Nincs játékban - Barakk
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Barakk | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 197 (3921. - 3940. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
3940. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2016-01-23 11:00:22
Üzenet elküldve: 2016-01-23 11:00:22
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*Kiköti lovát és leadja fegyvereit, a lovagkardot, buzogányait, de még a vadászkést is. Kézbe vesz egy gyakorlópallost, és oda sem figyelve reflexszerűen a súlyát próbálgatja. Dwar azt mondta, hogy valamelyik fogadóban lesz, de ismeri annyira a szőkét, hogy tudja: bátyja szintén ki akarja szellőztetni a fejét, és erre nincs is jobb mód, mint fegyverrel a kézben forma-gyakorlatozni, vagy éppen gyakorlóküzdelmet vívni valakivel. Nem sokára meg is látja a port rugdosó hegyomlást, ahogy a többieket vizslatva köröz, mint holmi ketrecbe zárt vad. *
-Azt hittem mostanra egy szerencsétlen lányt fogsz lóbálni a Pintyben! * kiáltja oda csúfondáros vigyorral. *
-Azt hittem mostanra egy szerencsétlen lányt fogsz lóbálni a Pintyben! * kiáltja oda csúfondáros vigyorral. *
3939. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2016-01-23 10:29:09
Üzenet elküldve: 2016-01-23 10:29:09
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 93
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 93
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Erfalody A'theriona//
- Úgy, ahogy. * Válaszol a kérdésre. Ez végül is igaz, hiszen nem tanult még sosem karddal vívni. Mindig is jobban szerette a pusztakezes küzdelmet, így eleinte még a fakard lenge súlya is szokatlan számára.
Persze annál mégis csak jobban tud bánni vele, mint ahogy az tűnik.
Bár nem a legjobb emberismerő, azt már most látja, hogy a sötételf kezében többször lehetett fegyver, mint az övében, így erőviszonyok terén valóban az ő szénája áll rosszabbul. Más kérdés, hogy a meglepetés ereje még erősítheti őt némileg, ha a sötételf túlságosan lebecsülné őt.
A támadásra van ugyan ideje felkészülni, hiszen nem lesből támad a sötétbőrű, de így is megrendül. Ellenfele lényegében lefegyverezi őt az első kardjával, míg a másodikkal gond nélkül eltalálja Norgent, aki ennek és a az ez után következő gáncsolásnak köszönhetően hátraesik és mivel fegyverét is kiejti kezéből, így aztán gond nélkül fejezheti be a kört a sötételf.
Bár a fakardok tompasága okán nagyobb sérülést nem szenvedhetett a szőkeség, azért vet egy röpke pillantást bal felkarjára, ahol a mélységi eltalálta. Egy lilás folt éktelenkedik ott. Ha a torkának szegezett kard eltávolodik tőle, akkor feláll, kezébe veszi kardját és egy lépést ismét hátralép. Bár a sötételfnek van ez idő alatt ideje ismét támadni, de amennyiben nem veszi még véresen komolyan a küzdelmet, abban az esetben Norgen támadhat ezúttal.
Pár egyszerű lépés párbajtársa felé és átlósan csap rá. Se nagy erő, se nagy gyorsaság nincs benne, így ha esetleg el is találná a sötételfet, akkor sem érezne sok mindent. Ám lévén, hogy Norgennek még mindig nincs szándékában komolyabb csapást mérni ellenfelére, így bizonyára fél kézzel is hárítani tudja őt Erfalody.
Amennyiben viszont nem hagy neki időt feltápászkodni és/vagy támadni, abban az esetben minden bizonnyal ismét csak hátraesik majd egy újabb támadás miatt, tekintve, hogy az egyensúlya megszerzése előtt jóval könnyebb felborítani valakit, mint azután. *
- Úgy, ahogy. * Válaszol a kérdésre. Ez végül is igaz, hiszen nem tanult még sosem karddal vívni. Mindig is jobban szerette a pusztakezes küzdelmet, így eleinte még a fakard lenge súlya is szokatlan számára.
Persze annál mégis csak jobban tud bánni vele, mint ahogy az tűnik.
Bár nem a legjobb emberismerő, azt már most látja, hogy a sötételf kezében többször lehetett fegyver, mint az övében, így erőviszonyok terén valóban az ő szénája áll rosszabbul. Más kérdés, hogy a meglepetés ereje még erősítheti őt némileg, ha a sötételf túlságosan lebecsülné őt.
A támadásra van ugyan ideje felkészülni, hiszen nem lesből támad a sötétbőrű, de így is megrendül. Ellenfele lényegében lefegyverezi őt az első kardjával, míg a másodikkal gond nélkül eltalálja Norgent, aki ennek és a az ez után következő gáncsolásnak köszönhetően hátraesik és mivel fegyverét is kiejti kezéből, így aztán gond nélkül fejezheti be a kört a sötételf.
Bár a fakardok tompasága okán nagyobb sérülést nem szenvedhetett a szőkeség, azért vet egy röpke pillantást bal felkarjára, ahol a mélységi eltalálta. Egy lilás folt éktelenkedik ott. Ha a torkának szegezett kard eltávolodik tőle, akkor feláll, kezébe veszi kardját és egy lépést ismét hátralép. Bár a sötételfnek van ez idő alatt ideje ismét támadni, de amennyiben nem veszi még véresen komolyan a küzdelmet, abban az esetben Norgen támadhat ezúttal.
Pár egyszerű lépés párbajtársa felé és átlósan csap rá. Se nagy erő, se nagy gyorsaság nincs benne, így ha esetleg el is találná a sötételfet, akkor sem érezne sok mindent. Ám lévén, hogy Norgennek még mindig nincs szándékában komolyabb csapást mérni ellenfelére, így bizonyára fél kézzel is hárítani tudja őt Erfalody.
Amennyiben viszont nem hagy neki időt feltápászkodni és/vagy támadni, abban az esetben minden bizonnyal ismét csak hátraesik majd egy újabb támadás miatt, tekintve, hogy az egyensúlya megszerzése előtt jóval könnyebb felborítani valakit, mint azután. *
3938. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2016-01-22 21:16:51
Üzenet elküldve: 2016-01-22 21:16:51
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Kantin //
* A nőt nem találván a kantinban foglal helyet, valószínűnek tartja, hogy itt fog felbukkanni. Nem kis meglepetésére, ha rengeteget nem is, de egész szép őrtömeget pillant meg.
~ Illy leadva, fegyver itt, én itt, Zia nincs itt. ~
Fejben gyorsan helyreteszi, amit helyre kell, ott sem árt néha a rend.
Azután, hogy ő egy sarokban leroskadva várja a hadnagynő feltűnését, még érkeznek néhányan, olyanok, kiket már látott tegnap, olyanok, kiket még nem. Nem is ők a fontosak, hanem Zia, aki végül befut.
Mindenféle kertelés nélkül hümmög a nőnek, mikor saját nevét hallja. A nem éppen katonás oszolj!-t követő mondat rá nem vonatkozik, mert akármilyen hősiesség is, Illy nem maradhat egyedül. *
- Ki az a Caerva?
* Kérdi körbepillantva. Ha neki kell segítenie, akkor jobb, ha minél előbb megjegyzi magának.
Közben fel is tápászkodik, hogy ha meglelik egymást, közösen keressenek még három-három szerencsétlent. Ha nincs a másik ellenére a közös munka, persze. *
* A nőt nem találván a kantinban foglal helyet, valószínűnek tartja, hogy itt fog felbukkanni. Nem kis meglepetésére, ha rengeteget nem is, de egész szép őrtömeget pillant meg.
~ Illy leadva, fegyver itt, én itt, Zia nincs itt. ~
Fejben gyorsan helyreteszi, amit helyre kell, ott sem árt néha a rend.
Azután, hogy ő egy sarokban leroskadva várja a hadnagynő feltűnését, még érkeznek néhányan, olyanok, kiket már látott tegnap, olyanok, kiket még nem. Nem is ők a fontosak, hanem Zia, aki végül befut.
Mindenféle kertelés nélkül hümmög a nőnek, mikor saját nevét hallja. A nem éppen katonás oszolj!-t követő mondat rá nem vonatkozik, mert akármilyen hősiesség is, Illy nem maradhat egyedül. *
- Ki az a Caerva?
* Kérdi körbepillantva. Ha neki kell segítenie, akkor jobb, ha minél előbb megjegyzi magának.
Közben fel is tápászkodik, hogy ha meglelik egymást, közösen keressenek még három-három szerencsétlent. Ha nincs a másik ellenére a közös munka, persze. *
3937. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2016-01-22 20:13:44
Üzenet elküldve: 2016-01-22 20:13:44
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
//Helyszínelés: a jó, a rossz, és a halottak//
//Kezelő//
*Dolgozik csendesen, s közben hallgatja a nőt, válaszokra jelen pillanatban hiába is számít a szőke. A könyvek említésére pusztán csak gúnyosan mosolyodik el. A további szavakra pedig szép lassan, de biztosan terebélyesedik arcán a derültség.*
-Zia.
*Mormolja közbe nevét a "te" említésére. Természetesen hall minden szót, de nem most fogja Faet szóra méltatni, és a pofájába röhögni. Kedves kis elfoglaltságukat csupán egyetlen esemény szakítja félbe. A combon lőtt barna, és némi pánik felhangú sirámozás.*
-A zárkába kísérd. Aztán várlak az étkezőben.
*Biccent oda Aonnak türelmesen, már a seb fedésén ügyködve. Jó fiú, engedelmesen távozik is, remélhetőleg immár a megfelelő irányba. Zia pedig kimosakodva indul a Kantinban, maga mellé intve Faet, és egy őrt. A másik marad őrizni a szendergőt.*
-Eleve kérdés nélkül, felszerelés nélkül, anélkül, hogy megbeszélnéd a kezelés árát minek neki feszülni?
*Reagál immár mindarra, amit a szőke érvként felhozott választ nem is igen várva.*
-Lényegtelen! Zavartad a munkámat, zavartad a Városőrség munkáját! Úgy döntök ez vétség, négy nap elzárás, és kétszáz arany pénzbírság.
*Közli be kedves mosollyal kísérve, mintha csak arról diskurálna cukorral, vagy tejjel kéri-e a másik a teát.*
-Vagy akár csatlakozhatsz is, és bizonyíthatod, hogy nem csak könyvszagú szavakra futja.
*Löki be lendületesen a Kantin ajtaját, és széles vigyorral tekint körbe az egybegyűlteken.*
//Kantin//
*Nem zsúfolt igazán a terem, nem is lehet, hisz a Karavánpihenőbe, és a Kikötőbe kiküldött egységeket pótolni pár nap kevés volt. Az asztalok körül így is ülnek szépen sorban jó páran, várva Ziára.*
-Üdv!
*Köszönti hangosan, de teljesen hétköznapi módon beosztottjait, majd biccent oda annak a pelyhes állú legénykének ki iratai alatt roskad.*
-Nem rabolom sokáig az időtöket. Kérdéseknek helye meg amúgy sincs.
*Nem fog szónokolni, nem szereti amúgy sem a hangzatos nagy szavakat, cirkalmas körmondatokat. Annak vége a Hadnagyváltással.*
-A feladataink. Egy újabb egység elindítása az élőholtak ellen, utánpótlások összeállítása, útra bocsátása, felkészülni az esetlegesen városunkba özönlő menekültek fogadására, ellátására, a biztonság fenntartására. Harcosok, gyógyítók, mesteremberek, alkimisták, mágusok toborzása.
*Tekint körbe egy pillanatra, majd folytatja hangosabban.*
-Vérmes Pietti! Szállásmester. *Rendeli maga elé a nőt.* A te feladatod lesz az eddigiek mellett a csapataink számára összekészíteni az élelmet, fejadagokban kiporciózva. Töltsd fel a készleteket. Minél több, és minél erősebb szeszeket akarok a birtokunkban tudni, e tekintetben a Kósza Pinty alkalmazottai, és Fae *Biccent fejével a mellette álló szöszkére.* Segítségedre lesz.
*Nyújtja át a szépen feltekert papírost, mely tartalmazza a kinevezést, és a feladatok részletes leírását.*
-Heron Wedrath! Őrmester. Három közkatonát választasz a kezed alá. A gazdagnegyed, a templom, és környékének felügyelete a tiéd további parancsig, vagy ha úgy nem döntesz hadba vonulsz az élőholtak ellen.
*Erősíti meg Morcoskát eddig rangján, átnyújtva számára is a megfelelő iratot.*
-Aoneer Hraefg Glimriorathan! Őrmester. Három katona, Szegénynegyed, piactér.
