Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas.
Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad
előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból
hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha
valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül
az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan
levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
2220. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2011-07-15 11:37:52
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 351
Játékstílus: Szelíd
*A Mordachba karoló nő fagyos pillantását, egy kedves mosollyal fogadja. Tudta az eddigi viselkedéséből is, hogy nagyon akarja a férfit, kérdés, Mordach is szeretné-e őt? Ebben már a sötételf nem olyan biztos... De hadd próbálkozzon csak ez a Prae...
Csak bólint egyet kifejezéstelen arccal, mikor a nő közli vele, hogy örül, ha velük tart. Tudja a valóságot: Ez a Prae a pokol mélyére kívánná legszívesebben, hogy velük tart, nyilván akar valamit kezdeni Mordachal is. De ez még a jövő zenéje...
Újra az újonnan érkezett, -szintén- vörös hajú nőre terelődik figyelme, hiszen az értelmetlen magyarázkodásba, és abból szintén értelmetlen fecsegésbe kezd. Dhunamella unottan tűri a szavak áradatát. Ő is pontosan tudja, hogy nem hirdették ki a verseny eredményeit, hiszen akkor most nem itt lenne...
Végülis elköszön tőlük a nő, a tizenhármas szoba ajtajához lép. "Hurrá, talán nem a tizenkettes kulcsot kellett volna válasszam..." Gondolja, de örül, hogy végre megszabadult ettől az élősködő személytől...
Úgy gondolja, ha már végeztek minden 'nagyon fontos' megbeszélni valóval, talán nem ártana elindulni, így lesétál a lépcsőn, egészen a fogadóig. Szeme körbesiklik a jelenlévőkön, majd a hold udvarába nyíló ajtóra téved. Lenyomja a kilincset, és kilép. A többieket, csak itt várja meg.*
A hozzászólás írója (Dhunamella Carlsson) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2011.07.15 11:38:59
2219. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2011-07-15 10:20:40
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 78
Játékstílus: Szelíd
//Maradith kiszabadítása//
*Éppen egy párt figyel, akik az egyik asztalnál beszélgetnek, mikor barátnője válaszol a kérdésére. Lyna társára pillant, és meghallgatja, hogy mit kér. Miután Marissa elmondta, elővesz egy kis füzetet és rajzolgatni kezd az egyik lapjára. Lyna örül, hogy barátnője engedi, hogy ő fizesse a vacsorát, így fel is áll és elindul a pult felé. Odaérve köszön a fogadósnak, majd elmondja, hogy mit kér. Amíg a férfi elkészíti, a pult mellé húz egy széket és leül. Nem sokára megkapja a két gyümölcstálat, amiért a fogadós 10 aranyat kér. Az elf leteszi a pultra a kért összeget. Már indulna is vissza az asztalukhoz, de eszébe jut a víz.*
-Elnézést uram, az előbb elfelejtettem, de kérnék még két pohár vizet is. Majd előkotor a táskájából még 4 aranyat, és a többi mellé teszi. Pár pillanat múlva megkapja az innivalót is, melyet egy kedves mosollyal köszön meg. A széket, melyet az egyik üres asztaltól vett el, visszatolja. Felveszi a két tálat, és két poharat, s elindul vele az asztalukhoz. Mivel csigalassúsággal haladt, nehogy elejtsen bármit is, egy kis időbe telik míg megérkezik. Ott aztán lepakolja a tálakat és poharakat, leül, jó étvágyat kíván Marissának, majd hozzálát a vacsorájához. Nagyon finomak és frissek a különféle gyümölcsök. Az egyik almát elrakja a táskájába, hogy majd később egye meg. Mikor befejezte az evést megissza a vizét és hátradől székében, várva, hogy tátsa is végezzen.*
A hozzászólás írója (Lyna Elteris) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2011.07.15 10:22:27
2218. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2011-07-15 07:57:46
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 55
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Szelíd
*A fogadóba lépve körülnéz felemás színű tekintetével, de nem köszön. Nem sűrűn szokása. Elég szégyen, hogy a gazdagnegyedet le kellett váltsa erre a... vacakra.
