Nincs játékban - Barakk
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Barakk | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 281 (5601. - 5620. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
5620. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2016-11-20 11:14:59
Üzenet elküldve: 2016-11-20 11:14:59
ÚJ
![>Ailease Parden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/9906_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Díszvacsora//
//A törzs utolsó zöldsége//
* Miközben haladnak előre, hátuk mögött jól hallhatóan hangzik fel az egyik őrmester beszéde. Aztán a beszéd átcsap egy monoton felolvasásba, ami a háborúban elhunyt városőrök számát tekintve nem fél perces feladat lesz.
Parden viszont nem törődik most igazán az asztaloknál történő eseményekkel. A megmaradt darab péksüteményt egy harapással eltünteti kezéből, csupán a földre hulló néhány morzsa tanúskodik arról, hogy valaha is ott volt nála.
Az ork újabb meséjét már mi tagadás, hihetőbben adja elő, bár a férfi még mindig csak fenntartással hisz neki. Elvégre mégis csak egy ork, ráadásul él és mozog. Nem, mintha a halottakban jobban meg lehetne bízni mostanában, de a tapasztalatok alapján az élők is mind csak hazudnak és összeesküdnek ellene. Akkor ez most miért mondana igazat? *
- Aham... Ez már valamivel jobb. * Válaszol, ezúttal kicsit felszabadultabban, mint általában szokott. Amint ezt észreveszi, izmai alig láthatóan összerándulnak és a falatozás következtében levegőben maradt keze gyorsan visszavándorol fegyvereinek helyére, még ha egy ork ellen talán nem is sokat érne az ő közelharci tudása. Most tehát már így folytatja beszédét. *
- Akkor van valami közös is bennünk. Mi is tudni akarunk, hehe... Na, meg pénzt szerezni, nehogy éhen haljak, mert az nem kellemes. Hehehe... * A mögöttük lévő névsorolvasás elhalkul, majd majdnem teljesen eltűnik, ahogy a folyosón haladnak. Végül elérnek egy ajtóhoz, ahol a férfi kopogás nélkül próbál benyitni, azonban az ajtó megfeszül, nem nyílik. *
- A szárnyasgyík egye meg! * Utálja a szárnyasgyíkokat. A sziklaszirteknél töltött hónapok alatt nem eggyel találkozott, noha közelebbről szerencsére egyet sem tudott megfigyelni, hiszen időben bemászott egy szűkebb repedésbe, vagy elfutott. Ettől függetlenül nem könnyítették meg az ottani életét, az biztos. *
- Valahol kint zabál akkor az a disznó. Ha pedig az elkezd zabálni, nem lehet munkára bírni, amíg el nem alszik, vagy el nem fogy a kaja. * Bár igazából nem ismeri a felvételiztető őrmestert, úgy van vele, hogy amíg nem hallja, addig nincs gond. Sóhajt egyet és jobb híján elindul vissza a térre, ahol a vacsora is zajlik. *
- Egyébként így belegondolva lehet igazság a csatornás mesédben is, zöldség. Az megmagyarázza ezt a szagot is. Hehe...
//A törzs utolsó zöldsége//
* Miközben haladnak előre, hátuk mögött jól hallhatóan hangzik fel az egyik őrmester beszéde. Aztán a beszéd átcsap egy monoton felolvasásba, ami a háborúban elhunyt városőrök számát tekintve nem fél perces feladat lesz.
Parden viszont nem törődik most igazán az asztaloknál történő eseményekkel. A megmaradt darab péksüteményt egy harapással eltünteti kezéből, csupán a földre hulló néhány morzsa tanúskodik arról, hogy valaha is ott volt nála.
Az ork újabb meséjét már mi tagadás, hihetőbben adja elő, bár a férfi még mindig csak fenntartással hisz neki. Elvégre mégis csak egy ork, ráadásul él és mozog. Nem, mintha a halottakban jobban meg lehetne bízni mostanában, de a tapasztalatok alapján az élők is mind csak hazudnak és összeesküdnek ellene. Akkor ez most miért mondana igazat? *
- Aham... Ez már valamivel jobb. * Válaszol, ezúttal kicsit felszabadultabban, mint általában szokott. Amint ezt észreveszi, izmai alig láthatóan összerándulnak és a falatozás következtében levegőben maradt keze gyorsan visszavándorol fegyvereinek helyére, még ha egy ork ellen talán nem is sokat érne az ő közelharci tudása. Most tehát már így folytatja beszédét. *
- Akkor van valami közös is bennünk. Mi is tudni akarunk, hehe... Na, meg pénzt szerezni, nehogy éhen haljak, mert az nem kellemes. Hehehe... * A mögöttük lévő névsorolvasás elhalkul, majd majdnem teljesen eltűnik, ahogy a folyosón haladnak. Végül elérnek egy ajtóhoz, ahol a férfi kopogás nélkül próbál benyitni, azonban az ajtó megfeszül, nem nyílik. *
- A szárnyasgyík egye meg! * Utálja a szárnyasgyíkokat. A sziklaszirteknél töltött hónapok alatt nem eggyel találkozott, noha közelebbről szerencsére egyet sem tudott megfigyelni, hiszen időben bemászott egy szűkebb repedésbe, vagy elfutott. Ettől függetlenül nem könnyítették meg az ottani életét, az biztos. *
- Valahol kint zabál akkor az a disznó. Ha pedig az elkezd zabálni, nem lehet munkára bírni, amíg el nem alszik, vagy el nem fogy a kaja. * Bár igazából nem ismeri a felvételiztető őrmestert, úgy van vele, hogy amíg nem hallja, addig nincs gond. Sóhajt egyet és jobb híján elindul vissza a térre, ahol a vacsora is zajlik. *
- Egyébként így belegondolva lehet igazság a csatornás mesédben is, zöldség. Az megmagyarázza ezt a szagot is. Hehe...
5619. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2016-11-20 11:05:07
Üzenet elküldve: 2016-11-20 11:05:07
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Wäoreyn, Yeza//
*Az, hogy Wäoreyn időt hagy neki, míg felkel, határozottan bosszantja. Még csak igyekeznie sem kéne. Válasz pedig ismét nem érkezik. Ezek a kis szurkálódások, mintha csak játszana a vörössel. Azt pedig nem állhatja.
Talán az orra alá akarja dörgölni, hogy sosem fog felérni hozzá? Még ott a fürdőben, a legközelibb pillanatokban is ott motoszkált ez az érzés. Nem az első alkalom lenne, hogy csupán tüzes kis kurtizánnak nézik. Az esze tudja, hogy Wäoreyn esetében nem így van, de ez az éledező düh egyre hangosabban cáfol rá.
Yeza önuralma kiszámíthatatlan és önfejű jószág. Nem a legszerencsésebb fajta.
Csak egy kis sziporkát vetnek neki válasz helyett. Pedig nagyon is fontos kérdés. Miért ő az, aki láncon végzi? Miért neki kell azt az ocsmány szerepet magára vállalni? A pancser kis Yeza, aki újabb baklövést halmoz a gyűjteményébe. Egy újabb pofára esés mennyire hiteles lenne, igaz? Mert őt akármire be lehet dobni. Le lehet passzolni egy Thalamarr rohadt úri kedvére egy büdös szó nélkül! Egy kicseszett, retkes szó nélkül!
A szép ívű kis állkapocs megfeszül, a barna szemek mélyén már lobog az önérzet forrongó kohója. Ujjai keményen szorulnak rá a botra, izmaiban, inaiban pedig ott türelmetlenkedik a kirobbanni kész erő, hogy megmutassa ennek a nyomorultnak, hogy igenis egyenlő fél.
És akkora vadász újabb adag olajat lottyant a tűzre. Az a semmi kis támadás, ami még igazi próbálkozásnak se mondható, már inkább sértés.*
- A rohadás essen beléd, csahos! Harcolj rendesen!
*Az, hogy Wäoreyn időt hagy neki, míg felkel, határozottan bosszantja. Még csak igyekeznie sem kéne. Válasz pedig ismét nem érkezik. Ezek a kis szurkálódások, mintha csak játszana a vörössel. Azt pedig nem állhatja.
Talán az orra alá akarja dörgölni, hogy sosem fog felérni hozzá? Még ott a fürdőben, a legközelibb pillanatokban is ott motoszkált ez az érzés. Nem az első alkalom lenne, hogy csupán tüzes kis kurtizánnak nézik. Az esze tudja, hogy Wäoreyn esetében nem így van, de ez az éledező düh egyre hangosabban cáfol rá.
Yeza önuralma kiszámíthatatlan és önfejű jószág. Nem a legszerencsésebb fajta.
Csak egy kis sziporkát vetnek neki válasz helyett. Pedig nagyon is fontos kérdés. Miért ő az, aki láncon végzi? Miért neki kell azt az ocsmány szerepet magára vállalni? A pancser kis Yeza, aki újabb baklövést halmoz a gyűjteményébe. Egy újabb pofára esés mennyire hiteles lenne, igaz? Mert őt akármire be lehet dobni. Le lehet passzolni egy Thalamarr rohadt úri kedvére egy büdös szó nélkül! Egy kicseszett, retkes szó nélkül!
A szép ívű kis állkapocs megfeszül, a barna szemek mélyén már lobog az önérzet forrongó kohója. Ujjai keményen szorulnak rá a botra, izmaiban, inaiban pedig ott türelmetlenkedik a kirobbanni kész erő, hogy megmutassa ennek a nyomorultnak, hogy igenis egyenlő fél.
És akkora vadász újabb adag olajat lottyant a tűzre. Az a semmi kis támadás, ami még igazi próbálkozásnak se mondható, már inkább sértés.*
- A rohadás essen beléd, csahos! Harcolj rendesen!
