Nincs játékban - Barakk
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Barakk | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 361 (7201. - 7220. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
7220. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2018-03-31 02:36:03
Üzenet elküldve: 2018-03-31 02:36:03
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Női szakasz//
//Myuutori//
*Lesha örömmel veszi, hogy Kutyafiú hagyja megsimogatni magát. Sőt, a farkaskutya még a kezét is megnyalja, amitől az óriás lány komolysága menten feloldódik és örömködve felvisít.*
- Jaj, de cuki kutya vagy! Látod, tudtam én.
*A kutya-gazda páros pajkos jelenetére csak meghatva kuncog az orra alatt, hogy milyen cukik már együtt. Lesha feláll és odalép a lányhoz. Kezét nyújtja felé, hogy jelezze, felsegíti a földről, de Myuutori már kecsesen talpra is szökken.*
- Ez gyors és kecses volt.
*Bólint Lesha elismerően. Aztán látja a kék hajú lányon, hogy gnóm-törpe kérdésen kissé megütközik.*
- Jaj, Barlangok Asszonyára! Biztos tök butaságot kérdeztem, igaz? Hát, tudod Rant is először törpének néztem, aztán kiderül, hogy nem is az, hanem egy gnóm. Sose láttam egyik fajból egyet se egészen a mai napig.
*Myuutori a félvér kifejezést egy kurta kis mondatban magyarázza el. Lesha ismét bólint és egy óriáshoz képest gyors-felfogó értelem csillan meg a szemeiben.*
- Ja, tehát akkor fél-elf vagy. Értem. Fogalmazhatunk úgy, hogy az emberek elfek gyönyörűsége iránti rajongásának gyermekei a fél-elfek. Olvastam, a vének egyik tekercsében a fél-elfekről.
*Lesha gyakran belopózott éjszakánként a vének tanácstermébe, hogy titokban beleolvashasson egy-két tekercsbe, ami tiltva van a törzsében az óriás nők elől. Szokásaik szerint, a tudás csak a férfiakat illeti meg, ami szokást Lesha előszeretettel hagyott figyelmen kívül. Sok más hasonló törzsi szokással egyetemben.*
- Ott azt írták róluk, hogy semmit érő fattyak, de Te egyiknek se tűnsz.
*Fogalmazza meg Lesha bölcsen, engesztelően Myuutori helyett, mert az óriás lány ugyan tudatlan, de gyorsan tanul. Talán, ezért vagy másért, de a félvér lány nemhogy nem szalad világgá Lesha invitálására az esetleges közös gyakorlásra, rendes fegyverekkel, hanem elsőre beleegyezik.*
- Szupi, akkor alkalomadtán megejtjük, ha úgy lesz. Azonban, nekem mára ennyi a komoly edzésből bőven elég volt. Zaxdor minden támadásomat leszerelte. A végén meg véletlenül tökön vágtam a botommal. Pedig én tényleg az állára céloztam. Most tuti nem szól hozzám egy darabig. Szóval, ráérek.
*Myuutori kérdésére elhallgat, és úgy figyel új kis barátnőjére.*
- Nem. Először valami Pegazus nevű fogadóba ültünk be.
*Ekkor, elkuncogja magát, és kezét a szájához kapva javítja ki magát.*
- Vagyis... Zaxdor először a szökőkútba vetődött el egy seggessel, miután elkaszáltam a lábait és belöktem. Utána mentünk csak a fogadóba.
*Lesha abbahagyja kuncogást, és komolyan kérdezi.*
- Neked mik a terveid a városban? Mit akarsz csinálni? Ha még akarsz íjászkodni, szívesen elnézem. Talán, én is megpróbálom, bár nem tudom, van e itt akkora íj, amit én is kényelmesen fogni tudok.
//Myuutori//
*Lesha örömmel veszi, hogy Kutyafiú hagyja megsimogatni magát. Sőt, a farkaskutya még a kezét is megnyalja, amitől az óriás lány komolysága menten feloldódik és örömködve felvisít.*
- Jaj, de cuki kutya vagy! Látod, tudtam én.
*A kutya-gazda páros pajkos jelenetére csak meghatva kuncog az orra alatt, hogy milyen cukik már együtt. Lesha feláll és odalép a lányhoz. Kezét nyújtja felé, hogy jelezze, felsegíti a földről, de Myuutori már kecsesen talpra is szökken.*
- Ez gyors és kecses volt.
*Bólint Lesha elismerően. Aztán látja a kék hajú lányon, hogy gnóm-törpe kérdésen kissé megütközik.*
- Jaj, Barlangok Asszonyára! Biztos tök butaságot kérdeztem, igaz? Hát, tudod Rant is először törpének néztem, aztán kiderül, hogy nem is az, hanem egy gnóm. Sose láttam egyik fajból egyet se egészen a mai napig.
*Myuutori a félvér kifejezést egy kurta kis mondatban magyarázza el. Lesha ismét bólint és egy óriáshoz képest gyors-felfogó értelem csillan meg a szemeiben.*
- Ja, tehát akkor fél-elf vagy. Értem. Fogalmazhatunk úgy, hogy az emberek elfek gyönyörűsége iránti rajongásának gyermekei a fél-elfek. Olvastam, a vének egyik tekercsében a fél-elfekről.
*Lesha gyakran belopózott éjszakánként a vének tanácstermébe, hogy titokban beleolvashasson egy-két tekercsbe, ami tiltva van a törzsében az óriás nők elől. Szokásaik szerint, a tudás csak a férfiakat illeti meg, ami szokást Lesha előszeretettel hagyott figyelmen kívül. Sok más hasonló törzsi szokással egyetemben.*
- Ott azt írták róluk, hogy semmit érő fattyak, de Te egyiknek se tűnsz.
*Fogalmazza meg Lesha bölcsen, engesztelően Myuutori helyett, mert az óriás lány ugyan tudatlan, de gyorsan tanul. Talán, ezért vagy másért, de a félvér lány nemhogy nem szalad világgá Lesha invitálására az esetleges közös gyakorlásra, rendes fegyverekkel, hanem elsőre beleegyezik.*
- Szupi, akkor alkalomadtán megejtjük, ha úgy lesz. Azonban, nekem mára ennyi a komoly edzésből bőven elég volt. Zaxdor minden támadásomat leszerelte. A végén meg véletlenül tökön vágtam a botommal. Pedig én tényleg az állára céloztam. Most tuti nem szól hozzám egy darabig. Szóval, ráérek.
*Myuutori kérdésére elhallgat, és úgy figyel új kis barátnőjére.*
- Nem. Először valami Pegazus nevű fogadóba ültünk be.
*Ekkor, elkuncogja magát, és kezét a szájához kapva javítja ki magát.*
- Vagyis... Zaxdor először a szökőkútba vetődött el egy seggessel, miután elkaszáltam a lábait és belöktem. Utána mentünk csak a fogadóba.
*Lesha abbahagyja kuncogást, és komolyan kérdezi.*
- Neked mik a terveid a városban? Mit akarsz csinálni? Ha még akarsz íjászkodni, szívesen elnézem. Talán, én is megpróbálom, bár nem tudom, van e itt akkora íj, amit én is kényelmesen fogni tudok.
7219. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2018-03-29 00:40:31
Üzenet elküldve: 2018-03-29 00:40:31
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Női szakasz//
//Lesha//
*Az óriásnő tényleg olyan, mint egy nagy gyerek. Myuutori, kő szíve ellenére is mosolyogva figyeli a jelenetet, hiába, néha neki is meg kell hatódnia! Jó-jó, valójában csak azért ilyen picsogós kislány, mert éppen a havibajával küzd, ami tudniillik, meglágyítja a legérzéketlenebb szívet is. Legalább ez az egy bizonyosságot ad arról, hogy még a fattyúnak is van szíve, sőt, talán még lelke is, ami hatalmas szó lenne. A kutya Lesha közeledésére először zavarodottan szűkölni kezd. Az lehet az oka, hogy még soha nem látott ekkora személyt. Szerencsére hamar tudatosul az állatban, hogy a nő nem akarja bántani, mivel gazdája is nyugodt marad, nem ellenkezik a simogatás ellen. Még meg is nyalja Lesha kezét, aminek kissé sós íze lehet az izzadtságtól, de a kutyát ez cseppet sem zavarja. Amint az ominózus kéznyalás megtörtént, Myuutori felciccen.*
- Áruló!
*Rikkantja, mire Kutyafiú csaholva dönti le lábáról gazdáját oly módon, hogy farával kilöki annak lábait. A félelf lány természetesne elterül. Először morcosan néz a kutyára, majd megvakargatja a füle tövét ott, ahol a legjobban szereti.*
- Szemét egy dög vagy, hallod-e?
*Neveti el magát, majd komolyságot erőltet magára. Pár pillanat elteltével elfhez méltó kecsességgel és sebességgel állt fel a földről. Még az apjától örökölte azon képességét, hogy bármilyen megalázó és szégyenteljes helyzetben is megőrzi a tartását. Most sem történt ez másképp. A gnóm-törpe keveréken kissé megütközik.*
~Hát ennyire tudatlan lenne?~
*Morfondírozik magában.*
~Hé! Ennyire alacsony lennék? Már gnómnak számítok?! Megölöm! Az égre, hogy megölöm!~
*Végül sikerül magára egy kis higgadtságot erőltetnie, hogy tudjon válaszolni.*
- Elf és ember utóda vagyok.
*Magyarázza el a származását egy mondatnak sem nevezhető kis valamiben. Miután Lesha megmutatta neki, hogy merre leledzik a mestere, kurtán bólint, ám az ezt követő ajánlkozásra bellül szinte összeroppan.*
~Együtt?! Több óriással?! Több személlyel?!~
*Szinte sikítófrászt kap a gondolattól, hogy ilyen "hatalmas" tömeggel kelljen utaznia, de valamilyen megmagyarázhatatlan oknál fogva - fogjuk a menzeszre - belegyezik.*
- Tudod mit? Legyen. Szívesen gyakorolnék veletek éles fegyverekkel. Sérülésekkel buli a harc.
*Még magát is meglepi ezzel a válasszal.*
- Mit néztetek már meg a városban? Csak a barakkot?
*A sérüléséről szándékosan nem kérdez. Még ő is a gyenge szociális képességeivel felismeri, hogy Lesha nem szívesen beszélne erről, ő pedig inkább nem erőlteti. Mindkettejüknek csak kellemetlen lenne.*
//Lesha//
*Az óriásnő tényleg olyan, mint egy nagy gyerek. Myuutori, kő szíve ellenére is mosolyogva figyeli a jelenetet, hiába, néha neki is meg kell hatódnia! Jó-jó, valójában csak azért ilyen picsogós kislány, mert éppen a havibajával küzd, ami tudniillik, meglágyítja a legérzéketlenebb szívet is. Legalább ez az egy bizonyosságot ad arról, hogy még a fattyúnak is van szíve, sőt, talán még lelke is, ami hatalmas szó lenne. A kutya Lesha közeledésére először zavarodottan szűkölni kezd. Az lehet az oka, hogy még soha nem látott ekkora személyt. Szerencsére hamar tudatosul az állatban, hogy a nő nem akarja bántani, mivel gazdája is nyugodt marad, nem ellenkezik a simogatás ellen. Még meg is nyalja Lesha kezét, aminek kissé sós íze lehet az izzadtságtól, de a kutyát ez cseppet sem zavarja. Amint az ominózus kéznyalás megtörtént, Myuutori felciccen.*
- Áruló!
