Nincs játékban - Barakk
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Barakk | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 31 (601. - 620. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
620. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2013-09-20 20:14:09
Üzenet elküldve: 2013-09-20 20:14:09
ÚJ
![>Amax Dtor [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](https://www.lanawin.hu/forum_ic/kepek/noavatar.jpg){kind=avatar}
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
* Hagyja, hogy Thoren előremenjen. Ő nyugodtan, lassan sétál tovább. A piacról a gazdag negyedbe,
ahonnan a barakk kapujához ér. Meglepődötten hallgatja meg a fiút, majd átadja fegyvereit. *
~ Még ilyet... Én meg örömmel jöttem, hogy új fegyveremmel edzhetek. Na mindegy, most már akkor választok egy gyakorlófegyvert. ~
* Ekkor elvesz egy íjat. Szétnéz, sehol nem látja a többieket. *
~Biztos valahol kettesben vannak. Hehe. Szegény Thoren nem tudja, hogy miből marad ki.~
* Megnézi, hogy hol találja a céltáblákat. Kisebb keresés után megtalálja. Először a második legközelebbit választja. Lő egyet, és eltalálja a legközepét. *
~ Ez túl könnyű. ~
* Ekkor kiválasztja a negyedik legközelebbit. Megint lő egyet, most is eltalálja a legbelső jelölést, de ezt már nem olyan könnyen. Kiválasztja a következőt, mely után már csak egy van. Lő egyet, de alig találja el második jelölést. *
~ Naa! Ennél tudok jobbat is! ~
* Lő még egyet, ekkor eltalálja a közepét. *
~ Erről van szó! ~
* Kezd örülni, majd tovább gyakorol. Elég jól megy neki, de ez nem meglepő. Mikor úgy érzi, hogy eleget gyakorolt, elmegy kicsit pihenni. Mikor leül a fűbe, kicsit szétnéz, és ekkor meglátja Thorent és Themindea-t a közelben. Látja, hogy jól elvannak ketten, de azért oda megy hozzájuk. *
- Helló! Végre megtaláltalak titeket. Eddig kerestelek, de nem találtalak titeket. Nem törődtem vele, ezért elmentem gyakorolni kicsit. Elég jól ment. Nos, ti mit csináltatok?
ahonnan a barakk kapujához ér. Meglepődötten hallgatja meg a fiút, majd átadja fegyvereit. *
~ Még ilyet... Én meg örömmel jöttem, hogy új fegyveremmel edzhetek. Na mindegy, most már akkor választok egy gyakorlófegyvert. ~
* Ekkor elvesz egy íjat. Szétnéz, sehol nem látja a többieket. *
~Biztos valahol kettesben vannak. Hehe. Szegény Thoren nem tudja, hogy miből marad ki.~
* Megnézi, hogy hol találja a céltáblákat. Kisebb keresés után megtalálja. Először a második legközelebbit választja. Lő egyet, és eltalálja a legközepét. *
~ Ez túl könnyű. ~
* Ekkor kiválasztja a negyedik legközelebbit. Megint lő egyet, most is eltalálja a legbelső jelölést, de ezt már nem olyan könnyen. Kiválasztja a következőt, mely után már csak egy van. Lő egyet, de alig találja el második jelölést. *
~ Naa! Ennél tudok jobbat is! ~
* Lő még egyet, ekkor eltalálja a közepét. *
~ Erről van szó! ~
* Kezd örülni, majd tovább gyakorol. Elég jól megy neki, de ez nem meglepő. Mikor úgy érzi, hogy eleget gyakorolt, elmegy kicsit pihenni. Mikor leül a fűbe, kicsit szétnéz, és ekkor meglátja Thorent és Themindea-t a közelben. Látja, hogy jól elvannak ketten, de azért oda megy hozzájuk. *
- Helló! Végre megtaláltalak titeket. Eddig kerestelek, de nem találtalak titeket. Nem törődtem vele, ezért elmentem gyakorolni kicsit. Elég jól ment. Nos, ti mit csináltatok?
619. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2013-09-20 18:16:05
Üzenet elküldve: 2013-09-20 18:16:05
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 122
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 122
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
*Elfogadta a helyet a fűben a lánytól. Hirtelen hatalmas megnyugvás tört rá. Talán ilyent egy ideje nem érzett. Jól érezte magát.*
-Na és mond csak Them! Sikerült valamicskét gyakorolnod eddig? Igazából Amaxra várok hogy folytassuk tovább a gyakorlást együtt. Segít nekem. Addig te is mutathatnál valamit. Ha van hozzá kedved. Vagy jobb neked most így?
* Nem is várta meg a választ, elkezdte vizsgálgatni Thermindea kapott kardját, és elkezdett vele bohóckodni, hogy kissé feloldja a feszültséget a lány és közte. Úgy látta hogy a másik nagyokat vihog a bohóckodásán. Ezzel felbátorodott, és még jobban belevetette magát a dologba. Mikor aztán egyre többen furcsán kezdtek rá nézni visszatelepedett mellé. Barna szemei most fürkészik a leányt. Mintha valamire várna ilyen nyugodt, mélyreható tekintete.*
-Na és mond csak Them! Sikerült valamicskét gyakorolnod eddig? Igazából Amaxra várok hogy folytassuk tovább a gyakorlást együtt. Segít nekem. Addig te is mutathatnál valamit. Ha van hozzá kedved. Vagy jobb neked most így?
* Nem is várta meg a választ, elkezdte vizsgálgatni Thermindea kapott kardját, és elkezdett vele bohóckodni, hogy kissé feloldja a feszültséget a lány és közte. Úgy látta hogy a másik nagyokat vihog a bohóckodásán. Ezzel felbátorodott, és még jobban belevetette magát a dologba. Mikor aztán egyre többen furcsán kezdtek rá nézni visszatelepedett mellé. Barna szemei most fürkészik a leányt. Mintha valamire várna ilyen nyugodt, mélyreható tekintete.*
618. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2013-09-20 16:24:28
Üzenet elküldve: 2013-09-20 16:24:28
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
* A lány megérezte a férfi illatát. Mikor megérintette őt erősebben kezd verni szíve. Boldogságot érzett, megpördült hogy köszönthesse a férfit. Nem bánja ha a másik még nem érkezett meg. Így legalább kettesben lehet vele.* Szó szerint a nyakába ugrott, majdnem nem tudta megtartani a férfi a törékeny lányt. Végül leült a fűbe, majd megfogta a férfi kezét és húzta hogy ő is kövesse.*
- Már nagyon vártalak. Gyere ülj ide hozzám.
- Már nagyon vártalak. Gyere ülj ide hozzám.
617. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2013-09-20 16:19:25
Üzenet elküldve: 2013-09-20 16:19:25
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 122
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 122
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
*Végre elért a barakkhoz. Ideje lesz gyakorolni. Mivel először jár itt még nem tudja mit hol talál, de ezt észreveszi a kis segítő és fogadja. Megmutat mindent, ismerteti a szabályokat,és már hozza is a csereíjat Thorennek, aki csodálkozva kérdezi.*
- Hát ezzel kell gyakorolni? Nem lehetne most az egyszer kivételt tenni?
*A fiú megrázza a fejét. Végül is átadja neki a saját fegyverét, és kullogva megy körülnézni.
Ahogy elhalad pár gyakorlott harcos mellett feltűnik neki egy ismerős arc is . A lány az, Thoren először úgy csinál mintha nem venné észre, majd meggondolja magát és felé indul. Hátulról meglepi. Megérinti haját, meg is húzza majd belesúg pár szót a fülébe.*
-Én vagyok az, Thoren. Remélem már vártál.
- Hát ezzel kell gyakorolni? Nem lehetne most az egyszer kivételt tenni?
*A fiú megrázza a fejét. Végül is átadja neki a saját fegyverét, és kullogva megy körülnézni.
Ahogy elhalad pár gyakorlott harcos mellett feltűnik neki egy ismerős arc is . A lány az, Thoren először úgy csinál mintha nem venné észre, majd meggondolja magát és felé indul. Hátulról meglepi. Megérinti haját, meg is húzza majd belesúg pár szót a fülébe.*
-Én vagyok az, Thoren. Remélem már vártál.
616. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2013-09-20 16:14:33
Üzenet elküldve: 2013-09-20 16:14:33
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
//Pimbóék nyomában//
*Miután mindenki sikeresen felmászik a szekérre, Kraggar elindítja azt, mivel az utolsó ötlete talán az, hogy a félszemű megint csak szórakozik velük. Lehetséges, hogy most azt várja, hogy majd a lába elé vetik magukat, és úgy könyörögnek. Ha ezzel ellentétben az ork tényleg nekiáll visszavezetni a szekeret, akkor talán jó lesz neki az is, amit ők ajánlanak. Ha pedig nem... akkor ő tényleg kifogyott minden ötletből, így mi mást tehetne? Ha valóban nem történik semmi, a félszemű sem gondolja meg magát, és nem is gátolja őket útjuk során, akkor valószínűleg hamarosan vissza is érnek a barakkba. Ha valami akadály keletkezne, úgy nyilván megállítja a szekeret.
Amennyiben nem, úgy szép komótos sebességgel (hagy bőven időt a félszeműnek, hogy meggondolja magát, illetve Chiponnak, hogy megdolgozza), és végül a barakk előtt leállítja.*
*Miután mindenki sikeresen felmászik a szekérre, Kraggar elindítja azt, mivel az utolsó ötlete talán az, hogy a félszemű megint csak szórakozik velük. Lehetséges, hogy most azt várja, hogy majd a lába elé vetik magukat, és úgy könyörögnek. Ha ezzel ellentétben az ork tényleg nekiáll visszavezetni a szekeret, akkor talán jó lesz neki az is, amit ők ajánlanak. Ha pedig nem... akkor ő tényleg kifogyott minden ötletből, így mi mást tehetne? Ha valóban nem történik semmi, a félszemű sem gondolja meg magát, és nem is gátolja őket útjuk során, akkor valószínűleg hamarosan vissza is érnek a barakkba. Ha valami akadály keletkezne, úgy nyilván megállítja a szekeret.