5618. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2016-11-20 10:34:33
Üzenet elküldve: 2016-11-20 10:34:33
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
//Díszvacsora//
//Talán normális, talán nem pasas//
*Engedelmesen követi a férfit, a kérdésre, kissé mogorván ugyan, de válaszol. Nem jó érzés felidézni a történteket, mert mindig amikor ezt teszi rájön, hogy a múlt tragédiája nem csak álom, valóság.*
-Elrabolták a törzsem összes fiatalját, a férfiakat és a nőket pedig lemészárolták. Csak én maradtam. Követtem őket egészen idáig de itt kihűlt a nyom. *válaszol, bár ez inkább arra válasz, hogy miért van Artheniorban. Gyorsan a városőrségbe való belépésének okát is vázolja.* Azért akarok belépni városőrségbe, hogy az itt töltött szolgálatom alatt minél többet megtudjak. *mondja, bár azt nem fejti ki, hogy ezt miért pont a városőrség, mert banditaként vagy más alvilági figuraként több esélye lenne a rejtély megoldására.*
-És te? Miért akartál belépni?
//Talán normális, talán nem pasas//
*Engedelmesen követi a férfit, a kérdésre, kissé mogorván ugyan, de válaszol. Nem jó érzés felidézni a történteket, mert mindig amikor ezt teszi rájön, hogy a múlt tragédiája nem csak álom, valóság.*
-Elrabolták a törzsem összes fiatalját, a férfiakat és a nőket pedig lemészárolták. Csak én maradtam. Követtem őket egészen idáig de itt kihűlt a nyom. *válaszol, bár ez inkább arra válasz, hogy miért van Artheniorban. Gyorsan a városőrségbe való belépésének okát is vázolja.* Azért akarok belépni városőrségbe, hogy az itt töltött szolgálatom alatt minél többet megtudjak. *mondja, bár azt nem fejti ki, hogy ezt miért pont a városőrség, mert banditaként vagy más alvilági figuraként több esélye lenne a rejtély megoldására.*
-És te? Miért akartál belépni?
5617. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2016-11-20 04:17:10
Üzenet elküldve: 2016-11-20 04:17:10
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Érkezés//
*Nem nyugtatják meg a szavak, de azért most már nem beszél tovább aggodalmáról, mert a végén még valóban gyávának bélyegzik, holott nem az, mindössze talán kissé túl óvatos lett mostanság. Na meg nem indult valami fényesen a kapcsolatunk ezzel a lánnyal, most meg bármi is lett az ide úton, mégis csak arra kérte, hogy adja le a fegyvereit.
De már mindegy. Benne vannak, és habár nem igazán maradt most kedve a verekedéshez, ha ennyire akarja a gnóm, hát megkapja.*
- Az ital az sosem árt, de nem az teszi könnyebbé. *mondja, és próbál mosolyogni egyet hozzá, mintha oldottabb lenne. Nem jön össze neki.
De egy feszült ork még veszedelmesebb ellenfél lehet. És ugyan most már nem akarja megmutatni a híres neves öklelését, mert azzal tényleg a torkát is feltéphetné a lánynak, de egy kiadós püfölés még beleférhet.*
- Ha csak úgy nekem rontasz, az nem alattomosság... azt hívják meglepetésnek! *mondja.*
~Legyen hát...~
*A végszót hallatva előre is lendül, hogy elkapja a lányt. És ha elég jól sikerül a meglepetés, akkor talán el tudja kapni a vállait úgy, hogy a föld felé taszíthassa. Dura nem üt és nem kapálózik... Dura elemi erővel száguld, mint egy bika. Tényleg csak az a csoda, hogy nem öklel hozzá. És még nem is visz bele elég lendületet és erőt. Furcsa a kedvtelen párviadal, amelyben már düh sincsen. De talán közben megjön az étvágya a dologhoz. Amint rájön, hogyan bánjon egy ilyen kis ellenféllel. Nem igazán ehhez a mérethez van hozzászokva a verekedéseket illetően. Sokkal hamarabb fel tudná rúgni a gnómot, mint behúzni neki egyet, de a lábbal rúgkapálás valahogy nem a szíve csücske.*
*Nem nyugtatják meg a szavak, de azért most már nem beszél tovább aggodalmáról, mert a végén még valóban gyávának bélyegzik, holott nem az, mindössze talán kissé túl óvatos lett mostanság. Na meg nem indult valami fényesen a kapcsolatunk ezzel a lánnyal, most meg bármi is lett az ide úton, mégis csak arra kérte, hogy adja le a fegyvereit.
De már mindegy. Benne vannak, és habár nem igazán maradt most kedve a verekedéshez, ha ennyire akarja a gnóm, hát megkapja.*
- Az ital az sosem árt, de nem az teszi könnyebbé. *mondja, és próbál mosolyogni egyet hozzá, mintha oldottabb lenne. Nem jön össze neki.
De egy feszült ork még veszedelmesebb ellenfél lehet. És ugyan most már nem akarja megmutatni a híres neves öklelését, mert azzal tényleg a torkát is feltéphetné a lánynak, de egy kiadós püfölés még beleférhet.*
- Ha csak úgy nekem rontasz, az nem alattomosság... azt hívják meglepetésnek! *mondja.*
~Legyen hát...~
*A végszót hallatva előre is lendül, hogy elkapja a lányt. És ha elég jól sikerül a meglepetés, akkor talán el tudja kapni a vállait úgy, hogy a föld felé taszíthassa. Dura nem üt és nem kapálózik... Dura elemi erővel száguld, mint egy bika. Tényleg csak az a csoda, hogy nem öklel hozzá. És még nem is visz bele elég lendületet és erőt. Furcsa a kedvtelen párviadal, amelyben már düh sincsen. De talán közben megjön az étvágya a dologhoz. Amint rájön, hogyan bánjon egy ilyen kis ellenféllel. Nem igazán ehhez a mérethez van hozzászokva a verekedéseket illetően. Sokkal hamarabb fel tudná rúgni a gnómot, mint behúzni neki egyet, de a lábbal rúgkapálás valahogy nem a szíve csücske.*
5616. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2016-11-20 04:03:10
Üzenet elküldve: 2016-11-20 04:03:10
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 96
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 96
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Érkezés//
*Felnevet Dura aggodalmán, nem olyan fajta ő hogy csak úgy megsokszorozódjon, eléggé egyedi darab.*
- Nyugi, ha valaki megjelenik hogy beleavatkozzon, annak ugyanúgy bemosok mint neked.
*A bábuk kérdésére csak vállat von, ő sem érti mire jó, egyszer kipróbálta, de csak az izmai fejlődtek a sok csapkodásban, arra meg sokkal hatékonyabb módszerek is vannak. Az orknál különbet nem kezdi el magyarázni. Ő például a sötételfeket sem komálja, de azok is biztos járnak ide, meg hatalmas óriások, akikkel ugyan nincs baja, de ha ő a rendfenntartók közé tartozna, nem biztos hogy aggodalom nélkül nézne egy háromméteres behemótot ahogy itt hadonászik, az már azért mégiscsak életveszélyes.*
- Na. Lehet előbb kellett volna inni, úgy mindig könnyebb az ilyesmi.
*A hosszú lábak és kezek azért nem túl bizalomgerjesztőek, pláne a karmokkal együtt. Attól azért nem tart hogy tényleg megharapná a másik, ahhoz túl közel kellene kerülnie, de valószínűleg szerez majd pár karmolást legalább. Más ez mint otthon, a törpéknek és gnómoknak nincsenek karmai, zúzódásokhoz van szokva. Persze harcolt már Durához hasonló ellenféllel, bár többségében fegyverrel.*
- Szólj azért ha kész vagy, a világért sem szeretnék alattomosnak tűnni azzal hogy csak úgy szó nélkül neked rontok...
*Inkább cukkolni próbálja ezzel az orkot, erről a vigyora is árulkodik. Látja hogy kicsit feszélyezve érzi magát nagyra nőtt ellenfele.*
*Felnevet Dura aggodalmán, nem olyan fajta ő hogy csak úgy megsokszorozódjon, eléggé egyedi darab.*
- Nyugi, ha valaki megjelenik hogy beleavatkozzon, annak ugyanúgy bemosok mint neked.
*A bábuk kérdésére csak vállat von, ő sem érti mire jó, egyszer kipróbálta, de csak az izmai fejlődtek a sok csapkodásban, arra meg sokkal hatékonyabb módszerek is vannak. Az orknál különbet nem kezdi el magyarázni. Ő például a sötételfeket sem komálja, de azok is biztos járnak ide, meg hatalmas óriások, akikkel ugyan nincs baja, de ha ő a rendfenntartók közé tartozna, nem biztos hogy aggodalom nélkül nézne egy háromméteres behemótot ahogy itt hadonászik, az már azért mégiscsak életveszélyes.*
- Na. Lehet előbb kellett volna inni, úgy mindig könnyebb az ilyesmi.
*A hosszú lábak és kezek azért nem túl bizalomgerjesztőek, pláne a karmokkal együtt. Attól azért nem tart hogy tényleg megharapná a másik, ahhoz túl közel kellene kerülnie, de valószínűleg szerez majd pár karmolást legalább. Más ez mint otthon, a törpéknek és gnómoknak nincsenek karmai, zúzódásokhoz van szokva. Persze harcolt már Durához hasonló ellenféllel, bár többségében fegyverrel.*
- Szólj azért ha kész vagy, a világért sem szeretnék alattomosnak tűnni azzal hogy csak úgy szó nélkül neked rontok...
