, hogy mihez is kezdjen. Aztán úgy dönt, hogy első körben visszaszerzi a fegyvereit meg a lovát, és majd utána kitalálja, hogy hogyan is tovább. A sorsnak hála nem kell sokáig gondolkodjon, mert az odakint véres masszává vált Aoneer éppen szembejön vele. Alyot pedig elkapja a harctéri ideg, mikor meglátja, odarohanna hozzá, de képtelen rá, arra is képtelen, hogy megszaporázza esetlen lépteit, sőt megmoccanni képtelen azóta, hogy meglátta a férfit. Az talán észre sem veszi őt, mert valami ajtón kopog éppen. A lány torkán egy hang sem jön ki, csak a falna támaszkodó keze remeg.*
//Nyilvános korbácsolás a gyakorlótéren//
*Úgy aludt el a szer hatására, mint akit fejbe vertek, csak eldőlt az ágyon, arra nem volt ideje, hogy a bögrét letegye. Mák, hogy a fülébe, már a bögre fülébe, beleakasztotta a kis kezét, mert így nem esik le menten.
Kissé kitekert pózban fekszik az ágyon, hiszen ülő helyzetből dőlt el oldalra. Egyszer aztán megébred. Ólomsúlyú a szemhéja, mikor résnyire felnyitja. Pupillája egyből tűhegynyire húzódik, annyira bántja a fény. Nagyon lassan sikerül csak észlelnie a környezetét, és azt sem teljesen, a kezében lévő bögre jut el az agyáig, meg az, hogy elfeküdte a nyakát, meg a csípőjét is. Hamar eljut az agyáig, hogy sajnos nem csak egy rossz álom volt az, hogy a Városőrség kaszárnyájának vendégszeretetét élvezi, hanem csakugyan így van. Orrába ismét belopódzik a gyógyszerszag.*
- Rva nyád!
*Ez valamiféle káromkodás, amibe a vörös anyjának a foglalkozását ecsetelné, ha éppen forogna a nyelve. Csak nem forog. Teljesen be van lassulva, agyában a kerekek is lassan indulnak meg.
Nagyon-nagyon nehezen sikerül magát ülő helyzetbe tornáznia, közben megérti azt is, hogy a hadnagy volt olyan kedves, hogy begyógyszerezze. Tulajdonképpen hálásnak kellene lennie, mert így nem csinált semmi olyan baromságot, amire egyébként készült. Persze tényleg tökéletes baromság lett volna a korbács és Aoneer közé vetnie magát, noha volt egy pillanat, mikor jó ötletnek tűnt. A következőben meg Ziana szépen elaltatta. Emiatt viszont dühös, mert megfosztotta attól a lehetőségtől, hogy hülyeségeket csináljon. Természetesen a szerelem nevében csinálta volna, de így nem tehette meg. Ez persze megerősíti abban az elhatározásában, hogy mielőbb lelépjen innen. Mennie kell, mert nem bír tovább feküdni a gyógyszerszagban, akkor sem ha a hadnagy szerint feküdnie kellene.
Kótyagosan lát neki az öltözködésnek, közben pedig úgy érzi, hogy nem igazán tért még vissza a tagjaiba az élet, a keze konkrétan annyira bénának hat, hogy az ingét alig tudja begombolni, nem is vesződik valamennyi gombbal, hanem magára húzza a bőrvértet, aminek a becsatolásával szintén nem szöszmötöl. Az övét persze meg kell húzza annyira, hogy ne hagyja el menet közben a nadrágját, de gyászosan hosszú időt vesz igénybe ez az egyszerű művelet. Bokája szerencsére lelohadt annyira, hogy könnyűszerrel fel tudja húzni a csizmáját.
Valahogy továbbra sem sikerül felvennie a megszokott ritmusát, mozdulatai darabosak, lassúak, ami még hagyján, de fogódzót keres minden lépéséhez. Mindegy, hogy mibe kapaszkodik bele, csak valamibe belekapaszkodhasson, legyen az széktámla, ágyláb vagy valami szekrény, esetleg a fal. Mikor már a folyosón jár, akkor ezt szigorúan a fal mellett teszi. Első látásra tűnhet akár részegnek is, pedig erről szó sincs, egyszerűen csak képtelen magához térni. Ezen állapotában botlik bele valami közlegénybe, vagyis ama bizonyos közlegény valószínűleg már egy ideje figyelemmel kísérhette a szenvedését, csak Alyo nem vette észre, mert mindig a következő lépésre koncentrált. A katona mindenesetre rögtön tudja, hogy az a dolga, hogy kikísérje a civilt innen, így meg is teszi, eléggé türelmesen ráadásul. Alyo természetesen nem kér a felajánlott segítségéből, meg segítő karjából, de azt legalább megtudja tőle, hogy véget ért a korbácsolás, bár szerencsétlen katonának vagy háromszor kell visszakérdeznie, mert a lány nyelve továbbra is lassan forog és ettől a beszéde eléggé érthetetlen. Az mindenesetre elbizonytalanítja, hogy véget ért a dolog, mert most nem igazán tudja, hogy mihez is kezdjen. Aztán úgy dönt, hogy első körben visszaszerzi a fegyvereit meg a lovát, és majd utána kitalálja, hogy hogyan is tovább. A sorsnak hála nem kell sokáig gondolkodjon, mert az odakint véres masszává vált Aoneer éppen szembejön vele. Alyot pedig elkapja a harctéri ideg, mikor meglátja, odarohanna hozzá, de képtelen rá, arra is képtelen, hogy megszaporázza esetlen lépteit, sőt megmoccanni képtelen azóta, hogy meglátta a férfit. Az talán észre sem veszi őt, mert valami ajtón kopog éppen. A lány torkán egy hang sem jön ki, csak a falna támaszkodó keze remeg.*
6733. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2017-06-30 12:33:03
Üzenet elküldve: 2017-06-30 12:33:03
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//Nyilvános korbácsolás a gyakorlótéren, majd Ziana irodája//
*Hamar odalép mellé egy különös alak. Pontosabban maga az alak nem is különös inkább csak az ahogy hozzá viszonyul. Valamiféle közember lehet, olyan amilyenné mostanra Aoneer is vált, csak a valamikori lovag még nem szedett magára annyit a termékeny föld szagából. A segítséget, mint ezek után bármilyen segítséget nem fogadja valami szívesen. Őszintén nem volt felkészülve efféle szituációra, és kissé sérti az önbecsülését, hogy azt hiszik ezek után már járni se tud. Ugyan. Még ebben az áldatlan állapotban is veszélyesebb mint a harcosok nagy átlaga.*
-Megmaradok. *Mondja és hangjában mintha valamiféle nevetés hangzana. Fáradt, saját sorsán kacagó, de valamennyire mégis megkönnyebbült nevetés.* ~Már meg is sajnáltak, te barom.~ *Hallja a fejében a saját korholását.*
~Gyerünk, nem vagy te leszúrva, ne csinálj úgy mintha tényleg sérült lennél.~ *Hallja még egyszer és már próbálja kihúznia magát. Aztán egy katona le is szedi róla a bilincset mely után az első dolga, hogy valamiféle hevenyészett módon átkösse a hátát, már amúgy is kissé véres ingével, kissé megtépve azt. Az ing persze azonnal átázik a vértől, és sokat nem is segít, de legalább a legyek nem jönnek rá és petéznek bele a hátába.
Ekkor jön Ziana aki tesz pár gyakorlatias megjegyzést.*
-Hallottad a kisasszonyt. *Mondja az egyik katonának ezzel "kérve" meg azt az idegenvezetésre. Még hátrapillant egyszer Rolf felé aki ugye nem városőr, így ha nem talál magának idegenvezetőt akkor nem tarthat velük, és hamarosan már indulhatnak is ketten a városi őrség ismerős folyosóin felfelé annak a nőnek az irodájába aki bolondnak nyilvánította, aki a büntetését szorgalmazta és akiből még mindig kinézi, hogy valami furmányos módon lenyúlja tőle azt is amit a bíróság az övének mondott, hisz ahogy eddig úgy ez után sem vár tőle semmi jót. Pedig mennyivel egyszerűbb lett volna az ő dolga, ha csak egyszerűen engedik kilépni. Itt hagyni az őrséget, vinni a dolgait, és nem kell Thargarodon szerencsétlenkednie.