Amennyiben nem, úgy szép komótos sebességgel (hagy bőven időt a félszeműnek, hogy meggondolja magát, illetve Chiponnak, hogy megdolgozza), és végül a barakk előtt leállítja.*
615. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2013-09-20 15:22:09
Üzenet elküldve: 2013-09-20 15:22:09
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Szelíd
*Így utólag szívesebben vette volna, ha az elf inkább csak marad ülve előtte, mögötte, mellette, akárhol, de az hogy melléhasalt? Egyszerűen ezt túl közelinek érzi, ezért hát a rövid elpirulás. Szerencsére az ég megnyugtató hatást nyújt és amíg azt bámulja nem kell minden pillanatban érzékelnie, hogy bizony a lány még mindig mellette fekszik. Ha nem a felhőket fürkészné tekintetével, akkor valószínűleg már elolvadt volna.*
- Nyilván a családodat nem zavarja. A férfiakat szerintem azért…
*Ezt igazán nem kellene, hiszen csak az előbb ismerte meg Dawn-t, de már túl késő.*
~ Ne Ravock, ne csináld. Most tényleg megpróbálod ezt megmagyarázni? ~
*A gondolat hatására hagy egy kis szünetet, de aztán úgy van vele, hogy nem érdekli ha kínos, ez az ismeretség már úgy is az, menthetetlen.*
- …mert hacsak nem szoknyavadászok, akkor van egy tartásuk. Maguk felé meg a világ felé is. És persze ez tartható meg díjazható is, de amikor egy hozzád hasonló fiatal és hát legyünk őszinték szép lány…
*Magasságos ég ez nagyon rosszul fog elsülni.*
- …ilyen közvetlenül viselkedik velük, akkor ez az egész meginog bennük, hiszen mégiscsak férfiból vannak. Azt hinné az ember, hogy az ilyenekhez…hiszen természetesen nőből is vannak hasonlók…csak kívülről lassan befelé haladva, lassú, aprólékos és megfontolt léptekkel hámozva lehet közelebb kerülni. Aztán jössz te mint szikra, aki begyújtja az ősi ösztönt, így rátalálva a rövidítésre.
*Honnan ömlik belőle ez a rengeteg akármi? Ha most ezt szóról szóra visszamondanák neki akkor valószínűleg azt válaszolná, hogy ennek semmi értelme és ki képes kitalálni effajta butaságot.*
- Persze itt mindenki baromi keménynek képzeli magát, miközben belül szétveti őket a vágy.
*Erre már felnevet, nem tudni, hogy az ilyen férfiakat kicsúfolva – talán magát is? -, vagy a saját szóömlése lehetetlensége miatt. A sok véletlenszerű sületlenségben ugyanakkor annyi igazságot valószínűleg megtartana, hogy amikor a hímeknek közük nincs az önmegtartóztatáshoz, tehát nem szükséges nekik például a foglalkozásukból adódóan és a sors sem bánt velük el annyira kegyetlenül, hogy teljesen érzéketlenné tegye őket – ahhoz pedig több kell mint képzelik – és mindezek ellenére így viselkednek, vagyis próbálnak viselkedni – akár azért mert újdonsülten hatalmasat csalódottak a szerelemben és elhatározták, hogy mostantól egy nőre sem fognak ránézni – azok tényleg nevetségesek. Másra nem igazán reagál, csak csendben nyugtázza azokat. Lehet mégis jobban járna, ha szemkontaktussal próbálná meg, akkor talán kevesebb szó hagyná el a száját.*
- Nyilván a családodat nem zavarja. A férfiakat szerintem azért…
*Ezt igazán nem kellene, hiszen csak az előbb ismerte meg Dawn-t, de már túl késő.*
~ Ne Ravock, ne csináld. Most tényleg megpróbálod ezt megmagyarázni? ~
*A gondolat hatására hagy egy kis szünetet, de aztán úgy van vele, hogy nem érdekli ha kínos, ez az ismeretség már úgy is az, menthetetlen.*
- …mert hacsak nem szoknyavadászok, akkor van egy tartásuk. Maguk felé meg a világ felé is. És persze ez tartható meg díjazható is, de amikor egy hozzád hasonló fiatal és hát legyünk őszinték szép lány…
*Magasságos ég ez nagyon rosszul fog elsülni.*
- …ilyen közvetlenül viselkedik velük, akkor ez az egész meginog bennük, hiszen mégiscsak férfiból vannak. Azt hinné az ember, hogy az ilyenekhez…hiszen természetesen nőből is vannak hasonlók…csak kívülről lassan befelé haladva, lassú, aprólékos és megfontolt léptekkel hámozva lehet közelebb kerülni. Aztán jössz te mint szikra, aki begyújtja az ősi ösztönt, így rátalálva a rövidítésre.
*Honnan ömlik belőle ez a rengeteg akármi? Ha most ezt szóról szóra visszamondanák neki akkor valószínűleg azt válaszolná, hogy ennek semmi értelme és ki képes kitalálni effajta butaságot.*
- Persze itt mindenki baromi keménynek képzeli magát, miközben belül szétveti őket a vágy.
*Erre már felnevet, nem tudni, hogy az ilyen férfiakat kicsúfolva – talán magát is? -, vagy a saját szóömlése lehetetlensége miatt. A sok véletlenszerű sületlenségben ugyanakkor annyi igazságot valószínűleg megtartana, hogy amikor a hímeknek közük nincs az önmegtartóztatáshoz, tehát nem szükséges nekik például a foglalkozásukból adódóan és a sors sem bánt velük el annyira kegyetlenül, hogy teljesen érzéketlenné tegye őket – ahhoz pedig több kell mint képzelik – és mindezek ellenére így viselkednek, vagyis próbálnak viselkedni – akár azért mert újdonsülten hatalmasat csalódottak a szerelemben és elhatározták, hogy mostantól egy nőre sem fognak ránézni – azok tényleg nevetségesek. Másra nem igazán reagál, csak csendben nyugtázza azokat. Lehet mégis jobban járna, ha szemkontaktussal próbálná meg, akkor talán kevesebb szó hagyná el a száját.*
614. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2013-09-19 19:35:21
Üzenet elküldve: 2013-09-19 19:35:21
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Szelíd
*A kérdésre felpillant, kissé meglepve, de gyorsan sorra veszi magában az elmúlt időszakot, hogy mi hogy élte meg, ha próbálta megérinteni őket. A druida lerázta a kezét, a bácsika szintén, Ravock elkapta a csuklóját...*
-Igazából csak a családomat nem zavarja, de a férfiakat valamiért igen. Pedig tényleg nem akarok én rosszat, de valahogy sosem hiszik ezt el nekem.
*Nem épp szerencsés alkat, ha az ellenkező nemről van szó. Állát a térdeire fekteti, ahogy a semmibe réved, lelki szemei előtt felvillan egy férfi képe, átharapott torokkal, amint vérben bugyborékolva próbál levegő után kapkodni. Igaz, hogy csak egy álom, de mégis..
Megrázza a fejét, szőke fürtjei játékosan repkednek a feje körül, követve a hirtelen mozdulatot. Most nem gondolkozhat ilyeneken, túl szépen ragyog a nap, és ki tudja, talán még jó társaságra is szert tehet, ha sikerül valahogy dűlőre jutniuk egymással.*
-Sokkal másabb, mert más a felépítése, mint az én íjamnak, ráadásul még a nyílvesszők is furák.
*Bólogat, miközben lábait tovább lóbálja, egészen kellemes így a fűben hasalni, érzi a föld jól megszokott illatát, és mintha Ravock is barátságosabb lenne most. Dawn tekintete kíváncsian vándorol át a fűszálakról a lovag arcára, csak hogy rendesen meg is lepődjön azon, amit ott lát. Elpirult volna? A feltételezéstől ő maga is egészen zavarba jön, elkapja a pillantását, miközben füle hegye egyre pirosabb színt ölt. lehet, hogy valami rosszat csinált volna? De most direkt nem is ért hozzá a lovaghoz.*
-Igen, mondhatjuk... Tudod, vadász vagyok, mármint olyan igazi, az erdőben. Úgy értve igazi, hogy állatokra vadászom, nem emberekre, szóval nem vagyok gyilkos vagy ilyesmi.
*Na tessék, hát kellett neki az a feltételezett pírt észrevenni? Homloka a földön koppan, ahogy csendesen korholja magát. megint olyat képzel, ami nincs, összezavarja saját magát, aztán meg két normális mondatot sem tud kinyögni, mert csak beszél össze-vissza.*
-Nem fogok, ígérem. Ne haragudj az előzőért se.
*Bűnbánóan pillant fel, homloka egy sávban és az orra hegye poros lett a nagy önmarcangolástól, de szokás szerint neki fel sem tűnik. Így is csoda, hogy még nem potyogtak levelek, makkok, faágak, mókusok a hajából, látszik, hogy kivételesen otthonról jött, és még nem volt alkalma ezeket begyűjteni. Pedig ha tudná, hogy ezzel micsoda negatív képet alakíthat ki magáról...*
-Igazából csak a családomat nem zavarja, de a férfiakat valamiért igen. Pedig tényleg nem akarok én rosszat, de valahogy sosem hiszik ezt el nekem.
*Nem épp szerencsés alkat, ha az ellenkező nemről van szó. Állát a térdeire fekteti, ahogy a semmibe réved, lelki szemei előtt felvillan egy férfi képe, átharapott torokkal, amint vérben bugyborékolva próbál levegő után kapkodni. Igaz, hogy csak egy álom, de mégis..
Megrázza a fejét, szőke fürtjei játékosan repkednek a feje körül, követve a hirtelen mozdulatot. Most nem gondolkozhat ilyeneken, túl szépen ragyog a nap, és ki tudja, talán még jó társaságra is szert tehet, ha sikerül valahogy dűlőre jutniuk egymással.*
-Sokkal másabb, mert más a felépítése, mint az én íjamnak, ráadásul még a nyílvesszők is furák.
