Nincs játékban - Barakk
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Barakk | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 332 (6621. - 6640. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
6640. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2017-06-05 11:35:17
Üzenet elküldve: 2017-06-05 11:35:17
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
//üdvözölnek a bíráskodók//
*Több, mint egy hatot hagyott ki hadnagyi, és ha a háborúskodást is belevesszük több hónapot felcseri teendőiben, így kihasználva az alkalmat sürög-forog kicsit a tétlen várakozás helyett.
Véleménye szerint egyértelmű volt mikor közölte milyen veszélyekkel járhat, ha a kismama megszegve az orvosi utasításokat felkel.
Innentől kezdve az ő dolga, személyes döntése, hogy mennyire vigyáz magára, és születendő gyermekére.*
-Ha nem akarsz vetélni az ágy alatti éjjeli edényt javaslom. Ha véres masszaként a latrinában hagynád Aon fattyát, akkor az ajtóval szembeni helyiséget.
*Dob még szavai után egy hosszú, majd bokáig érő fehér inget Alyo ágyára, és többet nem törődik a nő aprócska problémáival.
Nem igazán lepődik meg azon, hogy a hadbíróság helybe jön, túl sok lehetőséget nem hagyott jelentésével Cretonnak. Nyilván sem az egészségügyi gubanc mértékét nem kívánják növelni, sem a tanúk nélküli kihallgatást megkísérelni. A rendelkezésére álló tíz percben elhagyja a kezelőt, hogy kisvártatva egy nagy kupac irattal térjen vissza.
Mondjuk az szemet szúró, hogy csak exkikötői hadnagyok vannak jelen, de velük lényegesen kevesebb gondja akadt eddig, mint mondjuk Riccel. Hiába, a közös harc egészen közösségfejlesztő tud lenni.
A belépő kollégáknak biccent, csak Kelyri felé enged meg egy halovány mosolyt.
Majd Berthez lépve nyújtja át a Leától kapott levelet.*
-A Szellemjáró írásos beszámolója a történtekről.
*Feltételezi, hogy hadnagy társai ezt sem kívánják figyelmen kívül hagyni.*
A hozzászólás írója (Ziana Yedhir) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.06.05 11:39:04
*Több, mint egy hatot hagyott ki hadnagyi, és ha a háborúskodást is belevesszük több hónapot felcseri teendőiben, így kihasználva az alkalmat sürög-forog kicsit a tétlen várakozás helyett.
Véleménye szerint egyértelmű volt mikor közölte milyen veszélyekkel járhat, ha a kismama megszegve az orvosi utasításokat felkel.
Innentől kezdve az ő dolga, személyes döntése, hogy mennyire vigyáz magára, és születendő gyermekére.*
-Ha nem akarsz vetélni az ágy alatti éjjeli edényt javaslom. Ha véres masszaként a latrinában hagynád Aon fattyát, akkor az ajtóval szembeni helyiséget.
*Dob még szavai után egy hosszú, majd bokáig érő fehér inget Alyo ágyára, és többet nem törődik a nő aprócska problémáival.
Nem igazán lepődik meg azon, hogy a hadbíróság helybe jön, túl sok lehetőséget nem hagyott jelentésével Cretonnak. Nyilván sem az egészségügyi gubanc mértékét nem kívánják növelni, sem a tanúk nélküli kihallgatást megkísérelni. A rendelkezésére álló tíz percben elhagyja a kezelőt, hogy kisvártatva egy nagy kupac irattal térjen vissza.
Mondjuk az szemet szúró, hogy csak exkikötői hadnagyok vannak jelen, de velük lényegesen kevesebb gondja akadt eddig, mint mondjuk Riccel. Hiába, a közös harc egészen közösségfejlesztő tud lenni.
A belépő kollégáknak biccent, csak Kelyri felé enged meg egy halovány mosolyt.
Majd Berthez lépve nyújtja át a Leától kapott levelet.*
-A Szellemjáró írásos beszámolója a történtekről.
*Feltételezi, hogy hadnagy társai ezt sem kívánják figyelmen kívül hagyni.*
A hozzászólás írója (Ziana Yedhir) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.06.05 11:39:04
6639. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2017-06-04 21:47:06
Üzenet elküldve: 2017-06-04 21:47:06
ÚJ
![>Aoneer Hraefg Glimriorathan [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10718_1474303661_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//üdvözölnek a bíráskodók//
*A dolgok hosszú idő után akkor gyorsulnak fel ismét mikor egy újabb tiszt toppan be az orvosi szobába. Aoneer tiszteleg, szabályosan összecsapja sarkait a tiszt jelenlétében, és ahogy eddig sem ment sehová úgy ez után sem kívánja elhagyni a helyet, sem az eddigieknél több mozgást végezni. Kissé kikerekednek a szemei mikor meghallja, hogy az egész bírói testület az ő leendő gyermekéhez fog alkalmazkodni, bár ez nehezen látszik, hisz az arca nem rezdül meg, az alkalmi pupillatágulást pedig senki sem kíséri figyelemmel. Karnevál lesz az orvosi szobában a nyöszörgő betegek meg az egész ügy díszvendégeivé válnak.
Az elképzelésnél csak azt gondja komikusabbnak mikor ez a lehetetlen jelenet valóban megtörténik. Arca még mindig rezdületlen, más körülmények között, ha máshol nem hát majd az akasztófa alatt még jót fog röhögni ezen az egészen. Ahogy az talán várható volt Creton nem kíván az üggyel személyesen foglalkozni.
A jelenlévők közül Kelyrit ismeri a legjobban. Ő nézte be az élőholtak hamis levelét és kis híja volt, hogy nem adott egy városőr sereget az élőholtaknak. Ebből a soha többé nem említett ballépésből, meg a saját kis "vérvizsgálatos" lázongásából gondolja, hogy a nő nem kedveli a képét túlzottan. Talán nem bosszú álló típus. Legalábbis örülne, ha nem az lenne. Bert és Frich már kevésbé maradt meg az emlékei között. Visszahúzódóbb, vagy talán óvatosabb alakok voltak a nőnél, és a közlegénynek fogalma sincs arról miként vélekednek majd az újabb "bajkeveréséről".
Bólint a kérdésre, itt van, látják, hogy itt van. A tanúk is itt vannak, ha Alyo visszaért a vécéről, és a kisasszony is ha nem menekült ki, vagy esett össze a röhögéstől. Ezek után már csak azt reméli az akasztását technikai problémák miatt nem az istállóban akarják elvégezni. Legalább azt az egyet csinálják meg rendesen.*
*A dolgok hosszú idő után akkor gyorsulnak fel ismét mikor egy újabb tiszt toppan be az orvosi szobába. Aoneer tiszteleg, szabályosan összecsapja sarkait a tiszt jelenlétében, és ahogy eddig sem ment sehová úgy ez után sem kívánja elhagyni a helyet, sem az eddigieknél több mozgást végezni. Kissé kikerekednek a szemei mikor meghallja, hogy az egész bírói testület az ő leendő gyermekéhez fog alkalmazkodni, bár ez nehezen látszik, hisz az arca nem rezdül meg, az alkalmi pupillatágulást pedig senki sem kíséri figyelemmel. Karnevál lesz az orvosi szobában a nyöszörgő betegek meg az egész ügy díszvendégeivé válnak.
Az elképzelésnél csak azt gondja komikusabbnak mikor ez a lehetetlen jelenet valóban megtörténik. Arca még mindig rezdületlen, más körülmények között, ha máshol nem hát majd az akasztófa alatt még jót fog röhögni ezen az egészen. Ahogy az talán várható volt Creton nem kíván az üggyel személyesen foglalkozni.
A jelenlévők közül Kelyrit ismeri a legjobban. Ő nézte be az élőholtak hamis levelét és kis híja volt, hogy nem adott egy városőr sereget az élőholtaknak. Ebből a soha többé nem említett ballépésből, meg a saját kis "vérvizsgálatos" lázongásából gondolja, hogy a nő nem kedveli a képét túlzottan. Talán nem bosszú álló típus. Legalábbis örülne, ha nem az lenne. Bert és Frich már kevésbé maradt meg az emlékei között. Visszahúzódóbb, vagy talán óvatosabb alakok voltak a nőnél, és a közlegénynek fogalma sincs arról miként vélekednek majd az újabb "bajkeveréséről".
Bólint a kérdésre, itt van, látják, hogy itt van. A tanúk is itt vannak, ha Alyo visszaért a vécéről, és a kisasszony is ha nem menekült ki, vagy esett össze a röhögéstől. Ezek után már csak azt reméli az akasztását technikai problémák miatt nem az istállóban akarják elvégezni. Legalább azt az egyet csinálják meg rendesen.*
6638. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2017-06-04 20:58:54
Üzenet elküldve: 2017-06-04 20:58:54
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 144
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 144
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Fekete vér//
*Pár órával a piacon eltöltött idő után érkezik meg a barakkba, egy esti testmozgásra. Jó kis időt töltött a ser főző kofánál, az új elf barátjával. Mostanában elég sok ilyen napja van, barátkozni, izzadni, aztán piálni, de ki bánja? Ezekért az időkért érdemes élni, s ha már nem lesznek, legalább most elraktározza magában az emlékeiket.
Jó kedvű amikor újra látja a helyet, amit dél időben hagyott el. Kurta üdvözlést intéz a fegyvereket tartó gyerek felé, aztán, mint a jó katona pakolja is le a holmijait. Két kard, meg minden ami halálos sérülést okozhat. A gyakorló fegyver is okozhat természetesen, de nem olyan gyorsan. Lenne ideje odaérni az őrségnek, ha valaki ezekkel akarná kinyírni barátját. Páncélját is a fegyverek mellé teszi, így ujjatlan fehér felsőben, szűk szárú barna nadrágban fog ténykedni. Kér egy rövid és egy hosszú kardot a gyakorláshoz és egy fáslit is, amit még ott a pultnál kezeire teker. Fenekével a kemény fának dőlve kémleli a harcteret, miközben bugyolálja karjait a pólyával. Az ismerős látvány nem marad el. Mosolyra kanyarítja fekete ajkait, ahogy meglátja a lányt.
Hanyag mozdulattal veszi el a fegyvereket és határozott léptekkel indul meg a gyakorló sötételf irányába. Lábain most sincs bakancs, mint ahogy korábbi tartózkodása idején sem volt, csak ott is egy fásli ölelése fedezhető fel, piszkos fehéren, mint a felsője.