*Annyiban változik az egész eddigi procedúra, hogy Aoneer Hraefg Glimriorathan a kinevezése mellé kap egy vaskos erszénykét 1260 arannyal.
*
-És toborzás.
-Caerva Erenostyl! Őrmester. Három katona, Főtér, Pegazus, és környéke, különös tekintettel az újonnan érkezőkre, számíthatunk nyugodt szívvel nem csak békés menekültekre.
*Feleslegesnek tartja részletezni, mindenki értheti jól; új érkezők, új bűnözök, új éhezők, új betegek.*
-Lim Garthúnor! Őrmester. Három katona, Caervának segítesz be.
-Gwanfal Kerikin! Őrmester. Heron váltása leszel.
-Dennon Lerold! Őrmester. Tiéd a város pereme, a Tisztás, az erdő. Te, és az embereid, ti lesztek a védőfalunk. És figyeltek a bevándorlókra is.
*A papírosok ezzel elfogytak ugyan, az utasítások azonban közel sem.*
-Faecia Qerawyn, új társunk.
*Mosolyog biztatóan a nőre.*
-Gyógyító, és így a kötszerek, gyógyfőzetek felelőse lesz. Továbbá erősen ügyködik azon, hogy minél több ápolót toborozzon. Mindezekben a Kispotály személyzete fogja segíteni.
*Részéről ennyi, biccent is rá, majd még távozása előtt megtoldja egy fél mondattal.*
-Aki hajlandó vérét ontani a harcokban, és elkísérni az utánpótlást az holnap nálam jelentkezhet. Pá pofikáim.
*Azzal karol bele legújabb barátnőjébe, hogy egy kis magáncsevelyre invitálja irodájába, némi tömény társaságában.*
//Kezelő//
*Dolgozik csendesen, s közben hallgatja a nőt, válaszokra jelen pillanatban hiába is számít a szőke. A könyvek említésére pusztán csak gúnyosan mosolyodik el. A további szavakra pedig szép lassan, de biztosan terebélyesedik arcán a derültség.*
-Zia.
*Mormolja közbe nevét a "te" említésére. Természetesen hall minden szót, de nem most fogja Faet szóra méltatni, és a pofájába röhögni. Kedves kis elfoglaltságukat csupán egyetlen esemény szakítja félbe. A combon lőtt barna, és némi pánik felhangú sirámozás.*
-A zárkába kísérd. Aztán várlak az étkezőben.
*Biccent oda Aonnak türelmesen, már a seb fedésén ügyködve. Jó fiú, engedelmesen távozik is, remélhetőleg immár a megfelelő irányba. Zia pedig kimosakodva indul a Kantinban, maga mellé intve Faet, és egy őrt. A másik marad őrizni a szendergőt.*
-Eleve kérdés nélkül, felszerelés nélkül, anélkül, hogy megbeszélnéd a kezelés árát minek neki feszülni?
*Reagál immár mindarra, amit a szőke érvként felhozott választ nem is igen várva.*
-Lényegtelen! Zavartad a munkámat, zavartad a Városőrség munkáját! Úgy döntök ez vétség, négy nap elzárás, és kétszáz arany pénzbírság.
*Közli be kedves mosollyal kísérve, mintha csak arról diskurálna cukorral, vagy tejjel kéri-e a másik a teát.*
-Vagy akár csatlakozhatsz is, és bizonyíthatod, hogy nem csak könyvszagú szavakra futja.
*Löki be lendületesen a Kantin ajtaját, és széles vigyorral tekint körbe az egybegyűlteken.*
//Kantin//
*Nem zsúfolt igazán a terem, nem is lehet, hisz a Karavánpihenőbe, és a Kikötőbe kiküldött egységeket pótolni pár nap kevés volt. Az asztalok körül így is ülnek szépen sorban jó páran, várva Ziára.*
-Üdv!
*Köszönti hangosan, de teljesen hétköznapi módon beosztottjait, majd biccent oda annak a pelyhes állú legénykének ki iratai alatt roskad.*
-Nem rabolom sokáig az időtöket. Kérdéseknek helye meg amúgy sincs.
*Nem fog szónokolni, nem szereti amúgy sem a hangzatos nagy szavakat, cirkalmas körmondatokat. Annak vége a Hadnagyváltással.*
-A feladataink. Egy újabb egység elindítása az élőholtak ellen, utánpótlások összeállítása, útra bocsátása, felkészülni az esetlegesen városunkba özönlő menekültek fogadására, ellátására, a biztonság fenntartására. Harcosok, gyógyítók, mesteremberek, alkimisták, mágusok toborzása.
*Tekint körbe egy pillanatra, majd folytatja hangosabban.*
-Vérmes Pietti! Szállásmester. *Rendeli maga elé a nőt.* A te feladatod lesz az eddigiek mellett a csapataink számára összekészíteni az élelmet, fejadagokban kiporciózva. Töltsd fel a készleteket. Minél több, és minél erősebb szeszeket akarok a birtokunkban tudni, e tekintetben a Kósza Pinty alkalmazottai, és Fae *Biccent fejével a mellette álló szöszkére.* Segítségedre lesz.
*Nyújtja át a szépen feltekert papírost, mely tartalmazza a kinevezést, és a feladatok részletes leírását.*
-Heron Wedrath! Őrmester. Három közkatonát választasz a kezed alá. A gazdagnegyed, a templom, és környékének felügyelete a tiéd további parancsig, vagy ha úgy nem döntesz hadba vonulsz az élőholtak ellen.
*Erősíti meg Morcoskát eddig rangján, átnyújtva számára is a megfelelő iratot.*
-Aoneer Hraefg Glimriorathan! Őrmester. Három katona, Szegénynegyed, piactér.
*Annyiban változik az egész eddigi procedúra, hogy Aoneer Hraefg Glimriorathan a kinevezése mellé kap egy vaskos erszénykét 1260 arannyal.
*-És toborzás.
-Caerva Erenostyl! Őrmester. Három katona, Főtér, Pegazus, és környéke, különös tekintettel az újonnan érkezőkre, számíthatunk nyugodt szívvel nem csak békés menekültekre.
*Feleslegesnek tartja részletezni, mindenki értheti jól; új érkezők, új bűnözök, új éhezők, új betegek.*
-Lim Garthúnor! Őrmester. Három katona, Caervának segítesz be.
-Gwanfal Kerikin! Őrmester. Heron váltása leszel.
-Dennon Lerold! Őrmester. Tiéd a város pereme, a Tisztás, az erdő. Te, és az embereid, ti lesztek a védőfalunk. És figyeltek a bevándorlókra is.
*A papírosok ezzel elfogytak ugyan, az utasítások azonban közel sem.*
-Faecia Qerawyn, új társunk.
*Mosolyog biztatóan a nőre.*
-Gyógyító, és így a kötszerek, gyógyfőzetek felelőse lesz. Továbbá erősen ügyködik azon, hogy minél több ápolót toborozzon. Mindezekben a Kispotály személyzete fogja segíteni.
*Részéről ennyi, biccent is rá, majd még távozása előtt megtoldja egy fél mondattal.*
-Aki hajlandó vérét ontani a harcokban, és elkísérni az utánpótlást az holnap nálam jelentkezhet. Pá pofikáim.
*Azzal karol bele legújabb barátnőjébe, hogy egy kis magáncsevelyre invitálja irodájába, némi tömény társaságában.*
3936. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2016-01-22 17:41:01
Üzenet elküldve: 2016-01-22 17:41:01
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
//Norgen Arisad//
*Valóban, akinek kicsit is van szeme, annak nem nehéz őt megkülönböztetnie a felszíni rokonaitól. Ha pedig a szem nem lenne elég, akkor csak néhány mondatot kell vele váltani, és már érezhetőbb is a különbség, hiszen fiatal mélységinek olyan hideg természete tud lenni, akár csak azok a jeges szemek. Érdekes tény, hogy ő is kifejezetten az elkényeztetett nemesek sorait bővíti, pusztán csak a körülmények mások. Míg náluk a nemesebb réteg voltak a legerősebbek, itt azok a leg szánalomra méltóbb gyáva férgek. Teljességgel hasznavehetetlenek, mégis, némelyek magasabban hordják az orruk, mint Erfalody bármikor. Ahhoz pedig már tehetség kell.
A nőszemély gyorsabban észreveszi, mint ahogy azt sejtette, és látszólag neki is felkeltette a kíváncsiságát. A mélységi amint odaér hozzá és elkezd beszélni, élénken figyeli jégszín lélektükreivel a másik minden rezdülését. Nagyon kíváncsi, hogy most vajon érdemes volt-e hallgatnia a megérzéseire, vagy már megint zsákutcába terelték. Viszont amint a nő megszólal, inkább érzi úgy, hogy az utóbbi lehetőség lehet itt a helytálló. Zavartan figyeli, amit a szőkeség művel a lábával. Ezt a jelenetet valahogy egy kis kölyöknél könnyebben el tudná képzelni. Ráadásul, ha ennyire félénk, minden való a kezébe, csak fegyver nem, így okítani is felesleges lenne. A tündérkét is megrázta már emiatt, valahogy nincs kedve oktatót játszani olyanoknak, akik képtelenek lennének egy élet kioltására. Mégsem vált unottá, dühödté, elutasítóvá vagy valami hasonlóvá a pillantása, továbbra is értetlen homlokráncolással figyeli az előtte topogót, mint aki képtelen elhinni, amit lát.*
- Tudsz bánni a karddal? *Figyeli gyanakvóan, mielőtt még elfogadná a kihívást. Az egyszer biztos, hogy az előbbi zavart porrugdosás sikerrel összezavarta a nőstényt. A választól függetlenül azért úgy dönt, belemegy a játékba, és ezt egy hátrálással jelzi is. Bár, ha ismét egy szende válasz érkezik, egy sóhaj is kíséri azért az iménti beállást.
Az intésre, hogy ő kezdjen, ismét értetlenül figyeli a másikat. Nem tudja hová tenni, lebecsülni sem szándékozik, mindenesetre, ha nyavalygás és jajgatás lesz a vége, akkor nagyon dühös lesz.
Végül beáll, az izmok ugráshoz készen megfeszülnek, közben egy pillanatig sem szakítja el a tekintetét a másikétól, majd úgy nagyjából közepes sebességgel kilő. Néhány lépés alatt meg is teszi a távot, figyelve, hogy ha a másik elugrik, azonnal képes legyen követni. A fakardra céloz a sajátjával, fel szeretné mérni a másik erejét. Ő amúgy is előnnyel indul, nála dupla fegyver van, mivel kétkezes, így ahogy a két fegyver összecsattan, és a lány nem ugrik el, ő abban a pillanatban már pördül is, hogy a másikkal lesújtson, de közben a lába is mozdul, hogy a másikéit kirúgja alóla, és az hátravágódjon, majd a nyakához szorítva az egyik kardot, pontot tegyen ennek a körnek a végére. Szereti kibillenteni az ellenfeleit az egyensúlyukból, persze, ha a másik képes hárítani és el tud menekülni előle, akkor sem történik semmi, kíváncsian veszi szemügyre a reakcióit, magában mérlegelve, hogy mennyire veheti innentől komolyan a párbajt.
Ha tényleg kezdővel van dolga, fájdalmas felismerés lehet, hogy a mélységi kicsit sem szeret finomkodni, de az embernek ezzel számolnia kell, ha egy sötételfet hív ki párbajra.*
*Valóban, akinek kicsit is van szeme, annak nem nehéz őt megkülönböztetnie a felszíni rokonaitól. Ha pedig a szem nem lenne elég, akkor csak néhány mondatot kell vele váltani, és már érezhetőbb is a különbség, hiszen fiatal mélységinek olyan hideg természete tud lenni, akár csak azok a jeges szemek. Érdekes tény, hogy ő is kifejezetten az elkényeztetett nemesek sorait bővíti, pusztán csak a körülmények mások. Míg náluk a nemesebb réteg voltak a legerősebbek, itt azok a leg szánalomra méltóbb gyáva férgek. Teljességgel hasznavehetetlenek, mégis, némelyek magasabban hordják az orruk, mint Erfalody bármikor. Ahhoz pedig már tehetség kell.