*Rikkantja, mire Kutyafiú csaholva dönti le lábáról gazdáját oly módon, hogy farával kilöki annak lábait. A félelf lány természetesne elterül. Először morcosan néz a kutyára, majd megvakargatja a füle tövét ott, ahol a legjobban szereti.*
- Szemét egy dög vagy, hallod-e?
*Neveti el magát, majd komolyságot erőltet magára. Pár pillanat elteltével elfhez méltó kecsességgel és sebességgel állt fel a földről. Még az apjától örökölte azon képességét, hogy bármilyen megalázó és szégyenteljes helyzetben is megőrzi a tartását. Most sem történt ez másképp. A gnóm-törpe keveréken kissé megütközik.*
~Hát ennyire tudatlan lenne?~
*Morfondírozik magában.*
~Hé! Ennyire alacsony lennék? Már gnómnak számítok?! Megölöm! Az égre, hogy megölöm!~
*Végül sikerül magára egy kis higgadtságot erőltetnie, hogy tudjon válaszolni.*
- Elf és ember utóda vagyok.
*Magyarázza el a származását egy mondatnak sem nevezhető kis valamiben. Miután Lesha megmutatta neki, hogy merre leledzik a mestere, kurtán bólint, ám az ezt követő ajánlkozásra bellül szinte összeroppan.*
~Együtt?! Több óriással?! Több személlyel?!~
*Szinte sikítófrászt kap a gondolattól, hogy ilyen "hatalmas" tömeggel kelljen utaznia, de valamilyen megmagyarázhatatlan oknál fogva - fogjuk a menzeszre - belegyezik.*
- Tudod mit? Legyen. Szívesen gyakorolnék veletek éles fegyverekkel. Sérülésekkel buli a harc.
*Még magát is meglepi ezzel a válasszal.*
- Mit néztetek már meg a városban? Csak a barakkot?
*A sérüléséről szándékosan nem kérdez. Még ő is a gyenge szociális képességeivel felismeri, hogy Lesha nem szívesen beszélne erről, ő pedig inkább nem erőlteti. Mindkettejüknek csak kellemetlen lenne.*
7218. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2018-03-28 01:01:30
Üzenet elküldve: 2018-03-28 01:01:30
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Női szakasz//
//Myuutori//
- Kutyafiú! Értem. Azt hittem előbb csak becézted.
*Leshát nem zavarja az egyszerű név. Nem kell mindennek bonyolult nevet adni. Továbbra is nagyon lelkes, és még mielőtt Myuutori beleegyezne a kutyasimogatásba, megszólítja a farkaskutyát.*
- Szia, Kutyafiú! Rendes kutya vagy. Aki, így védelmezi a gazdáját, az csak az lehet.
*Magyaráz lelkesen, de nyugodt, kedves hangon. Az óriás lány beszédét jóllehet a kutya nem érti meg, de hangjából és kisugárzásából biztosan érezheti, hogy nincs ártószándéka se felé, se gazdája felé. A félvér lány intelmére, amikor megengedi, hogy megsimogassa a kutyáját, Lesha komolyan bólint.*
- Persze, vigyázok.
*Az óriás lány a tőle telhető legnagyobb óvatossággal lép egyet előre guggolásban, hogy közelebb kerüljön a fekete bundás jószághoz. Lesha alighanem úgy festhet, mint valami lassan billegve lépkedő szikla. Az állat felé nyújtja lassan a kezét. Nyugodt marad, és nem tesz semmi hirtelen mozdulatot. Mikor már csak pár centi válassza el a kutyától nem közeledik tovább. Hagyja, hogy a hiányzó pár centit, ha a kutya hajlandó nyitni felé, Kutyafiú tegye meg. Lesha pedig reméli, hogy így lesz, és végig simíthatja a kutya tündöklő feketeszőrű buksiját.*
- Köszi.
*Szól az óriáslány az állatsimogatási lehetőségre. A leguggolós gesztus viszont mindkettejüknek szólt. Lesha a gnóm férfival is így indította az ismerkedést, bár az azért is lehetett, mert Ran elégé megriadt tőle és Mesterétől is, aki szintén óriás, és a gróm attól tartott, hogy meg fogják enni. Azonban, Lesha egy kis félelmet sem érez Myuutori felől, és nem is valami kényelmes hosszú távon így csevegni, szóval a kutyasimogatás után Lesha feláll, és hátra lép egyet, hogy azért beszélgetőtársnőjének ne teljesen hátra hajtott fejjel kelljen rá felnéznie csevegésük közben. A kék hajú leány válaszol a faji kérdésre, amiért a világgal ismerkedő Lesha nagyon hálás. Bár, a 24 évig az északi hegyekben, a SziklaFarkasok falujában élt óriás lánynak fogalma sincs, hogy pontosan mit is jelent ez az információ, de akkor is nagyon örül neki.*
- Félvér? Ezt hogy érted? Akkor törpe-gnóm vagy?
*Ez buta, sőt sértő kérdésnek hangozhat, pedig semmi sértő célzat nincs a kérdésben, és Lesha se értelmi fogyatékos, csupán eddig a törzsfő lányaként elzárva élt a világtól az óriások között, és minden újdonságra úgy rácsodálkozik, mint egy kislány.
Myuutori utalására, hogy legközelebb inkább _egyedül_ fog gyakorolni az erdőben, Leshának bizony nem esik le a tantusz, hogy éppen őt próbálják lerázni. A hallottakra Lesha csupán kedvesen elmosolyodik, hogy milyen jól megértik már egymást a kis íjász lánnyal, már így kapásból, hiszen mindketten tökre egyetértettek abban, hogy vacakok ezek a gyakorló fegyverek. Sőt, örömében még meg is jegyzi.*
- Igen, Mi se valószínű, hogy Zaxdorral legközelebb ide jövünk.
*Ekkor kap észbe, hogy óriástársáról, aki Mestere és egyben jó barátja is, még nem is szólt új kisbarátnőjének, mert Lesha már most úgy érzi, egy újabb kis barátra tett szert, pont úgy, mint Ran személyében, akinek persze egy pár órás ismeretség után még biztos nincsenek ilyen baráti érzései.*
- Látod! Az ott Zaxdor a Mesterem. Az pedig ott egy barátunk, akivel a városba jövet találkoztunk, Ran.
*Mutat lelkesen a gyakorlótér melletti pad irányába, ahol a két férfi látható.*
- Szóval, hallod, ha legközelebb mész az erdőbe gyakorolni mehetünk együtt is. Zaxdor engem mindig valódi fegyverekkel tanít, nem ilyen fa vacakokkal.
*A változatosság kedvéért ismét kedvesen mosolyog a lányra, és úgy hallgatja annak beszámolóját, hogy honnan is érkezett.*
- Fú, tényleg? Lihanechi-tó partjáról? Én és Zaxdor az északi hegyekből jöttünk, és egy pár napig az északi erdő mélyén egy barlangban húztuk meg magunkat, mert…
*Itt először zavartan elakad csacsogó hangja, és igen rövidre fogja.*
-… megsérültem és pihennem kellett. A barlang nem messze volt a tótól. Ma érkeztünk a városba.
//Myuutori//
- Kutyafiú! Értem. Azt hittem előbb csak becézted.
*Leshát nem zavarja az egyszerű név. Nem kell mindennek bonyolult nevet adni. Továbbra is nagyon lelkes, és még mielőtt Myuutori beleegyezne a kutyasimogatásba, megszólítja a farkaskutyát.*
- Szia, Kutyafiú! Rendes kutya vagy. Aki, így védelmezi a gazdáját, az csak az lehet.
*Magyaráz lelkesen, de nyugodt, kedves hangon. Az óriás lány beszédét jóllehet a kutya nem érti meg, de hangjából és kisugárzásából biztosan érezheti, hogy nincs ártószándéka se felé, se gazdája felé. A félvér lány intelmére, amikor megengedi, hogy megsimogassa a kutyáját, Lesha komolyan bólint.*
- Persze, vigyázok.
*Az óriás lány a tőle telhető legnagyobb óvatossággal lép egyet előre guggolásban, hogy közelebb kerüljön a fekete bundás jószághoz. Lesha alighanem úgy festhet, mint valami lassan billegve lépkedő szikla. Az állat felé nyújtja lassan a kezét. Nyugodt marad, és nem tesz semmi hirtelen mozdulatot. Mikor már csak pár centi válassza el a kutyától nem közeledik tovább. Hagyja, hogy a hiányzó pár centit, ha a kutya hajlandó nyitni felé, Kutyafiú tegye meg. Lesha pedig reméli, hogy így lesz, és végig simíthatja a kutya tündöklő feketeszőrű buksiját.*
- Köszi.
*Szól az óriáslány az állatsimogatási lehetőségre. A leguggolós gesztus viszont mindkettejüknek szólt. Lesha a gnóm férfival is így indította az ismerkedést, bár az azért is lehetett, mert Ran elégé megriadt tőle és Mesterétől is, aki szintén óriás, és a gróm attól tartott, hogy meg fogják enni. Azonban, Lesha egy kis félelmet sem érez Myuutori felől, és nem is valami kényelmes hosszú távon így csevegni, szóval a kutyasimogatás után Lesha feláll, és hátra lép egyet, hogy azért beszélgetőtársnőjének ne teljesen hátra hajtott fejjel kelljen rá felnéznie csevegésük közben. A kék hajú leány válaszol a faji kérdésre, amiért a világgal ismerkedő Lesha nagyon hálás. Bár, a 24 évig az északi hegyekben, a SziklaFarkasok falujában élt óriás lánynak fogalma sincs, hogy pontosan mit is jelent ez az információ, de akkor is nagyon örül neki.*
- Félvér? Ezt hogy érted? Akkor törpe-gnóm vagy?
*Ez buta, sőt sértő kérdésnek hangozhat, pedig semmi sértő célzat nincs a kérdésben, és Lesha se értelmi fogyatékos, csupán eddig a törzsfő lányaként elzárva élt a világtól az óriások között, és minden újdonságra úgy rácsodálkozik, mint egy kislány.
Myuutori utalására, hogy legközelebb inkább _egyedül_ fog gyakorolni az erdőben, Leshának bizony nem esik le a tantusz, hogy éppen őt próbálják lerázni. A hallottakra Lesha csupán kedvesen elmosolyodik, hogy milyen jól megértik már egymást a kis íjász lánnyal, már így kapásból, hiszen mindketten tökre egyetértettek abban, hogy vacakok ezek a gyakorló fegyverek. Sőt, örömében még meg is jegyzi.*
- Igen, Mi se valószínű, hogy Zaxdorral legközelebb ide jövünk.
