Archívum - Arthenior - Kalmárlak
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
<< Előző oldal - Mostani oldal: 5 (81. - 86. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása:
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 67-86
86. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2019-12-30 12:27:39
Üzenet elküldve: 2019-12-30 12:27:39
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Temetetlen múlt//
//Aenae, CCC//
- Mint az éneklés. *Reflektál a válaszra mosolyogva. Nem érzi úgy, hogy újra énekelnie kellene a lánynak vagy ez a kérdés erre irányult volna. Így nem is veszi észre Aenae ez irányú zavarát.
Maga is újra megnézi a csinosnak titulált lenyomatot a papíron, majd szélesen elmosolyodik.*
- Vannak dolgok, amelyeket inkább csak neked tartogatok. Ha boldog-boldogtalan kaphat ilyet, elveszti valódi értékét. *Kacsint az ölelésébe burkolózó lányra.
Kicsivel később Aenae kibontakozik az öleléséből, sóhaját nem tudja mire vélni, de a kérdésre válaszol.*
- Addig be sem juthat ide, míg fel nem öltöztél. *Válaszol, ahogy maga is felkel az ágyról és ruhái után néz.*
- Viszont, amióta kapitány lett, Denjaar megváltozott, mintha elfelejtette volna, honnan jött és mi volt előtte. Igaz a mondás, hogy az egyenruha nem csak öltöztet. *Sóhajtja, ahogy belebújik nadrágjába és kissé összegyűrt ingét kezdi kisimítani.
Míg Aenae a levéllel bíbelődik, félredobja egy székre a meggyűrt inget és új után néz a szekrényében.*
- Ez egy jó kérdés. *Hümmög, miközben kiválaszt egy törtfehér inget, amelyre ezüst hímzéssel virágokat hímeztek.*
- Van, akinek ez a célja az életben. Hogy a legjobb legyen, azok között, akik fegyvert fogtak a kezükbe. Ostobaságnak tartom, de elfogadom, hogy egyeseknek ez az útja a tökéletesség felé. *Kifejezéstelen hangon beszél, miközben felveszi az ingét és becsatolja övét, csizmát húz és felövezi magát kardjával.*
- Bármelyik megeshet. *Válaszol a lány szavaira, ahogy az embermagas tükörben ellenőrzi megjelenését. Megigazítja a haját, végigsimít a szakállán.
Amikor kész, színpadiasan széttárva karjait fordul Aenae felé, hogy ajkán elégedett mosollyal mutassa be kész toalettjét.*
- Megfelelek neked, szerelmem?
//Aenae, CCC//
- Mint az éneklés. *Reflektál a válaszra mosolyogva. Nem érzi úgy, hogy újra énekelnie kellene a lánynak vagy ez a kérdés erre irányult volna. Így nem is veszi észre Aenae ez irányú zavarát.
Maga is újra megnézi a csinosnak titulált lenyomatot a papíron, majd szélesen elmosolyodik.*
- Vannak dolgok, amelyeket inkább csak neked tartogatok. Ha boldog-boldogtalan kaphat ilyet, elveszti valódi értékét. *Kacsint az ölelésébe burkolózó lányra.
Kicsivel később Aenae kibontakozik az öleléséből, sóhaját nem tudja mire vélni, de a kérdésre válaszol.*
- Addig be sem juthat ide, míg fel nem öltöztél. *Válaszol, ahogy maga is felkel az ágyról és ruhái után néz.*
- Viszont, amióta kapitány lett, Denjaar megváltozott, mintha elfelejtette volna, honnan jött és mi volt előtte. Igaz a mondás, hogy az egyenruha nem csak öltöztet. *Sóhajtja, ahogy belebújik nadrágjába és kissé összegyűrt ingét kezdi kisimítani.
Míg Aenae a levéllel bíbelődik, félredobja egy székre a meggyűrt inget és új után néz a szekrényében.*
- Ez egy jó kérdés. *Hümmög, miközben kiválaszt egy törtfehér inget, amelyre ezüst hímzéssel virágokat hímeztek.*
- Van, akinek ez a célja az életben. Hogy a legjobb legyen, azok között, akik fegyvert fogtak a kezükbe. Ostobaságnak tartom, de elfogadom, hogy egyeseknek ez az útja a tökéletesség felé. *Kifejezéstelen hangon beszél, miközben felveszi az ingét és becsatolja övét, csizmát húz és felövezi magát kardjával.*
- Bármelyik megeshet. *Válaszol a lány szavaira, ahogy az embermagas tükörben ellenőrzi megjelenését. Megigazítja a haját, végigsimít a szakállán.
Amikor kész, színpadiasan széttárva karjait fordul Aenae felé, hogy ajkán elégedett mosollyal mutassa be kész toalettjét.*
- Megfelelek neked, szerelmem?
85. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2019-12-27 17:23:56
Üzenet elküldve: 2019-12-27 17:23:56
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Temetetlen múlt//
//Aenae, CCC//
- Úgy, mint az éneklés?
*Kérdez a lány ismét. De aztán rögtön el is szégyelli magát a kérdése miatt, mivelhogy megítélése szerint úgy hangzott, mintha csak ki akarna kényszeríteni valami dalban előadott szerelmi vallomást. Esze ágában sincsen ilyesmit tenni és ebben a pillanatban szeretne is elsüllyedni emiatt. Elsüllyedni azonban nem tud, de elfordulni vagy feltűnően mással foglalkozni már igen. Nem firtatja azt sem, hogy mennyiben más ez az érzés, mint a többi. A levéllel foglalkozni biztonságos megoldásnak tűnik, ráadásul szórakoztatónak is.*
- Csinos! Ebből kéne élned! Hölgyek százai sóhajtoznának egy ilyen lenyomattal a birtokukban. Én mondom neked, hogy ez a fecni egyszer még sokat fog érni!
*Kicsit meg is paskolja az említett testrészt és közben egészen gonoszul mosolyog, ezt a gonoszkás mosolyt azonban Cha'yss nem feltétlenül látja, hisz a lány visszasimul az ölelésébe. Ahonnan aztán egy hatalmas sóhajjal bontakozik ki, végigpillant a férfin, aztán megvonja a vállát. Úgy flegmán, Aenaesen. Ebben a pillanatban megvilágosodik: cseppet sem zavarná, ha Denjaar így találna rájuk, sőt megkönnyebbülne, hogy eggyel kevesebb ember előtt kell titkolóznia.*
- Mondd kérlek, hogy van a barátodban annyi veleszületett szemérem, hogy legalább addig félrenézzen míg felöltözöm!
*Ideges mozdulattal söpri a válla mögé a kibomlott fonatot, amely a kulcscsontjánál hagyott "nyomot" volt hivatott takarni. Egy pillanattal később már az ágy szélén ül, kezében a levéllel, amit éppen összehajtani igyekszik a saját, összezárt térdein. Némán szedi össze a szétdobált holmijait, amik kis ösvényként vezetnek az ágyhoz. Az egész hóbelevancot egy székre gyűri. A szütyőjében van pecsétviasz és -nyomó, de míg kutat addig a kezébe akad a csillagszilánk is. Csak azután kezd öltözködésbe, hogy lepecsételte a levelet, a csillagszilánkot azonban elől hagyja. A levél készen áll arra, hogy elküldjék a címzettnek.*
- Hogy lesz valakiből arénabajnok? Mármint azt értem, legyőz mindenkit és ő a legjobb. De... Hogy kerül oda?