*Bólogat, miközben lábait tovább lóbálja, egészen kellemes így a fűben hasalni, érzi a föld jól megszokott illatát, és mintha Ravock is barátságosabb lenne most. Dawn tekintete kíváncsian vándorol át a fűszálakról a lovag arcára, csak hogy rendesen meg is lepődjön azon, amit ott lát. Elpirult volna? A feltételezéstől ő maga is egészen zavarba jön, elkapja a pillantását, miközben füle hegye egyre pirosabb színt ölt. lehet, hogy valami rosszat csinált volna? De most direkt nem is ért hozzá a lovaghoz.*
-Igen, mondhatjuk... Tudod, vadász vagyok, mármint olyan igazi, az erdőben. Úgy értve igazi, hogy állatokra vadászom, nem emberekre, szóval nem vagyok gyilkos vagy ilyesmi.
*Na tessék, hát kellett neki az a feltételezett pírt észrevenni? Homloka a földön koppan, ahogy csendesen korholja magát. megint olyat képzel, ami nincs, összezavarja saját magát, aztán meg két normális mondatot sem tud kinyögni, mert csak beszél össze-vissza.*
-Nem fogok, ígérem. Ne haragudj az előzőért se.
*Bűnbánóan pillant fel, homloka egy sávban és az orra hegye poros lett a nagy önmarcangolástól, de szokás szerint neki fel sem tűnik. Így is csoda, hogy még nem potyogtak levelek, makkok, faágak, mókusok a hajából, látszik, hogy kivételesen otthonról jött, és még nem volt alkalma ezeket begyűjteni. Pedig ha tudná, hogy ezzel micsoda negatív képet alakíthat ki magáról...*
613. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2013-09-19 18:31:47
Üzenet elküldve: 2013-09-19 18:31:47
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Szelíd
*Az bizonyos, hogy a munkán kívüli ismerkedései eléggé furcsára sikeredtek. Bár lehet ezek teljesen természetesek, csak ő nem számított éppen ilyenekre. A nagy tiltakozásai – melyek leginkább a fejében fogalmazódnak csak meg – ellenére ha tényleg annyira zavarná az elf, akkor valószínűleg csak odébb állt volna mostanra. Nem feltételezheti, hogy mindenki úgy működjön, olyan legyen, ahogyan azt ő elképzeli. Továbbra is toleránsnak kell maradnia, szerencsére nem éppen az a fajta aki csak a józan paraszti eszet ismeri és nem tud máshogyan megnyilvánulni. Az ilyenek általában azt se képesek megérteni, ha az ő logikus tanácsaik fabatkát sem érnek egy adott személynek, aki egyszerűen nem úgy gondolkodik. A lány látszólag sokkal normálisabbá vált és így még akár azt is megkockáztatná, hogy kellemes beszélgetőpartnert lelhet benne. De ez majd elválik. Tenyereit összefogva a feje alá helyezi, hogy kényelmesebb legyen a fekvés.*
- Nem hiszem, hogy rossz szokás lenne. Gondolom vannak olyanok akiknek kimondottan jólesik nem?
*Amikor belépett ma edzeni a barakkba aligha jutott eszébe, hogy hasonló őszinte gondolatok hagyják majd el az ajkát.*
- Nem piszkálásnak szántam, inkább egy kicsit buzdítani akartalak, hogy ne add fel ilyen könnyen. Persze nekem is világos…más ezekkel a fegyverekkel gyakorolni. Feltételezem…
*Elhallgat, ahogy az elf mellé hasal a fűben. Szegény lány lehet nem is tud róla, hogy a helyes pofin túl ez a természetes közvetlensége milyen ellenállhatatlanul vonzóvá teszi. Vett egy pillantást rá, de tekintetét hamarosan újra inkább az égnek szegezi. Közben egy nagyon enyhe égő érzést vél felfedezni az arca tájékán. Reméli ez nem az amire gondol. Jobban jár ha inkább gyorsan visszazökken a gondolatmenetébe.*
- Feltételezem neked több lehetőséged van természetes körülmények között használni a rendes íjadat.
*Igazából már azt sem tudja mit is akart eredetileg kihozni az egészből, bár kétséget kizáróan valami hasonlót. Dawn kedvesen további tanulmányozásra ajánlja fel a füleit, de ezzel inkább nem él, nem akar egy kisfiú képében tetszelegni, így aztán nem is reagál rá.*
- Nem, nem zavarsz, mindaddig amíg nem kezdesz el újra kidobóst játszani.
*Az arca ismét kellemesen érzéketlenné válik. A mondat végén szúrósan néz rá az elfre, de aztán elmosolyodik, mielőtt még az túl komolyan venné a rosszalló pillantást. Ezután ismét az ég. Ilyen közelségből nehezére esik a szemkontaktust néhány másodpercnél tovább fenntartania. Mondjuk ez alighanem nagyban függ attól is, hogy ki fekszik mellé.*
- Nem hiszem, hogy rossz szokás lenne. Gondolom vannak olyanok akiknek kimondottan jólesik nem?
*Amikor belépett ma edzeni a barakkba aligha jutott eszébe, hogy hasonló őszinte gondolatok hagyják majd el az ajkát.*
- Nem piszkálásnak szántam, inkább egy kicsit buzdítani akartalak, hogy ne add fel ilyen könnyen. Persze nekem is világos…más ezekkel a fegyverekkel gyakorolni. Feltételezem…
*Elhallgat, ahogy az elf mellé hasal a fűben. Szegény lány lehet nem is tud róla, hogy a helyes pofin túl ez a természetes közvetlensége milyen ellenállhatatlanul vonzóvá teszi. Vett egy pillantást rá, de tekintetét hamarosan újra inkább az égnek szegezi. Közben egy nagyon enyhe égő érzést vél felfedezni az arca tájékán. Reméli ez nem az amire gondol. Jobban jár ha inkább gyorsan visszazökken a gondolatmenetébe.*
- Feltételezem neked több lehetőséged van természetes körülmények között használni a rendes íjadat.
*Igazából már azt sem tudja mit is akart eredetileg kihozni az egészből, bár kétséget kizáróan valami hasonlót. Dawn kedvesen további tanulmányozásra ajánlja fel a füleit, de ezzel inkább nem él, nem akar egy kisfiú képében tetszelegni, így aztán nem is reagál rá.*
- Nem, nem zavarsz, mindaddig amíg nem kezdesz el újra kidobóst játszani.
*Az arca ismét kellemesen érzéketlenné válik. A mondat végén szúrósan néz rá az elfre, de aztán elmosolyodik, mielőtt még az túl komolyan venné a rosszalló pillantást. Ezután ismét az ég. Ilyen közelségből nehezére esik a szemkontaktust néhány másodpercnél tovább fenntartania. Mondjuk ez alighanem nagyban függ attól is, hogy ki fekszik mellé.*
612. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2013-09-19 13:24:26
Üzenet elküldve: 2013-09-19 13:24:26
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Szelíd
*Sosem volt könnyű vele bírni, hát még kibírni és elviselni. Pedig most még egészen visszafogott magához képest, tud ő ennél idegesítőbb is lenni, főleg akkor, ha zavarban van. Elég csak visszagondolnia, hogy mennyire nehezen ment a bemutatkozás Beris felé vagy hogy mennyire sután is viselkedett, amikor véletlenül betört a druida házába. Nem Ravock az első, akinek komoly önuralomra van szüksége, hogy ne rohanjon világgá.
Nem szereti, ha csak úgy megérintik. Újabban túl sokan vannak így vele, pedig a fizikai érintkezés jó, hiszen így biztosíthatjuk legjobban a másikat jószándékunkról.*
-Akkor bocsánat, azt hiszem, ez rossz szokásom.
*Lesüti a tekintetét, kiszabadult kezével pedig sután igazít egy aranyló tincset a füle mögé, még jobban kiemelve ezzel a hegyes, hosszúkás érzékszervet. Az emberek szemében tényleg nem hétköznapi, de valójában itt a városban egészen megszokott látvány, hiszen sok elf adta fel az erdei életet a város kényelméért.*
-Nem vártam, hogy mindent elnézz, de ismerd el, faragatlanság volt azt feltételezni, hogy feladtam. Igenis remekül bánok az íjjal, csak... A sajátommal, nem pedig ezzel.
*Sikerrel leküzdi az ingerenciát, hogy megbökdösse a férfit, inkább csak mellé hasal a fűben, könyökölve, állát a tenyereibe támasztva, lábait pedig szórakozottan lóbálva a levegőben.*
-Ha érdekel, nyugodtan megnézheted őket közelebbről is. Találkoztam már olyan kisgyerekkel, aki nem akarta elhinni, hogy igazi, mert ő még csak embereket látott, nagyon tündéri volt. Ezt leszámítva csak felfogásban és korban különbözünk tőletek, ha jól tudom.
*Mosolyog kedvesen. Az emberek borzasztóan gyorsan öregszenek, ezt már megfigyelte, mert míg rajta tíz év egyáltalán nem hagy nyomot, egy ember ráncosodik, megőszül...*
-Zavarlak?
*Egyik kezét leengedi maga elé, a másikba pedig oldalra döntve támasztja meg az arcát, ahogy kérdőn néz a lovagpalántára. Ma valahogy mindenhol idegesítő tényezőként kezelik, és Ravock sem tűnik a legnyugodtabbnak, így inkább rákérdez. itt a nagy lehetőség, hogy el legyen küldve, bár bizonyára elszontyolodna, hogy nem kívánatos a társasága, nem lepődne meg annyira. Talán jobb lenne, ha végre elfelejtené az embereket... Vagy csak a férfiakat, mindegyik különösen, szinte már ellenségesen viselkedik. Talán csúnyának találják?*
Nem szereti, ha csak úgy megérintik. Újabban túl sokan vannak így vele, pedig a fizikai érintkezés jó, hiszen így biztosíthatjuk legjobban a másikat jószándékunkról.*
-Akkor bocsánat, azt hiszem, ez rossz szokásom.
*Lesüti a tekintetét, kiszabadult kezével pedig sután igazít egy aranyló tincset a füle mögé, még jobban kiemelve ezzel a hegyes, hosszúkás érzékszervet. Az emberek szemében tényleg nem hétköznapi, de valójában itt a városban egészen megszokott látvány, hiszen sok elf adta fel az erdei életet a város kényelméért.*
-Nem vártam, hogy mindent elnézz, de ismerd el, faragatlanság volt azt feltételezni, hogy feladtam. Igenis remekül bánok az íjjal, csak... A sajátommal, nem pedig ezzel.