*Ekkor kap észbe, hogy óriástársáról, aki Mestere és egyben jó barátja is, még nem is szólt új kisbarátnőjének, mert Lesha már most úgy érzi, egy újabb kis barátra tett szert, pont úgy, mint Ran személyében, akinek persze egy pár órás ismeretség után még biztos nincsenek ilyen baráti érzései.*
- Látod! Az ott Zaxdor a Mesterem. Az pedig ott egy barátunk, akivel a városba jövet találkoztunk, Ran.
*Mutat lelkesen a gyakorlótér melletti pad irányába, ahol a két férfi látható.*
- Szóval, hallod, ha legközelebb mész az erdőbe gyakorolni mehetünk együtt is. Zaxdor engem mindig valódi fegyverekkel tanít, nem ilyen fa vacakokkal.
*A változatosság kedvéért ismét kedvesen mosolyog a lányra, és úgy hallgatja annak beszámolóját, hogy honnan is érkezett.*
- Fú, tényleg? Lihanechi-tó partjáról? Én és Zaxdor az északi hegyekből jöttünk, és egy pár napig az északi erdő mélyén egy barlangban húztuk meg magunkat, mert…
*Itt először zavartan elakad csacsogó hangja, és igen rövidre fogja.*
-… megsérültem és pihennem kellett. A barlang nem messze volt a tótól. Ma érkeztünk a városba.
7217. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2018-03-27 15:58:49
Üzenet elküldve: 2018-03-27 15:58:49
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Női szakasz//
//Lesha//
- A neve Kutyafiú. Nem vagyok túl kreatív.
*Egy pillanatra mosoly suhan át a félvér lány arcán, majd izmai ismét megkeményednek, amint szóba kerül az, hogy az óriás lány megsimogassa a kutyáját. A legutóbbi ember, aki ezt akarta, egy fél karral kevesebb lett. Myuutori egy pillanatra elgondolkozik azon, hogy vajon örülne-e annak, ha az óriásnő is kissé megfogyatkozna, de végül elveti az ötletet. Ennyi ember előtt nem szabad, meg különben is, bántani másokat csúnya dolog. Ezt a gondolatot játssza le újra és újra a fejében, nehogy a végén még parancsot adjon a kutyának.*
- Ha óvatos leszel és nem lépsz a mancsára, akkor megsimogathatod. De vigyázz!
*Sóhajt végül a félvér, hiszen látva az óriásnő gyermeteg reakcióját, kissé meglágyul a szíve. A leguggolás igen reméli, hogy nem neki szól. Találkozott már olyan óriással, aki úgy akart vele kommunikálni, hogy közben guggolt, mintha valami kisgyerekkel társalogna. Nos, ha a karját nem is vesztette el, de azért egy szép és örök életű vágást mindenképp kapott az arcára. Viszont Lesha nem úgy néz ki, mint aki őt akarta volna ezzel kellemetlen helyzetbe hozni, így hát elsiklik efelett az apróság felett. Ehelyett inkább a további kérdéseken kezd bosszankodni.*
~Miért van az, hogy ez a némber ennyit beszél?! Kellett nekem idejönni!~
*Magában zsörtölődik és szidja az összes létező istent, de még a nem létezőeket is.*
~Pech, kurva nagy pech!~
*A faji kérdésen egy pillanatra megdermed. Ritkán kérdezik meg tőle, hogy melyik fajhoz tartozik, általában embernek hiszik, köszönhet ez a levágott fülvégeknek.*
- Félvér vagyok.
*Nem fog hazudni a hovatartozását illetőleg, semmi értelme nem lenne, különben sem szégyenli, hogy két faj vére is csörgedezik az ereiben, sőt! Inkább büszke rá, még a meddőség ellenére is.*
- Való igaz, hogy cefet rosszak ezek a fegyverek. Ha már gyakorló tér, igazán lehetnének minőségibbek is.
*Panaszolja Myuutori beletörődött hangon.*
- Legközelebb okosabb leszek és majd az erdőben gyakorlom a célzást, egyedül.
*Az egyedül szót kissé meg is nyomja, hátha Lesha érzékeli, hogy a félelf nem igazán akart társaságot keresni. Sanszosabb ugyan, hogy nem fog neki feltűnni a szándék, de próba szerencse. A szemeit érő bók hallatán elpirul. Ritkán szoktak neki bókolni, úgyhogy felkészületlen ilyen téren. Csak dadogva tud válaszolni.*
- K-köszönöm...
*A következő kérdésen megint egy ideig gondolkoznia kell. Olyan sokat kérdez ez a lány, hogy alig bírja vele tartani az iramot.*
- Sok helyen megfordultam már az életem során, nincs is igazán otthonom. Viszont, ha arra vagy kíváncsi, hogy hol születtem, akkor arra könnyű a válasz. Egy északi erdőben, a Lihanechi-tó partján. Szép hely, elég nyugodt, bár hamar elkerültem onnan.
//Lesha//
- A neve Kutyafiú. Nem vagyok túl kreatív.
*Egy pillanatra mosoly suhan át a félvér lány arcán, majd izmai ismét megkeményednek, amint szóba kerül az, hogy az óriás lány megsimogassa a kutyáját. A legutóbbi ember, aki ezt akarta, egy fél karral kevesebb lett. Myuutori egy pillanatra elgondolkozik azon, hogy vajon örülne-e annak, ha az óriásnő is kissé megfogyatkozna, de végül elveti az ötletet. Ennyi ember előtt nem szabad, meg különben is, bántani másokat csúnya dolog. Ezt a gondolatot játssza le újra és újra a fejében, nehogy a végén még parancsot adjon a kutyának.*
- Ha óvatos leszel és nem lépsz a mancsára, akkor megsimogathatod. De vigyázz!
*Sóhajt végül a félvér, hiszen látva az óriásnő gyermeteg reakcióját, kissé meglágyul a szíve. A leguggolás igen reméli, hogy nem neki szól. Találkozott már olyan óriással, aki úgy akart vele kommunikálni, hogy közben guggolt, mintha valami kisgyerekkel társalogna. Nos, ha a karját nem is vesztette el, de azért egy szép és örök életű vágást mindenképp kapott az arcára. Viszont Lesha nem úgy néz ki, mint aki őt akarta volna ezzel kellemetlen helyzetbe hozni, így hát elsiklik efelett az apróság felett. Ehelyett inkább a további kérdéseken kezd bosszankodni.*
~Miért van az, hogy ez a némber ennyit beszél?! Kellett nekem idejönni!~
*Magában zsörtölődik és szidja az összes létező istent, de még a nem létezőeket is.*
~Pech, kurva nagy pech!~
*A faji kérdésen egy pillanatra megdermed. Ritkán kérdezik meg tőle, hogy melyik fajhoz tartozik, általában embernek hiszik, köszönhet ez a levágott fülvégeknek.*
- Félvér vagyok.
*Nem fog hazudni a hovatartozását illetőleg, semmi értelme nem lenne, különben sem szégyenli, hogy két faj vére is csörgedezik az ereiben, sőt! Inkább büszke rá, még a meddőség ellenére is.*
- Való igaz, hogy cefet rosszak ezek a fegyverek. Ha már gyakorló tér, igazán lehetnének minőségibbek is.
*Panaszolja Myuutori beletörődött hangon.*
- Legközelebb okosabb leszek és majd az erdőben gyakorlom a célzást, egyedül.
*Az egyedül szót kissé meg is nyomja, hátha Lesha érzékeli, hogy a félelf nem igazán akart társaságot keresni. Sanszosabb ugyan, hogy nem fog neki feltűnni a szándék, de próba szerencse. A szemeit érő bók hallatán elpirul. Ritkán szoktak neki bókolni, úgyhogy felkészületlen ilyen téren. Csak dadogva tud válaszolni.*
- K-köszönöm...
*A következő kérdésen megint egy ideig gondolkoznia kell. Olyan sokat kérdez ez a lány, hogy alig bírja vele tartani az iramot.*
- Sok helyen megfordultam már az életem során, nincs is igazán otthonom. Viszont, ha arra vagy kíváncsi, hogy hol születtem, akkor arra könnyű a válasz. Egy északi erdőben, a Lihanechi-tó partján. Szép hely, elég nyugodt, bár hamar elkerültem onnan.
7216. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2018-03-26 22:33:53
Üzenet elküldve: 2018-03-26 22:33:53
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Női szakasz//
//Myuutori//
*Lesha érdeklődve várja a kék hajú leány válaszát, és közben kíváncsian bámulja a lányt. Az óriás lány azon töpreng, hogy vajon milyen fajú lehet. Elég alacsony, de nem akar megint bakot lőni, mint Rannal, amikor a találkozásnak örvendve letörpézte a kis fickót. Ran pedig riadalmában csak később merte meg mondani neki, hogy ő bizony nem törpe, hanem egy gnóm.*
~ Nem hiszem, hogy törpe, de nem hasonlít Ranra sem, szóval nem hiszem, hogy gnóm. A csudába is! Egyszerűen megkérdezem. ~
* Ekkor terem ott a lány fekete farkaskutyája. Lesha nem ijed meg tőle, ez is közvetlen kíváncsiságának, és legfőképpen állatszeretetének köszönhető. A kutya viszont nem is bántja, csak gazdájára vigyázz, akinek első parancsára rögön alább is hagy a vicsorgása.*
- Kuutyiiiii! De aranyos! Megsimogathatom? Hogy hívják?
*Tör ki Leshából a barátságos lelkesedés, mire le is guggol, hogy ne legyen olyan nagy közöttük a távolság, de az óriás lány még koránt se fejezte be, tovább csacsog.*
- Figyi, ne hari, de hadd kérdezzem már meg. Te mi vagy? Izé, mármint nem vagy se törpe, se gnóm igaz?
*Zúdítja kérdéseit a félvér lányra, és nem is veszi észre, hogy annak milyen kellemetlenséget okozhat. A kék hajú leány is eljut arra a pontra, hogy válaszoljon. Bár Lesha mellett nem is olyan egyszerű dolog szóhoz jutni.*
- Mi, hogy azért, hogy nem találtad pontosan el a célt? Jaj, ezért kár bosszankodni.
*Legyint, még mindig guggolva.*
- Ezekkel, az ócska gyakorló fegyverekkel nem is lehet igazán edzeni. A kardok rosszul súlyozottak, az íjak görbék és pontatlanok, és persze minden vacak fából van. Szóval, rá se ránts!
*Mosolyog rá kedvesen a félvér lányra, aki ekkor bemutatkozik, és még a kezét is odanyújtja.*
- Myuutori! Én is örülök. Júj, de szép kék szemed van.
*Lelkes barátságossággal rázza meg a lány kezét, aminek következtében Myuutori úgy érezheti, hogy menten kiszakad a karja a helyéből. Sajnos, Lesha az óriások környezetén kívül, itt Artheniorban egy igazi trapplinak számít, és még csak ma érkezett a városba, szóval egyáltalán nincsen tudatában durvaságának, amit természetesen, ha szóvá tennének neki, mente bocsánatot is kérne miatta. Egyelőre egy újabb kérdéssel traktálja az antiszociális Myuutorit.*
- Honnan jöttél?