Még mosolyog, s mosolya egyre szélesedő, ahogy közelít felé, de mikor már megszólítaná az a vigyor már nagyon bizonytalan. Rossz érzése támad, ahogy barátjára vetül a tekintete.*
- Mi a helyzet, cukorfalat? *Ugratja azért egy kicsit a lányt, balját intésre emelve, ha az felé fordul. Ezen a ponton már csak nagyon remélni tudja, hogy nincsen baj. Mivel a nőn az ellenkezője látszik erősen.*
*Pár órával a piacon eltöltött idő után érkezik meg a barakkba, egy esti testmozgásra. Jó kis időt töltött a ser főző kofánál, az új elf barátjával. Mostanában elég sok ilyen napja van, barátkozni, izzadni, aztán piálni, de ki bánja? Ezekért az időkért érdemes élni, s ha már nem lesznek, legalább most elraktározza magában az emlékeiket.
Jó kedvű amikor újra látja a helyet, amit dél időben hagyott el. Kurta üdvözlést intéz a fegyvereket tartó gyerek felé, aztán, mint a jó katona pakolja is le a holmijait. Két kard, meg minden ami halálos sérülést okozhat. A gyakorló fegyver is okozhat természetesen, de nem olyan gyorsan. Lenne ideje odaérni az őrségnek, ha valaki ezekkel akarná kinyírni barátját. Páncélját is a fegyverek mellé teszi, így ujjatlan fehér felsőben, szűk szárú barna nadrágban fog ténykedni. Kér egy rövid és egy hosszú kardot a gyakorláshoz és egy fáslit is, amit még ott a pultnál kezeire teker. Fenekével a kemény fának dőlve kémleli a harcteret, miközben bugyolálja karjait a pólyával. Az ismerős látvány nem marad el. Mosolyra kanyarítja fekete ajkait, ahogy meglátja a lányt.
Hanyag mozdulattal veszi el a fegyvereket és határozott léptekkel indul meg a gyakorló sötételf irányába. Lábain most sincs bakancs, mint ahogy korábbi tartózkodása idején sem volt, csak ott is egy fásli ölelése fedezhető fel, piszkos fehéren, mint a felsője.
Még mosolyog, s mosolya egyre szélesedő, ahogy közelít felé, de mikor már megszólítaná az a vigyor már nagyon bizonytalan. Rossz érzése támad, ahogy barátjára vetül a tekintete.*
- Mi a helyzet, cukorfalat? *Ugratja azért egy kicsit a lányt, balját intésre emelve, ha az felé fordul. Ezen a ponton már csak nagyon remélni tudja, hogy nincsen baj. Mivel a nőn az ellenkezője látszik erősen.*
6637. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2017-06-04 19:58:33
Üzenet elküldve: 2017-06-04 19:58:33
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
//üdvözölnek a bíráskodók//
- Nem. *néz el a lány mellett annak kérdésére. Most jött el a pillanat, amikor elege lett a fene nagy önérzetből, akárki részéről is jöjjön az. Igazán megpróbált mindent, igyekezett kedves lenni, előzékeny és figyelmes, hogy az értelmetlen haragszomrád enyhüljön valamelyest, amire így, a hadnagy hozzáállásából kivehetően koncepciózus tárgyalás előtt szüksége lehet mindenkinek, de legfőképp Aoneernek. Persze itt-ott elejtett néhány csípős megjegyzést, kellemetlen élcet, de hát ilyen a természete, őt ezért szeretik. Sokan. De ha a párocskának mindenáron az a szándéka, hogy maguk ellen fordítsák, hát ő nem lesz semmi rossznak az elrontója. Ebbe a kellemesen induló duzzogásba robban bele valaki, aki - ha Laor ismeretei nem csalnak a fehér tollról - őrmester lehet a Városőrségnél. Ha már a katona tisztelgett, ő is felkel a székről és egy fejbiccentés után dörmögi maga elé.*
- Nem megyek sehova.
*Valószínűleg a többiek is hallgatnak a szóra, legfeljebb Alyot gondolja elvánszorogni a latrináig. Miután az őrmester távozik, Laor az ablakhoz lép, és amennyiben senki nem szól hozzá, bámul ki rajta egészen addig, míg újfent nem nyílik az ajtó. Elég nagy nyüzsgés kezdődik, székeket, asztalt cipelnek be erre illetékesek, aztán a hadbíróság tisztelt tagjai is megjelennek. Természetesen nem ismeri a Városőrség összes tisztjét, de úgy gondolja, hogy Aoneer esélyeit növeli, hogy aranytollat nem lát. Úgy lehet, hogy mégsem olyan súlyosak a bűnei, hogy a parancsnoknak kelljen törvényt ülnie fölötte.
A kérdésre is csak bólint egyet, nem gondolná, hogy az ő engedélyétől függ a tárgyalás menete. Amíg nem szólítják vagy nem utasítják másra, az ablaknál marad, most már természetesen nem kifelé bámulva, hanem háttal annak.*
- Nem. *néz el a lány mellett annak kérdésére. Most jött el a pillanat, amikor elege lett a fene nagy önérzetből, akárki részéről is jöjjön az. Igazán megpróbált mindent, igyekezett kedves lenni, előzékeny és figyelmes, hogy az értelmetlen haragszomrád enyhüljön valamelyest, amire így, a hadnagy hozzáállásából kivehetően koncepciózus tárgyalás előtt szüksége lehet mindenkinek, de legfőképp Aoneernek. Persze itt-ott elejtett néhány csípős megjegyzést, kellemetlen élcet, de hát ilyen a természete, őt ezért szeretik. Sokan. De ha a párocskának mindenáron az a szándéka, hogy maguk ellen fordítsák, hát ő nem lesz semmi rossznak az elrontója. Ebbe a kellemesen induló duzzogásba robban bele valaki, aki - ha Laor ismeretei nem csalnak a fehér tollról - őrmester lehet a Városőrségnél. Ha már a katona tisztelgett, ő is felkel a székről és egy fejbiccentés után dörmögi maga elé.*
- Nem megyek sehova.
*Valószínűleg a többiek is hallgatnak a szóra, legfeljebb Alyot gondolja elvánszorogni a latrináig. Miután az őrmester távozik, Laor az ablakhoz lép, és amennyiben senki nem szól hozzá, bámul ki rajta egészen addig, míg újfent nem nyílik az ajtó. Elég nagy nyüzsgés kezdődik, székeket, asztalt cipelnek be erre illetékesek, aztán a hadbíróság tisztelt tagjai is megjelennek. Természetesen nem ismeri a Városőrség összes tisztjét, de úgy gondolja, hogy Aoneer esélyeit növeli, hogy aranytollat nem lát. Úgy lehet, hogy mégsem olyan súlyosak a bűnei, hogy a parancsnoknak kelljen törvényt ülnie fölötte.
A kérdésre is csak bólint egyet, nem gondolná, hogy az ő engedélyétől függ a tárgyalás menete. Amíg nem szólítják vagy nem utasítják másra, az ablaknál marad, most már természetesen nem kifelé bámulva, hanem háttal annak.*
6636. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2017-06-04 19:19:54
Üzenet elküldve: 2017-06-04 19:19:54
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
//üdvözölnek a bíráskodók//
*Nagyjából másfél perccel Ult jelentése után az őrmester kilép Creton irodájból. Aránylag sietősen indul el, így Ult láthatja, hogy arra megy, ahonnan ő jött, már ha még ott van. Innen pedig egyenesen Ziana irodájába megy. Onnan pedig a kantinba, végül így jut az orvosiba.*
-Üdvözletem!
*Tiszteleg.*
-Hadnagy, közlegény, oh, és a tanúk!
*Néz végig mindenkin üdvözlőleg.*
-Tíz perc múlva feláll a hadbíróság. És... A hölgyet elnézve itt, ahogyan azt Creton parancsnok úr is utasításul adta erre az esetre.
*Jelenti be.*
-A főbíra Bert hadnagy lesz, kérem minden tanú legyen itt addigra.
*Összecsapja sarkait, tiszteleg, aztán kisétál, valószínűleg a bírákat is ide fogja hívni egy esélyesen nem túl hosszú, ám de annál hatékonyabb hadbírósági ülésre.
Tíz percig pedig bizony nem történik semmi, azonban elegáns fél perc késéssel megjelenik a borotvált, vaskos könyvet szorongató Bert, mögötte a döcögő, zordon Frich, majd mögöttük a most még a szokásosnál is csillogóbb hajú Kelyri arcukon komolyság, még az amúgy szende Bert is igen határozott ábrázattal lépdel. Mögöttük pedig székeket és asztalt hozó közlegények.*
-Hölgyek, Urak!
*Húzza ki magát Bert, akinek valószínűleg tisztképzési tanulmányai a hadtörvénykezést is magában foglalhatták.*
-Mindenki itt van, kezdhetjük?
*Néz körbe, mielőtt leülnének.*
*Nagyjából másfél perccel Ult jelentése után az őrmester kilép Creton irodájból. Aránylag sietősen indul el, így Ult láthatja, hogy arra megy, ahonnan ő jött, már ha még ott van. Innen pedig egyenesen Ziana irodájába megy. Onnan pedig a kantinba, végül így jut az orvosiba.*
-Üdvözletem!
*Tiszteleg.*
-Hadnagy, közlegény, oh, és a tanúk!
*Néz végig mindenkin üdvözlőleg.*
-Tíz perc múlva feláll a hadbíróság. És... A hölgyet elnézve itt, ahogyan azt Creton parancsnok úr is utasításul adta erre az esetre.
*Jelenti be.*
-A főbíra Bert hadnagy lesz, kérem minden tanú legyen itt addigra.
*Összecsapja sarkait, tiszteleg, aztán kisétál, valószínűleg a bírákat is ide fogja hívni egy esélyesen nem túl hosszú, ám de annál hatékonyabb hadbírósági ülésre.
Tíz percig pedig bizony nem történik semmi, azonban elegáns fél perc késéssel megjelenik a borotvált, vaskos könyvet szorongató Bert, mögötte a döcögő, zordon Frich, majd mögöttük a most még a szokásosnál is csillogóbb hajú Kelyri arcukon komolyság, még az amúgy szende Bert is igen határozott ábrázattal lépdel. Mögöttük pedig székeket és asztalt hozó közlegények.*
-Hölgyek, Urak!
*Húzza ki magát Bert, akinek valószínűleg tisztképzési tanulmányai a hadtörvénykezést is magában foglalhatták.*
-Mindenki itt van, kezdhetjük?
*Néz körbe, mielőtt leülnének.*
6635. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2017-06-04 17:27:39
Üzenet elküldve: 2017-06-04 17:27:39
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//üdvözölnek a halálba menők//
~Hát már itt tartunk.~ *Szívja be és fújja ki a levegőt sóhajtás szerűen. Úgy érzi Laor egy kissé türelmetlen. Az akasztásig igazán nyugton maradhatna, nem tart az már sokáig. Vagy az is lehet, tisztán és tele hassal akarja kiélvezni a pillanatot.
