Nincs játékban - Barakk
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Barakk | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 234 (4661. - 4680. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
4680. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2016-05-31 19:12:22
Üzenet elküldve: 2016-05-31 19:12:22
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 287
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 287
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
// A Templomi eseményekkel egy időben //
- De nem mindegy hogy hol és mikor sérül meg. *válaszol azonnal.*
- Itt a Barakkban csak gyakorolunk. Az ellenség legfeljebb a céltábla lehet. Sem engem sem a mellettünk gyakorlatozó bácsikat vagy néniket nem illik lábon lőni.* magyarázza.*
- Nekem. *javítja ki Botjot majd fejét értetlenül rázza meg.*
- Mit tanított neked meg Ryz? *kérdezi nem értve mire is célozhat most épp a nőstényke. A következő jelenetre nem tudja, hogy vidáman nevessen vagy szégyenében a föld alá bújjon.*
- Botjo, én sem tudom, hogy mit akartál kutya nyelven elmondani, de én amúgy elég jól értek az állatok nyelvén. Elf vagyok, ráadásul azok csoportjához tartozom akiket az állatokkal suttogóknak is neveznek.
* Amint helyes tartásra és célba állásra okítja a gyermeket észre sem veszi, hogy az megijedt tőle. Inkább csak a furcsa szavak meg az áldozat fogalma az ami talán irányba állítaná ha ismerné a család különleges szokását.*
- Nem kell semmit sem feláldozni. *kiált az eliszkoló lány után értetlenül.*
- Most mégis mi a gond? *tárja szét karjait majd komótosan sétál Botjo után ami csak akkor csap át komolyabb rohanásba ha a gyermek nem fárad bele a menekülésbe és eléri a nagykaput.*
- De nem mindegy hogy hol és mikor sérül meg. *válaszol azonnal.*
- Itt a Barakkban csak gyakorolunk. Az ellenség legfeljebb a céltábla lehet. Sem engem sem a mellettünk gyakorlatozó bácsikat vagy néniket nem illik lábon lőni.* magyarázza.*
- Nekem. *javítja ki Botjot majd fejét értetlenül rázza meg.*
- Mit tanított neked meg Ryz? *kérdezi nem értve mire is célozhat most épp a nőstényke. A következő jelenetre nem tudja, hogy vidáman nevessen vagy szégyenében a föld alá bújjon.*
- Botjo, én sem tudom, hogy mit akartál kutya nyelven elmondani, de én amúgy elég jól értek az állatok nyelvén. Elf vagyok, ráadásul azok csoportjához tartozom akiket az állatokkal suttogóknak is neveznek.
* Amint helyes tartásra és célba állásra okítja a gyermeket észre sem veszi, hogy az megijedt tőle. Inkább csak a furcsa szavak meg az áldozat fogalma az ami talán irányba állítaná ha ismerné a család különleges szokását.*
- Nem kell semmit sem feláldozni. *kiált az eliszkoló lány után értetlenül.*
- Most mégis mi a gond? *tárja szét karjait majd komótosan sétál Botjo után ami csak akkor csap át komolyabb rohanásba ha a gyermek nem fárad bele a menekülésbe és eléri a nagykaput.*
4679. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2016-05-31 14:54:17
Üzenet elküldve: 2016-05-31 14:54:17
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 212
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 212
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
*Szép nap ez a mai, ráadásul a mester is gyengélkedik így most kevesebb bájitalt kellett elhoznia magával árulni. Az persze nem túl jó hogy a tanítója beteg, de annak mindenképpen örül hogy tegnap nem tudott olyan sok üvegcsét megtölteni, így most sokkal könnyebb táskával indulhatott útnak. Arra persze most is bőven elég hogy az igényeket kielégítse, nem is érti a többi nap miért tukmál rá olyan sokat, hiszen a felét általában vissza is viszi.*
~Sosem lehet tudni mikor milyen lehetőség üti fel a fejét, jobb felkészültek lenni!~
*Ezzel magyarázza mindig a dugig tömött táskát, a kis tündér meg majd' megszakad alatta. Legalább megedződik kicsit, no nem mintha az erdőben fenékig tejfel lett volna az élete, de ilyen nehezet ilyen gyakran nem kellett állandóan magával cipelnie. Viszont hiába a szép idő és hiába a jókedv, ma a barakkban is szerényebb a vásárlókedv mint általában. Őt mondjuk ez nem keseríti el, neki teljesen mindegy mennyi arany gyűlik össze, úgysem az ő zsebébe megy. Sokat nem is időzik erre, bejárja szokásos körútját, még egy-két gyakorlóhoz is odamegy, aztán búcsút int az ajtóban állóknak és vidáman továbbindul a gazdagnegyedbe.*
~Sosem lehet tudni mikor milyen lehetőség üti fel a fejét, jobb felkészültek lenni!~
*Ezzel magyarázza mindig a dugig tömött táskát, a kis tündér meg majd' megszakad alatta. Legalább megedződik kicsit, no nem mintha az erdőben fenékig tejfel lett volna az élete, de ilyen nehezet ilyen gyakran nem kellett állandóan magával cipelnie. Viszont hiába a szép idő és hiába a jókedv, ma a barakkban is szerényebb a vásárlókedv mint általában. Őt mondjuk ez nem keseríti el, neki teljesen mindegy mennyi arany gyűlik össze, úgysem az ő zsebébe megy. Sokat nem is időzik erre, bejárja szokásos körútját, még egy-két gyakorlóhoz is odamegy, aztán búcsút int az ajtóban állóknak és vidáman továbbindul a gazdagnegyedbe.*
4678. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2016-05-31 10:41:49
Üzenet elküldve: 2016-05-31 10:41:49
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Gyakorlás//
*Eldobja a dobóeszközt, amit dobótőrnek csúfolnak, súrolja a bábút, jobbra perdül, majd beleáll a földbe. Másik két tőr fekszik a földön a bábu előtt, még legalább kettő vagy három elszórva mindenfelé, a bábúban csak három tőr áll, abból is csak egy találta el a céltáblát, de nem jelentős részét. *
~A ROHADTBA MÁR! Ez dobótőr?! Ez semmi! Súlya nulla, nincs is kiegyensúlyozva! Hogy a fenébe dobajak ezzel egyenesen célra mikor a markolat nehezebb a pengénél?! Nem lehet ezzel semmit sem kezdeni, nem is pörög ahogy kéne. ~
*Morogva odasétál a bábúhoz és összeszedi az eldobált eszközöket. *
~Még gyakorolnom kell, nem vagyok még elég jó. Célra tarts, megpörget, egyenesen dob... ahhh mire ezt begyakorlom a megfelelő szintre, ami már elfogadható, és ki tudok vele állni. Tudnom kell, hogy lehet a legjobban dobni. Ezekkel nem olyan mint az igazival. ~
*Eközben visszasétál a kijelölt ponthoz, több nagy X van húzva a földbe, onnan kell eltalálni a bábukat. Odaáll a másodikhoz mely nagyjából tíz méter lehet a célponttól. Megfog egy tőrt és elhajítja a bábú felé idegből. Természetesen, megint jobb oldalt csattan a földön. *
~Mindig jobb oldalon... talán, ha egy kicsit balra céloznék... ahelyett hogy a közepét akarnám eltalálni... mi van akkor, ha a bal oldalát akarnám súrolni? ~
*A színes céltábla kívülről számított harmadik karikája külső szélét találja el. Valamivel tűrhetőbb eredmény az eddigiek után, mondhatni egész jó az előzőekhez képest, de természetesen mindenki a legjobb akar lenni, ahogy Seio is. Késő délutánig gyakorol, amikor úgy érzi a négy-ötödik karika egész szép, így elindul összeszedni a cuccait. *
~Úgyis későre jár már, nyolc óra lett megbeszélve, emlékeim szerint, a napból úgy hat óra körül lehet, megyek felveszem a fegyvereim, és körülnézek kicsit az erdőben. Meglátjuk igazi tőrrel hogy megy a dobálózás. Megsérteni nem akarom őt, a reggeli is csak szerencse volt. ~
*A gazdagnegyed felé veszi útját, sietős léptekkel halad a kijárat felé. *
~El kell még mennem a két csináltatott tőrért is, nem tudom rá érek-e még ma, lehet holnap lesz belőle. ~
A hozzászólás írója (Xanameru Kyruio Akagin Seyor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.05.31 10:50:01
*Eldobja a dobóeszközt, amit dobótőrnek csúfolnak, súrolja a bábút, jobbra perdül, majd beleáll a földbe. Másik két tőr fekszik a földön a bábu előtt, még legalább kettő vagy három elszórva mindenfelé, a bábúban csak három tőr áll, abból is csak egy találta el a céltáblát, de nem jelentős részét. *
~A ROHADTBA MÁR! Ez dobótőr?! Ez semmi! Súlya nulla, nincs is kiegyensúlyozva! Hogy a fenébe dobajak ezzel egyenesen célra mikor a markolat nehezebb a pengénél?! Nem lehet ezzel semmit sem kezdeni, nem is pörög ahogy kéne. ~
*Morogva odasétál a bábúhoz és összeszedi az eldobált eszközöket. *
~Még gyakorolnom kell, nem vagyok még elég jó. Célra tarts, megpörget, egyenesen dob... ahhh mire ezt begyakorlom a megfelelő szintre, ami már elfogadható, és ki tudok vele állni. Tudnom kell, hogy lehet a legjobban dobni. Ezekkel nem olyan mint az igazival. ~
*Eközben visszasétál a kijelölt ponthoz, több nagy X van húzva a földbe, onnan kell eltalálni a bábukat. Odaáll a másodikhoz mely nagyjából tíz méter lehet a célponttól. Megfog egy tőrt és elhajítja a bábú felé idegből. Természetesen, megint jobb oldalt csattan a földön. *
~Mindig jobb oldalon... talán, ha egy kicsit balra céloznék... ahelyett hogy a közepét akarnám eltalálni... mi van akkor, ha a bal oldalát akarnám súrolni? ~
*A színes céltábla kívülről számított harmadik karikája külső szélét találja el. Valamivel tűrhetőbb eredmény az eddigiek után, mondhatni egész jó az előzőekhez képest, de természetesen mindenki a legjobb akar lenni, ahogy Seio is. Késő délutánig gyakorol, amikor úgy érzi a négy-ötödik karika egész szép, így elindul összeszedni a cuccait. *
~Úgyis későre jár már, nyolc óra lett megbeszélve, emlékeim szerint, a napból úgy hat óra körül lehet, megyek felveszem a fegyvereim, és körülnézek kicsit az erdőben. Meglátjuk igazi tőrrel hogy megy a dobálózás. Megsérteni nem akarom őt, a reggeli is csak szerencse volt. ~
*A gazdagnegyed felé veszi útját, sietős léptekkel halad a kijárat felé. *
~El kell még mennem a két csináltatott tőrért is, nem tudom rá érek-e még ma, lehet holnap lesz belőle. ~
A hozzászólás írója (Xanameru Kyruio Akagin Seyor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.05.31 10:50:01
4677. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2016-05-31 07:21:42
Üzenet elküldve: 2016-05-31 07:21:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 224
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 224
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
// A Templomi eseményekkel egy időben //
*Botjo maximálisan meg van róla győződve, hogy mindent jól csinált, ezért hirtelen szaladnak össze gyér szemöldökei mikor meglátja Gid arcát.*
- Há' dö nöm az a lényög? Azé' lőjjük ho' mögsérbüljék.
