Nincs játékban - Barakk
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Barakk | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 104 (2061. - 2080. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
2080. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2015-04-18 13:56:21
Üzenet elküldve: 2015-04-18 13:56:21
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
// Ambroggio Duarrte //
*Még egy arcizma sem rándul a kapott megjegyzésre. A savanyúsága természetesen nem ebből ered, sőt! De hogy honnan, azt nem egy ilyen jöttment piperkőc idegennel fogja kivesézni. Egyáltalán nem érdekli őt a véleménye, ráadásul ha a karmai közé kerülne biztos lehet benne, hogy ő a mélységinél még savanyúbb állapotba kerülne.
Ahogy a piperkőc megpróbálja arrébb tolni a kardot, ő csak nemes egyszerűséggel jó erősen az oldalába vágja, csak hogy fájjon neki, majd azonnal el is veszi honnan, hogy még egyszer hozzá ne merjen érni. Gyűlöli, ha idegenek érnek a dolgaihoz, főleg ha azok felszíniek. A fiútól is csak azért tűri el, mert kötelező leadniuk a fegyvereket a gyakorlások előtt. Ez is egy akkora nagy hülyeség, de hát mi mást várhat a mélységi egy ilyen helytől…*
- Az ő nevükben nem nyilatkozom, de lehet benne valami. *Gonosz, kétszínű mosolyra húzódnak telt ajkai, ahogy belegondol a dolgokba. Hát igen, ők nem arról híresek, hogy kesztyűs kézzel bánnának a hímekkel. A mélységben, ha kell nekik valami, azt elveszik. Ennyi.
Ha nem hajlandó fél percen belül arrébb állni, valóban lendül a lába, hogy arrébb rugdossa, de ha számít is rá a férfi, ha nem, ő nem egy kezdő kis csitri, aki egyszerűen csak meglendíti a lábát egy kinézett pont irányába, hanem sokkal kifinomultabb, precízebb és koordináltabb mozdulatokkal teszi ugyanezt. Egyértelmű, hogy neki nem csak a szája jár, és valóban tanult harcolni. Gyengének sem mondható.
Ahogy végre félreáll, ő azonnal lép is a pulthoz, mielőtt az meggondolná magát, és visszaterpeszkedne. A nőstényke számára egyértelmű, hogy ezt a piperkőc csak a saját szórakozására csinálja, így jobb, ha a továbbiakban nem húzza fel magát túlzottan. A saját napját tenné vele tönkre, ha az ő kedvére játszana.
A túljátszott bemutatkozásra csak fél szemmel pillant hátra, majd folytatja a cuccainak a leadását, kezdve először a tarisznyájával.*
- Intéző? Az meg mi? *Még sose hallott ilyen címről, de ez nem is lepi meg. Elsősorban mágiát tanulni van fent, és gyakorolni, nem pedig azért, hogy többet tudjon meg az emberi társadalomról. De bármi is az, elképzelése sincs, hogy mit kereshet a barakkban egy ilyen lusta fattyú, aki még csak be se szándékozik menni. Az ilyen menjen inkább a fogadókba, kuplerájokba, vagy ahova jól esik, de ne olyan helyre, ahol meg kellene mozdítania magát.*
- Azt gondolod, hogy kifelé menet nem tudlak majd megölni? *Csak félvállról pillant rá, de jégkék lélektükrei pont olyan hidegen villannak rá. Ha szorult egy kis ész az alá a borzalmasan giccses tollas kalap alá, akkor a piperkőc már sejtheti, hogy Erfalody nem a fajtája szelídebb képviselőit bővíti. Itt a barakkban nem akarna jelenetet rendezni, de a mélységi nőstény vette már el ennél kevesebbért is más életét.
A férfi kezét kellő figyelemmel kíséri, még ha ez nem is észrevehető. Tökéletesen ismeri ezt a tartást, ő is általában pont úgy szokta az egyik kardján tartani a kezét, mintha csak csípőre tette volna, de még ha nem is alkalmazna hasonlót, ő egy olyan közegből érkezett, ahol még a másiknak hátat fordítani is öngyilkosság lenne, nem hogy elsiklani a másik fegyverzete felett. Csak ő az évek folyamán kitanulta úgy felmérni a másikat, és annak a mozdulatait, hogy az egyáltalán ne legyen feltűnő.*
- Oh, ne akard megtudni, hogy mennyire bánok jól ezekkel az Otromba vasdarabokkal! *A hideg, megvető tekintete még jegesebbre vált. Valószínűleg sokkal régebb óta, és sokkal többet gyakorolta a fegyverforgatást, mint a nagyképű emberférfi. Nem is emlékszik, hogy mikor volt utoljára, hogy ne lett volna nála fegyver.
Az otromba szót kellően megnyomja. Sokkal otrombább számára az őt figyelő ember, mint a precíz készítésű kardjai.*
- Nem egy itteni kis szánalmas csitri vagyok, jobban valóak ezekbe a kezekbe, mint a magafajtáéba. *Egyszerűen képtelen hozzászokni, hogy itt a nő a gyengébbik nem, és amikor egy ilyen bájgúnár még játssza is előtte az eszét, sértegetve… De ha magára venné, és kikérné magának, azzal csak az emberhímet szórakoztatná, és ezt tökéletesen tudja is.
Ahogy leadta a fegyvereit is, és kézhez kapta a két fadarabot már faképnél is hagyja, indulva be a gyakorlótérre.*
*Még egy arcizma sem rándul a kapott megjegyzésre. A savanyúsága természetesen nem ebből ered, sőt! De hogy honnan, azt nem egy ilyen jöttment piperkőc idegennel fogja kivesézni. Egyáltalán nem érdekli őt a véleménye, ráadásul ha a karmai közé kerülne biztos lehet benne, hogy ő a mélységinél még savanyúbb állapotba kerülne.
Ahogy a piperkőc megpróbálja arrébb tolni a kardot, ő csak nemes egyszerűséggel jó erősen az oldalába vágja, csak hogy fájjon neki, majd azonnal el is veszi honnan, hogy még egyszer hozzá ne merjen érni. Gyűlöli, ha idegenek érnek a dolgaihoz, főleg ha azok felszíniek. A fiútól is csak azért tűri el, mert kötelező leadniuk a fegyvereket a gyakorlások előtt. Ez is egy akkora nagy hülyeség, de hát mi mást várhat a mélységi egy ilyen helytől…*
- Az ő nevükben nem nyilatkozom, de lehet benne valami. *Gonosz, kétszínű mosolyra húzódnak telt ajkai, ahogy belegondol a dolgokba. Hát igen, ők nem arról híresek, hogy kesztyűs kézzel bánnának a hímekkel. A mélységben, ha kell nekik valami, azt elveszik. Ennyi.
Ha nem hajlandó fél percen belül arrébb állni, valóban lendül a lába, hogy arrébb rugdossa, de ha számít is rá a férfi, ha nem, ő nem egy kezdő kis csitri, aki egyszerűen csak meglendíti a lábát egy kinézett pont irányába, hanem sokkal kifinomultabb, precízebb és koordináltabb mozdulatokkal teszi ugyanezt. Egyértelmű, hogy neki nem csak a szája jár, és valóban tanult harcolni. Gyengének sem mondható.
Ahogy végre félreáll, ő azonnal lép is a pulthoz, mielőtt az meggondolná magát, és visszaterpeszkedne. A nőstényke számára egyértelmű, hogy ezt a piperkőc csak a saját szórakozására csinálja, így jobb, ha a továbbiakban nem húzza fel magát túlzottan. A saját napját tenné vele tönkre, ha az ő kedvére játszana.
A túljátszott bemutatkozásra csak fél szemmel pillant hátra, majd folytatja a cuccainak a leadását, kezdve először a tarisznyájával.*
- Intéző? Az meg mi? *Még sose hallott ilyen címről, de ez nem is lepi meg. Elsősorban mágiát tanulni van fent, és gyakorolni, nem pedig azért, hogy többet tudjon meg az emberi társadalomról. De bármi is az, elképzelése sincs, hogy mit kereshet a barakkban egy ilyen lusta fattyú, aki még csak be se szándékozik menni. Az ilyen menjen inkább a fogadókba, kuplerájokba, vagy ahova jól esik, de ne olyan helyre, ahol meg kellene mozdítania magát.*
- Azt gondolod, hogy kifelé menet nem tudlak majd megölni? *Csak félvállról pillant rá, de jégkék lélektükrei pont olyan hidegen villannak rá. Ha szorult egy kis ész az alá a borzalmasan giccses tollas kalap alá, akkor a piperkőc már sejtheti, hogy Erfalody nem a fajtája szelídebb képviselőit bővíti. Itt a barakkban nem akarna jelenetet rendezni, de a mélységi nőstény vette már el ennél kevesebbért is más életét.
A férfi kezét kellő figyelemmel kíséri, még ha ez nem is észrevehető. Tökéletesen ismeri ezt a tartást, ő is általában pont úgy szokta az egyik kardján tartani a kezét, mintha csak csípőre tette volna, de még ha nem is alkalmazna hasonlót, ő egy olyan közegből érkezett, ahol még a másiknak hátat fordítani is öngyilkosság lenne, nem hogy elsiklani a másik fegyverzete felett. Csak ő az évek folyamán kitanulta úgy felmérni a másikat, és annak a mozdulatait, hogy az egyáltalán ne legyen feltűnő.*
- Oh, ne akard megtudni, hogy mennyire bánok jól ezekkel az Otromba vasdarabokkal! *A hideg, megvető tekintete még jegesebbre vált. Valószínűleg sokkal régebb óta, és sokkal többet gyakorolta a fegyverforgatást, mint a nagyképű emberférfi. Nem is emlékszik, hogy mikor volt utoljára, hogy ne lett volna nála fegyver.