Egy jó darabig nem történik semmi amihez köze lenne, a "kedves vendég" az ő részéről elmehet a büszke barbár őseihez, ideértve a család oldalágain felbukkanó kecskéket, és birkákat, Alyo pisilhetnékje pedig orvosi probléma, és mint ilyen Zianára tartozik. Neki egy orvosi ok sem jut eszébe amiért ezt a lány ne tehetné meg, de nyilván van hasonló. Kissé még mindig el van merülve a saját gondolataiban, és városőrként megvan a képessége, hogy hosszú-hosszú órákig szoborként álljon némán egy helyben. A kórház még egy kellemesebb hely ebből a szempontból mint ami odakint van.*
~Hát már itt tartunk.~ *Szívja be és fújja ki a levegőt sóhajtás szerűen. Úgy érzi Laor egy kissé türelmetlen. Az akasztásig igazán nyugton maradhatna, nem tart az már sokáig. Vagy az is lehet, tisztán és tele hassal akarja kiélvezni a pillanatot.
Egy jó darabig nem történik semmi amihez köze lenne, a "kedves vendég" az ő részéről elmehet a büszke barbár őseihez, ideértve a család oldalágain felbukkanó kecskéket, és birkákat, Alyo pisilhetnékje pedig orvosi probléma, és mint ilyen Zianára tartozik. Neki egy orvosi ok sem jut eszébe amiért ezt a lány ne tehetné meg, de nyilván van hasonló. Kissé még mindig el van merülve a saját gondolataiban, és városőrként megvan a képessége, hogy hosszú-hosszú órákig szoborként álljon némán egy helyben. A kórház még egy kellemesebb hely ebből a szempontból mint ami odakint van.*
6634. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2017-06-04 16:57:24
Üzenet elküldve: 2017-06-04 16:57:24
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//üdvözölnek a halálba menők//
*Ha lenne ereje felpattanni, akkor felpattanna, de nincsen. Továbbá azt sem tudja, hol van ezeknél a latrina, ezért aztán megfontolja ezt a pattogás dolgot. Viszont végre kiélvezi azt, hogy semmi nem fáj, csak a bokája sajog tompán. A szemét sem nyitja ki, viszont a fejét oldalra fordítja, így úgy tűnik, mintha a saját felkarja-válla szolgálna párnául az arcának. Tulajdonképpen így egészen kényelmes, a tetejében pedig azt is leellenőrizheti, hogy a nap folyamán megbüdösödött-e a reggel illatos szappannal megmosott hónalja. Ezt indokolná a délelőtti lovaglás, bár abban nem izzadt meg annyira, mint azóta, hogy görcsölni kezdett. Mindenesetre úgy tűnik szerencséje van, mert egyáltalán nincsen orrba vágó testszaga.
Ezek után felül, nem túl fürgén, sőt kissé öregesen, de valahogy csak sikerül neki. Lábait szépen kiteszi oldalra, így az ágy szélén ülve kicsit megpihenhet. Ekkor konstatálja azt is, hogy a haja csapzottan, fénytelenül lóg. A haja az egyetlen olyan "alkatrésze", amivel teljesen elégedett magán, sőt amit egyenesen imád. Imádatának tárgyát pedig gondosan mossa, ápolja, fésüli. Mindig illatos, mindig fényes és mindig simára fésült, erre most úgy néz ki, mintha valami kutya szájából húzták volna ki. És ezt a nem kicsi problémát bizony nem oldja meg az, hogy az ágy szélén ülve lemossa a hányást az álláról. Már nagyban bosszankodik ezen, mikor elhangzik Laor kérdése, amin első pillanatban felháborodik, már miben is tudna neki Laor bármiben segíteni?! Pisilni köszöni szépen, de magától is tökéletesen tud. Pillantása lesújtó, ahogyan Laorra néz.*
- Nem kösz, megoldom. Vagy tudod, hogy hol a pisilde?
*Bár akár még tudhatja is, hiszen állítólag felettébb jó viszonyt ápol a vörös hadnaggyal. A visszautasításban ugyan van némi támadó él, de az elhangzó kérdésben már egyáltalán nincsen ilyesmi. Mindenesetre akkor sem szíves élne pont Laor segítségével, már ma is túl sokat él vele, meg tegnap és hát nem nagyon akarja, hogy benyújtsa a számlát.
Aoneer segítségét mondjuk jó néven tudná venni, de igazából ő csak egy kis útbaigazításra vágyik. Ziana persze mondott valamit kétnapi fekvésről, de az a pisilésre úgysem vonatkozik, vagy legalábbis Alyo nem gondolná, hogy vonatkozhat.*
*Ha lenne ereje felpattanni, akkor felpattanna, de nincsen. Továbbá azt sem tudja, hol van ezeknél a latrina, ezért aztán megfontolja ezt a pattogás dolgot. Viszont végre kiélvezi azt, hogy semmi nem fáj, csak a bokája sajog tompán. A szemét sem nyitja ki, viszont a fejét oldalra fordítja, így úgy tűnik, mintha a saját felkarja-válla szolgálna párnául az arcának. Tulajdonképpen így egészen kényelmes, a tetejében pedig azt is leellenőrizheti, hogy a nap folyamán megbüdösödött-e a reggel illatos szappannal megmosott hónalja. Ezt indokolná a délelőtti lovaglás, bár abban nem izzadt meg annyira, mint azóta, hogy görcsölni kezdett. Mindenesetre úgy tűnik szerencséje van, mert egyáltalán nincsen orrba vágó testszaga.
Ezek után felül, nem túl fürgén, sőt kissé öregesen, de valahogy csak sikerül neki. Lábait szépen kiteszi oldalra, így az ágy szélén ülve kicsit megpihenhet. Ekkor konstatálja azt is, hogy a haja csapzottan, fénytelenül lóg. A haja az egyetlen olyan "alkatrésze", amivel teljesen elégedett magán, sőt amit egyenesen imád. Imádatának tárgyát pedig gondosan mossa, ápolja, fésüli. Mindig illatos, mindig fényes és mindig simára fésült, erre most úgy néz ki, mintha valami kutya szájából húzták volna ki. És ezt a nem kicsi problémát bizony nem oldja meg az, hogy az ágy szélén ülve lemossa a hányást az álláról. Már nagyban bosszankodik ezen, mikor elhangzik Laor kérdése, amin első pillanatban felháborodik, már miben is tudna neki Laor bármiben segíteni?! Pisilni köszöni szépen, de magától is tökéletesen tud. Pillantása lesújtó, ahogyan Laorra néz.*
- Nem kösz, megoldom. Vagy tudod, hogy hol a pisilde?
*Bár akár még tudhatja is, hiszen állítólag felettébb jó viszonyt ápol a vörös hadnaggyal. A visszautasításban ugyan van némi támadó él, de az elhangzó kérdésben már egyáltalán nincsen ilyesmi. Mindenesetre akkor sem szíves élne pont Laor segítségével, már ma is túl sokat él vele, meg tegnap és hát nem nagyon akarja, hogy benyújtsa a számlát.
Aoneer segítségét mondjuk jó néven tudná venni, de igazából ő csak egy kis útbaigazításra vágyik. Ziana persze mondott valamit kétnapi fekvésről, de az a pisilésre úgysem vonatkozik, vagy legalábbis Alyo nem gondolná, hogy vonatkozhat.*
6633. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2017-06-03 22:47:32
Üzenet elküldve: 2017-06-03 22:47:32
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
//üdvözölnek a halálba menők//
*Ziana főzete hatásosnak bizonyul, legalábbis annyiban mindenképpen, hogy Alyo szép lassan elcsendesedik. No nem szenderül jobblétre, legfeljebb elszunyókál kicsit és a lassan elhatalmasodó bódulatban már arra sincs ereje, hogy válaszoljon Laor rendkívül figyelmes kérdésére és megjegyzéseire. Aki ezt nem veszi rossz néven, csak egy széket húz közelebb a betegágyhoz, lezökken rá és kis gondolkodás után csizmás lábait az ágy végének támasztja. Ebbe igazán nem köthet bele senki, ha már egyszer annyira illedelmes volt, hogy nem az ágyneműre vagy Alyora tette őket. Elgondolkodva néz a laposakat pislogó lányt és talán először töpreng el azon, hogy miért nem kedvelik egymást? Hiszen nem mindig volt így, egykor - ha nem is voltak közeli cimborák - kijöttek egymással. Persze, amikor Aoneer valami városi küldöttséggel a Vashegyre érkezett. Akkoriban volt ez, amikor Drenule egyezkedett Kagannal és Leával. Alyot küldte a lovag után a Vaskorsóba, hogy szemmel tartsa a már akkor is eléggé kiszámíthatatlanul viselkedő városőrt és ez a liba - ahelyett, hogy a kapott parancsot teljesítette volna - beleszeretett a lovagba. A többi pedig már tiszta sor. Igazán kár, hiszen egy talpraesett, kemény, karakán leányzó. Aoneer talán meg sem érdemli. Itt egy lapos pillantást vet az újsütetű kispapa felé, pár pillanatig azon mereng, hogy vajon mit találhat rajta vonzónak Alyo? De ezt úgysem neki kell kitalálni, és egy váratlan bejelentés is megzavarja a beállt csöndet. Kicsit zavartan fordul vissza a lány felé, fogalma sincs, hogy ez neki szólt-e vagy csak úgy nagy általánosságban a jelenlévőkhöz? Ennek megfelelően bizonytalanul teszi fel az ilyenkor kézenfekvő kérdést.*
- Ööö... segítsek?