*Inkább cukkolni próbálja ezzel az orkot, erről a vigyora is árulkodik. Látja hogy kicsit feszélyezve érzi magát nagyra nőtt ellenfele.*
5615. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2016-11-20 03:37:09
Üzenet elküldve: 2016-11-20 03:37:09
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Érkezés//
*Dura úgy érzi, nem fejtette ki eléggé aggodalmát.*
- Dehogy ijedtem meg... *morogja sötét tekintettel.*- De a hozzád hasonló apróságok szoktak hirtelen nagyon sokan lenni, és fegyverrel... *magyarázza, de inkább nem akar jobban belemenni a dologba.
Főleg, hogy közben mutat is neki valamit a lány. Egy pillanatra eszébe jut, hogy na most kezdődik a rajtaütés, ezzel a figyelemeltereléssel, de aztán meggyőzi magát, hogy kezd túl paranoiás lennie, és a mutatott irányba néz. Valóban harcolnak ott. Hümmög is egyet a látottakra.*
- Bábu? Az meg minek? Azon próbálgatják a páncélöltözetüket? *kérdezi, kissé talán gúnyosan, hiszen el nem tudja képzelni, mire jók a bábuk. Csapkodni? Biztosan nem. Annak meg mi értelme volna?*
- Nálam különbet? *fordul vissza a lányhoz. Ezt a kijelentést nem igazán érti most. Nézi, ahogyan a lány összevissza billeg meg csavargatja a fejét.*
~Ez meg mit csinál?~
*Dura nem igazán híve a bemelegítésnek. Dura ork. Ebből kifolyólag ő harcol és kész. Ami pedig a támadást illeti... nagyon szívesen neki futna ő a gnómnak... de egyszerűen nem tudja elengedni a gondolatot, hogy nem lesz ennek jó vége. Ha pedig nem tud lazítani, akkor nem tud eléggé koncentrálni, és minden más eltereli a figyelmét, aminek nem kellene. Ez a legrosszabb, az ilyen helyzet. Amikor valaki gyanakszik. Élesben már tudja előre mire számíthat, egy egyszerű verekedésnél szintúgy... de egy idegen városban, idegen helyen, idegenek között... ahol még be sem moshat az utcán egy isteneset valakinek... fegyvertelenül koncentráljon arra, hogy jól érezze magát? Ha még mindig bosszantaná a gnóm, könnyebb dolga lenne. De nem hiszi, hogy elérhetné már ugyanazt a hatást, mint akkor, amikor a szökőkút mellett álltak. Ott helyben kellett volna harcolniuk. Bárhogyan is lesz... egy valami már egészen bizonyossá vált mostanra Dura számára. Nem szereti a városokat.*
*Dura úgy érzi, nem fejtette ki eléggé aggodalmát.*
- Dehogy ijedtem meg... *morogja sötét tekintettel.*- De a hozzád hasonló apróságok szoktak hirtelen nagyon sokan lenni, és fegyverrel... *magyarázza, de inkább nem akar jobban belemenni a dologba.
Főleg, hogy közben mutat is neki valamit a lány. Egy pillanatra eszébe jut, hogy na most kezdődik a rajtaütés, ezzel a figyelemeltereléssel, de aztán meggyőzi magát, hogy kezd túl paranoiás lennie, és a mutatott irányba néz. Valóban harcolnak ott. Hümmög is egyet a látottakra.*
- Bábu? Az meg minek? Azon próbálgatják a páncélöltözetüket? *kérdezi, kissé talán gúnyosan, hiszen el nem tudja képzelni, mire jók a bábuk. Csapkodni? Biztosan nem. Annak meg mi értelme volna?*
- Nálam különbet? *fordul vissza a lányhoz. Ezt a kijelentést nem igazán érti most. Nézi, ahogyan a lány összevissza billeg meg csavargatja a fejét.*
~Ez meg mit csinál?~
*Dura nem igazán híve a bemelegítésnek. Dura ork. Ebből kifolyólag ő harcol és kész. Ami pedig a támadást illeti... nagyon szívesen neki futna ő a gnómnak... de egyszerűen nem tudja elengedni a gondolatot, hogy nem lesz ennek jó vége. Ha pedig nem tud lazítani, akkor nem tud eléggé koncentrálni, és minden más eltereli a figyelmét, aminek nem kellene. Ez a legrosszabb, az ilyen helyzet. Amikor valaki gyanakszik. Élesben már tudja előre mire számíthat, egy egyszerű verekedésnél szintúgy... de egy idegen városban, idegen helyen, idegenek között... ahol még be sem moshat az utcán egy isteneset valakinek... fegyvertelenül koncentráljon arra, hogy jól érezze magát? Ha még mindig bosszantaná a gnóm, könnyebb dolga lenne. De nem hiszi, hogy elérhetné már ugyanazt a hatást, mint akkor, amikor a szökőkút mellett álltak. Ott helyben kellett volna harcolniuk. Bárhogyan is lesz... egy valami már egészen bizonyossá vált mostanra Dura számára. Nem szereti a városokat.*
5614. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2016-11-20 03:25:02
Üzenet elküldve: 2016-11-20 03:25:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 96
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 96
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Érkezés//
*Teljesen megérti a problémát, ő is nagyon nehezen válik meg a bárdjaitól, főleg hogy ő maga kovácsolta őket még otthon, de sajnos bele kellett törődnie, hogy máshogy nem engedik be, pedig ez az egyetlen hely ahol igazán jól lehet szórakozni ebben a városban. Az a baj, hogy itt inni nem lehet, ahol meg inni lehet, ott harcolni nem. Semmilyen logikát nem lát ebben, hiszen inni is csak akkor jó ha közben elcsattan pár pofon, verekedni meg egész egyszerűen őrültség néhány sör nélkül, de nem tud sajnos mit tenni, ez van és kész. Végül csak sikerül valahogy megértetnie az orkal hogy itt ez ugyanúgy vonatkozik egy tündér kislányra mint rá, és hogy csak a nyüves őrség mászkálhat ki-be a saját holmijával. Kivételesen nem ellene vagy a faja ellen irányul, mi sem bizonyítja ezt jobban hogy Tara is fegyvertelen. A gnóm mondjuk nem az életét félti, csak hozzánőttek már a bárdok és nem szereti kontárok kezében látni őket akik ki tudja majd mit csinálnak velük.*
- Heh, no mi az tán mégis megijedtél egy ilyen apróságtól mint én? Pedig se fegyverem, se agyaram. De nézd, nem mi vagyunk az egyetlenek, mások is ide jönnek bunyózni.
*Meglóbálja egyik kezét arra amerre látni még egy-két párost akik ilyen-olyan fegyverekkel gyakorolnak éppen.*
- Még egy rakat bábu is van valahol amit lehet csapkodni, meg céltáblák. Az egész város ide jár gyakorolni, biztos láttak már nálad is különbet.
*Megrázza a lábait, csinál néhány fejkörzést, de nem viszi túlzásba a bemelegítést.*
- De ha gondolod, támadok én, és akkor mondhatod hogy csak védekeztél.
*Kiszélesedik cinkos vigyora és még rá is kacsint az orkra, közben felvesz egy egyszerű harci beállást hogy felkészüljön a játékra.*
*Teljesen megérti a problémát, ő is nagyon nehezen válik meg a bárdjaitól, főleg hogy ő maga kovácsolta őket még otthon, de sajnos bele kellett törődnie, hogy máshogy nem engedik be, pedig ez az egyetlen hely ahol igazán jól lehet szórakozni ebben a városban. Az a baj, hogy itt inni nem lehet, ahol meg inni lehet, ott harcolni nem. Semmilyen logikát nem lát ebben, hiszen inni is csak akkor jó ha közben elcsattan pár pofon, verekedni meg egész egyszerűen őrültség néhány sör nélkül, de nem tud sajnos mit tenni, ez van és kész. Végül csak sikerül valahogy megértetnie az orkal hogy itt ez ugyanúgy vonatkozik egy tündér kislányra mint rá, és hogy csak a nyüves őrség mászkálhat ki-be a saját holmijával. Kivételesen nem ellene vagy a faja ellen irányul, mi sem bizonyítja ezt jobban hogy Tara is fegyvertelen. A gnóm mondjuk nem az életét félti, csak hozzánőttek már a bárdok és nem szereti kontárok kezében látni őket akik ki tudja majd mit csinálnak velük.*
- Heh, no mi az tán mégis megijedtél egy ilyen apróságtól mint én? Pedig se fegyverem, se agyaram. De nézd, nem mi vagyunk az egyetlenek, mások is ide jönnek bunyózni.
*Meglóbálja egyik kezét arra amerre látni még egy-két párost akik ilyen-olyan fegyverekkel gyakorolnak éppen.*
- Még egy rakat bábu is van valahol amit lehet csapkodni, meg céltáblák. Az egész város ide jár gyakorolni, biztos láttak már nálad is különbet.
*Megrázza a lábait, csinál néhány fejkörzést, de nem viszi túlzásba a bemelegítést.*
- De ha gondolod, támadok én, és akkor mondhatod hogy csak védekeztél.
*Kiszélesedik cinkos vigyora és még rá is kacsint az orkra, közben felvesz egy egyszerű harci beállást hogy felkészüljön a játékra.*
5613. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2016-11-20 03:06:42
Üzenet elküldve: 2016-11-20 03:06:42
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Érkezés//
*Nem nagyon mond túl sokat egy ideig a gnóm szavaira.
Csak figyeli, s amíg tovább indulnak és meg nem állnak egy őr előtt, nem is szólal meg. Ott viszont...*
- Nem lehet nálam a fegyverem?