*Öltözködés közben nem néz Cha'yssra, a kérdést sem igazán hozzá intézi, csak amúgy hangosan mélázik. Denjaar furcsán érdekes, meglehetősen ijesztő ember, foglalkoztatja a lányt. No nem azért, mert izmos teste láttán megkívánta volna a csókját, mint Rel.*
- Emberek önszántukból lépnek az aréna homokjára? Unatkozó katonák? Vagy olyan bűnözők akiket erre ítélnek? Milyen bűnt kell ehhez elkövetni? Vagy... Rabszolgák?
*Az utolsó szónál felnéz, még a csizma is kiesik a kezéből, aminek a felvételével eddig foglalatoskodott. Félrebillentett fejjel nézi Cha'ysst, tökéletesen látva maga előtt a sebhelyet a mellkasán, még akkor is ha amaz már felhúzta az ingét. Wegtoren barbár hely. Mégis elmenne oda.*
//Aenae, CCC//
- Úgy, mint az éneklés?
*Kérdez a lány ismét. De aztán rögtön el is szégyelli magát a kérdése miatt, mivelhogy megítélése szerint úgy hangzott, mintha csak ki akarna kényszeríteni valami dalban előadott szerelmi vallomást. Esze ágában sincsen ilyesmit tenni és ebben a pillanatban szeretne is elsüllyedni emiatt. Elsüllyedni azonban nem tud, de elfordulni vagy feltűnően mással foglalkozni már igen. Nem firtatja azt sem, hogy mennyiben más ez az érzés, mint a többi. A levéllel foglalkozni biztonságos megoldásnak tűnik, ráadásul szórakoztatónak is.*
- Csinos! Ebből kéne élned! Hölgyek százai sóhajtoznának egy ilyen lenyomattal a birtokukban. Én mondom neked, hogy ez a fecni egyszer még sokat fog érni!
*Kicsit meg is paskolja az említett testrészt és közben egészen gonoszul mosolyog, ezt a gonoszkás mosolyt azonban Cha'yss nem feltétlenül látja, hisz a lány visszasimul az ölelésébe. Ahonnan aztán egy hatalmas sóhajjal bontakozik ki, végigpillant a férfin, aztán megvonja a vállát. Úgy flegmán, Aenaesen. Ebben a pillanatban megvilágosodik: cseppet sem zavarná, ha Denjaar így találna rájuk, sőt megkönnyebbülne, hogy eggyel kevesebb ember előtt kell titkolóznia.*
- Mondd kérlek, hogy van a barátodban annyi veleszületett szemérem, hogy legalább addig félrenézzen míg felöltözöm!
*Ideges mozdulattal söpri a válla mögé a kibomlott fonatot, amely a kulcscsontjánál hagyott "nyomot" volt hivatott takarni. Egy pillanattal később már az ágy szélén ül, kezében a levéllel, amit éppen összehajtani igyekszik a saját, összezárt térdein. Némán szedi össze a szétdobált holmijait, amik kis ösvényként vezetnek az ágyhoz. Az egész hóbelevancot egy székre gyűri. A szütyőjében van pecsétviasz és -nyomó, de míg kutat addig a kezébe akad a csillagszilánk is. Csak azután kezd öltözködésbe, hogy lepecsételte a levelet, a csillagszilánkot azonban elől hagyja. A levél készen áll arra, hogy elküldjék a címzettnek.*
- Hogy lesz valakiből arénabajnok? Mármint azt értem, legyőz mindenkit és ő a legjobb. De... Hogy kerül oda?
*Öltözködés közben nem néz Cha'yssra, a kérdést sem igazán hozzá intézi, csak amúgy hangosan mélázik. Denjaar furcsán érdekes, meglehetősen ijesztő ember, foglalkoztatja a lányt. No nem azért, mert izmos teste láttán megkívánta volna a csókját, mint Rel.*
- Emberek önszántukból lépnek az aréna homokjára? Unatkozó katonák? Vagy olyan bűnözők akiket erre ítélnek? Milyen bűnt kell ehhez elkövetni? Vagy... Rabszolgák?
*Az utolsó szónál felnéz, még a csizma is kiesik a kezéből, aminek a felvételével eddig foglalatoskodott. Félrebillentett fejjel nézi Cha'ysst, tökéletesen látva maga előtt a sebhelyet a mellkasán, még akkor is ha amaz már felhúzta az ingét. Wegtoren barbár hely. Mégis elmenne oda.*
84. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2019-12-27 12:50:15
Üzenet elküldve: 2019-12-27 12:50:15
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Temetetlen múlt//
//Aenae, CCC//
- Vannak dolgok, amelyeket nem lehet leírni. Azokra ott a költészet és az érzelmeket jobban kifejező művészetek. *Ad választ, ami nem is igazából válasz, de elkerülheti, hogy mélyebben bele kelljen merülnie a dolgokba. Maga sem tudja, s amíg nincs tisztában saját érzéseivel, nem szeretne beszélni róluk.
Szerencsére Aenae eltér a beszélgetés ezen részétől és az elmaszatolódott levél problémájával kezd el foglalkozni. A cirógató ujjakat halovány mosollyal fogadja, jól esik neki az ilyen fajta játék, elégedetten figyeli a lány topáz szemeit, ahogy ujjait követi.*
- Valami más. *Tesz képzeletbeli pontot az előző téma végére, majd maga is szemügyre veszi a meggyalázott levelet.*
- Csinos fenéktől származhat. *Konstatálja Aenae felfedezését mosolyogva. Követi a lány tekintetét saját fenekére, ezúttal rajta a mosolygás sora, ahogy szemügyre veszi a fenekét, bár tintafoltot nem lel rajta.*
- Akkor már értem is, miért olyan csinos. *Szélesedik ki a mosolya, amikor kiderül, hogy a lenyomat a levélen tőle származik.
Nem zavartatja magát, majd letörli, ha kikeltek az ágyból.*
- Annyi baj legyen. *Rántja meg a vállát hanyag mozdulattal. Nem olyan jó a váll rándítás, mint a lányé szokott lenni, de határozott és kellően nemtörődöm.*
- Majd megfelelő dorgálást kap, ha a kancellár felfedezi ezen ténykedés mibenlétét. *Ugyanaz a hanyag mozdulat, de sárga szemeiben pajzán fények csillannak.*
- Lassan fel kellene öltöznünk, nehogy Denjaar így találjon ránk. *Mosolyodik el a mellé visszaheveredő lányt öleléssel fogadva. Persze nem tart ettől, a Kalmárlak ajtaja zárva és a kapitány nem törhetne csak úgy rájuk.*
//Aenae, CCC//
- Vannak dolgok, amelyeket nem lehet leírni. Azokra ott a költészet és az érzelmeket jobban kifejező művészetek. *Ad választ, ami nem is igazából válasz, de elkerülheti, hogy mélyebben bele kelljen merülnie a dolgokba. Maga sem tudja, s amíg nincs tisztában saját érzéseivel, nem szeretne beszélni róluk.
Szerencsére Aenae eltér a beszélgetés ezen részétől és az elmaszatolódott levél problémájával kezd el foglalkozni. A cirógató ujjakat halovány mosollyal fogadja, jól esik neki az ilyen fajta játék, elégedetten figyeli a lány topáz szemeit, ahogy ujjait követi.*
- Valami más. *Tesz képzeletbeli pontot az előző téma végére, majd maga is szemügyre veszi a meggyalázott levelet.*
- Csinos fenéktől származhat. *Konstatálja Aenae felfedezését mosolyogva. Követi a lány tekintetét saját fenekére, ezúttal rajta a mosolygás sora, ahogy szemügyre veszi a fenekét, bár tintafoltot nem lel rajta.*
- Akkor már értem is, miért olyan csinos. *Szélesedik ki a mosolya, amikor kiderül, hogy a lenyomat a levélen tőle származik.