*Sikerrel leküzdi az ingerenciát, hogy megbökdösse a férfit, inkább csak mellé hasal a fűben, könyökölve, állát a tenyereibe támasztva, lábait pedig szórakozottan lóbálva a levegőben.*
-Ha érdekel, nyugodtan megnézheted őket közelebbről is. Találkoztam már olyan kisgyerekkel, aki nem akarta elhinni, hogy igazi, mert ő még csak embereket látott, nagyon tündéri volt. Ezt leszámítva csak felfogásban és korban különbözünk tőletek, ha jól tudom.
*Mosolyog kedvesen. Az emberek borzasztóan gyorsan öregszenek, ezt már megfigyelte, mert míg rajta tíz év egyáltalán nem hagy nyomot, egy ember ráncosodik, megőszül...*
-Zavarlak?
*Egyik kezét leengedi maga elé, a másikba pedig oldalra döntve támasztja meg az arcát, ahogy kérdőn néz a lovagpalántára. Ma valahogy mindenhol idegesítő tényezőként kezelik, és Ravock sem tűnik a legnyugodtabbnak, így inkább rákérdez. itt a nagy lehetőség, hogy el legyen küldve, bár bizonyára elszontyolodna, hogy nem kívánatos a társasága, nem lepődne meg annyira. Talán jobb lenne, ha végre elfelejtené az embereket... Vagy csak a férfiakat, mindegyik különösen, szinte már ellenségesen viselkedik. Talán csúnyának találják?*
611. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2013-09-19 13:01:37
Üzenet elküldve: 2013-09-19 13:01:37
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Szelíd
*Úgy tűnik ahhoz, hogy valaki kényelmesen társalogjon Dawn-al külön taktika kiötlése szükséges. Igazából semmi bonyolult, vagy végrehajthatatlan eleme nincs, egyszerűen csak vannak bizonyos megnyilvánulásai a lánynak, amiket nyugodt könnyedséggel kell eleresztenie az embernek a füle mellett. Mintha azokat sohasem mondták volna ki. A hiba ott leledzik a haditervben, hogy az elf nem ódzkodik a fizikai kontaktustól, tehát ha ignorálják, feltehetőleg más módszerhez folyamodik a szavakon túl, amivel magára vonhatja a figyelmet. Olyannak tűnik sajnos, aki előbb vagy utóbb eléri ezt. Mindenesetre a terv egy próbát talán megér, és követve azt a lovag nem is reagál az első neki szegezett kérdésre. Alapvetően nem akarta, hogy a lány meghallja, de azok az átkozott hegyes fülek… Sikerül megakadályoznia a homlokon pöccintést, de a csodálkozását hamar megszakítják. „Miért fogtad meg a kezem?” – a kérdés annyira értelmesnek és jogosnak érzi, hogy abba is hagyja a hosszúkás fülek elemzését. Egyébként nem is nagyon számított ilyesmire.*
- Azért…
*Mielőtt még folytatná el is engedi a lány kezét, így valószínűleg az sem fog végrehajtani semmilyen menekülési manővert, hiszen nem szükséges.*
- Mert nem szeretem ha csak így megérintenek.
*Ez így borzasztóan kevés lesz és a lány semmit sem fog érteni. Erre már a mondat közben rájött és annak végeztével egy sóhaj kíséretében dől hátra – most már úgyis teljesen mindegy a hajának -, hogy tovább magyarázzon. Térdeit behajlítja, nem fogja a talpait Dawn ölébe rakni masszírozásra.*
- Na persze ahhoz, hogy megakadályozzam, hogy hozzám érj, ahhoz nekem kellett hozzád érnem. Tehát ez most gondolom ellentmondásosan hangzik, de így akartam elérni, hogy rájöjj, hogy csak azért mert nem vágtam vissza durván arra, hogy nekem hajítottad a faíjad, az még nem jelenti azt, hogy most aztán már mindent szabad, mert úgyis mindent elnézek.
*Bölcs beszéde közben az eget bámulja, majd amint befejezte, fejét enyhén megemelve néz el a térdei között az elfre – már ha az nem hagyta itt.*
- Érted?
*Ismét lehajtva kobakját folytatja.*
- És tényleg nem most látok először elfet, bár ilyen közelségből talán mondhatjuk, hogy igen. Furcsák a füleid, de ne izgulj már túltettem magam rajtuk.
*Az hogy hogyan kell és nem kell ismerkedni az ellenkező nemmel az megint egy olyan megjegyzés amit diplomatikusan elenged a füle mellett.*
~ Mit csinálok? ~
*Teszi fel magának a kérdést, mert józan ésszel fel kellett volna állnia és távoznia, ehelyett most itt cseverészik a lánnyal.*
- Azért…
*Mielőtt még folytatná el is engedi a lány kezét, így valószínűleg az sem fog végrehajtani semmilyen menekülési manővert, hiszen nem szükséges.*
- Mert nem szeretem ha csak így megérintenek.
*Ez így borzasztóan kevés lesz és a lány semmit sem fog érteni. Erre már a mondat közben rájött és annak végeztével egy sóhaj kíséretében dől hátra – most már úgyis teljesen mindegy a hajának -, hogy tovább magyarázzon. Térdeit behajlítja, nem fogja a talpait Dawn ölébe rakni masszírozásra.*
- Na persze ahhoz, hogy megakadályozzam, hogy hozzám érj, ahhoz nekem kellett hozzád érnem. Tehát ez most gondolom ellentmondásosan hangzik, de így akartam elérni, hogy rájöjj, hogy csak azért mert nem vágtam vissza durván arra, hogy nekem hajítottad a faíjad, az még nem jelenti azt, hogy most aztán már mindent szabad, mert úgyis mindent elnézek.
*Bölcs beszéde közben az eget bámulja, majd amint befejezte, fejét enyhén megemelve néz el a térdei között az elfre – már ha az nem hagyta itt.*
- Érted?
*Ismét lehajtva kobakját folytatja.*
- És tényleg nem most látok először elfet, bár ilyen közelségből talán mondhatjuk, hogy igen. Furcsák a füleid, de ne izgulj már túltettem magam rajtuk.
*Az hogy hogyan kell és nem kell ismerkedni az ellenkező nemmel az megint egy olyan megjegyzés amit diplomatikusan elenged a füle mellett.*
~ Mit csinálok? ~
*Teszi fel magának a kérdést, mert józan ésszel fel kellett volna állnia és távoznia, ehelyett most itt cseverészik a lánnyal.*
610. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2013-09-19 09:28:36
Üzenet elküldve: 2013-09-19 09:28:36
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Szelíd
*Kedve lenne megbökdösni kicsit a lovagot, hogy amaz jól érzi-e magát. Láthatóan egészen sokkolta a tény, hogy nem egy libával társalog, hanem egy elffel.*
-Ravock? Ez a neved vagy a képzeletbeli barátod?
*Kíváncsiskodik, miközben közelebb és közelebb araszolgat, érdeklődve figyelve a férfit. Minél több időt tölt a közelében, annál jobban meg van róla győződve, hogy vicces figura lehet, akit talán érdemes lenne jobban is megismerni.
A homlokpöckölés sem jön össze, vékony csuklója erős ujjak csapdájába esik, ami ugyan nem fájó, inkább csak furcsa. Idegenek nem szokták csak így megérinteni... Még elhúzni is elfelejti a karját, csak meglepve pislog hol a kezükre, hol a férfi arcára.*
-Miért fogtad meg a kezem?
*Talán naivnak tűnik a kérdés, de túl egyenes ő ahhoz, hogy egy ilyen, számára értelmetlennek tűnő dolgot csak úgy hagyjon elsikkadni. Inkább nézzék butácskának, de ő tudni akarja, azt pedig elég, hogy ő tudja, hogy elméje élesebb, mint sokan feltételeznék róla.
Próbálja kitalálni, hogy a lovag vagy inkább lovagpalánta hova révedezik el annyira. Az arcára? Nem, kicsivel arrébb... El mellette? Nem, annál valamivel közelebbi. Lehetséges, hogy a füle lenne a szemek kereszttüzében?*
-Szerintem pedig most látsz először.
*Vigyorodik el diadalittasan, majd megpróbálja kihasználni a lovag pillanatnyi gondolatokba és ámulatba veszését, hogy másik kezét a mellkasának támasztva kicsit meglökje, épp csak annyira, hogy csuklója kiszabaduljon. Kényes helyzet, de nem várhat örökké arra, hogy majd mások megoldják az ilyeneket, neki is tenni kell érte, különben sosem tanulja meg, miként húzza ki magát a csávából. Igaz, álmában meglepően ügyes volt, de mint utólag kiderült, az sajnos nem a valóság.
A művelet két kimenetellel zárulhat. Az első, ha nem sikerül, ilyenkor csakis az ember férfin múlik, hogy mi fog történni. A második, nyilván a kedvezőbb az, ha sikerül a szabadulás, abban az esetben halk kacajjal szökken hátrébb, lehetőleg kartávolságon kívülre. Bármi történjen is, az elhangzó mondat ugyanaz, csak épp más hangsúllyal.*
-Nem így kell ám ismerkedni a lányokkal, hanem szép szavakkal.
*Még a fejingatás is biztosan meglesz, helyzettől függetlenül, amivel mondandóját kíséri. Ezeket a mai férfiakat semmire nem tanítják meg, csak az erőszakra?*
-Ravock? Ez a neved vagy a képzeletbeli barátod?
*Kíváncsiskodik, miközben közelebb és közelebb araszolgat, érdeklődve figyelve a férfit. Minél több időt tölt a közelében, annál jobban meg van róla győződve, hogy vicces figura lehet, akit talán érdemes lenne jobban is megismerni.
A homlokpöckölés sem jön össze, vékony csuklója erős ujjak csapdájába esik, ami ugyan nem fájó, inkább csak furcsa. Idegenek nem szokták csak így megérinteni... Még elhúzni is elfelejti a karját, csak meglepve pislog hol a kezükre, hol a férfi arcára.*
-Miért fogtad meg a kezem?
*Talán naivnak tűnik a kérdés, de túl egyenes ő ahhoz, hogy egy ilyen, számára értelmetlennek tűnő dolgot csak úgy hagyjon elsikkadni. Inkább nézzék butácskának, de ő tudni akarja, azt pedig elég, hogy ő tudja, hogy elméje élesebb, mint sokan feltételeznék róla.