Bekopog az iroda ajtaján, már ha az épp nincs nyitva és várja a legrosszabbat.*
//Nyilvános korbácsolás a gyakorlótéren, majd Ziana irodája//
*Hamar odalép mellé egy különös alak. Pontosabban maga az alak nem is különös inkább csak az ahogy hozzá viszonyul. Valamiféle közember lehet, olyan amilyenné mostanra Aoneer is vált, csak a valamikori lovag még nem szedett magára annyit a termékeny föld szagából. A segítséget, mint ezek után bármilyen segítséget nem fogadja valami szívesen. Őszintén nem volt felkészülve efféle szituációra, és kissé sérti az önbecsülését, hogy azt hiszik ezek után már járni se tud. Ugyan. Még ebben az áldatlan állapotban is veszélyesebb mint a harcosok nagy átlaga.*
-Megmaradok. *Mondja és hangjában mintha valamiféle nevetés hangzana. Fáradt, saját sorsán kacagó, de valamennyire mégis megkönnyebbült nevetés.* ~Már meg is sajnáltak, te barom.~ *Hallja a fejében a saját korholását.*
~Gyerünk, nem vagy te leszúrva, ne csinálj úgy mintha tényleg sérült lennél.~ *Hallja még egyszer és már próbálja kihúznia magát. Aztán egy katona le is szedi róla a bilincset mely után az első dolga, hogy valamiféle hevenyészett módon átkösse a hátát, már amúgy is kissé véres ingével, kissé megtépve azt. Az ing persze azonnal átázik a vértől, és sokat nem is segít, de legalább a legyek nem jönnek rá és petéznek bele a hátába.
Ekkor jön Ziana aki tesz pár gyakorlatias megjegyzést.*
-Hallottad a kisasszonyt. *Mondja az egyik katonának ezzel "kérve" meg azt az idegenvezetésre. Még hátrapillant egyszer Rolf felé aki ugye nem városőr, így ha nem talál magának idegenvezetőt akkor nem tarthat velük, és hamarosan már indulhatnak is ketten a városi őrség ismerős folyosóin felfelé annak a nőnek az irodájába aki bolondnak nyilvánította, aki a büntetését szorgalmazta és akiből még mindig kinézi, hogy valami furmányos módon lenyúlja tőle azt is amit a bíróság az övének mondott, hisz ahogy eddig úgy ez után sem vár tőle semmi jót. Pedig mennyivel egyszerűbb lett volna az ő dolga, ha csak egyszerűen engedik kilépni. Itt hagyni az őrséget, vinni a dolgait, és nem kell Thargarodon szerencsétlenkednie.
Bekopog az iroda ajtaján, már ha az épp nincs nyitva és várja a legrosszabbat.*
6732. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2017-06-28 18:31:54
Üzenet elküldve: 2017-06-28 18:31:54
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//Nyilvános korbácsolás a gyakorlótéren//
*Hogy Aoneer mit biccentget, szól felé, azt se nem láthatja, se nem hallhatja, túl távol áll, túl sok termetes alak takarja. A patakzó vérre nem kíváncsi, kijut abból bőségesen ahhoz, hogy már ne tekintsen rá rendkívüliként. A civilekkel mit sem törődik, ide vezényelték, hát itt van.*
-Teljesen igazad van.
*Kacsint Poltra vigyorogva.*
-Pontosan úgy fogjuk kezelni.
*Veszi át csekélyke nyereményét indokolatlan örömmel, a veszteséggel szemlátomást nem törődve. Majd ha levonulnak a fejesek, és oszlik végre a tömeg maga is Aon felé indul.*
-A járandóságodat átveheted az irodámban.
*Természetesen nem rohangál több ezer arannyal zsebében, és természetesen nem ad át ennyi pénzt csak úgy akárkinek.*
-Valamelyik szolgálatban lévő városőr biztosan odakísér.
*Mert hogy civilek nem rohangálhatnak, vánszoroghatnak csak úgy a Barakk folyosóin. Miután kérdés részéről nem hangzott el az őrség szégyene felé, így választ nem is várva halad tovább.*
//Nyilvános korbácsolás a gyakorlótéren//
*Hogy Aoneer mit biccentget, szól felé, azt se nem láthatja, se nem hallhatja, túl távol áll, túl sok termetes alak takarja. A patakzó vérre nem kíváncsi, kijut abból bőségesen ahhoz, hogy már ne tekintsen rá rendkívüliként. A civilekkel mit sem törődik, ide vezényelték, hát itt van.*
-Teljesen igazad van.
*Kacsint Poltra vigyorogva.*
-Pontosan úgy fogjuk kezelni.
*Veszi át csekélyke nyereményét indokolatlan örömmel, a veszteséggel szemlátomást nem törődve. Majd ha levonulnak a fejesek, és oszlik végre a tömeg maga is Aon felé indul.*
-A járandóságodat átveheted az irodámban.
*Természetesen nem rohangál több ezer arannyal zsebében, és természetesen nem ad át ennyi pénzt csak úgy akárkinek.*
-Valamelyik szolgálatban lévő városőr biztosan odakísér.
*Mert hogy civilek nem rohangálhatnak, vánszoroghatnak csak úgy a Barakk folyosóin. Miután kérdés részéről nem hangzott el az őrség szégyene felé, így választ nem is várva halad tovább.*
6731. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2017-06-28 07:36:05
Üzenet elküldve: 2017-06-28 07:36:05
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 327
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 327
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//Nyilvános korbácsolás a gyakorlótéren//
//Aoneer//
*Szinte minden egyes korbácsütés emlékképek tömkelegét zúdítja a paraszt lelki szemei elé. A gond az, hogy tyúkeszével mindezt alig képes felfogni, így a képek csupán elmosódott, halovány foltok. Ellenben a fájdalom, mi kiült a szerencsétlenek arcára és szemeiben csillogott, azt nem lehet elfelejteni. A jajszót, a sikoltást, az ordítást. Ehhez képest Aoneer igen jól tűri az ütleget, roppant figyelemreméltó.*
-Visszük, koma! *válaszol vissza annak a valakinek, aki a tömegből szól felé. Miközben az egykori őrmester az illetékest keresi, Rolf utat vág magának a tömegen, hogy a közelébe férkőzzön. Mikor megtörténik megszólítja.*
-Csalódást okoztá a népnek! Nem ordítoztá, mint a fába beleszorult féreg! Jó tetted, koma. *tolja pipáját a szája szélére.* -Segíjjek járni? Támaszkoggyá csak rám, komám. Nem szégyen ám! Eleget hőskötté eddig, álltad a sarat. Ideje pihenni.
*Persze ha nem hát nem, nem erőszak a disznótor, de a melák tényleg segítene neki. Vagy kérdéses, hogy a díszpinty alakulat mit szól majd mindehhez, bár aligha van közük hozzá, hogy a büntetés után mit csinálnak a fickóval.*
//Nyilvános korbácsolás a gyakorlótéren//
//Aoneer//
*Szinte minden egyes korbácsütés emlékképek tömkelegét zúdítja a paraszt lelki szemei elé. A gond az, hogy tyúkeszével mindezt alig képes felfogni, így a képek csupán elmosódott, halovány foltok. Ellenben a fájdalom, mi kiült a szerencsétlenek arcára és szemeiben csillogott, azt nem lehet elfelejteni. A jajszót, a sikoltást, az ordítást. Ehhez képest Aoneer igen jól tűri az ütleget, roppant figyelemreméltó.*
-Visszük, koma! *válaszol vissza annak a valakinek, aki a tömegből szól felé. Miközben az egykori őrmester az illetékest keresi, Rolf utat vág magának a tömegen, hogy a közelébe férkőzzön. Mikor megtörténik megszólítja.*
-Csalódást okoztá a népnek! Nem ordítoztá, mint a fába beleszorult féreg! Jó tetted, koma. *tolja pipáját a szája szélére.* -Segíjjek járni? Támaszkoggyá csak rám, komám. Nem szégyen ám! Eleget hőskötté eddig, álltad a sarat. Ideje pihenni.
*Persze ha nem hát nem, nem erőszak a disznótor, de a melák tényleg segítene neki. Vagy kérdéses, hogy a díszpinty alakulat mit szól majd mindehhez, bár aligha van közük hozzá, hogy a büntetés után mit csinálnak a fickóval.*
6730. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2017-06-27 20:57:50
Üzenet elküldve: 2017-06-27 20:57:50
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//Nyilvános korbácsolás a gyakorlótéren//
*Iliwary érdektelenül nézi a korbácsolást, mert bár valóban tett rá egy kevés aranyat, hogy visítani fog a férfi, de csak mert úgy ítélte meg: senki nem bírhat ki tizenöt ütést. Lám, tévedett.*
- Meglepő... *csavargatja zavartan a tincseit* Tehát mégis lehetséges. Vagy pedig a korbácsos nem végezte jól a dolgát...