A nőszemély gyorsabban észreveszi, mint ahogy azt sejtette, és látszólag neki is felkeltette a kíváncsiságát. A mélységi amint odaér hozzá és elkezd beszélni, élénken figyeli jégszín lélektükreivel a másik minden rezdülését. Nagyon kíváncsi, hogy most vajon érdemes volt-e hallgatnia a megérzéseire, vagy már megint zsákutcába terelték. Viszont amint a nő megszólal, inkább érzi úgy, hogy az utóbbi lehetőség lehet itt a helytálló. Zavartan figyeli, amit a szőkeség művel a lábával. Ezt a jelenetet valahogy egy kis kölyöknél könnyebben el tudná képzelni. Ráadásul, ha ennyire félénk, minden való a kezébe, csak fegyver nem, így okítani is felesleges lenne. A tündérkét is megrázta már emiatt, valahogy nincs kedve oktatót játszani olyanoknak, akik képtelenek lennének egy élet kioltására. Mégsem vált unottá, dühödté, elutasítóvá vagy valami hasonlóvá a pillantása, továbbra is értetlen homlokráncolással figyeli az előtte topogót, mint aki képtelen elhinni, amit lát.*
- Tudsz bánni a karddal? *Figyeli gyanakvóan, mielőtt még elfogadná a kihívást. Az egyszer biztos, hogy az előbbi zavart porrugdosás sikerrel összezavarta a nőstényt. A választól függetlenül azért úgy dönt, belemegy a játékba, és ezt egy hátrálással jelzi is. Bár, ha ismét egy szende válasz érkezik, egy sóhaj is kíséri azért az iménti beállást.
Az intésre, hogy ő kezdjen, ismét értetlenül figyeli a másikat. Nem tudja hová tenni, lebecsülni sem szándékozik, mindenesetre, ha nyavalygás és jajgatás lesz a vége, akkor nagyon dühös lesz.
Végül beáll, az izmok ugráshoz készen megfeszülnek, közben egy pillanatig sem szakítja el a tekintetét a másikétól, majd úgy nagyjából közepes sebességgel kilő. Néhány lépés alatt meg is teszi a távot, figyelve, hogy ha a másik elugrik, azonnal képes legyen követni. A fakardra céloz a sajátjával, fel szeretné mérni a másik erejét. Ő amúgy is előnnyel indul, nála dupla fegyver van, mivel kétkezes, így ahogy a két fegyver összecsattan, és a lány nem ugrik el, ő abban a pillanatban már pördül is, hogy a másikkal lesújtson, de közben a lába is mozdul, hogy a másikéit kirúgja alóla, és az hátravágódjon, majd a nyakához szorítva az egyik kardot, pontot tegyen ennek a körnek a végére. Szereti kibillenteni az ellenfeleit az egyensúlyukból, persze, ha a másik képes hárítani és el tud menekülni előle, akkor sem történik semmi, kíváncsian veszi szemügyre a reakcióit, magában mérlegelve, hogy mennyire veheti innentől komolyan a párbajt.
Ha tényleg kezdővel van dolga, fájdalmas felismerés lehet, hogy a mélységi kicsit sem szeret finomkodni, de az embernek ezzel számolnia kell, ha egy sötételfet hív ki párbajra.*
3935. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2016-01-22 16:41:31
Üzenet elküldve: 2016-01-22 16:41:31
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 93
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 93
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Erfalody A'theriona//
* Figyelemmel követi néhány felszíni ügyetlenkedését, vagy esetenként egészen tűrhető formában lezajló küzdelmét és már épp rávenné magát, hogy elinduljon az egyik magányosan ácsorgó emberféle felé, mikor maga mögül egy sokkal érdekfeszítőbb alakot lát kibontakozni. Mert bár akármennyire is a harcokra és ezúttal a magányos emberre koncentrál, a sötételf nem kerüli el figyelmét. Ennek legőbb oka talán, hogy amióta csak az eszét tudja, tudja, hogy a "felszíniektől" óvakodni kell. Persze e megnevezésbe bele lehetne kötni egy sötételf részéről, de Norgen szemében mindenki felszíni, aki ebből a világból származik. A másik ok, hogy mégis csak egy sötételffel van dolga, ami magában még nem lenne valami szokatlan, lévén Artheniorban bőven látni belőlük is, de ez az egyed legalább eltér azoktól a nemes sötételf hölgyektől, akik fajtájukat megszégenyítve égig érő palotákban lopják a napot. Bár Norgennek a sötételfekről sincs sok információja - hasonlóan a legtöbb dologhoz e világon -, de ezt a külöbséget már megállapította azért a gazdagnegyedben lakó és a most feltűnő sötételfek között. Legalábbis ezt szűri le első látásra, de mivel még csak nemesekről sem tud sok mindent, ezért nem ítélkezhetne mások felett csak úgy. Ha nem lenne Norgen. Így már első látásra valamivel kellemesebb érzés ragadja el, mint mondjuk a többi edzőt figyelve.
Az első megszólalása viszont már nem jön be annyira. Ám tudva, hogy ő csak egy aranyos szőkés hajú lányka, aki ráadásul a gyakorlópálya közepén áll, inkább csak zavartan elmosolyodik és szintén zavartan szavakat formál ajkaival. *
- Ó, pedig én már... Na mindegy is. Szóval... * Rugdossa maga alatt a port, egészen hihetően eljátszott zavarában. * Te párbajoznál ellenem? * Néz kérdőn a sötétbőrű lányra, aki látszólag nagyjából egyidős lehet vele és színeiket leszámítva egészen sok mindenben hasonlítanak, még ha Norgennek nincsenek is akkora domborulatai.
Amennyiben a sötételf beleegyezik, úgy pár lépést hátrál és átlósan maga elé emeli a nála lévő fakardot. A másik (nem használt) kezével int, jelezve, hogy támadjon a másik előbb. Ez remek lehetőség lehet az erőviszonyok felmérésére. Persze egy idő után Norgennek is be kell mutatni, hogy mit tud. *
* Figyelemmel követi néhány felszíni ügyetlenkedését, vagy esetenként egészen tűrhető formában lezajló küzdelmét és már épp rávenné magát, hogy elinduljon az egyik magányosan ácsorgó emberféle felé, mikor maga mögül egy sokkal érdekfeszítőbb alakot lát kibontakozni. Mert bár akármennyire is a harcokra és ezúttal a magányos emberre koncentrál, a sötételf nem kerüli el figyelmét. Ennek legőbb oka talán, hogy amióta csak az eszét tudja, tudja, hogy a "felszíniektől" óvakodni kell. Persze e megnevezésbe bele lehetne kötni egy sötételf részéről, de Norgen szemében mindenki felszíni, aki ebből a világból származik. A másik ok, hogy mégis csak egy sötételffel van dolga, ami magában még nem lenne valami szokatlan, lévén Artheniorban bőven látni belőlük is, de ez az egyed legalább eltér azoktól a nemes sötételf hölgyektől, akik fajtájukat megszégenyítve égig érő palotákban lopják a napot. Bár Norgennek a sötételfekről sincs sok információja - hasonlóan a legtöbb dologhoz e világon -, de ezt a külöbséget már megállapította azért a gazdagnegyedben lakó és a most feltűnő sötételfek között. Legalábbis ezt szűri le első látásra, de mivel még csak nemesekről sem tud sok mindent, ezért nem ítélkezhetne mások felett csak úgy. Ha nem lenne Norgen. Így már első látásra valamivel kellemesebb érzés ragadja el, mint mondjuk a többi edzőt figyelve.
Az első megszólalása viszont már nem jön be annyira. Ám tudva, hogy ő csak egy aranyos szőkés hajú lányka, aki ráadásul a gyakorlópálya közepén áll, inkább csak zavartan elmosolyodik és szintén zavartan szavakat formál ajkaival. *
- Ó, pedig én már... Na mindegy is. Szóval... * Rugdossa maga alatt a port, egészen hihetően eljátszott zavarában. * Te párbajoznál ellenem? * Néz kérdőn a sötétbőrű lányra, aki látszólag nagyjából egyidős lehet vele és színeiket leszámítva egészen sok mindenben hasonlítanak, még ha Norgennek nincsenek is akkora domborulatai.
Amennyiben a sötételf beleegyezik, úgy pár lépést hátrál és átlósan maga elé emeli a nála lévő fakardot. A másik (nem használt) kezével int, jelezve, hogy támadjon a másik előbb. Ez remek lehetőség lehet az erőviszonyok felmérésére. Persze egy idő után Norgennek is be kell mutatni, hogy mit tud. *
3934. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2016-01-22 11:55:33
Üzenet elküldve: 2016-01-22 11:55:33
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Ametiszt házőrség//
*Jaj! Még ez a hanyag tartás is pont olyan, ahogy már annyiszor látta. És természetesen fivére tovább játssza a játékot. Persze, szíve szerint jól bokán is rúgná, amiért mindjárt a másik fickó nyakába varrná, mint annak kedvesét. Felfújja kicsit az arcán, majd a levegőt kifújja, s újra nagy levegőt vesz.*
-A nevem Gisellisandra il Caalgen.
*Nyomja meg nevét határozottan, miközben kezét csókra nyújtja Kriag felé. A bemutatkozás különben is a barbár harcosnak szól, mert hát Syresh ismeri, még ha el is játssza ennek ellenkezőjét.*
-Wegtoreni nemeshölgy vagyok, ennek a lehetetlen alaknak a testvérhúga. Bár fel nem foghatom, miért játssza el minden egyes alkalommal ezt. Enélkül is bemutathatna a barátainak. Igaz, Syresh?
*Az utolsó mondat természetesen imádott fivérének szól, melyhez társít egy nyelvöltést is. Ha sejtené, hogy címzettje nem az, akinek hiszi, bizonyára nem tenne ilyen nemeshölgyhöz kevésbé illő cselekedetet.*
-A fivérem meg, Syresh il Caalgen, akármiféle névvel vezette is félre Önt.
*Megint csak Kriagnak intézi szavait, s ha a barbár korábban közelebb lépett, hogy elfogadja a kézcsókra nyújtott kezet, akkor most, hogy elengedi, Giselli úgy fordul, teljesen véletlenül persze, hogy kilökhesse a kardot, mely Norkét támasztja meg. Ha Kriag esetleg másként reagál a feléje nyújtott kézre, akkor is igyekszik úgy mozdulni, hogy ez a kis "bosszú" mindenképpen megessen.*
*Jaj! Még ez a hanyag tartás is pont olyan, ahogy már annyiszor látta. És természetesen fivére tovább játssza a játékot. Persze, szíve szerint jól bokán is rúgná, amiért mindjárt a másik fickó nyakába varrná, mint annak kedvesét. Felfújja kicsit az arcán, majd a levegőt kifújja, s újra nagy levegőt vesz.*
-A nevem Gisellisandra il Caalgen.
*Nyomja meg nevét határozottan, miközben kezét csókra nyújtja Kriag felé. A bemutatkozás különben is a barbár harcosnak szól, mert hát Syresh ismeri, még ha el is játssza ennek ellenkezőjét.*
-Wegtoreni nemeshölgy vagyok, ennek a lehetetlen alaknak a testvérhúga. Bár fel nem foghatom, miért játssza el minden egyes alkalommal ezt. Enélkül is bemutathatna a barátainak. Igaz, Syresh?
*Az utolsó mondat természetesen imádott fivérének szól, melyhez társít egy nyelvöltést is. Ha sejtené, hogy címzettje nem az, akinek hiszi, bizonyára nem tenne ilyen nemeshölgyhöz kevésbé illő cselekedetet.*
-A fivérem meg, Syresh il Caalgen, akármiféle névvel vezette is félre Önt.
*Megint csak Kriagnak intézi szavait, s ha a barbár korábban közelebb lépett, hogy elfogadja a kézcsókra nyújtott kezet, akkor most, hogy elengedi, Giselli úgy fordul, teljesen véletlenül persze, hogy kilökhesse a kardot, mely Norkét támasztja meg. Ha Kriag esetleg másként reagál a feléje nyújtott kézre, akkor is igyekszik úgy mozdulni, hogy ez a kis "bosszú" mindenképpen megessen.*
3933. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2016-01-22 09:57:22
Üzenet elküldve: 2016-01-22 09:57:22
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 254
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 254
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
//Ametiszt házőrség//
*Az a szerencséje, hogy Kriagnak is jók a reflexei, meg hiába barbár, attól függetlenül úriember. Ugyan ezt az utolsó találatot sikerül bevinnie, hála a gyorsaságának, de lehet, hogy Kriag visszatámadása is eredményes lett volna, ha kivitelezi, ámde ő megáll.
Zenolita is észreveszi, hogy az ismeretlen lány megakasztja a gyakorlásukat és a szemeit forgatja, majd helytelenítően Norkére bámul.