*Ziana főzete hatásosnak bizonyul, legalábbis annyiban mindenképpen, hogy Alyo szép lassan elcsendesedik. No nem szenderül jobblétre, legfeljebb elszunyókál kicsit és a lassan elhatalmasodó bódulatban már arra sincs ereje, hogy válaszoljon Laor rendkívül figyelmes kérdésére és megjegyzéseire. Aki ezt nem veszi rossz néven, csak egy széket húz közelebb a betegágyhoz, lezökken rá és kis gondolkodás után csizmás lábait az ágy végének támasztja. Ebbe igazán nem köthet bele senki, ha már egyszer annyira illedelmes volt, hogy nem az ágyneműre vagy Alyora tette őket. Elgondolkodva néz a laposakat pislogó lányt és talán először töpreng el azon, hogy miért nem kedvelik egymást? Hiszen nem mindig volt így, egykor - ha nem is voltak közeli cimborák - kijöttek egymással. Persze, amikor Aoneer valami városi küldöttséggel a Vashegyre érkezett. Akkoriban volt ez, amikor Drenule egyezkedett Kagannal és Leával. Alyot küldte a lovag után a Vaskorsóba, hogy szemmel tartsa a már akkor is eléggé kiszámíthatatlanul viselkedő városőrt és ez a liba - ahelyett, hogy a kapott parancsot teljesítette volna - beleszeretett a lovagba. A többi pedig már tiszta sor. Igazán kár, hiszen egy talpraesett, kemény, karakán leányzó. Aoneer talán meg sem érdemli. Itt egy lapos pillantást vet az újsütetű kispapa felé, pár pillanatig azon mereng, hogy vajon mit találhat rajta vonzónak Alyo? De ezt úgysem neki kell kitalálni, és egy váratlan bejelentés is megzavarja a beállt csöndet. Kicsit zavartan fordul vissza a lány felé, fogalma sincs, hogy ez neki szólt-e vagy csak úgy nagy általánosságban a jelenlévőkhöz? Ennek megfelelően bizonytalanul teszi fel az ilyenkor kézenfekvő kérdést.*
- Ööö... segítsek?
6632. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2017-06-03 21:17:09
Üzenet elküldve: 2017-06-03 21:17:09
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Fekete vér//
*Kimerülten lép be, köszönés nélkül. Kifejezéstelen arccal lepakolja holmiját és a pulthoz lép. Elvesz egy kétélűt, amit aztán percekig csak felfedez, forgatja a kezében. Aztán kisétál a füves térre, mezítelen lábával kiélvezi a hűvös szálakat ujjai közt. A növényektől friss a levegő, fáradt mosollyal lélegzi be azt.*
- Hát akkor, ez a vége. *Suttogja és a levegőben gyakorolni kezdi a rég megtanult mozdulatokat, illetve újakat próbál ki. Minél gyorsabb, annál jobb, talpa némán éri minden pontját a talajnak. Szinte táncol a magának megteremtett ellenséggel, aki, ki gondolná, úgy fest, mint saját gyilkosa. Hisz végtére is már halott, csak még lélegzik. Észre sem veszi, hogy közben patakokban kezd folyni a könnye, csak csinálja amit elkezdett, kitudja, órákon át. Ki számolja az időt?*
*Kimerülten lép be, köszönés nélkül. Kifejezéstelen arccal lepakolja holmiját és a pulthoz lép. Elvesz egy kétélűt, amit aztán percekig csak felfedez, forgatja a kezében. Aztán kisétál a füves térre, mezítelen lábával kiélvezi a hűvös szálakat ujjai közt. A növényektől friss a levegő, fáradt mosollyal lélegzi be azt.*
- Hát akkor, ez a vége. *Suttogja és a levegőben gyakorolni kezdi a rég megtanult mozdulatokat, illetve újakat próbál ki. Minél gyorsabb, annál jobb, talpa némán éri minden pontját a talajnak. Szinte táncol a magának megteremtett ellenséggel, aki, ki gondolná, úgy fest, mint saját gyilkosa. Hisz végtére is már halott, csak még lélegzik. Észre sem veszi, hogy közben patakokban kezd folyni a könnye, csak csinálja amit elkezdett, kitudja, órákon át. Ki számolja az időt?*
6631. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2017-06-03 17:14:59
Üzenet elküldve: 2017-06-03 17:14:59
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//üdvözölnek a halálba menők//
*Csendben telnek a percek, úgy tűnik, hogy már senkinek nincsen kedve trécselni. Laor kérdésére is csak fejrázással felel, meg valami morgással. Úgyis csak egy udvariassági kérdésről van szó, és minek is udvariaskodnának egymással, mikor ehhez még annyi kedve sincsen mint máskor.
Csukott szemmel számolja a perceket, és őszintén reméli, hogy Ziana prognózisa a fertályóráról helyes lesz. A várakozás persze hamar felőrli a már amúgy is felőrölt idegrendszert, ezért aztán nem elég a néma gyötrődés, erre rátesz egy lapáttal az is, hogy sehogy sem kényelmes neki. Sem az egyik, sem pedig a másik oldalán fekve, sem a hátán, sem térdeire kuporodva. Nem kényelmes összefonni a karjait, vagy szétvetni, sem pedig rendezett módon a teste mellé rendezni. Nem jó sem a felhúzott, sem a nyújtott láb.
A ficergés csak akkor kezd lassulni, mikor a tea szinte észrevétlenül kezdi kifejteni a hatását. Ekkor az addigi kissé zaklatott fújtatása is nyugodni kezd, és légvétele először láthatóan és hallhatóan elmélyül, ő maga talán észre sem veszi, ahogyan azt sem, hogy a fájdalma elmúlóban van. Ez valószínűleg a tea nyugtató hatása lehet. Aztán a lélegzete egészen felületessé válik, kívülről egészen úgy tűnhet, hogy alszik, de maximum elbóbiskol kicsit, és eddigre tényleg képes megmaradni egy pózban, a hátán. Karjai a feje fölött a párnán, bal keze a jobb csuklóját fogja, sérült lába nyújtva, de térde alatt ott az ép lábának bokája. Ebben a pillanatban reméli, hogy ez az egész artheniori kirándulás csak egy rossz álom, és mikor kinyitja majd seszínű szemeit, akkor a saját ágyában fekszik majd otthon, a Vashegyen. A szemét azonban egyelőre nem nyitja ki, mert tudja, hogy a saját ágya jóval kényelmesebb és jóval szélesebb is. A szobájában pedig egyáltalán nincs ott az a felcserszag, ami ennek a helyiségnek minden egyes tárgyába úgy beleivódott, hogy azt képtelen megszokni. Aztán egyszer csak kipattan a szeme, mert a görcs észrevétlen elmúltával végre egészen más érzetek is eljutnak az agyához. Ennek pedig hangot is ad.*
- Pisilni kell!
*Csendben telnek a percek, úgy tűnik, hogy már senkinek nincsen kedve trécselni. Laor kérdésére is csak fejrázással felel, meg valami morgással. Úgyis csak egy udvariassági kérdésről van szó, és minek is udvariaskodnának egymással, mikor ehhez még annyi kedve sincsen mint máskor.
Csukott szemmel számolja a perceket, és őszintén reméli, hogy Ziana prognózisa a fertályóráról helyes lesz. A várakozás persze hamar felőrli a már amúgy is felőrölt idegrendszert, ezért aztán nem elég a néma gyötrődés, erre rátesz egy lapáttal az is, hogy sehogy sem kényelmes neki. Sem az egyik, sem pedig a másik oldalán fekve, sem a hátán, sem térdeire kuporodva. Nem kényelmes összefonni a karjait, vagy szétvetni, sem pedig rendezett módon a teste mellé rendezni. Nem jó sem a felhúzott, sem a nyújtott láb.
A ficergés csak akkor kezd lassulni, mikor a tea szinte észrevétlenül kezdi kifejteni a hatását. Ekkor az addigi kissé zaklatott fújtatása is nyugodni kezd, és légvétele először láthatóan és hallhatóan elmélyül, ő maga talán észre sem veszi, ahogyan azt sem, hogy a fájdalma elmúlóban van. Ez valószínűleg a tea nyugtató hatása lehet. Aztán a lélegzete egészen felületessé válik, kívülről egészen úgy tűnhet, hogy alszik, de maximum elbóbiskol kicsit, és eddigre tényleg képes megmaradni egy pózban, a hátán. Karjai a feje fölött a párnán, bal keze a jobb csuklóját fogja, sérült lába nyújtva, de térde alatt ott az ép lábának bokája. Ebben a pillanatban reméli, hogy ez az egész artheniori kirándulás csak egy rossz álom, és mikor kinyitja majd seszínű szemeit, akkor a saját ágyában fekszik majd otthon, a Vashegyen. A szemét azonban egyelőre nem nyitja ki, mert tudja, hogy a saját ágya jóval kényelmesebb és jóval szélesebb is. A szobájában pedig egyáltalán nincs ott az a felcserszag, ami ennek a helyiségnek minden egyes tárgyába úgy beleivódott, hogy azt képtelen megszokni. Aztán egyszer csak kipattan a szeme, mert a görcs észrevétlen elmúltával végre egészen más érzetek is eljutnak az agyához. Ennek pedig hangot is ad.*
- Pisilni kell!
6630. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2017-06-03 13:39:07
Üzenet elküldve: 2017-06-03 13:39:07
ÚJ
![>Ailease Parden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/9906_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// Nae //
* Míg Nae jól szórakozik Parden szerencsétlenkedésén, addig a férfiban ezernyi gondolat fut végig, így természetesen annak a lehetősége is, hogy szándékosan tették tönkre az összes számszeríjat, hogy ő ne tudjon lőni. Sőt, ebben majdhogynem teljesen biztos is, de most nem az a lényeg, hogy miért, kik, és mit csináltak, hanem, hogy miként lehet akkor megjavítani az eszközt.
Mivel - így utólag már belátja - a legrosszabb megoldást választotta, azaz segítséget kért, már nincs mit tenni, végig kell hallgatnia, ahogy egy talán fehér ruhás, de mindenféleképpen a fehér ruhások szolgálatában álló nőszemély magyaráz neki. *
- Kezdjük azzal... Mi már elkezdtük. * Mérgelődik, magában motyogva - noha elf fülekkel nem lehet nagy csoda, ha meghallják és meg is értik a szavait; holott nem Naehoz szól, csak magában beszél. *
- Hehe... * Nevet fel röviden a folytatásra. *
- Beakasztjuk a horgot... * Ismétli el, közben próbálva végrehajtani is a műveletet közben. *
- Nem, nem így, nem...
- Beakasztjuk az ideget a hurokba... Horogba. * Noha a feladat elmondása több ideig tart részéről, mint maga a megvalósítás, de végül mindkettővel végez. Az ideg sikeresen beakasztva a horogba. Fel is lélegzik és kifúj egy orkánra való széltömeget a száján. Eddig egész jól haladnak. *
- És most? Ki az, te ki vagy? * Tesz fel egymás után két egymástól független kérdést, bármiféle átvezetést mellőzve. Azért - mivel tudniillik, Parden rendkívül udvarias, meg ilyesmi - a válaszok előtt még ő is megosztja a nevét és a foglalkozását az elffel. *
- Én Parden. Ailease, Parden. Városőrségesek vagyunk, ugye te is?
// Nae //
* Míg Nae jól szórakozik Parden szerencsétlenkedésén, addig a férfiban ezernyi gondolat fut végig, így természetesen annak a lehetősége is, hogy szándékosan tették tönkre az összes számszeríjat, hogy ő ne tudjon lőni. Sőt, ebben majdhogynem teljesen biztos is, de most nem az a lényeg, hogy miért, kik, és mit csináltak, hanem, hogy miként lehet akkor megjavítani az eszközt.