Befordul a pulthoz, s megvárja, míg a fogadós az ő nagy sürgés-forgásában hajlandó némi időt szakítani rá.*
"Rengeteg idő elmegy most ezzel itt. Sok-sok értékes idő, amit a tanulmányozással tölthetnék, ha annak a nyomorult Danisnak legalább annyira a főzésen járna az esze, mint azon, hogy miként környékezzen meg."
- Egy tál Puliszkát! Kérek. *Biggyeszti még hozzá. Ha nem elég illedelmes, talán többé be sem engedik, és akkor eheti segédje pocsék kotyvalékait. Gyorsan a pultra kanyarít 5 aranyat, majd a legközelebbi asztalhoz sétál, hogy leüljék.
Míg étele érkezését várja, kosárkájába pillant, mindent rendben talál növénye körül, tehát a kosarat nyugodtan engedi le széke mellé. Időmúlatásként jobb híján vékonyka ujjaival dobrokol az asztal lapján, s unott lélektükreivel csípős piszkálódásai esetleges célpontját kutatja.*
2217. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2011-07-14 06:30:44
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
- Hogy fura lennék? *Megvonja vállát, mint akit nem is érdekel igazán a válasz.* Ezt ha nem bánja, kedves Freya, bóknak veszem. *Mosolyog a lányra, aztán inkább hagyja szóhoz jutni a másikat.
Miközben az beszél, Dornan pillantása folyton és folyton visszatér Freya láttatni engedett csupasz térdére, világosan egyértelművé téve, hogy elkalandozó gondolatai bizony nem feltétlen a lány mondandóját követik. Erre viszont rácáfol, ahogy Freya hangjának elhaltával mosolyogva újra megszólal:*
- Pedig már azt merészeltem feltételezni, hogy egy szépség számára csakis egy másik szépség lehet érdekes, s ha az emberek között nem talál ilyet, hát kárpótlásért a természethez fordul. *Poharát az asztalra teszi, vállát megvonva kezeit széttárja, s szégyenlős mosollyal folytatja.* Azért örülök, hogy az elméletem hibás, így legalább személyemre is pazarol pár percet értékes idejéből. *Örömmel teli mosollyal kalandozik el ismét figyelme egy pillanatra, de időben észbekapva a lány szemébe néz.*
Ha nem veszi tolakodásnak, a város mely része kötötte le figyelmét? A nevezetességek nem különösképpen érdekelnek engem sem, sokkal inkább az olyan helyek, amik méltóak egy ilyen csinos hölgy érdeklődésére...
2216. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2011-07-13 12:02:57
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
// Aquil Yaman és más érdeklődök figyelmébe //
*Aquil Yaman mielőtt a fogadós elmenne asztalodtól, még egy társasság felé int a háta mögé, veled szembe valamerre.*
- Talán próbálj szerencsét náluk. Ravasz fickó, de értékeli a különlegességeket!
*A fogadóban amerre intett a kocsmáros az utazókon kívül több helyi polgár is akad, de jelenleg számodra szembetűnő egy füstös képű kalmár, kicsiny társaságával. Pár marcona kinézetű emberrel és egy füstös képű fiatal lánnyal ül egy asztalnál. Látszik a társaságon, hogy már eléggé felöntöttek a garatra, de kedvüket leginkább a fogadó hátsó feléből előszűrődő dallamok teszik vígabb kedvűvé és az, hogy a lányt tudják valamivel heccelni.*
2215. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2011-07-13 02:23:54
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
*Meglepi az őszintének tűnő válasz, hisz nem reménykedett hasonlóban - igaz, hogy a szavak hitelességét ellenőrizni nem tudja, de ha a női megérzés azt súgja, hogy őszinte, akkor őszinte. Megmosolyogja a választ, s titkon örül, hogy annyira azért nem riasztó teremtés. Ha csak annyit ért el eddigi élete során, hogy a társaságát jobban élvezzék, mint egy kopasz kelmeárusét, már az is valami. Apró csuklómozdulattal, körkörösen lötyögteti a poharában a bort, majd egy megsemmisítő csapást mérve rá a nedűbe kortyol.*
- Ön igazán fura fickó.
