//Nordak Trannyth//
*Látja, hogy Nordak kezd belejönni a célzásba.*
~Elég gyorsan tanulta meg, hogyan kell tartani az íjat és célba venni a táblát. A találatai is egyre pontosabbak, látszik, hogy régebben is sokat tanult harcolni.~
-Kezdesz belejönni, ez már egész jó.
*Őszinte elismeréssel beszél, aztán a füle mögé tűri a hajtincset, ami egyébként nem lóg ki csak önkéntelen mozdulat, hogy leplezze a zavart.*
-A kard, hát jó.
*Figyeli, hogy a fél-elf milyen mozdulattal csap le a karddal, hogyan tartja. Sokkal erősebb nála és stabilabban tartja a kardot. Álmodozva nézi végig a bemutatót. Kihasználja a lehetőséget, hogy most nyugodtan bámulhatja a férfit. Egy idő után abbahagyja a gyakorlást és felé nyújtja a gyakorló kardot. Kicsit idegesen veszi el, de igyekszik nem mutatni és mosolyog tovább. Meglendíti a fegyvert, ahogy Nordaktól látta az előbb, de a mozdulat nem olyan határozottra sikerül. Nem sokkal ezután szólal meg Nordak és mögé lép, hogy segítsen. Amikor átkarolja libabőrös lesz. Nagyon igyekszik, hogy a kardra és a mozdulatokra tudjon figyelni és ne a férfi közelségére. Véletlenül a mellkasához ér a háta, amikor kardot lendítik és kimarad egy lélegzete.*
~Olyan zavarban vagyok, remélem nem veszi észre. Olyan jóképű, nem tudok figyelni, ha így hozzám ér.~
*A lendítések Nordak szakszerű irányítása mellett sikeresek, de a lábai elgyengülnek közben.*
~Valamit ki kell találnom, mert észreveszi, hogy milyen zavarba jöttem.~
-Gondolod, hogy menne a gyakorlás egymással szemben is?
*Gyorsan átgondolja, hogyan hat ez a mondat és hamarjában egészíti ki.*
-Csak mert lehet úgy más lenne, tudod olyan mint egy valódi ellenfél ellen.
~Remélem nem beszélek nagyon mellé, nem akarok butának tűnni.~
*Még Nordak el nem engedi nem mer ránézni. Igyekszik lecsillapítani a szívverését, ami egy kismadár szívének gyors ritmusához kezd hasonlítani.*