Az otromba szót kellően megnyomja. Sokkal otrombább számára az őt figyelő ember, mint a precíz készítésű kardjai.*
- Nem egy itteni kis szánalmas csitri vagyok, jobban valóak ezekbe a kezekbe, mint a magafajtáéba. *Egyszerűen képtelen hozzászokni, hogy itt a nő a gyengébbik nem, és amikor egy ilyen bájgúnár még játssza is előtte az eszét, sértegetve… De ha magára venné, és kikérné magának, azzal csak az emberhímet szórakoztatná, és ezt tökéletesen tudja is.
Ahogy leadta a fegyvereit is, és kézhez kapta a két fadarabot már faképnél is hagyja, indulva be a gyakorlótérre.*
2079. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2015-04-18 01:07:47
Üzenet elküldve: 2015-04-18 01:07:47
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 260
OOC üzenetek: 120
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 260
OOC üzenetek: 120
Játékstílus: Szelíd
//Az örökkévalóság katonája//
//Agbrerve Erorakth //
*Khazil érzi, hogy elég gyorsan lezárul a küzdelem, hogyha nem remekel most valamivel. A mostani lándzsa egy jó fél méternyivel hosszabb annál, hogy megfordíthassa, azonban ebben a formájában semmi hasznát nem veszi, abban pedig még kevésbé bízik, hogy pajzsával képes lesz biztos ellenállást felmutatnia. Áthidaló megoldásként, meg sem próbál ellentartani az óriás pajzsának, sőt, még a sajátját is eldobja, hogy kettő kézzel bírja tartani az szúrófegyvert, pár tenyérrel feljebb. Belátta, hogy ez nem az ő harcmodora, talán még nem túl későn. Másik kezét hátrébb csúsztatja, majd egy lépést hátrálva balra fordulni egy kört, pontosabban egy felet, megpróbálván felütni a bizonyos fegyvert. Ezen trükközése részben sikerül is, azonban visszafele tekintve már csak egy fájdalmas emlékkel lesz több, az óriás lándzsája ugyanis előbb célt ér, mint az ő bonyolult trükkje, mégpedig fejre. Khazil már csak vízszintesben láthatja a küzdelem folytatását, egy kisebb szakadással. Agbrerve valószínűsíti a küzdelem végét, ugyanis ellenfele kezéből ki is csusszant a fegyver. Komolyabb baja szerencsére nincsen, bár a nyoma meg fog maradni egy ideig. A konklúziót levonja és ez a második dolog, ami kicsúszik, most már a száján, kicsit nevetve magán.*
-Azt hiszem, többé nem képzelem legközelebb magam fegyvermesternek.
*Még nem tudott felnézni az óriásra, a látvány számára csak a következő pillanatokban derül ki.*
//Agbrerve Erorakth //
*Khazil érzi, hogy elég gyorsan lezárul a küzdelem, hogyha nem remekel most valamivel. A mostani lándzsa egy jó fél méternyivel hosszabb annál, hogy megfordíthassa, azonban ebben a formájában semmi hasznát nem veszi, abban pedig még kevésbé bízik, hogy pajzsával képes lesz biztos ellenállást felmutatnia. Áthidaló megoldásként, meg sem próbál ellentartani az óriás pajzsának, sőt, még a sajátját is eldobja, hogy kettő kézzel bírja tartani az szúrófegyvert, pár tenyérrel feljebb. Belátta, hogy ez nem az ő harcmodora, talán még nem túl későn. Másik kezét hátrébb csúsztatja, majd egy lépést hátrálva balra fordulni egy kört, pontosabban egy felet, megpróbálván felütni a bizonyos fegyvert. Ezen trükközése részben sikerül is, azonban visszafele tekintve már csak egy fájdalmas emlékkel lesz több, az óriás lándzsája ugyanis előbb célt ér, mint az ő bonyolult trükkje, mégpedig fejre. Khazil már csak vízszintesben láthatja a küzdelem folytatását, egy kisebb szakadással. Agbrerve valószínűsíti a küzdelem végét, ugyanis ellenfele kezéből ki is csusszant a fegyver. Komolyabb baja szerencsére nincsen, bár a nyoma meg fog maradni egy ideig. A konklúziót levonja és ez a második dolog, ami kicsúszik, most már a száján, kicsit nevetve magán.*
-Azt hiszem, többé nem képzelem legközelebb magam fegyvermesternek.
*Még nem tudott felnézni az óriásra, a látvány számára csak a következő pillanatokban derül ki.*
2078. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2015-04-17 21:55:59
Üzenet elküldve: 2015-04-17 21:55:59
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
//Ezüsthátú Hyrkaan Dwirinthalen//
*Válasz nélkül mozdul is szinte rögtön, és félresöpri a kezében lévő lándzsával a mellkasának szegezett kardot majd egy lépést hátrál, hogy távolabb kerüljön a Hyrkaan-tól, fegyverét előreszegezve igyekszik ezt a távot meg tartani is, ezzel kihasználva a szálfegyver hosszát, és távol maradni a kard hatósugarától.*
- Fegyverhordozóként szolgálok egy lovagot, egyéb mesterem nincsen.
*kimért léptekkel oldalaz, és rést keres ellenfele védelmén.*
- Nemrég érkeztem csak a városba még én sem ismerem személyesen, a Lovagot, pár óra múlva kell majd találkoznom vele, addig gondoltam itt ütöm el az időt.
*még be sem fejezi a mondatot teljesen, mikor már előre lépe egy gyorsat, hogy erősítse a hirtelen megindított egyenes döfést a másik felsőteste felé...*
*Válasz nélkül mozdul is szinte rögtön, és félresöpri a kezében lévő lándzsával a mellkasának szegezett kardot majd egy lépést hátrál, hogy távolabb kerüljön a Hyrkaan-tól, fegyverét előreszegezve igyekszik ezt a távot meg tartani is, ezzel kihasználva a szálfegyver hosszát, és távol maradni a kard hatósugarától.*
- Fegyverhordozóként szolgálok egy lovagot, egyéb mesterem nincsen.
*kimért léptekkel oldalaz, és rést keres ellenfele védelmén.*
- Nemrég érkeztem csak a városba még én sem ismerem személyesen, a Lovagot, pár óra múlva kell majd találkoznom vele, addig gondoltam itt ütöm el az időt.
*még be sem fejezi a mondatot teljesen, mikor már előre lépe egy gyorsat, hogy erősítse a hirtelen megindított egyenes döfést a másik felsőteste felé...*
2077. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2015-04-17 00:41:32
Üzenet elküldve: 2015-04-17 00:41:32
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
// Log //
*Elismerően biccent, miután végig hallgatta a srácot.*
-Nagyon helyes.*Morran, csak a mihez tartás végett.* Biztos csak véletlen hasonlóság, tudod hogy van, ha a sötételf megvénül... *Legyint, s végig tekint a gyakorló bábukon.*
-Nekem annak idején azt tanították, jobb élő ellenféllel küzdeni, ugyanis a bábu sose üt vissza, és elhajolni is elég ritkán szokott.*Villan cinkos fény a vörös szemekben, miközben lassan felemel a földről egy gyakorló kardot. Párszor megsuhintja, csak hogy érezze a súlyát, s kissé bemelegedjenek öreg váll ízületei. Két kézre fogja, majd megint félre, próbálgatja a súlyát, a fogását. Jobb összeismerkedni a fegyverrel, mielőtt használni próbáljuk. Végül rásóz egy nagyot a legközelebbi bábura.*
-Na? Teszünk egy próbát ezekkel a vackokkal?*Kérdi, miközben a kard utánzattal a másik mellkasa felé mutat.*
-Mesélj, ki a mestered? S mire tanít?*Legyint* Tudod mit, mondok jobbat, mutasd. Úgy gyorsabban kiderül.
*Elismerően biccent, miután végig hallgatta a srácot.*
-Nagyon helyes.*Morran, csak a mihez tartás végett.* Biztos csak véletlen hasonlóság, tudod hogy van, ha a sötételf megvénül... *Legyint, s végig tekint a gyakorló bábukon.*
-Nekem annak idején azt tanították, jobb élő ellenféllel küzdeni, ugyanis a bábu sose üt vissza, és elhajolni is elég ritkán szokott.*Villan cinkos fény a vörös szemekben, miközben lassan felemel a földről egy gyakorló kardot. Párszor megsuhintja, csak hogy érezze a súlyát, s kissé bemelegedjenek öreg váll ízületei. Két kézre fogja, majd megint félre, próbálgatja a súlyát, a fogását. Jobb összeismerkedni a fegyverrel, mielőtt használni próbáljuk. Végül rásóz egy nagyot a legközelebbi bábura.*
-Na? Teszünk egy próbát ezekkel a vackokkal?*Kérdi, miközben a kard utánzattal a másik mellkasa felé mutat.*
-Mesélj, ki a mestered? S mire tanít?*Legyint* Tudod mit, mondok jobbat, mutasd. Úgy gyorsabban kiderül.
2076. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2015-04-16 23:31:32
Üzenet elküldve: 2015-04-16 23:31:32
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
//Ezüsthátú Hyrkaan Dwirinthalen//
*Megfordul és a sötételfre emeli tekintetét mikor az megszólítja. Kezében tartott gyakorló lándzsát leengedi, végig hallgatja a másik mondandóját, s csak utána válaszol.*
-A csa...
