//Thargodarok figyelmébe//
*Gyűlöli a kényszert, legalábbis amit neki kellett elszenvednie - természetszerűleg az élet velejárójának tekinti a vezér által alkalmazott pressziót. És használja is, ha kell. Mégis, elviselnie ezt az eljárást majdnem annyira nehéz, mint amennyire nehéz volt végigülnie a Véres Menyegző első felét, várva, mikor jön el a pillanat. Ott érezte ugyanezt: együtt kellett röhögnie, innia, mulatnia a sok bűzös orkkal és áruló emberfattyúval, eljátszania, hogy mennyire jól érzi magát. A legnehezebb az volt, hogy kerülje Isurii könyörgő és rettegő tekintetét, ki fiatal kora miatt nem volt beavatva - ha egy véletlen gesztussal elárulja őket, vége mindennek. Ám a Szellemek mellettük álltak és a varjaknak bőséges lakomát csapott Kagan és véres csatabárdú társulata. Jó nap volt az, igazán jó.*
*Mikor már úgy érzi, nincs tovább türelem, a tortúra - mely inkább a léleknek, mint a testnek fájt - hirtelen véget ér, és az őrök távoznak, néhány szó keretében.*
- Kellene valami passzust szerezni, hogy nem vagyunk tolvajok és rablók. Nem tudom, hány ilyen cirkuszt tudok még elviselni. *morogja az orra alatt, majd int a kis csapatnak, hogy lóra.*
- Isurii, Cessa...minden rendben? *pillant a lányok felé, mert a két harcosért nem aggódik - nekik is legfeljebb a mérgüket és a büszkeségüket kellett lenyelniük. Láthatóan az őrök csak rutinból dolgoztak, mégis - már csak a megjelenésük alapján is azonnal listára került az egész Thargodar-csapat.*
~ Vagy be kell olvadnunk, vagy távol kell tartanunk magunkat a várostól. Nehéz ügy... ~ *még ha a városon kívül ütnek is tábort, valamennyire tartaniuk kell a kapcsolatot, és sok mindent kell beszerezni és intézni a településeket - nem lóghatnak annyira ki, vagy...nem mindegyikük.*
- Menjünk a kovácshoz, aztán a piacra. Onnan haza. Mielőbb. *dörmög elégedetlenül, mert elég nehezen nyeli le a büszkeségén esett csorbát.*
~ Nagyon más ez a világ. ~ *mert hiába "barbár" ő és népe, nem civilizálatlan (hiszen ismerik a tüzet, a szellemeket, a vasat és a fűszerek varázsát) és főleg nem ostoba ő. Most már nyitott szemmel jár, és bizony látja - az őrség időnként másokat is molesztál.*
*Lóra kapva visszaindulnának, de újabb látogatójuk akad: Gramorn, a kufár.*
- Üdv néked is, Gramorn Kevdak. Nos, ha a motozás, ahogy hívod, gyakori a városodban, akkor Kagan Thargodar viszont nem lesz gyakori itt. *nem hiszi, hogy akár ő, akár a Város sokat veszítene.*
- Utunk a kovácsműhelybe és a piacra vezet, kalmár uraság. Az a Pegazus csak hazafelé menet esik majd útba, már ha nem csal az emlékezetem.