*Máskülönben értelme sincs, akár el is dobhatja a fegyvert.*
- Ín má' tudom, nekömnek Ryz mán mögtanitotta.
*Gondolkodik el, félreértve, hogy ki is tanít kinek mit.*
- Amúgyse' tudok kutyául. Te tudol kutyául? Vakk vakk! Mostan mitet mondottam? Vakk vakkvakk! Vaúú!*
A kislány szörnyen hangosan produkálja magát, Gidnek nem is volna ideje lefordítania a folyamatos ugatás közben.
Mikor folytatják a lőgyakorlatot Botjo egészen pánikba esik, ahogy a lovász kis vállát átkarolja és próbálja neki megtanítani a helyes fogást. Ledermedve várja, hogy vége legyen. Azonnal ellövi a nyílvesszőt, vagy a táblába vagy nem. Közben már fordul meg és arrébb hátrál, araszol.*
- Ne fogdossá'! Fúj! Nem á'dozók velöd!
*Világos szín szemei kíntól eltorzulva záródnak össze, és a kislány futásnak ered.*
*Botjo maximálisan meg van róla győződve, hogy mindent jól csinált, ezért hirtelen szaladnak össze gyér szemöldökei mikor meglátja Gid arcát.*
- Há' dö nöm az a lényög? Azé' lőjjük ho' mögsérbüljék.
*Máskülönben értelme sincs, akár el is dobhatja a fegyvert.*
- Ín má' tudom, nekömnek Ryz mán mögtanitotta.
*Gondolkodik el, félreértve, hogy ki is tanít kinek mit.*
- Amúgyse' tudok kutyául. Te tudol kutyául? Vakk vakk! Mostan mitet mondottam? Vakk vakkvakk! Vaúú!*
A kislány szörnyen hangosan produkálja magát, Gidnek nem is volna ideje lefordítania a folyamatos ugatás közben.
Mikor folytatják a lőgyakorlatot Botjo egészen pánikba esik, ahogy a lovász kis vállát átkarolja és próbálja neki megtanítani a helyes fogást. Ledermedve várja, hogy vége legyen. Azonnal ellövi a nyílvesszőt, vagy a táblába vagy nem. Közben már fordul meg és arrébb hátrál, araszol.*
- Ne fogdossá'! Fúj! Nem á'dozók velöd!
*Világos szín szemei kíntól eltorzulva záródnak össze, és a kislány futásnak ered.*
4676. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2016-05-29 21:50:05
Üzenet elküldve: 2016-05-29 21:50:05
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 212
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 212
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
*Már megszokott látvány a barakkban a kis tündér, akiről mostanra mindenki tudja, hogy bájitalokat árul. Ez természetesen most sincs másképp, sőt, van aki már kifejezetten várta hogy jöjjön, ma kicsit késve érkezik. Letudja a szokásos kis körét, kicsit még beszélget is erről-arról az őrökkel, bár túl sok közös témájuk nincsen. Egy-két bájital ma is gazdát cserél, csörögnek az aranyak, Hás pedig mosolyogva tovább áll. Útja során táskája egyre könnyebb és könnyebb lesz, szeret először ide jönni a mestertől mert itt valaki mindig vesz valamit. Minél hamarabb sikerül eladnia pár bájitalt, annál kevesebb erőlködéssel járja be a város utcáit.*
4675. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2016-05-29 18:21:29
Üzenet elküldve: 2016-05-29 18:21:29
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
*Gondolja körülnéz kicsit, hátha talál valami "szórakozást". Elindul kifelé, közben nézi a külteret az ablaksoron keresztül. *
~Szóval az ott a végében a zárka? Az volna az a hely, ahova elvileg minden a társadalomnak kártékony elem bekerül. Azért kíváncsi vagyok, hány mászkál még most is az utcákon gyilkosságon, tolvajláson törve a fejüket, miközben röhögnek a markukba az összes mellettük elhaladó rendfenntartó erőn. Ahelyett, hogy hagyják kihűlni egyik nyomot a másik után, ehelyett azonnal kapcsolni kéne. Valószínűleg itt is csak a pénzeszsákoknak van jó emberük az igazságszolgáltatással szemben. Aztán bemártanak valami ártatlant, meg és elhurcolják. Hányan sírhatnak ott olyanok akiknek otthona és családja lenne... akiknek a családjukkal, fiaikkal, lányaikkal és feleségeikkel kéne lenniük ehelyett?
Az ott a legénységi szállás. Őrök és egyéb biztonsági erők henyélnek ott naphosszat. Az irodáról inkább szó se essen. Magas beosztású egyenruhások csücsülnek trónusaikon, tizenhét érdemkereszttel, meg miegymás. Legmagasabban ettől függetlenül akkor is az orruk van. Természetesen tisztelet a kivételnek. Szépen ki van emelve ez az épület, nagy ablakaiból valószínűleg engem is látnak majd. ~
*Ez jár a fejében miközben kiér a gyakorlótérre. Nem rossz, van itt minden, amit gyakorlásra lehet alkalmazni. Itt mindent lehet gyakorolni, ki-ki a maga igényei szerint döntheti el mit akar. Birkózás vagy pusztakezes harc? Gyakorlóbábút lehet püfölni, dobálni, csápolni. Súlyemelés az erősödés céljából, célba dobás, vívás, íjászat, minden mi valaki hasznára lehet. Így Seio ki is használja a lehetőséget, és mindent ki is próbál azonnal. *
A hozzászólás írója (Xanameru Kyruio Akagin Seyor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.05.29 18:25:35
~Szóval az ott a végében a zárka? Az volna az a hely, ahova elvileg minden a társadalomnak kártékony elem bekerül. Azért kíváncsi vagyok, hány mászkál még most is az utcákon gyilkosságon, tolvajláson törve a fejüket, miközben röhögnek a markukba az összes mellettük elhaladó rendfenntartó erőn. Ahelyett, hogy hagyják kihűlni egyik nyomot a másik után, ehelyett azonnal kapcsolni kéne. Valószínűleg itt is csak a pénzeszsákoknak van jó emberük az igazságszolgáltatással szemben. Aztán bemártanak valami ártatlant, meg és elhurcolják. Hányan sírhatnak ott olyanok akiknek otthona és családja lenne... akiknek a családjukkal, fiaikkal, lányaikkal és feleségeikkel kéne lenniük ehelyett?
Az ott a legénységi szállás. Őrök és egyéb biztonsági erők henyélnek ott naphosszat. Az irodáról inkább szó se essen. Magas beosztású egyenruhások csücsülnek trónusaikon, tizenhét érdemkereszttel, meg miegymás. Legmagasabban ettől függetlenül akkor is az orruk van. Természetesen tisztelet a kivételnek. Szépen ki van emelve ez az épület, nagy ablakaiból valószínűleg engem is látnak majd. ~
*Ez jár a fejében miközben kiér a gyakorlótérre. Nem rossz, van itt minden, amit gyakorlásra lehet alkalmazni. Itt mindent lehet gyakorolni, ki-ki a maga igényei szerint döntheti el mit akar. Birkózás vagy pusztakezes harc? Gyakorlóbábút lehet püfölni, dobálni, csápolni. Súlyemelés az erősödés céljából, célba dobás, vívás, íjászat, minden mi valaki hasznára lehet. Így Seio ki is használja a lehetőséget, és mindent ki is próbál azonnal. *
A hozzászólás írója (Xanameru Kyruio Akagin Seyor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.05.29 18:25:35
4674. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2016-05-29 08:29:09
Üzenet elküldve: 2016-05-29 08:29:09
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 287
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 287
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
// A Templomi eseményekkel egy időben //
* ~ A kislány ön és közveszélyes!~ ébred rá amikor Botjo nem a Gid által mutatott stílusban húzza fel az íjat és helyezi rá a nyílvesszőt. Gyorsan tolja el magáról a célirányt pillanatnyilag az sem érdekli ha más kerül kereszttűz alá. Szerencsére végül sikerül korrigálnia a hibát Botjonak így csak az ijedt tekintet marad ami mellé egy kedves mosolyt is mellékel.*
- Vigyázz kire célzol, még megsérül valaki.