A hozzászólás írója (Lesha, a Száműzött) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.03.26 22:46:31
//Myuutori//
*Lesha érdeklődve várja a kék hajú leány válaszát, és közben kíváncsian bámulja a lányt. Az óriás lány azon töpreng, hogy vajon milyen fajú lehet. Elég alacsony, de nem akar megint bakot lőni, mint Rannal, amikor a találkozásnak örvendve letörpézte a kis fickót. Ran pedig riadalmában csak később merte meg mondani neki, hogy ő bizony nem törpe, hanem egy gnóm.*
~ Nem hiszem, hogy törpe, de nem hasonlít Ranra sem, szóval nem hiszem, hogy gnóm. A csudába is! Egyszerűen megkérdezem. ~
* Ekkor terem ott a lány fekete farkaskutyája. Lesha nem ijed meg tőle, ez is közvetlen kíváncsiságának, és legfőképpen állatszeretetének köszönhető. A kutya viszont nem is bántja, csak gazdájára vigyázz, akinek első parancsára rögön alább is hagy a vicsorgása.*
- Kuutyiiiii! De aranyos! Megsimogathatom? Hogy hívják?
*Tör ki Leshából a barátságos lelkesedés, mire le is guggol, hogy ne legyen olyan nagy közöttük a távolság, de az óriás lány még koránt se fejezte be, tovább csacsog.*
- Figyi, ne hari, de hadd kérdezzem már meg. Te mi vagy? Izé, mármint nem vagy se törpe, se gnóm igaz?
*Zúdítja kérdéseit a félvér lányra, és nem is veszi észre, hogy annak milyen kellemetlenséget okozhat. A kék hajú leány is eljut arra a pontra, hogy válaszoljon. Bár Lesha mellett nem is olyan egyszerű dolog szóhoz jutni.*
- Mi, hogy azért, hogy nem találtad pontosan el a célt? Jaj, ezért kár bosszankodni.
*Legyint, még mindig guggolva.*
- Ezekkel, az ócska gyakorló fegyverekkel nem is lehet igazán edzeni. A kardok rosszul súlyozottak, az íjak görbék és pontatlanok, és persze minden vacak fából van. Szóval, rá se ránts!
*Mosolyog rá kedvesen a félvér lányra, aki ekkor bemutatkozik, és még a kezét is odanyújtja.*
- Myuutori! Én is örülök. Júj, de szép kék szemed van.
*Lelkes barátságossággal rázza meg a lány kezét, aminek következtében Myuutori úgy érezheti, hogy menten kiszakad a karja a helyéből. Sajnos, Lesha az óriások környezetén kívül, itt Artheniorban egy igazi trapplinak számít, és még csak ma érkezett a városba, szóval egyáltalán nincsen tudatában durvaságának, amit természetesen, ha szóvá tennének neki, mente bocsánatot is kérne miatta. Egyelőre egy újabb kérdéssel traktálja az antiszociális Myuutorit.*
- Honnan jöttél?
A hozzászólás írója (Lesha, a Száműzött) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.03.26 22:46:31
7215. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2018-03-26 20:52:56
Üzenet elküldve: 2018-03-26 20:52:56
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Női szakasz//
//Lesha//
*Myuutorit ordas kutyuskája - aki idő közben besomfordált a barakkba és gazdájától pár méterre leheveredett - egy vakkantással figyelmezteti, hogy vége az édes magány még édesebb csöndjének. Most bizony jön a leányka legrettegettebb rémálma, a szocializáció. Méghozzá egy jól megtermett óriásnő képében. A világos hajú lány végigméri a vöröset, furcsának találja, mindig magából indul ki, pont ezért olyan különös neki az óriás. Nyílt és közvetlen. Erre még a fattyú lány sem tud mit reagálni, csak hevesen pislog. Élete során mindig arra törekedett, hogy a lehető legkevesebbet érintkezzen más személyekkel, viszont az ellen soha nem tudott tenni, hogyha őt szólították le. Közben az ordas kutya gazdája elé áll és védelmezőn morogni kezd. Ez kizökkenti bambaságából a félelfet, végre reagál valamit.*
- Kutyafiú! Nem morgunk!
*Parancsol a kutyára, mire az engedelmesen visszaheveredik a földre, bár vörös szemeivel továbbra is az óriást nézegeti.*
- A félrement nyilaim miatt bosszankodom. Frusztrál, hogy nem pontosan a cél közepébe lőttem.
*Magyarázza puffogva. Sosem viselte jól, ha nem a maximumot teljesíti, ez meg is látszik rajta, gyerekkorában még a kártyajátékokban sem tudott veszíteni.*
- Áh, milyen modortalan vagyok! Myuutori vagyok.
*Fel kell néznie, hogy az óriásnő szemébe tudjon pillantani. Bosszantja a helyzet, bár szerencséjére a nő feje éppen kitakarja a napot, így az nem süt a szemébe. Kinyújtja jobb kezét a nő felé és várja, hogy amaz kezet fogjon vele.*
- Örvendek a találkozásnak... vagy mit kell ilyenkor mondani...
//Lesha//
*Myuutorit ordas kutyuskája - aki idő közben besomfordált a barakkba és gazdájától pár méterre leheveredett - egy vakkantással figyelmezteti, hogy vége az édes magány még édesebb csöndjének. Most bizony jön a leányka legrettegettebb rémálma, a szocializáció. Méghozzá egy jól megtermett óriásnő képében. A világos hajú lány végigméri a vöröset, furcsának találja, mindig magából indul ki, pont ezért olyan különös neki az óriás. Nyílt és közvetlen. Erre még a fattyú lány sem tud mit reagálni, csak hevesen pislog. Élete során mindig arra törekedett, hogy a lehető legkevesebbet érintkezzen más személyekkel, viszont az ellen soha nem tudott tenni, hogyha őt szólították le. Közben az ordas kutya gazdája elé áll és védelmezőn morogni kezd. Ez kizökkenti bambaságából a félelfet, végre reagál valamit.*
- Kutyafiú! Nem morgunk!
*Parancsol a kutyára, mire az engedelmesen visszaheveredik a földre, bár vörös szemeivel továbbra is az óriást nézegeti.*
- A félrement nyilaim miatt bosszankodom. Frusztrál, hogy nem pontosan a cél közepébe lőttem.
*Magyarázza puffogva. Sosem viselte jól, ha nem a maximumot teljesíti, ez meg is látszik rajta, gyerekkorában még a kártyajátékokban sem tudott veszíteni.*
- Áh, milyen modortalan vagyok! Myuutori vagyok.
*Fel kell néznie, hogy az óriásnő szemébe tudjon pillantani. Bosszantja a helyzet, bár szerencséjére a nő feje éppen kitakarja a napot, így az nem süt a szemébe. Kinyújtja jobb kezét a nő felé és várja, hogy amaz kezet fogjon vele.*
- Örvendek a találkozásnak... vagy mit kell ilyenkor mondani...
7214. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2018-03-26 20:31:52
Üzenet elküldve: 2018-03-26 20:31:52
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Defekt Trió//
//Lesha, Zaxdor, Ran//
*Lesha zavarban van. Mestere pedig nem szól semmit. Az óriás lánynak, ettől pedig csak a hideg futkos a hátán.*
- Zaxdor, tényleg ne haragudj! Gyere ülj le a padra!
*Lesha újból a gyakorlótér melletti padon ülő Ranra pillant, aztán Zaxhoz intézi szavait.*
- Öhm, izé… mindjárt jövök. Pisilnem kell.
*Fogja magát, és odasétál a padon ücsörgő gnómhoz. Hát, Ran, azt hiszem ennyi volt a gyakorlásnak. Elbénáztam az egészet. Kuncogja el magát feszengve, egyik kilógó vörös tincsével babrálva.*
- Köszi, hogy vigyáztál a palástomra. Kicsit fázom. Felvenném.
*Elveszi Rantól a ruhadarabot, és magára kanyarítja.*
- Figyi, Ran! Szerintem, Zax mindjárt idejön. Beszélgessetek csak! Mindjárt jövök.
*Lesha kedves mosolyt villant a kis gnómra, és sarkon fordulva a barakk nagy épülete felé veszi a z irányt.*
//Női szakasz//
//Myuutori//
*A barakkba lépve közvetlen nyíltsággal vonja kérdőre a pult mögött, bambán ücsörgő fiút.*
- Szia! Hol lehet itt pisilni?
*Lesha könyökölve ráhajol a pultra, úgy dől fölibe a fiúnak. Mint általában, az óriás lány most sem veszi észre magát, hogy óriás kebleiből már megint többet látat, mint az ildomos volna. Lesha nem is érti, hogy az irulva-piruló fiú, miért kezd el összevissza habogni.*
~ Hát, ebbe meg mi ütött? Fene se érti ezeket, az aprónépeket. ~
*De aztán a fiú csak kinyögi, hogy merre található az illemhelység, és még a kérdéses irányt is megmutatja. Lesha egy kedves mosolyt követően szórakozottan el is indul a megadott irányba. Nem kell sokat keresgélnie, meg aztán neki különösen jó érzéke van a dolgok megtalálásában. Lesha a helyiségbe lép, és annak rendje és módja szerint könnyít magát. Mikor végzett kilép az ajtón, és már indul is vissza a fiúkhoz. Int a pultos fiúnak, aki láthatóan megint zavarban van, de Lesha most biztos benne, hogy nem ő okozta a fiú zavarát. Öles, hosszú lépéseivel hamar újra a gyakorlótérre lép. Ekkor megcsapja fülét egy bosszús átkozódás; „Bakfitty! ”. Lesha végig méri a leányt, aki alig ér a köldökéig, és olyan igazi kis mérges pattanásnak tűnik, legalább is egy óriás szemszögéből nézve. Jót kuncog is a szitkozódását. Az óriás lány közvetlen és kíváncsi természet. Érdekesnek tűnik neki a lány, mikor az visszatér a nyilakkal, hát oda lép hozzá és megszólítja.*
- Szia! Lesha vagyok! Miért bosszankodsz?
//Lesha, Zaxdor, Ran//
*Lesha zavarban van. Mestere pedig nem szól semmit. Az óriás lánynak, ettől pedig csak a hideg futkos a hátán.*
- Zaxdor, tényleg ne haragudj! Gyere ülj le a padra!
*Lesha újból a gyakorlótér melletti padon ülő Ranra pillant, aztán Zaxhoz intézi szavait.*
- Öhm, izé… mindjárt jövök. Pisilnem kell.
*Fogja magát, és odasétál a padon ücsörgő gnómhoz. Hát, Ran, azt hiszem ennyi volt a gyakorlásnak. Elbénáztam az egészet. Kuncogja el magát feszengve, egyik kilógó vörös tincsével babrálva.*
- Köszi, hogy vigyáztál a palástomra. Kicsit fázom. Felvenném.
*Elveszi Rantól a ruhadarabot, és magára kanyarítja.*
- Figyi, Ran! Szerintem, Zax mindjárt idejön. Beszélgessetek csak! Mindjárt jövök.
*Lesha kedves mosolyt villant a kis gnómra, és sarkon fordulva a barakk nagy épülete felé veszi a z irányt.*
//Női szakasz//
//Myuutori//
*A barakkba lépve közvetlen nyíltsággal vonja kérdőre a pult mögött, bambán ücsörgő fiút.*
- Szia! Hol lehet itt pisilni?