*Azzal megfordul, és elindul kifelé a barakkból. Gyanítja, hogy lesz még valami prédikálás arról, hogy így fog bűnhődni mindenki, aki azokat a dolgokat követi el, mint az a szerencsétlen ott, de a tündért ez teljes mértékben hidegen hagyja. Azért őszintén reméli, hogy azon valószínűtlen esetben, ha belőle lenne ilyen bűnöző, akkor nem totojáznának annyit, vagy akasztanák, vagy nem. Átérzi a köztes lépcsőfokok szükségességét, de nem tudja szeretni ezt a rendszert. Főleg mivel mindenki tudja, hogy miért is volt ez a korbácsolás valójában. Nem azért, hogy sz áldozat megbánja bűneit, vagy hogy a közönséget elrettentse hasonló tettek véghezvitelétől. Ugyan dehogy... A nép barbár igényei a vérre és a könnyekre, azok kerültek most kiszolgálásra. Őszintén bántja, hogy ebben a világban mindenkit ennyire szórakoztat ez a dolog. Bántja ezenfelül még húsz aranya, amelyet ott hagyott, de hát az csak aprópénz. Megérte, mert így legalább tudja, hogy a szerencsejáték nem szórakoztatja. Véleménye szerint sokkal hasznosabb kis tételben megtanulni ezt. Nem mellesleg rászolgált a veszteségre, rosszul mérte fel az odébb térdeplő szerencsétlen fizikai képességeit, fájdalomtűrését, testi erejét, állóképességét, és rossz következtetést vont le. A tévedéseknek pedig ára van. Nem volt ez másképp ezúttal sem, és mivel a magyarázat logikus, így értelmetlen volna emésztenie magát. Lányos zavara még kicsit terpeszkedik az arcán, hogy hogyan lőhetett ennyire mellé, de az is lekopik, mire a fegyvertárashoz ér. Amaz már nekiállna keresni a leadott fegyvereket, de Iliwary csak legyint.*
- Nem adtam le a fegyvereimet *a fiú erre kicsit zavartnak látszik, a tündér sem tudja eldönteni, hogy az esetleges szabályszegés gondolata miatt, vagy a másikban feltámadtak az állati ösztönök, amiért egy ellenkezőnemű szólt hozzá* Nincsenek fegyvereim.
*Teszi hozzá a kételyek eloszlatása végett, de hát erre igazán rájöhetett volna magától is a másik. Az egyetlen lehetőség arra, hogy nem szeg szabályt, miközben még fegyvert sem ad le, hogy eredetileg nem is rendelkezett fegyverrel. A kölyök következtetőkészsége hagy némi kívánnivalót maga után. Ellenben Iliwaryt ennél már fontosabb kérdések foglalkoztatják, például az éjszakázás. Újabb kidobott aranyak a fogadóban. De hát ez már csak így megy, ha nincs saját háza a tündérnek.*
- Igazán lehangoló... *jegyzi meg halkan, miközben elhagyja a barakkot. Aprópénz ide vagy oda, abból fizethette volna a ma éjszakai szállását. a veszteség terhe duplán sújtja a lelkét, aminek hatására már egy fintor is átfut az arcán. De hát ilyen az élet...*
//Nyilvános korbácsolás a gyakorlótéren//
*Iliwary érdektelenül nézi a korbácsolást, mert bár valóban tett rá egy kevés aranyat, hogy visítani fog a férfi, de csak mert úgy ítélte meg: senki nem bírhat ki tizenöt ütést. Lám, tévedett.*
- Meglepő... *csavargatja zavartan a tincseit* Tehát mégis lehetséges. Vagy pedig a korbácsos nem végezte jól a dolgát...
*Azzal megfordul, és elindul kifelé a barakkból. Gyanítja, hogy lesz még valami prédikálás arról, hogy így fog bűnhődni mindenki, aki azokat a dolgokat követi el, mint az a szerencsétlen ott, de a tündért ez teljes mértékben hidegen hagyja. Azért őszintén reméli, hogy azon valószínűtlen esetben, ha belőle lenne ilyen bűnöző, akkor nem totojáznának annyit, vagy akasztanák, vagy nem. Átérzi a köztes lépcsőfokok szükségességét, de nem tudja szeretni ezt a rendszert. Főleg mivel mindenki tudja, hogy miért is volt ez a korbácsolás valójában. Nem azért, hogy sz áldozat megbánja bűneit, vagy hogy a közönséget elrettentse hasonló tettek véghezvitelétől. Ugyan dehogy... A nép barbár igényei a vérre és a könnyekre, azok kerültek most kiszolgálásra. Őszintén bántja, hogy ebben a világban mindenkit ennyire szórakoztat ez a dolog. Bántja ezenfelül még húsz aranya, amelyet ott hagyott, de hát az csak aprópénz. Megérte, mert így legalább tudja, hogy a szerencsejáték nem szórakoztatja. Véleménye szerint sokkal hasznosabb kis tételben megtanulni ezt. Nem mellesleg rászolgált a veszteségre, rosszul mérte fel az odébb térdeplő szerencsétlen fizikai képességeit, fájdalomtűrését, testi erejét, állóképességét, és rossz következtetést vont le. A tévedéseknek pedig ára van. Nem volt ez másképp ezúttal sem, és mivel a magyarázat logikus, így értelmetlen volna emésztenie magát. Lányos zavara még kicsit terpeszkedik az arcán, hogy hogyan lőhetett ennyire mellé, de az is lekopik, mire a fegyvertárashoz ér. Amaz már nekiállna keresni a leadott fegyvereket, de Iliwary csak legyint.*
- Nem adtam le a fegyvereimet *a fiú erre kicsit zavartnak látszik, a tündér sem tudja eldönteni, hogy az esetleges szabályszegés gondolata miatt, vagy a másikban feltámadtak az állati ösztönök, amiért egy ellenkezőnemű szólt hozzá* Nincsenek fegyvereim.
*Teszi hozzá a kételyek eloszlatása végett, de hát erre igazán rájöhetett volna magától is a másik. Az egyetlen lehetőség arra, hogy nem szeg szabályt, miközben még fegyvert sem ad le, hogy eredetileg nem is rendelkezett fegyverrel. A kölyök következtetőkészsége hagy némi kívánnivalót maga után. Ellenben Iliwaryt ennél már fontosabb kérdések foglalkoztatják, például az éjszakázás. Újabb kidobott aranyak a fogadóban. De hát ez már csak így megy, ha nincs saját háza a tündérnek.*
- Igazán lehangoló... *jegyzi meg halkan, miközben elhagyja a barakkot. Aprópénz ide vagy oda, abból fizethette volna a ma éjszakai szállását. a veszteség terhe duplán sújtja a lelkét, aminek hatására már egy fintor is átfut az arcán. De hát ilyen az élet...*
6729. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2017-06-27 20:46:02
Üzenet elküldve: 2017-06-27 20:46:02
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//Nyilvános korbácsolás a gyakorlótéren//
*Nem érzi jól magát. Nem lát jól, fogán is többet szorított a kelleténél, és mikor a hóhér befejezve a csapásokat eltávozik, ő olyan arccal tápászkodik fel mint aki a következő pillanatban el akarja harapni a nézőközönség bátrabb tagjainak a torkát.
Ahogy nehézkesen feláll érzi, hogy nadrágján nem kevés vér folyik végig. Többet kéne innia ahhoz, hogy pótolja az ismét előkerülő vérhiányt szervezetében. Szakmai szempontból túlzottan is agresszív, hamari munkának nevezné azt amit a hóhér csinált vele. Ez az ember egy vadállat. Nem oktatták ki rendesen, és mintha nem is látná a művészetet az egész dologban. Egykori vallatótisztként vérig lenne sértve, ha képes volna most efféle dolgokat érezni. A tömeg moraját igyekszik kerülni mind fülével mind tekintetével. Olyan az mintha egy mély kútba nézne bele, jelen állapotában pedig fél, hogy egyszerűen beleborulna mint valami részeg, vagy kupán vágott alak akit vonz a mélység.
Amit helyettük lát az egy a barakk tetején lebzselő és szemmel láthatóan értetlenkedő holló, aki fekete üres szemével bámul rá. Idejött ez is a vér szagára.*
~Na mi van?~ *Jelenik meg a kérdés gondolatai között. Még mindig alig áll a lábán, de él. Nem ájult el, nem fekszik a föld alatt. Nem, még van egy lány, még van egy gyermek akivel foglalkoznia kell. Még nincs vége. Neki még nincs vége. Csak pár másodpercig áll a hollót figyelve. Hihetik, hogy megzavarodott, de eddig sem hitték másként. Aztán Aoneer füttyent egyet, ha elég hangos a tömeg akkor a hátsó sorokban nem hallhatják, és füttyentése után inkább elfordul a halálmadártól bágyadtan, leizzadva de lassan rendeződő tartással keresve azt az alakot aki megszabadíthatná bilincseitől, meg akitől visszakapja a személyes tárgyait. Mindenki más láthatja amint a fekete madárra egyszerre csak lecsap valami az égből. Shicuk engedelmes állat és a gazda jelére kérdés nélkül tépi toll és vér semmirekellő darabjaira a halálmadarat.
Ha Aoneer megtalálja az illetékes tisztet, akkor kéz mellmagasságba felemeli bilincselt kezét és a rajta lógó véres fehér inget amitől ugye összebilincselt kézzel nem tudott teljes mértékben megszabadulni.
Valami tájékoztatást is várna, leginkább arról milyen úton kaphatja vissza a varázsitalait, mert egy zöldre most szüksége lenne ahhoz, hogy hamar elfelejthesse ezt a kis közjátékot és azt, hogy immáron negyedjére rombolta le a saját szervezetét. Négy alkalom, és még nem is most volt mind közül a legtehetetlenebb. Mi több mivel elengedték a lovag szinte egészen biztos lehet abban, hogy legalább egy ötödik alkalom még mindenképpen lesz. Nem bűntették jobban mint ahogy a harci szerencse megbüntette már párszor. Csak a lándzsát sajnálja. A lándzsát melyet így már senki nem fog használni.*
//Nyilvános korbácsolás a gyakorlótéren//
*Nem érzi jól magát. Nem lát jól, fogán is többet szorított a kelleténél, és mikor a hóhér befejezve a csapásokat eltávozik, ő olyan arccal tápászkodik fel mint aki a következő pillanatban el akarja harapni a nézőközönség bátrabb tagjainak a torkát.