*Hirtelen elharapja a szót amit ki akart mondani pár másodperc szünet után folytatja de tekintete félrevándorol.*
- Szóval a családom nem ily előkelő, hogy a felmenőim közt lovagokat tudhassak. Biztos csak véletlen a hasonlóság amit felfedezni vél.
*Kék szemeit hirtelen villanással emeli vissza a mélységire*
- A koromat illetőleg, pedig 15 vagyok, ilyen idősen már elég gyakorlottnak kell lennie az embernek a fegyverforgatásban, ha e téren akar boldogulni. Ahhoz pedig sok gyakorlásra van szükség, és én nem vagyok rest ezt megtenni.
*A lándzsa nyelét megtámasztva a földön, kihúzza magát, s kissé szigorú tekintettel nézi az elfet.*
A hozzászólást Aravae (Moderátor) módosította, ekkor: 2015.04.17 00:22:19, a következő indokkal:
Jelpótlás; helyesírás.
*Megfordul és a sötételfre emeli tekintetét mikor az megszólítja. Kezében tartott gyakorló lándzsát leengedi, végig hallgatja a másik mondandóját, s csak utána válaszol.*
-A csa...
*Hirtelen elharapja a szót amit ki akart mondani pár másodperc szünet után folytatja de tekintete félrevándorol.*
- Szóval a családom nem ily előkelő, hogy a felmenőim közt lovagokat tudhassak. Biztos csak véletlen a hasonlóság amit felfedezni vél.
*Kék szemeit hirtelen villanással emeli vissza a mélységire*
- A koromat illetőleg, pedig 15 vagyok, ilyen idősen már elég gyakorlottnak kell lennie az embernek a fegyverforgatásban, ha e téren akar boldogulni. Ahhoz pedig sok gyakorlásra van szükség, és én nem vagyok rest ezt megtenni.
*A lándzsa nyelét megtámasztva a földön, kihúzza magát, s kissé szigorú tekintettel nézi az elfet.*
A hozzászólást Aravae (Moderátor) módosította, ekkor: 2015.04.17 00:22:19, a következő indokkal:
Jelpótlás; helyesírás.
2075. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2015-04-16 23:27:56
Üzenet elküldve: 2015-04-16 23:27:56
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Vakmerő
// Erfalody-Ambroggio //
*Ez a legszebb az egészben. Amikor a modortalanság kikéri magának a hasonszőrű választ. Bár itt nem egészen erről van szó. Ambroggio Duarrte jelleme talán arcátlan, talán vérforralóan csípős, de a modortalanságát, hát azt még nem vette elő.*
- Akkor már értem, miért ilyen savanyú *vonja meg a vállát a fajbéli elvek hallatán, aztán egyszerűen félretolja a neki szegezett (és minden bizonnyal az elmozdítására szánt) fegyvert.*
- ...és a fajtája hímjei is *teszi hozzá csak amúgy félhangosan, de nincs túl sok ideje kifejteni az álláspontját a témában. Nem mondhatni, hogy váratlanul éri a következő mozdulat. A hölgyek imádják, bár nem tudni, miért gondolják, hogy egy hozzá hasonló alak nem számít az ilyesmire. Egy sértett nő, aki már a tettlegességig paprikázta magát, szinte biztos, hogy pont ezzel a mozdulattal igyekszik kifejezni magát. Lehet ebben valami rejtett pikáns és vad igen a felháborodott nem mögött. Mi több, a tapasztalat azt mutatja, biztos, hogy van. Mi másért irányulna ilyen nyíltan épp eme intim tájékra egy nő figyelme?*
- Ó, elnézést! *lép félre a jól irányzott útjából hirtelen, mintha csupán a cirkalmas üdvözlési formula része lenne a mozdulat. Lepördíti fejéről a tollas kalapot s azzal parolázik.*
- Ambroggio Duarrte. Intéző *teszi hozzá a titulust olyan hanglejtéssel, mintha csak Arthenior kormányzójaként mutatkozna be.* - Szolgálatára.
*Vigyora töretlen, de hogy tapasztalat is van a háta mögött, nem csupán pimasz önbizalom, leszűrhető abból, hogy egyik kezét végig, ha hanyagul is, de tőrén tartotta. Ismeri ő, nagyon is jól ismeri a mélységieket. Kevesen mondanák meg a piperkőc külső alapján, hogy nagyon is kemény világ edzette férfivá.*
- Fegyverezd csak le a hölgyet először, fiú *biccent a pult mögött posztoló ifjoncnak.* - Mindenkinek jobb lesz úgy.
- Még megvágná magát azokkal az otromba vasakkal *csóválja a fejét lefitymálóan a nő fegyvereit méregetve.*
- Nem is valók ezek ilyen kezecskékbe. Talán csak elmart maga mellől mindenkit, aki megvédhetné.
*Az Intéző készakarva üt meg atyáskodó hangnemet, ártatlan és óvni való törékeny teremtésként festve meg a vérmes nősténykét ebben a színjátékban.*
*Ez a legszebb az egészben. Amikor a modortalanság kikéri magának a hasonszőrű választ. Bár itt nem egészen erről van szó. Ambroggio Duarrte jelleme talán arcátlan, talán vérforralóan csípős, de a modortalanságát, hát azt még nem vette elő.*
- Akkor már értem, miért ilyen savanyú *vonja meg a vállát a fajbéli elvek hallatán, aztán egyszerűen félretolja a neki szegezett (és minden bizonnyal az elmozdítására szánt) fegyvert.*
- ...és a fajtája hímjei is *teszi hozzá csak amúgy félhangosan, de nincs túl sok ideje kifejteni az álláspontját a témában. Nem mondhatni, hogy váratlanul éri a következő mozdulat. A hölgyek imádják, bár nem tudni, miért gondolják, hogy egy hozzá hasonló alak nem számít az ilyesmire. Egy sértett nő, aki már a tettlegességig paprikázta magát, szinte biztos, hogy pont ezzel a mozdulattal igyekszik kifejezni magát. Lehet ebben valami rejtett pikáns és vad igen a felháborodott nem mögött. Mi több, a tapasztalat azt mutatja, biztos, hogy van. Mi másért irányulna ilyen nyíltan épp eme intim tájékra egy nő figyelme?*
- Ó, elnézést! *lép félre a jól irányzott útjából hirtelen, mintha csupán a cirkalmas üdvözlési formula része lenne a mozdulat. Lepördíti fejéről a tollas kalapot s azzal parolázik.*
- Ambroggio Duarrte. Intéző *teszi hozzá a titulust olyan hanglejtéssel, mintha csak Arthenior kormányzójaként mutatkozna be.* - Szolgálatára.
*Vigyora töretlen, de hogy tapasztalat is van a háta mögött, nem csupán pimasz önbizalom, leszűrhető abból, hogy egyik kezét végig, ha hanyagul is, de tőrén tartotta. Ismeri ő, nagyon is jól ismeri a mélységieket. Kevesen mondanák meg a piperkőc külső alapján, hogy nagyon is kemény világ edzette férfivá.*
- Fegyverezd csak le a hölgyet először, fiú *biccent a pult mögött posztoló ifjoncnak.* - Mindenkinek jobb lesz úgy.
- Még megvágná magát azokkal az otromba vasakkal *csóválja a fejét lefitymálóan a nő fegyvereit méregetve.*
- Nem is valók ezek ilyen kezecskékbe. Talán csak elmart maga mellől mindenkit, aki megvédhetné.
*Az Intéző készakarva üt meg atyáskodó hangnemet, ártatlan és óvni való törékeny teremtésként festve meg a vérmes nősténykét ebben a színjátékban.*
2074. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2015-04-16 23:00:47
Üzenet elküldve: 2015-04-16 23:00:47
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 63
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 63
Játékstílus: Vakmerő
*A napokban sok minden történt, de egyáltalán nincs megelégedve semmivel. Sem magával, sem az egyre több papírral, ami abban a sötét kis lakásban egyre inkább felhalmozódik, sem a mostani kapásokkal. Régen volt ennyire rossz időszaka. Még az is megfordult a fejében, hogy kész, nem csinálja tovább, ő most itt azonnal abbahagy mindent és marad csak egy vörös lány a szegénynegyedből, aki valamilyen csoda folytán nagyszerűen el tudja magát tartani...
Ez azonbam most már többről szól. Sokkal többről, mint az ő saját kis belharcai önmagával. Már minden el van határozva. A magok egy részét elvetette, s ha ezt egyelőre még nem is látja senki, bőven elég, ha egyedül neki van róla tudomása. Szerencsére, utóbbi egyre inkább nem igaz. A kör lassan bezárul. A többi majd csak utána következik.*
*Csukjálya védelmezően takarja el egész alakját. Vöröslő zuhatagát szabályos és rendezett kontyba kényszerítette még reggel, így még attól sem kell tartania, hogy egy rakoncátlan tincs elárulná magát. Hiába van tavasz, lábán fekete csizma, fekete nadrág és egy fekete ing díszeleg. Csak a szokásos.