Próbálja kitalálni, hogy a lovag vagy inkább lovagpalánta hova révedezik el annyira. Az arcára? Nem, kicsivel arrébb... El mellette? Nem, annál valamivel közelebbi. Lehetséges, hogy a füle lenne a szemek kereszttüzében?*
-Szerintem pedig most látsz először.
*Vigyorodik el diadalittasan, majd megpróbálja kihasználni a lovag pillanatnyi gondolatokba és ámulatba veszését, hogy másik kezét a mellkasának támasztva kicsit meglökje, épp csak annyira, hogy csuklója kiszabaduljon. Kényes helyzet, de nem várhat örökké arra, hogy majd mások megoldják az ilyeneket, neki is tenni kell érte, különben sosem tanulja meg, miként húzza ki magát a csávából. Igaz, álmában meglepően ügyes volt, de mint utólag kiderült, az sajnos nem a valóság.
A művelet két kimenetellel zárulhat. Az első, ha nem sikerül, ilyenkor csakis az ember férfin múlik, hogy mi fog történni. A második, nyilván a kedvezőbb az, ha sikerül a szabadulás, abban az esetben halk kacajjal szökken hátrébb, lehetőleg kartávolságon kívülre. Bármi történjen is, az elhangzó mondat ugyanaz, csak épp más hangsúllyal.*
-Nem így kell ám ismerkedni a lányokkal, hanem szép szavakkal.
*Még a fejingatás is biztosan meglesz, helyzettől függetlenül, amivel mondandóját kíséri. Ezeket a mai férfiakat semmire nem tanítják meg, csak az erőszakra?*
609. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2013-09-18 20:10:45
Üzenet elküldve: 2013-09-18 20:10:45
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Szelíd
*Szemei egészen elkerekednek az elf válaszának hallatán. Először rá pislog nagyokat, majd maga elé mered és úgy motyogja.*
- Nem liba… ő egy elf, Ravock, hogy nem vehetted ezt észre.
*Szerencsére az edzés kellemesen felfrissítette szellemileg ezért közel sem éri a lány egész jelensége annyira drasztikusan mint egyébként tenné. Azt meg kell hagyni, hogy igazi egyéniségekkel futhat össze az ember ebben a városban. A döbbenet halványulásával ismét mosoly jelenik meg arcán. Felül és arca felét a bal kezébe temeti. Jobb szemét az elfre emeli, amikor az már egészen elé mászott. A homloka felé irányuló brutális támadást nem hagyja annyiban, képe részét takaró tenyerével elkapja a lány csuklóját mielőtt még az itt megpöccinthetné. Nem szorítja meg, csak ezzel gyengéden jelzi, hogy az előbbit ugyan elnézte, de azért nem akarja a végtelenségig tolerálni csak azért mert ő ilyen. A visszaszólással még igazán kvittek sem lettek, mert láthatóan a lánynak fogalma sincs arról, hogy éppen őt akarta piszkálni vele. A kérdést feltehetőleg így is úgy is neki szegezik.*
- Nem, nem most látok először elfet…
*Válaszol reménytelenséggel a hangjában. Egy újabb lehetetlen nőszemély. Miért kell neki mindig az ilyeneket kifognia? Már éppen elakarná engedni Dawn kezét – csak a kijelentés erejéig tervezte azt tartani -, amikor tekintete akaratlanul is a lány fülére vándorol – nem, nem oda, ahová minden más férfié menne. Nem a föld alatt élt eddig, hogy ne lásson hozzá hasonló teremtményt, de eddig leginkább csak messziről találkozott velük és ha emlékezete nem csal, konkrétan egyet sem ismert meg közelebbről. Azok a hallószervek… zavartan fordítja tekintetét vissza a lányra, majd feleszmél, hogy még mindig tartja a csuklóját. Gyorsan el is engedi, már ha az elf nem szólt érte korábban, az valószínűleg könnyedén kibillentené a csodálkozásból. Ezek után vajon mennyire marad hihető, hogy nem most lát először elfet?*
- Nem liba… ő egy elf, Ravock, hogy nem vehetted ezt észre.
*Szerencsére az edzés kellemesen felfrissítette szellemileg ezért közel sem éri a lány egész jelensége annyira drasztikusan mint egyébként tenné. Azt meg kell hagyni, hogy igazi egyéniségekkel futhat össze az ember ebben a városban. A döbbenet halványulásával ismét mosoly jelenik meg arcán. Felül és arca felét a bal kezébe temeti. Jobb szemét az elfre emeli, amikor az már egészen elé mászott. A homloka felé irányuló brutális támadást nem hagyja annyiban, képe részét takaró tenyerével elkapja a lány csuklóját mielőtt még az itt megpöccinthetné. Nem szorítja meg, csak ezzel gyengéden jelzi, hogy az előbbit ugyan elnézte, de azért nem akarja a végtelenségig tolerálni csak azért mert ő ilyen. A visszaszólással még igazán kvittek sem lettek, mert láthatóan a lánynak fogalma sincs arról, hogy éppen őt akarta piszkálni vele. A kérdést feltehetőleg így is úgy is neki szegezik.*
- Nem, nem most látok először elfet…
*Válaszol reménytelenséggel a hangjában. Egy újabb lehetetlen nőszemély. Miért kell neki mindig az ilyeneket kifognia? Már éppen elakarná engedni Dawn kezét – csak a kijelentés erejéig tervezte azt tartani -, amikor tekintete akaratlanul is a lány fülére vándorol – nem, nem oda, ahová minden más férfié menne. Nem a föld alatt élt eddig, hogy ne lásson hozzá hasonló teremtményt, de eddig leginkább csak messziről találkozott velük és ha emlékezete nem csal, konkrétan egyet sem ismert meg közelebbről. Azok a hallószervek… zavartan fordítja tekintetét vissza a lányra, majd feleszmél, hogy még mindig tartja a csuklóját. Gyorsan el is engedi, már ha az elf nem szólt érte korábban, az valószínűleg könnyedén kibillentené a csodálkozásból. Ezek után vajon mennyire marad hihető, hogy nem most lát először elfet?*
608. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2013-09-18 14:20:38
Üzenet elküldve: 2013-09-18 14:20:38
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Szelíd
*Hiába a bólogatás, a helyeslés legapróbb jele is, mégsem hagyhatja csak úgy annyiban a dolgot, ez a kifakadás már nagyon érett. Nem kell félni, a mérge nem lesz hosszú életű, épp csak most hisztizik kicsit, hogy kiadja magából a felgyülemlett dühöt, utána pedig újra pompázatosan fog mosolyogni mindenki legnagyobb örömére. vagy épp idegességére, ezt már egyéne válogatja, hogy egy szívderítő mosoly miféle érzelmeket is vált ki.
A hajítás, bár nem ér célt, mégis sikeres, legalább abban, hogy a lovagféle haja piszkos lett, Dawn pedig kiadhatta magából így mérgének további részét. Dühe szépen lassan el is párologna, ha... Mindig van egy ha, ami nem hagyja, hogy a dolgok az eredeti medrükben folyjanak tovább. Ez esetben a ha nem más, mint Ravock kifakadása, amire a szöszi elf lány egészen megmerevedik, tekintetét pedig a lovagra szegezi. Már várható, miként gyülekeznek a viharfelhők, ahogy mély levegőt vesz, szinte érezni a levegőben vibráló feszültséget, ahogy hamarosan ki fogja kérni magának a sértést.*
-Te buta vagy. Nem liba vagyok, hanem elf. Téged semmire nem tanítottak meg?
*Fejét kicsit oldalra biccenti, ahogy értetlen tekintettel figyeli a férfit. Furcsa egy ember, tényleg nem tud különbséget tenni? Pedig még csak nem is hasonlít egy libára, legalábbis amikor legutóbb tükörbe nézett, akkor nem látta, hogy fehér tollak lennének rajta. Önkéntelen mozdulattal pillant hátra a válla fölött, szinte csak ellenőrizve a hátát, hogy lássa, tényleg nem nőttek még szárnyai. Érthetetlen...
Amint megbizonyosodik róla, hogy tényleg nincs még fehér tollakkal borított szárnya, visszafordul a lovag felé, pár mozdulattal közelebb is csusszan, egészen addig, amíg előtte nem ül, így kényelmesen homlokon pöccintheti.*
-Most először látsz elfet?
*Kérdezi elnéző mosollyal. Láthatóan nem vette magára a sértést, igazából nem is érti, mert még nem vágtak ilyet a fejéhez, és ennek hála a mondat második része, miszerint nem tudna bánni az íjjal, el is siklik hegyeskés füle mellett. Mintha most jóval érdeklődőbb és barátságosabb lenne, tekintete sem csillog olyan ellenségesen, inkább csak kíváncsian. Ő megszokta, hogy egy vegyes városban nő fel, ahol minden faj képviselteti magát, így mindig érdekes, ha olyasvalakivel találkozik, aki olyan helyről származik, aminek a lakossága teljesen homogén.*
A hajítás, bár nem ér célt, mégis sikeres, legalább abban, hogy a lovagféle haja piszkos lett, Dawn pedig kiadhatta magából így mérgének további részét. Dühe szépen lassan el is párologna, ha... Mindig van egy ha, ami nem hagyja, hogy a dolgok az eredeti medrükben folyjanak tovább. Ez esetben a ha nem más, mint Ravock kifakadása, amire a szöszi elf lány egészen megmerevedik, tekintetét pedig a lovagra szegezi. Már várható, miként gyülekeznek a viharfelhők, ahogy mély levegőt vesz, szinte érezni a levegőben vibráló feszültséget, ahogy hamarosan ki fogja kérni magának a sértést.*
-Te buta vagy. Nem liba vagyok, hanem elf. Téged semmire nem tanítottak meg?
*Fejét kicsit oldalra biccenti, ahogy értetlen tekintettel figyeli a férfit. Furcsa egy ember, tényleg nem tud különbséget tenni? Pedig még csak nem is hasonlít egy libára, legalábbis amikor legutóbb tükörbe nézett, akkor nem látta, hogy fehér tollak lennének rajta. Önkéntelen mozdulattal pillant hátra a válla fölött, szinte csak ellenőrizve a hátát, hogy lássa, tényleg nem nőttek még szárnyai. Érthetetlen...