Mivel - így utólag már belátja - a legrosszabb megoldást választotta, azaz segítséget kért, már nincs mit tenni, végig kell hallgatnia, ahogy egy talán fehér ruhás, de mindenféleképpen a fehér ruhások szolgálatában álló nőszemély magyaráz neki. *
- Kezdjük azzal... Mi már elkezdtük. * Mérgelődik, magában motyogva - noha elf fülekkel nem lehet nagy csoda, ha meghallják és meg is értik a szavait; holott nem Naehoz szól, csak magában beszél. *
- Hehe... * Nevet fel röviden a folytatásra. *
- Beakasztjuk a horgot... * Ismétli el, közben próbálva végrehajtani is a műveletet közben. *
- Nem, nem így, nem...
- Beakasztjuk az ideget a hurokba... Horogba. * Noha a feladat elmondása több ideig tart részéről, mint maga a megvalósítás, de végül mindkettővel végez. Az ideg sikeresen beakasztva a horogba. Fel is lélegzik és kifúj egy orkánra való széltömeget a száján. Eddig egész jól haladnak. *
- És most? Ki az, te ki vagy? * Tesz fel egymás után két egymástól független kérdést, bármiféle átvezetést mellőzve. Azért - mivel tudniillik, Parden rendkívül udvarias, meg ilyesmi - a válaszok előtt még ő is megosztja a nevét és a foglalkozását az elffel. *
- Én Parden. Ailease, Parden. Városőrségesek vagyunk, ugye te is?
6629. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2017-06-02 19:56:08
Üzenet elküldve: 2017-06-02 19:56:08
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
// Sillerforw küldetés - Zárás //
* Végül is a várakozást egy unatkozó macska szakítja meg a maga elegáns távozásával. Egy ideje már ébren volt, de most jutott el odáig, hogy egy óvatos, de gyors ugrást követően sebesen induljon el felfedezni a barakkot. S mivel Ziana Hadnagy Kisasszony Urat egyébként sem lelték meg a szobájában, így Parden nem is bánja túlzottan, hogy legalább valami izgalmasnak ható is befurakszik az unalmas órák közé. *
- Jónap'. * Emeli meg futás közben a fejét fedő szalmakalapot. Ezt a köszönési formát is megtanulta már a városban töltött idők során, így büszkén él vele. A Qeronnal folytatott küldetéséről tehát ennyit. Majd, ha visszatér a Sydmanus, vagy előkerül a kisasszony, akkor talán tudnak kezdeni valamit az üggyel. Noha kétséges, hogy a nemest fogja-e még izgatni a dolog később, vagy sem? Mindenesetre Parden immár csak a maga feladatával foglalkozik, ami nem más, mint a macska megtalálása és visszaszerzése. Mondjuk, ha értene ezekhez a szőrcsomókhoz, tudhatná, hogy minden bizonnyal csak vadászni indult, vagy a "dolgát" elvégezni, de mivel nem ért hozzájuk, ezért szélsebesen vágtáz ő is tova. Arra tova, ahol is általában a rabokat szokás tárolni, no meg kevésbé válságosabb időkben a romlandó ételeket. Lefelé. Mert hát a börtönblokkhoz néhány lépcső is vezet, ha minden igaz. No, arra halad hát a Kócos, s mögötte lemaradva Parden. *
// Jarahn //
* A rendkívül felelősségteljesen félálomban heverésző őr felegyenesedik ugyan Parden érkezésére, ám a vörös köpeny és a többé-kevésbé (de inkább kevésbé) ismerős arc láttán legyint egyet és látszólag ismét az elbóbiskolás határára kerül. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem figyel, csak ő... Egyedien végzi a munkáját. *
- Bűzborz, kákicslé... Hehe... Mi ez a förtelmes szag itt?! * Fintorodik el, mikor is közelebb kerül a cellákhoz, s így az azok körül keringő szagok is intenzívebben érik már. Azonban meglepően hamar hozzászokik az illatokhoz - olyan hamar, hogy még orrát sem fogja be, inkább csak morogva egyet kémlel körbe. *
- Nem jó ez a hely... * Állapítja meg fejrázva és a rácsokat vizsgálva hamar leszűri, hogy valamiféle börtönben lehet. *
- Hehe, börtön. * Mondja is ki hangosan. *
- Az. De hogy kerül ide? * Morfondírozik magában motyogva, majd jobb híján szemügyre veszi a szerencsétleneket is, odabent. Tekintete egyből megállapodik Dinon. Tágra nyílt szemekkel néz át a rácsok közti réseken, mivel magán a rácson jóval nagyobb felkészülést igényelne - tekintettel arra, hogy amaz rácsból van, míg a közte lévő üresnek látszó rész átlátszó levegőből. *
- Hehe, hehe... Elfogtak? Mi mondtuk, ho... ~ De várjunk csak! ~ * A szó közepén hagyja abba a mondandóját, hiszen - ha lehetséges egyáltalán - még jobban kikerekednek a nézés céljára használt szervei.
~ Ha Dino itt van... Akkor Dinot nem szeretik... Ha Dinot nem szeretik... Dino nem lehet fehér ruhás! ~ Pislog egy, majd rögtön utána hármat és máris másfajta hangnemben kezd beszélni. *
- Dino! Hehe, hehe! Szabadulsz innen ki? Elmondjuk a tervet majd, megkeressük Bumbit és Kormost, aztán... * Körbetekint gyorsan. Először jobbra, aztán balra. Az őr egyelőre úgy tesz, mintha aludna és egyáltalán nem érdekelné a beszélgetés - esetleg az is lehetséges, hogy alszik és egyáltalán nem érdekli a beszélgetés, de ezt ugyebár merő naivitás lenne elhinni Parden részéről, mivel tudniillik, hogy mindig figyelnek a fehér ruhások. Ők azok, akik sosem alszanak. Szóval inkább nem fejti most ki, hogy mi lesz aztán. *
- Hogy kerültünk ide? * Kormosról majdnem meg is feledkezik, de aztán mindig eszébe jut a fekete kis pamacs és, hogy miatta jött ide le. Csak éppenséggel a tolvajtárs története sokkal fontosabbnak látszik jelenleg, mint az a semmirekellő piszok. *
A hozzászólás írója (Ailease Parden) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.06.02 20:04:26
* Végül is a várakozást egy unatkozó macska szakítja meg a maga elegáns távozásával. Egy ideje már ébren volt, de most jutott el odáig, hogy egy óvatos, de gyors ugrást követően sebesen induljon el felfedezni a barakkot. S mivel Ziana Hadnagy Kisasszony Urat egyébként sem lelték meg a szobájában, így Parden nem is bánja túlzottan, hogy legalább valami izgalmasnak ható is befurakszik az unalmas órák közé. *
- Jónap'. * Emeli meg futás közben a fejét fedő szalmakalapot. Ezt a köszönési formát is megtanulta már a városban töltött idők során, így büszkén él vele. A Qeronnal folytatott küldetéséről tehát ennyit. Majd, ha visszatér a Sydmanus, vagy előkerül a kisasszony, akkor talán tudnak kezdeni valamit az üggyel. Noha kétséges, hogy a nemest fogja-e még izgatni a dolog később, vagy sem? Mindenesetre Parden immár csak a maga feladatával foglalkozik, ami nem más, mint a macska megtalálása és visszaszerzése. Mondjuk, ha értene ezekhez a szőrcsomókhoz, tudhatná, hogy minden bizonnyal csak vadászni indult, vagy a "dolgát" elvégezni, de mivel nem ért hozzájuk, ezért szélsebesen vágtáz ő is tova. Arra tova, ahol is általában a rabokat szokás tárolni, no meg kevésbé válságosabb időkben a romlandó ételeket. Lefelé. Mert hát a börtönblokkhoz néhány lépcső is vezet, ha minden igaz. No, arra halad hát a Kócos, s mögötte lemaradva Parden. *
// Jarahn //
* A rendkívül felelősségteljesen félálomban heverésző őr felegyenesedik ugyan Parden érkezésére, ám a vörös köpeny és a többé-kevésbé (de inkább kevésbé) ismerős arc láttán legyint egyet és látszólag ismét az elbóbiskolás határára kerül. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem figyel, csak ő... Egyedien végzi a munkáját. *
- Bűzborz, kákicslé... Hehe... Mi ez a förtelmes szag itt?! * Fintorodik el, mikor is közelebb kerül a cellákhoz, s így az azok körül keringő szagok is intenzívebben érik már. Azonban meglepően hamar hozzászokik az illatokhoz - olyan hamar, hogy még orrát sem fogja be, inkább csak morogva egyet kémlel körbe. *
- Nem jó ez a hely... * Állapítja meg fejrázva és a rácsokat vizsgálva hamar leszűri, hogy valamiféle börtönben lehet. *
- Hehe, börtön. * Mondja is ki hangosan. *
- Az. De hogy kerül ide? * Morfondírozik magában motyogva, majd jobb híján szemügyre veszi a szerencsétleneket is, odabent. Tekintete egyből megállapodik Dinon. Tágra nyílt szemekkel néz át a rácsok közti réseken, mivel magán a rácson jóval nagyobb felkészülést igényelne - tekintettel arra, hogy amaz rácsból van, míg a közte lévő üresnek látszó rész átlátszó levegőből. *
- Hehe, hehe... Elfogtak? Mi mondtuk, ho... ~ De várjunk csak! ~ * A szó közepén hagyja abba a mondandóját, hiszen - ha lehetséges egyáltalán - még jobban kikerekednek a nézés céljára használt szervei.