Amint odaér célja kulcspontjához, fegyvereit gyorsan elhelyezi a kapuban álló ifjoncnál, majd beljebb lép a barakk hangos épületébe. Nem harcolni jött, s nem is fogja bemesélni senkinek, hogy mekkora egy harcos rejlik benne. Amúgy is, ez lehetne nyilvánvaló, még ha nem is igaz. Csak találja meg... *
A hozzászólás írója (Riqelie Lemara Leser) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.04.16 23:04:37
Ez azonbam most már többről szól. Sokkal többről, mint az ő saját kis belharcai önmagával. Már minden el van határozva. A magok egy részét elvetette, s ha ezt egyelőre még nem is látja senki, bőven elég, ha egyedül neki van róla tudomása. Szerencsére, utóbbi egyre inkább nem igaz. A kör lassan bezárul. A többi majd csak utána következik.*
*Csukjálya védelmezően takarja el egész alakját. Vöröslő zuhatagát szabályos és rendezett kontyba kényszerítette még reggel, így még attól sem kell tartania, hogy egy rakoncátlan tincs elárulná magát. Hiába van tavasz, lábán fekete csizma, fekete nadrág és egy fekete ing díszeleg. Csak a szokásos.
Amint odaér célja kulcspontjához, fegyvereit gyorsan elhelyezi a kapuban álló ifjoncnál, majd beljebb lép a barakk hangos épületébe. Nem harcolni jött, s nem is fogja bemesélni senkinek, hogy mekkora egy harcos rejlik benne. Amúgy is, ez lehetne nyilvánvaló, még ha nem is igaz. Csak találja meg... *
A hozzászólás írója (Riqelie Lemara Leser) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.04.16 23:04:37
2073. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2015-04-16 22:30:47
Üzenet elküldve: 2015-04-16 22:30:47
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
// Ambroggio Duarrte //
*Nagyon felháborító, ahogy az előtte álló szándékosan figyelembe se veszi. Már-már azon kezd el gondolkodni, hogy bár az igazi fegyverek használata a gyakorlótéren tilos, de vajon az, ha csak a pult elől távolít el vele valakit, mielőtt leadná azokat, az is szabályszegésnek minősül-e. Jó lenne tudni, mert mikor végre úgy tűnik, hogy hajlandó némi figyelmet nyilvánítani, már jön is egy szemtelen, kétes értelmű visszakérdezés. A jelenetet, és a férfi megjegyzését teljesen közömbös arccal hallgatja végig. Pedig reménykedett benne, hogy némiképp elrettentő tényező az, hogy nem egy útszéli bordélyból szalajtott nőcske, hanem egy felfegyverzett mélységi. De hát, már megtanulhatta volna, hogy az ember egy végtelenül ostoba faj, aki még a saját kárán se tanul.
De hogy kettőből kettő… Először a Vörös, most meg ez. Imádja ezt a színt, de úgy tűnik az összes vörös hajú egy piperkőc bájgúnár.*
- Az érdeklődési köröm csak a saját fajtám béli hímekre terjed ki. *Reagálja le teljesen közömbösen, egy nagy sóhajtás kíséretében. Ha tudná ez a példány, hogy mennyire nem újak neki az ezekhez hasonló szavak… Már megtanulta az ilyeneket kezelni. A modortalanságot viszont annál kevésbé.
Az egy dolog, hogy ő nem ad tiszteletet, de az, hogy valakiben legyen annyi tapintat, hogy egy lépést arrébb áll, ahhoz még ennyi sem kell.* Csak álljon már egy kicsit odébb! *Rendben, ha magázás, akkor magázódjanak, neki aztán édes mindegy, csak mozduljon már.
Közben már levette az egyik kardját az övéről, és azzal kezdi tokostul arrébb tolni. Valamit úgyis mozdulnia kell, mert senki se bírja hosszútávon, ha valami az oldalába, vagy a gyomrába mélyed.*
- Én sem kérdeztem az Önét! *Most már inkább kissé sértettebb, morcosabb hangnemben beszél, ahogy próbálja most már nagyobb erővel oldalba vágni a másikat.
A nevét talán még el is árulta volna, vagy ha azt nem is, hát valami rögtönzött álnevet, ha az ember hím nem kezd el szórakozni vele, de ezek után már akár le is tehet róla.
Kellemetlen fráter, de ha ez sem segít, majd meglátjuk mit szól, ha érzékenyebb területre összpontosít egy jól irányzott rúgást.*
*Nagyon felháborító, ahogy az előtte álló szándékosan figyelembe se veszi. Már-már azon kezd el gondolkodni, hogy bár az igazi fegyverek használata a gyakorlótéren tilos, de vajon az, ha csak a pult elől távolít el vele valakit, mielőtt leadná azokat, az is szabályszegésnek minősül-e. Jó lenne tudni, mert mikor végre úgy tűnik, hogy hajlandó némi figyelmet nyilvánítani, már jön is egy szemtelen, kétes értelmű visszakérdezés. A jelenetet, és a férfi megjegyzését teljesen közömbös arccal hallgatja végig. Pedig reménykedett benne, hogy némiképp elrettentő tényező az, hogy nem egy útszéli bordélyból szalajtott nőcske, hanem egy felfegyverzett mélységi. De hát, már megtanulhatta volna, hogy az ember egy végtelenül ostoba faj, aki még a saját kárán se tanul.
De hogy kettőből kettő… Először a Vörös, most meg ez. Imádja ezt a színt, de úgy tűnik az összes vörös hajú egy piperkőc bájgúnár.*
- Az érdeklődési köröm csak a saját fajtám béli hímekre terjed ki. *Reagálja le teljesen közömbösen, egy nagy sóhajtás kíséretében. Ha tudná ez a példány, hogy mennyire nem újak neki az ezekhez hasonló szavak… Már megtanulta az ilyeneket kezelni. A modortalanságot viszont annál kevésbé.
Az egy dolog, hogy ő nem ad tiszteletet, de az, hogy valakiben legyen annyi tapintat, hogy egy lépést arrébb áll, ahhoz még ennyi sem kell.* Csak álljon már egy kicsit odébb! *Rendben, ha magázás, akkor magázódjanak, neki aztán édes mindegy, csak mozduljon már.
Közben már levette az egyik kardját az övéről, és azzal kezdi tokostul arrébb tolni. Valamit úgyis mozdulnia kell, mert senki se bírja hosszútávon, ha valami az oldalába, vagy a gyomrába mélyed.*
- Én sem kérdeztem az Önét! *Most már inkább kissé sértettebb, morcosabb hangnemben beszél, ahogy próbálja most már nagyobb erővel oldalba vágni a másikat.
A nevét talán még el is árulta volna, vagy ha azt nem is, hát valami rögtönzött álnevet, ha az ember hím nem kezd el szórakozni vele, de ezek után már akár le is tehet róla.
Kellemetlen fráter, de ha ez sem segít, majd meglátjuk mit szól, ha érzékenyebb területre összpontosít egy jól irányzott rúgást.*
2072. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2015-04-16 22:05:45
Üzenet elküldve: 2015-04-16 22:05:45
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
* Hosszú az idő, mióta ismét kiléphet cellájából, és ismét szabad lábon mozoghat a fél-elf Merlis, akinek becsületén esett a legnagyobb csorba. Elvesztette az egyetlen barátját, aki ezen a helyen segíthetett volna neki boldogulni, ráadásul még csak nincs is elég pénze, hogy egy szobát kibéreljen a Pegazus fogadóban.
Nem is csoda, hiszen az őrizettel együtt a pénz is elúszott. Most viszont visszakéri rég nem tapintott fegyvereit, és hangszereit. A fegyverre vigyázó fiú visszaadja neki lantját, furulyáját, és pengéit. Őszintén ruhájától lesz legboldogabb. Egy csodálatos ruha, melynek selymes anyagát ismét bőréhez érintheti.*
Nem is csoda, hiszen az őrizettel együtt a pénz is elúszott. Most viszont visszakéri rég nem tapintott fegyvereit, és hangszereit. A fegyverre vigyázó fiú visszaadja neki lantját, furulyáját, és pengéit. Őszintén ruhájától lesz legboldogabb. Egy csodálatos ruha, melynek selymes anyagát ismét bőréhez érintheti.*
2071. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2015-04-16 21:47:42
Üzenet elküldve: 2015-04-16 21:47:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Vakmerő
// Erfalody-Ambroggio //
*Egészen pontos információmorzsák. Ezeket szereti. Kissé oldalvást is hajol, hogy szemrevételezze azt az ábrázatot, ami annyira hajaz az emlegetett ősre. Délen a lovagi cím mellé tisztes járandóság is dukált annak idején.
Amidőn meglátja, hogy az ifiúrnak még alig pelyhedzik a legényborostája, mindjárt vigyorgás éled a szája szegletében, de aztán mégsem teljesedik ki. A suhanc valahogy nem úgy viseli magát, mint egy dúsgazdag lovag örököse. Nem elég gőgös, nem elég pöffeszkedő. Valami mégsem stimmel. Meg az a kormosképű is... A forradásos ábrázata nem valami bizalomgerjesztő. Az előadott hőseposz ellenére, melyben orkölő vitéz szerepében tetszeleg, teljes mértékben el tudná képzelni, hogy az a szikár setétképű a következő pillanatban kicsontozza a sihedert egy rejtett pengével, amint a bolond rábólint a kilétét leleplező történetre.