*Vallja be nyugodtan, nem tartva szavai következményétől. Hisz csak egy hangosan kiejtett gondolat volt, semmi több. A pohár tartalmára koncentrál, ám a simogató szempárnak képtelen ellenállni, s habár távol áll tőle a hivalkodó magatartás, most mégis egymásra fekteti a combjait, közben kissé hátradől a széken. A mozdulat meglibbenti a köpenyt, ezáltal rálátást engedve fedetlen térdeire. Leginkább cukkolni szeretné a fiút, mert attól, hogy kacérkodva láttatni engedi puha, selymes bőrét, még ugyanolyan elérhetetlen és tiltott marad.*
- Egy pár hete érkeztem a városba, így mondhatjuk, hogy fél lábbal már ide tartozom. Ám ha a hely nevezetességeire kíváncsi, ne hozzám forduljon, én csak a számomra érdekes helyeket barangoltam be. A táj szépsége nem kötötte le a figyelmem.
*Aprót kortyol a borból. Fiatal még a nap, sehova sem kell sietnie.*
2214. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2011-07-12 23:29:22
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Vállán a jól megtömött zsákokkal, arcán pedig halvány mosollyal löki be az ajtót, majd indul a pulthoz. Leül az egyik székre, és az embereket nézegeti, amíg a csapos oda nem lép hozzá.*
-Mi kell? *Kérdezi kissé morogván.*
-Valami húst kérnék. *Feleli a fiú szórakozottan, majd tovább fürkészi a többi vendéget. Minél hamarabb vásárlót kell találnia, hátha itt lesz valaki, akit érdekel az áru.
A fogadós hamarosan visszatér és egy fatálat lök a fiú elé rajta egy Szelet hússal.*
-Kilenc arany lesz. *Morogja.
Aquil odalöki az érméket, és enni kezd. A hús ízetlen, de legalább laktató. Egy kis fűszer jót tett volna neki. Talán...*
-Hé mester. *Kiált oda a fogadósnak.*
-Kell még valami, he?
-Van néhány eladó fűszerem, bármilyen étkedet eladhatod velük akár a főpapnak is.
-Nem ízlik az étel, idegen?
-Oh dehogynem, de kóstold csak meg... *Azzal már elő is húz egy apró üvegcsét a táskából és egy csipetnyit a húsra szór, a vöröses porból.
A fogadós gyanakodva harap a húsból, majd lassan bólogat.*
-Nem is rossz. Mennyit kérnél az egész üvegért?
-Egy korsó sör, és két napig ingyen aludhatok nálad, amíg eladom a portékáimat. Nos?
-Sok üres szobánk van. Legyen. *Bólogat. Mindketten tudják, hogy a fűszerek drágák errefelé, és az üveg sokkal többet ér mint amennyit Aquil kért érte.
A fiú hamarosan már csak a sörét nézi, és nekiáll megtömni egy vékony szárú fa pipát.*
A hozzászólás írója (Aquil Yaman) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2011.07.12 23:32:11
2213. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2011-07-12 14:24:49
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 247
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Megfontolt
*A fogadóba lépve Erisz végigpillant a benti társaságon, de csupa unalmasnak tűnő alakot látni, senki olyat, akivel lenne kedve játszani egy kicsit. A fogadóshoz lép, és rábeszéli egy gyors kártyapartira. Ha Erisz nyer, ingyen kapja a Szobát, ha a fogadós, a nő dupla árat fizet. Erisznek ma nincs szerencsés éjszakája, így kifizeti a kétszer 14 aranyat, és felszalad a szálláshely lépcsőjén, mintha neki mit sem számítana a pénz. Felfelé haladtában ismerős beszédhangok ütik meg a fülét, mire halványan elmosolyodik. Talán mégis mellé szegődik a szerencse...*
2212. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2011-07-12 13:37:08
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
Miután maga is belekortyol - inkább csak öntudatlanul a másik mozdulatát utánozva, inkább a társaság, mintsem a tényleges fogyasztás miatt - poharába, szélesen mosolyogva szóra nyitja száját.*
- Az, hogy megéri-e egy-egy találkozás az utazást, legyen csak az én gondom. *Kacsint magabiztosan Freyára, majd vállát felvonva, kezeit szabadkozóan - a vendégsereg adta lehetőségekhez alkalmazkodva kissé szűkösen - széttárva folytatja:*
- Fáradozásaim eddig kellő jutalmat nyertek, így jelenleg nincsen okom panaszra. *Főhajtással vonatkoztatja a lányra ismételt bókját, majd könnyedén, féloldalasan az asztal szélére dől, hogy egy pillanat erejéig poharában keresse az újabb kérdésre adandó választ.