Nem zavartatja magát, majd letörli, ha kikeltek az ágyból.*
- Annyi baj legyen. *Rántja meg a vállát hanyag mozdulattal. Nem olyan jó a váll rándítás, mint a lányé szokott lenni, de határozott és kellően nemtörődöm.*
- Majd megfelelő dorgálást kap, ha a kancellár felfedezi ezen ténykedés mibenlétét. *Ugyanaz a hanyag mozdulat, de sárga szemeiben pajzán fények csillannak.*
- Lassan fel kellene öltöznünk, nehogy Denjaar így találjon ránk. *Mosolyodik el a mellé visszaheveredő lányt öleléssel fogadva. Persze nem tart ettől, a Kalmárlak ajtaja zárva és a kapitány nem törhetne csak úgy rájuk.*
83. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2019-12-21 11:28:12
Üzenet elküldve: 2019-12-21 11:28:12
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Temetetlen múlt//
//Aenae, CCC//
- Pontosan milyen hatással?
*Először csak felkönyököl, de aztán egészen fel is támaszkodik egyik karjára. Szabad kezével meg elbecézgeti a férfit a hozzá közelebb eső csípőjétől a távolabbi válláig: mutató- és középső ujja "sétál" végig a másikon. Topázsárga tekintete saját ujjait követi, mintha csak úgy mellékesen tette volna fel az iménti kérdést. Eszébe ötlik, hogy Rel szerint a harisnya valamennyi férfit lenyűgözi, ez korrelál azzal hogy anyja szerint minden férfi egyforma. Elmosolyodik a gondolatra. De hát kellően naiv ahhoz, hogy csak anatómiai felépítésükben találjon valami hasonlóságot.*
- Valami más?
*Kérdez ismét, tekintete továbbra is saját, cirógató ujjait követi. Persze tudja, hogy miről is beszél Cha'yss, ő is úgy érzi, hogy ez valami más, mint a többiekkel. Nem szelíd szerelem ez, hanem egy olyan érzés, ami kezdettől letaglózza és amiről az elején úgy gondolta, hogy nem több testi vonzalomnál. Lángol, a szó minden értelmében és tényleg soha nem érzett ilyesmit. Ez a tűz az, ami miatt istállókban gabalyodnak össze, meg holmi leveleken. Elpillant a férfi mellett, szégyellős félmosollyal konstatálja, hogy a tintatartó csak azért menekült meg a kiömléstől, mert automatikus mozdulattal visszacsukta azután, hogy befejezte az írást.
Teljesen felül, hogy kézbe vegye azt a bizonyos levelet, félrebiccentett fejjel nézi.*
- Hát...
*Kezdi kicsit bizonytalanul, de mosolyogva, előbb felül, aztán fel is térdel.*
- Ez itt egy fenéklenyomat.
*Feltérdelve saját magát vizsgálgatja, egészen kicsavarodva próbálja szemügyre venni saját hátsóját. Mivel azonban rajta nincsen semmi tintamaszat, így egyértelmű, hogy a lenyomat Cha'ysshoz tartozik. Vihog, mert hamarosan a férfi is felfedezheti, hogy mi az öröm tárgya.*
- Ráadásul érezni a szerelmeskedést is rajta. Asszem.
*Lehet, hogy ez csak a levegőben van, nehéz megmondani, nem is gondolkodik rajta sokat.*
- Milyen szégyentelen futár már az, aki munka közben nekiáll szerelmeskedni?!
*Ha Cha'yss nem kelt fel, akkor a levelet maga mögé ejtve visszafekszik mellé, ha netalán már elkezdett összecihelődni, akkor követi a példáját.*
//Aenae, CCC//
- Pontosan milyen hatással?
*Először csak felkönyököl, de aztán egészen fel is támaszkodik egyik karjára. Szabad kezével meg elbecézgeti a férfit a hozzá közelebb eső csípőjétől a távolabbi válláig: mutató- és középső ujja "sétál" végig a másikon. Topázsárga tekintete saját ujjait követi, mintha csak úgy mellékesen tette volna fel az iménti kérdést. Eszébe ötlik, hogy Rel szerint a harisnya valamennyi férfit lenyűgözi, ez korrelál azzal hogy anyja szerint minden férfi egyforma. Elmosolyodik a gondolatra. De hát kellően naiv ahhoz, hogy csak anatómiai felépítésükben találjon valami hasonlóságot.*
- Valami más?
*Kérdez ismét, tekintete továbbra is saját, cirógató ujjait követi. Persze tudja, hogy miről is beszél Cha'yss, ő is úgy érzi, hogy ez valami más, mint a többiekkel. Nem szelíd szerelem ez, hanem egy olyan érzés, ami kezdettől letaglózza és amiről az elején úgy gondolta, hogy nem több testi vonzalomnál. Lángol, a szó minden értelmében és tényleg soha nem érzett ilyesmit. Ez a tűz az, ami miatt istállókban gabalyodnak össze, meg holmi leveleken. Elpillant a férfi mellett, szégyellős félmosollyal konstatálja, hogy a tintatartó csak azért menekült meg a kiömléstől, mert automatikus mozdulattal visszacsukta azután, hogy befejezte az írást.
Teljesen felül, hogy kézbe vegye azt a bizonyos levelet, félrebiccentett fejjel nézi.*
- Hát...
*Kezdi kicsit bizonytalanul, de mosolyogva, előbb felül, aztán fel is térdel.*
- Ez itt egy fenéklenyomat.
*Feltérdelve saját magát vizsgálgatja, egészen kicsavarodva próbálja szemügyre venni saját hátsóját. Mivel azonban rajta nincsen semmi tintamaszat, így egyértelmű, hogy a lenyomat Cha'ysshoz tartozik. Vihog, mert hamarosan a férfi is felfedezheti, hogy mi az öröm tárgya.*
- Ráadásul érezni a szerelmeskedést is rajta. Asszem.
*Lehet, hogy ez csak a levegőben van, nehéz megmondani, nem is gondolkodik rajta sokat.*
- Milyen szégyentelen futár már az, aki munka közben nekiáll szerelmeskedni?!
*Ha Cha'yss nem kelt fel, akkor a levelet maga mögé ejtve visszafekszik mellé, ha netalán már elkezdett összecihelődni, akkor követi a példáját.*
82. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2019-12-20 15:07:27
Üzenet elküldve: 2019-12-20 15:07:27
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Temetetlen múlt//
//Aenae, CCC//
*Elégedett mosollyal húzza fel kettészelt bal szemöldökét és zsebeli be Aenae tetszését kifejezésmódja felett. Mindig tudott bánni a szavakkal, nem volna valódi foglalkozásának jeles képviselője, ha nem volna ez így. Habrertus személye pedig szinte adja az alkalmat, hogy megcsillogtassa ezen képességeit. Nem zavarja, hogy a lány nevet. Tudja, hogy nem rajta, hanem a kecskeszakállú kancelláron mulat.