~ Ha Dino itt van... Akkor Dinot nem szeretik... Ha Dinot nem szeretik... Dino nem lehet fehér ruhás! ~ Pislog egy, majd rögtön utána hármat és máris másfajta hangnemben kezd beszélni. *
- Dino! Hehe, hehe! Szabadulsz innen ki? Elmondjuk a tervet majd, megkeressük Bumbit és Kormost, aztán... * Körbetekint gyorsan. Először jobbra, aztán balra. Az őr egyelőre úgy tesz, mintha aludna és egyáltalán nem érdekelné a beszélgetés - esetleg az is lehetséges, hogy alszik és egyáltalán nem érdekli a beszélgetés, de ezt ugyebár merő naivitás lenne elhinni Parden részéről, mivel tudniillik, hogy mindig figyelnek a fehér ruhások. Ők azok, akik sosem alszanak. Szóval inkább nem fejti most ki, hogy mi lesz aztán. *
- Hogy kerültünk ide? * Kormosról majdnem meg is feledkezik, de aztán mindig eszébe jut a fekete kis pamacs és, hogy miatta jött ide le. Csak éppenséggel a tolvajtárs története sokkal fontosabbnak látszik jelenleg, mint az a semmirekellő piszok. *
A hozzászólás írója (Ailease Parden) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.06.02 20:04:26
6628. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2017-06-01 19:26:30
Üzenet elküldve: 2017-06-01 19:26:30
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
//üdvözölnek a halálba menők//
*Természetes, hogy kényelmetlenül érzi magát. Nincs ilyen puritán, már-már pórias körülményekhez szokva, ugyebár. Azt még csak eltűrné, hogy ne selyemvánkost tegyenek a feje alá, bár ez tényleg a minimum lenne, amit a vendég megérdemel, de hogy külön fürdőkamra se járjon a lakosztályához és a városi aljanéppel kelljen ugyanott fürdőznie... sőt, még csak ez sem adatik meg neki, hiszen váratják. Őt! Étlen-szomjan. Skandallum! Csak szeme sarkából sandít a vörös hajú hadnagyra, hiszen biztos benne, hogy cirkusz kerekednék ha mindezt így előadná. Úgyhogy csak bólint egyet, amivel tudomásul veszi, hogy várnia kell és egyben örömmel veszi, hogy éhen mégsem marad. Pedig már olyan szépen eltervezte, hogy elugrik a Pegazusba, jól befal, aztán zsírtól csöpögő pofával állít vissza, kezében a kis láboskával, amiben az erőteljes aromájú káposztás babot hozta magával a fogadóból, és amit Alyo ágya közvetlen szomszédságában fog elfogyasztani. Erre a gondolatra elmosolyodik, aztán csak közelebb lép a kismama ágyához.*
- Jobban vagy?
*Tényleg őszinte az érdeklődés, hiába a személyes ellenszenv, a szenvedést mégsem kívánná a lánynak.*
- Azt hiszem, tudós magiszterek sorra fognak a csodádra járni. Elvégre nem mindennapi történet, hogy egy félvér megesik. Ha nem tévedek.
*Egy kicsit szélesedik a vigyor.*
- Jó atyádról nem is beszélve, ő biztosan el lesz ragadtatva. Bár mostanában a Városőrség vendégszeretetét élvezi.
*Neheztelő a hangsúly és a tekintet is, ahogy Zianára pillant. Határozottan túlzásnak tartja, hogy egy aprócska gyilkosságért csak úgy beutaljanak valakit Krenkataurba.*
*Természetes, hogy kényelmetlenül érzi magát. Nincs ilyen puritán, már-már pórias körülményekhez szokva, ugyebár. Azt még csak eltűrné, hogy ne selyemvánkost tegyenek a feje alá, bár ez tényleg a minimum lenne, amit a vendég megérdemel, de hogy külön fürdőkamra se járjon a lakosztályához és a városi aljanéppel kelljen ugyanott fürdőznie... sőt, még csak ez sem adatik meg neki, hiszen váratják. Őt! Étlen-szomjan. Skandallum! Csak szeme sarkából sandít a vörös hajú hadnagyra, hiszen biztos benne, hogy cirkusz kerekednék ha mindezt így előadná. Úgyhogy csak bólint egyet, amivel tudomásul veszi, hogy várnia kell és egyben örömmel veszi, hogy éhen mégsem marad. Pedig már olyan szépen eltervezte, hogy elugrik a Pegazusba, jól befal, aztán zsírtól csöpögő pofával állít vissza, kezében a kis láboskával, amiben az erőteljes aromájú káposztás babot hozta magával a fogadóból, és amit Alyo ágya közvetlen szomszédságában fog elfogyasztani. Erre a gondolatra elmosolyodik, aztán csak közelebb lép a kismama ágyához.*
- Jobban vagy?
*Tényleg őszinte az érdeklődés, hiába a személyes ellenszenv, a szenvedést mégsem kívánná a lánynak.*
- Azt hiszem, tudós magiszterek sorra fognak a csodádra járni. Elvégre nem mindennapi történet, hogy egy félvér megesik. Ha nem tévedek.
*Egy kicsit szélesedik a vigyor.*
- Jó atyádról nem is beszélve, ő biztosan el lesz ragadtatva. Bár mostanában a Városőrség vendégszeretetét élvezi.
*Neheztelő a hangsúly és a tekintet is, ahogy Zianára pillant. Határozottan túlzásnak tartja, hogy egy aprócska gyilkosságért csak úgy beutaljanak valakit Krenkataurba.*
6627. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2017-06-01 18:09:25
Üzenet elküldve: 2017-06-01 18:09:25
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Ult Ghalar//
*Kényelmes tempóban haladnak, közben bizony le is marad kicsit. Sétájuk alatt megfigyeli az épületet, annak minden zegzugát és folyosóját. Nem valami pazar hely, de legalább valamennyire karban van tartva. Mire elérik a hölgyemény úti célját, addigra azonban Harliennek feltűnik valami, ami ugyan nem az épülettel, hanem épp a leányzóval kapcsolatos. Mintha a légzése a megszokottnál gyorsabb lenne, és mintha valamit fájdalomtól eltorzul arccal fogdosna magán. Még a vak is láthatja hogy valami gondja van. S ki tudja mitől, bizonyára a fájdalomtól, de a hölgyike mintha picikét mérges is lenne. Ezt Harl ugyan tudomásul veszi, de valahogy marhára nem érdekli.
Nem szól vissza semmit mikor amaz otthagyja őt hallótávolságon kívül. Persze próbál ő fülelni meg minden, de hát ilyen távolságból nem nagyon hall semmit és bizonyára senki nem venné jó néven ha bizalmas információkról szerezne tudomást rögtön az első napon, amikor idekerül. Beleharap az alsó ajkába. Kár, pedig szeret mindenről tudni.
Végül a hölgyike megérkezik, ő meg megint lépdelhet utána.*
- Minő tennivalók. *Jegyzi meg unottan.* Látom keményen tűröd hogy ugráltatnak. Ezt a sérülést is egy felettesed szavai okozták?
*Szokásos stílusában próbál kommunikálni a városőrrel, kérdés azonban hogy ezt a hangnemet mennyire képes eltűrni. Na nem mintha bármit is tudna tenni ellene jelenlegi állapotában.*
- Harlien. Harlien Bahtor. Benned kit tisztelhetnék?
*Természetesen azért van szüksége a másik személy nevére, hogyha esetleg egy nap tisztelni szeretné, akkor tudja már név szerint hogy kit akar tisztelni.*
*Kényelmes tempóban haladnak, közben bizony le is marad kicsit. Sétájuk alatt megfigyeli az épületet, annak minden zegzugát és folyosóját. Nem valami pazar hely, de legalább valamennyire karban van tartva. Mire elérik a hölgyemény úti célját, addigra azonban Harliennek feltűnik valami, ami ugyan nem az épülettel, hanem épp a leányzóval kapcsolatos. Mintha a légzése a megszokottnál gyorsabb lenne, és mintha valamit fájdalomtól eltorzul arccal fogdosna magán. Még a vak is láthatja hogy valami gondja van. S ki tudja mitől, bizonyára a fájdalomtól, de a hölgyike mintha picikét mérges is lenne. Ezt Harl ugyan tudomásul veszi, de valahogy marhára nem érdekli.
Nem szól vissza semmit mikor amaz otthagyja őt hallótávolságon kívül. Persze próbál ő fülelni meg minden, de hát ilyen távolságból nem nagyon hall semmit és bizonyára senki nem venné jó néven ha bizalmas információkról szerezne tudomást rögtön az első napon, amikor idekerül. Beleharap az alsó ajkába. Kár, pedig szeret mindenről tudni.
Végül a hölgyike megérkezik, ő meg megint lépdelhet utána.*
- Minő tennivalók. *Jegyzi meg unottan.* Látom keményen tűröd hogy ugráltatnak. Ezt a sérülést is egy felettesed szavai okozták?
*Szokásos stílusában próbál kommunikálni a városőrrel, kérdés azonban hogy ezt a hangnemet mennyire képes eltűrni. Na nem mintha bármit is tudna tenni ellene jelenlegi állapotában.*
- Harlien. Harlien Bahtor. Benned kit tisztelhetnék?
*Természetesen azért van szüksége a másik személy nevére, hogyha esetleg egy nap tisztelni szeretné, akkor tudja már név szerint hogy kit akar tisztelni.*
6626. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2017-06-01 12:57:53
Üzenet elküldve: 2017-06-01 12:57:53
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//üdvözölnek a halálba menők//
*Alyo nem habos-illatos-forró kádfürdőre vágyik, hanem csupán arra, hogy megmoshassa az arcát, főleg a száját meg az állát. Állán amúgy is érzi, hogy odaszáradt valami, ami most vagy nyál vagy pedig némi gyomortartalom, de legyen bármi is, ő le akarja mosni. Mielőbb. A tea sikeresen elűzi a rossz szájízét és ezt a hatást kicsit felerősítendő a szájában tart minden egyes kortyot lenyelés előtt. Mindenesetre örömmel veszi tudomásul, hogy a hányinger és a szédülés szinte rögtön enyhül. A görcs elmúltára meg Ziana szerint még várni kell, alsó hangon is fertályórát. A baj csak az, hogy már legalább fertályórája tart és a folyamatos fájdalom nagyon el tudja csigázni az embert, illetve félvért. Fél karjával átöleli felhúzott térdeit, a másikban ugye a bögrét tartja, fejét lehajtja és mindezen tevékenységet úgy végzi, hogy a melle ne érjen hozzá a combjához, a sérült bokáján pedig ne nagyon legyen súly. A tetejében meg ugye a fél lábán még mindig ott a nadrág szára, a másik meg ugye csupasz. Ennek kapcsán, meg mikor Ziana holmi kényelmes hálóruhát emleget, akkor annyit válaszol, hogy:*
- Ja, kösz.
*Igazából nem tudja eldönteni, hogy a hadnagy ironizál-e, vagy sem, mikor felajánlja, de végül úgy dönt, hogy nem érdekli, hogy ironizál-e. Ha már kétnapi fogságra ítélte, akkor ennyit nyilván megtehet. Utóbb talán majd meg is köszöni. Most nem sok hálát érez, de hogy akkor mit érez, vagy érez-e egyáltalán valamit azt nem tudná megmondani. Kis megkönnyebbülést, mikor elfogy bögréjének a tartalma. Az üres ivóedényt Aoneer kezébe adja, vagy ha nem az övébe, akkor valakiébe, aki elveszi tőle. Aztán visszafekszik. Ha a görcs nem elég, hát még ezen felül is nagyon kényelmetlenül érzi magát, és nem azért mert esetleg az ágy komfortfokozata nem megfelelő az ő igényeinek, hanem főleg az zavarja, hogy a hadnagy bezárná ide két napra, egy csomó idegen közé. Azon lamentál, hogy ezt szóvá tegye-e, mikor érkezik egy újabb kérdés a vörös részéről, ráemeli hát seszínű tekintetét.*
- Nem, nemtom. Nem akarok többet hányni.