Hirtelen pillant fel, mint aki elhatározásra jutott egy fontos kérdésben, s Freya szemeibe pillantva, félmosolyra húzott ajkakkal válaszol végül:*
- Pihenni, kikapcsolódni érkeztem ide, miután elegem lett egy unalmas kereskedő kísérgetéséből. *Szégyenlősen elmosolyodik s magától értetődő tényt közlő mozdulattal megvonja vállát.* Mégiscsak kellemesebb egy csinos hölgy társaságában tölteni az időt egy kancsó bor társaságában, mintsem egy elhízott, kopaszodó kelmeárus szekere mellett zötykölődni a nyeregben. *Szemei nevetnek csak, ahogy megjegyzésének hatását vizslatja, majd érdeklődő arckifejezéssel ő is kérdést szegez.*
- És kegyed, kedves Freya? Idevalósi, vagy esetleg szintén messzi utat tudhat maga mögött? *Tekintetével végigsimít a lány köpenyes alakján, pillanatra elidőzve fegyverein s a köpeny alól kivillanó látványon, majd ismét szemeibe mosolyog.* Ha jól látom, *Ismét rákacsint a lányra.* nem éppen szokványos várospolgár.
A hozzászólás írója (Dornan Thrax) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2011.07.12 13:49:50
2211. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2011-07-12 00:45:30
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
*Érzi magán a követő tekintetet, ám hiúsága nem engedi, hogy szóvá is tegye. Mégiscsak nőből van, akinek imponál, ha figyelik. Hallva a választ, miszerint Dornan még friss a városban, sajnálkozva elhúzza a száját. Azt remélte, hallhat egy remek tippet valamiféle munkára, vagy időtöltésre, de ezek szerint maga keresgélhet tovább.*
- Csábítóan hangzik, de higgye el, jó dolog néha megpihenni, és ismerős arcokkal beszélgetni. Az állandó utazás még a gyönyörű hölgyek miatt sem kifizetődő.
*S igen, ha a fiúnak jó füle van, kihallhatja, hogy ezzel az állítással Freya nem csak elfogadta a bókot, de még meg is erősítette azt. Egy kis önbizalom - vagy önteltség - nem árt meg senkinek.*
- Igyunk akkor az első napjára Artheniorban!
*Koccintja a teletöltött poharat a másikhoz, mielőtt aprót kortyolna a zamatos borból.*
- Meséljen, milyen tervei vannak a városban?
*Kérdi, vagy inkább kéri kíváncsi tekintetét a fiúra emelve. A szájszegletében apró mosoly bujkál. Feltételezése szerint minden megfontoltabb ember és egyéb teremtmény konkrét céllal lép ebbe a városba, vagy hordoz magával legalább egy-két elképzelést a jövőt illetően. Természetesen nem önmagából indul ki, aki tervek nélkül, egymaga kötött ki ebben a fogadóban, a mai napig keresve a miértjét.
Talán a fiú okosabb volt nála, ráadásul az élettörténetek, célok és álmok mindig izgalmas témának bizonyulnak, amennyiben a mesélőjük elég bátor, hogy meséljen.*
2210. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2011-07-11 20:11:04
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
*Asyc ismét belép a fogadó ajtaján, egyből a csaposhoz vezet útja. Szomjazik. Csupán 12 aranyért a kedvencét ihatja.. Vajsör.. hmm, hogy szereti! Miután megkapja az italt, körülnéz, de meglepetésére nem lát üres asztalt, társaságra meg most végképp nem vágyik. Kivesz egy szobát 14 aranyért. Csaknem annyiba kerül, mint a sör. Szoba.. milyen rég aludt ágyban! Megindul a Szálláshely felé a falépcsőkön.*
2209. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2011-07-11 15:25:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 351
Játékstílus: Szelíd
*Keze már a fogadó kilincsén van, mikor egy hang szólítja meg hátulról. Csodálkozva fordul vissza, mégis ki lehet a mély, férfihang gazdája? Nem, Mordaché, neki nem ilyen hangja van...