*Na ez egy olyan dolog, amit nagyon nem akaródzik neki megtenni. Leadni a fegyvereit? A kicsi leányzó itt előtte már egészen elaltatta a gyanakvását az egyre szimpatikusabb hangvételével, erre jön ez... az elmúlt hatok eseményeinek fényében pedig Dura még a szokásosnál is gyanakvóbb. Főleg, hogy megtudta, nem nagyon szeretik itt az ő fajtáját.*
- Nem adom le a fegyverem. *jelenti ki határozottan.*- Nem. Hogy aztán fegyvertelenül kelljen kiverekednem magam innen, nemtom' hány őrön vagy mifenén át? Ez a pallos még az öregemé volt! Nem adom oda senkinek! Nem! Benne vagyok, hogy fakardokat forgassunk, vagy ököllel verjek szét valakit, esetleg az agyarammal, de, hogy adjam oda a fegyveremet egy idegennek?!
*Ez a téma valószínűleg hosszabb ideig elhúzódik majd, mint a gnóm valaha is számíthatott volna rá. Durának kell jó pár percnyi masszív győzködés, hogy megbizonyosodjon róla, talán nincs semmi hátsószándék a dologban. Talán még az őr is beszáll a magyarázkodásba, de az biztos, hogy végül, amikor már a fegyvereitől megválva lépdel befelé a besötétedett, idegen udvaron, hatalmas termete és látványos ork adottságai ellenére igencsak elveszettnek és aggodalmasnak tűnik.*
- Remélem az ork ölés alatt nem mostanra gondolsz... *ad is hangot ily módon aggodalmának.*
- Bizonyítani meg... mivel lehetséges, hogy már nem utállak annyira, mint kis idővel ezelőtt, talán nem tudlak majd annyira elverni, mint amennyire szeretnélek... *teszi még hozzá a verekedős részhez. Igazából benne lenne ebben a kis mókában... de nem tud szabadulni a gondolattól, hogy amint megmozdul, rákiáltják, hogy egy agresszív ork, aki rátámadt a lányra, és ezzel az indokkal szépen ki is végzik helyben.*
*Nem nagyon mond túl sokat egy ideig a gnóm szavaira.
Csak figyeli, s amíg tovább indulnak és meg nem állnak egy őr előtt, nem is szólal meg. Ott viszont...*
- Nem lehet nálam a fegyverem?
*Na ez egy olyan dolog, amit nagyon nem akaródzik neki megtenni. Leadni a fegyvereit? A kicsi leányzó itt előtte már egészen elaltatta a gyanakvását az egyre szimpatikusabb hangvételével, erre jön ez... az elmúlt hatok eseményeinek fényében pedig Dura még a szokásosnál is gyanakvóbb. Főleg, hogy megtudta, nem nagyon szeretik itt az ő fajtáját.*
- Nem adom le a fegyverem. *jelenti ki határozottan.*- Nem. Hogy aztán fegyvertelenül kelljen kiverekednem magam innen, nemtom' hány őrön vagy mifenén át? Ez a pallos még az öregemé volt! Nem adom oda senkinek! Nem! Benne vagyok, hogy fakardokat forgassunk, vagy ököllel verjek szét valakit, esetleg az agyarammal, de, hogy adjam oda a fegyveremet egy idegennek?!
*Ez a téma valószínűleg hosszabb ideig elhúzódik majd, mint a gnóm valaha is számíthatott volna rá. Durának kell jó pár percnyi masszív győzködés, hogy megbizonyosodjon róla, talán nincs semmi hátsószándék a dologban. Talán még az őr is beszáll a magyarázkodásba, de az biztos, hogy végül, amikor már a fegyvereitől megválva lépdel befelé a besötétedett, idegen udvaron, hatalmas termete és látványos ork adottságai ellenére igencsak elveszettnek és aggodalmasnak tűnik.*
- Remélem az ork ölés alatt nem mostanra gondolsz... *ad is hangot ily módon aggodalmának.*
- Bizonyítani meg... mivel lehetséges, hogy már nem utállak annyira, mint kis idővel ezelőtt, talán nem tudlak majd annyira elverni, mint amennyire szeretnélek... *teszi még hozzá a verekedős részhez. Igazából benne lenne ebben a kis mókában... de nem tud szabadulni a gondolattól, hogy amint megmozdul, rákiáltják, hogy egy agresszív ork, aki rátámadt a lányra, és ezzel az indokkal szépen ki is végzik helyben.*
5612. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2016-11-20 02:50:27
Üzenet elküldve: 2016-11-20 02:50:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 96
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 96
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Érkezés//
*Csak fintorog ahogy hallgatja a kukacokról szóló beszámolót, az már biztos hogy az ízlésük nem egyezik.*
~Rettegni?~
*Nem gondolta hogy az orkok is éreznek ilyesmit, de nincs ideje kérdezősködni, ő a soros a válaszadásban.*
- Hát... mindenki. Meg én is azt láttam.
*Megvonja a vállait.*
- Eléggé különböző helyről jövünk, bár be kell vallanom, nem nagyon volt lehetőségem beszélgetni a fajtáddal egy-egy csata közepén.
*Elhallgatja a Dura otthonáról szóló mesét, közben fejével biccent hogy induljanak tovább és el is sétál az őrökhöz akiknél a fegyvereket le kell adni. Tudja ő is hogy azoknak az istenek vagy akárkik harc közben különös mágiákat engedtek szabadon, és hogy megváltozott a táj, de nem gondolta volna hogy ilyen látványos mértékben.*
- Nem engednek be fegyverrel. Pf...
*Magyarázza a colos kékségnek miközben átadja a csatabárdjait, aztán már csak akkor folytatja ha mindketten sikeresen beljebb jutottak.*
- Hát, azt hogy mi történt én nem tudom neked megmondani, talán a templomban találsz magyarázatot. De ha valahol orkokat kell ölni akkor nekem ott a helyem, már úgyis halálra untam magam ebben a városban.
*Ez így elég rosszul hangozhat, lévén hogy a beszélgetőpartnere maga is egy ork, de remélhetőleg érti hogy kivételesen nem rájuk, hanem a másik bagázsra gondol. Közben elvezeti Durát a gyakorlótérre és egy megfelelő helyen neki is áll kiropogtatni a csontjait.*
- De nem harcolok ám én akárkivel, bizonyítsd hogy elég jó vagy ahhoz hogy melléd álljak!
*Régóta vár már egy jó kis verekedésre, fel is kúszik egy féloldalas vigyor az arcára.*
*Csak fintorog ahogy hallgatja a kukacokról szóló beszámolót, az már biztos hogy az ízlésük nem egyezik.*
~Rettegni?~
*Nem gondolta hogy az orkok is éreznek ilyesmit, de nincs ideje kérdezősködni, ő a soros a válaszadásban.*
- Hát... mindenki. Meg én is azt láttam.
*Megvonja a vállait.*
- Eléggé különböző helyről jövünk, bár be kell vallanom, nem nagyon volt lehetőségem beszélgetni a fajtáddal egy-egy csata közepén.
*Elhallgatja a Dura otthonáról szóló mesét, közben fejével biccent hogy induljanak tovább és el is sétál az őrökhöz akiknél a fegyvereket le kell adni. Tudja ő is hogy azoknak az istenek vagy akárkik harc közben különös mágiákat engedtek szabadon, és hogy megváltozott a táj, de nem gondolta volna hogy ilyen látványos mértékben.*
- Nem engednek be fegyverrel. Pf...
*Magyarázza a colos kékségnek miközben átadja a csatabárdjait, aztán már csak akkor folytatja ha mindketten sikeresen beljebb jutottak.*
- Hát, azt hogy mi történt én nem tudom neked megmondani, talán a templomban találsz magyarázatot. De ha valahol orkokat kell ölni akkor nekem ott a helyem, már úgyis halálra untam magam ebben a városban.
*Ez így elég rosszul hangozhat, lévén hogy a beszélgetőpartnere maga is egy ork, de remélhetőleg érti hogy kivételesen nem rájuk, hanem a másik bagázsra gondol. Közben elvezeti Durát a gyakorlótérre és egy megfelelő helyen neki is áll kiropogtatni a csontjait.*
- De nem harcolok ám én akárkivel, bizonyítsd hogy elég jó vagy ahhoz hogy melléd álljak!
*Régóta vár már egy jó kis verekedésre, fel is kúszik egy féloldalas vigyor az arcára.*
5611. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2016-11-20 02:00:06
Üzenet elküldve: 2016-11-20 02:00:06
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Díszvacsora//
*Nyilvánvaló, hogy készül valami a tisztek részéről, a parancshoz, fegyelemhez szokott bakák között elhal a beszélgetés, megállnak a kanalak, villák, a levegő a figyelem feszültségével telik meg. Syd is erősen tekintget a hadnagyok felé, elképzelése sincs arról, hogy most mi következik. Keliry hadnagy emelkedik most szólásra és komoly, ünnepélyes hangon kezd beszélni.*
-Katonák! Ti tudjátok a legjobban, hogy a város és polgárainak biztonsága nincs ingyen. A győzelemért, amit arattunk, nagy árat fizetett az Őrség. Sok bajtársunk esett el, miközben bátran teljesítették a kötelességüket. Ők azok, akik a példát mutatják nekünk, hogy a halál torkában se rettenjünk, küzdjünk rendíthetetlenül és álhatatosan és soha ne adjuk fel!