A harisnya valóban előkerül és láthatóan elnyeri a lehetőség az igric tetszését, hogy esetleg ilyesmiben láthatja a lányt. Nincs is szükség a továbbiakban szavakra és talán arra sem, hogy Aenae felvegye az említett fehérneműt. Elég a lehetőség és a képzelet ereje is és máris megkezdődik a liezon.
Közepesen hosszú, ám annál nevesebb szeretkezésbe torkollik a harisnya körüli beszélgetés, aminek a végén nem csak a lánynak, de magának a bárónak is igyekeznie kell a rendes mederbe terelni légzését, szívének ütemét.*
- Megint udvarlásnak fogod venni, de tudd meg, kevesen voltak rám ilyen hatással, mint te. *Szólal meg halkan, ahogy összeölelkezve fekszenek az összegyűrt és maszatos levél mellett.*
- Nem tagadom, volt dolgom nőkkel, de ez... ez valami egészen más. *Ezúttal hiányzik a hangjából sütő magabiztosság és fölény érzete, egyszerűen, őszintén szól.*
- Nem is kell, ha nem kentük nagyon össze, akkor még meggyőzőbb is, ha így marad. Mintha sietve, kapkodva írtad volna. *Sóhajtja válaszként és megnyugtatásként.*
- Majd a futárra fogjuk, ha mégis gyanút fog. *Mosolyodik el gonoszul.
A mocorgást nem tudja be rossz gondolatoknak, hisz nem lát Aenae fejébe, de a szorosabbra fonódó öleléskor maga is visszaölel, mintha menedéket akarna nyújtani. Neki sincs kedve mozdulni, bár meglehet, hogy a kapitány hamarosan megérkezik és akkor mégis meg kell tennie. Ám addig még van idő, van lehetőség fekve maradni és ölelkezni az összegyűrt, maszatos levél mellett, amit a kancellárnak szántak.*
//Aenae, CCC//
*Elégedett mosollyal húzza fel kettészelt bal szemöldökét és zsebeli be Aenae tetszését kifejezésmódja felett. Mindig tudott bánni a szavakkal, nem volna valódi foglalkozásának jeles képviselője, ha nem volna ez így. Habrertus személye pedig szinte adja az alkalmat, hogy megcsillogtassa ezen képességeit. Nem zavarja, hogy a lány nevet. Tudja, hogy nem rajta, hanem a kecskeszakállú kancelláron mulat.
A harisnya valóban előkerül és láthatóan elnyeri a lehetőség az igric tetszését, hogy esetleg ilyesmiben láthatja a lányt. Nincs is szükség a továbbiakban szavakra és talán arra sem, hogy Aenae felvegye az említett fehérneműt. Elég a lehetőség és a képzelet ereje is és máris megkezdődik a liezon.
Közepesen hosszú, ám annál nevesebb szeretkezésbe torkollik a harisnya körüli beszélgetés, aminek a végén nem csak a lánynak, de magának a bárónak is igyekeznie kell a rendes mederbe terelni légzését, szívének ütemét.*
- Megint udvarlásnak fogod venni, de tudd meg, kevesen voltak rám ilyen hatással, mint te. *Szólal meg halkan, ahogy összeölelkezve fekszenek az összegyűrt és maszatos levél mellett.*
- Nem tagadom, volt dolgom nőkkel, de ez... ez valami egészen más. *Ezúttal hiányzik a hangjából sütő magabiztosság és fölény érzete, egyszerűen, őszintén szól.*
- Nem is kell, ha nem kentük nagyon össze, akkor még meggyőzőbb is, ha így marad. Mintha sietve, kapkodva írtad volna. *Sóhajtja válaszként és megnyugtatásként.*
- Majd a futárra fogjuk, ha mégis gyanút fog. *Mosolyodik el gonoszul.
A mocorgást nem tudja be rossz gondolatoknak, hisz nem lát Aenae fejébe, de a szorosabbra fonódó öleléskor maga is visszaölel, mintha menedéket akarna nyújtani. Neki sincs kedve mozdulni, bár meglehet, hogy a kapitány hamarosan megérkezik és akkor mégis meg kell tennie. Ám addig még van idő, van lehetőség fekve maradni és ölelkezni az összegyűrt, maszatos levél mellett, amit a kancellárnak szántak.*
81. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2019-12-12 15:04:13
Üzenet elküldve: 2019-12-12 15:04:13
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Temetetlen múlt//
//Aenae, CCC//
- Ezt a férfias mozdulatot tekintélynövelő pótcselekvéssé degradálja.
*Ismétli a férfi szavait, rekeszizmát rázza az elfojtott nevetés, ajkait is összeszorítja. Nem sok hiányzik ahhoz, hogy kirobbanjon belőle a nevetés, de végül sikeresen zabolázza meg ezt az ingerét, ehhez az egyik kezét is a szája elé veszi. Cha'yss talán zokon veszi, hogy kineveti, viszont a lány számára ez az a pillanat, mikor elszáll belőle minden olyan feszültség ami felgyűlt a kesztyűs és a katona megjelenése óta. Innentől egészen felszabadultnak érzi magát. Előkerül a harisnya, ő pedig csak mosolyog, megrántja a vállát.*
- Relael választása. Szerinte az ilyen holmi _bárkit_ lenyűgöz. Ez most a lenyűgözött arcod?
*Az elkövetkező szenvedélyes percek ékes bizonyítékai annak, hogy egy harisnya valóban lenyűgözi a férfiakat. Ami a legjobb ebben, hogy fel sem kell venni az inkriminált ruhadarabot ehhez. Azt csak sejti, hogy ha felvette volna, akkor most úgyis lekerült volna. A végeredmény pedig ugyanez lenne. Harisnya ide, vagy harisnya oda, mindenképpen teljesen átadja magát a férfinak, az irányítást teljes mértékben átengedi neki, nincs ezzel problémája, kettejük közül Cha'yss az, aki jóval tapasztaltabb. Aenae viszont cserébe tanulékony, könnyedén lépést tart és ráadásul nagyon odaadó és hálás. Végül meg csak annyit szeretne, hogy a férfi ölében pihegjen, és a nyakát átkarolva próbálja a pulzusát a normális tartományba terelni, miközben azon kuncog, hogy az a bizonyos levél nem elég, hogy meggyűrődött, de kissé el is maszatolódott.*
- Én nem akarom újra megírni.
*Hangja kissé nyafogós, közben pedig Cha'yss fülcimpáját kóstolgatja játékosan, puhán. Nem akar hazamenni, ki sem akar mászni a férfi öléből, szívesen hagyná a fenébe az egész átkos Vashegyet, de sajnos nem teheti. Vagy legalábbis most még nem teheti. De talán megbeszélhetné Waldrannal, vagy eljátszhatná a saját halálát, aztán boldogan élne, amíg meg nem hal. Kár, hogy ez egy rendkívül ostoba gondolat és ráadásul kivitelezhetetlen is, meg ugyanez a bujkálás lenne a vége. Csakhogy ő nem akar bujkálni, következésképpen mégis haza kell mennie. A csodálatos perceket pedig Nirs gondolata keseríti meg. Nagyot sóhajtva még jobban a férfihez bújik. Legalább a levelet el kéne küldeni, hogy azzal is haladékot nyerjenek, de ahhoz ki kéne kászálódnia Cha'yss öléből, de azt nagyon nem akaródzik. Egyik része túlesne már mindenen, a másik viszont nem akar megmozdulni.*
//Aenae, CCC//
- Ezt a férfias mozdulatot tekintélynövelő pótcselekvéssé degradálja.