Ahogy nehézkesen feláll érzi, hogy nadrágján nem kevés vér folyik végig. Többet kéne innia ahhoz, hogy pótolja az ismét előkerülő vérhiányt szervezetében. Szakmai szempontból túlzottan is agresszív, hamari munkának nevezné azt amit a hóhér csinált vele. Ez az ember egy vadállat. Nem oktatták ki rendesen, és mintha nem is látná a művészetet az egész dologban. Egykori vallatótisztként vérig lenne sértve, ha képes volna most efféle dolgokat érezni. A tömeg moraját igyekszik kerülni mind fülével mind tekintetével. Olyan az mintha egy mély kútba nézne bele, jelen állapotában pedig fél, hogy egyszerűen beleborulna mint valami részeg, vagy kupán vágott alak akit vonz a mélység.
Amit helyettük lát az egy a barakk tetején lebzselő és szemmel láthatóan értetlenkedő holló, aki fekete üres szemével bámul rá. Idejött ez is a vér szagára.*
~Na mi van?~ *Jelenik meg a kérdés gondolatai között. Még mindig alig áll a lábán, de él. Nem ájult el, nem fekszik a föld alatt. Nem, még van egy lány, még van egy gyermek akivel foglalkoznia kell. Még nincs vége. Neki még nincs vége. Csak pár másodpercig áll a hollót figyelve. Hihetik, hogy megzavarodott, de eddig sem hitték másként. Aztán Aoneer füttyent egyet, ha elég hangos a tömeg akkor a hátsó sorokban nem hallhatják, és füttyentése után inkább elfordul a halálmadártól bágyadtan, leizzadva de lassan rendeződő tartással keresve azt az alakot aki megszabadíthatná bilincseitől, meg akitől visszakapja a személyes tárgyait. Mindenki más láthatja amint a fekete madárra egyszerre csak lecsap valami az égből. Shicuk engedelmes állat és a gazda jelére kérdés nélkül tépi toll és vér semmirekellő darabjaira a halálmadarat.
Ha Aoneer megtalálja az illetékes tisztet, akkor kéz mellmagasságba felemeli bilincselt kezét és a rajta lógó véres fehér inget amitől ugye összebilincselt kézzel nem tudott teljes mértékben megszabadulni.
Valami tájékoztatást is várna, leginkább arról milyen úton kaphatja vissza a varázsitalait, mert egy zöldre most szüksége lenne ahhoz, hogy hamar elfelejthesse ezt a kis közjátékot és azt, hogy immáron negyedjére rombolta le a saját szervezetét. Négy alkalom, és még nem is most volt mind közül a legtehetetlenebb. Mi több mivel elengedték a lovag szinte egészen biztos lehet abban, hogy legalább egy ötödik alkalom még mindenképpen lesz. Nem bűntették jobban mint ahogy a harci szerencse megbüntette már párszor. Csak a lándzsát sajnálja. A lándzsát melyet így már senki nem fog használni.*
6728. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2017-06-27 19:27:02
Üzenet elküldve: 2017-06-27 19:27:02
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
//Nyílt//
//Nyilvános korbácsolás a gyakorlótéren//
*A fogadásokba végül többen is beszállnak. Többen a civilek és többen az őrség soraiból követik a kihívó előrejelzéseket, míg végül meg nem kezdődik az esemény.
Aoneer hátán hangosan csattan a korbács, a csomók és maga a szíj is élesen vág hátába, a korbácsos technikája pedig igen kifinomult, figyel, hogy egy cseppnyi szenvedés se vesszen kárba. A férfi szeme azonnal könnybe is lábad, mint egy amolyan reflex ez a fájdalomra, emellett torkán egy jóleső kiáltás is ki akar szaladni.*
-Kettő, három, négy.
*A végrehajtó nem hagy időt az első néhány csapás felfogására sem, Aoneer egyelőre képes tűrni, habár a sorozat kibillenti, és hátát meg is viseli.*
-Öt.
*Csattan az ostor egy kínos hatásszünet után. Elítéltünk tudhatja, hogy eddigre már biztosan felszakadt bőre, és húsa is, mivel ez már irdatlanul csíp is a sebtépés fájdalma mellett.
A következő öt ütésbe érezhetően, és láthatóan is mindent belead a fa arccal korbácsoló hóhér. Aoneer találkozásai a szíjakkal most nyögésre kényszerítik a harcost, de ezeket még vissza tudja fogni akaraterejével, hogy tényleg csak nyögések és ne kiáltás, netán malacok sivítása legyen. Háta vére eddigre eléri nadrágja szegélyét, szem előtt pedig táncolni kezdenek a fájdalom csillagai.*
-Tizenegy, tizenkettő!
*Hallja egyre csengőbb füllel, habár eddig büszkeségét jól védte, most már tényleg a felkiáltás határán van, valamire kell koncentrálnia, hogy ne tegye, és egyelőre sikerrel is jár.*
-Tizenhárom, tizennégy.
*Újabb két ostorcsapás, ezek vért szórnak az első sorra, a bőr úgy tűnik lelkesen itta fel a vörös nedűt. Aztán jön az utolsó is. Még egyszer lecsap a korbács Aoneer melléfogásaiért, aztán vége. Nem sikoltott, nem visított, fogait szívva, nyelvét harapva nyögésekkel tűrte méltó büntetését.*
-A bűnös ítélete végrehajtatott.
*Dörgi a hóhér, majd lerázza a véres korbácsot, a pódiumra köp, és elvonul. Csak úgy, mint fél perccel később az őrség vezérkari tagjai. Aoneer egyedül marad egy fájó háttal, lassan a padlóra is lepatakzó vérrel, és hátán pár emlékkel arról, hogy bizony valamit elrontott.
A népek pedig a fogadást rendezik, egyesek Aoneer elé köpnek, bátrabbak rá is.*
-Na ugye, hogy megmondtam. Lehet valaki bűnös, attól testének ereje nem hagyja el. Ne becsüljünk alá senkit, kezeljük a helyén.
*Mondd egy bölcsességet Polt, a nyertes, aki ma bizonyára jót iszik. A vesztesek kelletlenül osztogatják ki aranyaikat.
Iliwary sajnos most a Poltot pénzelők csapatát gazdagítja, Ziana is többet bukik a dolgon, mint amennyit nyer. Azért kap 27 aranyat ő, Ziana Yedhir is, hiszen nem tippelt teljesen rosszul.
Rolfeuss egy válasszal lesz gazdagabb.*
-Komám, csak a marhával eladó az irha, ahogy látom.
*Válaszol egy ismeretlen a tömegből neki.*
//Nyilvános korbácsolás a gyakorlótéren//
*A fogadásokba végül többen is beszállnak. Többen a civilek és többen az őrség soraiból követik a kihívó előrejelzéseket, míg végül meg nem kezdődik az esemény.
Aoneer hátán hangosan csattan a korbács, a csomók és maga a szíj is élesen vág hátába, a korbácsos technikája pedig igen kifinomult, figyel, hogy egy cseppnyi szenvedés se vesszen kárba. A férfi szeme azonnal könnybe is lábad, mint egy amolyan reflex ez a fájdalomra, emellett torkán egy jóleső kiáltás is ki akar szaladni.*
-Kettő, három, négy.
*A végrehajtó nem hagy időt az első néhány csapás felfogására sem, Aoneer egyelőre képes tűrni, habár a sorozat kibillenti, és hátát meg is viseli.*
-Öt.
*Csattan az ostor egy kínos hatásszünet után. Elítéltünk tudhatja, hogy eddigre már biztosan felszakadt bőre, és húsa is, mivel ez már irdatlanul csíp is a sebtépés fájdalma mellett.
A következő öt ütésbe érezhetően, és láthatóan is mindent belead a fa arccal korbácsoló hóhér. Aoneer találkozásai a szíjakkal most nyögésre kényszerítik a harcost, de ezeket még vissza tudja fogni akaraterejével, hogy tényleg csak nyögések és ne kiáltás, netán malacok sivítása legyen. Háta vére eddigre eléri nadrágja szegélyét, szem előtt pedig táncolni kezdenek a fájdalom csillagai.*
-Tizenegy, tizenkettő!
*Hallja egyre csengőbb füllel, habár eddig büszkeségét jól védte, most már tényleg a felkiáltás határán van, valamire kell koncentrálnia, hogy ne tegye, és egyelőre sikerrel is jár.*
-Tizenhárom, tizennégy.