*Lesha könyökölve ráhajol a pultra, úgy dől fölibe a fiúnak. Mint általában, az óriás lány most sem veszi észre magát, hogy óriás kebleiből már megint többet látat, mint az ildomos volna. Lesha nem is érti, hogy az irulva-piruló fiú, miért kezd el összevissza habogni.*
~ Hát, ebbe meg mi ütött? Fene se érti ezeket, az aprónépeket. ~
*De aztán a fiú csak kinyögi, hogy merre található az illemhelység, és még a kérdéses irányt is megmutatja. Lesha egy kedves mosolyt követően szórakozottan el is indul a megadott irányba. Nem kell sokat keresgélnie, meg aztán neki különösen jó érzéke van a dolgok megtalálásában. Lesha a helyiségbe lép, és annak rendje és módja szerint könnyít magát. Mikor végzett kilép az ajtón, és már indul is vissza a fiúkhoz. Int a pultos fiúnak, aki láthatóan megint zavarban van, de Lesha most biztos benne, hogy nem ő okozta a fiú zavarát. Öles, hosszú lépéseivel hamar újra a gyakorlótérre lép. Ekkor megcsapja fülét egy bosszús átkozódás; „Bakfitty! ”. Lesha végig méri a leányt, aki alig ér a köldökéig, és olyan igazi kis mérges pattanásnak tűnik, legalább is egy óriás szemszögéből nézve. Jót kuncog is a szitkozódását. Az óriás lány közvetlen és kíváncsi természet. Érdekesnek tűnik neki a lány, mikor az visszatér a nyilakkal, hát oda lép hozzá és megszólítja.*
- Szia! Lesha vagyok! Miért bosszankodsz?
7213. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2018-03-26 19:27:01
Üzenet elküldve: 2018-03-26 19:27:01
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*Myuutori életében először jár Arthenior városában. Egyáltalán nincs megilletődve se a tömegtől, se a faji sokszínűségtől. Élete eddigi részében a világot járta, több helyen is megfordult már, így nem okoz neki túl nagy meglepetést a város. Olyan, mint bármelyik város, amelyben eddig szerencséje volt pár napot eltölteni. Artheniorba ezúttal a kaland kedvéért jött, igazán ráférne már egy kiadósabb csihipuhi, habár sanszos, hogyha pusztakezes harcra kerülne a sor, akkor bizony ő maradna alul. Ezért is vezetett az első útja a barakkba, hogy egy kicsit formába hozza magát, sajnos egy kissé ellustult az utóbbi időben. Amint belép az ajtón, megcsapja az undorító bűz, amit általában az izzadt személyek szoktak magukból bocsájtani. Egy pillanatra el is fintorodik. Ez újra eszébe juttatja, hogy miért is utálja a tömeget. A szaguk miatt. Már menne is egy céltábla felé, amikor valami fiú megszólítja.*
- Kisasszony! Lenne oly kedves leadni az íját? Nem használhat ölésre alkalmas fegyvert. Ez a szabály.
*Mondja a kölyök határozottan, mire Myuutori megforgatja a szemeit.*
- Persze, mintha olyan ostoba lennék, hogy itt lőjek le valakit... De ha nincs más választásom, akkor nesze! Aztán vigyázz rá, máskülönben megjárod!
*Vigyorogva adja oda a fiúnak a tegezét, az íját és a dobókeresztjeit, majd még kacsint is egyet a legényre, mire az fülig pirul. Hiába, az évek meg a tapasztalat. Ezeket a fiatal emberkölyköket úgy is olyan könnyű levenni a lábáról. A világos hajú fattyú leány, amint elvesz egy gyakorló íjt, felnevet.*
- Kisasszony, mi? Így se neveztek még.
*Motyogja kaján vigyorral, miközben célra tart. Szereti az íj érintését. Nem nőnek való a harc. Mindig ezt mondták neki. Belőle mégis íjász lett, követve apja útját. Nem ismerte, de anyja sokat mesélt róla, hogy milyen kiváló íjász volt. Amit annak a legénynek adott, az is megboldogult édesapja tulajdona volt. Izmai az íj húrjával együtt feszülnek meg, lehunyja a szemét és vesz egy mély levegőt, majd elengedi a húrt. Az íj szélsebesen repül, majd jó ötszáz méter után belevágódik a céltáblába. Nem teljesen a közepébe.*
- Bakfitty!
*Átkozódik a leány, s közben összevonja szépen ívelt szemöldökét. Újabb nyilat helyez a húrra, ezúttal jobban odafigyel a mozdulataira, de sajnos ez sem a tábla közepébe megy.*
- Úgy tűnik, eléggé berozsdásodtam. No, annyi baj legyen. Lesz ez még így se!
*Nevetve szalad oda a céltáblához, hogy kiszedje belőle a nyilakat.*
- Kisasszony! Lenne oly kedves leadni az íját? Nem használhat ölésre alkalmas fegyvert. Ez a szabály.
*Mondja a kölyök határozottan, mire Myuutori megforgatja a szemeit.*
- Persze, mintha olyan ostoba lennék, hogy itt lőjek le valakit... De ha nincs más választásom, akkor nesze! Aztán vigyázz rá, máskülönben megjárod!
*Vigyorogva adja oda a fiúnak a tegezét, az íját és a dobókeresztjeit, majd még kacsint is egyet a legényre, mire az fülig pirul. Hiába, az évek meg a tapasztalat. Ezeket a fiatal emberkölyköket úgy is olyan könnyű levenni a lábáról. A világos hajú fattyú leány, amint elvesz egy gyakorló íjt, felnevet.*
- Kisasszony, mi? Így se neveztek még.
*Motyogja kaján vigyorral, miközben célra tart. Szereti az íj érintését. Nem nőnek való a harc. Mindig ezt mondták neki. Belőle mégis íjász lett, követve apja útját. Nem ismerte, de anyja sokat mesélt róla, hogy milyen kiváló íjász volt. Amit annak a legénynek adott, az is megboldogult édesapja tulajdona volt. Izmai az íj húrjával együtt feszülnek meg, lehunyja a szemét és vesz egy mély levegőt, majd elengedi a húrt. Az íj szélsebesen repül, majd jó ötszáz méter után belevágódik a céltáblába. Nem teljesen a közepébe.*
- Bakfitty!
*Átkozódik a leány, s közben összevonja szépen ívelt szemöldökét. Újabb nyilat helyez a húrra, ezúttal jobban odafigyel a mozdulataira, de sajnos ez sem a tábla közepébe megy.*
- Úgy tűnik, eléggé berozsdásodtam. No, annyi baj legyen. Lesz ez még így se!
*Nevetve szalad oda a céltáblához, hogy kiszedje belőle a nyilakat.*
7212. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2018-03-18 08:02:56
Üzenet elküldve: 2018-03-18 08:02:56
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
* Belép a barakkba, természetesen csakis azután, hogy leadja fegyvereit, ahogyan azt illik. Szereti ezt a közeget, itt jól érzi magát. Rögtön a fegyverállványhoz siet, remélve, hogy akad ott a saját fegyveréhez hasonló gyakorló darab. Természetesen nem ijed meg, ha véletlenül nem akad ilyesmi, hisz nem idegen tőle sem a kard, sem a csatabárd, de szerencsére nem kell lemondania kedvenc fegyveréről. Igaz, nem olyan jó a súlyelosztása, de ez nem is várható el egy ilyen eszköztől. Egy kicsit méregeti, hogy megszokja, majd első ellenfelének egy forgóbábút választ. Alaposan megcsépeli szerencsétlent, felidézve minden trükköt, amit nagybátyja tanított neki ezzel a fegyverrel. Később kicsit a tőrrel is gyakorol, ám a hosszú út, s a vehemencia hamarosan a kispadra küldi. Ennek ellenére örömmel üdvözli a fáradságot, az izmaiba költöző jóleső fájdalmat, amit a gyakorlás hozott. *
- Egy jó evés, egy jó alvás, és megint készen állok a mindennapok kihívásaira.
* Mondja magának mosolyogva, miközben figyeli a téren gyakorlókat. *
- Egy jó evés, egy jó alvás, és megint készen állok a mindennapok kihívásaira.
* Mondja magának mosolyogva, miközben figyeli a téren gyakorlókat. *
7211. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2018-03-14 21:16:45
Üzenet elküldve: 2018-03-14 21:16:45
ÚJ
![>Danlo Rulhadan [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/9273_ember_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Őrjárat//
*Lassan bólint. Nem olyan feladat ez, ami akár egy gyerkőcnek a képességeit meghaladná, de valakinek el kell végeznie, és bizony ők a legalsóbb fokai a létrának jelenleg.
Az eligazítás után az elfhez fordul. Ismert néhány elfet még annak idején a kompániában és nem csak az íjhoz értettek.*
-Danlo.
*Mutatkozik be a férfinek, majd szorosan megszorítja annak kezét. Az elfnek finom kezei vannak, de szemmel láthatóan erős testfelépítéssel rendelkezik. Vugoinear köszönésképp visszabiccent, majd szótlan indulnak el egymás oldalán a kijárat felé.*
-Mióta szolgálsz?
*Szegezi a kérdését az elfnek, aki lassan fordul felé, mint akit gondolatai legmélyebb bugyraiból ugrasztanak ki.*
-Hogy? Néhány hata.
*Nem kérdez vissza, szemlátomást nem igazán érdekli a másik közlegény múltja.*
-Apám küldött szolgálni.
*Folytatja az elf, megválaszolva a fel nem tett kérdést, Danlo pedig nem firtatja a dolgot. Nem túlságosan érdekli a dolog és az elf sem tűnik úgy, mint aki szoros barátságokat kíván kötni.
Átérnek a kapu alatt és némán baktatva folytatják útjukat kijelölt posztjuk felé.*
*Lassan bólint. Nem olyan feladat ez, ami akár egy gyerkőcnek a képességeit meghaladná, de valakinek el kell végeznie, és bizony ők a legalsóbb fokai a létrának jelenleg.
Az eligazítás után az elfhez fordul. Ismert néhány elfet még annak idején a kompániában és nem csak az íjhoz értettek.*
-Danlo.
*Mutatkozik be a férfinek, majd szorosan megszorítja annak kezét. Az elfnek finom kezei vannak, de szemmel láthatóan erős testfelépítéssel rendelkezik. Vugoinear köszönésképp visszabiccent, majd szótlan indulnak el egymás oldalán a kijárat felé.*
-Mióta szolgálsz?
*Szegezi a kérdését az elfnek, aki lassan fordul felé, mint akit gondolatai legmélyebb bugyraiból ugrasztanak ki.*
-Hogy? Néhány hata.
*Nem kérdez vissza, szemlátomást nem igazán érdekli a másik közlegény múltja.*
-Apám küldött szolgálni.
*Folytatja az elf, megválaszolva a fel nem tett kérdést, Danlo pedig nem firtatja a dolgot. Nem túlságosan érdekli a dolog és az elf sem tűnik úgy, mint aki szoros barátságokat kíván kötni.