Norke megvonja a vállát, és egy kis bocsánatkérdő fintorral fordul a szöszike felé.
Kriag is közelebb jön, és a kardjára támaszkodik.
Norke előbb Zen felé fordul.*
– Ne rám nézz így, parancsnok *fordul Zenhez*, nem én tehetek róla.
*De aztán a kimenő hírére elmosolyodik, és bólint, felfogta, sötétedés előtt a Barakk előtt. Még a távozó Zen után pillant, hiszen van rajta mit nézni hátulról is, majd ugyanúgy megtámasztja a kardját, ahogy Kriag, először az ismeretlen lányt méri végig, immár másodszor, majd újra a bajtársára pillant.*
– Én sem ismerem. De valami azt súgja, hogy ez nem sokáig marad így. Pedig azt hittem, a te kedvesed, hogy összejöttél itt vele a városban *ugratja Kriagot barátságosan.
Különben is a lány meglehetősen csinos portéka, Kriag se tagadhatja, szóval a feltételezés nem sértő.*
– Igen, valóban jó kör volt *bólint.* Mindenképp megismételjük.
*A lány láthatóan nem gondolja meg magát attól, hogy ők férfiasan diskurálnak az orra előtt, mert bizony szóáradatot zúdít rá. Egyszerre próbál rá figyelni és arra is amit Al mond, bár a másodikhoz fülelnie kell.*
~Vajon melyik a bolondabb? Al eddig normálisnak tűnt, de ez a murgalócos duma tömör hülyeség. Erről beszélni kell majd Kriaggal és Zenolitával is. Fura. A lány meg? ~
– Kezdjük azzal a kérdéssel, amire tudok válaszolni, hölgyem! *felel nem minden szarkazmus nélkül.* A barátom Kriag Warko, jelenleg az Ametiszt-ház harcosa.
*Kriag felé fordul.*
– Nézd el nekem, a hölgyet nem tudom bemutatni, lévén fogalmam sincs kicsoda.
*Norke újra a gesztenyeszín hajúra és annak formás domborulataira függeszti a tekintetét.*
– Bár ez mondjuk sajnálatos, de tény *folytatja, és felfelé vándorol a pillantása a szürkés-zöldes szempárig*, de leghaloványabb fogalmam sincs róla, ki az a Syrash vagy Syresh vagy akárki.
*Az a szerencséje, hogy Kriagnak is jók a reflexei, meg hiába barbár, attól függetlenül úriember. Ugyan ezt az utolsó találatot sikerül bevinnie, hála a gyorsaságának, de lehet, hogy Kriag visszatámadása is eredményes lett volna, ha kivitelezi, ámde ő megáll.
Zenolita is észreveszi, hogy az ismeretlen lány megakasztja a gyakorlásukat és a szemeit forgatja, majd helytelenítően Norkére bámul.
Norke megvonja a vállát, és egy kis bocsánatkérdő fintorral fordul a szöszike felé.
Kriag is közelebb jön, és a kardjára támaszkodik.
Norke előbb Zen felé fordul.*
– Ne rám nézz így, parancsnok *fordul Zenhez*, nem én tehetek róla.
*De aztán a kimenő hírére elmosolyodik, és bólint, felfogta, sötétedés előtt a Barakk előtt. Még a távozó Zen után pillant, hiszen van rajta mit nézni hátulról is, majd ugyanúgy megtámasztja a kardját, ahogy Kriag, először az ismeretlen lányt méri végig, immár másodszor, majd újra a bajtársára pillant.*
– Én sem ismerem. De valami azt súgja, hogy ez nem sokáig marad így. Pedig azt hittem, a te kedvesed, hogy összejöttél itt vele a városban *ugratja Kriagot barátságosan.
Különben is a lány meglehetősen csinos portéka, Kriag se tagadhatja, szóval a feltételezés nem sértő.*
– Igen, valóban jó kör volt *bólint.* Mindenképp megismételjük.
*A lány láthatóan nem gondolja meg magát attól, hogy ők férfiasan diskurálnak az orra előtt, mert bizony szóáradatot zúdít rá. Egyszerre próbál rá figyelni és arra is amit Al mond, bár a másodikhoz fülelnie kell.*
~Vajon melyik a bolondabb? Al eddig normálisnak tűnt, de ez a murgalócos duma tömör hülyeség. Erről beszélni kell majd Kriaggal és Zenolitával is. Fura. A lány meg? ~
– Kezdjük azzal a kérdéssel, amire tudok válaszolni, hölgyem! *felel nem minden szarkazmus nélkül.* A barátom Kriag Warko, jelenleg az Ametiszt-ház harcosa.
*Kriag felé fordul.*
– Nézd el nekem, a hölgyet nem tudom bemutatni, lévén fogalmam sincs kicsoda.
*Norke újra a gesztenyeszín hajúra és annak formás domborulataira függeszti a tekintetét.*
– Bár ez mondjuk sajnálatos, de tény *folytatja, és felfelé vándorol a pillantása a szürkés-zöldes szempárig*, de leghaloványabb fogalmam sincs róla, ki az a Syrash vagy Syresh vagy akárki.
3932. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2016-01-21 22:47:44
Üzenet elküldve: 2016-01-21 22:47:44
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
//Norgen Arisad//
*Második alkalom, második a háta közepére sem kívánt emberférfi. Előbb a Vörös, most meg ez. A fiatal mélységi levonhatja tanulságként, hogy vörös hajú hímektől kilométeres távolságot kell tartania ezek után majd a jövőben.
A választól egyáltalán nincs elragadtatva, épp ellenkezőleg. Már az ujjai is kezdenek zsibbadni, ahogy a -szerencsére már- gyakorlókardokat szorítja. Ezzel, és gyors lépteivel kényszeríti magát, hogy ne forduljon vissza, és sújtson le tiszta erővel arra a förtelmes tollas kalapra. Az meg, hogy az utolsó mondatot, vagy jobban fogalmazva megjegyzést meg már nem is hallja, csak plusz szerencse a számára, vagy talán inkább a férfi számára.
Ahogy kiér a gyakorlótérre, egy pillanatra megtorpan, engedve magának egy megkönnyebbült nagy sóhajtást. Fárasztó, és nem is igazán érti. Az emberférfiak vagy émelyítően nyálasak, vagy idegtépően szemtelenek. Nem is tudja felfogni, hogy mit esznek rajtuk az itteni nők. Talán Assától kellett volna megkérdeznie, amikor még alkalma volt rá, csak akkor sose került az ilyesmi nagyon szóba. Vagy szándékosan nem akart vele foglalkozni. Talán nem is akarja megérteni, ki tudja?
A fény még mindig zavarja a bőrét, de most az időre való tekintettel csak az arca, és a kézfejei vannak közvetlenül kitéve neki. A szeme többet javult az elmúlt hónapok alatt, mióta a felszínre jött. Bár még mindig eléggé fáj neki, már képes egy ideig ellenni a világosban hunyorgás, és mindennemű más probléma nélkül. Ettől függetlenül még mindig gyűlöl napközben mozogni, ez a mai alkalom is egy, az egyre gyakoribbá vált kivételek sorából.
Végül a maga szokásos érzelemmentes tekintetével néz körbe a gyakorlótéren, felmérve, hogy hányan is vannak kint, és persze nem utolsó sorban, hogy pontosan mit csinálnak. Edzenek, az egyértelmű, na de hogy? Tekintete végül megakad egy, tőle nem is oly messze lévő alakon. Úgy tűnik, nem igazán tudja még, hogy mit is kezdjen itt magával, vagy az is lehet, hogy gyakorlótárs után nézelődik, nem lehet tudni biztosra. Normál esetben már annyiban is hagyná, valószínűleg jó néhány árnyalattal kellene annak a nőnek a bőrszínének mélyebbnek lennie ahhoz, hogy Erfalodyt érdekelje a társasága, mégis valamiért úgy érzi, szórakoztató lehet. Nem csoda, a veszélyhez, ármányokhoz és örök éjszakához szokott nőstényt úgy vonzza a sötétség, mint rókát a tyúkól, még úgy is, hogy nincs is tudatában annak, hogy kihez, miféle teremtményhez is közelít éppen.
Végig figyeli, hogy a másik mikor veszi őt észre. Hallani biztos nem hallja meg, de meg se próbál úgy közelíteni, hogy az esetleg ne vehesse őt észre a szeme sarkából. Ha annyira elkalandozott, vagy másfelé figyel, akkor ahogy a közelébe ér, finoman megkoccintja a másik gyakorlófegyverét a sajátjával.*
- Ha gyakorlópartnert keresel, akkor rossz taktikát választottál. *Ahhoz oda kellene mennie valakihez, hogy eredményt érhessen el vele. Persze így is megoldható, mint azt a mostani példa is mutatja, viszont sokkal időigényesebb. Neki még egyszer sem volt különösebb igénye arra, hogy gyakorlópartnert keressen, de csak azért, mert világéletében valódi fegyverekhez volt szokva, és ezeket a favackokat még mindig teljesen nevetségesnek találja.*
*Második alkalom, második a háta közepére sem kívánt emberférfi. Előbb a Vörös, most meg ez. A fiatal mélységi levonhatja tanulságként, hogy vörös hajú hímektől kilométeres távolságot kell tartania ezek után majd a jövőben.
A választól egyáltalán nincs elragadtatva, épp ellenkezőleg. Már az ujjai is kezdenek zsibbadni, ahogy a -szerencsére már- gyakorlókardokat szorítja. Ezzel, és gyors lépteivel kényszeríti magát, hogy ne forduljon vissza, és sújtson le tiszta erővel arra a förtelmes tollas kalapra. Az meg, hogy az utolsó mondatot, vagy jobban fogalmazva megjegyzést meg már nem is hallja, csak plusz szerencse a számára, vagy talán inkább a férfi számára.
Ahogy kiér a gyakorlótérre, egy pillanatra megtorpan, engedve magának egy megkönnyebbült nagy sóhajtást. Fárasztó, és nem is igazán érti. Az emberférfiak vagy émelyítően nyálasak, vagy idegtépően szemtelenek. Nem is tudja felfogni, hogy mit esznek rajtuk az itteni nők. Talán Assától kellett volna megkérdeznie, amikor még alkalma volt rá, csak akkor sose került az ilyesmi nagyon szóba. Vagy szándékosan nem akart vele foglalkozni. Talán nem is akarja megérteni, ki tudja?
A fény még mindig zavarja a bőrét, de most az időre való tekintettel csak az arca, és a kézfejei vannak közvetlenül kitéve neki. A szeme többet javult az elmúlt hónapok alatt, mióta a felszínre jött. Bár még mindig eléggé fáj neki, már képes egy ideig ellenni a világosban hunyorgás, és mindennemű más probléma nélkül. Ettől függetlenül még mindig gyűlöl napközben mozogni, ez a mai alkalom is egy, az egyre gyakoribbá vált kivételek sorából.
Végül a maga szokásos érzelemmentes tekintetével néz körbe a gyakorlótéren, felmérve, hogy hányan is vannak kint, és persze nem utolsó sorban, hogy pontosan mit csinálnak. Edzenek, az egyértelmű, na de hogy? Tekintete végül megakad egy, tőle nem is oly messze lévő alakon. Úgy tűnik, nem igazán tudja még, hogy mit is kezdjen itt magával, vagy az is lehet, hogy gyakorlótárs után nézelődik, nem lehet tudni biztosra. Normál esetben már annyiban is hagyná, valószínűleg jó néhány árnyalattal kellene annak a nőnek a bőrszínének mélyebbnek lennie ahhoz, hogy Erfalodyt érdekelje a társasága, mégis valamiért úgy érzi, szórakoztató lehet. Nem csoda, a veszélyhez, ármányokhoz és örök éjszakához szokott nőstényt úgy vonzza a sötétség, mint rókát a tyúkól, még úgy is, hogy nincs is tudatában annak, hogy kihez, miféle teremtményhez is közelít éppen.