*Újabb két ostorcsapás, ezek vért szórnak az első sorra, a bőr úgy tűnik lelkesen itta fel a vörös nedűt. Aztán jön az utolsó is. Még egyszer lecsap a korbács Aoneer melléfogásaiért, aztán vége. Nem sikoltott, nem visított, fogait szívva, nyelvét harapva nyögésekkel tűrte méltó büntetését.*
-A bűnös ítélete végrehajtatott.
*Dörgi a hóhér, majd lerázza a véres korbácsot, a pódiumra köp, és elvonul. Csak úgy, mint fél perccel később az őrség vezérkari tagjai. Aoneer egyedül marad egy fájó háttal, lassan a padlóra is lepatakzó vérrel, és hátán pár emlékkel arról, hogy bizony valamit elrontott.
A népek pedig a fogadást rendezik, egyesek Aoneer elé köpnek, bátrabbak rá is.*
-Na ugye, hogy megmondtam. Lehet valaki bűnös, attól testének ereje nem hagyja el. Ne becsüljünk alá senkit, kezeljük a helyén.
*Mondd egy bölcsességet Polt, a nyertes, aki ma bizonyára jót iszik. A vesztesek kelletlenül osztogatják ki aranyaikat.
Iliwary sajnos most a Poltot pénzelők csapatát gazdagítja, Ziana is többet bukik a dolgon, mint amennyit nyer. Azért kap 27 aranyat ő, Ziana Yedhir is, hiszen nem tippelt teljesen rosszul.
Rolfeuss egy válasszal lesz gazdagabb.*
-Komám, csak a marhával eladó az irha, ahogy látom.
*Válaszol egy ismeretlen a tömegből neki.*
6727. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2017-06-27 12:13:35
Üzenet elküldve: 2017-06-27 12:13:35
ÚJ
![>Ailease Parden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/9906_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
// Ult, Harlien //
* Egyelőre egész jól megy a dolog. Már lassan negyed perce az irodában áll és még ki sem zavarták - sőt, még a keresett személyt is megtalálta. Legalábbis az egyik nő azt állítja, hogy ő az. Pardennek van ugyan némi kételye a dologgal kapcsolatban - valamiért férfinak képzelte el azt az Ultot, aki vezetni fogja a felderítést és vagy nyomozást a szegénynegyedi incidens kapcsán. Azonban a másik bent lévő nő is megerősíti barátnőjét, így Parden ugyan még mindig nem bitzos benne, hogy nem megint csak átverni akarják, de megvonja vállait. Ha emiatt kerül bajba, mert rossz ember kezébe adta a levelet, akkor majd előveszi szépen ezt a két nőt.
Egy pillanatig ütközik Parden tekintete Nedrenével és ez meggyőzi róla, hogy megéri pontosítani egy kicsit. *
- Egyenesen Ziana Hadnagy Kisasszonytól hozom a levelet, biztosan nagyon dühös lenne, ha nem kapná meg, hehe... * Próbálja elfojtani nevetését, de csak nem sikerül, így talán csak rosszabb helyzetbe kerül, mintha meg sem szólalt volna. Mindenesetre előveszi a levelet és a magát Ultnak állító nő kezébe nyomja. Nem fog ő felolvasó-estet tartani, csak tud olvasni ő is, ha már ilyen fontos feladatot bízott rá a Kisasszony.
Még egy ideig álldogál az ajtóban és próbálja kerülni az őrmester tekintetét. Könnyen lehet, hogy a levél tartalma rá is vonatkozik, így inkább marad a közelben egyelőre. Harlien kérdését költői kérdésként értelmezi, még ha nem is az, tehát nem válaszol rá. *
* Egyelőre egész jól megy a dolog. Már lassan negyed perce az irodában áll és még ki sem zavarták - sőt, még a keresett személyt is megtalálta. Legalábbis az egyik nő azt állítja, hogy ő az. Pardennek van ugyan némi kételye a dologgal kapcsolatban - valamiért férfinak képzelte el azt az Ultot, aki vezetni fogja a felderítést és vagy nyomozást a szegénynegyedi incidens kapcsán. Azonban a másik bent lévő nő is megerősíti barátnőjét, így Parden ugyan még mindig nem bitzos benne, hogy nem megint csak átverni akarják, de megvonja vállait. Ha emiatt kerül bajba, mert rossz ember kezébe adta a levelet, akkor majd előveszi szépen ezt a két nőt.
Egy pillanatig ütközik Parden tekintete Nedrenével és ez meggyőzi róla, hogy megéri pontosítani egy kicsit. *
- Egyenesen Ziana Hadnagy Kisasszonytól hozom a levelet, biztosan nagyon dühös lenne, ha nem kapná meg, hehe... * Próbálja elfojtani nevetését, de csak nem sikerül, így talán csak rosszabb helyzetbe kerül, mintha meg sem szólalt volna. Mindenesetre előveszi a levelet és a magát Ultnak állító nő kezébe nyomja. Nem fog ő felolvasó-estet tartani, csak tud olvasni ő is, ha már ilyen fontos feladatot bízott rá a Kisasszony.
Még egy ideig álldogál az ajtóban és próbálja kerülni az őrmester tekintetét. Könnyen lehet, hogy a levél tartalma rá is vonatkozik, így inkább marad a közelben egyelőre. Harlien kérdését költői kérdésként értelmezi, még ha nem is az, tehát nem válaszol rá. *
6726. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2017-06-27 10:47:00
Üzenet elküldve: 2017-06-27 10:47:00
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Ult, Parden//
*Sóhajtva visszaveszi a papírt a férfitől.*
- Ahogy óhajtja.
*A helyszín Pirtianes, bűnei között emberölés, tolvajlás, megvesztegetés és minden földi jó megtalálható. Mindent odaró az őrmesternek, egytől egyig.
Közben kezdi végre kényelemben érezni magát amikor megint egy újabb személy lép színre. Egy röpke pillantásra néz csak oda míg a papír kitöltésével van elfoglalva.*
- Ult? Szerintem ő az itt mellettem. De kicsit rossz a névmemóriám, lehet nem ő az.
*Mikor átnyújtja a papírost az őrmesternek, már jobban van ideje szemügyre venni az új jövevényt. Középmagas, vászonruhás, barna hajú pasas. Úgy hiszi, megint csak az őrség egyik tagjával akad dolga.*
- Fontos üzenet. Itt mindenki fontos üzenetek miatt szaladgál?
*Akárhogy is, kíváncsi arra a fontos üzenetre, így bőszen hallgatja az ipsét ha az valóban át kívánja adni mondandóját.*
*Sóhajtva visszaveszi a papírt a férfitől.*
- Ahogy óhajtja.
*A helyszín Pirtianes, bűnei között emberölés, tolvajlás, megvesztegetés és minden földi jó megtalálható. Mindent odaró az őrmesternek, egytől egyig.
Közben kezdi végre kényelemben érezni magát amikor megint egy újabb személy lép színre. Egy röpke pillantásra néz csak oda míg a papír kitöltésével van elfoglalva.*
- Ult? Szerintem ő az itt mellettem. De kicsit rossz a névmemóriám, lehet nem ő az.
*Mikor átnyújtja a papírost az őrmesternek, már jobban van ideje szemügyre venni az új jövevényt. Középmagas, vászonruhás, barna hajú pasas. Úgy hiszi, megint csak az őrség egyik tagjával akad dolga.*
- Fontos üzenet. Itt mindenki fontos üzenetek miatt szaladgál?
*Akárhogy is, kíváncsi arra a fontos üzenetre, így bőszen hallgatja az ipsét ha az valóban át kívánja adni mondandóját.*
6725. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2017-06-26 19:15:38
Üzenet elküldve: 2017-06-26 19:15:38
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 480
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 480
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Parden//
*A borzas nem húzza meg egyből a ravaszt, előbb még morfondírozik, feltehetőleg azon, hogyan kellene lőni, pedig a szemét majd kiszúrja az a kis kar, amit le kell nyomni.
Közben az arcát fürkészi, hogy kibogarászhassa mi is jár a fejében egy pillanatra úgy érzi nincs biztonságban. Flúgos alaknak tűnik, nem lepné meg, ha őt próbálná kilyuggatni a céltábla helyett.
Végül csak sikerül lőni, Nae elképedve mered a végeredményre: a tábla közepébe fúródott lövedékre.*
-Mi a f... *csúszna is ki száján meglepetésében, de befejezni nem tudja, mert Parden mutogatni kezd a tábla felé, majd az arcába tolja a számszeríjat, hogy lőjön ő is.
Az elf nincs éppen elragadtatva az ötlettől, hiszen bármilyet lő is, már csak bénább lehet, mint egy félkegyelmű ember, ami lássuk be, nem sokat fog segíteni az önérzetén. Persze még kínosabb lenne, ha elállna a feladattól.*
-Jó. *reagál kurtán, majd elveszi a fegyvert és egy másik lövedékért megy. Nem tétovázik sokáig, ahogy visszaér, felhúzza a számszeríjat, megemeli, aztán félig behunyt szemmel igyekszik összepontosítani a tábla közepére. Régen nem volt már alkalma ilyesmivel lőni, az ő fegyvere inkább a kard és az íj, azért reméli nem fogja elszerencsétlenkedni.