* Később már ismét nyugodtan bólogat.*
- Együtt kell edzeni őket. Démon már tudja a dolgát és veled együtt megtaníthatja Daginak is mi a szokás a Kúriában.* mondja miközben arra gondol miféle cselre van oktatva a véreb. Nyugodtan bejöhet bárki bármikor viszont a kifele jutáshoz már kell vagy Gid vagy egy féltve őrzött vezényszó. Aki azt nem tudja az bizony a Kúria foglya marad.
A zsebkendős produkciót végig bólogatva figyeli. Szerencsére a keszkenőt nem passzolja vissza a lovásznak a kislány. A nyílvessző is elszáll, pontosabban talán magasba tör majd rövid úton vissza is zuhan.*
-Kezdésnek jó. *biztatja a gyermeket.*
- Megengeded? *kérdezi de különösebben nem vár választ mert bármi is volna az, újabb nyílvesszőt helyez az idegre hátulról átölelve a gyermeket.*
- Így kell ezt. *mondja miközben finoman irányítja az apró kezet, hogy helyesen felajzza az íjat, majd célra tartsa, kissé magasabbra emelve azt mint maga a céltábla látható.*
- A nyílvessző általában valamennyit ereszkedik mielőtt megérkezne a céltáblába, legalábbis ha messziről lősz. Ha nyolc tíz lábról akkor mehet egyenesen is. Most tartsd erősen!. *mondja miközben a kifeszített íjat elengedi, hogy a gyermek lőhesse egyedül ki a nyílvesszőt.*
* ~ A kislány ön és közveszélyes!~ ébred rá amikor Botjo nem a Gid által mutatott stílusban húzza fel az íjat és helyezi rá a nyílvesszőt. Gyorsan tolja el magáról a célirányt pillanatnyilag az sem érdekli ha más kerül kereszttűz alá. Szerencsére végül sikerül korrigálnia a hibát Botjonak így csak az ijedt tekintet marad ami mellé egy kedves mosolyt is mellékel.*
- Vigyázz kire célzol, még megsérül valaki.
* Később már ismét nyugodtan bólogat.*
- Együtt kell edzeni őket. Démon már tudja a dolgát és veled együtt megtaníthatja Daginak is mi a szokás a Kúriában.* mondja miközben arra gondol miféle cselre van oktatva a véreb. Nyugodtan bejöhet bárki bármikor viszont a kifele jutáshoz már kell vagy Gid vagy egy féltve őrzött vezényszó. Aki azt nem tudja az bizony a Kúria foglya marad.
A zsebkendős produkciót végig bólogatva figyeli. Szerencsére a keszkenőt nem passzolja vissza a lovásznak a kislány. A nyílvessző is elszáll, pontosabban talán magasba tör majd rövid úton vissza is zuhan.*
-Kezdésnek jó. *biztatja a gyermeket.*
- Megengeded? *kérdezi de különösebben nem vár választ mert bármi is volna az, újabb nyílvesszőt helyez az idegre hátulról átölelve a gyermeket.*
- Így kell ezt. *mondja miközben finoman irányítja az apró kezet, hogy helyesen felajzza az íjat, majd célra tartsa, kissé magasabbra emelve azt mint maga a céltábla látható.*
- A nyílvessző általában valamennyit ereszkedik mielőtt megérkezne a céltáblába, legalábbis ha messziről lősz. Ha nyolc tíz lábról akkor mehet egyenesen is. Most tartsd erősen!. *mondja miközben a kifeszített íjat elengedi, hogy a gyermek lőhesse egyedül ki a nyílvesszőt.*
4673. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2016-05-28 21:00:29
Üzenet elküldve: 2016-05-28 21:00:29
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
//Értelmetlen fejveszejtés//
*Norhärt melankolikus arccal tekint fel a cellaajtóban ácsorgó őrökre. Nem is tudja, mikor hallott utoljára felé irányuló és őt megszólító, teljes értékű, megformált szavakat. Míg a cellában csücsült, egész végig az álmán járt az esze, csak úgy, mint most is.*
~Arthenior erdejébe kell jutnom, mielőbb. De addig sehova sem jutok, míg ezek a mocskos, retekpofájú emberfattyak megakadályozzák küldetésemet.~
*Napok teltek el, mióta álmában csatát vívott és találkozott feleségével és esküdt ellenségével. Az idő folyamán, mikor álomra szenderült, próbált módokat találni álmai irányítására és módosítására. Ám ahányszor eljutott addig, hogy interakcióba léphessen álmának szereplőivel, a kép mindig megszakadt, az óriás pedig felriadt képzelgéséből, s az éjszaka további részét mindig ébren töltötte. Épp ezért - no meg a körülmények miatt is - Norhärt arca - már amelyik részét nem takarja zsíros haja vagy szakálla - igencsak álmatag és semmibe meredő. Arca tiszta mocsok, szaga az sokhetes ürülékéhez hasonlítható, s tán még a koszos, elrongyosodott ruhái is jobb állapotban vannak viselőjénél. Az óriás fogai olyan retkesek, mint másnak a cipője talpa, szája pedig úgy bűzlik, mint másnak az, amit lábbelijében tart egy hosszú, mocsáron való átgázolástól teljes nap után. Végül is beadja a derekát, mikor többpercnyi várakozás után tudatosul benne az őrök parancsoló vezényszava. Az óriás lassan feláll, ám akármilyen óvatos is, fejét hatalmas koppanás kíséretében a plafonba vágja. Nem is csoda, hisz az elmúlt napok alatt nem említhető meg sok alkalom, amikor az égimeszelő kihúzta volna magát ebben az egérlyukban. Olyat káromkodik, hogy még jómagát is elszégyenli és kilép az őrökhöz.*
*Norhärt melankolikus arccal tekint fel a cellaajtóban ácsorgó őrökre. Nem is tudja, mikor hallott utoljára felé irányuló és őt megszólító, teljes értékű, megformált szavakat. Míg a cellában csücsült, egész végig az álmán járt az esze, csak úgy, mint most is.*
~Arthenior erdejébe kell jutnom, mielőbb. De addig sehova sem jutok, míg ezek a mocskos, retekpofájú emberfattyak megakadályozzák küldetésemet.~
*Napok teltek el, mióta álmában csatát vívott és találkozott feleségével és esküdt ellenségével. Az idő folyamán, mikor álomra szenderült, próbált módokat találni álmai irányítására és módosítására. Ám ahányszor eljutott addig, hogy interakcióba léphessen álmának szereplőivel, a kép mindig megszakadt, az óriás pedig felriadt képzelgéséből, s az éjszaka további részét mindig ébren töltötte. Épp ezért - no meg a körülmények miatt is - Norhärt arca - már amelyik részét nem takarja zsíros haja vagy szakálla - igencsak álmatag és semmibe meredő. Arca tiszta mocsok, szaga az sokhetes ürülékéhez hasonlítható, s tán még a koszos, elrongyosodott ruhái is jobb állapotban vannak viselőjénél. Az óriás fogai olyan retkesek, mint másnak a cipője talpa, szája pedig úgy bűzlik, mint másnak az, amit lábbelijében tart egy hosszú, mocsáron való átgázolástól teljes nap után. Végül is beadja a derekát, mikor többpercnyi várakozás után tudatosul benne az őrök parancsoló vezényszava. Az óriás lassan feláll, ám akármilyen óvatos is, fejét hatalmas koppanás kíséretében a plafonba vágja. Nem is csoda, hisz az elmúlt napok alatt nem említhető meg sok alkalom, amikor az égimeszelő kihúzta volna magát ebben az egérlyukban. Olyat káromkodik, hogy még jómagát is elszégyenli és kilép az őrökhöz.*
4672. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2016-05-28 15:01:28
Üzenet elküldve: 2016-05-28 15:01:28
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 183
OOC üzenetek: 81
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 183
OOC üzenetek: 81
Játékstílus: Szelíd
//Értelmetlen fejveszejtés//
*Az óriás számára az idő igen hamar nagyon relatívvá válik, a tömlöc szűk cellájában, melyet nyilvánvalóan nem kifejezetten rá méreteztek. A priccsről lelógnak a lábai, kényelmesen sehogy sem igazán fér el rajta. Ablak nincsen, az egyetlen fényforrást a folyosón égő néhány fáklya szolgáltatja. Telnek az órák, a napok, ki tudja, Norhärt csak az étkezések alapján lehet képes belőni, mióta is tartják fogva. Napi kétszer kap enni, ebből az egyik meleg étel, valamilyen főzelék, vagy hasonló, húst nem kap, inni is csak vizet. A dolgát a cellában elhelyezett vödörbe végezheti, ezt néhány naponta ürítik, azaz az óriás számára hozzávetőlegesen négy-hat étkezésenként. Nem szól hozzá igazán senki, ha kérdez az őröktől, nem válaszolnak, más rabokkal sem igen tud kapcsolatot létesíteni. Ilyen körülmények között nehéz megőrizni az elme épségét, hosszútávon mindenképpen, s a depresszió is hamar felüti a fejét.