Szűkül az Intéző tekintete, ahogy a kifejletre vár, de ekkor valami betolakszik a személyes terébe. Egy türelmetlenkedő torokköszörülés. Aztán egy még türelmetlenebb és némi lekezelő hangsúllyal megtoldott "elnézést". Aztán egy minden formai és tartalmi udvariasságból kivetkőzött megjegyzés. Az egészben annyi mentő körülmény fedezhető fel, hogy mindezt egy kellemes női hang prezentálja.*
~Nocsak, nocsak. Hát tálcán kínálja magát csípős nyelv kisasszony prédának?~
*Sietség nélkül, elegáns visszafogottsággal fordul meg, hogy szemrevételezze a hölgyikét. Ráérősségét még tetézi a kényelmesen elnyújtott mozdulatsor, ahogy közben lehúzkodja kesztyűit, hogy aztán párba fogva flegmán baljába csapja őket.*
- Hogy csináljak valamit? *vigyorodik el az Intéző élvetegen, s háttal a fegyverleadó pultnak támaszkodva szemtelen alapossággal méri végig a nőt.* - Az ellenállhatatlanságom vitán felüli, de hölgyem... mégis... Itt, mindenki előtt?
*A férfi rókavigyora, sima modorú hanglejtése bicskanyitogató.*
- Előtte azért megtudhatnám a nevét? *kérdi kétes úriemberség negédes kellemével. Viszont továbbra is elállja az utat és még annyira se halad a saját fegyvere leadásával, mint korábban.*
*Egészen pontos információmorzsák. Ezeket szereti. Kissé oldalvást is hajol, hogy szemrevételezze azt az ábrázatot, ami annyira hajaz az emlegetett ősre. Délen a lovagi cím mellé tisztes járandóság is dukált annak idején.
Amidőn meglátja, hogy az ifiúrnak még alig pelyhedzik a legényborostája, mindjárt vigyorgás éled a szája szegletében, de aztán mégsem teljesedik ki. A suhanc valahogy nem úgy viseli magát, mint egy dúsgazdag lovag örököse. Nem elég gőgös, nem elég pöffeszkedő. Valami mégsem stimmel. Meg az a kormosképű is... A forradásos ábrázata nem valami bizalomgerjesztő. Az előadott hőseposz ellenére, melyben orkölő vitéz szerepében tetszeleg, teljes mértékben el tudná képzelni, hogy az a szikár setétképű a következő pillanatban kicsontozza a sihedert egy rejtett pengével, amint a bolond rábólint a kilétét leleplező történetre.
Szűkül az Intéző tekintete, ahogy a kifejletre vár, de ekkor valami betolakszik a személyes terébe. Egy türelmetlenkedő torokköszörülés. Aztán egy még türelmetlenebb és némi lekezelő hangsúllyal megtoldott "elnézést". Aztán egy minden formai és tartalmi udvariasságból kivetkőzött megjegyzés. Az egészben annyi mentő körülmény fedezhető fel, hogy mindezt egy kellemes női hang prezentálja.*
~Nocsak, nocsak. Hát tálcán kínálja magát csípős nyelv kisasszony prédának?~
*Sietség nélkül, elegáns visszafogottsággal fordul meg, hogy szemrevételezze a hölgyikét. Ráérősségét még tetézi a kényelmesen elnyújtott mozdulatsor, ahogy közben lehúzkodja kesztyűit, hogy aztán párba fogva flegmán baljába csapja őket.*
- Hogy csináljak valamit? *vigyorodik el az Intéző élvetegen, s háttal a fegyverleadó pultnak támaszkodva szemtelen alapossággal méri végig a nőt.* - Az ellenállhatatlanságom vitán felüli, de hölgyem... mégis... Itt, mindenki előtt?
*A férfi rókavigyora, sima modorú hanglejtése bicskanyitogató.*
- Előtte azért megtudhatnám a nevét? *kérdi kétes úriemberség negédes kellemével. Viszont továbbra is elállja az utat és még annyira se halad a saját fegyvere leadásával, mint korábban.*
2070. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2015-04-16 21:14:04
Üzenet elküldve: 2015-04-16 21:14:04
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
// Ambroggio Duarrte //
*A tél már jócskán tavaszba váltott. A nappalok már megint egyre inkább csak nyúlnak, és a napfényes órák száma is idegesítően megnőtt. Pedig a tél egyik tökéletes előnye az volt, hogy szinte folyamatosan be volt borulva. De öröm az ürömben, hogy kezdi egyre hosszabb időközökre elviselni a nappali órákat. Fogjuk rá…
Viszont most kezdődik előröl az őszi dilemma, a ruhatárcsere, mert hát a bundával bélelt meleg köpenynek például már nem sok hasznát fogja tudni venni. De az biztos, hogy jó visszatérni a szokásos felszereléshez. A hosszú bőrnadrág, a fűző, és arra rávéve a szintén fekete bőr felsőt, csak hogy a hosszú ujja védje a még a napra kissé érzékeny ében bőrét. A gyakori mozgások miatt szinte lehetetlen, és nincs is miért ismét előkelően öltözködnie. Nem fog ruhában lovagolni.
Ahogy végre ismét visszatér a barakkba, leugrik az éj fekete csődör hátáról, majd miután kikötötte, nagyot nyújtózkodva elindul befelé. Ideje volt már ellátogatnia ide. Élvezetes, és izgalmas dolog a mágiatanulás, de a testi edzésekhez régebb óta van hozzászokva, így most, hogy a szellem került előtérbe, már nagyon hiányzik neki egy kis mozgás.
Belépve viszont a pultot sikerrel elállják. Pár pillanatra megtorpan, csak amíg a köpenye csuklyáját lehúzza a fejéről, aztán már megy is oda a pulthoz. Ha a vörös hajú nem mozdul, finoman megköszörüli a torkát.*
- Elnézést! *Teszi még hozzá, mintha az előbbi nem lett volna éppen elegendő, hogy felhívja magára a figyelmet. Egyértelmű a szándéka, még egy fogyatékos számára is.*
- Csinálj valamit, vagy menj az útból! *Morran rá, ha még ezek után is szándékosan nem hajlandó helyet változtatni. Ezen nem lehet segíteni, de ha kell, akkor arrébb rugdossa, de remélhetőleg erre nem lesz szükség, és már az elején félreáll, legalábbis addig, amíg ő leadja a fegyvereit.
Így vagy úgy, de leadja a cuccait azért a két átokverte fadarabért.*
*A tél már jócskán tavaszba váltott. A nappalok már megint egyre inkább csak nyúlnak, és a napfényes órák száma is idegesítően megnőtt. Pedig a tél egyik tökéletes előnye az volt, hogy szinte folyamatosan be volt borulva. De öröm az ürömben, hogy kezdi egyre hosszabb időközökre elviselni a nappali órákat. Fogjuk rá…
Viszont most kezdődik előröl az őszi dilemma, a ruhatárcsere, mert hát a bundával bélelt meleg köpenynek például már nem sok hasznát fogja tudni venni. De az biztos, hogy jó visszatérni a szokásos felszereléshez. A hosszú bőrnadrág, a fűző, és arra rávéve a szintén fekete bőr felsőt, csak hogy a hosszú ujja védje a még a napra kissé érzékeny ében bőrét. A gyakori mozgások miatt szinte lehetetlen, és nincs is miért ismét előkelően öltözködnie. Nem fog ruhában lovagolni.
Ahogy végre ismét visszatér a barakkba, leugrik az éj fekete csődör hátáról, majd miután kikötötte, nagyot nyújtózkodva elindul befelé. Ideje volt már ellátogatnia ide. Élvezetes, és izgalmas dolog a mágiatanulás, de a testi edzésekhez régebb óta van hozzászokva, így most, hogy a szellem került előtérbe, már nagyon hiányzik neki egy kis mozgás.
Belépve viszont a pultot sikerrel elállják. Pár pillanatra megtorpan, csak amíg a köpenye csuklyáját lehúzza a fejéről, aztán már megy is oda a pulthoz. Ha a vörös hajú nem mozdul, finoman megköszörüli a torkát.*
- Elnézést! *Teszi még hozzá, mintha az előbbi nem lett volna éppen elegendő, hogy felhívja magára a figyelmet. Egyértelmű a szándéka, még egy fogyatékos számára is.*
- Csinálj valamit, vagy menj az útból! *Morran rá, ha még ezek után is szándékosan nem hajlandó helyet változtatni. Ezen nem lehet segíteni, de ha kell, akkor arrébb rugdossa, de remélhetőleg erre nem lesz szükség, és már az elején félreáll, legalábbis addig, amíg ő leadja a fegyvereit.
Így vagy úgy, de leadja a cuccait azért a két átokverte fadarabért.*
2069. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2015-04-16 18:41:24
Üzenet elküldve: 2015-04-16 18:41:24
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Vakmerő
*Itt van Arthenior nyakán a nyár. Az ifjú hölgyek kezdenek kivetkezni a szőrmés pelerinekből, vastag kabátokból s ahogy a nap erőre kap, úgy illegetik bájaikat a langy sugarak melegében, mint ahogy a buja virágok tárják szirmaikat a szorgos méhek elé.
Ilyenkor mindenki felszabadultabb és kacérabb is. Ideje hát, hogy az Intéző is lerázza magáról a sötét, hideg hónapok savanyú nyűgét. A vadászidény csak most kezdődik, a város pedig terített asztal. Van itt zsenge, naiv, cserfes, tüzes, de még veszélyes is. Mindegyiknek megvan a maga szépsége.