Lassan megfordítja fejét, és szemei megpillantják Malagoth-ot.*
- Üdvözletem... *Egy kis boldogság gyullad meg benne, hiszen lát egy ismerős arcot... De nem maradnak együtt sokáig, a férfi, elindul egy másik irányba, a nő viszont belép, a Pegazus ajtaján.
Ahogy belép, nem sok embert pillant meg. Csak páran beszélgetnek a pult mellett, vagy asztalok körül...
Élete eddig elért szakaszában mindig a szomorúság volt túlnyomó részt jelen. Helyét, e pillanatban a keserűség váltja fel... Rögtön Mordach-ra gondol. Hol lehet? Mit csinálhat? Nélküle az élete, szinte egy üres semmi... Persze ott van Caram is, de ő most bizonyára a 'haláli' férfi társaságát élvezi... Egyedül van... Teljesen egyedül... És a legrosszabb, hogy egyenlőre nem tehet ellene semmit. Úgy érzi magát, mintha ki lenne rekesztve...
Leroskad a legközelebbi székre. Csuklyáját sem veszi le, pedig egy ilyen helyen illetlenségnek tűnhet
Arcát tenyerébe temeti. A lassú förtelmes gondolatok lassanként beszövik agyát, elnyomva mindennemű boldogságot. Először észre sem veszi, de egy apró, forró kis könnycsepp csordul ki szeméből... "Szóval már ez is megtörtént velem... Tudom milyen érzés sírni..." Sohasem sírt semmi miatt... Életében, most, először... De talán utoljára is...
Egész gondolatmenetéből egy férfihang szakítja ki.*
- Elnézést, szolgálhatok valamivel, hölgyem? *Kérdezi kicsit félénk hangon a fogadós Dhunamella gyorsan letörli a könnycseppet szeméből, majd felnéz a férfire.*
- Igen, kérem, egy szobát... Ha lehet... *Suttogja alig hallható, elhaló hangon...*
- Máris. És... Minden rendben hölgyem? *Kérdezi most már inkább ijedt hangon.*
- Köszönöm, voltam már jobban is, de nem szorulok segítségre... *A fogadós bólint egyet, nem olyan arccal, mint aki elhiszi ezt. Két perc múlva, már vissza is tér egy kulccsal a kezében.*
- 13 arany lesz, a szoba. *Mondja, majd kezét mohón nyújtja a csengő tallérokért. A sötételf előkotor pár aranyat a táskája mélyéről, majd a férfi kezébe nyomja.
A szálláshely felé indul, kezében a tizenkettes számot jelző kulccsal...*
A hozzászólás írója (Dhunamella Carlsson) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2011.07.11 15:26:01
2208. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2011-07-11 10:35:31
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 67
Játékstílus: Szelíd
//Maradith kiszabadítása//
*Mivel Lyna is jó ötletnek tartja a vacsorát, leülnek egy asztalhoz. Szokás szerint most is szinte teljesen tömve van a fogadó. Marissa egy kicsit el is bambul a forgatagban nézelődve, csak barátnője kérdésére eszmél fel a merengésből.*
- Mi?*Kérdez ösztönösen, majd eszébe jut, hogy biztos az ételről kérdezett.*Ja, hát nem is tudom.*Eltöpreng. Végül így szól:*Azt hiszem, egy gyümölcssaláta jól esne, meg egy kis víz.* Nem kérdez vissza, hogy Lyna mit szeretne, van egy olyan gyanúja, hogy a lány akarja fizetni a vacsorát. Ehelyett előveszi a jegyzetfüzetét, valamint ceruzáját és egy üres lapra rajzolgatni kezd. Semmi különleges, csupán a fogadó belsejét rajzolja le. A pultot, az asztalokat, a székeket, a kandallót és a vendégeket. Utóbbiaknak inkább csak a sziluettjét, nehogy bárki is belekössön, amiért lerajzolta őt.*
A hozzászólás írója (Marissa Thenior) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2011.07.11 10:41:30
2207. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2011-07-10 23:08:33
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
*Rossz híreket kapott a férfitól , de derék , segítőkész embernek látszott. *
- Örvendek , Malagoth. Nos , a csapos azt mondta , csak egy pillantást vetett rám , amikor aludtam , nem tud semmit a holmimról. A köpeny egyszerű , sötétszürke , egy elf barátomtól kaptam. Látom ért a kardokhoz. Nos , körülbelül másfél méter a hosszúsága , nem túl nehéz , vércsatornája a hegyéig fut. A markolaton egy keselyű látható , szárnyára rá van írva a kard neve , ...