-Példát, azt mutattak. *morogja a sebhelyes.* Slimor például megmutatta, hogy ha az őrmester azt üvlti, hogy "hasra!", akkora vetődj a padlóra és ne az őrmestert kezdd el szidni. *A hadnagy eközben folytatja a beszédet.*
-Ezek közül az elhunyt bajtársak közül nem egy kivételes bátorságról és hűségről tett tanúbizonyságot. Ezért most azoknak a nevét sorolom, akik, bár elhullottak a harcban, de tetteikkel kiérdemelték a Városi Őrség és Arthenior valamilyen kitüntetését.* Hosszú lista kerül elő, amelyből a hadnagy olvasni kezdi a posztumusz kitüntetettek névsorát.*
*Nyilvánvaló, hogy készül valami a tisztek részéről, a parancshoz, fegyelemhez szokott bakák között elhal a beszélgetés, megállnak a kanalak, villák, a levegő a figyelem feszültségével telik meg. Syd is erősen tekintget a hadnagyok felé, elképzelése sincs arról, hogy most mi következik. Keliry hadnagy emelkedik most szólásra és komoly, ünnepélyes hangon kezd beszélni.*
-Katonák! Ti tudjátok a legjobban, hogy a város és polgárainak biztonsága nincs ingyen. A győzelemért, amit arattunk, nagy árat fizetett az Őrség. Sok bajtársunk esett el, miközben bátran teljesítették a kötelességüket. Ők azok, akik a példát mutatják nekünk, hogy a halál torkában se rettenjünk, küzdjünk rendíthetetlenül és álhatatosan és soha ne adjuk fel!
-Példát, azt mutattak. *morogja a sebhelyes.* Slimor például megmutatta, hogy ha az őrmester azt üvlti, hogy "hasra!", akkora vetődj a padlóra és ne az őrmestert kezdd el szidni. *A hadnagy eközben folytatja a beszédet.*
-Ezek közül az elhunyt bajtársak közül nem egy kivételes bátorságról és hűségről tett tanúbizonyságot. Ezért most azoknak a nevét sorolom, akik, bár elhullottak a harcban, de tetteikkel kiérdemelték a Városi Őrség és Arthenior valamilyen kitüntetését.* Hosszú lista kerül elő, amelyből a hadnagy olvasni kezdi a posztumusz kitüntetettek névsorát.*
5610. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2016-11-19 23:44:18
Üzenet elküldve: 2016-11-19 23:44:18
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Díszvacsora//
//Zöldségnek jelentkező városőr, vagy valami ilyesmi//
* Jó érzés az, mikor nem bántják az embert. Nagyon jó városőrnek lenni. Ord kérdésére ezúttal kicsit összeszedi magát és ujjával az épület felé bök, ahol korábban ő is járt. *
- Erre van, kövess, zöldség! * Nagyon megtetszett neki ez a név, úgyhogy nem fog vele leállni egy darabig. Legalább addig a pillanatig nem, míg fel nem veszik az orkot az őrség soraiba... Bár valószínűleg inkább addig nem, míg elő nem léptetik a zöldséget, mert egy őrmesternek azért már nem lenne olyan mulatságos ezt hajtogatni. *
- Már, ha nem a fejét tömi az asztalnál. Hehe... * Teszi hozzá, majd ha nincs ellenvetés, abban az esetben szép lassan el is indul az épület felé, majd végigvezeti Ordot a folyosón - oda, ahol az a szoba van, ahol őt is felvételiztették. Persze csak, ha a zöldség is jön. Magában nyilván nem fog feleslegesen sétálgatni. *
- És mégis miért akarsz zöldség... izé, városőr lenni? Hehehe... * Tesz fel egy kérdést, amit ő is megkapott ma, amikor ő jelentkezett, szóval ez olyan... normálissá teszi talán mások szemében is. *
//Zöldségnek jelentkező városőr, vagy valami ilyesmi//
* Jó érzés az, mikor nem bántják az embert. Nagyon jó városőrnek lenni. Ord kérdésére ezúttal kicsit összeszedi magát és ujjával az épület felé bök, ahol korábban ő is járt. *
- Erre van, kövess, zöldség! * Nagyon megtetszett neki ez a név, úgyhogy nem fog vele leállni egy darabig. Legalább addig a pillanatig nem, míg fel nem veszik az orkot az őrség soraiba... Bár valószínűleg inkább addig nem, míg elő nem léptetik a zöldséget, mert egy őrmesternek azért már nem lenne olyan mulatságos ezt hajtogatni. *
- Már, ha nem a fejét tömi az asztalnál. Hehe... * Teszi hozzá, majd ha nincs ellenvetés, abban az esetben szép lassan el is indul az épület felé, majd végigvezeti Ordot a folyosón - oda, ahol az a szoba van, ahol őt is felvételiztették. Persze csak, ha a zöldség is jön. Magában nyilván nem fog feleslegesen sétálgatni. *
- És mégis miért akarsz zöldség... izé, városőr lenni? Hehehe... * Tesz fel egy kérdést, amit ő is megkapott ma, amikor ő jelentkezett, szóval ez olyan... normálissá teszi talán mások szemében is. *
5609. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2016-11-19 23:21:21
Üzenet elküldve: 2016-11-19 23:21:21
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
//Díszvacsora//
//Félős, lehetséges, hogy városőr fickó és bárki aki észreveszi a betévedt zöldséget//
*Ull kételkedik abban, hogy a pasas igazat mond a hovatartozását illetően. Inkább beszélne most valami tiszttel mint vele.*
-Jó majd kitalálok valamit. *vigyorog a fickóra.* Csak előbb azt mond meg, hogy kinél lehet jelentkezni a toborzás miatt. Szerte a városban ki van plakátolva, hogy lehet jelentkezni. *kérdi a zöldség. Amúgy Pardennek aztán nem kell félnie. Ullnak esze ágában sincs kardélre hányni bárkit is. Vannak még céljai az életbe, sok fajtársától eltérően, amiket végre szeretne hajtani. Például megtalálni a gyermekeit.*
//Félős, lehetséges, hogy városőr fickó és bárki aki észreveszi a betévedt zöldséget//
*Ull kételkedik abban, hogy a pasas igazat mond a hovatartozását illetően. Inkább beszélne most valami tiszttel mint vele.*
-Jó majd kitalálok valamit. *vigyorog a fickóra.* Csak előbb azt mond meg, hogy kinél lehet jelentkezni a toborzás miatt. Szerte a városban ki van plakátolva, hogy lehet jelentkezni. *kérdi a zöldség. Amúgy Pardennek aztán nem kell félnie. Ullnak esze ágában sincs kardélre hányni bárkit is. Vannak még céljai az életbe, sok fajtársától eltérően, amiket végre szeretne hajtani. Például megtalálni a gyermekeit.*
5608. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2016-11-19 23:10:32
Üzenet elküldve: 2016-11-19 23:10:32
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Díszvacsora//
//Kalapos zöldésg//
* Pardennek sem túlontúl szimpatikus a zöldség, azonban ő általában senkivel sem barátságos, hacsak a helyzet nem követeli. Például Syddel annak kellett lennie, hogy felvegyék az őrségbe, akárcsak az őrmesterrel odabent. Most viszont csak egy hétköznapinak tűnő ork áll vele szemben, aki minden bizonnyal meg akarja ölni. Mert hát ebben a nyomorult világban mindenki az ő életére akar törni, csak valakik nyíltan, mások kevésbé nyíltan. Az orkok például nem az az árnyékban megbújós fajta, úgyhogy jobb, ha résen lesz, amíg Ord közelében van, hiszen nem tudhatja, hogy mikor ránt elő egy fegyvert és próbálja kiontani Parden vérét. Némileg megnyugtató, hogy elméletileg le kellett adnia a felszereléseit, mikor a barakkba lépett, azonban ez a férfi számára olyan természetes dolog, hogy azt sem venné észre, ha még most is az orknál lennének azok.
Harap egyet újdonsült kajájából, majd válaszol az ork kérdésére. *
- Azt hiszem, igen. * Ezúttal nem gondolkozik sokat a válaszadással, azonban a válaszadás után már annál többet gondolkodik a válaszon. Vajon már hivatalosan is városőr? Vagy hogy megy ez? Van köpenye, volt már bevetésen... Igen, valószínűleg városőr már.
Mivel Parden ma reggel érkezett a városba, úgy másfél éves kikötői is sziklaszirti kiruccanása után, úgyhogy a fertőzött víz esetéről még nem hallott. *
- Szerintem valami jobbat találj ki, zöldség! Hehe, zöldség! * Nevetgél egy kicsit a fejleményén. Mi tagadás, élvezi, hogy ő a városőr, a másik meg nem, ezáltal ha a gúnynév miatt kezet emelne rá a másik, még mindig tudna óbégatni, meg ha ügyes, sittre zárni, vagy kivégeztetni őt. Úgy érzi, kezd kifizetődővé válni a városi őrség sorai közötti lét. Na még, ha majd őrmester, vagy hadnagy lesz! *
- Mi meg megmentjük a világot a zsarnokságtól, hehe...
A hozzászólás írója (Ailease Parden) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.11.19 23:12:48
//Kalapos zöldésg//
* Pardennek sem túlontúl szimpatikus a zöldség, azonban ő általában senkivel sem barátságos, hacsak a helyzet nem követeli. Például Syddel annak kellett lennie, hogy felvegyék az őrségbe, akárcsak az őrmesterrel odabent. Most viszont csak egy hétköznapinak tűnő ork áll vele szemben, aki minden bizonnyal meg akarja ölni. Mert hát ebben a nyomorult világban mindenki az ő életére akar törni, csak valakik nyíltan, mások kevésbé nyíltan. Az orkok például nem az az árnyékban megbújós fajta, úgyhogy jobb, ha résen lesz, amíg Ord közelében van, hiszen nem tudhatja, hogy mikor ránt elő egy fegyvert és próbálja kiontani Parden vérét. Némileg megnyugtató, hogy elméletileg le kellett adnia a felszereléseit, mikor a barakkba lépett, azonban ez a férfi számára olyan természetes dolog, hogy azt sem venné észre, ha még most is az orknál lennének azok.