Ki tudná megmondani, mennyi idő után, egyszer csak nyílik a cella ajtaja, de nem lép be rajta senki. Egy hang szól odakintről:*
-Talpra óriás, kifelé! Szépen, lassan, semmi hirtelen mozdulat! *az utasítás reszelős, mély hangon érkezik, odakint egy nagyobb csapatnyi őr várja Norhärtot, hogy méltóztassa elhagyni ideiglenes lakhelyét.*
-Ne kelljen kétszer mondanom! *a hang már fenyegetőbben csattan, sürgető éllel.*
*Az óriás számára az idő igen hamar nagyon relatívvá válik, a tömlöc szűk cellájában, melyet nyilvánvalóan nem kifejezetten rá méreteztek. A priccsről lelógnak a lábai, kényelmesen sehogy sem igazán fér el rajta. Ablak nincsen, az egyetlen fényforrást a folyosón égő néhány fáklya szolgáltatja. Telnek az órák, a napok, ki tudja, Norhärt csak az étkezések alapján lehet képes belőni, mióta is tartják fogva. Napi kétszer kap enni, ebből az egyik meleg étel, valamilyen főzelék, vagy hasonló, húst nem kap, inni is csak vizet. A dolgát a cellában elhelyezett vödörbe végezheti, ezt néhány naponta ürítik, azaz az óriás számára hozzávetőlegesen négy-hat étkezésenként. Nem szól hozzá igazán senki, ha kérdez az őröktől, nem válaszolnak, más rabokkal sem igen tud kapcsolatot létesíteni. Ilyen körülmények között nehéz megőrizni az elme épségét, hosszútávon mindenképpen, s a depresszió is hamar felüti a fejét.
Ki tudná megmondani, mennyi idő után, egyszer csak nyílik a cella ajtaja, de nem lép be rajta senki. Egy hang szól odakintről:*
-Talpra óriás, kifelé! Szépen, lassan, semmi hirtelen mozdulat! *az utasítás reszelős, mély hangon érkezik, odakint egy nagyobb csapatnyi őr várja Norhärtot, hogy méltóztassa elhagyni ideiglenes lakhelyét.*
-Ne kelljen kétszer mondanom! *a hang már fenyegetőbben csattan, sürgető éllel.*
4671. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2016-05-28 02:17:40
Üzenet elküldve: 2016-05-28 02:17:40
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
//Régi ház és új otthon//
*Felvont szemöldökkel néz a párjára, aztán a szája sarkában apró kis mosoly jelenik meg.*
– Eddig úgy tűnt fel számodra, hogy megvetlek? Vagy csak szórakozol velem, Rendoll Tawinn? *kérdezi meg.* vagy csak provokálsz, mert vágysz hallani, hogy igenis szívesen tanulnék tőled? Láttalak vívni a Romtáborban, ha netán elfelejtetted volna, és tudom, mennyire vagy jó benne.
*A férfi nevetésére végül szélesebben mosolyog.
Majd halkan ő is nevetni kezd.*
– Semmi vész, ahhoz értek én, annyira nem bonyolult szerkezet, csak jó tüdő kell hozzá. Meg megfelelő időzítés.
*Meglepetten pillant a kérést hallva Rendollra, az égkék szemeket fürkészi.*
– Komolyan gondolod? Szeretnéd? *kérdez rá, de aztán bólint.* Rendben, szívesen megtanítalak, de igazából ennél a fegyvernél nem a tű a hatékony, hanem a hegyén lévő szerek.
*Még mindig Rendoll kérésén gondolkodik, miközben a férfi már a gyakorlóbábút gyepálja, erős kardcsapásokat mérve rá.*
– Jó nézzük, de meg kell mondjam, ennyire nagy fegyverrel még nem próbálkoztam. Eddig csak rövidkard volt a kezemben, egyszer, régen. Szóval ebből a szempontból teljesen és tökéletesen gyakorlatlan vagyok.
*Ettől függetlenül nem tiltakozik, átveszi a gyakorlókardot, bár láthatóan kicsit sután fogja.
Az egészben az a legjobb számára, hogy Rendoll szorosan mögé lép, és karjai közé zárva fog rá a kezeire, csuklójára, hogy irányítsa a mozdulatait. Így gyakorlatilag együtt, egyszerre mozognak, ami kicsit olyan, mintha táncolnának, vagy…
Lia finoman elpirul, de hagyja magát vezetni, és bár ős is mozdul és ad erőt a csapásba, lényegileg Rendoll az, aki miatt a találat ül is és hatékonynak is tűnik.
A lány elneveti magát.*
– Segítettél! Szóval így könnyű. De igaz, a mozgás ívét így gyorsabban megérzem.
~Más kérdés, hogy mennyire jó az, mikor szorosan mögém állsz hozzá, hogy az mennyire jó.~
*Felvont szemöldökkel néz a párjára, aztán a szája sarkában apró kis mosoly jelenik meg.*
– Eddig úgy tűnt fel számodra, hogy megvetlek? Vagy csak szórakozol velem, Rendoll Tawinn? *kérdezi meg.* vagy csak provokálsz, mert vágysz hallani, hogy igenis szívesen tanulnék tőled? Láttalak vívni a Romtáborban, ha netán elfelejtetted volna, és tudom, mennyire vagy jó benne.
*A férfi nevetésére végül szélesebben mosolyog.
Majd halkan ő is nevetni kezd.*
– Semmi vész, ahhoz értek én, annyira nem bonyolult szerkezet, csak jó tüdő kell hozzá. Meg megfelelő időzítés.
*Meglepetten pillant a kérést hallva Rendollra, az égkék szemeket fürkészi.*
– Komolyan gondolod? Szeretnéd? *kérdez rá, de aztán bólint.* Rendben, szívesen megtanítalak, de igazából ennél a fegyvernél nem a tű a hatékony, hanem a hegyén lévő szerek.
*Még mindig Rendoll kérésén gondolkodik, miközben a férfi már a gyakorlóbábút gyepálja, erős kardcsapásokat mérve rá.*
– Jó nézzük, de meg kell mondjam, ennyire nagy fegyverrel még nem próbálkoztam. Eddig csak rövidkard volt a kezemben, egyszer, régen. Szóval ebből a szempontból teljesen és tökéletesen gyakorlatlan vagyok.
*Ettől függetlenül nem tiltakozik, átveszi a gyakorlókardot, bár láthatóan kicsit sután fogja.
Az egészben az a legjobb számára, hogy Rendoll szorosan mögé lép, és karjai közé zárva fog rá a kezeire, csuklójára, hogy irányítsa a mozdulatait. Így gyakorlatilag együtt, egyszerre mozognak, ami kicsit olyan, mintha táncolnának, vagy…
Lia finoman elpirul, de hagyja magát vezetni, és bár ős is mozdul és ad erőt a csapásba, lényegileg Rendoll az, aki miatt a találat ül is és hatékonynak is tűnik.
A lány elneveti magát.*
– Segítettél! Szóval így könnyű. De igaz, a mozgás ívét így gyorsabban megérzem.
~Más kérdés, hogy mennyire jó az, mikor szorosan mögém állsz hozzá, hogy az mennyire jó.~
4670. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2016-05-27 23:16:03
Üzenet elküldve: 2016-05-27 23:16:03
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 212
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 212
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
*Eddig is gyakran járt ide, már amióta a városban van, persze csak bámészkodni, múlatni az időt a gyakorlók nézegetésével. Most már célja is van, bájitalokat árulni jön-megy szinte minden nap. Ma sincs ez másképp, árulni jön, annak a mesternek a készítményeit aki szolgálataiért cserébe igyekszik átadni neki a tudományát. Errefelé leginkább a piros és a zöld kelendő. A gazdagnegyedben már sokkal választékosabb a vevőkör. A gazdag lánykák fehérekért ácsingóznak, de akadnak arra még szép számmal akik a kéket részesítik előnyben. A többi szín már ritkábban fogy, de olyan nincs hogy egy nap ne tudna mindegyikből eladni legalább egyet. Most is megteszi a szokásos körét, gazdát is cserél egy-két üvegcse és jó pár aranytallér. Számára ez teljesen mellékes, nincs haszna, részesedése belőle, mindet adja tovább a mesternek, őt csak a tudás érdekli. Egész bejáratott útvonala van már, most is azon halad végig, végül ahogy jött, úgy távozik is a barakk területéről.*
4669. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2016-05-27 18:10:28
Üzenet elküldve: 2016-05-27 18:10:28
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 205
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 205
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Régi ház és új otthon//
*Érti ő a célzást, már hogyne értené, Lia vívó leckét venne tőle.*
-Ha nem vetsz meg egy kardforgatót, aki soha nem tanított senkinek semmit, akkor megmutathatom, hogyan használd a kardot és a tőrt.