*Mert ugye ha eszik, akkor hányni fog, igaz ugyan hogy a reggelije most is benne maradt, de órákkal evés után sem akar rókázni. Egyáltalán nem akar rókázni soha többet ebben az életben.*
*Alyo nem habos-illatos-forró kádfürdőre vágyik, hanem csupán arra, hogy megmoshassa az arcát, főleg a száját meg az állát. Állán amúgy is érzi, hogy odaszáradt valami, ami most vagy nyál vagy pedig némi gyomortartalom, de legyen bármi is, ő le akarja mosni. Mielőbb. A tea sikeresen elűzi a rossz szájízét és ezt a hatást kicsit felerősítendő a szájában tart minden egyes kortyot lenyelés előtt. Mindenesetre örömmel veszi tudomásul, hogy a hányinger és a szédülés szinte rögtön enyhül. A görcs elmúltára meg Ziana szerint még várni kell, alsó hangon is fertályórát. A baj csak az, hogy már legalább fertályórája tart és a folyamatos fájdalom nagyon el tudja csigázni az embert, illetve félvért. Fél karjával átöleli felhúzott térdeit, a másikban ugye a bögrét tartja, fejét lehajtja és mindezen tevékenységet úgy végzi, hogy a melle ne érjen hozzá a combjához, a sérült bokáján pedig ne nagyon legyen súly. A tetejében meg ugye a fél lábán még mindig ott a nadrág szára, a másik meg ugye csupasz. Ennek kapcsán, meg mikor Ziana holmi kényelmes hálóruhát emleget, akkor annyit válaszol, hogy:*
- Ja, kösz.
*Igazából nem tudja eldönteni, hogy a hadnagy ironizál-e, vagy sem, mikor felajánlja, de végül úgy dönt, hogy nem érdekli, hogy ironizál-e. Ha már kétnapi fogságra ítélte, akkor ennyit nyilván megtehet. Utóbb talán majd meg is köszöni. Most nem sok hálát érez, de hogy akkor mit érez, vagy érez-e egyáltalán valamit azt nem tudná megmondani. Kis megkönnyebbülést, mikor elfogy bögréjének a tartalma. Az üres ivóedényt Aoneer kezébe adja, vagy ha nem az övébe, akkor valakiébe, aki elveszi tőle. Aztán visszafekszik. Ha a görcs nem elég, hát még ezen felül is nagyon kényelmetlenül érzi magát, és nem azért mert esetleg az ágy komfortfokozata nem megfelelő az ő igényeinek, hanem főleg az zavarja, hogy a hadnagy bezárná ide két napra, egy csomó idegen közé. Azon lamentál, hogy ezt szóvá tegye-e, mikor érkezik egy újabb kérdés a vörös részéről, ráemeli hát seszínű tekintetét.*
- Nem, nemtom. Nem akarok többet hányni.
*Mert ugye ha eszik, akkor hányni fog, igaz ugyan hogy a reggelije most is benne maradt, de órákkal evés után sem akar rókázni. Egyáltalán nem akar rókázni soha többet ebben az életben.*
6625. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2017-06-01 11:02:32
Üzenet elküldve: 2017-06-01 11:02:32
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 108
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 108
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Harlien//
*Az ismeretlen nő együttműködőnek látszik.
~Na hiszen csak próbálna meg nem együttműködni!~
Ult elnyom egy zord mosolyt a gondolatra, mikor elképzeli, hogy milyen következményekkel járna, ha a másik nem teljesítené az utasításait. Aztán belátja, hogy semmilyenbe, amíg ilyen állapotban van, még egy csirke is jó eséllyel indulna ellene. Erről megint eszébe jut, hogy mennyire utálja az egész világot emiatt. Nem is mond semmit a nőnek, csak amennyire képes, sietve elindul a parancsnok irodája felé. Szándéka szerint olyan tempót diktálna, ami lihegésre készteti a reménybeli újoncot, de egy kényelmes séta sebességénél nem tud gyorsabban menni és mire a Creton irodájának helyet adó folyosóra érnek, Ult az, aki nehezebben veszi a levegőt és önkéntelenül a sérülését markolja. Mikor ezt észreveszi, még mérgesebb lesz. Legszívesebben behúzna egyet a nőnek. Legszívesebben mindenkinek behúzna egyet.*
-Várj meg itt! *Az utasítás barátságtalanul csattan a folyosó végén. Ult nem biztos benne, hogy az idegen, ki tudja, honnan szalajtott jelentkező hallhatja-e, amit Ziana hadnagy Creton parancsnoknak üzent, úgyhogy inkább hallótávolságon kívül lerázza. Választ sem várva lép tovább a parancsnok irodája előtt posztoló őrmesterhez. Előírás szerint tiszteleg, aztán hivatalos hangon adja át Ziana szavait. Lehet, hogy harcosként most használhatatlan és emiatt gyűlöl mindent és mindenkit, de abból, hogy profi katona, nem enged.*
-Üdvözletem, őrmester! Ult Ghalar közlegény Ziana hadnagy üzenetével jelentkezem. *Az őrmester hálásan néz a nőre. Szegény nagyon unatkozhatott.*
-Mondjad, közlegény!
-Ziana hadnagy üzeni a parancsnok számára a következőket. Egy Laor nevezetű férfi az ő hadnagyi engedélyével kíséret nélkül járhat a kantinban. Továbbá üzeni még, hogy a vádlott és a vashegyi tanúk megérkeztek. Egyikőjük, egy sudárnak és barbárnak jellemzett nő várandós, a hadnagy szakvéleménye szerint a magzat érdekében két napig nem kelhet ki az ágyból. Emiatt a hadnagy, a tanúk és a vádlott a gyengélkedőben várják a parancsnokot vagy további utasítást. Ennyi az üzenet.
-Ez minden?
-Ez minden.
-Rendben, azonnal átadom. *Egy pillanatig még a nőre néz, mint aki azon gondolkozik, mivel tarthatná még ott, hogy legyen társasága. Talán belátja az irodai őrszolgálat izgalmasabbá tételében reménykedés hiábavalóságát, talán Ult kifejezéstelen, „utasításra várok” arckifejezése riasztja el, de végül sóhajt egy kisebbet és elbocsájtja a nőt.*
-Leléphetsz, közlegény!
-Értettem. *Ult megint tiszteleg, aztán visszafelé indul. A folyosó végére lazít a menetelés feszességén, aztán int a másiknak, hogy kövesse.*
-Most a gyengélkedőre megyünk a hadnagyomhoz. Érvényes parancsom van, ezért engedélyt kell kérnem, hogy a személyzetis őrmesterhez kísérjelek. *Eszébe jut, hogy nem tartozik magyarázattal ennek a civilnek. Bosszankodva veszi tudomásul, hogy nem tudja annyira semmibe venni, mint szeretné.*
-Egyébként hogy hívnak?
*Na tessék, már megint.*
*Az ismeretlen nő együttműködőnek látszik.
~Na hiszen csak próbálna meg nem együttműködni!~
Ult elnyom egy zord mosolyt a gondolatra, mikor elképzeli, hogy milyen következményekkel járna, ha a másik nem teljesítené az utasításait. Aztán belátja, hogy semmilyenbe, amíg ilyen állapotban van, még egy csirke is jó eséllyel indulna ellene. Erről megint eszébe jut, hogy mennyire utálja az egész világot emiatt. Nem is mond semmit a nőnek, csak amennyire képes, sietve elindul a parancsnok irodája felé. Szándéka szerint olyan tempót diktálna, ami lihegésre készteti a reménybeli újoncot, de egy kényelmes séta sebességénél nem tud gyorsabban menni és mire a Creton irodájának helyet adó folyosóra érnek, Ult az, aki nehezebben veszi a levegőt és önkéntelenül a sérülését markolja. Mikor ezt észreveszi, még mérgesebb lesz. Legszívesebben behúzna egyet a nőnek. Legszívesebben mindenkinek behúzna egyet.*
-Várj meg itt! *Az utasítás barátságtalanul csattan a folyosó végén. Ult nem biztos benne, hogy az idegen, ki tudja, honnan szalajtott jelentkező hallhatja-e, amit Ziana hadnagy Creton parancsnoknak üzent, úgyhogy inkább hallótávolságon kívül lerázza. Választ sem várva lép tovább a parancsnok irodája előtt posztoló őrmesterhez. Előírás szerint tiszteleg, aztán hivatalos hangon adja át Ziana szavait. Lehet, hogy harcosként most használhatatlan és emiatt gyűlöl mindent és mindenkit, de abból, hogy profi katona, nem enged.*
-Üdvözletem, őrmester! Ult Ghalar közlegény Ziana hadnagy üzenetével jelentkezem. *Az őrmester hálásan néz a nőre. Szegény nagyon unatkozhatott.*
-Mondjad, közlegény!
-Ziana hadnagy üzeni a parancsnok számára a következőket. Egy Laor nevezetű férfi az ő hadnagyi engedélyével kíséret nélkül járhat a kantinban. Továbbá üzeni még, hogy a vádlott és a vashegyi tanúk megérkeztek. Egyikőjük, egy sudárnak és barbárnak jellemzett nő várandós, a hadnagy szakvéleménye szerint a magzat érdekében két napig nem kelhet ki az ágyból. Emiatt a hadnagy, a tanúk és a vádlott a gyengélkedőben várják a parancsnokot vagy további utasítást. Ennyi az üzenet.
-Ez minden?
-Ez minden.
-Rendben, azonnal átadom. *Egy pillanatig még a nőre néz, mint aki azon gondolkozik, mivel tarthatná még ott, hogy legyen társasága. Talán belátja az irodai őrszolgálat izgalmasabbá tételében reménykedés hiábavalóságát, talán Ult kifejezéstelen, „utasításra várok” arckifejezése riasztja el, de végül sóhajt egy kisebbet és elbocsájtja a nőt.*
-Leléphetsz, közlegény!
-Értettem. *Ult megint tiszteleg, aztán visszafelé indul. A folyosó végére lazít a menetelés feszességén, aztán int a másiknak, hogy kövesse.*
-Most a gyengélkedőre megyünk a hadnagyomhoz. Érvényes parancsom van, ezért engedélyt kell kérnem, hogy a személyzetis őrmesterhez kísérjelek. *Eszébe jut, hogy nem tartozik magyarázattal ennek a civilnek. Bosszankodva veszi tudomásul, hogy nem tudja annyira semmibe venni, mint szeretné.*
-Egyébként hogy hívnak?
