*Zemi egy kényelmes fürdő után már nem vágyott semmire, csak egy kis pihenésre. Megtörölközik, felöltözik, majd kényelmesen eldől az ágyon, alváshoz felkészülve. Álom azonban nem akar szemére jönni. Forgolódik még néhány percet, majd nem tud mit tenni, vissza ballag a fogadóba. Út közben megállít egy szolgálót, hogy a dézsát, melyben a fürdővizet bevitték, távolítsák el szobája közepéről. "Ha többet innék a kelleténél, nem lenne kellemes az éjszaka beleesni a hideg vízbe..." gondolja át a cselekmény okát.
Lassú léptekkel, de leér, majd egyenesen a pulthoz ballag. Rengeteg ember van jelen, asztal üresen egy szál se. Körbe néz, hátha meglátja Aleerát, de egyenlőre nem veszi észre. Ital rendelésén kezd el gondolkodni. A pultnál is rengetegen vannak, kik előtte értek oda. "A fogadós valószínűleg őket fogja előbb kiszolgálni. Holnap estig pedig nem érek rá, mert esélyes, hogy csak akkor kerülnék sorra. De merre van Alee? Azt hittem már lent lesz, mire leérek..." elmélkedik.
Valaki hirtelen felsikkant az egyik asztalnál. Zemina azonnal felismeri a hangot, mert már nem egyszer volt előidézője is. Tekintetével azonnal társát keresi, de a hang forrásául csak egy szőke nőt vesz észre. Jobb híján járkálni kezd, mintha helyet keresne, s közben megkerüli a szőkeség asztalát, hogy szemügyre vehesse ki sikoltott diszkréten.
Szemei elkerekednek a felismeréstől. Ábrázata először megdöbbent, majd csodálkozó, végül vigyorgó képet vág. "Az istenekre, ezzel meg mi történt?" Közelebb megy hozzá, majd elmosolyodik és vállára teszi a kezét.*
- Alee, azt hittem már alszol... Ezek szerint megelőztél és hamarabb leértél, mint én. *mosolyog szüntelenül, a többi asztalnál ülővel nem is törődve.*
- Szóval? Mit iszunk? Ha jól tudom te fizetsz... Ó, egyébként... Jó étvágyat! *mondja egyszerűen.*