*Elneveti magát, nem tartozik a vívómesterek közé.*
-Sajnos ahhoz nem konyítok.
*Mutat a fúvócsőre, aztán tágra nyílt szemmel mosolyog Liára kapva a tekintetét, mint akinek pont most támadt egy remekbe szabott gondolata.*
-Tudod mit? Te megtaníthatnál rá.
*A kezdeti lendületes csapások után, abbahagyja kicsit a bábu ütlegelését és kedvese felé fordul.*
-Ennyi bemutató elég is lesz tőlem, szerintem nézzük meg mennyire nagy falat neked a kard. Gyere, megmutatom, hogyan használd!
*Lia kezébe adja a fakardot, aztán mögé lép, hogy átfogva a vállán, vele együtt ráfogjon a markolatot tartó kezeire. Lendít lassan, hogy Lia ráérezzen a mozdulatra, aztán rásegítve a lendületre csapja meg a bábut a karddal.*
-Ügyes vagy, látod megy ez neked!
*A gyakorlatnak határozottan érzi az előnyeit, mert Lia szorosan testközelbe kerül. Ha rajta múlik eltart ez a gyakorlás még egy ideig.*
*Érti ő a célzást, már hogyne értené, Lia vívó leckét venne tőle.*
-Ha nem vetsz meg egy kardforgatót, aki soha nem tanított senkinek semmit, akkor megmutathatom, hogyan használd a kardot és a tőrt.
*Elneveti magát, nem tartozik a vívómesterek közé.*
-Sajnos ahhoz nem konyítok.
*Mutat a fúvócsőre, aztán tágra nyílt szemmel mosolyog Liára kapva a tekintetét, mint akinek pont most támadt egy remekbe szabott gondolata.*
-Tudod mit? Te megtaníthatnál rá.
*A kezdeti lendületes csapások után, abbahagyja kicsit a bábu ütlegelését és kedvese felé fordul.*
-Ennyi bemutató elég is lesz tőlem, szerintem nézzük meg mennyire nagy falat neked a kard. Gyere, megmutatom, hogyan használd!
*Lia kezébe adja a fakardot, aztán mögé lép, hogy átfogva a vállán, vele együtt ráfogjon a markolatot tartó kezeire. Lendít lassan, hogy Lia ráérezzen a mozdulatra, aztán rásegítve a lendületre csapja meg a bábut a karddal.*
-Ügyes vagy, látod megy ez neked!
*A gyakorlatnak határozottan érzi az előnyeit, mert Lia szorosan testközelbe kerül. Ha rajta múlik eltart ez a gyakorlás még egy ideig.*
4668. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2016-05-26 22:09:26
Üzenet elküldve: 2016-05-26 22:09:26
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 135
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 135
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Bárki //
*A gnőm kacsázó léptekkel érkezik a barakkba. Zsebébe nyúl, tömzsi kezeivel egy medalionra esik a fogás. Kiveszi és megvizsgálja a szerzeményét.
~Eh, drága volt ez a kis bizsu. Jobb lesz utánaérdeklődni, egy ötvenesért nem tudok majd túladni rajta ha a kis görnyedt hazudott. Bár jól állna nekem is, ez nem vitás.~ Farinc magához próbálja a nyakláncot, megállapítja, hogy baromira nem megy a ruhájához és visszateszi a zsebébe.
Ahogy szeretne a gyakorlótérre betérni, az egyik őr megállítja, hogy adja le a fegyvereit.*
- Úgy nézek én ki fiacskám, mint aki ártani tudna bárkinek? *Tárja szét rövid karjait. A pasas nem enyhül.* Ártalmatlan, gyenge nő vagyok, na.* Farkasszemet néznek egy darabig.* Jól van jól, van.
*Tőrök és dobókések garmadáját húzza elő a legmegrázóbb helyekről és nagy fanyalgás közepette megy tovább.*
- Ezek az egyenruhások egyre fancsalibbak, én mondom. Biztos az a kevés alvás az oka.
*Hogy mégis miért aludnának a városőrök keveset, azt senki nem tudhatja.
A gnóm nézelődik egy darabig, aztán megpróbál megkeresni valami őrt akit kikérdezhet erről a Herlan Wargomról meg a családjáról. Beéri egy közkatonával vagy bárkivel, még jobb is, ha nem jut a kutakodása valaki olyan fülébe, aki magas pozícióban szolgál.*
*A gnőm kacsázó léptekkel érkezik a barakkba. Zsebébe nyúl, tömzsi kezeivel egy medalionra esik a fogás. Kiveszi és megvizsgálja a szerzeményét.
~Eh, drága volt ez a kis bizsu. Jobb lesz utánaérdeklődni, egy ötvenesért nem tudok majd túladni rajta ha a kis görnyedt hazudott. Bár jól állna nekem is, ez nem vitás.~ Farinc magához próbálja a nyakláncot, megállapítja, hogy baromira nem megy a ruhájához és visszateszi a zsebébe.
Ahogy szeretne a gyakorlótérre betérni, az egyik őr megállítja, hogy adja le a fegyvereit.*
- Úgy nézek én ki fiacskám, mint aki ártani tudna bárkinek? *Tárja szét rövid karjait. A pasas nem enyhül.* Ártalmatlan, gyenge nő vagyok, na.* Farkasszemet néznek egy darabig.* Jól van jól, van.
*Tőrök és dobókések garmadáját húzza elő a legmegrázóbb helyekről és nagy fanyalgás közepette megy tovább.*
- Ezek az egyenruhások egyre fancsalibbak, én mondom. Biztos az a kevés alvás az oka.
*Hogy mégis miért aludnának a városőrök keveset, azt senki nem tudhatja.
A gnóm nézelődik egy darabig, aztán megpróbál megkeresni valami őrt akit kikérdezhet erről a Herlan Wargomról meg a családjáról. Beéri egy közkatonával vagy bárkivel, még jobb is, ha nem jut a kutakodása valaki olyan fülébe, aki magas pozícióban szolgál.*
4667. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2016-05-26 21:54:50
Üzenet elküldve: 2016-05-26 21:54:50
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 224
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 224
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
// A Templomi eseményekkel egy időben //
*Az biztos, hogy mostantól a kölyök félve fog belépni a kúria ajtaján. Nem mintha eddig nem így tette volna. A Dwirinthalenek lakhelye impozáns látvány, kissé megfélemlítő hatással bír nem csak egy utcakölyökre, de bármilyen vendégre.*
- Démó nöm es olyan veszílyes. Maj' ha mögtanittom Daigt möglásd ho' senki se nem mer maj' az ajtú közelibe gyünni.
*Elvégre mégis mi egy életen át edzett harci eb az ő Dagijához képest?
A lányka átveszi a kendőt és bizalmatlanul méregeti. Nem olyan selymes és puha, mint Ryz meg Moon kelméi, de az ízlésének még így is túl előkelő. Meg hát mi a fenére való?! ~Melyen hülyék ezök a puccos nípek ho' kendübe törölik az orrukat...~
Botjo megáll, két ezével a nózijára szorítja a rongyot és eszeveszett módon dörzsölni kezdi vele pisze orrát. Ettől jobb nem lesz, de legalább Gid nem fog tovább okoskodni. Mikor végez összegyűri gombócba és beletűri a gatyájába.
Eszébe vési, hogy a lovászt ne idegesítse, mert könnyű felhúzni, de szerencsére most nem ideges, úgyhogy folytathatják a gyakorlást.
Megnézi hol mutatja Gidralds hogy fogja meg az íjat, majd próbálkozik ő is. A keze jó helyen, az ujjai is valószínűleg, nyilat a húrra… Elszabadult!
Ahelyett, hogy lefelé tartaná az íjat próbálja feszíteni azt, ám ennek hatására a fegyver mindenféle irányba mutat, Botjo bandzsítva követi szemével, hogy hova. Aztán a céltáblára fogja és már lő is.
A nyíl tőlük három méterre a földbe szúródik és ha szerencséjük van, arra járt egy vakond.*
- Szerintöm jóvó't.
*Boldog arccal néz fel Gidre.*
*Az biztos, hogy mostantól a kölyök félve fog belépni a kúria ajtaján. Nem mintha eddig nem így tette volna. A Dwirinthalenek lakhelye impozáns látvány, kissé megfélemlítő hatással bír nem csak egy utcakölyökre, de bármilyen vendégre.*
- Démó nöm es olyan veszílyes. Maj' ha mögtanittom Daigt möglásd ho' senki se nem mer maj' az ajtú közelibe gyünni.
*Elvégre mégis mi egy életen át edzett harci eb az ő Dagijához képest?
A lányka átveszi a kendőt és bizalmatlanul méregeti. Nem olyan selymes és puha, mint Ryz meg Moon kelméi, de az ízlésének még így is túl előkelő. Meg hát mi a fenére való?! ~Melyen hülyék ezök a puccos nípek ho' kendübe törölik az orrukat...~
Botjo megáll, két ezével a nózijára szorítja a rongyot és eszeveszett módon dörzsölni kezdi vele pisze orrát. Ettől jobb nem lesz, de legalább Gid nem fog tovább okoskodni. Mikor végez összegyűri gombócba és beletűri a gatyájába.
Eszébe vési, hogy a lovászt ne idegesítse, mert könnyű felhúzni, de szerencsére most nem ideges, úgyhogy folytathatják a gyakorlást.