Harap egyet újdonsült kajájából, majd válaszol az ork kérdésére. *
- Azt hiszem, igen. * Ezúttal nem gondolkozik sokat a válaszadással, azonban a válaszadás után már annál többet gondolkodik a válaszon. Vajon már hivatalosan is városőr? Vagy hogy megy ez? Van köpenye, volt már bevetésen... Igen, valószínűleg városőr már.
Mivel Parden ma reggel érkezett a városba, úgy másfél éves kikötői is sziklaszirti kiruccanása után, úgyhogy a fertőzött víz esetéről még nem hallott. *
- Szerintem valami jobbat találj ki, zöldség! Hehe, zöldség! * Nevetgél egy kicsit a fejleményén. Mi tagadás, élvezi, hogy ő a városőr, a másik meg nem, ezáltal ha a gúnynév miatt kezet emelne rá a másik, még mindig tudna óbégatni, meg ha ügyes, sittre zárni, vagy kivégeztetni őt. Úgy érzi, kezd kifizetődővé válni a városi őrség sorai közötti lét. Na még, ha majd őrmester, vagy hadnagy lesz! *
- Mi meg megmentjük a világot a zsarnokságtól, hehe...
A hozzászólás írója (Ailease Parden) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.11.19 23:12:48
5607. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2016-11-19 21:44:34
Üzenet elküldve: 2016-11-19 21:44:34
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
//Díszvacsora//
//Röhögészeti Tovalökdönc pasas//
*A férfi enyhén furcsa és előítéletes. Ull nem az a nyáladzó behemót. Fajtársaihoz képest különösen intelligens ezért vesz a lapot. Egy pillanatra eltűnik, de mire a pasas visszatér orkunk ugyanott áll. Mintha el sem mozdult volna. A különbség csak annyi, hogy immáron nincs vele a kutya. Szó nélkül követi az embert bármennyire unszimpatikus is.*
-És mond csak! Te városőr vagy? *pillant a fickóra, majd ha az válaszolt akkor rajta a sors.* Én eddig csak annyit tettem életemben, hogy egyedül megoldottam a fertőző víz problémát. *von vállat, bár hangjában az enyhe önteltség. Végül is, megmentette több száz piás életét. Az dicsőség!*
A hozzászólás írója (Ordonok Ullamar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.11.19 21:45:19
//Röhögészeti Tovalökdönc pasas//
*A férfi enyhén furcsa és előítéletes. Ull nem az a nyáladzó behemót. Fajtársaihoz képest különösen intelligens ezért vesz a lapot. Egy pillanatra eltűnik, de mire a pasas visszatér orkunk ugyanott áll. Mintha el sem mozdult volna. A különbség csak annyi, hogy immáron nincs vele a kutya. Szó nélkül követi az embert bármennyire unszimpatikus is.*
-És mond csak! Te városőr vagy? *pillant a fickóra, majd ha az válaszolt akkor rajta a sors.* Én eddig csak annyit tettem életemben, hogy egyedül megoldottam a fertőző víz problémát. *von vállat, bár hangjában az enyhe önteltség. Végül is, megmentette több száz piás életét. Az dicsőség!*
A hozzászólás írója (Ordonok Ullamar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.11.19 21:45:19
5606. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2016-11-19 21:31:06
Üzenet elküldve: 2016-11-19 21:31:06
ÚJ
![>Atehaner Nemarek [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11134_1521236723_fel_elf_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 487
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 487
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
//Erindile Lorakalyn//
- Úgy viselkedem másokkal, ahogyan azt akarom, hogy velem bánjanak.
*Rántja meg a vállát egyszerűen és semmitmondóan, nem igazán foglalkozik a kijelentésével tovább. Közben a szegénynegyedből átsétálnak a Gazdagnegyedbe, és még mindig a jó úton vezeti a lányt a Barakk felé.*
- Nem lennék nagyon meglepve, csak annyira vagyok jó a harcokban, amennyire a gazdám kényszerített.
*Amennyire muszáj volt kardot ragadnia, na mert ki mást küldenének halálba az elfek, ha nem a szerencsétlen félvért? Még jó, hogy nem sikerült nekik, a szürke okosabb volt annál.*
- Atehaner vagyok.
*A bemutatkozás után egy kicsivel a kijelölt helyszínre is érnek. Már a messziről láthatta a lány az épületet, így nem érhette túl nagy meglepetés. Ahogyan illik, balra megy, és leadja díszes tőrét, tőrét, dobótőrét, semmilyen más fegyver nincs nála. Kiválaszt egy hosszú tör gyakorlókardot és türelmesen megvárja az útitársát is.*
- Úgy viselkedem másokkal, ahogyan azt akarom, hogy velem bánjanak.
*Rántja meg a vállát egyszerűen és semmitmondóan, nem igazán foglalkozik a kijelentésével tovább. Közben a szegénynegyedből átsétálnak a Gazdagnegyedbe, és még mindig a jó úton vezeti a lányt a Barakk felé.*
- Nem lennék nagyon meglepve, csak annyira vagyok jó a harcokban, amennyire a gazdám kényszerített.
*Amennyire muszáj volt kardot ragadnia, na mert ki mást küldenének halálba az elfek, ha nem a szerencsétlen félvért? Még jó, hogy nem sikerült nekik, a szürke okosabb volt annál.*
- Atehaner vagyok.
*A bemutatkozás után egy kicsivel a kijelölt helyszínre is érnek. Már a messziről láthatta a lány az épületet, így nem érhette túl nagy meglepetés. Ahogyan illik, balra megy, és leadja díszes tőrét, tőrét, dobótőrét, semmilyen más fegyver nincs nála. Kiválaszt egy hosszú tör gyakorlókardot és türelmesen megvárja az útitársát is.*
5605. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2016-11-19 20:28:24
Üzenet elküldve: 2016-11-19 20:28:24
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 135
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 135
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Wäoreyn, Yeza//
*Ezer szerencséje, hogy vette a fáradságot és hátrább vonult. A visszatámadó bot hajszálnyival suhan el a bokája mellett. Ez bizony fájdalmas lett volna, ha betalál. Jobban kell ügyelnie, mert úgy tűnik, a vörös ezt látja a gyenge pontjának. Érthető persze, mert a karddal azt tudja legkevésbé védeni.*
- Nem fogsz levenni a lábamról *morran, megszegve az önként vállalt hallgatást. Ez most nem az az idő és nem az a helyzet. Nem mélázik el, nem beszélget feleslegesen. Felvonja a pajzsot az érzéki női bűbáj ellen. A másik szorult helyzetét sem használja ki, no nem részvétből, csupán azt érezteti, hogy játszadozik vele, így cincálva finoman magabiztosságát. Megvárja, míg a lány feltápászkodik, csak a mozdulatait vizsgálgatja, meg azt, hogy lát-e fájdalmas fintort. Összetörve nem ellenfél. Finom fejrázás és szemének villanása jelzi, hogy most sem lesz válasz. Pontosan tudja, mennyire dühíti az ilyesmi szeretőjét, kizökkenti nyugalmából és sebezhetővé teszi. Neki ennek leküzdését kell megtanulnia, ha együtt akarnak harcolni, ezért leginkább ilyen helyzetek elé állítja. Támadása is csak bosszantó piszkálódás. Gyorsan előredöfi kardját, az elérés bárminemű szándéka nélkül, aztán már húzza is vissza, védekező pozíciót felvéve. Ez persze semmit nem jelent arra nézve, hogy a következő másodpercekben mit fog lépni.*
*Ezer szerencséje, hogy vette a fáradságot és hátrább vonult. A visszatámadó bot hajszálnyival suhan el a bokája mellett. Ez bizony fájdalmas lett volna, ha betalál. Jobban kell ügyelnie, mert úgy tűnik, a vörös ezt látja a gyenge pontjának. Érthető persze, mert a karddal azt tudja legkevésbé védeni.*
- Nem fogsz levenni a lábamról *morran, megszegve az önként vállalt hallgatást. Ez most nem az az idő és nem az a helyzet. Nem mélázik el, nem beszélget feleslegesen. Felvonja a pajzsot az érzéki női bűbáj ellen. A másik szorult helyzetét sem használja ki, no nem részvétből, csupán azt érezteti, hogy játszadozik vele, így cincálva finoman magabiztosságát. Megvárja, míg a lány feltápászkodik, csak a mozdulatait vizsgálgatja, meg azt, hogy lát-e fájdalmas fintort. Összetörve nem ellenfél. Finom fejrázás és szemének villanása jelzi, hogy most sem lesz válasz. Pontosan tudja, mennyire dühíti az ilyesmi szeretőjét, kizökkenti nyugalmából és sebezhetővé teszi. Neki ennek leküzdését kell megtanulnia, ha együtt akarnak harcolni, ezért leginkább ilyen helyzetek elé állítja. Támadása is csak bosszantó piszkálódás. Gyorsan előredöfi kardját, az elérés bárminemű szándéka nélkül, aztán már húzza is vissza, védekező pozíciót felvéve. Ez persze semmit nem jelent arra nézve, hogy a következő másodpercekben mit fog lépni.*
5604. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2016-11-19 19:57:53
Üzenet elküldve: 2016-11-19 19:57:53
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Díszvacsora//
// Nem-pihekezű Ord //
* Nem sokáig sikerül Syd árnyékában maradnia, ugyanis mint az kiderül, ő nem tett hozzá eleget a háborús győzelemhez, vagy mi. Ezzel persze semmi baja, azon kívül, hogy most egyedül maradt a fejében lévő Pardennel. A kisebbik asztal körül is vannak bizonyára elegen, így aztán nem kezd el egyből enni, hanem várja, hogy mások egyenek belőle először. Semmi kedve megmérgeződni. Már éppen elhatározza magát, hogy megkóstol valamit - ugyanis éhsége már napok óta nem hagyja nyugodni -, mikor valaki megszólítja. Legalábbis alighanem megszólítja valaki őt. A valaki pedig valami Ordonok, ám ez a kisebbik gond. A nagyobbik, hogy ork. Azok pedig nem igazán szoktak barátságosak lenni. *
- Taka... * Morogja magában és már épp hívná a segítséget a többi városőr képében, mikor az még mancsát is vállára teszi és fülébe nyálladzik, vagy mi.