Vesz még egy nagy levegőt, lassan kifújja és lő. A nyíl a hanyagul színesre festett körök szélsőjébe fúródik, nem díjnyertes lövés, de már az is megnyugtató, hogy egyáltalán eltalálta a táblát.*
-Szélben nem jó lőni. *fűzi hozzá megjegyzését.
Majdnem teljes a szélcsend.*
//Parden//
*A borzas nem húzza meg egyből a ravaszt, előbb még morfondírozik, feltehetőleg azon, hogyan kellene lőni, pedig a szemét majd kiszúrja az a kis kar, amit le kell nyomni.
Közben az arcát fürkészi, hogy kibogarászhassa mi is jár a fejében egy pillanatra úgy érzi nincs biztonságban. Flúgos alaknak tűnik, nem lepné meg, ha őt próbálná kilyuggatni a céltábla helyett.
Végül csak sikerül lőni, Nae elképedve mered a végeredményre: a tábla közepébe fúródott lövedékre.*
-Mi a f... *csúszna is ki száján meglepetésében, de befejezni nem tudja, mert Parden mutogatni kezd a tábla felé, majd az arcába tolja a számszeríjat, hogy lőjön ő is.
Az elf nincs éppen elragadtatva az ötlettől, hiszen bármilyet lő is, már csak bénább lehet, mint egy félkegyelmű ember, ami lássuk be, nem sokat fog segíteni az önérzetén. Persze még kínosabb lenne, ha elállna a feladattól.*
-Jó. *reagál kurtán, majd elveszi a fegyvert és egy másik lövedékért megy. Nem tétovázik sokáig, ahogy visszaér, felhúzza a számszeríjat, megemeli, aztán félig behunyt szemmel igyekszik összepontosítani a tábla közepére. Régen nem volt már alkalma ilyesmivel lőni, az ő fegyvere inkább a kard és az íj, azért reméli nem fogja elszerencsétlenkedni.
Vesz még egy nagy levegőt, lassan kifújja és lő. A nyíl a hanyagul színesre festett körök szélsőjébe fúródik, nem díjnyertes lövés, de már az is megnyugtató, hogy egyáltalán eltalálta a táblát.*
-Szélben nem jó lőni. *fűzi hozzá megjegyzését.
Majdnem teljes a szélcsend.*
6724. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2017-06-25 22:59:48
Üzenet elküldve: 2017-06-25 22:59:48
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 108
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 108
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Harlien//
*Az őrmester sötét tekintettel veszi tudomásul Harlien megjegyzését a kódexmásolásról.*
-Na ne szellemeskedj nekem, katona, itt azért nem fizetnek.
*Az apa ismeretének hiánya nem bizonyul a felvételi eljárást akadályozó tényezőnek.*
-Rá se ránts! Szinte csak azért kérdezzük meg, hogy fontos ember-e, vagy nyugodtan elkaparhatunk, ha belenézel egy lándzsába.
*Az őrmester átfutja a papírt, aztán a büntetett előéletet látva fintorog egyet.*
-Nocsak. Ki nem néztem volna belőled. *Gyanakodva méregeti a lányt.* Akkor már azt is írd oda, hogy hol és miért büntettek! Hadd lássunk tisztán, nem igaz?
*Amint visszaadja a papírt Harliennek, hogy az kiegészítse a kért információkkal, nyílik az ajtó és egy jelenség lép be rajta. Egyébként katona kell, hogy legyen, hiszen a vörös köpeny és még néhány külsőség erre utal, de a megjelenése olyan, hogy Ult képtelen rá katonaként tekinteni. Marad a "jelenség" elnevezésnél. Nedren őrmester is kissé megütközve szemléli az érkezőt.*
-Téged meg honnan... meg egyáltalán. *Megdöbbenése hagy időt Pardennek elmondani, hogy mi járatban. A jelenlévőknek ez kapaszkodót ad a helyzet kezeléséhez. Ult a jelenség felé fordul és bólint.*
-Én vagyok az. *Nedren még mindig Pardenre mered, de közben már Harlienhez beszél.*
-Közben te csak írj, nem érek rá egész nap!
*Az őrmester sötét tekintettel veszi tudomásul Harlien megjegyzését a kódexmásolásról.*
-Na ne szellemeskedj nekem, katona, itt azért nem fizetnek.
*Az apa ismeretének hiánya nem bizonyul a felvételi eljárást akadályozó tényezőnek.*
-Rá se ránts! Szinte csak azért kérdezzük meg, hogy fontos ember-e, vagy nyugodtan elkaparhatunk, ha belenézel egy lándzsába.
*Az őrmester átfutja a papírt, aztán a büntetett előéletet látva fintorog egyet.*
-Nocsak. Ki nem néztem volna belőled. *Gyanakodva méregeti a lányt.* Akkor már azt is írd oda, hogy hol és miért büntettek! Hadd lássunk tisztán, nem igaz?
*Amint visszaadja a papírt Harliennek, hogy az kiegészítse a kért információkkal, nyílik az ajtó és egy jelenség lép be rajta. Egyébként katona kell, hogy legyen, hiszen a vörös köpeny és még néhány külsőség erre utal, de a megjelenése olyan, hogy Ult képtelen rá katonaként tekinteni. Marad a "jelenség" elnevezésnél. Nedren őrmester is kissé megütközve szemléli az érkezőt.*
-Téged meg honnan... meg egyáltalán. *Megdöbbenése hagy időt Pardennek elmondani, hogy mi járatban. A jelenlévőknek ez kapaszkodót ad a helyzet kezeléséhez. Ult a jelenség felé fordul és bólint.*
-Én vagyok az. *Nedren még mindig Pardenre mered, de közben már Harlienhez beszél.*
-Közben te csak írj, nem érek rá egész nap!
6723. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2017-06-25 21:37:31
Üzenet elküldve: 2017-06-25 21:37:31
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
// Hadnagyi iroda felé //
* Éppen, hogy csak elindul, máris egy ismerős hang szól utána és ezúttal - amennyiben megérzése nem csal - kívülről, nem odabentről. *
- Mit csináltunk? * Suttog maga elé meglepetten, majd megáll. Látszólag nem olyan nagy dologról van szó, hogy valami büntetésben részesüljenek, így megfordul a fejében, hogy el kéne szökni. Aztán pont emiatt dönt végül úgy, hogy nem kéne elszökni. Az elszökéssel csak nagy, vagy legalábbis nagyobb bajba keverné saját magukat. Arra pedig semmi szüksége. Úgyhogy kis lemaradással ugyan, de követi a Hadnagy Kisasszonyt. *
- Ehh... Majd később elintézzük... * Morog maga elé, noha talán maga sem tudja, hogy miről beszél. Ezután a méterekkel lemaradt Kormos felé fordul és elgondolkodik, hogy bevigye-e az irodába, de okosan dönt és mit sem törődve a feketeséggel, tesz még néhány lépést, hogy eljusson a iroda ajtajáig és belépjen. *
// Hadnagyi iroda //
- Jónap', Hadnagy Kisasszony! * Üdvözli a megérkeztekor már bent lévő felettesét, majd észrevéve a többi bent tartózkodó ismeretlent, nekik is biccent, bár rájuk már nem pazarol egy megszólalásnyi időt sem. Elég ideje szolgál már itt ahhoz, hogy tudja, ki az, akinek érdemes köszönni és ki az, akinek elég egy biccentés is, vagy annyi sem. Az egyik egyszerű közlegénynek látszik, a másik meg még csak nem is városőr, szóval abszolút alábbvaló, undorító népség, aki örülhet, hogy egyáltalán szemet vethet Ziana Hadnagy Kisasszony Úrnőre.