Megnézi hol mutatja Gidralds hogy fogja meg az íjat, majd próbálkozik ő is. A keze jó helyen, az ujjai is valószínűleg, nyilat a húrra… Elszabadult!
Ahelyett, hogy lefelé tartaná az íjat próbálja feszíteni azt, ám ennek hatására a fegyver mindenféle irányba mutat, Botjo bandzsítva követi szemével, hogy hova. Aztán a céltáblára fogja és már lő is.
A nyíl tőlük három méterre a földbe szúródik és ha szerencséjük van, arra járt egy vakond.*
- Szerintöm jóvó't.
*Boldog arccal néz fel Gidre.*
4666. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2016-05-26 09:28:25
Üzenet elküldve: 2016-05-26 09:28:25
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
//Értelmetlen fejveszejtés//
*Norhärt kótyagos fejjel lép be aprócska cellájába. Visszaemlékezik és rájön, hogy életében nem volt valami sokszor börtönben. Ő és vele együtt minden egyes óriás szabadnak született, akár a madár. Ott ahonnan ő jött egy ilyen bűncselekményért csupán egy párbajt kellett megnyernie, ám ha veszített, menten halál fiává vált. De itt, az piperkőc emberfattyak és bölcsességtől felfuvalkodott elfurak világában úgy tűnik, másként mennek a dolgok. Lassanként beletörődik sorsába és a kedve is feljavulna, ha nem kéne megfigyelni cellája határtalan "kényelmét". Lassú léptekkel ágya felé sétál, ám ekkor egyhatalmas koppanásra lesz figyelmes. Fejét bevágta a plafonba. Norhärt kezét a fejére tapasztja, elmormol valami északi óriás-szitkot, majd szédelegve helyet foglal megtépett priccsén. Amaz az égimeszelő érkezésére hatalmasat nyekken, majdnem beszakad.*
~Azt hiszem jövedelmezőbb lenne, ha kipihenném magam, amíg megtehetem. Kicsit ledőlök, úgy is csak szédelegnék itt, akár egy részeg vadember.~
*Norhärt ledől aprócska ágyára, s bár gigászi lába lelóg a fekvőhelyről, mégis úgy érzi, rég nem aludt ilyen kényelmes és barátságos helyen... Bár elkerülvén a törpe meggyilkolását megpihenhetett volna a fogadó meleg vendégszeretetében is.*
~Teljesen fölös efféle képzelgéseket táplálni. Jobb ha azzal foglalkozom, amivel kell.~
*Eldönti magában, hogy most aztán olyat alszik, hogy csak na... De amint befejezné gondolatmenetét hatalmas horkantások kíséretében megleli az álom aranyló országát. Nem tudni meddig pihen nyugodtan, tán percekig vagy órákig, de egyszer csak rángani kezd fekvőhelyén, furcsa szavakat mormolva a cella homályába. Nem ébred fel, inkább megvív rémálmával, próbálja legyőzni azt.
Norhärt egy hatalmas csatatéren ácsorog, hóna alatt fényes sisak, kezében gigászi óriás-pallos. Szertenézve egy hatalmas sereget lát maga mellett, kik Lanawin minden népéből tevődnek össze. Sötét- és nemeselfek hatalmas íjakkal, orkok érdes fejszéikkel, emberek fénylő acélkardjaikkal és megannyi vad óriás, harcos és mágus ácsorog a rohamra várva. Norhärt eltekint a másik fél oldalára és egy, még a sajátjánál is nagyobb sereggel találja szemben magát. Mindannyian fekete páncélt viselnek, koponyaszerű, szarvakkal csúfított pofázmányukat rozsdás sisak fedi. Üres szemgödreikből a halál homályos lehelete párolog. Tudatlan zombik, kik egykoron Lanawin lakói voltak. Ám Norhärt szinte be sem tudja fejezni bámészkodást, hisz a az ellenség sorai közül egy hatalmas és kegyetlen, fekete páncélt viselő szárnyas démon lép elő. Kezében tüzet hányó pallost tart, sisakja eltakarja nem létező, fekete és homályos arcát. Valami ősi és halott démonnyelven az égbe kiált, serege pedig megindul. Norhärt percekig észre sem veszi a kavargó sötét felhők között repkedő hatalmas griffeket és sárkányokat. Hirtelen elönti őt a harci láz, keze pedig rég áhított pallosára feszül. Támadásra készen az égnek emeli fegyverét, mikor meghallja a serege harci kiáltását.
Aztán eluralkodik a káosz. A két sereg akár két hullám, egymás felé ömlik. Hamarosan hallhatóvá válik az acélok találkozásának jellegzetes hangja. Üvöltések és fájdalmas visítások szaggatják Norhärt dobhártyáját, de ő mit sem törődik ezzel. Dicsőséges pallosával megállás nélkül szeleteli és tiporja az ellent. Tudja, s már az ütközet előtt felismerte a létszámokból, hogy ez a csata elveszett, mégis úgy küzd, mint akinek van esélye.
Kardja keresztvasát épp egy üvöltő élőhalottba vágja, amikor megáll benne az ütő. A távolban, a csata soraiban megpillantja ősi ellenségét. Fején nem visel sisakot, fél szarva le van vágva, egyik szeme vak, fülét pedig vágások és ízléstelen fülbevalók rondítják. Ő Mordhä, Norhärt családjának gyilkosa, kinek bosszúval tartozik. Norhärt Raegnärd ekkor már nem foglalkozik a csata zajával, hisz fejében minden elhalkul. Hosszú lépteivel a gyilkos felé indul, menet közben pedig rámarkol véres pallosára.
Kardjaik vasa szikrákat verve pendül egymáson, eljátszva az ősi háborúk balladáját. Norhärt ellenfele irányába szúr, ám az kitér és az óriás felé kap. Amaz hárít s egy hatalmas csapással befejezi a küzdelmet. Mordhä vérző, megcsonkított lábbal fekszik a földön és eszelősen kacag.*
-Gyilkos! Gyilkos vagy!*Ordítja a legyőzött. Kacaja csak felerősödik, mikor Norhärt üvöltés kíséretében a magasba emeli kardját, hogy lesújtson. A fegyver azonban a levegőben reked, az óriás pedig fájdalmas szúrást érez, mely a hátába irányul. Kardját elejti és térdrebukik. Fájdalomtól teljes tekintettel pillantja meg a kést tartó Tecä-t, ki gonosz vigyorral arcán a megcsonkított félszarvú óriás felé lép, megérinti, majd mint két füstfelhő, mindketten eggyé válnak az ég sötét fellegeivel.
Norhärt veszített. Úgy érzi most először és utoljára. Könnyes szemével szét néz és látja, ahogy Lanawin erői összeroppannak. Látja, ahogy a démoni sárkányok vígan lakmároznak a griffek húsából. Nem messze tőle a lángoló pallosú ősdémon pusztít, fülsajdító szavakat és szitkokat suttogva.
Norhärt elhanyatlani készül, hogy örök álomra hajtsa fejét, ám ekkor a csata sűrűjében megpillantja családját. Szellemként tekintetek rá és pont úgy néznek ki, mint amikor eltávoztak az élők soraiból. Szerető mosolyt intéznek az óriás felé, ki erre elsírja magát és viszonozza a mosolyt.
Ekkor azonban Norhärt könnye elakad. Mrydhä áll előtte az esküvői ruhájában és a mellette álló egészséges, vidám gyermek kezét fogja. Norhärt gyermekének kezét. Az óriásból eltörnek az örömkönnyek, lassanként azt is elfelejti, hogy haldoklik. Két szerette átöleli, asszonya pedig szavakat súg fülébe.*
-Arthenior erdeje...*Hangja azonban folyamatosan elhalványul, csak úgy mint az álom Norhärt lelkének szemei előtt.
Az óriás ekkor zihálva ül fel ágyán, ruháját verejték áztatta át.*
~Arthenior erdeje!~*A gondolatok vízesés módjára öntik el az égimeszelő agyát.*
-Oda kell jutnom!*Szólal meg rekedtes hangján.*
*Norhärt kótyagos fejjel lép be aprócska cellájába. Visszaemlékezik és rájön, hogy életében nem volt valami sokszor börtönben. Ő és vele együtt minden egyes óriás szabadnak született, akár a madár. Ott ahonnan ő jött egy ilyen bűncselekményért csupán egy párbajt kellett megnyernie, ám ha veszített, menten halál fiává vált. De itt, az piperkőc emberfattyak és bölcsességtől felfuvalkodott elfurak világában úgy tűnik, másként mennek a dolgok. Lassanként beletörődik sorsába és a kedve is feljavulna, ha nem kéne megfigyelni cellája határtalan "kényelmét". Lassú léptekkel ágya felé sétál, ám ekkor egyhatalmas koppanásra lesz figyelmes. Fejét bevágta a plafonba. Norhärt kezét a fejére tapasztja, elmormol valami északi óriás-szitkot, majd szédelegve helyet foglal megtépett priccsén. Amaz az égimeszelő érkezésére hatalmasat nyekken, majdnem beszakad.*
~Azt hiszem jövedelmezőbb lenne, ha kipihenném magam, amíg megtehetem. Kicsit ledőlök, úgy is csak szédelegnék itt, akár egy részeg vadember.~
*Norhärt ledől aprócska ágyára, s bár gigászi lába lelóg a fekvőhelyről, mégis úgy érzi, rég nem aludt ilyen kényelmes és barátságos helyen... Bár elkerülvén a törpe meggyilkolását megpihenhetett volna a fogadó meleg vendégszeretetében is.*
~Teljesen fölös efféle képzelgéseket táplálni. Jobb ha azzal foglalkozom, amivel kell.~
*Eldönti magában, hogy most aztán olyat alszik, hogy csak na... De amint befejezné gondolatmenetét hatalmas horkantások kíséretében megleli az álom aranyló országát. Nem tudni meddig pihen nyugodtan, tán percekig vagy órákig, de egyszer csak rángani kezd fekvőhelyén, furcsa szavakat mormolva a cella homályába. Nem ébred fel, inkább megvív rémálmával, próbálja legyőzni azt.