Végig figyeli, hogy a másik mikor veszi őt észre. Hallani biztos nem hallja meg, de meg se próbál úgy közelíteni, hogy az esetleg ne vehesse őt észre a szeme sarkából. Ha annyira elkalandozott, vagy másfelé figyel, akkor ahogy a közelébe ér, finoman megkoccintja a másik gyakorlófegyverét a sajátjával.*
- Ha gyakorlópartnert keresel, akkor rossz taktikát választottál. *Ahhoz oda kellene mennie valakihez, hogy eredményt érhessen el vele. Persze így is megoldható, mint azt a mostani példa is mutatja, viszont sokkal időigényesebb. Neki még egyszer sem volt különösebb igénye arra, hogy gyakorlópartnert keressen, de csak azért, mert világéletében valódi fegyverekhez volt szokva, és ezeket a favackokat még mindig teljesen nevetségesnek találja.*
3931. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2016-01-21 20:50:53
Üzenet elküldve: 2016-01-21 20:50:53
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 359
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 359
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Ametiszt házőrség - Kitérő//
*Így, hogy Gigi feltűnt a színen, még csak ürügyet sem igazán kell találnia, hogy eljusson a Vöröske házához a Szegénynegyedbe és ott hagyja azt, amit hozott neki. A korábban megbeszélt módon zajlik most is az információváltás, kicseréli a leveleket és már megy is. Pár pillanat csupán az egész, feltűnésmentes, ahogyan mindig is volt.*
- A nemes hölgyről lapul némi információ a zsebemben *lapogatja meg zsebét, ahol a levelet sejteti.* de ez szigorúan bizalmasan kezelendő, mély, lovagi titoktartás kell, hogy övezze. Az már bizonyos, hogy nagyon kevés személyben bízhatunk, egyre többen válnak a Murgalóc vezér csatlósává. *alig láthatóan megrázza a fejét, mert nem tetszik neki sem a kialakult helyzet.*
- A Szegénynegyedbe kell haladéktalanul mennünk. Van ott egy ház, melyet meg kell vizsgálnunk, murgalóc-tanyaként ismeri mindenki és nyomokat is találhatunk. *reméli, hogy a Lovaggal az oldalán indulhat el a Barakktól, kivel jóval nagyobb a győzelmi esélye mindenféle támadással szemben, mint magában. Ha minden igaz, akkor útjuk immáron egyenesen a legszegényebb negyed felé vezet.*
*Így, hogy Gigi feltűnt a színen, még csak ürügyet sem igazán kell találnia, hogy eljusson a Vöröske házához a Szegénynegyedbe és ott hagyja azt, amit hozott neki. A korábban megbeszélt módon zajlik most is az információváltás, kicseréli a leveleket és már megy is. Pár pillanat csupán az egész, feltűnésmentes, ahogyan mindig is volt.*
- A nemes hölgyről lapul némi információ a zsebemben *lapogatja meg zsebét, ahol a levelet sejteti.* de ez szigorúan bizalmasan kezelendő, mély, lovagi titoktartás kell, hogy övezze. Az már bizonyos, hogy nagyon kevés személyben bízhatunk, egyre többen válnak a Murgalóc vezér csatlósává. *alig láthatóan megrázza a fejét, mert nem tetszik neki sem a kialakult helyzet.*
- A Szegénynegyedbe kell haladéktalanul mennünk. Van ott egy ház, melyet meg kell vizsgálnunk, murgalóc-tanyaként ismeri mindenki és nyomokat is találhatunk. *reméli, hogy a Lovaggal az oldalán indulhat el a Barakktól, kivel jóval nagyobb a győzelmi esélye mindenféle támadással szemben, mint magában. Ha minden igaz, akkor útjuk immáron egyenesen a legszegényebb negyed felé vezet.*
3930. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2016-01-21 19:51:12
Üzenet elküldve: 2016-01-21 19:51:12
ÚJ
![>Aoneer Hraefg Glimriorathan [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10718_1474303661_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Helyszínelés: a jó, a rossz, és a halottak//
//Cellasor//
*Belépés előtt leadja a lány fegyvereit a raktárosfiúnak, tegye csak a szőke és a fekete hölgy holmijai mellé. Majd visszakaphatják ha egyszer a hadnagy elengedi őket addig viszont semmi szükségük egy újabb perpatvarra a zárkák között. Főleg a legutóbbi perpatvar után. Innen el is fordul tovább támogatva a lányt egy erősebb faajtó irányába, melynek jellegéből már lehet sejteni, hogy uticéljuk nem az orvosiba vezet. Ez nem az ő söntésének következménye világos parancsot kapott rá, hogy a harmadik lányt egy zárkába kísérje amit ő végre is fog hajtani. Legalábbis megpróbálja.*
-Itt is volnánk. *Nyitja ki az erős ajtót mely mögött sajnos újabb akadály található egy lefelé vezető lépcső formájában, amin nem lesz egyszerű lesegíteni egy sérültet. Egy pillanatra még feltartja a folyamatot amíg leakaszt egyet a kinti fáklyák közül és egy benti foglalatba illeszti ezzel valami kis világot csempészve a sötét és talán szerencsés módon kihalt folyosóra. A cellák közül jelenleg egynek sincsen lakója, de még a gyűjtőben sincsenek alkalmatlankodó részegek. Talán szerencsésnek is mondhatnák a helyzetet, ám ő jobban örülne, ha azt a kinti bandát is már idebent tudhatná.*
-Egyelőre itt kell várakoznia. *Mondja egy cellára mutatva. Nem túl kényelmes, nem túl tiszta, nem is túl meleg, de orvosi szempontból már bizonyította alkalmasságát. Az utolsó beteg akit itt kezeltek kis híján megölte a hadnagyot. Úgy kellett másodszor is agyonlőni.*
-Sajnos a helyzetével kapcsolatban nem mondhatok túl sokat. Az élőholt válság miatt hamarosan úszni fogunk a munkában, ezért igyekszünk minden mást minél hamarabb elintézni. A hadnagykisasszony általában gyorsan dolgozik. *Nagyjából ennyit tud mondani, minden másról fogalma sincs és mint altisztnek nem is lehet. Ha nincs több dolga akkor lezárja a cella ajtaját és elindul jelentést írni. Vagy lehet nem ártana még felnéznie a főnökéhez, hátha le kell még kísérnie valakit.*
//Cellasor//
*Belépés előtt leadja a lány fegyvereit a raktárosfiúnak, tegye csak a szőke és a fekete hölgy holmijai mellé. Majd visszakaphatják ha egyszer a hadnagy elengedi őket addig viszont semmi szükségük egy újabb perpatvarra a zárkák között. Főleg a legutóbbi perpatvar után. Innen el is fordul tovább támogatva a lányt egy erősebb faajtó irányába, melynek jellegéből már lehet sejteni, hogy uticéljuk nem az orvosiba vezet. Ez nem az ő söntésének következménye világos parancsot kapott rá, hogy a harmadik lányt egy zárkába kísérje amit ő végre is fog hajtani. Legalábbis megpróbálja.*
-Itt is volnánk. *Nyitja ki az erős ajtót mely mögött sajnos újabb akadály található egy lefelé vezető lépcső formájában, amin nem lesz egyszerű lesegíteni egy sérültet. Egy pillanatra még feltartja a folyamatot amíg leakaszt egyet a kinti fáklyák közül és egy benti foglalatba illeszti ezzel valami kis világot csempészve a sötét és talán szerencsés módon kihalt folyosóra. A cellák közül jelenleg egynek sincsen lakója, de még a gyűjtőben sincsenek alkalmatlankodó részegek. Talán szerencsésnek is mondhatnák a helyzetet, ám ő jobban örülne, ha azt a kinti bandát is már idebent tudhatná.*
-Egyelőre itt kell várakoznia. *Mondja egy cellára mutatva. Nem túl kényelmes, nem túl tiszta, nem is túl meleg, de orvosi szempontból már bizonyította alkalmasságát. Az utolsó beteg akit itt kezeltek kis híján megölte a hadnagyot. Úgy kellett másodszor is agyonlőni.*
-Sajnos a helyzetével kapcsolatban nem mondhatok túl sokat. Az élőholt válság miatt hamarosan úszni fogunk a munkában, ezért igyekszünk minden mást minél hamarabb elintézni. A hadnagykisasszony általában gyorsan dolgozik. *Nagyjából ennyit tud mondani, minden másról fogalma sincs és mint altisztnek nem is lehet. Ha nincs több dolga akkor lezárja a cella ajtaját és elindul jelentést írni. Vagy lehet nem ártana még felnéznie a főnökéhez, hátha le kell még kísérnie valakit.*
3929. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2016-01-21 17:43:59
Üzenet elküldve: 2016-01-21 17:43:59
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Helyszínelés: a jó, a rossz, és a halottak//
//Kezelő//
*Pár perc séta és kínlódás után csak elérik a barakkot, amely mint egy erőd magasodik föléjük. Az őrök járnak kelnek, dolgukra mennek, társaikat váltják, vagy épp a váltásból jönnek vissza. Odabent beviszik a kezelőbe, ahol lerakják egy székre. Behajlítva a lába úgy érződik, mintha csak szét akarna szakadni, ezért gyorsan ki is nyújtja sebesült lábát. Csak ekkor pillant körbe, s látja meg oda bent egy betegágyon a hátba lőtt nőt, a felcsert és a szőkét.*
~Jaj ne!~ *Jajdul fel gondolatban az utóbbi látványára. Kissé értetlenül néz rájuk. Miért nincs bilincsben? Egyáltalán miért van idebent? Sejti, hogy nem az őrök és a felcser ismerőse, különben úgy zajlódott volna le a jelenet a szegénynegyedben, ahogy. Habár a lány segíteni akart neki, nem ismeri és tudja, mennyire ártana neki a nagy lelkesedésben. Lehet, hogy orvos, de az is lehet, hogy nem. Erre a "lehet, nem lehet" dologra pedig nem fogja alapozni az épségét. Ha a szőke még is elindulna felé, hogy segítsen, már csóválja is a fejét és kezét felemelve mutat neki állj!-t*
- Neeem nem... Hozzám se érj! *mondja határozottan. Ha a szőke nem közeledik hozzá sokat mondóan, akkor csak csendben várja, hogy a felcser őt is ellássa.*
//Kezelő//
*Pár perc séta és kínlódás után csak elérik a barakkot, amely mint egy erőd magasodik föléjük. Az őrök járnak kelnek, dolgukra mennek, társaikat váltják, vagy épp a váltásból jönnek vissza. Odabent beviszik a kezelőbe, ahol lerakják egy székre. Behajlítva a lába úgy érződik, mintha csak szét akarna szakadni, ezért gyorsan ki is nyújtja sebesült lábát. Csak ekkor pillant körbe, s látja meg oda bent egy betegágyon a hátba lőtt nőt, a felcsert és a szőkét.*
~Jaj ne!~ *Jajdul fel gondolatban az utóbbi látványára. Kissé értetlenül néz rájuk. Miért nincs bilincsben? Egyáltalán miért van idebent? Sejti, hogy nem az őrök és a felcser ismerőse, különben úgy zajlódott volna le a jelenet a szegénynegyedben, ahogy. Habár a lány segíteni akart neki, nem ismeri és tudja, mennyire ártana neki a nagy lelkesedésben. Lehet, hogy orvos, de az is lehet, hogy nem. Erre a "lehet, nem lehet" dologra pedig nem fogja alapozni az épségét. Ha a szőke még is elindulna felé, hogy segítsen, már csóválja is a fejét és kezét felemelve mutat neki állj!-t*
- Neeem nem... Hozzám se érj! *mondja határozottan. Ha a szőke nem közeledik hozzá sokat mondóan, akkor csak csendben várja, hogy a felcser őt is ellássa.*
3928. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2016-01-21 16:28:46
Üzenet elküldve: 2016-01-21 16:28:46
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Ametiszt házőrség//
* Kriag igazából nem az a filozófikus alkat, amint azt sejteni is lehet. Csak egy harcos, aki a kard útját követi. Ezzel a gondolattal át is lépi az iménti témát, hogy megfeleljen a támadásnak. Megvan benne a lendület, ám ahhoz kevés, hogy meglephesse a fürgén mozgó Norkét, ahhoz meg túl nagy, hogy időben meg tudjon állni. *
- Uhhh!
* Szakad ki belőle, ahogy szinte elrohan partnere mellett, s ha ez még nem lenne elegendő, ellenfele sikeresen vág vissza. A fa penge a barbár hasának csapódik, kellemetlen erővel. Kriag épp azon van, hogy egy visszakezessel köszönje meg, amikor megjelenik egy nő, s ismét félbe kell hagyniuk a gyakorlást. *
- Nem ismerem.
* Mondja egyszerűen, s megint a kardon piheni ki magát, arra támaszkodva. *
- Ez jó volt.