*A csapos Asyc nevét kiáltja. A lovag elnézést kér Malagoth-tól és odafárad. Másodpercekkel később visszatér és látszik , hogy feldúlt.*
- A csaposnak eszébe jutott , hogy nemrégiben , mikor kelt fel a nap, két parasztlegény tévedt be a fogadóba , és karddal köpenyben távoztak. Nem biztos a dolgában , de szerinte érdemes lenne megkeresnem a két legényt , valószínűleg a Szegénynegyedben élhetnek. Köszönöm , Malagoth. Remélem adódik még alkalom , hogy találkozzunk. Ha kalandra vágysz , de magányosan indulnál , csak hívj engem , céltalanul bolyongok a városban.
*Felkapja a tányért , egyben bekanalazza a rántottát , és elindul a kijárat felé.*
A hozzászólás írója (Asyc Greya) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2011.07.10 23:09:38
2206. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2011-07-10 22:32:33
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 293
OOC üzenetek: 120
Játékstílus: Szelíd
*Betérve a fogadóba rövidre fogja a dolgot. Lovát kint hagyta megkötve, mivel a város istállóját még nem sikerült felfedeznie, és olyan szinte kimerítette a nap, hogy mikor a főtérre ért sem bökte ki a szemét a termetes épület. A fogadóba érve le sem ül, mivel tudja, ha egyszer leül, onnan ma már nem kel fel. A kocsmároshoz szól.*
- Egy Szobát szeretnék.. Itt a 14 arany. *Odalöki az aranyat. A kocsmáros a kezébe nyomja a kulcsot, majd Luna el is indul felfelé a lépcsőm.*
2205. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2011-07-10 21:44:35
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
*A bor íze beissza magát Malagoth szájának minden egyes kis részébe, ami ezek után nem kölcsönöz éppen kellemes leheletet a férfinek, hiszen az alkoholszag nem mondható rózsaillatúnak. Még szerencse, hogy van egy sajátkészítésű 'illathozó' készítménye, aminek egyszerű az összetétele: pár csepp olyan virág szirmának a leve, minek illata nagyon erős, emellé még egy ritkább gyümölcs leve társul - szigorúan a déliekből. Ez a kis találmány pedig olyan illatot varázsol az ember szájába, hogy még a méhek is majd bekábulnak tőle. Természetes nem mondható túl édesnek, hiszen mint azt tudjuk, Malagoth nem kedveli; egyszerűen csak kellemes az illata.
A bor végre kifogyott, s a férfi ezután hörpint egyet készítményéből, amit egy pillanatnyi öblítés után visszaköp a pohárba. Szigorúan tilos lenyelni, ugyanis nagy gondokat okozhat odalent a gyomorban...
Mikor épp szedelőzködne össze, hirtelen ott terem mellette egy vállig érő hajú férfi, aki a holmijáról kezd kérdezősködni.*
- Üdvözlöm! Nem ön feküdt itt nemrég a földön? Sok volt az esti ital, nem igaz? *ami hűvös ábrázatából kitelik, kacsint egyet* Hát, nem láttam se kardot, se köpenyt, sem semmi egyebet magán kívül a földön. Talán kérdezze meg a fogadóst, hátha megőrizte. Ha pedig nem... Hát, akkor nem biztos, hogy újra fogja látni. Sok a tolvaj... Az éjszakát valóban itt töltöttem, de csak pár perce jöttem le a fogadóba. Mellesleg, Malagoth... *nyújtja a kezét Asyc felé* Hogy nézett ki a kard? Markolat, vércsatorna, egyéb érdekességek?