Norhärt egy hatalmas csatatéren ácsorog, hóna alatt fényes sisak, kezében gigászi óriás-pallos. Szertenézve egy hatalmas sereget lát maga mellett, kik Lanawin minden népéből tevődnek össze. Sötét- és nemeselfek hatalmas íjakkal, orkok érdes fejszéikkel, emberek fénylő acélkardjaikkal és megannyi vad óriás, harcos és mágus ácsorog a rohamra várva. Norhärt eltekint a másik fél oldalára és egy, még a sajátjánál is nagyobb sereggel találja szemben magát. Mindannyian fekete páncélt viselnek, koponyaszerű, szarvakkal csúfított pofázmányukat rozsdás sisak fedi. Üres szemgödreikből a halál homályos lehelete párolog. Tudatlan zombik, kik egykoron Lanawin lakói voltak. Ám Norhärt szinte be sem tudja fejezni bámészkodást, hisz a az ellenség sorai közül egy hatalmas és kegyetlen, fekete páncélt viselő szárnyas démon lép elő. Kezében tüzet hányó pallost tart, sisakja eltakarja nem létező, fekete és homályos arcát. Valami ősi és halott démonnyelven az égbe kiált, serege pedig megindul. Norhärt percekig észre sem veszi a kavargó sötét felhők között repkedő hatalmas griffeket és sárkányokat. Hirtelen elönti őt a harci láz, keze pedig rég áhított pallosára feszül. Támadásra készen az égnek emeli fegyverét, mikor meghallja a serege harci kiáltását.
Aztán eluralkodik a káosz. A két sereg akár két hullám, egymás felé ömlik. Hamarosan hallhatóvá válik az acélok találkozásának jellegzetes hangja. Üvöltések és fájdalmas visítások szaggatják Norhärt dobhártyáját, de ő mit sem törődik ezzel. Dicsőséges pallosával megállás nélkül szeleteli és tiporja az ellent. Tudja, s már az ütközet előtt felismerte a létszámokból, hogy ez a csata elveszett, mégis úgy küzd, mint akinek van esélye.
Kardja keresztvasát épp egy üvöltő élőhalottba vágja, amikor megáll benne az ütő. A távolban, a csata soraiban megpillantja ősi ellenségét. Fején nem visel sisakot, fél szarva le van vágva, egyik szeme vak, fülét pedig vágások és ízléstelen fülbevalók rondítják. Ő Mordhä, Norhärt családjának gyilkosa, kinek bosszúval tartozik. Norhärt Raegnärd ekkor már nem foglalkozik a csata zajával, hisz fejében minden elhalkul. Hosszú lépteivel a gyilkos felé indul, menet közben pedig rámarkol véres pallosára.
Kardjaik vasa szikrákat verve pendül egymáson, eljátszva az ősi háborúk balladáját. Norhärt ellenfele irányába szúr, ám az kitér és az óriás felé kap. Amaz hárít s egy hatalmas csapással befejezi a küzdelmet. Mordhä vérző, megcsonkított lábbal fekszik a földön és eszelősen kacag.*
-Gyilkos! Gyilkos vagy!*Ordítja a legyőzött. Kacaja csak felerősödik, mikor Norhärt üvöltés kíséretében a magasba emeli kardját, hogy lesújtson. A fegyver azonban a levegőben reked, az óriás pedig fájdalmas szúrást érez, mely a hátába irányul. Kardját elejti és térdrebukik. Fájdalomtól teljes tekintettel pillantja meg a kést tartó Tecä-t, ki gonosz vigyorral arcán a megcsonkított félszarvú óriás felé lép, megérinti, majd mint két füstfelhő, mindketten eggyé válnak az ég sötét fellegeivel.
Norhärt veszített. Úgy érzi most először és utoljára. Könnyes szemével szét néz és látja, ahogy Lanawin erői összeroppannak. Látja, ahogy a démoni sárkányok vígan lakmároznak a griffek húsából. Nem messze tőle a lángoló pallosú ősdémon pusztít, fülsajdító szavakat és szitkokat suttogva.
Norhärt elhanyatlani készül, hogy örök álomra hajtsa fejét, ám ekkor a csata sűrűjében megpillantja családját. Szellemként tekintetek rá és pont úgy néznek ki, mint amikor eltávoztak az élők soraiból. Szerető mosolyt intéznek az óriás felé, ki erre elsírja magát és viszonozza a mosolyt.
Ekkor azonban Norhärt könnye elakad. Mrydhä áll előtte az esküvői ruhájában és a mellette álló egészséges, vidám gyermek kezét fogja. Norhärt gyermekének kezét. Az óriásból eltörnek az örömkönnyek, lassanként azt is elfelejti, hogy haldoklik. Két szerette átöleli, asszonya pedig szavakat súg fülébe.*
-Arthenior erdeje...*Hangja azonban folyamatosan elhalványul, csak úgy mint az álom Norhärt lelkének szemei előtt.
Az óriás ekkor zihálva ül fel ágyán, ruháját verejték áztatta át.*
~Arthenior erdeje!~*A gondolatok vízesés módjára öntik el az égimeszelő agyát.*
-Oda kell jutnom!*Szólal meg rekedtes hangján.*
4665. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2016-05-26 08:08:22
Üzenet elküldve: 2016-05-26 08:08:22
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
*Elindul hát a sáncerőd felé, amely százéves tölgyfák élettelen testével szegélyezett és melynek hatalmas kapui már több évtizede fogadják be a csonttörésre, ficamokra, rándulásos törésekre vágyakozó elvakult ifjonti híveket. Végigsétál az igénytelenül kifaragott boltív alatt és legnagyobb épület felé indul, amiben a felügyelőt sejti.* ~Vajon mennyi vadszívű ifjú hamvas vérét fogyasztotta el ez ragadozó homokszőnyeg vajon?~ *Megáll az ajtóban, fülét az ajtóra tapasztja. Odabentről vad szürcsögés, csámcsogás, apró csontok-inak szakadása hallatszik. Keskeny szája undorral teli vigyorra húzódik. Így viccelődik magában:*
~Na most vagy a strázsa mestert falja épp fel valami nem evilági bestia, vagy éppen most fogyasztja megszokott, zsírtól fröcsögő ebédjét, finoman szólva sem illendő módon, a mélyen tisztelt fegyverek mestere.~
*Hangtalanul toporog az ajtó előtt, nem tudja mitévő legyen.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2016.05.26 11:10:25, a következő indokkal:
Jelpótlás, jeljavítása.
~Na most vagy a strázsa mestert falja épp fel valami nem evilági bestia, vagy éppen most fogyasztja megszokott, zsírtól fröcsögő ebédjét, finoman szólva sem illendő módon, a mélyen tisztelt fegyverek mestere.~
*Hangtalanul toporog az ajtó előtt, nem tudja mitévő legyen.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2016.05.26 11:10:25, a következő indokkal:
Jelpótlás, jeljavítása.
4664. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2016-05-26 07:40:27
Üzenet elküldve: 2016-05-26 07:40:27
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 287
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 287
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
// A Templomi eseményekkel egy időben //
* Sokatmondóan mosolyodik el a kislány szavaira. Jó megfigyelő Botjo, de nem segít a titok kibogozásában, meg hát nem is rossz pletyka egy a félhomályból leselkedő elf íjász híre a Kúriával kapcsolatban.*
- Most épp Démon figyeli az ajtót. Na rajta is nehéz keresztüljutni. *legyint az óvatoskodó kérdésre.
Az elf mindig figyel igy egy ismételt fejcsóválás és mimikával jelzett nemtetszés a válasz amit egy a zsebéből előhúzott tiszta rongydarab átadása követ.*
- Ebbe töröld az orrod ha meg vagy hűlve. *mondja.*
- És tedd a zsebedbe. *teszi még hozzá.
A következő szavakat nem érti.*
- Nem vagyok ideges. *mondja miközben visszasétálnak a Barakk végében található céltáblákhoz. Remélhetőleg mindenki tudja, hogy nem érdemes a céltábla elé állni igy jó tíz lépés távolságra tőle megáll és a kislányra néz.*
- Na akkor. *kezdi és fogja meg a saját íját srégen a föld felé tartva.*
- Itt középen fogod meg. *mutat a valószínűleg sötétebb színre festett részre az íj testén.*
- Két ujjad fent, három alul. Köztük ott a nyílvessző helye. *próbálja magyarázni miközben már egy nyílvesszőt is ráhelyez a saját íjára és bevárja, hogy a nőstényke is hasonlóan cselekedjen.*
* Sokatmondóan mosolyodik el a kislány szavaira. Jó megfigyelő Botjo, de nem segít a titok kibogozásában, meg hát nem is rossz pletyka egy a félhomályból leselkedő elf íjász híre a Kúriával kapcsolatban.*
- Most épp Démon figyeli az ajtót. Na rajta is nehéz keresztüljutni. *legyint az óvatoskodó kérdésre.