Átérnek a kapu alatt és némán baktatva folytatják útjukat kijelölt posztjuk felé.*
7210. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2018-03-13 12:02:42
Üzenet elküldve: 2018-03-13 12:02:42
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 404
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 404
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Szelíd
//Őrjárat//
*Az őrmester tempósan menetel, szinte szaladni kell, ha valaki tartani akarja vele a lépést. Danlora rá sem nézve, lassítás nélkül tart eligazítást.*
-Az elmúlt két napban több bejelentést kaptunk Artheniortól délre, az út mellett őgyelgő alakokról. Talán rablók, talán csak nekik dolgoznak, talán teljesen ártalmatlan csavargók. A lényeg, hogy parancsot kaptunk egy őrjáratra. Nincs most annyi katona, hogy annyit küldjünk, amennyit kéne, szóval legyetek óvatosak!
*Közben kiérnek az udvarra, ahol egy másik katona várja őket. Hátára pajzs szíjazva, oldalán kard. Elf, nagyjából hat-hét láb magas és fájának minden jellegzetességét mutatja. Az őrmester rá mutat.*
-Ő itt Folitas Vugi... Vugo... Vugio...
-Vugoinear. *Az elf hangja lemondó, nyilván nem először nem tudják kimondani a nevét. Az őrmester csak legyint.*
-Akkor az. Közlegény. Szóval Ti ketten kimentek az útra egy jó órányira a várostól. Ott pedig nagyon figyeltek és mindenkit megkérdezték, hogy mit keres ott. De főleg nagyon látványosan biztosítjátok a közbiztonságot. Kérdés van? Nincs? Remek. Az őrjárat parancsnokának... *Méregeti kicsit a két férfit, aztán megint legyint, mint aki rájön, hogy tulajdonképpen mindegy.*
-Téged teszlek meg. Te felelsz a küldetés sikeréért. Napszáltáig vissza ne gyertek! Na nyomás!
*Azzal sarkon fordul és elsiet*
*Az őrmester tempósan menetel, szinte szaladni kell, ha valaki tartani akarja vele a lépést. Danlora rá sem nézve, lassítás nélkül tart eligazítást.*
-Az elmúlt két napban több bejelentést kaptunk Artheniortól délre, az út mellett őgyelgő alakokról. Talán rablók, talán csak nekik dolgoznak, talán teljesen ártalmatlan csavargók. A lényeg, hogy parancsot kaptunk egy őrjáratra. Nincs most annyi katona, hogy annyit küldjünk, amennyit kéne, szóval legyetek óvatosak!
*Közben kiérnek az udvarra, ahol egy másik katona várja őket. Hátára pajzs szíjazva, oldalán kard. Elf, nagyjából hat-hét láb magas és fájának minden jellegzetességét mutatja. Az őrmester rá mutat.*
-Ő itt Folitas Vugi... Vugo... Vugio...
-Vugoinear. *Az elf hangja lemondó, nyilván nem először nem tudják kimondani a nevét. Az őrmester csak legyint.*
-Akkor az. Közlegény. Szóval Ti ketten kimentek az útra egy jó órányira a várostól. Ott pedig nagyon figyeltek és mindenkit megkérdezték, hogy mit keres ott. De főleg nagyon látványosan biztosítjátok a közbiztonságot. Kérdés van? Nincs? Remek. Az őrjárat parancsnokának... *Méregeti kicsit a két férfit, aztán megint legyint, mint aki rájön, hogy tulajdonképpen mindegy.*
-Téged teszlek meg. Te felelsz a küldetés sikeréért. Napszáltáig vissza ne gyertek! Na nyomás!
*Azzal sarkon fordul és elsiet*
7209. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2018-03-11 15:33:45
Üzenet elküldve: 2018-03-11 15:33:45
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
*Somret másnap reggel korán kelvén a barakkba indul. Noha nem célja, hogy a lealjasodott, éhenkórász "Creton-kutyák" között töltse a reggelt, nem tud mást tenni, egyelőre csak itt van felszerelés, közösködnie kell a tudatlanokkal, hogy céljai nevében fejleszthesse tudását.*
~Egyszer ez az egész az Egyensúly nevében lángolni fog.~
*Néz az élvhajhász, elpuhányodott világ erődítményére, majd belép és leadja fegyvereit. A csatatérre emelt, egyenes háttal lép, kezében egyszerű fa, melyet peckesen tart. Néhány lépést tesz a bábu felé. Lefitymáló vigyor.*
~Neked veszned kell.~
*A következő pillanatban kezdetét veszi mind a hét és fél perc bábucséplés, melyet Somret adottságaival meg lehet tenni. Közben hollója Holtis kicsit a levegőben kavarog. A gyakorlás végeztével Somret homloka gyöngyözik, ő maga egyértelmű, hogy egy órát fog aludni emiatt, de nem láthatja más, hogy mennyire kimerült.*
~Az Egyensúlyt nem láthatják megtörni.~
*Vélekedik, majd emelt fővel távozik a gyakorlótérről, s fegyvereit felvéve befejezi dicső látogatását.*
~Szennyes egy ház ez, melyet megtiszteltem verítékemmel. Ennek ellenére égni fog.~
~Egyszer ez az egész az Egyensúly nevében lángolni fog.~
*Néz az élvhajhász, elpuhányodott világ erődítményére, majd belép és leadja fegyvereit. A csatatérre emelt, egyenes háttal lép, kezében egyszerű fa, melyet peckesen tart. Néhány lépést tesz a bábu felé. Lefitymáló vigyor.*
~Neked veszned kell.~
*A következő pillanatban kezdetét veszi mind a hét és fél perc bábucséplés, melyet Somret adottságaival meg lehet tenni. Közben hollója Holtis kicsit a levegőben kavarog. A gyakorlás végeztével Somret homloka gyöngyözik, ő maga egyértelmű, hogy egy órát fog aludni emiatt, de nem láthatja más, hogy mennyire kimerült.*
~Az Egyensúlyt nem láthatják megtörni.~
*Vélekedik, majd emelt fővel távozik a gyakorlótérről, s fegyvereit felvéve befejezi dicső látogatását.*
~Szennyes egy ház ez, melyet megtiszteltem verítékemmel. Ennek ellenére égni fog.~
7208. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2018-03-08 23:49:41
Üzenet elküldve: 2018-03-08 23:49:41
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Őrjárat//
*A lajstrommesterre sandít, majd az őrmester után indul. Csak futólag volt szerencséje a tiszthez, így most újabb arccal bővül ismeretsége.
Őszintén kíváncsi, hogy valóban vaklárma-e és esetleg pár kölyök dobálta meg csak a szekeret, vagy tényleg támadás készülhetett. Ami azt illeti, ezek a kereskedők egy magányos földművesben is rablóbandát látnak, így nem lepné meg, ha az első lenne igaz. De ahogy annak lennie kell, a Városi Őrségnek bizony a fára mászott macskának is a körmére kell néznie. Uborkaszezonban ilyen világot élnek.
Kilép az ajtón, és az őrmesterhez fordul.*
-Uram?
*A lajstrommesterre sandít, majd az őrmester után indul. Csak futólag volt szerencséje a tiszthez, így most újabb arccal bővül ismeretsége.
Őszintén kíváncsi, hogy valóban vaklárma-e és esetleg pár kölyök dobálta meg csak a szekeret, vagy tényleg támadás készülhetett. Ami azt illeti, ezek a kereskedők egy magányos földművesben is rablóbandát látnak, így nem lepné meg, ha az első lenne igaz. De ahogy annak lennie kell, a Városi Őrségnek bizony a fára mászott macskának is a körmére kell néznie. Uborkaszezonban ilyen világot élnek.
Kilép az ajtón, és az őrmesterhez fordul.*
-Uram?
7207. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2018-03-08 18:53:54
Üzenet elküldve: 2018-03-08 18:53:54
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Defekt Trió//
//Lesha, Zaxdor, Ran//
*Lesha dühből indított támadásaiból csak eggyel sikerül néminemű eredményes találatot bevinnie, és azt is csak a véletlenből fakadó ügyetlenségének köszönhetően. A lány alulról felfelé lendített botjával Zax állát célozza, de helyette az óriás férfiasságát sikerül erősen megilletnie. Hiába gyakorolnia kell még a célzást. Az órás lány látva, hogy támadása egy otromba tökön vágássá fajult, szája elé kapja egyik kezét.*
- Júj! Bocsi! Nem akartam… tényleg nem szándékos volt… én nem oda céloztam.
*Magyarázkodik megilletődötten hebegve, mert ő nem akart övön aluli ütést mérni a másikra. Annak ellenére sem, hogy a férfi a nyakharapásával egy ilyen támadást intézett ellene.
Lesha harci dühe oda. Így amikor Zaxdor, egy rövid szitkozódás után, erősen megragadva rántja meg a lány botját, hogy közelebb rántsa őt magához, egyszerűen csak kirántja Lesha erőtlen kezéből a fegyvert. Zax messze elhajítja a zsákmányolt botot, és Lesha ott áll Mestere előtt fegyvertelenül.*
~Hú, most biztos mérges, pedig én tényleg nem azt akartam eltalálni.~
- Nagyon fáj? Nem akarsz leülni?
*Kérdezi Lesha zavartan, miközben magában tépelődik, és a gyakorlótér melletti padon ülő Ranra pillant.*
A hozzászólás írója (Lesha, a Száműzött) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.03.08 18:56:09
//Lesha, Zaxdor, Ran//
*Lesha dühből indított támadásaiból csak eggyel sikerül néminemű eredményes találatot bevinnie, és azt is csak a véletlenből fakadó ügyetlenségének köszönhetően. A lány alulról felfelé lendített botjával Zax állát célozza, de helyette az óriás férfiasságát sikerül erősen megilletnie. Hiába gyakorolnia kell még a célzást. Az órás lány látva, hogy támadása egy otromba tökön vágássá fajult, szája elé kapja egyik kezét.*
- Júj! Bocsi! Nem akartam… tényleg nem szándékos volt… én nem oda céloztam.
*Magyarázkodik megilletődötten hebegve, mert ő nem akart övön aluli ütést mérni a másikra. Annak ellenére sem, hogy a férfi a nyakharapásával egy ilyen támadást intézett ellene.
Lesha harci dühe oda. Így amikor Zaxdor, egy rövid szitkozódás után, erősen megragadva rántja meg a lány botját, hogy közelebb rántsa őt magához, egyszerűen csak kirántja Lesha erőtlen kezéből a fegyvert. Zax messze elhajítja a zsákmányolt botot, és Lesha ott áll Mestere előtt fegyvertelenül.*
~Hú, most biztos mérges, pedig én tényleg nem azt akartam eltalálni.~
- Nagyon fáj? Nem akarsz leülni?
*Kérdezi Lesha zavartan, miközben magában tépelődik, és a gyakorlótér melletti padon ülő Ranra pillant.*
A hozzászólás írója (Lesha, a Száműzött) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.03.08 18:56:09
7206. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2018-03-07 21:17:35
Üzenet elküldve: 2018-03-07 21:17:35
ÚJ
![>Worenth Yosden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11112_1519763981_ember_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Cralan//
-Nos... ez igaz! *nevet erőtlenül.* -A rossz leosztás jó taktikával kiküszöbölhető.