Ezután a kutyára néz, melyet csak most vesz észre. Nem tűnik barátságtalannak, de nem kutyaszakértő, hogy ezt megmondja. Se az ellenkezőjét. Úgyhogy marad a legésszerűbb megoldásnál, mely eszébe jut. *
- Én nem láttam semmilyen ebet. * Bár az orkok nem az eszükről híresek, ez a példány talán megérti a célzást és nem elkezdi mutogatni, hogy "de hát itt van!", hanem veszi a lapot. *
- Mindjárt segítek. Hehe... Segítek. * Mondja, majd átsétál az asztal másik oldalára - csak, hogy ne kelljen hátat fordítania az orknak, hisz' a végén még kap egy tőrt a hátába - és választ magának néhány egyszerű és elvihető kaját. Ezek esetünkben kisebb cipók lesznek, vagy valami ahhoz hasonló péksütemény, már ha talál olyat. Néhányat zsebre vág, egyet pedig kezébe vesz és harap belőle egyet, úgy indul el vissza az asztal túloldalára, ahol Ord is áll, ha el nem mozdult helyéről. *
- Arra van valaki, aki megnéz, hacsak nem az asztalnál van az is. Hehe, az asztalnál. * Nem látta az asztalnál, így simán el tudná képzelni, hogy az adminisztrátor továbbra is abban az apró szobában ül és irogat csak. Bár ki tudja, nagy a tömeg, könnyen elvész benne egy afféle nagyobb termetű ember is.
Szociális képességei nincsenek túl magasan, így amíg nem kérdezik, csak megy előre. Arra vezeti az orkot, amerre őt is vezette korábban Syd. Be az épületbe, át a folyosókon. *
// Nem-pihekezű Ord //
* Nem sokáig sikerül Syd árnyékában maradnia, ugyanis mint az kiderül, ő nem tett hozzá eleget a háborús győzelemhez, vagy mi. Ezzel persze semmi baja, azon kívül, hogy most egyedül maradt a fejében lévő Pardennel. A kisebbik asztal körül is vannak bizonyára elegen, így aztán nem kezd el egyből enni, hanem várja, hogy mások egyenek belőle először. Semmi kedve megmérgeződni. Már éppen elhatározza magát, hogy megkóstol valamit - ugyanis éhsége már napok óta nem hagyja nyugodni -, mikor valaki megszólítja. Legalábbis alighanem megszólítja valaki őt. A valaki pedig valami Ordonok, ám ez a kisebbik gond. A nagyobbik, hogy ork. Azok pedig nem igazán szoktak barátságosak lenni. *
- Taka... * Morogja magában és már épp hívná a segítséget a többi városőr képében, mikor az még mancsát is vállára teszi és fülébe nyálladzik, vagy mi.
Ezután a kutyára néz, melyet csak most vesz észre. Nem tűnik barátságtalannak, de nem kutyaszakértő, hogy ezt megmondja. Se az ellenkezőjét. Úgyhogy marad a legésszerűbb megoldásnál, mely eszébe jut. *
- Én nem láttam semmilyen ebet. * Bár az orkok nem az eszükről híresek, ez a példány talán megérti a célzást és nem elkezdi mutogatni, hogy "de hát itt van!", hanem veszi a lapot. *
- Mindjárt segítek. Hehe... Segítek. * Mondja, majd átsétál az asztal másik oldalára - csak, hogy ne kelljen hátat fordítania az orknak, hisz' a végén még kap egy tőrt a hátába - és választ magának néhány egyszerű és elvihető kaját. Ezek esetünkben kisebb cipók lesznek, vagy valami ahhoz hasonló péksütemény, már ha talál olyat. Néhányat zsebre vág, egyet pedig kezébe vesz és harap belőle egyet, úgy indul el vissza az asztal túloldalára, ahol Ord is áll, ha el nem mozdult helyéről. *
- Arra van valaki, aki megnéz, hacsak nem az asztalnál van az is. Hehe, az asztalnál. * Nem látta az asztalnál, így simán el tudná képzelni, hogy az adminisztrátor továbbra is abban az apró szobában ül és irogat csak. Bár ki tudja, nagy a tömeg, könnyen elvész benne egy afféle nagyobb termetű ember is.
Szociális képességei nincsenek túl magasan, így amíg nem kérdezik, csak megy előre. Arra vezeti az orkot, amerre őt is vezette korábban Syd. Be az épületbe, át a folyosókon. *
5603. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2016-11-19 19:03:41
Üzenet elküldve: 2016-11-19 19:03:41
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Wäoreyn, Yeza//
*Az igazat megvallva egy kicsit meglepődik, hogy el tudta találni a vadászt. Egyszerre émelyítően elégtétel teljes és ijesztő. Mint egy alvó medvét megérinteni.
A válasz nem is marad el. Yeza védekezésre rántja a botot, de Wäoreyn még így is eléri valamelyest, aztán jön az aljasabb rész. Túl későn veszi észre, hogy ez a támadás nem csak egy vonalon mozog. Kiszalad alóla a lába, és emiatt a büszkesége sokkal jobban sajog, mint amennyire az esés tompítására letett könyöke fog. Semmi kétsége, hogy jelzésértékű volt a dolog, és hogy az a gyűlöletes mosolygás már ott is terpeszkedik a férfi képén. Talán egy vonása, egyetlen arckifejezése se változott, de ott van. Azt érzi az ember.
A vörös igyekszik menteni, ami menthető. Meglendíti a botot és Wäoreyn bokáját célozza. Sokat enyhítene a szégyenén, ha sikerülne neki is földre küldeni a vadászt. Csakhogy ezt az átkozott kurafit annyira azért nem egyszerű gerincre vágni, ha ő nem akarja.
Mindenesetre Yeza igyekszik talpra szökkenni, amilyen hamar csak tud és tisztes távolban felvenni az alapállást.*
- Nem válaszoltál! *mondja és igyekszik legyűrni az ingert, hogy leporolja a ruháját. Wäoreynre koncentrál, minden rezdülésére reagál. Nem, nem lehet többet ilyen könnyelmű.* - Miért nem Te leszel az Én foglyom?
*Az igazat megvallva egy kicsit meglepődik, hogy el tudta találni a vadászt. Egyszerre émelyítően elégtétel teljes és ijesztő. Mint egy alvó medvét megérinteni.
A válasz nem is marad el. Yeza védekezésre rántja a botot, de Wäoreyn még így is eléri valamelyest, aztán jön az aljasabb rész. Túl későn veszi észre, hogy ez a támadás nem csak egy vonalon mozog. Kiszalad alóla a lába, és emiatt a büszkesége sokkal jobban sajog, mint amennyire az esés tompítására letett könyöke fog. Semmi kétsége, hogy jelzésértékű volt a dolog, és hogy az a gyűlöletes mosolygás már ott is terpeszkedik a férfi képén. Talán egy vonása, egyetlen arckifejezése se változott, de ott van. Azt érzi az ember.
A vörös igyekszik menteni, ami menthető. Meglendíti a botot és Wäoreyn bokáját célozza. Sokat enyhítene a szégyenén, ha sikerülne neki is földre küldeni a vadászt. Csakhogy ezt az átkozott kurafit annyira azért nem egyszerű gerincre vágni, ha ő nem akarja.
Mindenesetre Yeza igyekszik talpra szökkenni, amilyen hamar csak tud és tisztes távolban felvenni az alapállást.*
- Nem válaszoltál! *mondja és igyekszik legyűrni az ingert, hogy leporolja a ruháját. Wäoreynre koncentrál, minden rezdülésére reagál. Nem, nem lehet többet ilyen könnyelmű.* - Miért nem Te leszel az Én foglyom?