*Ismétli a férfi szavait, rekeszizmát rázza az elfojtott nevetés, ajkait is összeszorítja. Nem sok hiányzik ahhoz, hogy kirobbanjon belőle a nevetés, de végül sikeresen zabolázza meg ezt az ingerét, ehhez az egyik kezét is a szája elé veszi. Cha'yss talán zokon veszi, hogy kineveti, viszont a lány számára ez az a pillanat, mikor elszáll belőle minden olyan feszültség ami felgyűlt a kesztyűs és a katona megjelenése óta. Innentől egészen felszabadultnak érzi magát. Előkerül a harisnya, ő pedig csak mosolyog, megrántja a vállát.*
- Relael választása. Szerinte az ilyen holmi _bárkit_ lenyűgöz. Ez most a lenyűgözött arcod?
*Az elkövetkező szenvedélyes percek ékes bizonyítékai annak, hogy egy harisnya valóban lenyűgözi a férfiakat. Ami a legjobb ebben, hogy fel sem kell venni az inkriminált ruhadarabot ehhez. Azt csak sejti, hogy ha felvette volna, akkor most úgyis lekerült volna. A végeredmény pedig ugyanez lenne. Harisnya ide, vagy harisnya oda, mindenképpen teljesen átadja magát a férfinak, az irányítást teljes mértékben átengedi neki, nincs ezzel problémája, kettejük közül Cha'yss az, aki jóval tapasztaltabb. Aenae viszont cserébe tanulékony, könnyedén lépést tart és ráadásul nagyon odaadó és hálás. Végül meg csak annyit szeretne, hogy a férfi ölében pihegjen, és a nyakát átkarolva próbálja a pulzusát a normális tartományba terelni, miközben azon kuncog, hogy az a bizonyos levél nem elég, hogy meggyűrődött, de kissé el is maszatolódott.*
- Én nem akarom újra megírni.
*Hangja kissé nyafogós, közben pedig Cha'yss fülcimpáját kóstolgatja játékosan, puhán. Nem akar hazamenni, ki sem akar mászni a férfi öléből, szívesen hagyná a fenébe az egész átkos Vashegyet, de sajnos nem teheti. Vagy legalábbis most még nem teheti. De talán megbeszélhetné Waldrannal, vagy eljátszhatná a saját halálát, aztán boldogan élne, amíg meg nem hal. Kár, hogy ez egy rendkívül ostoba gondolat és ráadásul kivitelezhetetlen is, meg ugyanez a bujkálás lenne a vége. Csakhogy ő nem akar bujkálni, következésképpen mégis haza kell mennie. A csodálatos perceket pedig Nirs gondolata keseríti meg. Nagyot sóhajtva még jobban a férfihez bújik. Legalább a levelet el kéne küldeni, hogy azzal is haladékot nyerjenek, de ahhoz ki kéne kászálódnia Cha'yss öléből, de azt nagyon nem akaródzik. Egyik része túlesne már mindenen, a másik viszont nem akar megmozdulni.*
80. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2019-12-12 12:26:39
Üzenet elküldve: 2019-12-12 12:26:39
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Temetetlen múlt//
//Aenae, CCC//
*Mintha apró változás állt volna be Aenae viselkedésében, nem ágál annyira a kedveskedése ellen, mint korábban. Persze lehet ez beletörődés, de az is, hogy végre elhiszi, amit hall. Ha elégszer mondja és elég határozottan, előbb-utóbb meg lesz az eredménye. A mustrát annak a biztos tudatában fogadja, hogy nincs félnivalója. Jóképű, charmeos és tehetős. Tisztában van mindezzel és ki is használja.
Míg a lány a levél megfogalmazásával foglalkozik, addig az igric, az engedélynek megfelelően nekikezd kibontani a csomagot, hogy izgalmas ruhadarabok után kutasson benne.
Amikor Aenae megszólja a szakállsimítás miatt, enyhe rosszallással sárga szemeiben néz rá laposan.*
- Habrertus egy száraz kóró mellettem. Nem tehetek róla, hogy ezt a férfias mozdulatot tekintélynövelő pótcselekvéssé degradálja. *Ezzel nem mondja ki, hogy nem hajlandó lemondani a kancellár kedvéért a cselekvésről, így ellent sem mond a lánynak. A bemutatóra viszont őszintén felnevet, majd megrázza a fejét és figyelme visszatér a csomaghoz.*
- Én is sajnálom, szerelmem. *Sóhajtja, amikor Aenae a kész levelet félretéve hozzá bújik. Ekkor találja meg a csomag mélyén a harisnyát.*
- Nézzenek oda. *Hangjában meglepettség érződik. Valóban nem számított ilyen kirívó ruhadarabra.
A következő mozdulatok ugyan a kedvére vannak, de apró ellenállást tanúsít, ami úgy tűnik, gyengéd erőszakot vált ki a lányból. Halk, elégedett morranással válaszol, ajkára elégedett mosoly kúszik. Talán sikerül végre kiszabadítania az Aenaeben rejtőző vadmacskát?
Átkarolja az ölébe ülő lány derekát, enyhe szorítással fejezné ki dominanciáját felette, majd ha teheti, mohón csókol az ajkára. Azt se bánja, ha összegyűrik a kancellárnak címzett levelet, sőt, az érdekli a legkevésbé. Szenvedélyesen szabadítaná meg ruháitól a lányt, feltéve, hogy nincs ellenére a közelgő elválás tényét feledtető gyors liezon.*
//Aenae, CCC//
*Mintha apró változás állt volna be Aenae viselkedésében, nem ágál annyira a kedveskedése ellen, mint korábban. Persze lehet ez beletörődés, de az is, hogy végre elhiszi, amit hall. Ha elégszer mondja és elég határozottan, előbb-utóbb meg lesz az eredménye. A mustrát annak a biztos tudatában fogadja, hogy nincs félnivalója. Jóképű, charmeos és tehetős. Tisztában van mindezzel és ki is használja.
Míg a lány a levél megfogalmazásával foglalkozik, addig az igric, az engedélynek megfelelően nekikezd kibontani a csomagot, hogy izgalmas ruhadarabok után kutasson benne.
Amikor Aenae megszólja a szakállsimítás miatt, enyhe rosszallással sárga szemeiben néz rá laposan.*
- Habrertus egy száraz kóró mellettem. Nem tehetek róla, hogy ezt a férfias mozdulatot tekintélynövelő pótcselekvéssé degradálja. *Ezzel nem mondja ki, hogy nem hajlandó lemondani a kancellár kedvéért a cselekvésről, így ellent sem mond a lánynak. A bemutatóra viszont őszintén felnevet, majd megrázza a fejét és figyelme visszatér a csomaghoz.*
- Én is sajnálom, szerelmem. *Sóhajtja, amikor Aenae a kész levelet félretéve hozzá bújik. Ekkor találja meg a csomag mélyén a harisnyát.*
- Nézzenek oda. *Hangjában meglepettség érződik. Valóban nem számított ilyen kirívó ruhadarabra.
A következő mozdulatok ugyan a kedvére vannak, de apró ellenállást tanúsít, ami úgy tűnik, gyengéd erőszakot vált ki a lányból. Halk, elégedett morranással válaszol, ajkára elégedett mosoly kúszik. Talán sikerül végre kiszabadítania az Aenaeben rejtőző vadmacskát?