*Tudja, hogy Cralan szavai mögött jó szándék lakozik, de az öregúrnak kissé nehézkes most meglátni a dolgok pozitív oldalát.*
-Figyelni fogok.
*Cralan segíti a mozdulatok tökéletes kivitelezésében, ami kicsit néha nehéz, mivel a mágus tagjai nem olyan rugalmasak, mint a testőréé.*
-Öhm... jó.
*Próbál hirtelen, nem kiszámítható módon cselekedni, de Cralant nem téveszti meg. Fogást érez a csuklóján, majd egyre inkább közeledik arccal a föld felé. Gyorsan történik mindez, Worenth pedig tehetetlen és kiszolgáltatott.*
-Köszönöm, ez... igen szemléltető volt!
*Némileg meghökken azon, hogy máris meg kellene ismételnie a gyakorlatot, ám némi hezitálás után csak rábólint.*
-Jó, de... segíts rá, ha kell!
*Megpróbálja leutánozni Cralan korábbi mutatványát, ami nagyjából sikerül is.*
-Egész jó! *örül saját maga teljesítményének.* -Lényegében, ha elhúzod az ellenfeled karját, onnantól már kénytelen jönni a mozdulattal, különben kitörik a karja.
*Pár apróságot még megkérdez a mozdulatról, de lassan menniük kellene tovább.*
-Menjünk a fogadóba. Kezdek... elfáradni.
*Álmosnak és elnyűttnek érzi magát.*
~Szükségem van egy kiadós alvásra.~
*Előtte azonban "válaszolnia" kell az egyértelmű hívásra, amit kapott.*
-Nos... ez igaz! *nevet erőtlenül.* -A rossz leosztás jó taktikával kiküszöbölhető.
*Tudja, hogy Cralan szavai mögött jó szándék lakozik, de az öregúrnak kissé nehézkes most meglátni a dolgok pozitív oldalát.*
-Figyelni fogok.
*Cralan segíti a mozdulatok tökéletes kivitelezésében, ami kicsit néha nehéz, mivel a mágus tagjai nem olyan rugalmasak, mint a testőréé.*
-Öhm... jó.
*Próbál hirtelen, nem kiszámítható módon cselekedni, de Cralant nem téveszti meg. Fogást érez a csuklóján, majd egyre inkább közeledik arccal a föld felé. Gyorsan történik mindez, Worenth pedig tehetetlen és kiszolgáltatott.*
-Köszönöm, ez... igen szemléltető volt!
*Némileg meghökken azon, hogy máris meg kellene ismételnie a gyakorlatot, ám némi hezitálás után csak rábólint.*
-Jó, de... segíts rá, ha kell!
*Megpróbálja leutánozni Cralan korábbi mutatványát, ami nagyjából sikerül is.*
-Egész jó! *örül saját maga teljesítményének.* -Lényegében, ha elhúzod az ellenfeled karját, onnantól már kénytelen jönni a mozdulattal, különben kitörik a karja.
*Pár apróságot még megkérdez a mozdulatról, de lassan menniük kellene tovább.*
-Menjünk a fogadóba. Kezdek... elfáradni.
*Álmosnak és elnyűttnek érzi magát.*
~Szükségem van egy kiadós alvásra.~
*Előtte azonban "válaszolnia" kell az egyértelmű hívásra, amit kapott.*
7205. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2018-03-06 21:14:46
Üzenet elküldve: 2018-03-06 21:14:46
ÚJ
![>Arnakh Harlin [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10824_1484614002_ember_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 249
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 249
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Itt egy VŐ//
-Persze uram átadom.
~Hát ezek a mélységiek mindenkit ismernek? Talán ennyi piszkos ügyük van, hogy ennyi ismerőst szereztek? Mágus bűnözők akiknek elveszett a feje. Szerintem meg sem kéne keresni.~
*Persze majd meg kell és ezt Arnakh is tudja.*
-Viszlát uram. Ígérem azonnal intézkedek az eltűntekkel kapcsolatban.
*Majd a mélységi távoztával leül a székében és elgondolkozik.*
~Vajon ennek tényleg köze lehet az istenekhez vagy a szektásokhoz? Esetleg valami politikai dologról lehet szó? Érdekes és jó lehetőség lehet megmutatni milyen hasznos lehet az öreg Arnakh.~
*Majd meg is jelenik egy őrmester. Arnakh Föláll a székéből és biccent a férfinak.*
-Tessék csak. Az ilyen katonáknak én sajnos nem nagyon tudom sok hasznát venni. Terepre való. Sok sikert közlegény.
-Persze uram átadom.
~Hát ezek a mélységiek mindenkit ismernek? Talán ennyi piszkos ügyük van, hogy ennyi ismerőst szereztek? Mágus bűnözők akiknek elveszett a feje. Szerintem meg sem kéne keresni.~
*Persze majd meg kell és ezt Arnakh is tudja.*
-Viszlát uram. Ígérem azonnal intézkedek az eltűntekkel kapcsolatban.
*Majd a mélységi távoztával leül a székében és elgondolkozik.*
~Vajon ennek tényleg köze lehet az istenekhez vagy a szektásokhoz? Esetleg valami politikai dologról lehet szó? Érdekes és jó lehetőség lehet megmutatni milyen hasznos lehet az öreg Arnakh.~
*Majd meg is jelenik egy őrmester. Arnakh Föláll a székéből és biccent a férfinak.*
-Tessék csak. Az ilyen katonáknak én sajnos nem nagyon tudom sok hasznát venni. Terepre való. Sok sikert közlegény.
7204. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2018-03-06 00:03:04
Üzenet elküldve: 2018-03-06 00:03:04
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 509
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 509
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
// Worenth //
* Nehezen tudja elképzelni magát, de még Worenthet is, mint zsémbes aggastyánt. Igaz, még csak élete harmadánál jár, tehát van ideje rá, hogy ilyenné váljon, az elképzelés akkor is abszurd marad. *
- Remélem azért ezu minket el fog kerülni. Valahogy nem érzem méltónak hozzánk.
* Jegyzi meg, majd bólint egyet a mágus szavaira. *
- Ahogy hallottam, a te kezedben egy rossz leosztás is nyerő tud lenni. Vagy tévedek, öreg barátom?
* Igyekszik minden megjegyzésből valami pozitívat kihozni, hogy tartani tudja a másikban a lelket, hisz a botja mellett ez a legjobb támasztéka Worethnek. *
- Nem leszek az, ha abbahagyod a zsebem tömését, és inkább odafigyelsz arra, amit mutatok.
* Feddi meg, akár egy tanító, az engedetlen tanítványt. Valahol tetszik is a szerzetesnek a gondolat. *
- Tudom, ez neked most szokatlan, hisz még magad sem vagy tisztában azzal, jelenleg mire vagy képes, de próbáld érezni a fegyveredet. Ügyelj arra, hogy ne megerőltetés legyen a használata.
* Magyarázza, miközben a férfi mögé lépve vezeti annak kezét, lábával a másik lábát helyezve a megfelelő pozícióba a súlypont miatt. Ezt egy darabig gyakorolják, majd a kérésen egy pillanatig gondolkodik csak, mielőtt felelne. *
- Számtalan technika és fogás van, ami arra való, hogy ne a saját, hanem az ellenfelünk energiáját használjuk fel. Mutatok egy példát erre. Próbálj meg hasba szúrni!
* Mondja, és szembe helyezkedik a mágussal. Ha a hóhajú szúr, egy gyors, de könnyed mozdulattal kifordítja a felsőtestét, s kezével oldalról elkapja a mágus kardos kezének csuklóját. Felfelé vezetve egy félkört ír le a karral, mire Worenth már csak azt veheti észre, hogy immár előrehajolva, a szerzetes előtt háttal van, s a félvér viszonylag gyorsan, de kellőképpen gyengéden a földre viszi. Persze rögtön fel is segíti, de ezt meg kellett mutatnia, mert ha a másik nem tapasztalja meg, nem is értheti meg a lényegét. *
- Ezt számtalan módon lehet a támadáshoz igazítani. Próbáld meg te is.
* Int felé, s maga is szúrást imitál, ha barátja készen áll. Türelmesen és alaposan dolgozik, igyekszik megfelelőképpen felkészíteni a másikat a lehetséges eseményekre. *
* Nehezen tudja elképzelni magát, de még Worenthet is, mint zsémbes aggastyánt. Igaz, még csak élete harmadánál jár, tehát van ideje rá, hogy ilyenné váljon, az elképzelés akkor is abszurd marad. *
- Remélem azért ezu minket el fog kerülni. Valahogy nem érzem méltónak hozzánk.
* Jegyzi meg, majd bólint egyet a mágus szavaira. *
- Ahogy hallottam, a te kezedben egy rossz leosztás is nyerő tud lenni. Vagy tévedek, öreg barátom?
* Igyekszik minden megjegyzésből valami pozitívat kihozni, hogy tartani tudja a másikban a lelket, hisz a botja mellett ez a legjobb támasztéka Worethnek. *
- Nem leszek az, ha abbahagyod a zsebem tömését, és inkább odafigyelsz arra, amit mutatok.
* Feddi meg, akár egy tanító, az engedetlen tanítványt. Valahol tetszik is a szerzetesnek a gondolat. *
- Tudom, ez neked most szokatlan, hisz még magad sem vagy tisztában azzal, jelenleg mire vagy képes, de próbáld érezni a fegyveredet. Ügyelj arra, hogy ne megerőltetés legyen a használata.
* Magyarázza, miközben a férfi mögé lépve vezeti annak kezét, lábával a másik lábát helyezve a megfelelő pozícióba a súlypont miatt. Ezt egy darabig gyakorolják, majd a kérésen egy pillanatig gondolkodik csak, mielőtt felelne. *
- Számtalan technika és fogás van, ami arra való, hogy ne a saját, hanem az ellenfelünk energiáját használjuk fel. Mutatok egy példát erre. Próbálj meg hasba szúrni!
* Mondja, és szembe helyezkedik a mágussal. Ha a hóhajú szúr, egy gyors, de könnyed mozdulattal kifordítja a felsőtestét, s kezével oldalról elkapja a mágus kardos kezének csuklóját. Felfelé vezetve egy félkört ír le a karral, mire Worenth már csak azt veheti észre, hogy immár előrehajolva, a szerzetes előtt háttal van, s a félvér viszonylag gyorsan, de kellőképpen gyengéden a földre viszi. Persze rögtön fel is segíti, de ezt meg kellett mutatnia, mert ha a másik nem tapasztalja meg, nem is értheti meg a lényegét. *
- Ezt számtalan módon lehet a támadáshoz igazítani. Próbáld meg te is.