* Jegyzi meg, majd tekintetét az ismeretlen nő arcára veti. Szemeiből kíváncsiság tükröződik, no meg némi értetlenség. *
* Kriag igazából nem az a filozófikus alkat, amint azt sejteni is lehet. Csak egy harcos, aki a kard útját követi. Ezzel a gondolattal át is lépi az iménti témát, hogy megfeleljen a támadásnak. Megvan benne a lendület, ám ahhoz kevés, hogy meglephesse a fürgén mozgó Norkét, ahhoz meg túl nagy, hogy időben meg tudjon állni. *
- Uhhh!
* Szakad ki belőle, ahogy szinte elrohan partnere mellett, s ha ez még nem lenne elegendő, ellenfele sikeresen vág vissza. A fa penge a barbár hasának csapódik, kellemetlen erővel. Kriag épp azon van, hogy egy visszakezessel köszönje meg, amikor megjelenik egy nő, s ismét félbe kell hagyniuk a gyakorlást. *
- Nem ismerem.
* Mondja egyszerűen, s megint a kardon piheni ki magát, arra támaszkodva. *
- Ez jó volt.
* Jegyzi meg, majd tekintetét az ismeretlen nő arcára veti. Szemeiből kíváncsiság tükröződik, no meg némi értetlenség. *
3927. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2016-01-21 12:29:41
Üzenet elküldve: 2016-01-21 12:29:41
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Ametiszt házőrség//
*Jelen pillanatban Gisellit nem érdekli túlságosan, hogy mennyire zavarja meg az edzést. Igazából nem is tudja, hogy valami csapatjátékba kotnyeleskedik bele. Tekintete a szőkés üstökre tapad, a mélyen ismerős vonásokra. Ám a visszakérdezés meglepi.
Na szép. Itt van kedvenc fivére, és úgy tesz, mintha nem is ismerné. Tekintete a vívópartner felé rebben, végig mustrálja a barbárt. Nem lel rajta kivetni valót, elvégre Syresh mindig fura alakokkal vette körül magát. Látott már ennél a fickónál rosszabbat is.
Elfintorodik, és már éppen zsigerből válaszolna, mikor egy szőke nő is közelebb lép. Nem kerüli el figyelmét a rosszalló tekintet, s amaz szavaiból jön rá, valamit megzavart. De hát akkor is! Mit keres is Syresh?
Hangosan és elégedetlenül szusszant egyet, majd tekintete a szőke nőről a szőke férfi felé fordul újra. Szemmel láthatóan bosszússá válik.*
-Nem kell mindig eljátszanod Syresh, hogy nem ismersz. Kezdem unni. Inkább mondd el, hogy kerültél ide és mikor? Apa küldeményével érkeztél? Akkor miért nem kerestél meg? És ki az új barátod?
*Bök tekintetével az ismeretlen barbár felé türelmetlenül. Nagyon nincs ínyére, hogy fivére megpróbálja hülyére venni. Türelmetlen és bosszús kézmozdulatot tesz.*
*Jelen pillanatban Gisellit nem érdekli túlságosan, hogy mennyire zavarja meg az edzést. Igazából nem is tudja, hogy valami csapatjátékba kotnyeleskedik bele. Tekintete a szőkés üstökre tapad, a mélyen ismerős vonásokra. Ám a visszakérdezés meglepi.
Na szép. Itt van kedvenc fivére, és úgy tesz, mintha nem is ismerné. Tekintete a vívópartner felé rebben, végig mustrálja a barbárt. Nem lel rajta kivetni valót, elvégre Syresh mindig fura alakokkal vette körül magát. Látott már ennél a fickónál rosszabbat is.
Elfintorodik, és már éppen zsigerből válaszolna, mikor egy szőke nő is közelebb lép. Nem kerüli el figyelmét a rosszalló tekintet, s amaz szavaiból jön rá, valamit megzavart. De hát akkor is! Mit keres is Syresh?
Hangosan és elégedetlenül szusszant egyet, majd tekintete a szőke nőről a szőke férfi felé fordul újra. Szemmel láthatóan bosszússá válik.*
-Nem kell mindig eljátszanod Syresh, hogy nem ismersz. Kezdem unni. Inkább mondd el, hogy kerültél ide és mikor? Apa küldeményével érkeztél? Akkor miért nem kerestél meg? És ki az új barátod?
*Bök tekintetével az ismeretlen barbár felé türelmetlenül. Nagyon nincs ínyére, hogy fivére megpróbálja hülyére venni. Türelmetlen és bosszús kézmozdulatot tesz.*
3926. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2016-01-21 09:39:30
Üzenet elküldve: 2016-01-21 09:39:30
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
*Már jól ismeri a helyet, nem egyszer járt itt. Leadja a fegyvereket, kiköti a lovat, s besétál a gyakorlótérre. Nem is a test mozgás az amiért jött, csak felmérni a harcosokat. Kezd nagyon elege lenni az emberekből, s nagyon reméli talál végre egy fegyverhordozót, vagy zsoldost. Már úgy van vele hogy mindegy is. Fél-elf, vagy elf lenne a legjobb, egy tisztességes törpe, vagy akár egy tündér. Igazán nem számít. Körbejárja a placcot, lábával időnként bele - bele rúg a finom homokba. Találnia kellene egy íjászt, aki egy személyben felcser is. Nem könnyű feladat, átkozottul nem könnyű.*
3925. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2016-01-20 22:37:08
Üzenet elküldve: 2016-01-20 22:37:08
ÚJ
![>Meira Alais [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10613_1468466075_fel_elf_no.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Helyszinelés: a jó, a rossz, és a halottak//
//Kezelő//
*Minden elcsendesedik, ahogy nyílik az ajtó; bár ebből Meira már nem érzékel semmit. Visszaaludt, és egyhamar nem is ébred. Viszont, hogy addig is legyen miről gondolkozni, nézzük, miről álmodik a lány.*
//Álom//
*Egy hatalmas tömegben találja magát hirtelen, ahol mindenki a nyakát nyújtogatva néz a középen ácsolt emelvény felé. Kíváncsiságból elindul arra, amerre az összegyűltek fordultak, majd amikor már eleget ment, elkezdi hallani, ahogy neveket sorolnak fel, akik sorban kilépnek a tömegből, majd tanúskodnak az emelvényre hurcolt vádlott ellen, aki csak ott térdepel összeroskadva, és valamit morog magában, amit senki más nem hall, csak ő. Ahogy lassan az emelvény elé ér, már tisztán hall mindent, amit mondanak a tér közepén emelkedő vesztőhelyről.*
-Sebatie Regas! Önt nyolc éves korában érte utól a vég ezen vádlott személyében, mert megpróbált segíteni neki, hogy túlélje az utcán. Nos, azt kell mondjam, elérte, amit szeretett volna, ugyanis sikerült életben maradnia még további húsz évet... kevesek örömére. Igaz, vagy nem?
-Igen, valóban. Ha jól tudom én voltam az első áldozata; és bár nem akartam, hogy így végződjön, valahol örülök annak, hogy sikerült túlélnie azon az iszonyú környéken. Én nem ítélem el. *Az imént előlépett kis koszos, szalmahajú fiúcska visszalép a tömegbe, majd a bíró folytatja.*
-Grehuro Alais! A vádlott vér szerinti apja, akivel hasonlóan bánt el végül az élet, mint az előzőleg kiszólitot Sebatievel. A vak bosszútól fűtött lány időt és energiát nem kímélve kutatta fel önt, hogy számonkérje magán a rengeteg szörnyűséget, amit meg kellett tapasztalnia, miután anyja betegségben elhunyt, és ön elhagyta. Tagadja, vagy nem, hogy mindez így történt?
-Nem tagadom, de nem szeretném, hogy emiatt még súlyosabb büntetést kapjon, mint amit eddig kiérdemelt. Valóban nem voltam mellette, ezért én nem érzem feljogosultnak magamat arra, hogy elítéljem őt, bíró úr. Van viszont valaki más, akinek sokkal több fájdalmat okozott, minden tettével azon munkálkodott, hogy őt eltegye láb alól.
-Kiről beszél, uram?
-Majd előlép ő magától is. *Miközben visszalép a tömegbe, az előlépő Meira felé mutat karjával.*
-Ő? Neki lenne a legkevesebb joga elítélni ezt a velejéig romlott alakot.
-Higgye csak el, bíró úr, hogy nekem ártott a világon a legtöbbet ez a "velejéig romlott alak". Engedje meg, hogy bizonyítsam!
-Rendben, de ha nem sikerül meggyőznie, megvesszőztetem magát!
-Köszönöm, a lehetőséget. *Szól Meira, miközben fellép ő is a vesztőhelyre. Lassan körbelépked a vádlott körűl, miközben sorolja annak gaztetteit.*
-Kitekerte Sebatie nyakát az én kezeimmel, majd kifosztotta és a kutyáknak adta a testét. Pedig szegény, kicsi Seb annyit tett, hogy mindig segített nekem, és hozott mindig friss kenyeret; beszélgettünk, néha még arról is, hogy mennyire gazdagok leszünk, ha felnövünk. Az első barátom volt, és ez a szemét megölte. Apámmal is hasonlóan bánt el. Amikor a halottnak hitt lányát örömmel látta viszont és még vendégül is látta szerény kis kunyhójában, ő sziven szúrta, majd szintén megetette egy kutyával. Az embert, akinek az életemet köszönhetem, örömmel ölte meg.
-Csak ennyit akart mondani? Mert ez esetben válasszon, hány botütést kér! *Szól közbe a bíró.*
-Nem. Most jön a lsgrosszabb. Bárkit, aki gyengébb volt nála, és alkalma volt rá, szenvedéllyel és kielégült érzéssel pusztított el, gyakran brutális módokon. Köztük engem is megpróbált a hazugságai életlen bicskáival megvágni, lenyesni sőt feldarabolni. Lehet, hogy önzőnek tűnök most, de a saját gonoszságommal és pusztítási vágyaimmal egy párviadalban akarok leszámolni!
*Az eddig halkan susmorgó tömeg, most síri csöndbe burkolózik, és lélegzetvisszafolytva várja a bíró ítéletét.*
-Legyen hát! Aki életben marad, az büntetlenül elmehet innen. A párbaj kezdődik... most!
//Kezelő//
*Érdekes, vagy nem az, majd eldől később. Most azonban Meira úrja a kezelőben ébred, még mindig holtfáradtan, de reményekkel teli. ~Meg fogom nyerni! Érzem, hogy meg tudom csinálni~*
//Kezelő//
*Minden elcsendesedik, ahogy nyílik az ajtó; bár ebből Meira már nem érzékel semmit. Visszaaludt, és egyhamar nem is ébred. Viszont, hogy addig is legyen miről gondolkozni, nézzük, miről álmodik a lány.*
//Álom//
*Egy hatalmas tömegben találja magát hirtelen, ahol mindenki a nyakát nyújtogatva néz a középen ácsolt emelvény felé. Kíváncsiságból elindul arra, amerre az összegyűltek fordultak, majd amikor már eleget ment, elkezdi hallani, ahogy neveket sorolnak fel, akik sorban kilépnek a tömegből, majd tanúskodnak az emelvényre hurcolt vádlott ellen, aki csak ott térdepel összeroskadva, és valamit morog magában, amit senki más nem hall, csak ő. Ahogy lassan az emelvény elé ér, már tisztán hall mindent, amit mondanak a tér közepén emelkedő vesztőhelyről.*
-Sebatie Regas! Önt nyolc éves korában érte utól a vég ezen vádlott személyében, mert megpróbált segíteni neki, hogy túlélje az utcán. Nos, azt kell mondjam, elérte, amit szeretett volna, ugyanis sikerült életben maradnia még további húsz évet... kevesek örömére. Igaz, vagy nem?
-Igen, valóban. Ha jól tudom én voltam az első áldozata; és bár nem akartam, hogy így végződjön, valahol örülök annak, hogy sikerült túlélnie azon az iszonyú környéken. Én nem ítélem el. *Az imént előlépett kis koszos, szalmahajú fiúcska visszalép a tömegbe, majd a bíró folytatja.*
-Grehuro Alais! A vádlott vér szerinti apja, akivel hasonlóan bánt el végül az élet, mint az előzőleg kiszólitot Sebatievel. A vak bosszútól fűtött lány időt és energiát nem kímélve kutatta fel önt, hogy számonkérje magán a rengeteg szörnyűséget, amit meg kellett tapasztalnia, miután anyja betegségben elhunyt, és ön elhagyta. Tagadja, vagy nem, hogy mindez így történt?
-Nem tagadom, de nem szeretném, hogy emiatt még súlyosabb büntetést kapjon, mint amit eddig kiérdemelt. Valóban nem voltam mellette, ezért én nem érzem feljogosultnak magamat arra, hogy elítéljem őt, bíró úr. Van viszont valaki más, akinek sokkal több fájdalmat okozott, minden tettével azon munkálkodott, hogy őt eltegye láb alól.