2204. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2011-07-10 20:59:30
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 605
OOC üzenetek: 147
Játékstílus: Szelíd
*Mikor végre elfogy ez a förtelmes édes lötty, akaratlanul is kiül Mordach arcára egy enyhe fintor. Nem is érti, miért pont ezt a könnyed gyümölcslevet választotta, amit amúgy nem igazán kedvel...
Hajszálait is jól átfújta a szél, meztelen felsőteste is kellően lehűlt, no, meg egy pillanatnyi fáradságszál is beszőtte magát a fejébe, minek következtében bambulás közben néha majd' félálomba merül. "Mielőtt még a fejem az asztalon landolna..." Felpattan helyéről, majd elhatározását követve, miszerint pihen egyet az új szobájában, megindul a fogadóshoz egy kulcsért.*
- Mordach, de rég láttam uraságod! Csak nem vándorút? *ébred fel bóbiskolásából a férfi, amint meglátja maga előtt a hatalmas vörös hajzuhatagot*
- De bizony! Bár, csak ide ugrottam a 'szomszédba', a karavánpihenőbe. Mellesleg 13 aranyért kérnék egy Szobát. Lehetőleg ne azt, ami eddig is volt; nem akarnék oda visszatérni, inkább egy újat, ha van még szabad. *reménykedik magában*
- Hát, mostanság nagy a forgalom odafent, de azért akad még pár szabad hely. Tessék, vidd ezt a kulcsot, aztán keresd meg a gazdáját!
*Találomra előkap egyet, amit a vörös hajú kezébe bele is nyom, ő pedig meg is indul egyenesen felfelé a szálláshelyre. Egy hosszúra elnyújtott pihenés sosem árt, főleg nem egy kényelmetlen szekérút után...*
2203. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2011-07-10 16:46:46
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
*Valami keményet érez maga alatt. Kinyitja szemeit , fényes napsütés vakítja. Tehát már kora délelőtt lehet. Körülnéz és rájön , hogy a padlón fekszik , széke eldőlve mellette. Nehezen feltápászkodik , szemügyre veszi a fogadót. Alig vannak bent. Az este valószínűleg ültében érte az álom és a padlón kötött ki. Nagy volt az út idefelé. Kardja , köpenye sehol , ez kissé megrémiszti , így a csaposhoz fordul információért. Az elmondja neki , hogy látta őt este elbóbiskolni , majd egy puffanást halott és látta , amint a padlón szunyókál. A kardról és a köpenyről semmit nem tud. Asyc körülnéz a fogadóban és észrevesz egy alakot , aki egyedül ül az egyik asztalnál , egy pohár bort kortyolgat. Értelmes férfinek néz ki , ezért úgy gondolja , leül mellé. Asyc gyomra korog. A fogadóstól 6aranyért reggelizni szeretne.Rántotta.. Hmm , kis korában sokszor evett reggelire. . Az étellel odamegy a férfi mellé , és leül.*
- Adjon Isten , jó reggelt. Látom magányosan tölti a reggelt. Asyc Greya a becsületes nevem. Mondja , nem tud-e valamit a kardomról és a sötétszürke köpönyegemről ? Gondolom , itt töltötte az éjszakát.
2202. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2011-07-10 08:24:44
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
*Az éj most is azokat a képeket nyújtotta, mint azt oly sokszor szokta. Fagyos, téli táj, melyben egy sötét ruhás női alak tántorog, s nagyobb vércseppek festik pirosra mögötte a havat. Egy kis képszakadás után pedig két vérbefagyott test a földön - az egyik a nőé, a másik a gyermeké, ami már halva látta meg eme világot. Malagoth jól tudja, mit jelent ez, mi az értelme, hiszen apja mindent részletesen elmesélt neki. A halott ikertestvérét, s anyját, kinek vesztét a falu lakói okozták, akik üldözték őt...