Az utóbbi időben eléggé lekötötték a pénzügyek. Ez általában kimerül abban, hogy mások hasznából húz sápot ilyen-olyan trükkökkel, némi ferdítéssel itt, némi félrevezetéssel ott. Sokszor elég jól előadott érvekkel sokat beszélni a habos semmiről. A sors furcsa fintora, hogy igen sok a nagyon ostoba gazdag ember, akiket nagyon könnyű a büszkeségüknél fogva megvezetni. A komikus az egészben, hogy ezek a gazdag tökfilkók általában mindig azt tolják félre kegyeikből először, aki próbálná őket megóvni az ostoba döntésektől (és akinek feltehetőleg vagyonuk gyarapodását eddig is köszönhették). A kincstárnokok és számvetők legtöbbje az ész és a találékonyság mellé nem igen kapott a sorstól harsány karizmát. Aki igen, abból már rég az Intézőhöz hasonló szélhámos lett.
Ambroggio sosem tervezett igazán hosszú távra, amit megszerzett, hamar fel is áldozta a hedonizmus kétes oltárán. Mégis ritkán kell nélkülöznie. Ravasz és gátlások nélküli gazember, aki mindig talál magának egy bolondot, akinek a kárán elélhet. Elég sokat költött hozzá eddig, hogy most, mikor kissé elapadtak a forrásai, ne pedzegessék nagyon, mikor hitelbe fordul a számlája. Nagyvonalúan kezelik. Egy darabig. Aztán majd az Intéző úr természetesen mélységesen felháborodik rajta, mikor a hátralékait felhánytorgatják. És vissza is kapják ezt rosszmájú élccel fent kiapadhatatlan megjegyzések formájában, amikor ismét pénzhez jut.
Most viszont formába kell jönnie. Kár volna tagadni, egy kissé berozsdásodott. Pedig volt idő, amikor virtuóz párbajhős volt. Most már a rutin, az évek és a tapasztalat okán inkább fordul kevésbé virtusos, viszont határozottan aljas és célszerű eszközökhöz. De ennek ellenére is biztosabb, ha vívótudományát nem hagyja megfakulni. Pont ezért jött most ide ezen a csodás napon.*
*Kimért léptekkel halad befelé. Nagyjából úgy, mintha ő lenne a díszvendég a helyszínen, akinek a megérkezésére mindenki várt. Lapos, önelégült vagy inkább kissé másnapos pillantása nem méltat senkit szembenézésre. Csak végigsiklik a Barakk mai felhozatalán, élőn és kelléken egyaránt hasonló közönnyel. Balra fordul, az alacsony pult elé, ahol szokás szerint a betérő városiak leadják fegyvereiket. Ő viszont nem áll neki azonnal lecsatolni derekáról a díszkosaras rapírt és a hozzá tartozó hárítótőrt. Nem igazán szeret idegenek közé fegyvertelenül belépni, a fülét meg épp megüti egy történet, amit valami mélységi ad elő egy sihedernek. Elszöszmötöl, míg hallgatja. Kigombolja a felöltőjét, feltűri az ingujját, kiropogtatja a nyakát, de a pult mögött várakozó fiú hiába lenne már túl a fegyverleadáson és térne vissza a munkája passzív szakaszát kitöltő egyéb, fakultatív elfoglaltságához, az Intéző egyelőre még hozzá sem ér a fegyverövéhez. Tetszik neki ez a történet. Talán még hasznát is veheti egyszer.*
A hozzászólást Aravae (Moderátor) módosította, ekkor: 2015.04.16 20:37:49, a következő indokkal:
Hozzászólások egybeszerkesztése.
Ilyenkor mindenki felszabadultabb és kacérabb is. Ideje hát, hogy az Intéző is lerázza magáról a sötét, hideg hónapok savanyú nyűgét. A vadászidény csak most kezdődik, a város pedig terített asztal. Van itt zsenge, naiv, cserfes, tüzes, de még veszélyes is. Mindegyiknek megvan a maga szépsége.
Az utóbbi időben eléggé lekötötték a pénzügyek. Ez általában kimerül abban, hogy mások hasznából húz sápot ilyen-olyan trükkökkel, némi ferdítéssel itt, némi félrevezetéssel ott. Sokszor elég jól előadott érvekkel sokat beszélni a habos semmiről. A sors furcsa fintora, hogy igen sok a nagyon ostoba gazdag ember, akiket nagyon könnyű a büszkeségüknél fogva megvezetni. A komikus az egészben, hogy ezek a gazdag tökfilkók általában mindig azt tolják félre kegyeikből először, aki próbálná őket megóvni az ostoba döntésektől (és akinek feltehetőleg vagyonuk gyarapodását eddig is köszönhették). A kincstárnokok és számvetők legtöbbje az ész és a találékonyság mellé nem igen kapott a sorstól harsány karizmát. Aki igen, abból már rég az Intézőhöz hasonló szélhámos lett.
Ambroggio sosem tervezett igazán hosszú távra, amit megszerzett, hamar fel is áldozta a hedonizmus kétes oltárán. Mégis ritkán kell nélkülöznie. Ravasz és gátlások nélküli gazember, aki mindig talál magának egy bolondot, akinek a kárán elélhet. Elég sokat költött hozzá eddig, hogy most, mikor kissé elapadtak a forrásai, ne pedzegessék nagyon, mikor hitelbe fordul a számlája. Nagyvonalúan kezelik. Egy darabig. Aztán majd az Intéző úr természetesen mélységesen felháborodik rajta, mikor a hátralékait felhánytorgatják. És vissza is kapják ezt rosszmájú élccel fent kiapadhatatlan megjegyzések formájában, amikor ismét pénzhez jut.
Most viszont formába kell jönnie. Kár volna tagadni, egy kissé berozsdásodott. Pedig volt idő, amikor virtuóz párbajhős volt. Most már a rutin, az évek és a tapasztalat okán inkább fordul kevésbé virtusos, viszont határozottan aljas és célszerű eszközökhöz. De ennek ellenére is biztosabb, ha vívótudományát nem hagyja megfakulni. Pont ezért jött most ide ezen a csodás napon.*
*Kimért léptekkel halad befelé. Nagyjából úgy, mintha ő lenne a díszvendég a helyszínen, akinek a megérkezésére mindenki várt. Lapos, önelégült vagy inkább kissé másnapos pillantása nem méltat senkit szembenézésre. Csak végigsiklik a Barakk mai felhozatalán, élőn és kelléken egyaránt hasonló közönnyel. Balra fordul, az alacsony pult elé, ahol szokás szerint a betérő városiak leadják fegyvereiket. Ő viszont nem áll neki azonnal lecsatolni derekáról a díszkosaras rapírt és a hozzá tartozó hárítótőrt. Nem igazán szeret idegenek közé fegyvertelenül belépni, a fülét meg épp megüti egy történet, amit valami mélységi ad elő egy sihedernek. Elszöszmötöl, míg hallgatja. Kigombolja a felöltőjét, feltűri az ingujját, kiropogtatja a nyakát, de a pult mögött várakozó fiú hiába lenne már túl a fegyverleadáson és térne vissza a munkája passzív szakaszát kitöltő egyéb, fakultatív elfoglaltságához, az Intéző egyelőre még hozzá sem ér a fegyverövéhez. Tetszik neki ez a történet. Talán még hasznát is veheti egyszer.*
A hozzászólást Aravae (Moderátor) módosította, ekkor: 2015.04.16 20:37:49, a következő indokkal:
Hozzászólások egybeszerkesztése.
2068. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2015-04-16 12:36:49
Üzenet elküldve: 2015-04-16 12:36:49
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
// Log //
*A nagy nézelődés közepette egy tízen akárhány éves suhanc forma kölyök vonja magára a figyelmét, aki láthatóan fegyverekkel gyakorol.*
-Nem vagy te még kissé fiatalka ehez?*Kérdi, semmi féle tisztelet körre nem fecsérelve az idejét. Körbe sétál a srác körül, persze azért tartva a 2-3 méteres biztonsági távolságot.*
~ Micsoda dolgok... Ejh, bezzeg az én időmben. ~
-Ismerős az arcod.*Mondja végül, s megállapodik a sráccal szemben. Fejét oldalra dönti, s úgy méregeti tovább a fiatalka arcot.*
-A dédapád, vagy az ükapád nem lovag volt véletlenül?*Kérdi, úgy támasztja meg tenyerét saját állán mint aki igencsak a távolba réved, s próbál közel 100 éves emlékeket maga elé idézni.*
-Együtt harcoltam egy fickóval, jó 80 éve is megvan már. Orkok ellen, zsoldban. Fent, északon, 3000 mérföldre innen. Szakasztott olyan volt mint te, csak idősebb. A bal térdét lándzsa ütötte át, utána sánta lett egy életre. Azt az acél hegyet még én magam rángattam ki. Véres egy meló volt, és úgy fagyott hogy minden lovunk elhullott. Derékig ért a hó. Ha engem kérdezel, csoda hogy a lába nem ment rá...*Legyint.* Egy furcsa tigris szerű macska címere alatt küzdött, fegyverhordozóként. Ha jól tudom, élete vége felé lovaggá ütötték, délen. Ismerős a történet?