Amint megbizonyosodik róla, hogy tényleg nincs még fehér tollakkal borított szárnya, visszafordul a lovag felé, pár mozdulattal közelebb is csusszan, egészen addig, amíg előtte nem ül, így kényelmesen homlokon pöccintheti.*
-Most először látsz elfet?
*Kérdezi elnéző mosollyal. Láthatóan nem vette magára a sértést, igazából nem is érti, mert még nem vágtak ilyet a fejéhez, és ennek hála a mondat második része, miszerint nem tudna bánni az íjjal, el is siklik hegyeskés füle mellett. Mintha most jóval érdeklődőbb és barátságosabb lenne, tekintete sem csillog olyan ellenségesen, inkább csak kíváncsian. Ő megszokta, hogy egy vegyes városban nő fel, ahol minden faj képviselteti magát, így mindig érdekes, ha olyasvalakivel találkozik, aki olyan helyről származik, aminek a lakossága teljesen homogén.*
607. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2013-09-18 12:41:00
Üzenet elküldve: 2013-09-18 12:41:00
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Szelíd
*Nem feltétlenül várt reakciót a megjegyzésére, de hamar rákell eszmélnie, hogy egy egész ajándékcsomag fog járni érte.*
~ Mi a francért kellett nekem megszólalnom… ~
*A lány hosszas – a lovagnak legalábbis annak tűnő – magyarázkodása közben akaratlanul is bólint egyet. Talán tudat alatt reméli, hogy erre befejezi a másik, de miért is tenné.*
- Persze, hogy nem szoktad feladni ért…
*Vágna már közbe, hogy lecsillapítsa a lányt, de ennek lőttek. A hajító mozdulatra felfigyel a szeme sarkából és oda is kapja a fejét. Reflexszerűen emeli védekezésre a kezeit és dől hátra teljesen – és lesz tiszta kosz immár a haja is -, hogy lehetőleg ne a kobakjáról pattanjon tovább a fafegyver.*
- Te liba… most nehogy már engem okolj azért mert képtelen vagy bánni az íjjal!
*Ismételten igazán előkelően és szakszavakat használva fejezi ki az érzéseit. A viselkedésből egyébként is leszűri, hogy nem a legnagyobb nemesek sarja az elf, na meg ha hozzávágnak valamit, akkor a formaiságok hamar mennek a levesbe. Kidobóst játszani a lánnyal nem fog – meglehet annak legnagyobb bánatára -, már csak azért sem mert akkor máris veszített. A visszavágás közben mosolyra húzódik a szája, sőt a végére egy apróbb kacajt is elenged, ezzel jelezve, hogy nem gondolja ám ő véresen komolyan, de csak nekidobott egy gyakorlóeszközt a másik. Természetesen tisztában van vele, hogy a gyenge lövésnek már talált az elf bűnbakot, de úgy látszik Ravock is kezd azzá válni. Remélhetőleg az éles nyelvre válaszul Dawn nem fog keresni még valamit amit elhajíthat és főleg nem akar majd birkózásba kezdeni jobb híján. Legalábbis így hirtelen hasonló rossz válaszreakciók futnak át a lovag agyában. Meggyőződése, hogy az eddig Artheniorban eltöltött napjai tökéletesen megfelelnének egy komikus mű alappilléreinek. Egyébként olybá tűnik az itteni bolondokházához – ami úgy az egész város területét tartalmazhatja - rögvest csatlakoznia kell ha nem akar kilógni a sorból.*
~ Mi a francért kellett nekem megszólalnom… ~
*A lány hosszas – a lovagnak legalábbis annak tűnő – magyarázkodása közben akaratlanul is bólint egyet. Talán tudat alatt reméli, hogy erre befejezi a másik, de miért is tenné.*
- Persze, hogy nem szoktad feladni ért…
*Vágna már közbe, hogy lecsillapítsa a lányt, de ennek lőttek. A hajító mozdulatra felfigyel a szeme sarkából és oda is kapja a fejét. Reflexszerűen emeli védekezésre a kezeit és dől hátra teljesen – és lesz tiszta kosz immár a haja is -, hogy lehetőleg ne a kobakjáról pattanjon tovább a fafegyver.*
- Te liba… most nehogy már engem okolj azért mert képtelen vagy bánni az íjjal!
*Ismételten igazán előkelően és szakszavakat használva fejezi ki az érzéseit. A viselkedésből egyébként is leszűri, hogy nem a legnagyobb nemesek sarja az elf, na meg ha hozzávágnak valamit, akkor a formaiságok hamar mennek a levesbe. Kidobóst játszani a lánnyal nem fog – meglehet annak legnagyobb bánatára -, már csak azért sem mert akkor máris veszített. A visszavágás közben mosolyra húzódik a szája, sőt a végére egy apróbb kacajt is elenged, ezzel jelezve, hogy nem gondolja ám ő véresen komolyan, de csak nekidobott egy gyakorlóeszközt a másik. Természetesen tisztában van vele, hogy a gyenge lövésnek már talált az elf bűnbakot, de úgy látszik Ravock is kezd azzá válni. Remélhetőleg az éles nyelvre válaszul Dawn nem fog keresni még valamit amit elhajíthat és főleg nem akar majd birkózásba kezdeni jobb híján. Legalábbis így hirtelen hasonló rossz válaszreakciók futnak át a lovag agyában. Meggyőződése, hogy az eddig Artheniorban eltöltött napjai tökéletesen megfelelnének egy komikus mű alappilléreinek. Egyébként olybá tűnik az itteni bolondokházához – ami úgy az egész város területét tartalmazhatja - rögvest csatlakoznia kell ha nem akar kilógni a sorból.*
606. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2013-09-17 20:28:48
Üzenet elküldve: 2013-09-17 20:28:48
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Szelíd
*A duzzogással is úgy van, mint minden más érzelemmel: csak akkor van értelme, ha az elf lánya teljes odaadással műveli. Épp ezért ő is most nagyon haragszik a használhatatlan íjra, kicsit talán a morc idegenre is, ezért duzzog nagyon lelkesen a fal tövében. Magában számtalanszor elismétli, hogy ez az íj, amit kapott, mennyire ócska és használhatatlan, hogy hihetetlen, hogy az elf lányának a kezébe ilyet képesek adni és így tovább, jó hosszasan, amíg valaki félbe nem szakítja a gondolatait.
Kicsit értetlenül kapja fel a fejét, tekintete máris a hang gazdáját keresi, aki nem más, mint a pihenő lovagféle, akinek a közelében helyet foglalt. A kérdésre valahogy csak még jobban elfutja a méreg, olyannyira, hogy bele is pirul, még pofiját is felfújja, amitől úgy néz ki, mint valami dühös hörcsög. Megrémülni nem igazán lehet tőle, ellenben egészen vicces, már-már aranyos látványt nyújt így, igazi kis pukkancsként.*
-Ezzel az íjjal igen! Túl pici és túl könnyű, én nem ilyenhez vagyok szokva, ezzel nem tudok rendesen gyakorolni! Valahányszor megfeszítem az ideget, szinte hallani, hogy recseg a fa, mintha minden perben el akarna törni. Barbár munka, azzal pedig képtelenség pontosnak lenni!
*Olyan vádlón mered beszéd közben az íjra, hogy ha abban lenne egy picike tisztesség, máris zsugorodni kezdene a gyilkos pillantás perzselésétől. Tényleg nem érhet az elf íjak nyomába sem, de hát mit is várhatna egy főként emberek lakta városban...*
-Nem feladtam, nem szoktam feladni, érted?
*Továbbra is mérgesen, de ettől még nem túl erőteljesen a férfihoz vágja az íjat, csak úgy puszta kedvességből, majd karjait keresztbe fonja mellkasa előtt, állkapcsát megfeszítve mered maga elé. Még ez a lovag is gúnyolódik rajta, na szép... bezzeg ha itt lenne kedvenc kis mókusa, akkor a férfinak máris nem lenne olyan nagy szája, mert Dawn bizony kérlelhetetlenül ráuszítaná, hogy harapja meg az orrát. Akkor aztán kétszer is meggondolná, hogy gúnyolódjon-e egy Wagatával.*
-Különben meg te sem pattogsz olyan nagyon éppen, ha jól látom.
*Szól vissza morcosan, de érezhetően kevesebb támadó éllel. Ha vannak is mérges fellángolásai, azok sosem tartanak sokáig, a borús felhőket egy könnyebb szélfuvallat is messzire röpíti, utána pedig a barátságos napsugarak ismét teljes pompájukban ragyoghatnak.*
Kicsit értetlenül kapja fel a fejét, tekintete máris a hang gazdáját keresi, aki nem más, mint a pihenő lovagféle, akinek a közelében helyet foglalt. A kérdésre valahogy csak még jobban elfutja a méreg, olyannyira, hogy bele is pirul, még pofiját is felfújja, amitől úgy néz ki, mint valami dühös hörcsög. Megrémülni nem igazán lehet tőle, ellenben egészen vicces, már-már aranyos látványt nyújt így, igazi kis pukkancsként.*
-Ezzel az íjjal igen! Túl pici és túl könnyű, én nem ilyenhez vagyok szokva, ezzel nem tudok rendesen gyakorolni! Valahányszor megfeszítem az ideget, szinte hallani, hogy recseg a fa, mintha minden perben el akarna törni. Barbár munka, azzal pedig képtelenség pontosnak lenni!
*Olyan vádlón mered beszéd közben az íjra, hogy ha abban lenne egy picike tisztesség, máris zsugorodni kezdene a gyilkos pillantás perzselésétől. Tényleg nem érhet az elf íjak nyomába sem, de hát mit is várhatna egy főként emberek lakta városban...*
-Nem feladtam, nem szoktam feladni, érted?