Átkarolja az ölébe ülő lány derekát, enyhe szorítással fejezné ki dominanciáját felette, majd ha teheti, mohón csókol az ajkára. Azt se bánja, ha összegyűrik a kancellárnak címzett levelet, sőt, az érdekli a legkevésbé. Szenvedélyesen szabadítaná meg ruháitól a lányt, feltéve, hogy nincs ellenére a közelgő elválás tényét feledtető gyors liezon.*
79. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2019-12-11 13:56:50
Üzenet elküldve: 2019-12-11 13:56:50
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Temetetlen múlt//
//Aenae, CCC//
*Aenae legyint. Mindezt mosolyogva teszi. No nem azért, mert elhinné a férfi szavait, hanem mert úgy dönt, hogy inkább kiélvezi azokat. Még az is lehet, hogy egyszer majd elhiszi, hogy valóban szép. A vagyoni helyzete meg olyan, amilyen, viszont szigorúan elkülöníti a maga és a Vashegy pénzét.
Arra somolyog, hogy Cha'yss mennyire érdemli vagy nem érdemli a pénzt, kicsit félrebillenti a fejét, úgy futtatja végig tekintetét a férfin. Kicsit mintha a hentesnél mustrálná a húst.*
- Izgalmas? Bontsd ki és döntsd el magad.
*Megrántja a vállát, csak úgy szokásosan, flegmán.*
- Fogalmam sincsen, hogy hogyan szoktam szólítani. "Gyere ide"? Na! Csak komolyan Kagaenae!
*Moderálja saját magát, majd köhint egyet, de aztán újra elmosolyodik.*
- Ezt ne csináld, mert Habrertusra emlékeztet. Aki meg egy kecskére emlékeztet.
*Elnagyolt, túlzó mozdulattal be is mutat egy kis performanszt, hogy az említett hogyan szokta simogatni a maga szakállát. Amitől pont annyira rázza Aenaet a hideg, mint akkor ha "gyermekem"-nek szólítja. Meg kell rázza magát, hogy elhessentse a lelki szemei elé toluló képet, inkább írni kezd. Gyöngybetűkkel tisztázza le egy újabb papírra az iménti nyers szöveg elfogadható és diplomatikus változatát.
"A Vashegy Kancellárjának kezébe.
Kedves Habrertus!
Egy örömhírrel kezdeném. Megszabadultunk a kolonctól a nyakunkon: eladtam a Kósza Pintyet.
A második hírem már nem ennyire örömteli. Városi tartózkodásom során halálos fenyegetést kaptam. A biztonságom érdekében az ügyet a városi őrség kivizsgálja. Türelmemet kérik.
Igyekszem haza. Kérlek, hogy ne engedd, hogy a bácsikám bármi meggondolatlanságot műveljen a hír hallatán.
Kagaenae Thargodar"
Odabiggyeszti a dátumot is, hogy elhelyezze a dolgot időben. Pár pillanatig lamentál felette míg szárad a tinta, elgondolkodik azon, hogy odaírja-e, hogy a Pintyben száll meg, de végül úgy dönt, hogy lényegtelen információ. A férfi mellé ül és átkarolja, Aenae pedig nekidől, homlokát Cha'yss nyakának támasztva.*
- Sajnálom, hogy végül így alakult.
*Egy sóhaj után úgy dönt, hogy neki sokkal jobb lesz az, ha bemászik Cha'yss ölébe, mert ki tudja, hogy legközelebb mikor lesz erre alkalma? Tervei szerint szembehelyezkedik vele, puhán érintve az arcát, a szemöldökét átszelő sebhelyet, tekintete a saját ujját követi, ahogyan végigcirógatja a másik bőrét. Feltéve ha a férfinak nincs kifogása ez ellen, bár lehet, hogy ha megpróbálja megakadályozni az ölbe ülést, akkor kicsit erőszakosabban próbálja véghez vinni.*
//Aenae, CCC//
*Aenae legyint. Mindezt mosolyogva teszi. No nem azért, mert elhinné a férfi szavait, hanem mert úgy dönt, hogy inkább kiélvezi azokat. Még az is lehet, hogy egyszer majd elhiszi, hogy valóban szép. A vagyoni helyzete meg olyan, amilyen, viszont szigorúan elkülöníti a maga és a Vashegy pénzét.
Arra somolyog, hogy Cha'yss mennyire érdemli vagy nem érdemli a pénzt, kicsit félrebillenti a fejét, úgy futtatja végig tekintetét a férfin. Kicsit mintha a hentesnél mustrálná a húst.*
- Izgalmas? Bontsd ki és döntsd el magad.
*Megrántja a vállát, csak úgy szokásosan, flegmán.*
- Fogalmam sincsen, hogy hogyan szoktam szólítani. "Gyere ide"? Na! Csak komolyan Kagaenae!
*Moderálja saját magát, majd köhint egyet, de aztán újra elmosolyodik.*
- Ezt ne csináld, mert Habrertusra emlékeztet. Aki meg egy kecskére emlékeztet.
*Elnagyolt, túlzó mozdulattal be is mutat egy kis performanszt, hogy az említett hogyan szokta simogatni a maga szakállát. Amitől pont annyira rázza Aenaet a hideg, mint akkor ha "gyermekem"-nek szólítja. Meg kell rázza magát, hogy elhessentse a lelki szemei elé toluló képet, inkább írni kezd. Gyöngybetűkkel tisztázza le egy újabb papírra az iménti nyers szöveg elfogadható és diplomatikus változatát.
"A Vashegy Kancellárjának kezébe.
Kedves Habrertus!
Egy örömhírrel kezdeném. Megszabadultunk a kolonctól a nyakunkon: eladtam a Kósza Pintyet.
A második hírem már nem ennyire örömteli. Városi tartózkodásom során halálos fenyegetést kaptam. A biztonságom érdekében az ügyet a városi őrség kivizsgálja. Türelmemet kérik.
Igyekszem haza. Kérlek, hogy ne engedd, hogy a bácsikám bármi meggondolatlanságot műveljen a hír hallatán.
Kagaenae Thargodar"
Odabiggyeszti a dátumot is, hogy elhelyezze a dolgot időben. Pár pillanatig lamentál felette míg szárad a tinta, elgondolkodik azon, hogy odaírja-e, hogy a Pintyben száll meg, de végül úgy dönt, hogy lényegtelen információ. A férfi mellé ül és átkarolja, Aenae pedig nekidől, homlokát Cha'yss nyakának támasztva.*
- Sajnálom, hogy végül így alakult.
*Egy sóhaj után úgy dönt, hogy neki sokkal jobb lesz az, ha bemászik Cha'yss ölébe, mert ki tudja, hogy legközelebb mikor lesz erre alkalma? Tervei szerint szembehelyezkedik vele, puhán érintve az arcát, a szemöldökét átszelő sebhelyet, tekintete a saját ujját követi, ahogyan végigcirógatja a másik bőrét. Feltéve ha a férfinak nincs kifogása ez ellen, bár lehet, hogy ha megpróbálja megakadályozni az ölbe ülést, akkor kicsit erőszakosabban próbálja véghez vinni.*
78. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2019-12-10 15:45:48
Üzenet elküldve: 2019-12-10 15:45:48
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Temetetlen múlt//
//Aenae, CCC//
- Kételkedhetsz, de attól még mindkettő igaz. *Mosolyodik el féloldalasan. A leszámolt aranyakat élvezettel figyeli, de figyel, hogy ebből kívülről semmi se látszódhasson. Mindig anyagias volt, a boldogulás kulcsát az életben mindig az anyagiakban látta. Ha sok aranyad van, sikeres lehetsz. Ellenkező esetben lehetsz bármilyen ügyes, okos vagy képzett, sosem nyílnak meg előtted a megfelelő kapuk.