5602. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2016-11-19 18:56:54
Üzenet elküldve: 2016-11-19 18:56:54
ÚJ
![>Aoneer Hraefg Glimriorathan [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10718_1474303661_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Erelias//
*Felvonja a szemöldökét, úgy látszik mégis több volt a kelleténél. Talán a hit az ital erejében többet számított most mint maga az ital, így vagy úgy nem fogja engedni, hogy ma még többet igyon. Már épp indulna vissza mikor hallja maga mögött a csattanást. Rögtön vissza is fordul, és elég vegyes érzésekkel tekint az eseményekre.*
~Remek a kölyök szépen bemutatkozott.~ *Gondolja végig az eseményeket. Ha továbbra is így fog viselkedni akkor talán azért is meg fogja kapni az ívet. Csak remélni, tudja, hogy nem ez lesz a legrosszabb dolog ami a mai napon történik, épp elég kulturálatlan baka van a barakkban, és több fura alakot is foglalkoztat a városi őrség.*
-Gondolom amíg el nem fogy az étel. *Mondja a fiúnak az eseményhez illően halk hangnemben. Az előbbi pohárdobásnál szerzettnél nagyobb figyelmet nem akar magukra vonzani.* ~Meg amíg mindenki le nem fordul a székről.~ *Teszi hozzá fejben, és vissza ül a maga helyére a húsokhoz, és a tökfőzelék mellé. Egyelőre nyugton marad és eszi az ételt, néha néha oldalra pillant Syd-re is amíg nem fejezi be a vacsorát addig nem akar hozzálépni, sem a szervezkedésbe belekezdeni.*
-Mondd csak, mit gondolsz a frontvonalról. Hajlandó lennél visszajönni? *Ha minden igaz már beszélt korábban is az előttük álló küldetésről, szívesen találna más témát, de továbbra sem képes semmi másra sem gondolni. Nyújt egy tányért Ereliasnak, és húz egy széket maga mellé, és persze szemmel tartja mind a fiút mind az alkoholos üvegeket.*
A hozzászólás írója (Aoneer Hraefg Glimriorathan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.11.19 18:57:04
*Felvonja a szemöldökét, úgy látszik mégis több volt a kelleténél. Talán a hit az ital erejében többet számított most mint maga az ital, így vagy úgy nem fogja engedni, hogy ma még többet igyon. Már épp indulna vissza mikor hallja maga mögött a csattanást. Rögtön vissza is fordul, és elég vegyes érzésekkel tekint az eseményekre.*
~Remek a kölyök szépen bemutatkozott.~ *Gondolja végig az eseményeket. Ha továbbra is így fog viselkedni akkor talán azért is meg fogja kapni az ívet. Csak remélni, tudja, hogy nem ez lesz a legrosszabb dolog ami a mai napon történik, épp elég kulturálatlan baka van a barakkban, és több fura alakot is foglalkoztat a városi őrség.*
-Gondolom amíg el nem fogy az étel. *Mondja a fiúnak az eseményhez illően halk hangnemben. Az előbbi pohárdobásnál szerzettnél nagyobb figyelmet nem akar magukra vonzani.* ~Meg amíg mindenki le nem fordul a székről.~ *Teszi hozzá fejben, és vissza ül a maga helyére a húsokhoz, és a tökfőzelék mellé. Egyelőre nyugton marad és eszi az ételt, néha néha oldalra pillant Syd-re is amíg nem fejezi be a vacsorát addig nem akar hozzálépni, sem a szervezkedésbe belekezdeni.*
-Mondd csak, mit gondolsz a frontvonalról. Hajlandó lennél visszajönni? *Ha minden igaz már beszélt korábban is az előttük álló küldetésről, szívesen találna más témát, de továbbra sem képes semmi másra sem gondolni. Nyújt egy tányért Ereliasnak, és húz egy széket maga mellé, és persze szemmel tartja mind a fiút mind az alkoholos üvegeket.*
A hozzászólás írója (Aoneer Hraefg Glimriorathan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.11.19 18:57:04
5601. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2016-11-19 18:13:01
Üzenet elküldve: 2016-11-19 18:13:01
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Érkezés//
- Kukac hát. *nyugtázza teljes természetességgel az ork nő.*
- Nagyon tápláló és még finom is. *fog is bele a magyarázatba.*- A rothasztott húsok különösen ínycsiklandozóak vele. Amikor már zöldes, csak meg kell szórnod egy kevéssel, és mikor bele eszik magukat... *sóhajt majd cuppant egyet ábrándosan.*- Szép kövér, hússal teli kukacok... egy kis krumpli mellé, és fenséges lakoma. És szerintem nem gusztustalan, sokkal inkább... hogy is mondják az emberek? Pikáns? Valami hasonló.
*A sok név viszont már megint csak összezavarja.*
- Ratagszug, meg Bagatszug... én ezeket nem ismerem. Törpöt is csak egyszer láttam, még suhanc koromban. Elég mogorva volt. De az emberek... azok nagyon furcsák. Túl sokfélék. Ezt például nem tudom megérteni. *mutat a fényűzésre Dura, és megcsóválja a fejét.*
- Mindenkinek elég lehetne...
*Dörmög még valamit az orra alatt, de azt alighanem már nem hallja a gnóm nő. Aztán egy kis csönd következik... majd jókora csodálkozás.*
- Persze, hogy jobb. Üdítő tud lenni egy kis csetepaté, de ki akar folyamatosan rettegni? *torpan meg a nőstény is a barakk kapujában. Habár neki még fogalma sincs róla, hogy ez a barakk, sem pedig arról, hogy megérkeztek. Aztán ráncolni kezdi a homlokát.*
- Ez elég csúnya gondolat... *mondja a lány mondandója végén az ork.*- Mármint, hogy az orkok hülyék és lusták, és csak gyilkolásznak meg fosztogatnak... ki mondta ezt neked? *kérdezi őszinte csodálkozással az arcán.*
- No jó... *sóhajt.*- Vannak olyanok köztünk is akik... a másik utat választották. *vallja be.*- Mi is ismerünk olyanokat, és nem is kedveljük őket... *mondja.*
- Gradrag faluból jövök, és a hozzánk legközelebbi falu, szinte csak fél órányira van... Zugos. Emberek lakják. Néha kereskedünk velük. Mi tikokat meg disznót adunk nekik, azok meg krumplit meg hasonlókat. Sokat kódorogtam ott siheder koromban. Az egyik barátom, Kicsi Lumy pedig ember volt. Minden rendben is ment addig, amíg nem történt ez az összemenés. *sötétül el a tekintete.*- Zugos hirtelen alig pár percre került tőlünk, de ez nem is lett volna baj... hanem, hogy Horguk falu sem volt már több mint egy órára... orkok lakják amazt is... nem kedveljük egymást... ők hasonlóak... mint amilyenekről Te beszéltél. Sokan meghaltak...
*Dura tekintete elhomályosul, és a távolba bámul az ork. Aztán dühös lesz az arca.*
- Épp ezért jöttem ide. Az egyik fivéremmel útnak indultunk, hogy szerezzünk néhány harcost aki segíthet nekünk megvédeni a falunkat, meg Zugost. És megtudni, hogy mi a nyüves varázslat folyik itt! *mondja, az előbbi, szinte már elérzékenyülésnek mondható arckifejezése után ismét szilajan és keményen, akár egy igazi, vérbeli ork. Az atyja meghalt, a legidősebb fivére eltűnt... valószínűleg ő is meghalt... de ha sírdogál, azzal nem segít senkin.
Viszont ez a sok beszéd már teljesen el is feledtette vele, hogy miért is jött eddig ezzel a leányzóval. Valahogy... nincs is kedve már szétverni azt a kis okostojás fejét.*
- Kukac hát. *nyugtázza teljes természetességgel az ork nő.*
- Nagyon tápláló és még finom is. *fog is bele a magyarázatba.*- A rothasztott húsok különösen ínycsiklandozóak vele. Amikor már zöldes, csak meg kell szórnod egy kevéssel, és mikor bele eszik magukat... *sóhajt majd cuppant egyet ábrándosan.*- Szép kövér, hússal teli kukacok... egy kis krumpli mellé, és fenséges lakoma. És szerintem nem gusztustalan, sokkal inkább... hogy is mondják az emberek? Pikáns? Valami hasonló.
*A sok név viszont már megint csak összezavarja.*
- Ratagszug, meg Bagatszug... én ezeket nem ismerem. Törpöt is csak egyszer láttam, még suhanc koromban. Elég mogorva volt. De az emberek... azok nagyon furcsák. Túl sokfélék. Ezt például nem tudom megérteni. *mutat a fényűzésre Dura, és megcsóválja a fejét.*
- Mindenkinek elég lehetne...
*Dörmög még valamit az orra alatt, de azt alighanem már nem hallja a gnóm nő. Aztán egy kis csönd következik... majd jókora csodálkozás.*
- Persze, hogy jobb. Üdítő tud lenni egy kis csetepaté, de ki akar folyamatosan rettegni? *torpan meg a nőstény is a barakk kapujában. Habár neki még fogalma sincs róla, hogy ez a barakk, sem pedig arról, hogy megérkeztek. Aztán ráncolni kezdi a homlokát.*
- Ez elég csúnya gondolat... *mondja a lány mondandója végén az ork.*- Mármint, hogy az orkok hülyék és lusták, és csak gyilkolásznak meg fosztogatnak... ki mondta ezt neked? *kérdezi őszinte csodálkozással az arcán.*
- No jó... *sóhajt.*- Vannak olyanok köztünk is akik... a másik utat választották. *vallja be.*- Mi is ismerünk olyanokat, és nem is kedveljük őket... *mondja.*
- Gradrag faluból jövök, és a hozzánk legközelebbi falu, szinte csak fél órányira van... Zugos. Emberek lakják. Néha kereskedünk velük. Mi tikokat meg disznót adunk nekik, azok meg krumplit meg hasonlókat. Sokat kódorogtam ott siheder koromban. Az egyik barátom, Kicsi Lumy pedig ember volt. Minden rendben is ment addig, amíg nem történt ez az összemenés. *sötétül el a tekintete.*- Zugos hirtelen alig pár percre került tőlünk, de ez nem is lett volna baj... hanem, hogy Horguk falu sem volt már több mint egy órára... orkok lakják amazt is... nem kedveljük egymást... ők hasonlóak... mint amilyenekről Te beszéltél. Sokan meghaltak...
*Dura tekintete elhomályosul, és a távolba bámul az ork. Aztán dühös lesz az arca.*
- Épp ezért jöttem ide. Az egyik fivéremmel útnak indultunk, hogy szerezzünk néhány harcost aki segíthet nekünk megvédeni a falunkat, meg Zugost. És megtudni, hogy mi a nyüves varázslat folyik itt! *mondja, az előbbi, szinte már elérzékenyülésnek mondható arckifejezése után ismét szilajan és keményen, akár egy igazi, vérbeli ork. Az atyja meghalt, a legidősebb fivére eltűnt... valószínűleg ő is meghalt... de ha sírdogál, azzal nem segít senkin.
Viszont ez a sok beszéd már teljesen el is feledtette vele, hogy miért is jött eddig ezzel a leányzóval. Valahogy... nincs is kedve már szétverni azt a kis okostojás fejét.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7342-7361