*Továbbra is mérgesen, de ettől még nem túl erőteljesen a férfihoz vágja az íjat, csak úgy puszta kedvességből, majd karjait keresztbe fonja mellkasa előtt, állkapcsát megfeszítve mered maga elé. Még ez a lovag is gúnyolódik rajta, na szép... bezzeg ha itt lenne kedvenc kis mókusa, akkor a férfinak máris nem lenne olyan nagy szája, mert Dawn bizony kérlelhetetlenül ráuszítaná, hogy harapja meg az orrát. Akkor aztán kétszer is meggondolná, hogy gúnyolódjon-e egy Wagatával.*
-Különben meg te sem pattogsz olyan nagyon éppen, ha jól látom.
*Szól vissza morcosan, de érezhetően kevesebb támadó éllel. Ha vannak is mérges fellángolásai, azok sosem tartanak sokáig, a borús felhőket egy könnyebb szélfuvallat is messzire röpíti, utána pedig a barátságos napsugarak ismét teljes pompájukban ragyoghatnak.*
605. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2013-09-17 19:43:44
Üzenet elküldve: 2013-09-17 19:43:44
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
*Izgatottan lépi át a barakk kapuját. Belépéskor egy gyermekforma köszönti, majd felszólítja hogy az összes fegyverzetét adja át. A leány csodálkozva mosolyog rá, majd teszi amit mond.*
-A szabály az szabály. Főleg elmondok mindent mivel a kisasszony talán először van itt. A fegyvereket a saját és mások érdekében cseréljük olyan eszközökre, amik gyakorlás céljából vannak. Tehát ezekre. Bármin gyakorolhat a hölgy. Íjászatot, birkózást, de látom önnél vívókard van. De azt is gyakorolhatja. Én felelek itt mindenért. Ha valami kérdése, problémája van engem kell keresnie. *Folytatja a fiú a sablonszerű szöveget. Ahogy Them elnézi most szerencséjük van, lesz elég helye. Vár egy kicsit, és mikor átveszi a fából készült kardot izgatottan indul el vele. Nekikezd a gyakorlásnak.*
A hozzászólást Emphus Engora (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2013.09.17 19:58:17, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő.
-A szabály az szabály. Főleg elmondok mindent mivel a kisasszony talán először van itt. A fegyvereket a saját és mások érdekében cseréljük olyan eszközökre, amik gyakorlás céljából vannak. Tehát ezekre. Bármin gyakorolhat a hölgy. Íjászatot, birkózást, de látom önnél vívókard van. De azt is gyakorolhatja. Én felelek itt mindenért. Ha valami kérdése, problémája van engem kell keresnie. *Folytatja a fiú a sablonszerű szöveget. Ahogy Them elnézi most szerencséjük van, lesz elég helye. Vár egy kicsit, és mikor átveszi a fából készült kardot izgatottan indul el vele. Nekikezd a gyakorlásnak.*
A hozzászólást Emphus Engora (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2013.09.17 19:58:17, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő.
604. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2013-09-17 14:37:29
Üzenet elküldve: 2013-09-17 14:37:29
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Szelíd
*Rövid ideig néz egy-egy gyakorlatozót, figyelme hamar terelődik tovább. Felőle most cigánykerekezve is harcolhatna valaki az sem hatná meg különösebben. Az ha valaki úgy bánik a fegyverével mint egy művész és minden mozdulatából a kecsesség árad, az meg kimondottan irritálja.*
~ A franc essen belétek, menjetek cirkuszba, ott mutogassátok ezt. ~
*Megköszörüli a torkát, majd hátradől de könyökével azért kitámasztja magát, egészen elnyúlni itt nem fog. A legkevésbé más fajok, főleg a hegyesfülűek harcmodorát képtelen tolerálni. Közöttük még a férfiak is úgy bánnak a karddal mintha asszonyok volnának. Merész vélekedés a részéről főleg, hogy biztosan akad bőven közöttük olyan képviselő aki könnyűszerrel kerekedne fölül rajta. Bár ettől függetlenül a stílusuk rossz pont fog maradni.*
~ Törvénybe kellene iktatni az edzés utáni sziesztát. Hihetetlen, hogy mi alig kaptunk belőle néhányszor. Most bezzeg ha kedvem tartaná órákat feküdhetnék itt. ~
*Tekintete megakad egy elf leányzón. Ha a fajok skálája díszes is – márpedig nagyon is az, az egész városban ráadásul, amihez eddig nem nagyon tudott hozzászokni és valószínűleg soha nem is fog – a nőneműek ritkábban fordulnak meg hasonló helyeken. Némán figyeli a szalmabábú lábában kikötő nyílvesszőt. Senki sem született mesternek, ilyesmiért gúnyt nem fog űzni másból. Na meg ha egy hasonló lövés az ő végtagjára irányulna, akkor az erősen behatárolná a harc további kimenetelét. Azt valamiért sejteni merte, hogy a lány célmezőjében más testrész volt eredetileg. Ahogy aztán csalódottan továbbáll és nem messze tőle hisztizve – Ravock biztosan ezt a szót használná erre – ő is lehuppan, már megbizonyosodik erről.*
- Ennyi volt?
*Ügyel, hogy a puffanó szalmabábuk zaja ne nyelje el a kérdését. Szeme továbbra is a többi edzőt pásztázza, tekintete az egyikről a másikra ugrik, ahogy gyors egymásutánban unja meg őket.*
- Ezt hamar feladtad…
*Noha később érkezett mint a hölgyemény, de látszólag egyáltalán nincs kifáradva, szóval mer következtetni, hogy amit látott az volt a kezdet és a vég is egyben.*
~ A franc essen belétek, menjetek cirkuszba, ott mutogassátok ezt. ~
*Megköszörüli a torkát, majd hátradől de könyökével azért kitámasztja magát, egészen elnyúlni itt nem fog. A legkevésbé más fajok, főleg a hegyesfülűek harcmodorát képtelen tolerálni. Közöttük még a férfiak is úgy bánnak a karddal mintha asszonyok volnának. Merész vélekedés a részéről főleg, hogy biztosan akad bőven közöttük olyan képviselő aki könnyűszerrel kerekedne fölül rajta. Bár ettől függetlenül a stílusuk rossz pont fog maradni.*
~ Törvénybe kellene iktatni az edzés utáni sziesztát. Hihetetlen, hogy mi alig kaptunk belőle néhányszor. Most bezzeg ha kedvem tartaná órákat feküdhetnék itt. ~
*Tekintete megakad egy elf leányzón. Ha a fajok skálája díszes is – márpedig nagyon is az, az egész városban ráadásul, amihez eddig nem nagyon tudott hozzászokni és valószínűleg soha nem is fog – a nőneműek ritkábban fordulnak meg hasonló helyeken. Némán figyeli a szalmabábú lábában kikötő nyílvesszőt. Senki sem született mesternek, ilyesmiért gúnyt nem fog űzni másból. Na meg ha egy hasonló lövés az ő végtagjára irányulna, akkor az erősen behatárolná a harc további kimenetelét. Azt valamiért sejteni merte, hogy a lány célmezőjében más testrész volt eredetileg. Ahogy aztán csalódottan továbbáll és nem messze tőle hisztizve – Ravock biztosan ezt a szót használná erre – ő is lehuppan, már megbizonyosodik erről.*
- Ennyi volt?
*Ügyel, hogy a puffanó szalmabábuk zaja ne nyelje el a kérdését. Szeme továbbra is a többi edzőt pásztázza, tekintete az egyikről a másikra ugrik, ahogy gyors egymásutánban unja meg őket.*
- Ezt hamar feladtad…
*Noha később érkezett mint a hölgyemény, de látszólag egyáltalán nincs kifáradva, szóval mer következtetni, hogy amit látott az volt a kezdet és a vég is egyben.*
603. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2013-09-17 11:22:31
Üzenet elküldve: 2013-09-17 11:22:31
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Szelíd
*Kicsit arcára fagy a mosoly a hűvös fogadtatástól. Mi van ma mindenkivel? Először a bácsika ellenséges viselkedése, most meg az idegen elutasító magatartása. Front lehet vagy valami, hogy senki nem értékeli a barátságos közeledést. Még szerencse, hogy a megölésére irányuló gondolatokról mit sem tud, különben fejvesztve menekülne, de így csak kicsit tanácstalanul toporog, testsúlyát egyik lábáról a másikra helyezve. Erőltesse? Ne erőltesse? Menjen csak szótlanul gyakorolni és ne törődjön semmi mással? Lehet, hogy az lenne a legokosabb húzás jelenleg, mert nem úgy néz ki, hogy az általa figyelt, fancsali alakból akár egy szót is ki tudna húzni.
Néma sóhajjal hagyja magára a különcködőt, képzeletben puffogva ölt rá nyelvet, az elf lányának nem esik jó, ha szívélyes közeledését ilyen hidegen elutasítják. Ahány ház, annyi szokás, szokták mondani, de akkor is! Ha egyedül lenne, még bosszúsan toppantana is, ahogy a kislányok szokták, de mivel rajta kívül többen is gyakorlatoznak, így nem kellene, hogy még rosszabb képet fessen le magáról, épp elég volt, hogy vert hadként arrébb kullogott. Inkább gyakorolnia kellene, úgyis azért tért be ide.
Szembehelyezkedik egy magányosan árválkodó szalmabábuval, a kapott íj húrjára egy nyílvesszőt helyez, majd bemérve a célt, megfeszíti az ideget. Keze egy pillanatra sem remeg meg, ahogy céloz, lövésre készen áll hosszú másodpercekig, míg végül leereszti a fegyvert. Olyan furcsa, hogy nem a megszokott íj van a kezében, kisebb is valamivel, ezért könnyebb is. Kicsit nézegeti a fegyvert, próbálgatja, többször is megfeszíti, míg égül elereszt egy lövést a bábu irányába, de a nyílvessző a kiszemelt fej helyett csak a lábával fogja fel a lövést. A gyakolófegyverek semmit nem érnek... Kedve lenne az egészet a földhöz vágni és ott is hagyni, de inkább csak csalódottan indul meg valami félreeső helyet keresni, ahol magában kesereghet. Ma semmi sem akar összejönni, ez egy kifejezetten szerencsétlen nap. Duzzogva ül le egy pihenő lovagtól nem messze, a fal tövébe. Hátát megtámasztja, térdeit felhúzza, és dühös tekintettel méregeti az íjat. bezzeg ha a sajátjával gyakorlatozhatna itt, akkor még egy borsószemet is képes lenne átlyukasztani... Lehet, hogy le sem kellett volna adni? De hiszen minden fegyvert el szoktak kérni, hogy veszélytelen pótlékokat adjanak. De az íj nem veszélyes megfelelő nyilak nélkül. Homloka a térdén koppan, ahogy lassan ráeszmél, hogy saját túlbuzgóságának köszönheti balsikereit. Talán csak haza kellene mennie.*
Néma sóhajjal hagyja magára a különcködőt, képzeletben puffogva ölt rá nyelvet, az elf lányának nem esik jó, ha szívélyes közeledését ilyen hidegen elutasítják. Ahány ház, annyi szokás, szokták mondani, de akkor is! Ha egyedül lenne, még bosszúsan toppantana is, ahogy a kislányok szokták, de mivel rajta kívül többen is gyakorlatoznak, így nem kellene, hogy még rosszabb képet fessen le magáról, épp elég volt, hogy vert hadként arrébb kullogott. Inkább gyakorolnia kellene, úgyis azért tért be ide.