*A nagy nézelődés közepette egy tízen akárhány éves suhanc forma kölyök vonja magára a figyelmét, aki láthatóan fegyverekkel gyakorol.*
-Nem vagy te még kissé fiatalka ehez?*Kérdi, semmi féle tisztelet körre nem fecsérelve az idejét. Körbe sétál a srác körül, persze azért tartva a 2-3 méteres biztonsági távolságot.*
~ Micsoda dolgok... Ejh, bezzeg az én időmben. ~
-Ismerős az arcod.*Mondja végül, s megállapodik a sráccal szemben. Fejét oldalra dönti, s úgy méregeti tovább a fiatalka arcot.*
-A dédapád, vagy az ükapád nem lovag volt véletlenül?*Kérdi, úgy támasztja meg tenyerét saját állán mint aki igencsak a távolba réved, s próbál közel 100 éves emlékeket maga elé idézni.*
-Együtt harcoltam egy fickóval, jó 80 éve is megvan már. Orkok ellen, zsoldban. Fent, északon, 3000 mérföldre innen. Szakasztott olyan volt mint te, csak idősebb. A bal térdét lándzsa ütötte át, utána sánta lett egy életre. Azt az acél hegyet még én magam rángattam ki. Véres egy meló volt, és úgy fagyott hogy minden lovunk elhullott. Derékig ért a hó. Ha engem kérdezel, csoda hogy a lába nem ment rá...*Legyint.* Egy furcsa tigris szerű macska címere alatt küzdött, fegyverhordozóként. Ha jól tudom, élete vége felé lovaggá ütötték, délen. Ismerős a történet?
2067. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2015-04-15 22:24:38
Üzenet elküldve: 2015-04-15 22:24:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
*Baljával kitörli szemébe folyó izzadságát, jobbjával lassan leengedi a gyakorlóbárdot, és hagyja az a földre esni. Pár lépéssel hátrébb megy, hogy ne legyen útba másoknak majd leül a földre, hogy kicsit kifújja magát.*
~Az öreg Ragor már rég ráasozott volna egyet a pálcájával, ha így leülök gyakorlás közben~
*Gondol vissza elmosolyodva az otthoni mesterére.*
~Nem tudom, ő él e még, vagy ő is áldozatul esett az orv támadásnak ami ért minket~
*Homloka kissé elráncosodik a borúsabb gondolatoktól*
~Veldaron fegyvermester óvott tőle hogy megpróbáljak bárkit is keresni az udvartartásból, lehet hogy igaza van, nem volna jó máris lebuktatnom magam.~
*Gondolataiból egy újonnan érkező szikár sötételf léptei zökkentik ki.*
~Na de vissza a gyakorláshoz, a lándzsához még nem is nyúltam.~
*Feltápászkodik, felkapja a földre dobott gyakorlófegyvert, és nekilát egy újabb izzasztó órának.*
~Az öreg Ragor már rég ráasozott volna egyet a pálcájával, ha így leülök gyakorlás közben~
*Gondol vissza elmosolyodva az otthoni mesterére.*
~Nem tudom, ő él e még, vagy ő is áldozatul esett az orv támadásnak ami ért minket~
*Homloka kissé elráncosodik a borúsabb gondolatoktól*
~Veldaron fegyvermester óvott tőle hogy megpróbáljak bárkit is keresni az udvartartásból, lehet hogy igaza van, nem volna jó máris lebuktatnom magam.~
*Gondolataiból egy újonnan érkező szikár sötételf léptei zökkentik ki.*
~Na de vissza a gyakorláshoz, a lándzsához még nem is nyúltam.~
*Feltápászkodik, felkapja a földre dobott gyakorlófegyvert, és nekilát egy újabb izzasztó órának.*
2066. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2015-04-15 16:34:26
Üzenet elküldve: 2015-04-15 16:34:26
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
*Évszázados korú sötételf egyedektől szokatlan vehemenciával vágtat, s veszi be a kanyarokat. Ma valahogy jó formában van. Talán a vérbor. A nagyanyja mindig azt mondta hogy az a lötty csodákra képes. A hárpia sast, mellyel elhagyta a kúriát felküldte a magasba, így az állat pár száz méterrel felette kering, mintegy őrszemként óvva a mélységit.
Amint eléri a barakkot, leparkolja a lovat, s elindul befelé, hogy szemrevételezze a helyet. Ha le kell adni a fegyvert, leadja, ebből nem csinál gondot. Két tengerész kardjától könnyen megválik. Nem különösebben nagy értékű fegyverek. A homokra lépve először csak nagyokat pislog. Valahogy nem így emlékezett erre a helyre. Persze 80 év hosszú idő. Akkoriban még aréna is volt a városban, és gladiátor harc.*
~ Rég láttam már jó verem harcot a rohadt életbe is ~
*Jobb felé indul, hogy szemrevételezze a díszes társaságokat, melyek e dicső napon idefáradtak egy kis izzadásra.*
Amint eléri a barakkot, leparkolja a lovat, s elindul befelé, hogy szemrevételezze a helyet. Ha le kell adni a fegyvert, leadja, ebből nem csinál gondot. Két tengerész kardjától könnyen megválik. Nem különösebben nagy értékű fegyverek. A homokra lépve először csak nagyokat pislog. Valahogy nem így emlékezett erre a helyre. Persze 80 év hosszú idő. Akkoriban még aréna is volt a városban, és gladiátor harc.*
~ Rég láttam már jó verem harcot a rohadt életbe is ~
*Jobb felé indul, hogy szemrevételezze a díszes társaságokat, melyek e dicső napon idefáradtak egy kis izzadásra.*
2065. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2015-04-15 10:03:39
Üzenet elküldve: 2015-04-15 10:03:39
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 774
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 774
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Vakmerő
//Thaira, Mordokhai//
*Thaira egész egyszerűen kitér, elmozdul, elhajol a támadás elől, ami sokkal nehezebb, mint egész egyszerűen fegyverrel hárítani a támadást.*
~Nem is rossz!~
*Valahol érezte, hogy túl könnyű trükk lesz ez, és hogy nem jön össze, így készül az ellentámadásra ami elmarad. Kicsit kivár, ő is fürkészi az elf nőt, bár ha ő azon mesterkedik, hogy kiismeri egy légiós mozdulatait, akkor bizony hosszúra kell hogy nyúljon a párbaj. Érzi kicsit íja hiányát, és rájön, hogy gyakrabban kell kardot ragadni a kezébe.*
~Ha nem támadsz megteszem én.~
-Egész ügyes. *mondja ellenfelének, majd Mordokhai felé is pillant egyet, aki mesterkardjával gyakorlatozik. Mivel a vívókarddal nehezen lehet vágott sebet ejteni, így a szúrásokra fog építeni. Megindul a nő felé előre szegezett karddal, kicsit ingatja jobbra-balra, hogy nehezebb legyen kiszámítani a szúrás helyét. Mikor elég közel kerül, egy erőteljes mozdulattal szúr előre, majd belendíti oldalra, és egy erős csapással igyekszik eltalálni Thaira fegyverét, hogy az kirepüljön kezéből. Egy újabb kis trükk. Amennyiben így történik, bár biztosan nem fogja ennyivel megúszni, akkor a kard hegyét egyenesen a torkához szegezi, és várja, hogy mit fog tenni ebben a helyzetben. Ha nem repül Thaira fegyvere, akkor előbb a gyomra, majd a combja irányába szúr úgy, hogy közben az íjász két lépést tesz meg hátra, hogy ha Thaira támadna kikerüljön a kard csapásai elől.*
*Thaira egész egyszerűen kitér, elmozdul, elhajol a támadás elől, ami sokkal nehezebb, mint egész egyszerűen fegyverrel hárítani a támadást.*
~Nem is rossz!~
*Valahol érezte, hogy túl könnyű trükk lesz ez, és hogy nem jön össze, így készül az ellentámadásra ami elmarad. Kicsit kivár, ő is fürkészi az elf nőt, bár ha ő azon mesterkedik, hogy kiismeri egy légiós mozdulatait, akkor bizony hosszúra kell hogy nyúljon a párbaj. Érzi kicsit íja hiányát, és rájön, hogy gyakrabban kell kardot ragadni a kezébe.*
~Ha nem támadsz megteszem én.~
-Egész ügyes. *mondja ellenfelének, majd Mordokhai felé is pillant egyet, aki mesterkardjával gyakorlatozik. Mivel a vívókarddal nehezen lehet vágott sebet ejteni, így a szúrásokra fog építeni. Megindul a nő felé előre szegezett karddal, kicsit ingatja jobbra-balra, hogy nehezebb legyen kiszámítani a szúrás helyét. Mikor elég közel kerül, egy erőteljes mozdulattal szúr előre, majd belendíti oldalra, és egy erős csapással igyekszik eltalálni Thaira fegyverét, hogy az kirepüljön kezéből. Egy újabb kis trükk. Amennyiben így történik, bár biztosan nem fogja ennyivel megúszni, akkor a kard hegyét egyenesen a torkához szegezi, és várja, hogy mit fog tenni ebben a helyzetben. Ha nem repül Thaira fegyvere, akkor előbb a gyomra, majd a combja irányába szúr úgy, hogy közben az íjász két lépést tesz meg hátra, hogy ha Thaira támadna kikerüljön a kard csapásai elől.*
2064. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2015-04-14 23:19:34
Üzenet elküldve: 2015-04-14 23:19:34
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
*Lassan lép a Barakk területére, gyors körbepillantás után elindul a gyakorlótér felé, de mielőtt célját elérni mintha valaki megszólítaná.
Megtorpan, és körbenéz, egy fiút pillant meg balra egy pult mögött amit épp felemelkedik ültéből és int felé. Tétován indul meg felé,
~Lehet ide nem lett volna szabad bejönnöm~
De mikor odaér rájön, hogy csak a fegyvereit kell lecserélnie gyakorló fegyverekre amíg itt tartózkodik, hát ezt gyorsan meg is teszi, és már megy is tovább a tér felé.