Verejtékes arccal ébred, ahogy az mindig is lenni szokott egy ilyen éjszaka után. Nem tudja, miért kavarja fel ez a visszatérő álom, hiszen ennél százszorta rosszabb dolgok is meg szoktak fordulni az éj során. Tény, hogy ennek valósak az alapjai, de mivel ő is csecsemő volt az esetkor, ezért nem emlékezhet rá. Mégis úgy él benne, mintha egy messzi szemlélő lett volna, aki minden egyes kis mozzanatot tökéletesen látott...
Lassan feltápászkodik az ágyon, majd miután zilált haját megigazgatja, arcát leöblíti a földön fekvő mosdótálban. "Miért nem tud eltűnni a fejemből... Talán nekem is valami boszorkánynak nevezett banyához kellene mennem, aki segítene kiűzni? Ezzel már csak az a baj, hogy ehhez hit is kellene. Ami nekem ilyen téren nem sok van..." Ruháit egy pillanat alatt felölti magára, ami egy egyszerű fekete nadrágból és fekete, hosszú ujjú felsőből áll. Bőröndjéből előkotor még pár iratot, amik fontosak lehetnek az építkezésen, majd ugyanúgy visszatolja a 'kis tárolót' a helyére, s egy kulcsfordítást kísérően elhagyja a szobát. Végigsétál a folyosón, majd leballag a lépcsőn, s rögtön a fogadóshoz lép. Reggeli löketnek pont megfelel egy pohár Bor, így az érte járó 9 arany után már sétál is egy asztalhoz. Lehuppan a székre, majd kortyolgatni kezdi a nem is annyira kedvelt italt; ez csak arra jó, hogy felébressze, másra egyáltalán.*
2201. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2011-07-10 07:52:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 605
OOC üzenetek: 147
Játékstílus: Szelíd
*Az ajtót átlépve Mordach orrát újra megcsapja az a megszokott kellemes fűszer illat, amit mindig előszeretettel szimatolt meg, amikor itt volt. Bár, ezekben a korai órákban nem készítenek abból az ínycsiklandó húsból, de itt szinte már minden egyes kis tárgy bevette az ételek s italok illatát. Az alkohol szag szerencsére nem érződik, egyedül csak az egyik sarokban, egy asztalon alvó alakból árad az a poshadt sörszag.
Lassan topog beljebb, hiszen nem siet sehová; célja jelenleg nincs, sem semmi sürgős tennivalója. Egyedül majd csak lovát kell megnéznie, mert biztosan szerencsétlennek kész lelki bajai vannak, hogy gazdája itt hagyta. Bár, az is lehet, hogy azzal a fekete szőrű kancával jól egymásra találtak...
"Mivel is kezdjem a reggelt..." Morfondírozik magában, majd végül megállapodik egy könnyed kis itókánál. Gyümölcslé... 6 aranyért tökéletes. Jó hideg, narancsból készült, néhol még egy apró gyümölcsdarab is feltűnik. Szerencsére még friss, így hát a kért itallal letelepedik az egyik asztalhoz, pont az ablak mellé. A reggeli hűvös elől a fogadós ugyan bezárta azt, ám Mordach mivel szereti, ha kicsit megcsípi felsőtestét - ami mint mindig, fedetlen -, ezért ő kinyitja. Térdig érő vörös tincseit nem rögzítette le kellően, így a befújó szellő olykor majdnem belerepít egy-egy hajszálat a gyümölcslébe.
Egy vándor életében meghatározó pont a kaland, legyen az bármilyen jellegű. A nemrégi banditák ugyan felérnek hasonlóval, ám ez szinte elenyészik azzal, amire Mordach vágyik. Tény, hogy rendesen kikapcsolt agyából pár dolgot, de azért a jó öreg nőcsábász és kalandvágyó Mordach még mindig meg van.
Szemei csak merednek a Holdudvarra, ahol már nyomai sincsenek a bálnak. Végre a természet adta dolgokat láthatja, nem pedig a szánalmat keltő táncos bandát...*