-Kiről beszél, uram?
-Majd előlép ő magától is. *Miközben visszalép a tömegbe, az előlépő Meira felé mutat karjával.*
-Ő? Neki lenne a legkevesebb joga elítélni ezt a velejéig romlott alakot.
-Higgye csak el, bíró úr, hogy nekem ártott a világon a legtöbbet ez a "velejéig romlott alak". Engedje meg, hogy bizonyítsam!
-Rendben, de ha nem sikerül meggyőznie, megvesszőztetem magát!
-Köszönöm, a lehetőséget. *Szól Meira, miközben fellép ő is a vesztőhelyre. Lassan körbelépked a vádlott körűl, miközben sorolja annak gaztetteit.*
-Kitekerte Sebatie nyakát az én kezeimmel, majd kifosztotta és a kutyáknak adta a testét. Pedig szegény, kicsi Seb annyit tett, hogy mindig segített nekem, és hozott mindig friss kenyeret; beszélgettünk, néha még arról is, hogy mennyire gazdagok leszünk, ha felnövünk. Az első barátom volt, és ez a szemét megölte. Apámmal is hasonlóan bánt el. Amikor a halottnak hitt lányát örömmel látta viszont és még vendégül is látta szerény kis kunyhójában, ő sziven szúrta, majd szintén megetette egy kutyával. Az embert, akinek az életemet köszönhetem, örömmel ölte meg.
-Csak ennyit akart mondani? Mert ez esetben válasszon, hány botütést kér! *Szól közbe a bíró.*
-Nem. Most jön a lsgrosszabb. Bárkit, aki gyengébb volt nála, és alkalma volt rá, szenvedéllyel és kielégült érzéssel pusztított el, gyakran brutális módokon. Köztük engem is megpróbált a hazugságai életlen bicskáival megvágni, lenyesni sőt feldarabolni. Lehet, hogy önzőnek tűnök most, de a saját gonoszságommal és pusztítási vágyaimmal egy párviadalban akarok leszámolni!
*Az eddig halkan susmorgó tömeg, most síri csöndbe burkolózik, és lélegzetvisszafolytva várja a bíró ítéletét.*
-Legyen hát! Aki életben marad, az büntetlenül elmehet innen. A párbaj kezdődik... most!
//Kezelő//
*Érdekes, vagy nem az, majd eldől később. Most azonban Meira úrja a kezelőben ébred, még mindig holtfáradtan, de reményekkel teli. ~Meg fogom nyerni! Érzem, hogy meg tudom csinálni~*
3924. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2016-01-20 22:31:38
Üzenet elküldve: 2016-01-20 22:31:38
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 93
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 93
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
* Ezúttal a gazdagnegyed felé indult el a piacról, ahonnan a barakkba téved. Ledobja éles kis fegyvereit a földre és visszaemlékszik arra, amikor Leilith-el küzdött itt. Akkor hagyta magát. Legalábbis most így állítja be ezt még magának is. Többre lett volna képes, de akkor jöttek volna a nyavalygó emberek, hogy "jaj, megöltek valakit", meg azok, akik a "jaj, egy eredar" dumával jöttek volna inkább. Ehhez pedig semmi kedve nem volt akkor se, most se. Nem is tudja, miért jön hát ide vissza. Nincs itt semmi érdemi, bár lehet, hogy egy kicsivel több eséllyel talál edzőpartnert itt, mint bárhol máshol. Ez egyelőre nem történik meg. *
3923. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2016-01-20 20:41:10
Üzenet elküldve: 2016-01-20 20:41:10
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Helyszínelés: A jó, a rossz, és a halottak//
//Kezelő//
*A vörös hajú visszatértével teljesen oda lesz a korábbi hangulat. Nincs több röhögcsélés, mindenki kihúzza magát, és várják, hogy mit kell tenniük, kivéve az idáig elcipelt Faecia és a beteg, ki jelenleg is az asztalon fekszik. A kérdésre felkapja fejét. Elgondolkozik azon, hogy válaszolnia kellene-e, de végül arra jut, hogy talán nem ártana, ha már a városi őrség tanyáján ácsorog.*
- Faecia Qerawyn. Életemben most látom először, úgyhogy nem hiszem, hogy állnék vele bármiféle kapcsolatban. Sebeket már kezeltem és több könyvet is olvastam kezelésük mikéntjéről. Valamint volt szerencsém kikeverni nem egy kenőcsöt éveim alatt *válaszol a kapott kérdésekre, szépen, egymás után.
Hangja közömbös, cseppet sem neheztelő. Jobban leköti az, hogy nézze, miket művel a nő, mintsem az, hogy sajátos, olykor feltörekvő érzelmei előkerüljenek. Az intésre közelebb megy, na nem azért, mert arra utasítják, sokkal inkább azért, mert ezt egyfajta engedélynek veszi a közeledésre. Közelebbről mégiscsak jobban képes figyelni és többet észrevehet. Készségesen segít, a gyolcsot a sérült orra alá tartva, majd kicsit odébb is téve azt, amint láthatóvá és érezhetővé válik a belé itatott folyadék hatása. Figyelmesen hallgatja a nőt, tekintete azonban minduntalan a seb környékét figyeli. Még a körbeintésre sem emeli fel fejét. Némiképp el is mereng, felidézve magában a két nyilat, azok letört végeit, valamint a két nőt és a halottakat.*
- Mégis honnan kellett volna tudnom, hogy egy ilyen helyen kötnek ki? Nálam nem volt semmi, csupán kötszerrel pedig nem mentünk volna sokra. Abból kiindulva, hogy az az alak miként rántotta ki a vesszőt, ami nem mellékesen valamivel tovább szakította a sebet az ügyetlen rántással, nem tudott volna fertőtlenítő anyagot szerezni, az alkohol említésére pedig talán még elkezdett volna válogatni, a tűz tűnt a legegyszerűbb fertőtlenítési módnak. És emlékeztetnélek, nem engedtetek elég közel ahhoz, hogy megállapíthassam, sérült-e csont, vagy sem *osztja meg saját észrevételeit és álláspontját.
Szövegelése közben az asztalon fekvőre is figyel. Ébredezésének esetleges jeleit látva, azonnal megismétli a korábbit, és orra alá teszi a gyolcsot, mit idő közben igyekezett maguktól tisztes távolságban tartani, nehogy olyasmit lélegezzenek be, amit nem kellene. A felszólítás meglepi. Döbbent pislogásba kezd, ezúttal már a Vöröst figyelve, azon gondolkozva, mit is mondhatna még.*
- Mégis miről beszéljek? Jól van… A helyszínen volt néhány ügyetlen fráter, egy nő, vagyis te, aki talán az egyedüli, aki abból a csoportból ért is a sebekhez, na persze rajtam kívül. Volt két halott, akikkel nemigen lehet mit kezdeni. Elég ramaty állapotban voltak, de a fegyverzeteket figyelembe véve azt mondanám, hogy a sérültek valamelyike végzett legalább az egyikkel, míg a halottak egyike, vagy egy azonos csoportba tartozó lőtte meg az itt lévőt és a másikat. Erre csak a vesszők végeiből tudok következtetni, amik közel azonos tollazatúak, vagy talán azonosak is. Gondolom ez kapta az első lövést, mert a háta felől van, míg a másiknak nem. Márpedig hátulról általában az első célszemély kapja. Az egész okáról fogalmam sincs, tőlük kell megkérdezni *hadarja, azt azonban nem is érti, hogy miért azt kezdte el magyarázni, mit vett észre a negyedben.
Az egyetlen dolog, ami magyarázza mindezt, az az, hogy amióta ott járt, végig az járt a fejében, ahogyan még most is.*
- Ugye eleget beszéltem már? *kérdi, miközben levegő után kapkod.
Ha még mindig beszélnie kell, úgy kényszerűen egy, a napokban olvasott orvosi könyvet kezd el idézni, mely az ismert ragályos betegségek különböző kezelési módjait taglalja.*
//Kezelő//
*A vörös hajú visszatértével teljesen oda lesz a korábbi hangulat. Nincs több röhögcsélés, mindenki kihúzza magát, és várják, hogy mit kell tenniük, kivéve az idáig elcipelt Faecia és a beteg, ki jelenleg is az asztalon fekszik. A kérdésre felkapja fejét. Elgondolkozik azon, hogy válaszolnia kellene-e, de végül arra jut, hogy talán nem ártana, ha már a városi őrség tanyáján ácsorog.*
- Faecia Qerawyn. Életemben most látom először, úgyhogy nem hiszem, hogy állnék vele bármiféle kapcsolatban. Sebeket már kezeltem és több könyvet is olvastam kezelésük mikéntjéről. Valamint volt szerencsém kikeverni nem egy kenőcsöt éveim alatt *válaszol a kapott kérdésekre, szépen, egymás után.
Hangja közömbös, cseppet sem neheztelő. Jobban leköti az, hogy nézze, miket művel a nő, mintsem az, hogy sajátos, olykor feltörekvő érzelmei előkerüljenek. Az intésre közelebb megy, na nem azért, mert arra utasítják, sokkal inkább azért, mert ezt egyfajta engedélynek veszi a közeledésre. Közelebbről mégiscsak jobban képes figyelni és többet észrevehet. Készségesen segít, a gyolcsot a sérült orra alá tartva, majd kicsit odébb is téve azt, amint láthatóvá és érezhetővé válik a belé itatott folyadék hatása. Figyelmesen hallgatja a nőt, tekintete azonban minduntalan a seb környékét figyeli. Még a körbeintésre sem emeli fel fejét. Némiképp el is mereng, felidézve magában a két nyilat, azok letört végeit, valamint a két nőt és a halottakat.*
- Mégis honnan kellett volna tudnom, hogy egy ilyen helyen kötnek ki? Nálam nem volt semmi, csupán kötszerrel pedig nem mentünk volna sokra. Abból kiindulva, hogy az az alak miként rántotta ki a vesszőt, ami nem mellékesen valamivel tovább szakította a sebet az ügyetlen rántással, nem tudott volna fertőtlenítő anyagot szerezni, az alkohol említésére pedig talán még elkezdett volna válogatni, a tűz tűnt a legegyszerűbb fertőtlenítési módnak. És emlékeztetnélek, nem engedtetek elég közel ahhoz, hogy megállapíthassam, sérült-e csont, vagy sem *osztja meg saját észrevételeit és álláspontját.
Szövegelése közben az asztalon fekvőre is figyel. Ébredezésének esetleges jeleit látva, azonnal megismétli a korábbit, és orra alá teszi a gyolcsot, mit idő közben igyekezett maguktól tisztes távolságban tartani, nehogy olyasmit lélegezzenek be, amit nem kellene. A felszólítás meglepi. Döbbent pislogásba kezd, ezúttal már a Vöröst figyelve, azon gondolkozva, mit is mondhatna még.*
- Mégis miről beszéljek? Jól van… A helyszínen volt néhány ügyetlen fráter, egy nő, vagyis te, aki talán az egyedüli, aki abból a csoportból ért is a sebekhez, na persze rajtam kívül. Volt két halott, akikkel nemigen lehet mit kezdeni. Elég ramaty állapotban voltak, de a fegyverzeteket figyelembe véve azt mondanám, hogy a sérültek valamelyike végzett legalább az egyikkel, míg a halottak egyike, vagy egy azonos csoportba tartozó lőtte meg az itt lévőt és a másikat. Erre csak a vesszők végeiből tudok következtetni, amik közel azonos tollazatúak, vagy talán azonosak is. Gondolom ez kapta az első lövést, mert a háta felől van, míg a másiknak nem. Márpedig hátulról általában az első célszemély kapja. Az egész okáról fogalmam sincs, tőlük kell megkérdezni *hadarja, azt azonban nem is érti, hogy miért azt kezdte el magyarázni, mit vett észre a negyedben.
Az egyetlen dolog, ami magyarázza mindezt, az az, hogy amióta ott járt, végig az járt a fejében, ahogyan még most is.*
- Ugye eleget beszéltem már? *kérdi, miközben levegő után kapkod.