* Int felé, s maga is szúrást imitál, ha barátja készen áll. Türelmesen és alaposan dolgozik, igyekszik megfelelőképpen felkészíteni a másikat a lehetséges eseményekre. *
7203. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2018-03-05 23:39:24
Üzenet elküldve: 2018-03-05 23:39:24
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 404
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 404
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Szelíd
//Itt egy VŐ//
//Őrjárat//
*Nyílik az ajtó, egy őrmester dugja be a fejét. Körül pillant, felméri, akad-e dolga a civillel, majd úgy dönt, elég egy üdvözlő bólintás, aztán Arnakhra néz.*
-Tudod nélkülözni, ezt közlegényt, ugye? Biztosan tudod. Gyerünk, katona, elég volt a fal támasztásból. *Újra Arnakhra néz, magyarázólag int úgy kábé dél felé.*
-Néhány kereskedő aggódik, mert szerintük meg akarták őket támadni a várostól délre, csak elálltak a támadás tervétől a sok testőr miatt. Biztos, hogy vaklárma, de rá kéne nézni. Egy emberem van a feladatra, de egyedül mégsem küldhetem ki, szóval vinném ezt itt. *Fejével int Danlo felé.* Vihetem?
//Őrjárat//
*Nyílik az ajtó, egy őrmester dugja be a fejét. Körül pillant, felméri, akad-e dolga a civillel, majd úgy dönt, elég egy üdvözlő bólintás, aztán Arnakhra néz.*
-Tudod nélkülözni, ezt közlegényt, ugye? Biztosan tudod. Gyerünk, katona, elég volt a fal támasztásból. *Újra Arnakhra néz, magyarázólag int úgy kábé dél felé.*
-Néhány kereskedő aggódik, mert szerintük meg akarták őket támadni a várostól délre, csak elálltak a támadás tervétől a sok testőr miatt. Biztos, hogy vaklárma, de rá kéne nézni. Egy emberem van a feladatra, de egyedül mégsem küldhetem ki, szóval vinném ezt itt. *Fejével int Danlo felé.* Vihetem?
7202. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2018-03-05 06:55:25
Üzenet elküldve: 2018-03-05 06:55:25
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Cralan//
-Akár. *bólint.* -Az idő előrehaladtával mindenki... rugalmatlanabbá válik a külső ingerekre.
*Úgy érzi, ezt nem is kell tovább fejtegetni. Egy teljesen természetes folyamat, amit vagy elfogad valaki, vagy nem. Utóbbi esetben csak áltatja magát.*
-Igen, a lapjárás... némiképp változott. *mondja amolyan "kártyás" nyelven, ha már egyszer a lapokról van szó.*
-Az hasznos lenne.
*Cralan zsörtölődésére a pénzzel kapcsolatban csak legyint.*
-Ha így folytatod, hamarabb leszel mogorva, mint én! *böki oldalba barátját és jóízűen nevet. A karavánpihenő óta talán most először.*
//Mephisto - 4.//
~Hogy egyszer s mindenkorra megtörjem az uralmadat!~ *jelenti ki a hóhajú. Pár másodpercig nem érkezik válasz, majd egy halk kuncogást hall.*
~Sok sikert!~
*Kicsit olyan érzése van, mintha a tér, amiben "mozog", folyamatosan zsugorodna össze. Háta mögül hangokat hall, majd gyorsan megpördül.*
~Mi a...~
*Amíg ő a Démonok Fejével diskurált, a hústorony, kit a föld alá száműzött, előjött börtönéből. A dög üvöltve, tombolva ront rá a mágusra.*
//Cralan//
-A kúria miatt ne fájjon a fejed. Az már nem opció.
*Van egy kardja, amit ő is lead a fegyvertárosnak. Ha megfosztják támaszától, a botját is odaadja, ha nem, akkor beviszi magával.
Csodálattal nézi Cralant. A mozdulatok, a technika, a kivitelezés... minden tudatos, mintha egy tökéletesen olajozott gépezet lenne.*
-Rendben.
*Kezébe veszi a gyakorló rövidkardot, majd alapvető vágó és szúró mozdulatokat tesz vele. Lényegében kaszabol, vagdos, ahogy zsigerből jön.*
-Lefogás és lefegyverzés. Tudsz olyat, ami kiküszöböli a fizikai erőfölényt? Aminél nem számít, milyen erős ember támad rád? Annyit tudok, hogy a testünk nagyon törékeny és vannak olyan pontok, amik kihasználásával gyakorlatilag lenullázhatjuk az ellenfelünket. Ilyesmi kellene.
-Akár. *bólint.* -Az idő előrehaladtával mindenki... rugalmatlanabbá válik a külső ingerekre.
*Úgy érzi, ezt nem is kell tovább fejtegetni. Egy teljesen természetes folyamat, amit vagy elfogad valaki, vagy nem. Utóbbi esetben csak áltatja magát.*
-Igen, a lapjárás... némiképp változott. *mondja amolyan "kártyás" nyelven, ha már egyszer a lapokról van szó.*
-Az hasznos lenne.
*Cralan zsörtölődésére a pénzzel kapcsolatban csak legyint.*
-Ha így folytatod, hamarabb leszel mogorva, mint én! *böki oldalba barátját és jóízűen nevet. A karavánpihenő óta talán most először.*
//Mephisto - 4.//
~Hogy egyszer s mindenkorra megtörjem az uralmadat!~ *jelenti ki a hóhajú. Pár másodpercig nem érkezik válasz, majd egy halk kuncogást hall.*
~Sok sikert!~
*Kicsit olyan érzése van, mintha a tér, amiben "mozog", folyamatosan zsugorodna össze. Háta mögül hangokat hall, majd gyorsan megpördül.*
~Mi a...~
*Amíg ő a Démonok Fejével diskurált, a hústorony, kit a föld alá száműzött, előjött börtönéből. A dög üvöltve, tombolva ront rá a mágusra.*
//Cralan//
-A kúria miatt ne fájjon a fejed. Az már nem opció.
*Van egy kardja, amit ő is lead a fegyvertárosnak. Ha megfosztják támaszától, a botját is odaadja, ha nem, akkor beviszi magával.
Csodálattal nézi Cralant. A mozdulatok, a technika, a kivitelezés... minden tudatos, mintha egy tökéletesen olajozott gépezet lenne.*
-Rendben.
*Kezébe veszi a gyakorló rövidkardot, majd alapvető vágó és szúró mozdulatokat tesz vele. Lényegében kaszabol, vagdos, ahogy zsigerből jön.*
-Lefogás és lefegyverzés. Tudsz olyat, ami kiküszöböli a fizikai erőfölényt? Aminél nem számít, milyen erős ember támad rád? Annyit tudok, hogy a testünk nagyon törékeny és vannak olyan pontok, amik kihasználásával gyakorlatilag lenullázhatjuk az ellenfelünket. Ilyesmi kellene.
7201. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2018-03-04 21:39:38
Üzenet elküldve: 2018-03-04 21:39:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 509
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 509
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
// Worenth //
* Cralan javaslatára tehát a fogadó helyett a barakkba mennek, közben beszélgetnek tovább-. *
- Talán, mert már nagyon öreg, nem? Ki tudja, talán rád is ez a sors vár.
* Kicsit csipkelődik, hogy felszítsa barátja lelkének tüzét. *
- Örülök, hogy tetszik, ennyi pénzért ez a minimum. Abban pedig eddig is biztos voltam, hogy figyelnél rám is, de most sajnos más lapokkal kell játszanunk.
* Folytatja mosolyogva, a mentegetőzésre pedig csak megveregeti Worenth vállát. *
- Ne aggódj, nem akarom, hogy nagyon megerőltesd magad, csak szeretném, ha ismernéd a mozgásomat, hogy tudd mire számíthatsz tőlem. És néhány fogást is meg tudok mutatni gyorsan, amihez nem kell erő.
* Magyarázza, de mielőtt még elérnék a barakkot, újabb csomagot kap az öregtől. *
- Worenth, most már komolyan!
* Kezdi tettetett haraggal. *
- Lassan már én veszem meg a kúriádat és én alkalmazlak majd téged, ha így elhalmozol.
* Zsörtölődik kicsit, majd a barakk előtt megáll, hogy odaadhassa a kapusnak a fegyvereit. *
- Erről még beszélünk, de most lássunk munkához.
* Ahogy készen állnak, bevezeti a mágust a térre, ő maga pedig elkezd bemelegíteni. Néhány légző és nyújtó gyakorlat után nekilát először a pusztakezes, majd később a fegyveres formagyakorlatokhoz. Itt már láthatja Worenth, hogy a szerzetes stílusa egy képzeletbeli köríven mozgást jelent, amihez jobban illik egy kifejezetten vágófegyver, semmint egy egyenes penge. A mozdulatok kecsesek, ám kissé tért igénylőek. Persze ez a hatékonyságukon mit sem változtat. Cralan ezután a kis gyakorlás után lép oda a férfihez. *
- Gyere, szükségem van rád most. Szeretném megnézni, miként kezeled a kardodat, ha netán átjutna rajtam, illetve mutatok pár fogást arra az esetre, ha megpróbálnának lefogni, vagy lefegyverezni.
* Reméli, hogy Worenth kötélnek áll, mert tényleg szeretne viszonozni is valamit a barátjának, nem csak elrakosgatni a pénzét. *
* Cralan javaslatára tehát a fogadó helyett a barakkba mennek, közben beszélgetnek tovább-. *
- Talán, mert már nagyon öreg, nem? Ki tudja, talán rád is ez a sors vár.
* Kicsit csipkelődik, hogy felszítsa barátja lelkének tüzét. *
- Örülök, hogy tetszik, ennyi pénzért ez a minimum. Abban pedig eddig is biztos voltam, hogy figyelnél rám is, de most sajnos más lapokkal kell játszanunk.
* Folytatja mosolyogva, a mentegetőzésre pedig csak megveregeti Worenth vállát. *
- Ne aggódj, nem akarom, hogy nagyon megerőltesd magad, csak szeretném, ha ismernéd a mozgásomat, hogy tudd mire számíthatsz tőlem. És néhány fogást is meg tudok mutatni gyorsan, amihez nem kell erő.
* Magyarázza, de mielőtt még elérnék a barakkot, újabb csomagot kap az öregtől. *
- Worenth, most már komolyan!
* Kezdi tettetett haraggal. *
- Lassan már én veszem meg a kúriádat és én alkalmazlak majd téged, ha így elhalmozol.
* Zsörtölődik kicsit, majd a barakk előtt megáll, hogy odaadhassa a kapusnak a fegyvereit. *
- Erről még beszélünk, de most lássunk munkához.
* Ahogy készen állnak, bevezeti a mágust a térre, ő maga pedig elkezd bemelegíteni. Néhány légző és nyújtó gyakorlat után nekilát először a pusztakezes, majd később a fegyveres formagyakorlatokhoz. Itt már láthatja Worenth, hogy a szerzetes stílusa egy képzeletbeli köríven mozgást jelent, amihez jobban illik egy kifejezetten vágófegyver, semmint egy egyenes penge. A mozdulatok kecsesek, ám kissé tért igénylőek. Persze ez a hatékonyságukon mit sem változtat. Cralan ezután a kis gyakorlás után lép oda a férfihez. *
- Gyere, szükségem van rád most. Szeretném megnézni, miként kezeled a kardodat, ha netán átjutna rajtam, illetve mutatok pár fogást arra az esetre, ha megpróbálnának lefogni, vagy lefegyverezni.
* Reméli, hogy Worenth kötélnek áll, mert tényleg szeretne viszonozni is valamit a barátjának, nem csak elrakosgatni a pénzét. *
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7342-7361