~Na mivel is kezdjem, itt most nincs mester aki előírja, miből menyit csináljak~
Kicsit szemlélődik majd odalép egy pajzzsal és buzogánnyal felszerelt forgós bábuhoz, lándzsáját egyelőre félreteszi, keményen megmarkolja bárdját és nekilendül...*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2015.04.15 09:13:52, a következő indokkal:
Jelek pótlása; múlt helyett jelen idő.
Megtorpan, és körbenéz, egy fiút pillant meg balra egy pult mögött amit épp felemelkedik ültéből és int felé. Tétován indul meg felé,
~Lehet ide nem lett volna szabad bejönnöm~
De mikor odaér rájön, hogy csak a fegyvereit kell lecserélnie gyakorló fegyverekre amíg itt tartózkodik, hát ezt gyorsan meg is teszi, és már megy is tovább a tér felé.
~Na mivel is kezdjem, itt most nincs mester aki előírja, miből menyit csináljak~
Kicsit szemlélődik majd odalép egy pajzzsal és buzogánnyal felszerelt forgós bábuhoz, lándzsáját egyelőre félreteszi, keményen megmarkolja bárdját és nekilendül...*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2015.04.15 09:13:52, a következő indokkal:
Jelek pótlása; múlt helyett jelen idő.
2063. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2015-04-14 18:49:43
Üzenet elküldve: 2015-04-14 18:49:43
ÚJ
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Az örökkévalóság katonája//
*A mozdulat pont úgy sikerül ahogy azt várta. Rég nem küzdött élő ellenféllel szemben és a hadnagy ügyessége és gyorsasága igen messze áll fajtársai szerényebb képességeitől. Az egyetlen amit furcsáll, az az ellenfele hozzáállása. Bár lett volna elég ideje a támadásra, vagy a védelme rendezésére ezek helyett egy félmondatot ejt el az óriás felé. Kissé más a megközelítésük, amikor Agbrerve harcolni kezd minden gondolatát elhallgattatja és csak arra az egy dologra koncentrál. Mire végeznek valószínűleg eljut hozzá a páncélos kardforgató megtalálásához szükséges hír, addig viszont nem szól, nem kérdez. Csak mint valami gépezet engedi működni a régóta ismert formákat és harci tudást. A pajzscsapás sikeressége után ismét meglendíti a védelmi eszközt és előre indulva, megpróbálva az ellenfél lándzsáját magától balra és a pajzson túl tartani, támadja le az ellenfelet. A lándzsát tenyerébe csapja, hogy az nagyobb területet súroljon. Célja egyszerűen elérni és bármilyen módon felborítani a hadnagyot, ezzel esetleg pontot téve a küzdelem végére. A támadás sajnos egyáltalán nem biztos, bár kitérni nem igazán lehet előle, ha Agbrerve esetleg rosszul kezeli a sajátjánál kisebb fapajzsot akkor könnyen lebökhetik a lándzsával és ha nem kellően gyors akkor Khazil egyszerűen elhátrálhat előle.*
*A mozdulat pont úgy sikerül ahogy azt várta. Rég nem küzdött élő ellenféllel szemben és a hadnagy ügyessége és gyorsasága igen messze áll fajtársai szerényebb képességeitől. Az egyetlen amit furcsáll, az az ellenfele hozzáállása. Bár lett volna elég ideje a támadásra, vagy a védelme rendezésére ezek helyett egy félmondatot ejt el az óriás felé. Kissé más a megközelítésük, amikor Agbrerve harcolni kezd minden gondolatát elhallgattatja és csak arra az egy dologra koncentrál. Mire végeznek valószínűleg eljut hozzá a páncélos kardforgató megtalálásához szükséges hír, addig viszont nem szól, nem kérdez. Csak mint valami gépezet engedi működni a régóta ismert formákat és harci tudást. A pajzscsapás sikeressége után ismét meglendíti a védelmi eszközt és előre indulva, megpróbálva az ellenfél lándzsáját magától balra és a pajzson túl tartani, támadja le az ellenfelet. A lándzsát tenyerébe csapja, hogy az nagyobb területet súroljon. Célja egyszerűen elérni és bármilyen módon felborítani a hadnagyot, ezzel esetleg pontot téve a küzdelem végére. A támadás sajnos egyáltalán nem biztos, bár kitérni nem igazán lehet előle, ha Agbrerve esetleg rosszul kezeli a sajátjánál kisebb fapajzsot akkor könnyen lebökhetik a lándzsával és ha nem kellően gyors akkor Khazil egyszerűen elhátrálhat előle.*
2062. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2015-04-14 15:44:49
Üzenet elküldve: 2015-04-14 15:44:49
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 240
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 240
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Egek, ajtók!//
//Vlendor Hughs//
*Ez a kis edzés nem volt túl hosszú. Vlendor ellenfele hamar földre került. Vlendor a kezét nyújtja a földön fekvőnek, de ha nem fogadja el akkor nem sértődik meg. Az ismerőst hallva Vlendor-ból egy sóhajtás tör fel.*
~Már megint egy kérés.~
*Arról, hogy csak betért edzeni egyet arról Vlendor-nak megvan a maga véleménye. Nem is szívesen fogadja el az ajánlatot, de a pénz az nagy úr és ő pedig jelenleg le van égve. Mindig van valaki aki segítséget szeretne tőle, de nem mindig viszonozzák ezt neki. Most legalább pénzt majd kap. Állítólag.*
-Rendben. Vezess ahhoz az alakhoz. Miféle munka lenne?
//Vlendor Hughs//
*Ez a kis edzés nem volt túl hosszú. Vlendor ellenfele hamar földre került. Vlendor a kezét nyújtja a földön fekvőnek, de ha nem fogadja el akkor nem sértődik meg. Az ismerőst hallva Vlendor-ból egy sóhajtás tör fel.*
~Már megint egy kérés.~
*Arról, hogy csak betért edzeni egyet arról Vlendor-nak megvan a maga véleménye. Nem is szívesen fogadja el az ajánlatot, de a pénz az nagy úr és ő pedig jelenleg le van égve. Mindig van valaki aki segítséget szeretne tőle, de nem mindig viszonozzák ezt neki. Most legalább pénzt majd kap. Állítólag.*
-Rendben. Vezess ahhoz az alakhoz. Miféle munka lenne?
2061. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2015-04-14 15:17:08
Üzenet elküldve: 2015-04-14 15:17:08
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Daranel, Mordokhai//
*Na, úgy látszik, kezdődik a harc. Tharia kezébe veszi játékszerét, s ő is felveszi a kezdőállást. Mielőtt azonban kezdenének, gúnyosan odaveti ellenfelének.*
- Csak nehogy csalódj.
*Nem képzeli magát se rossznak, se jobbnak, mint a másik. Csak gyakorol. Most legalább alkalma nyílik megismerni az íjász harci tudását. Vad bemutatkozás. Amikor a férfi támadásba lendül, hősünk vele együtt mozdul el. Ő is balra ugrik, kitérve a férfi mozdulata elől.*
~Jól ismerem ezt... Így próbálnak mindig lefegyverezni, ha harcba keveredek.~
*Nem támad. Miután sikeresen kikerüli a másik ütését, újból védekező állást vesz fel. Nem akar a vakmerőség hibájába esni, inkább felméri ellenfele képességeit, módszerét.*
~ˇA védekezés a leghatékonyabb támadás. Az ellenfél észre sem veszi, hogy amíg védekezem, felmérem a stílusát... Bár ki tudja, jó harcosnak tűnik. Tud valamit.~
*Szemével folyamatosan Daranel mozgását követi, memorizálja minden lépését, észreveszi még a szemhéjának a rezdülését is.*
~Megfontolt.~
*Hát igen, a másik nem támad vakon. Akárcsak ő maga, a férfi is ésszerűen játszik. A harchoz több ész kell, mint azt az ember gondolná. Nem lehet csak a fizikai erőben bízni. Tharia már intézett el hatalmas hústornyokat is, nevetve.*
*Na, úgy látszik, kezdődik a harc. Tharia kezébe veszi játékszerét, s ő is felveszi a kezdőállást. Mielőtt azonban kezdenének, gúnyosan odaveti ellenfelének.*
- Csak nehogy csalódj.
*Nem képzeli magát se rossznak, se jobbnak, mint a másik. Csak gyakorol. Most legalább alkalma nyílik megismerni az íjász harci tudását. Vad bemutatkozás. Amikor a férfi támadásba lendül, hősünk vele együtt mozdul el. Ő is balra ugrik, kitérve a férfi mozdulata elől.*
~Jól ismerem ezt... Így próbálnak mindig lefegyverezni, ha harcba keveredek.~
*Nem támad. Miután sikeresen kikerüli a másik ütését, újból védekező állást vesz fel. Nem akar a vakmerőség hibájába esni, inkább felméri ellenfele képességeit, módszerét.*
~ˇA védekezés a leghatékonyabb támadás. Az ellenfél észre sem veszi, hogy amíg védekezem, felmérem a stílusát... Bár ki tudja, jó harcosnak tűnik. Tud valamit.~
*Szemével folyamatosan Daranel mozgását követi, memorizálja minden lépését, észreveszi még a szemhéjának a rezdülését is.*
~Megfontolt.~
*Hát igen, a másik nem támad vakon. Akárcsak ő maga, a férfi is ésszerűen játszik. A harchoz több ész kell, mint azt az ember gondolná. Nem lehet csak a fizikai erőben bízni. Tharia már intézett el hatalmas hústornyokat is, nevetve.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7342-7361