Az elf mindig figyel igy egy ismételt fejcsóválás és mimikával jelzett nemtetszés a válasz amit egy a zsebéből előhúzott tiszta rongydarab átadása követ.*
- Ebbe töröld az orrod ha meg vagy hűlve. *mondja.*
- És tedd a zsebedbe. *teszi még hozzá.
A következő szavakat nem érti.*
- Nem vagyok ideges. *mondja miközben visszasétálnak a Barakk végében található céltáblákhoz. Remélhetőleg mindenki tudja, hogy nem érdemes a céltábla elé állni igy jó tíz lépés távolságra tőle megáll és a kislányra néz.*
- Na akkor. *kezdi és fogja meg a saját íját srégen a föld felé tartva.*
- Itt középen fogod meg. *mutat a valószínűleg sötétebb színre festett részre az íj testén.*
- Két ujjad fent, három alul. Köztük ott a nyílvessző helye. *próbálja magyarázni miközben már egy nyílvesszőt is ráhelyez a saját íjára és bevárja, hogy a nőstényke is hasonlóan cselekedjen.*
4663. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2016-05-25 19:38:09
Üzenet elküldve: 2016-05-25 19:38:09
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
*Egy hosszú épület, az ajtóban egy ügyeletes fiú, Seio odamegy letenni a fegyvereit, kikérni néhány fa fegyvert ~remélem azért eltörni nem fognak~ gondolja mikor kezébe veszi a könnyű fa szerszámokat. ~Na, lássuk mire jók ezek~ és megindul a barakk területéhez tartozó gyakorlótérre. Végig a hosszú épületen azon agyal mit kéne gyakorolni. * ~Igazából, erősödni, fejlődni mindenből kéne, hisz nem vagyok még olyan szinten, hogy egyáltalán szóba kerülhetnék egy erős ellenféllel szemben mint akadály. Mindenek előtt a vívás és a célba dobást kéne gyakorolni úgy gondolom. ~
4662. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2016-05-25 15:57:19
Üzenet elküldve: 2016-05-25 15:57:19
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
*Miután befejezte a vacsorát, elhagyja a Pegazust, hogy visszamenjen a szegénynegyed-beli lakásába. Másnap korán, hajnalban ébred, és elégedetten indul a barakk felé.
A lehető legtöbb utat vág le, majd hamarosan eléri a bejáratot, ahol már így kora reggel is megtalálható a kölyök, akire a fegyvereit kell rábíznia.
Ismét beletekeri a holmiját a köpenyébe, mielőtt a pultra csapná a csomagot, majd a gyakorlófegyverekhez sétál, keres két, a sajátjához hasonló hosszútőrt, egy marék dobókést, hogy megkezdhesse a napi edzést.
Az első dolga, hogy dobálózzon egy keveset, elvégre a dolog az életét mentheti meg. Aztán, áttér az egyik gyakorlóbábura, hogy egy kicsit azt csépelje a gyakorlófegyvereivel.
Általában nem okoz neki gondot, hogy az edzésre figyeljen, de most mégis problémája akad vele. Most már lassan kellene kerítenie magának valami munkát, állandóra. És lehetőleg valami testhezállót, mert nem szívesen menne el mondjuk kovácsnak.
Végül arra jut, hogy hiába égető, az edzésénél nem fontosabb ez a kérdés sem, és erőszakkal tereli vissza a figyelmét az előtte álló célpontra.*
*Miután befejezte a vacsorát, elhagyja a Pegazust, hogy visszamenjen a szegénynegyed-beli lakásába. Másnap korán, hajnalban ébred, és elégedetten indul a barakk felé.
A lehető legtöbb utat vág le, majd hamarosan eléri a bejáratot, ahol már így kora reggel is megtalálható a kölyök, akire a fegyvereit kell rábíznia.
Ismét beletekeri a holmiját a köpenyébe, mielőtt a pultra csapná a csomagot, majd a gyakorlófegyverekhez sétál, keres két, a sajátjához hasonló hosszútőrt, egy marék dobókést, hogy megkezdhesse a napi edzést.
Az első dolga, hogy dobálózzon egy keveset, elvégre a dolog az életét mentheti meg. Aztán, áttér az egyik gyakorlóbábura, hogy egy kicsit azt csépelje a gyakorlófegyvereivel.
Általában nem okoz neki gondot, hogy az edzésre figyeljen, de most mégis problémája akad vele. Most már lassan kellene kerítenie magának valami munkát, állandóra. És lehetőleg valami testhezállót, mert nem szívesen menne el mondjuk kovácsnak.
Végül arra jut, hogy hiába égető, az edzésénél nem fontosabb ez a kérdés sem, és erőszakkal tereli vissza a figyelmét az előtte álló célpontra.*
4661. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2016-05-25 13:25:13
Üzenet elküldve: 2016-05-25 13:25:13
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
//Régi ház és új otthon//
*Komolyan pillant Rendollra, majd megfontoltan bólint.*
- Úgy hiszem, tényleg hasznos lenne, csak tudod, nőként nehéz jó tanár találni.
*A mondat második felét némileg célzatos hangsúllyal mondja, próbálva érzékeltetni, kitől is tanulna legszívesebben. Bár az egész tananyag-függő is, de ettől függetlenül úgy véli, Rendtől elleshetne pár dolgot.*
- Az is lehet, hogy vennem kellene pár dobótőrt. Mit gondolsz?
*Végtére is az sosem baj, ha egy nő is meg tudja magát védeni. és igen, Lia pontosan tudja, tapasztalatból immár, hogy egy nőnek is juthat fontos szerep egy csatában, még akkor is, ha nem ő áll a forgatag közepében.
Aztán elneveti magát.*
- Úgy látszik a pityóka már csak az örök és kiapadhatatlan viccek forrása marad nálunk. De igen, szívesen veled tartok, amikor csak lehet. Még gyakorolni is.
*Felvonja a szemöldökét.*
- Szerintem nekem a kard túl nagy falat lenne, de a fúvócső az hasznos *folytatja, majd Rendhez hajol és úgy súgja* Főleg, ha preparált tű a lövedék.
*A kérdéseken elgondolkodik.*
- Még kislány koromban kaptam egy karavánvezetőtől, és valamennyire tudok is vele bánni. Messzire nem hatásos. És nem a seb a lényeg, amit okoz, mint az előbb is mondtam.
*Komolyan bólint, hiszen nyilvánvaló, hogy a fa könnyebb, mint a fém és törékenyebb is.*
- Formagyakorlatok is kellenek, nem? Az edzésnek az is része, hogy a mozgást megtanuld, ha az már megy csukott szemmel is, akkor lehet rátenni a súlyt, nem?
*Liának hirtelen eszébe jut valami.*
~Az Egyensúly Harcosai. vajon mit szólna Rendoll a tanaikhoz?~
*Amíg ő ezen gondolkodik, kedvese célba veszi az egyik gyakorlóbábút, és Lia őt nézve morfondírozik tovább.*
~Mit szólna, ha elmesélném neki?~
*Komolyan pillant Rendollra, majd megfontoltan bólint.*
- Úgy hiszem, tényleg hasznos lenne, csak tudod, nőként nehéz jó tanár találni.
*A mondat második felét némileg célzatos hangsúllyal mondja, próbálva érzékeltetni, kitől is tanulna legszívesebben. Bár az egész tananyag-függő is, de ettől függetlenül úgy véli, Rendtől elleshetne pár dolgot.*
- Az is lehet, hogy vennem kellene pár dobótőrt. Mit gondolsz?
*Végtére is az sosem baj, ha egy nő is meg tudja magát védeni. és igen, Lia pontosan tudja, tapasztalatból immár, hogy egy nőnek is juthat fontos szerep egy csatában, még akkor is, ha nem ő áll a forgatag közepében.
Aztán elneveti magát.*
- Úgy látszik a pityóka már csak az örök és kiapadhatatlan viccek forrása marad nálunk. De igen, szívesen veled tartok, amikor csak lehet. Még gyakorolni is.
*Felvonja a szemöldökét.*
- Szerintem nekem a kard túl nagy falat lenne, de a fúvócső az hasznos *folytatja, majd Rendhez hajol és úgy súgja* Főleg, ha preparált tű a lövedék.
*A kérdéseken elgondolkodik.*
- Még kislány koromban kaptam egy karavánvezetőtől, és valamennyire tudok is vele bánni. Messzire nem hatásos. És nem a seb a lényeg, amit okoz, mint az előbb is mondtam.
*Komolyan bólint, hiszen nyilvánvaló, hogy a fa könnyebb, mint a fém és törékenyebb is.*
- Formagyakorlatok is kellenek, nem? Az edzésnek az is része, hogy a mozgást megtanuld, ha az már megy csukott szemmel is, akkor lehet rátenni a súlyt, nem?
*Liának hirtelen eszébe jut valami.*
~Az Egyensúly Harcosai. vajon mit szólna Rendoll a tanaikhoz?~
*Amíg ő ezen gondolkodik, kedvese célba veszi az egyik gyakorlóbábút, és Lia őt nézve morfondírozik tovább.*
~Mit szólna, ha elmesélném neki?~
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7342-7361