* A nő kiissza a poharát, leteszi a pultra, majd kezével beletúr a hajába és végiggondolja merre is járt, milyen munkát vállalt már élete során.*
"Például Tylred esete..." *majd beleborzong a kellemetlen emlékbe. De legalább túlélte.*
- Ismerős helyzet, néha nem az egyenesnek tűnő utat választhatjuk vagy csak egyszerűen nem arra visz a sors. Én például sok tapasztalatot szereztem, mikor letértem a kitaposott ösvényről. Bár akkor nem ezt gondoltam...
*Gleadyss kellemesen csalódott az ork társaságában. Hallgatja a férfi válaszát mit godol a barbárságról. Az elf nő nem gondol ilyen szépeket erről a szóról*
- Ha már barbárság. Teljesen igaz, hogy mindenkinek más jut eszébe egy szóról *fűzi hozzá.*
- Számomra ez a szó faragatlanságot és durvaságot hordoz. Olyannyira, hogy mészárlásba torkollik és gusztustalan dolgokat művelnek a holttestekkel a barbár módon viselkedő lények. A többi részletet nem szeretném tovább ecsetelni. * Volt pár szörnyű látványban része, melyre nem lehet jobb szót találni a barbár tett.*
-Nos nemes vagy. Akkor már értem kifinomult intellektuális kézséged. Ez mindenkire jellemző a fajtádból vagy csak te vagy ilyen képességgel megáldva? *kérdi pimaszul*
-Viszont igen meglepő ez az úri megnevezés, mert nem tudlak elképzelni, ahogy előklően egy kastélyban az illemnek megfelelően vacsorát adsz. Nálatok miben nyilvánul meg a nemesség? Számomra egy egyenes tartást, kifinomult öltözetet, mérhetetlen, sőt talán kicsit túlzott udvariasságot, protokollt tartalmaz. *fejti ki álláspontját. Majd egyik lábáról a másikra áll, várja Chothal válaszát. A nő szélesen elmosolyodik, egyszerűen imádja a lények reakcióit kiélvezni.*
- Ó én sem várom, hogy dícsérjenek, de büszkén képviselem a népem, és ha valósat állítanak, mint te a vadságot említve, akkor azt elismerésnek veszem. Mégiscsak tudják ki és mi vagyok, és örülök, hogy az vagyok. Hú most aztán előtört belőlem a lojális énem. *vigyorog a sárga szemekbe.*
- Sajnos az életbenmaradás reményében kellett elhagynom az otthonom, nem saját szándékból. Mikor egy éppen arrafelé portyázó sötételf csoport kiírtotta szülőfalumat nem maradt más választásom, bátyámmal elmenekültem. Vele aztán miután felnőttünk különváltunk és azóta nem láttam. Abban reménykedem, hogy egyszer újra összetalálkozok vele. Egyébként nem ártana egy kis újítás a harcmodoromba, így körülnézek, hol képezhetem magam *mondja*
-Egy időre itt maradok, hátha tanulok újat, aztán ha nem akkor továbbállok. És te mióta kalandozol errefelé? *érdeklődik*
A hozzászólást Emphus Engora (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2011.09.29 08:58:49, a következő indokkal:
Jelek javítása.