Ám most nem panaszkodhat, a WAK szekere fut, annak ellenére is, hogy olykor beárnyékolják olyan kellemetlenségek, mint ez a fehér kesztyűs, meg az a katona a fenyegetéssel. Wegtorenben mindkettő már átszúrt tüdővel lebegne egy csatorna mocskos vizében.
Ám most nem otthon van és másképp kell intézni az ügyeit. Hivatalosan, sőt, törvényesen. Botrány.*
- Ha úgy érzed, megérdemlem... *Nem fejezi be a mondatot, hagyja a semmibe hullani, de mellé félreérthetetlen mosolyog és elteszi az aranyakat egy biztos helyre.*
- Ruhák? *Kérdi, amikor visszatér.*
- Vannak benne izgalmas darabok? *Kérdi pajzán mosollyal, nem sejtve, hogy valóban tartalmazhat a csomag ilyeneket.
A levél megfogalmazásának kezdetét hallva, szélesen elmosolyodik. Nem gondolta volna, hogy ilyen személyes hangvételt ütne meg Aenae a levélben.*
- Szoktad egyáltalán "drága kancelláromnak" szólítani? *Kérdi.*
- Mert, ha nem, ne írd így, még gyanút fog. *Szúrja még mellé.*
- Habrertus bár visszataszító ember, okos és nincs híján a fondorlatnak. *Ennyi jár a kecskeszakállúnak. Nem szép, nem származik magas rangú családból - bár erre nem venne mérget -, mégis a thargok kancellárja, ami nem kevés hatalommal és befolyással jár.*
- Talán kezd egyszerűen azzal, hogy "A Vashegy kancellárjának,", aztán pedig folytasd a személyesebb megszólítással. *Ad tanácsot szakállát simogatva.
A "koloncnak" kikiáltott egykori Pinty említésére csak elmosolyodik. Neki nem kolonc, hanem a célja felé vezető út egyik állomása és most már a kereskedőház központja. A folytatás elejével nincs baja, ám amikor Aenae úgy fogalmaz, a kancellár örül a fenyegetésének, akkor megrázza a fejét. Aenae is érti, hogy mi a baj ezzel, ki is hagyja, de az igric számára újabb darab kerül a helyére a kirakósban. A lány nem csak fizikailag tartja megvetendőnek a kancellárt. Szótlan ad engedélyt az apró füllentésre. Ha Denjaar megérkezik végre, akkor már nem csak füllentés lesz az, amit leír, hisz a bűnösök előkerítését valóban a városőrségre bízná. Neki sem ideje, sem emberanyaga nincs a művelethez.
A levél befejezése is tetszik neki. Rövid és velős az iromány, nem magyaráz túl, nem mélyül el a részletekben.*
- Nem, ez így tökéletes. *Mosolyodik el elismerően. Leül Aenae mellé és átkarolja a vállát.*
- Ha elrendeztél itt mindent, akkor elindulunk. *Mondja szomorúan és valóban sajnálja, hogy a lány hazamegy. Legszívesebben marasztalná, de érzi, hogy amíg a közelében van, nem tud teljes figyelemmel koncentrálni. Jó lesz, ha egy kis időt egymástól távol töltenek.*
//Aenae, CCC//
- Kételkedhetsz, de attól még mindkettő igaz. *Mosolyodik el féloldalasan. A leszámolt aranyakat élvezettel figyeli, de figyel, hogy ebből kívülről semmi se látszódhasson. Mindig anyagias volt, a boldogulás kulcsát az életben mindig az anyagiakban látta. Ha sok aranyad van, sikeres lehetsz. Ellenkező esetben lehetsz bármilyen ügyes, okos vagy képzett, sosem nyílnak meg előtted a megfelelő kapuk.
Ám most nem panaszkodhat, a WAK szekere fut, annak ellenére is, hogy olykor beárnyékolják olyan kellemetlenségek, mint ez a fehér kesztyűs, meg az a katona a fenyegetéssel. Wegtorenben mindkettő már átszúrt tüdővel lebegne egy csatorna mocskos vizében.
Ám most nem otthon van és másképp kell intézni az ügyeit. Hivatalosan, sőt, törvényesen. Botrány.*
- Ha úgy érzed, megérdemlem... *Nem fejezi be a mondatot, hagyja a semmibe hullani, de mellé félreérthetetlen mosolyog és elteszi az aranyakat egy biztos helyre.*
- Ruhák? *Kérdi, amikor visszatér.*
- Vannak benne izgalmas darabok? *Kérdi pajzán mosollyal, nem sejtve, hogy valóban tartalmazhat a csomag ilyeneket.
A levél megfogalmazásának kezdetét hallva, szélesen elmosolyodik. Nem gondolta volna, hogy ilyen személyes hangvételt ütne meg Aenae a levélben.*
- Szoktad egyáltalán "drága kancelláromnak" szólítani? *Kérdi.*
- Mert, ha nem, ne írd így, még gyanút fog. *Szúrja még mellé.*
- Habrertus bár visszataszító ember, okos és nincs híján a fondorlatnak. *Ennyi jár a kecskeszakállúnak. Nem szép, nem származik magas rangú családból - bár erre nem venne mérget -, mégis a thargok kancellárja, ami nem kevés hatalommal és befolyással jár.*
- Talán kezd egyszerűen azzal, hogy "A Vashegy kancellárjának,", aztán pedig folytasd a személyesebb megszólítással. *Ad tanácsot szakállát simogatva.
A "koloncnak" kikiáltott egykori Pinty említésére csak elmosolyodik. Neki nem kolonc, hanem a célja felé vezető út egyik állomása és most már a kereskedőház központja. A folytatás elejével nincs baja, ám amikor Aenae úgy fogalmaz, a kancellár örül a fenyegetésének, akkor megrázza a fejét. Aenae is érti, hogy mi a baj ezzel, ki is hagyja, de az igric számára újabb darab kerül a helyére a kirakósban. A lány nem csak fizikailag tartja megvetendőnek a kancellárt. Szótlan ad engedélyt az apró füllentésre. Ha Denjaar megérkezik végre, akkor már nem csak füllentés lesz az, amit leír, hisz a bűnösök előkerítését valóban a városőrségre bízná. Neki sem ideje, sem emberanyaga nincs a művelethez.
A levél befejezése is tetszik neki. Rövid és velős az iromány, nem magyaráz túl, nem mélyül el a részletekben.*
- Nem, ez így tökéletes. *Mosolyodik el elismerően. Leül Aenae mellé és átkarolja a vállát.*
- Ha elrendeztél itt mindent, akkor elindulunk. *Mondja szomorúan és valóban sajnálja, hogy a lány hazamegy. Legszívesebben marasztalná, de érzi, hogy amíg a közelében van, nem tud teljes figyelemmel koncentrálni. Jó lesz, ha egy kis időt egymástól távol töltenek.*
77. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2019-12-09 13:55:16
Üzenet elküldve: 2019-12-09 13:55:16
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Temetetlen múlt//
//Aenae, CCC//
- Hízelegsz, Cha'yss.
*Rázza a lány a fejét arra, hogy gyönyörű és gazdag. Vitatkozhatna mindkettővel, viszont nem akar vitatkozni. Inkább leszámolja Cha'yss Cano Caldorcornak az 1100 aranyat.