Szembehelyezkedik egy magányosan árválkodó szalmabábuval, a kapott íj húrjára egy nyílvesszőt helyez, majd bemérve a célt, megfeszíti az ideget. Keze egy pillanatra sem remeg meg, ahogy céloz, lövésre készen áll hosszú másodpercekig, míg végül leereszti a fegyvert. Olyan furcsa, hogy nem a megszokott íj van a kezében, kisebb is valamivel, ezért könnyebb is. Kicsit nézegeti a fegyvert, próbálgatja, többször is megfeszíti, míg égül elereszt egy lövést a bábu irányába, de a nyílvessző a kiszemelt fej helyett csak a lábával fogja fel a lövést. A gyakolófegyverek semmit nem érnek... Kedve lenne az egészet a földhöz vágni és ott is hagyni, de inkább csak csalódottan indul meg valami félreeső helyet keresni, ahol magában kesereghet. Ma semmi sem akar összejönni, ez egy kifejezetten szerencsétlen nap. Duzzogva ül le egy pihenő lovagtól nem messze, a fal tövébe. Hátát megtámasztja, térdeit felhúzza, és dühös tekintettel méregeti az íjat. bezzeg ha a sajátjával gyakorlatozhatna itt, akkor még egy borsószemet is képes lenne átlyukasztani... Lehet, hogy le sem kellett volna adni? De hiszen minden fegyvert el szoktak kérni, hogy veszélytelen pótlékokat adjanak. De az íj nem veszélyes megfelelő nyilak nélkül. Homloka a térdén koppan, ahogy lassan ráeszmél, hogy saját túlbuzgóságának köszönheti balsikereit. Talán csak haza kellene mennie.*
602. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2013-09-17 09:57:59
Üzenet elküldve: 2013-09-17 09:57:59
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
//Kellemetlen dolgok//
*Lendort hideg zuhanyként éri az ork figyelmeztetése. Nyakát behúzva nyel egy nagyot, majd elhaló hangon megköszöni a férfi - egyébként meglehetősen otromba - segítségnyújtását. Az elf fülét-farkát behúzva fordul sarkon és célozza meg egyenesen a barakk bejáratát, igyekezvén még csak szemkontaktusba sem kerülni az őrökkel.* "Jobb lesz minél előbb eltűnni... a fene se gondolta volna, hogy itt tilos a rabszolgatartás." *Gondolja magában miközben a szúrós pillantásokat lövellő fegyvermester visszaszolgáltatja számára a fegyvereit, majd megvetően horkant amint az exrabszolga magához véve holmijait elhagyja a terepet. Az elf meglehetősen tanácstalan: igazából ötlete sincs, hogy most mit tehetne, vagy merre indulhatna. Itt van egyedül egy idegen városban. Egyetlen reménysége esetleg a helyi alvilág felkeresése lenne, de jelenleg se elég ideje, se elég pénze sincs arra hogy ezt megtehesse. Gondterhelten vakarja meg tarkóját amint kilép az utcára, majd megszorítva lándzsája nyelét úgy dönt, - mivel kénytelen - egyedül indul társnőjének megkerítésére. Útját a Kovácsműhely felé veszi, hogy azon áthaladva, majd az erdőn átvágva újra a Holdudvarra jusson.* "Hátha mégis találok ott valamiféle nyomokat..."
*Lendort hideg zuhanyként éri az ork figyelmeztetése. Nyakát behúzva nyel egy nagyot, majd elhaló hangon megköszöni a férfi - egyébként meglehetősen otromba - segítségnyújtását. Az elf fülét-farkát behúzva fordul sarkon és célozza meg egyenesen a barakk bejáratát, igyekezvén még csak szemkontaktusba sem kerülni az őrökkel.* "Jobb lesz minél előbb eltűnni... a fene se gondolta volna, hogy itt tilos a rabszolgatartás." *Gondolja magában miközben a szúrós pillantásokat lövellő fegyvermester visszaszolgáltatja számára a fegyvereit, majd megvetően horkant amint az exrabszolga magához véve holmijait elhagyja a terepet. Az elf meglehetősen tanácstalan: igazából ötlete sincs, hogy most mit tehetne, vagy merre indulhatna. Itt van egyedül egy idegen városban. Egyetlen reménysége esetleg a helyi alvilág felkeresése lenne, de jelenleg se elég ideje, se elég pénze sincs arra hogy ezt megtehesse. Gondterhelten vakarja meg tarkóját amint kilép az utcára, majd megszorítva lándzsája nyelét úgy dönt, - mivel kénytelen - egyedül indul társnőjének megkerítésére. Útját a Kovácsműhely felé veszi, hogy azon áthaladva, majd az erdőn átvágva újra a Holdudvarra jusson.* "Hátha mégis találok ott valamiféle nyomokat..."
601. hozzászólás ezen a helyszínen: Barakk
Üzenet elküldve: 2013-09-16 22:20:46
Üzenet elküldve: 2013-09-16 22:20:46
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Szelíd
*Az első csapásokat némán, csak a bábura koncentrálva viszi be. Minden támadás, fogás után visszamozog mintha az ellenfél ellenrohamát igyekezne valahogyan hárítani. Képzeletébe közben bevillan ahogy védekezésre emeli kardját. Ezt a lépést most gyakorlásnál kihagyja, de természetesen éles harc esetén nem szeretne azért elbúcsúzni életétől mert túl lusta ahhoz hogy felemelje a karját. Ahogy aztán telik az idő és kezd fáradni úgy válik lélegzetvétele egyre szaporábbá és kontrollálatlanná. Egyre kevesebb defenzív manővert hajt végre és a vágások is lassan elveszítik ritmusukat, pontosságukat. Kisvártatva már a zihálásnál tart, a verejtékcseppek gyors egymásutánban pörögnek le az arcáról, a hosszúkardját megtestesítő fát immár két kézzel markolja.*
- Aaargh!
*Kiállt fel amikor beviszi az utolsó csapást, ezzel nyugtázva magában, hogy mára elég volt ennyi és ez segít abban a még esetleg megmaradt fáradt gőz kiadásában is. Kifújja magát, közben vet pár rosszalló pillantást a bábura. Mintha csak a vereségét ismerné el. Hiába a gyakorlótéren ezek ellen ez idáig nem tudott győzedelmet aratni. Egy sóhajjal áll odább végül átadva másnak a terepet. A barakk széléhez sétál, ahol aztán nemes egyszerűséggel lehuppan a földre. A kardot megpördíti egyszer a kezében aztán az is előtte a porban landol.*
~ A francért nem hoztam váltóruhát. Hogy lehetek ennyire hülye? ~
*Az hogy a por ráragad nem izgatja túlzottan. A lábak alatt amúgy is száll fel elég, aligha ronthat az összképen az, ha egyenesen beleül. A hozzásimuló nedves ruházatot nagyon rühelli és esküdni merne, hogy ha trehány orknak született volna, akkor is így szitkozódna a rátapadó öltözéktől. Pihenés közben fél szemmel figyeli a többi gyakorlatozót. Sokáig úgy tartotta, hogy a társai harcmodorai után – hiszen volt bőven ott is változatosság – nemigen fog újat látni. Mostanra kezd csak igazán ráeszmélni, hogy igazából mennyire is keveset tud. Bár amíg ekkora a különbség a fajok harcművészei között addig aligha lehet hátrányban. Ebben mindenki zöldfülű – még azok is, talán azok a legjobban, akik olyan tapasztaltnak gondolják magukat – és legvégzetesebb hiba az, ha már azt hiszed mindent tudsz.*
- Aaargh!
*Kiállt fel amikor beviszi az utolsó csapást, ezzel nyugtázva magában, hogy mára elég volt ennyi és ez segít abban a még esetleg megmaradt fáradt gőz kiadásában is. Kifújja magát, közben vet pár rosszalló pillantást a bábura. Mintha csak a vereségét ismerné el. Hiába a gyakorlótéren ezek ellen ez idáig nem tudott győzedelmet aratni. Egy sóhajjal áll odább végül átadva másnak a terepet. A barakk széléhez sétál, ahol aztán nemes egyszerűséggel lehuppan a földre. A kardot megpördíti egyszer a kezében aztán az is előtte a porban landol.*
~ A francért nem hoztam váltóruhát. Hogy lehetek ennyire hülye? ~
*Az hogy a por ráragad nem izgatja túlzottan. A lábak alatt amúgy is száll fel elég, aligha ronthat az összképen az, ha egyenesen beleül. A hozzásimuló nedves ruházatot nagyon rühelli és esküdni merne, hogy ha trehány orknak született volna, akkor is így szitkozódna a rátapadó öltözéktől. Pihenés közben fél szemmel figyeli a többi gyakorlatozót. Sokáig úgy tartotta, hogy a társai harcmodorai után – hiszen volt bőven ott is változatosság – nemigen fog újat látni. Mostanra kezd csak igazán ráeszmélni, hogy igazából mennyire is keveset tud. Bár amíg ekkora a különbség a fajok harcművészei között addig aligha lehet hátrányban. Ebben mindenki zöldfülű – még azok is, talán azok a legjobban, akik olyan tapasztaltnak gondolják magukat – és legvégzetesebb hiba az, ha már azt hiszed mindent tudsz.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7342-7361