*Na tessék, már megint.*
6624. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2017-05-31 20:30:03
Üzenet elküldve: 2017-05-31 20:30:03
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
//üdvözölnek a halálba menők//
*Ahhoz képest, hogy barbárok elég nagy elvárásokat támasztanak a Barakk, mint vendéglátó egység felé. Mielőtt válaszolna a piperkőcök kérdésére nagy sóhajjal fújja ki a levegőt, és előbb Alyohoz fordul.*
-Ha elmúltak a görcseid, és a hányingered lemosakodhatsz az ágy szélén ülve. Ezt úgy körülbelül még egy fertály órára datálom. Ha gondolod kerítek valami kényelmesebb, tiszta hálóruhát is.
*Laor esete persze egészen más.*
-A fürdő nyitva, de várj még az indulással. Legalább, még a közlegény visszaér Cretontól.
*Addig ő maga sem tehet mást, de hát ilyen a katonalét: kilenc rész várakozás, egy rész akció.*
-Ebédet hozatok.
*Eleve ezért indultak vissza Aldassal a Barakkba, hogy megebédeljenek, persze eddig még nem került rá sor. Aon miatt. Természetesen.*
-Te kívánsz valamit?
*Fordul a nő felé, most még a nemleges választ is elfogadva.*
*Ahhoz képest, hogy barbárok elég nagy elvárásokat támasztanak a Barakk, mint vendéglátó egység felé. Mielőtt válaszolna a piperkőcök kérdésére nagy sóhajjal fújja ki a levegőt, és előbb Alyohoz fordul.*
-Ha elmúltak a görcseid, és a hányingered lemosakodhatsz az ágy szélén ülve. Ezt úgy körülbelül még egy fertály órára datálom. Ha gondolod kerítek valami kényelmesebb, tiszta hálóruhát is.
*Laor esete persze egészen más.*
-A fürdő nyitva, de várj még az indulással. Legalább, még a közlegény visszaér Cretontól.
*Addig ő maga sem tehet mást, de hát ilyen a katonalét: kilenc rész várakozás, egy rész akció.*
-Ebédet hozatok.
*Eleve ezért indultak vissza Aldassal a Barakkba, hogy megebédeljenek, persze eddig még nem került rá sor. Aon miatt. Természetesen.*
-Te kívánsz valamit?
*Fordul a nő felé, most még a nemleges választ is elfogadva.*
6623. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2017-05-31 19:36:39
Üzenet elküldve: 2017-05-31 19:36:39
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 635
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 635
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Vakmerő
*A tisztás után a barakk. Ez talán a legritkábban látogatott hely a városban, legalábbis általa. Eddig kétszer járt itt, az egyik rosszabbul sült el, mint a másik, nem meglepő, hogy egy darabig kerülte ezt a helyet. De most erőt vett magán, és ismét ellátogatott a gyakorlótérre. Ám mielőtt belépne, a pultnál álló fiúnak készségesen átadja a két dobótőrt. Nem mintha veszélyt jelentene azokkal bárkire magán kívül, de talán pont ezért nem ártana gyakorolni. Szóval megszabadul a fegyvereitől, amikkel úgysem tud mást, csak hadonászni, és azokhoz nagyon hasonló, fából készült dobótőröket vesz a kezébe. Egy darabig csak taperolja őket, forgatja, majd a céltáblákhoz sétálva ki is próbálja őket. Az első pár dobás még a tábla közelében sincs, vélhetően nem a fegyverek hibájából. A következő kettő már jobban sikerül, és néhány kör dobálás után már egész szépen eltalálja a célt. A közepéről még nem álmodik, egyelőre ott tart, hogy a pár méterre lévő, hatalmas körbe sikerül beletalálnia.*
6622. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2017-05-30 21:50:11
Üzenet elküldve: 2017-05-30 21:50:11
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 480
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 480
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Parden//
*Nem igazán tudja eldönteni, hogy a férfi azért álldogál ilyen sokáig a számszeríjakat szemlélve, mert fogalma sincs, mit keres, vagy éppen azért, mert nagyon alapos akar lenni.
Bizonytalanul választ hát ki egyet a sok közül, Nae pedig felhúzott szemöldökkel érdeklődve figyeli a végeredményt.
Nem mondaná valami nagy számszeríj szakértőnek magát, párszor életében ha használt ilyesféle fegyvert -bár egyiket sem nagy ördöngösség használni-, így nem igazán tud belekötni Parden választásába. Ami viszont a lány számára elárulja, hogy nem lőhetett túl sokszor, az az a tény, hogy meglepő magabiztossággal lépdel és áll meg a céltáblával szemben, bármiféle lövedék nélkül.
Ekkor még Nae próbálja leplezni mennyire remekül szórakozik a jeleneten, öklét a szája elé téve torokköszörülésbe próbálja fojtani feltörő kacaját. Az elszánt bejelentést komoly képet erőltetve magára hallgatja végig, amikor azonban Parden is rájön, hogy valamit kifelejtett, széles vigyor jelenik meg az arcán.
Ez már megér annyit, hogy felálljon.
Hanyagul eldobja az almacsutkát, egy finom, nőies mozdulattal alkarjával megtörli a gyümölcslétől maszatos száját, majd feltápászkodik a földről, hogy közelebbről is megszemlélhesse az ezt követő profikat megszégyenítő felajzásokat. Vagyis inkább a próbálkozást.
A borzas aztán csak belátja, hogy nem igazán megy neki a dolog, az elftől kér segítséget.
Ahogy gyorsan közelebbről végigméri Nae a fegyvert, nem igazán érti mi okozhatott ekkora fejtörést a férfi számára, hiszen az egyik legkevésbé bonyolult fajtát sikerült kiválasztania.*
-Kezd azzal, hogy az ideget beleakasztod abba a horogba.
//Parden//
*Nem igazán tudja eldönteni, hogy a férfi azért álldogál ilyen sokáig a számszeríjakat szemlélve, mert fogalma sincs, mit keres, vagy éppen azért, mert nagyon alapos akar lenni.
Bizonytalanul választ hát ki egyet a sok közül, Nae pedig felhúzott szemöldökkel érdeklődve figyeli a végeredményt.
Nem mondaná valami nagy számszeríj szakértőnek magát, párszor életében ha használt ilyesféle fegyvert -bár egyiket sem nagy ördöngösség használni-, így nem igazán tud belekötni Parden választásába. Ami viszont a lány számára elárulja, hogy nem lőhetett túl sokszor, az az a tény, hogy meglepő magabiztossággal lépdel és áll meg a céltáblával szemben, bármiféle lövedék nélkül.
Ekkor még Nae próbálja leplezni mennyire remekül szórakozik a jeleneten, öklét a szája elé téve torokköszörülésbe próbálja fojtani feltörő kacaját. Az elszánt bejelentést komoly képet erőltetve magára hallgatja végig, amikor azonban Parden is rájön, hogy valamit kifelejtett, széles vigyor jelenik meg az arcán.
Ez már megér annyit, hogy felálljon.
Hanyagul eldobja az almacsutkát, egy finom, nőies mozdulattal alkarjával megtörli a gyümölcslétől maszatos száját, majd feltápászkodik a földről, hogy közelebbről is megszemlélhesse az ezt követő profikat megszégyenítő felajzásokat. Vagyis inkább a próbálkozást.
A borzas aztán csak belátja, hogy nem igazán megy neki a dolog, az elftől kér segítséget.
Ahogy gyorsan közelebbről végigméri Nae a fegyvert, nem igazán érti mi okozhatott ekkora fejtörést a férfi számára, hiszen az egyik legkevésbé bonyolult fajtát sikerült kiválasztania.*
-Kezd azzal, hogy az ideget beleakasztod abba a horogba.
6621. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2017-05-30 20:44:51
Üzenet elküldve: 2017-05-30 20:44:51
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Ult Ghalar//
*Míg a szigorú arckifejezésű leányzó kioktatja a Barakk szolgáltatásainak helyes igénybevételéről, bizony hamar feltűnik neki hogy tőle valamivel távolabb egy sötét színű ruházatba bugyolált férfi is érkezik a társaságukba. Vet néhány röpke pillantást a bárgyún vigyorgó ipsére, nem igazán figyeli meg őt, ám a tekintetét azért csak érzi magán. Mi több, még rá is köszön, amit Harlien betud annak, hogy ez az ember csak szimplán jót érez. Mikor a férfi végül továbbáll, újra a vele szemben álló városőrre összpontosít.*
- Áh, vagy úgy.
*Mostanra kezdi kicsit úgy érezni, hogy talán mégis el fogják hajtani a fenébe. A következő pillanatban már azon gondolkodik, hogy jelentkezése elutasításának kudarcát mely ital ízével mossa majd ki a szájából, amikor is a leány végül kijelenti: a segítségére lesz. Kételyei szertefoszlanak.*
- Pompás. *Önelégülten kihúzza magát.* Mutasd az utat!
*Akármit is kell még elintéznie, reméli nem tart sokáig. És bizony ha a városőr leány elindul, ő is nekiiramodik hogy együtt hagyják el a gyakorlóteret s hogy végre szemtől szemben állhasson a személlyel aki felülbírálhatja jelentkezését.*
*Míg a szigorú arckifejezésű leányzó kioktatja a Barakk szolgáltatásainak helyes igénybevételéről, bizony hamar feltűnik neki hogy tőle valamivel távolabb egy sötét színű ruházatba bugyolált férfi is érkezik a társaságukba. Vet néhány röpke pillantást a bárgyún vigyorgó ipsére, nem igazán figyeli meg őt, ám a tekintetét azért csak érzi magán. Mi több, még rá is köszön, amit Harlien betud annak, hogy ez az ember csak szimplán jót érez. Mikor a férfi végül továbbáll, újra a vele szemben álló városőrre összpontosít.*
- Áh, vagy úgy.
*Mostanra kezdi kicsit úgy érezni, hogy talán mégis el fogják hajtani a fenébe. A következő pillanatban már azon gondolkodik, hogy jelentkezése elutasításának kudarcát mely ital ízével mossa majd ki a szájából, amikor is a leány végül kijelenti: a segítségére lesz. Kételyei szertefoszlanak.*
- Pompás. *Önelégülten kihúzza magát.* Mutasd az utat!
*Akármit is kell még elintéznie, reméli nem tart sokáig. És bizony ha a városőr leány elindul, ő is nekiiramodik hogy együtt hagyják el a gyakorlóteret s hogy végre szemtől szemben állhasson a személlyel aki felülbírálhatja jelentkezését.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7342-7361