Ha még mindig beszélnie kell, úgy kényszerűen egy, a napokban olvasott orvosi könyvet kezd el idézni, mely az ismert ragályos betegségek különböző kezelési módjait taglalja.*
3922. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2016-01-20 19:56:20
Üzenet elküldve: 2016-01-20 19:56:20
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
//Helyszínelés: A jó, a rossz, és a halottak//
//Kezelő//
*Egy szót sem szólt egész úton, se a foglyokhoz, se a beosztottjaihoz, pusztán néma jelekkel adta a katonák tudtára nem kívánja, hogy Fae a sérülthöz érjen, vagy önállóan sétálgasson. A kérdésre, mely már a Barakk közelében éri, csak egy szélesen vidám vigyor a válasza. Lehet aztán ezt persze szabadon értelmezni, akár még fenyegetésnek is.
A Rend szerint senki nem lép be a Barakkba fegyveresen, így még időben elkobozásra került mindkét nő, mindennemű szúró, vágó, lőszerszáma.
A katonák pedig rendelése szerint szállítják is le az élőárút oda, hová kérte, maga csak annyi ideig marad hátra, hogy nyugtázza kérésének megfelelően jártak el a két halott ügyében, azok a temetőbe kerültek elégetésre. Hiába, már pótolták is a hiányukat. Nagy sóhajjal kéreti hát újra a hullaszállító kordét.
Majd siet a kezelőbe, ha volt is nevetés, az azon nyomban elhall, mikor belép. Hanyagul dobja kalapját az egyik őr felé, immár láthatóvá téve saját sérüléseit. majd tarisznyáját lepakolva, háttal az egybegyűlteknek kezd el a polcokról ezt azt leszedegetni.*
-Neved? Milyen kapcsolatban állsz a sérülttel? Miért gondolod, hogy képes vagy hathatósan ellátni sebeket?
*Sorjázza kérdéseit egyáltalán nem ellenséges hangon a szőkének. Majd fordul, és eszközeit lepakolva ragad ollót, hogy lendületes, gyors, pontos mozdulatokkal levágja a nő nadrágját a seb körüli részről. Bár a nyílvessző nem konkrétan a fenekét érte, a csípőcsontba állt be, azért így már fedetlenül látható a popsiból is egy darabka. Gyolcsot kerít, áztatja magától messze tartva az egyik üvegcse folyékony tartalmával. Majd magához intve a szöszit, adja is ki első utasításait.*
-Tartsd ezt az orra elé, pár pillanatra. És ismételd, ha ébredezne.
*Fordul is újra a seb felé, ezúttal a már utcáról ismert borosüvegből locsolva meg újra a sérülés környékét. Bőségesen mér mindent, látszik nem sajnálja, és nem félti sem a vizsgálóasztalt, sem saját ruháját. A fertőtlenítő, vérzéscsillapító tinktúra hamar megteszi hatását.*
-Nem égetünk, ha csont is sérülhetett, pláne szükségtelen, ha rendelkezésünkre áll mindez.
*Mutat szélesen körbe szikével kezében.*
-És ha már a vérzés elve csillapítva van.
*Nyilván elkerülte a szakbarbár szöszke figyelmét az a pár apró részlet odakünn. Semmi baj, szívesen sorolja, amúgy sem szeret csendben dolgozni.*
-Elég pocsék helyen, de a combját már elkötötte, Aon hathatós szerrel öblítette ki. Tudom, magam főztem.
*Közben vág, apró metszést ejtve a nyílhegy két oldalán, majd újra locsol, méricskél, döntést hoz.*
-Beszélj!
*Érkezik a következő az utasítások sorában, még maga koncentrálva ejti a következő, mélyebb bemetszést, hogy erősen fogva a nyíl megmaradó szárára, biztos mozdulattal, további roncsolás nélkül távolítsa el azt a sebből, tisztítás, majd jöhet a tű, és a cérnát helyettesítő fekete fonalszerű dolog. Apró, szép kis öltésekkel halad, és végzi be a feladatot még egy fedőkötéssel. A többi idő, gyógytea, és bőséges táplálkozás kérdése.*
//Kezelő//
*Egy szót sem szólt egész úton, se a foglyokhoz, se a beosztottjaihoz, pusztán néma jelekkel adta a katonák tudtára nem kívánja, hogy Fae a sérülthöz érjen, vagy önállóan sétálgasson. A kérdésre, mely már a Barakk közelében éri, csak egy szélesen vidám vigyor a válasza. Lehet aztán ezt persze szabadon értelmezni, akár még fenyegetésnek is.
A Rend szerint senki nem lép be a Barakkba fegyveresen, így még időben elkobozásra került mindkét nő, mindennemű szúró, vágó, lőszerszáma.
A katonák pedig rendelése szerint szállítják is le az élőárút oda, hová kérte, maga csak annyi ideig marad hátra, hogy nyugtázza kérésének megfelelően jártak el a két halott ügyében, azok a temetőbe kerültek elégetésre. Hiába, már pótolták is a hiányukat. Nagy sóhajjal kéreti hát újra a hullaszállító kordét.
Majd siet a kezelőbe, ha volt is nevetés, az azon nyomban elhall, mikor belép. Hanyagul dobja kalapját az egyik őr felé, immár láthatóvá téve saját sérüléseit. majd tarisznyáját lepakolva, háttal az egybegyűlteknek kezd el a polcokról ezt azt leszedegetni.*
-Neved? Milyen kapcsolatban állsz a sérülttel? Miért gondolod, hogy képes vagy hathatósan ellátni sebeket?
*Sorjázza kérdéseit egyáltalán nem ellenséges hangon a szőkének. Majd fordul, és eszközeit lepakolva ragad ollót, hogy lendületes, gyors, pontos mozdulatokkal levágja a nő nadrágját a seb körüli részről. Bár a nyílvessző nem konkrétan a fenekét érte, a csípőcsontba állt be, azért így már fedetlenül látható a popsiból is egy darabka. Gyolcsot kerít, áztatja magától messze tartva az egyik üvegcse folyékony tartalmával. Majd magához intve a szöszit, adja is ki első utasításait.*
-Tartsd ezt az orra elé, pár pillanatra. És ismételd, ha ébredezne.
*Fordul is újra a seb felé, ezúttal a már utcáról ismert borosüvegből locsolva meg újra a sérülés környékét. Bőségesen mér mindent, látszik nem sajnálja, és nem félti sem a vizsgálóasztalt, sem saját ruháját. A fertőtlenítő, vérzéscsillapító tinktúra hamar megteszi hatását.*
-Nem égetünk, ha csont is sérülhetett, pláne szükségtelen, ha rendelkezésünkre áll mindez.
*Mutat szélesen körbe szikével kezében.*
-És ha már a vérzés elve csillapítva van.
*Nyilván elkerülte a szakbarbár szöszke figyelmét az a pár apró részlet odakünn. Semmi baj, szívesen sorolja, amúgy sem szeret csendben dolgozni.*
-Elég pocsék helyen, de a combját már elkötötte, Aon hathatós szerrel öblítette ki. Tudom, magam főztem.
*Közben vág, apró metszést ejtve a nyílhegy két oldalán, majd újra locsol, méricskél, döntést hoz.*
-Beszélj!
*Érkezik a következő az utasítások sorában, még maga koncentrálva ejti a következő, mélyebb bemetszést, hogy erősen fogva a nyíl megmaradó szárára, biztos mozdulattal, további roncsolás nélkül távolítsa el azt a sebből, tisztítás, majd jöhet a tű, és a cérnát helyettesítő fekete fonalszerű dolog. Apró, szép kis öltésekkel halad, és végzi be a feladatot még egy fedőkötéssel. A többi idő, gyógytea, és bőséges táplálkozás kérdése.*
3921. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2016-01-20 15:10:00
Üzenet elküldve: 2016-01-20 15:10:00
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
// Meglepetés //
-Tudnál vigyázni a csomagra amíg nem vagyunk itt? *Kérdezi a fiút, ugyan ő fegyverek őrzésére specializálódott, de ő legalábbis úgy gondolja, hogy mással is meg fog birkózni. Egyik kollégája például a gyámleányát tárolta itt, bár azt végképp nem nevezné célszerűnek. Ha az ötlet elfogadásra talál akkor beljebb is léphetnek a barakkba, ha nem akkor is elvégre a kapu nyitva áll.*
-Ennél nagyobb bajunk sose legyen. *Válaszol Shennek. Tényleg szörnyű, ha az ember egyszerűen csak feszül és nem tud vele mit kezdeni, de örülhet az akinek van alkalma mindezt megtapasztalni, mert ez annyit tesz már tud gondoskodni a napi betevőjéről.*
-De igen, ha a vendéglátó elveti a sulykot akkor én se szoktam magam sokáig türtőztetni. *Jutnak eszébe azok a régi lakomák, melyek után rendszerint nem volt könnyű felébredni. A következő kérdés valamivel elüt a korábbiaktól, tényleg otthonosan mozog a barakk területén, de sajnos még messze nem ő a város védelmezője.*
-Ami azt illeti még csak pár hónapja vagyok itt. *Vallja be őszintén.* -Több újonccal együtt csatlakoztam az őrség soraihoz, de a nagy részük azóta kirostálódott. Nem mindenki bírja ezt a helyet.
*Ellentétben mondjuk vele, aki szinte táncolni tudna a vörös köpeny nehéz terhei alatt, és ha egyszer neki is meg kéne válnia a barakktól akkor is csak valami hasonló munkában tudná magát elképzelni.*
-Volt néhány változás, tisztségek röpködtek össze vissza, a korábbi hadnagyunk nyugdíjba vonult, és új főnök jött a helyére. De ezt hiszem lassan állandósulnak a dolgok.
*Ami neki is jó lenne, hiszen mostani pozíciója annyira kétséges amennyire csak akarja. Ez fizetés szempontjából jó, de jobban örülne ha véglegesítenék körülötte a dolgokat.*
-Ne akard, hogy elfenekeljelek. *Mondja figyelmeztetően és az előző téma után tényleg sikerül felvidítani.*
-Meg most amúgy sem velem kell verekedned, egyelőre látni szeretném hol tartasz. *Mutat az egyik gyakorlóbáb felé. A lány előtörténetének ismeretében gondolja, hogy van már némi tapasztalata a harcban, elvégre a vadonban nem mindenki éli túl.*
// Meglepetés //
-Tudnál vigyázni a csomagra amíg nem vagyunk itt? *Kérdezi a fiút, ugyan ő fegyverek őrzésére specializálódott, de ő legalábbis úgy gondolja, hogy mással is meg fog birkózni. Egyik kollégája például a gyámleányát tárolta itt, bár azt végképp nem nevezné célszerűnek. Ha az ötlet elfogadásra talál akkor beljebb is léphetnek a barakkba, ha nem akkor is elvégre a kapu nyitva áll.*
-Ennél nagyobb bajunk sose legyen. *Válaszol Shennek. Tényleg szörnyű, ha az ember egyszerűen csak feszül és nem tud vele mit kezdeni, de örülhet az akinek van alkalma mindezt megtapasztalni, mert ez annyit tesz már tud gondoskodni a napi betevőjéről.*
-De igen, ha a vendéglátó elveti a sulykot akkor én se szoktam magam sokáig türtőztetni. *Jutnak eszébe azok a régi lakomák, melyek után rendszerint nem volt könnyű felébredni. A következő kérdés valamivel elüt a korábbiaktól, tényleg otthonosan mozog a barakk területén, de sajnos még messze nem ő a város védelmezője.*
-Ami azt illeti még csak pár hónapja vagyok itt. *Vallja be őszintén.* -Több újonccal együtt csatlakoztam az őrség soraihoz, de a nagy részük azóta kirostálódott. Nem mindenki bírja ezt a helyet.
*Ellentétben mondjuk vele, aki szinte táncolni tudna a vörös köpeny nehéz terhei alatt, és ha egyszer neki is meg kéne válnia a barakktól akkor is csak valami hasonló munkában tudná magát elképzelni.*
-Volt néhány változás, tisztségek röpködtek össze vissza, a korábbi hadnagyunk nyugdíjba vonult, és új főnök jött a helyére. De ezt hiszem lassan állandósulnak a dolgok.
*Ami neki is jó lenne, hiszen mostani pozíciója annyira kétséges amennyire csak akarja. Ez fizetés szempontjából jó, de jobban örülne ha véglegesítenék körülötte a dolgokat.*
-Ne akard, hogy elfenekeljelek. *Mondja figyelmeztetően és az előző téma után tényleg sikerül felvidítani.*
-Meg most amúgy sem velem kell verekedned, egyelőre látni szeretném hol tartasz. *Mutat az egyik gyakorlóbáb felé. A lány előtörténetének ismeretében gondolja, hogy van már némi tapasztalata a harcban, elvégre a vadonban nem mindenki éli túl.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7342-7361