Végighallgatja az előadást. Mondani sem kell, felkelti érdeklődését az új információ, meg úgy általánosságban a szegénynegyedben történtek. Átfut agyán még az a gondolat is, hogy talán ő tette mindezt, de nincsenek efféle emlékei és úgy emlékszik, hogy nem szokott memóriája kihagyni, tehát elég valószínűtlennek tartja, hogy ő lett volna a gondok okozója. *
- Igenis! * Csapja össze lábát egy gyakorlott táncmozdulattal, aztán elveszi az üzenetet, majd kifelé veszi az irányt. Az ajtóban eszébe jut megkérdezni, hogy ki az az Ult közlegény és, hogy merre találja, de hamar megfeledkezik az ötletről, hiszen rájön, hogy elég lesz megkérdezni valakitől. *
// Hadnagyi irodától el //
* Gyorsan távozik hát a szobából. Kormos már várja. Illetve látszólag nem, mivel úgy néz ki, hogy rendkívül jól elvan a maga nyáladzásával is, mégis feltekint a bozótosra, mikor amaz kilép az ajtón. Ez már biztosan a kötődés jele! A következő lépések már kevésbé mennek gördülékenyen, mint ahogy azt Parden eltervezi - Kormos még elidőzne odalent, nyalakodna, meg egerészne, de a kócos nem ad rá lehetőséget. Megragadja a grabancát, majd maga elé helyezi bal karját, arra ülteti ezúttal a jószágot, míg jobbjával vakargatja. Kormos eleinte nem díjazza a törődést és karmait viszonylag mélyen Pardenbe fúrja, ám lassanként ellazul, és halk dörmögésben teljesedik be kapcsolatuk. Azért a dorombolást néha megszakítja egy hangosabb nyávogás, amely ismét emlékezteti a férfit arra, hogy ez bizony enni is akar és eddig még semmit nem kapott. *
- Csak tudnám, hol van az az Ult közlegény... * Jobb híján elindul egy régi ismerős irodája felé. Nem azért, mert annyira kedvelné őt az öreg, vagy lenne ez fordítottképpen, hanem, mert Nedren az, aki úgy általában mindenről tud - legalábbis Parden eddig így vette le. S bár nem mindent tudó ő sem és nagy valószínűséggel csak nagy ordítozás közepette kizavarja majd Pardent a szobájából; de akkor talán észreveszi majd néhány őrtárs, akiktől majd érdemileg is kérdezősködhet Ult közlegényről. *
// Ult, Harlien //
* Mikor megérkezik az irodához, Kormos már nem karjai között élvezi a férfi cirógatását, ugyanis azt megunta útközben. Most már a talajszinten sétálgat jobbra-balra, bámulva a hosszú és széles folyosót, fülelve a hangokat, és szagolva a levegőt, hátha valami érdekeset is rejt számára. Parden is nagy levegőt vesz, de ő nem szimatol, csak kifújja magát, hogy legyen esélye túlélni az őrmesterrel való találkozást. Benyit hát a szobába. *
- Jónap'... * Odabent már vannak páran, így egy pillanatig úgy gondolja, jobb lesz, ha távozik és később visszajön. Aztán viszont egy ötlete támad és megszólal. *
- Valaki nem látta Ult közlegényt? Fontos üzenetem van számára. * Hogy fontos-e az üzenet, arról nincs meggyőződve. Hallotta Ziana Kisasszony irodájában a történetet, de könnyen meglehet, hogy az üzenet attól teljesen eltérő dolgokat tartalmaz. Mondjuk nem a feladatot, vagy a történetet írták le benne, hanem, hogy Ult vigyen kákicslevet a kisasszonynak, vagy ilyesmi. Parden nem nézte meg, így nem tudhatja ezt a részletet. *
* Éppen, hogy csak elindul, máris egy ismerős hang szól utána és ezúttal - amennyiben megérzése nem csal - kívülről, nem odabentről. *
- Mit csináltunk? * Suttog maga elé meglepetten, majd megáll. Látszólag nem olyan nagy dologról van szó, hogy valami büntetésben részesüljenek, így megfordul a fejében, hogy el kéne szökni. Aztán pont emiatt dönt végül úgy, hogy nem kéne elszökni. Az elszökéssel csak nagy, vagy legalábbis nagyobb bajba keverné saját magukat. Arra pedig semmi szüksége. Úgyhogy kis lemaradással ugyan, de követi a Hadnagy Kisasszonyt. *
- Ehh... Majd később elintézzük... * Morog maga elé, noha talán maga sem tudja, hogy miről beszél. Ezután a méterekkel lemaradt Kormos felé fordul és elgondolkodik, hogy bevigye-e az irodába, de okosan dönt és mit sem törődve a feketeséggel, tesz még néhány lépést, hogy eljusson a iroda ajtajáig és belépjen. *
// Hadnagyi iroda //
- Jónap', Hadnagy Kisasszony! * Üdvözli a megérkeztekor már bent lévő felettesét, majd észrevéve a többi bent tartózkodó ismeretlent, nekik is biccent, bár rájuk már nem pazarol egy megszólalásnyi időt sem. Elég ideje szolgál már itt ahhoz, hogy tudja, ki az, akinek érdemes köszönni és ki az, akinek elég egy biccentés is, vagy annyi sem. Az egyik egyszerű közlegénynek látszik, a másik meg még csak nem is városőr, szóval abszolút alábbvaló, undorító népség, aki örülhet, hogy egyáltalán szemet vethet Ziana Hadnagy Kisasszony Úrnőre.
Végighallgatja az előadást. Mondani sem kell, felkelti érdeklődését az új információ, meg úgy általánosságban a szegénynegyedben történtek. Átfut agyán még az a gondolat is, hogy talán ő tette mindezt, de nincsenek efféle emlékei és úgy emlékszik, hogy nem szokott memóriája kihagyni, tehát elég valószínűtlennek tartja, hogy ő lett volna a gondok okozója. *
- Igenis! * Csapja össze lábát egy gyakorlott táncmozdulattal, aztán elveszi az üzenetet, majd kifelé veszi az irányt. Az ajtóban eszébe jut megkérdezni, hogy ki az az Ult közlegény és, hogy merre találja, de hamar megfeledkezik az ötletről, hiszen rájön, hogy elég lesz megkérdezni valakitől. *
// Hadnagyi irodától el //
* Gyorsan távozik hát a szobából. Kormos már várja. Illetve látszólag nem, mivel úgy néz ki, hogy rendkívül jól elvan a maga nyáladzásával is, mégis feltekint a bozótosra, mikor amaz kilép az ajtón. Ez már biztosan a kötődés jele! A következő lépések már kevésbé mennek gördülékenyen, mint ahogy azt Parden eltervezi - Kormos még elidőzne odalent, nyalakodna, meg egerészne, de a kócos nem ad rá lehetőséget. Megragadja a grabancát, majd maga elé helyezi bal karját, arra ülteti ezúttal a jószágot, míg jobbjával vakargatja. Kormos eleinte nem díjazza a törődést és karmait viszonylag mélyen Pardenbe fúrja, ám lassanként ellazul, és halk dörmögésben teljesedik be kapcsolatuk. Azért a dorombolást néha megszakítja egy hangosabb nyávogás, amely ismét emlékezteti a férfit arra, hogy ez bizony enni is akar és eddig még semmit nem kapott. *
- Csak tudnám, hol van az az Ult közlegény... * Jobb híján elindul egy régi ismerős irodája felé. Nem azért, mert annyira kedvelné őt az öreg, vagy lenne ez fordítottképpen, hanem, mert Nedren az, aki úgy általában mindenről tud - legalábbis Parden eddig így vette le. S bár nem mindent tudó ő sem és nagy valószínűséggel csak nagy ordítozás közepette kizavarja majd Pardent a szobájából; de akkor talán észreveszi majd néhány őrtárs, akiktől majd érdemileg is kérdezősködhet Ult közlegényről. *
// Ult, Harlien //
* Mikor megérkezik az irodához, Kormos már nem karjai között élvezi a férfi cirógatását, ugyanis azt megunta útközben. Most már a talajszinten sétálgat jobbra-balra, bámulva a hosszú és széles folyosót, fülelve a hangokat, és szagolva a levegőt, hátha valami érdekeset is rejt számára. Parden is nagy levegőt vesz, de ő nem szimatol, csak kifújja magát, hogy legyen esélye túlélni az őrmesterrel való találkozást. Benyit hát a szobába. *
- Jónap'... * Odabent már vannak páran, így egy pillanatig úgy gondolja, jobb lesz, ha távozik és később visszajön. Aztán viszont egy ötlete támad és megszólal. *
- Valaki nem látta Ult közlegényt? Fontos üzenetem van számára. * Hogy fontos-e az üzenet, arról nincs meggyőződve. Hallotta Ziana Kisasszony irodájában a történetet, de könnyen meglehet, hogy az üzenet attól teljesen eltérő dolgokat tartalmaz. Mondjuk nem a feladatot, vagy a történetet írták le benne, hanem, hogy Ult vigyen kákicslevet a kisasszonynak, vagy ilyesmi. Parden nem nézte meg, így nem tudhatja ezt a részletet. *
6722. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2017-06-25 17:04:27
Üzenet elküldve: 2017-06-25 17:04:27
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//Nyilvános korbácsolás a gyakorlótéren//
*Nem volt élete legkellemesebb éjszakája az előző, igaz, hogy volt már ennél számtalan rosszabb is, már legalábbis ami a körülményeket illeti. Sőt, a körülményekre igazán nem lehet semmi panasza, igaz ugyan, hogy az ágy jóval kényelmetlenebb, mint a sajátja, de az ágynemű és a helyiség is patyolat tiszta. Kényelmet persze csak fogadóktól várhat az ember, gyengélkedőktől nemigen. A koszt sem olyan rossz, bár nem ette magát degeszre egyik étkezés alkalmával sem, sőt a tányérjáról egyik étkezés után sem hiányzott mérhető mennyiség. És nem azért, mert olyan vacak lenne a kaja, hanem azért mert Alyonak kínszenvedés az, hogy itt kell feküdnie. Igaz, hogy a kötelező fekvés a saját ágyában is megviselné, de talán nem ennyire.
