//A katatón tündér, avagy rázd meg jól! - NYÍLT//
*Szótlanul bólint a másik nő válaszára, túl sokat nem árulva el ezzel szimpátiájáról. A tündér buksi alapos taperolásával végezve, csak egy elgondolkodó hümmentést hallat, és mire Winyra az üvegcsével kezében a kis szerencsétlen mellé guggol, már Zia is csatlakozva ereszkedik.
A váratlan, erős illat hatására fintorogva hőköl hátra kissé.*
-Azt érzem.
*Némi elismerő pillantással jutalmazza a lányt, mit hamar vált fel egy gúnyos, lenéző félmosoly.*
-Csodás. Bár szeretném felhívni rá a figyelmed, hogy jelenleg is eszméleténél van.
*Halkan kuncog fel, de azért int kezével, hogy felőle, mehet a dolog.*
~Laikusok.~
*Valahol remélte, hogy ez majd kizökkenti a kicsikét, de ami reakciót tapasztalt áldozatuk irányából, azt kénytelen betudni önkéntelen reflexnek.
Nagy sóhajjal nyújtózik ki, és tőle meglepő módon egyáltalán nem kioktatva, szinte már partnerként kezelve a másikat vág bele egy gyors, lényegre törő magyarázatba.*
-Szóval, eszméletén van. A szívverése erős, vagyis nem hiszem, hogy kivérzés miatt került volna ebbe az állapotba, láz, fejsérülés nincs. Ruhái szintén. Azt kell mondjam, itt valami lelki trauma lehet a háttérben.
*Jelen pillanatban teljes reményvesztettséggel, hatalmas csalódással, egy nagy adag lemondással, és némi undorral szemléli pácienset. Mégis mit kezdjen az ilyen nyavalyával? Ezt nem lehet le, vagy kivágni, összevarrni, kiégetni, bekötözni.
Egy pillanatnyi tanácstalanság bujkál tekintetében, mikor ismét Winyre pillant.*
-Megjegyzem okos kis szered van, magam az egyszerűbbeket jobban szeretem, de ez... kitől vetted?
*A választ nem várja be abban a testhelyzetben, melyet a halandók amúgy a kommunikációra tartanak fenn, elfordulva a lánytól, homlok ráncolva vizslatja a beteget, már ha ezt annak lehet nevezni, tarisznyájába túrva egy finom, bár kopott bőrdarabba kötözött csomagot vesz elő, melyet szó nélkül terít ki a tündér előtt az asztalon. Ahogy a fény játékosan csillan meg a pengéken, úgy derül fel Ziana arca is, elégedett, boldog mosollyal. Egyik kedvenc szikéét megragadva guggol ismét a szárnyas mellé. Persze számít feleltre a lánytól, melyre majd ismét nem reagál, sem szóval, sem arcának rezdülésével.
Helyette tudálékos, komoly fejet vágva ad parancsot.*
-Asszisztencia? Nevet, és a biztonság kedvéért felmosórongyot, és egy vödör hideg vizet!
*Víg kedve visszatérőben, lát egy esélyt, hogy még sem lesz itt szükség kuruzslóra.*