Persze nem csak a fekvés az, amitől cafatokban vannak az idegei, hanem az is, hogy elválasztották Aoneertől, és hogy tudja, hogy mi is vár a férfire. Ha csak a korbácsolásra gondol, egyből elfogja a hányinger. A baj azzal van, hogy a gondolatai igen jelentős részét Aoneer és a korbácsolás tölti ki, emiatt meg gyakorlatilag folyamatosan émelyeg, ettől ugye rossz az étvágya, ami meg aztán még inkább taccsra teszi az amúgy is vacak közérzetét.
Persze nem nagyon bír magával, és állandóan forgolódik, felül, visszafekszik, néha feláll és körbe sétálja az ágyat, aztán az ablakig is elmerészkedik, és szomorúan konstatálja, hogy az nem a gyakorlótérre néz. Egyszóval kénytelen lesz összeszedni magát, mire delelőre hág a nap, fel kell öltöznie és levánszorognia a gyakorlótérre. Vánszorognia kell, mert bokája még nem tökéletes, bár zongorázni lehet a különbséget ahhoz képest, mint amilyen előző nap volt. A görcs is elhanyagolható, érez ugyan valami tompa fájdalmat, de nem annyit, hogy ettől úgy szenvedjen, mint előző nap. Mondhatni, hogy fizikailag tökéletesen van, de lelkileg mégis megviseli ez a helyzet. Viszont már eldöntötte, hogy ő le fog menni a gyakorlótérre, no nem azért hogy megnézze a korbácsolást, hanem azért, hogy Aoneernek támasza lehessen a jelenléte.
Tervei szövögetését a vörös zavarja meg, meg annak nagyon gyors vizsgálata, aminek nyomán Alyo feje olyan színű lesz, mint a hadnagy haja. Halkan káromkodik csak, illetve igazgatja a hálóinget, meg a takarót. A teát felülve készségesen megissza, mert úgy gondolja, hogy ha jó beteg lesz, akkor talán hamarabb szabadul.
Ezek után meglepő fordulat lesz, mikor eldől, mint a liszteszsák, már dőlés közben csukódnak lefelé a pillái, próbál ugyan ellenállni, de esélye sincsen a teába kevert nyugtató-altató ellen.*
//Nyilvános korbácsolás a gyakorlótéren//
*Nem volt élete legkellemesebb éjszakája az előző, igaz, hogy volt már ennél számtalan rosszabb is, már legalábbis ami a körülményeket illeti. Sőt, a körülményekre igazán nem lehet semmi panasza, igaz ugyan, hogy az ágy jóval kényelmetlenebb, mint a sajátja, de az ágynemű és a helyiség is patyolat tiszta. Kényelmet persze csak fogadóktól várhat az ember, gyengélkedőktől nemigen. A koszt sem olyan rossz, bár nem ette magát degeszre egyik étkezés alkalmával sem, sőt a tányérjáról egyik étkezés után sem hiányzott mérhető mennyiség. És nem azért, mert olyan vacak lenne a kaja, hanem azért mert Alyonak kínszenvedés az, hogy itt kell feküdnie. Igaz, hogy a kötelező fekvés a saját ágyában is megviselné, de talán nem ennyire.
Persze nem csak a fekvés az, amitől cafatokban vannak az idegei, hanem az is, hogy elválasztották Aoneertől, és hogy tudja, hogy mi is vár a férfire. Ha csak a korbácsolásra gondol, egyből elfogja a hányinger. A baj azzal van, hogy a gondolatai igen jelentős részét Aoneer és a korbácsolás tölti ki, emiatt meg gyakorlatilag folyamatosan émelyeg, ettől ugye rossz az étvágya, ami meg aztán még inkább taccsra teszi az amúgy is vacak közérzetét.
Persze nem nagyon bír magával, és állandóan forgolódik, felül, visszafekszik, néha feláll és körbe sétálja az ágyat, aztán az ablakig is elmerészkedik, és szomorúan konstatálja, hogy az nem a gyakorlótérre néz. Egyszóval kénytelen lesz összeszedni magát, mire delelőre hág a nap, fel kell öltöznie és levánszorognia a gyakorlótérre. Vánszorognia kell, mert bokája még nem tökéletes, bár zongorázni lehet a különbséget ahhoz képest, mint amilyen előző nap volt. A görcs is elhanyagolható, érez ugyan valami tompa fájdalmat, de nem annyit, hogy ettől úgy szenvedjen, mint előző nap. Mondhatni, hogy fizikailag tökéletesen van, de lelkileg mégis megviseli ez a helyzet. Viszont már eldöntötte, hogy ő le fog menni a gyakorlótérre, no nem azért hogy megnézze a korbácsolást, hanem azért, hogy Aoneernek támasza lehessen a jelenléte.
Tervei szövögetését a vörös zavarja meg, meg annak nagyon gyors vizsgálata, aminek nyomán Alyo feje olyan színű lesz, mint a hadnagy haja. Halkan káromkodik csak, illetve igazgatja a hálóinget, meg a takarót. A teát felülve készségesen megissza, mert úgy gondolja, hogy ha jó beteg lesz, akkor talán hamarabb szabadul.
Ezek után meglepő fordulat lesz, mikor eldől, mint a liszteszsák, már dőlés közben csukódnak lefelé a pillái, próbál ugyan ellenállni, de esélye sincsen a teába kevert nyugtató-altató ellen.*
6721. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2017-06-25 16:38:51
Üzenet elküldve: 2017-06-25 16:38:51
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 327
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 327
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//Nyilvános korbácsolás a gyakorlótéren//
*A melák is megérkezik az ütlegre. Szekerét valahol a Barakk előtt hagyja Pajtással együtt.
Tudja a rendet, így megáll a Barakk bejáratánál és ostorát meg igen bizarr harci fokosát leadja.*
-Aggyisten! Aztán mellegyen ám, amikor kifele gyövök.
*Paradicsomot nem hozott dobálni, sőt semmi mást sem. Csupán beugrik nagy ráértében, megnézi már magának mi ez az egész. Magát a korbácsolást és a nyilvános megalázást mélységesen megveti. Nem egy parasztot vertek már el a rohadék földesurak, akiknek embereit a melák aztán elpüfölte. Őt nem érdekli, hogy Aoneer mit csinált. Konok, végtelenül konok. Szerinte nem szép dolog nyilvánosan korbácsolni valakit, aki korábban a város hőse volt, de ő a paraszti eszével mit tudhatná ezt?
Valahol a városőri állomány mögött cövekel le, súlyos karjait hanyagul karba teszi és úgy figyeli az egészet.*
~Ti... majmok, tollaskalapos bumburnyákok... ~ *néz végig a díszes városőrökön. Tényleg rövid Rolf esze, senki sem bánthatja érte, ha Aoneer mellé áll.*
-Héj, ti itt előttem! *szól oda a városőröknek a maga parasztos módján. Ha ránéznek az öltözékén is láthatják, na meg a szalmakalapján, ami a fejét nyomja, hogy egy parasztemberről van szó. Egy jó nagyra nőtt parasztemberről. Pipáját előszedi és rágyújt egy pipára, ha megkap néhány tekintetet, akkor folytatja.*
-Mi lészen a szerencsétlen sorsa? *biccent Aoneerre.* -Ha lenyúzatták a bőrit a hátárú, akk'ó elvihetem? *áll elő furcsa kérdésével.*
//Nyilvános korbácsolás a gyakorlótéren//
*A melák is megérkezik az ütlegre. Szekerét valahol a Barakk előtt hagyja Pajtással együtt.
Tudja a rendet, így megáll a Barakk bejáratánál és ostorát meg igen bizarr harci fokosát leadja.*
-Aggyisten! Aztán mellegyen ám, amikor kifele gyövök.
*Paradicsomot nem hozott dobálni, sőt semmi mást sem. Csupán beugrik nagy ráértében, megnézi már magának mi ez az egész. Magát a korbácsolást és a nyilvános megalázást mélységesen megveti. Nem egy parasztot vertek már el a rohadék földesurak, akiknek embereit a melák aztán elpüfölte. Őt nem érdekli, hogy Aoneer mit csinált. Konok, végtelenül konok. Szerinte nem szép dolog nyilvánosan korbácsolni valakit, aki korábban a város hőse volt, de ő a paraszti eszével mit tudhatná ezt?
Valahol a városőri állomány mögött cövekel le, súlyos karjait hanyagul karba teszi és úgy figyeli az egészet.*
~Ti... majmok, tollaskalapos bumburnyákok... ~ *néz végig a díszes városőrökön. Tényleg rövid Rolf esze, senki sem bánthatja érte, ha Aoneer mellé áll.*
-Héj, ti itt előttem! *szól oda a városőröknek a maga parasztos módján. Ha ránéznek az öltözékén is láthatják, na meg a szalmakalapján, ami a fejét nyomja, hogy egy parasztemberről van szó. Egy jó nagyra nőtt parasztemberről. Pipáját előszedi és rágyújt egy pipára, ha megkap néhány tekintetet, akkor folytatja.*
-Mi lészen a szerencsétlen sorsa? *biccent Aoneerre.* -Ha lenyúzatták a bőrit a hátárú, akk'ó elvihetem? *áll elő furcsa kérdésével.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7342-7361