.*
- Jó, kicsit adok a hátsódért is.
*Pirulás nélkül mosolyog a férfira. Igazából ugyan nem gondolja komolyan a dolgot, hogy fizetne a másik fenekéért - vagy ha meg is tenné akkor több nulla lenne az összegben -, de egy kis játékosság belefér. Jobb kedve lesz tőle, mert amúgy nagyon lerontotta a hangulatát az a kesztyűs fickó, meg a katona és a kis vita odalenn.*
- Igazából csak ruhák vannak benne. Relael választott. Ami azt illeti, meg is fenyegetett, hogy ha én nem veszem meg magamnak, akkor ő veszi meg nekem.
*Legalábbis a harisnyával pont így volt, amúgy Aenae nagyon nehezen tudja elképzelni, hogy ilyen holmit felvegyen, vagy ha már felvette akkor megmutassa valakinek. Effynek talán, aztán nagyon jót röhögnének azon, hogy mennyire bénán áll rajta az ilyen holmi. Persze régen volt harisnyája, mikor még a városban élt, csak az egészen másfajta volt, ennek a láttán az az érzése az embernek, hogy igazából nem is a ruha alá készül, hanem hogy mutogassák. Vajon Cha'yssnak tetszene? Ezúttal elvörösödik és inkább a papírra szegezi a tekintetét, miközben leül. A válla fölött előrevetett fonatot hátralöki, végül is Cha'yss elől nem kell dugdosni azt, amit a férfi maga művelt. Megköszörüli a torkát.*
- Drága kancellárom. Vagy legyen mélyen tisztelt?
*Felpillant a férfira, majd lekörmöli mindkét változatot, perjellel elválasztva egymástól. Folytatja az írást, szótagolva olvassa amit ír, nagyjából olyan sebességgel mondja ki a szavakat, ahogyan leírja őket.*
- "Egy örömhírrel kezdeném. Megszabadultunk a kolonctól a nyakunkon: eladtam a Kósza Pintyet."
*Újra Cha'yssra néz, hiszen ez a kolonc már az ő nyakában van. Az más kérdés, hogy a férfi magának akarta. Aztán visszafordul a papír irányába.*
- "A második hírem már nem ennyire örömteli. Bár azt hiszem, hogy téged örömmel fog eltölteni. Városi tartózkodásom során halálos fenyegetést kaptam." Jó, azt kihúzom, hogy a drága Habrertus örülne ennek.
*És így is teszi.*
- "A biztonságom érdekében az ügyet a városi őrség kivizsgálja. Türelmemet kérik." Kicsit hazudhatok, nem? A papír mindent elbír...
*Cha'yssra néz, pillantása kicsit segélykérő, reméli, hogy a férfi kisegíti valami tanáccsal.*
- "Igyekszem haza. Kérlek, hogy ne engedd, hogy a bácsikám bármi meggondolatlanságot műveljen a hír hallatán."
*Waldran és a diplomáciai érzék nem feltétlenül járnak kéz a kézben, Aenae meg nem szeretné, ha bácsikája beletenyerelne valamibe. Aenae szándékai szerint hagyja, hogy a városőrség gondoskodjon a dologról, ő meg megpróbál hazasunnyogni.*
- Aláírás. "Kagaenae Thargodar" Szerinted kell ennél több magyarázat?
//Aenae, CCC//
- Hízelegsz, Cha'yss.
*Rázza a lány a fejét arra, hogy gyönyörű és gazdag. Vitatkozhatna mindkettővel, viszont nem akar vitatkozni. Inkább leszámolja Cha'yss Cano Caldorcornak az 1100 aranyat.
.*- Jó, kicsit adok a hátsódért is.
*Pirulás nélkül mosolyog a férfira. Igazából ugyan nem gondolja komolyan a dolgot, hogy fizetne a másik fenekéért - vagy ha meg is tenné akkor több nulla lenne az összegben -, de egy kis játékosság belefér. Jobb kedve lesz tőle, mert amúgy nagyon lerontotta a hangulatát az a kesztyűs fickó, meg a katona és a kis vita odalenn.*
- Igazából csak ruhák vannak benne. Relael választott. Ami azt illeti, meg is fenyegetett, hogy ha én nem veszem meg magamnak, akkor ő veszi meg nekem.
*Legalábbis a harisnyával pont így volt, amúgy Aenae nagyon nehezen tudja elképzelni, hogy ilyen holmit felvegyen, vagy ha már felvette akkor megmutassa valakinek. Effynek talán, aztán nagyon jót röhögnének azon, hogy mennyire bénán áll rajta az ilyen holmi. Persze régen volt harisnyája, mikor még a városban élt, csak az egészen másfajta volt, ennek a láttán az az érzése az embernek, hogy igazából nem is a ruha alá készül, hanem hogy mutogassák. Vajon Cha'yssnak tetszene? Ezúttal elvörösödik és inkább a papírra szegezi a tekintetét, miközben leül. A válla fölött előrevetett fonatot hátralöki, végül is Cha'yss elől nem kell dugdosni azt, amit a férfi maga művelt. Megköszörüli a torkát.*
- Drága kancellárom. Vagy legyen mélyen tisztelt?
*Felpillant a férfira, majd lekörmöli mindkét változatot, perjellel elválasztva egymástól. Folytatja az írást, szótagolva olvassa amit ír, nagyjából olyan sebességgel mondja ki a szavakat, ahogyan leírja őket.*
- "Egy örömhírrel kezdeném. Megszabadultunk a kolonctól a nyakunkon: eladtam a Kósza Pintyet."
*Újra Cha'yssra néz, hiszen ez a kolonc már az ő nyakában van. Az más kérdés, hogy a férfi magának akarta. Aztán visszafordul a papír irányába.*
- "A második hírem már nem ennyire örömteli. Bár azt hiszem, hogy téged örömmel fog eltölteni. Városi tartózkodásom során halálos fenyegetést kaptam." Jó, azt kihúzom, hogy a drága Habrertus örülne ennek.
*És így is teszi.*
- "A biztonságom érdekében az ügyet a városi őrség kivizsgálja. Türelmemet kérik." Kicsit hazudhatok, nem? A papír mindent elbír...
*Cha'yssra néz, pillantása kicsit segélykérő, reméli, hogy a férfi kisegíti valami tanáccsal.*
- "Igyekszem haza. Kérlek, hogy ne engedd, hogy a bácsikám bármi meggondolatlanságot műveljen a hír hallatán."
*Waldran és a diplomáciai érzék nem feltétlenül járnak kéz a kézben, Aenae meg nem szeretné, ha bácsikája beletenyerelne valamibe. Aenae szándékai szerint hagyja, hogy a városőrség gondoskodjon a dologról, ő meg megpróbál hazasunnyogni.*
- Aláírás. "Kagaenae Thargodar" Szerinted kell ennél több magyarázat?
76. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2019-12-09 12:02:36
Üzenet elküldve: 2019-12-09 12:02:36
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Temetetlen múlt//
//Aenae, CCC//
*Majd kiderül, meddig kísérné el Aenaet az igric. Az is lehet, hogy csak a Vashegy határáig, de az is lehet, hogy az erődig. Egyelőre még ezt nem döntötte el. Minden a körülményeken múlik. Szívesen tetszelegne a thargok úrnőjének megmentőjeként, de egyelőre beéri azzal, hogy ha a lány épségben hazajut.*
- Majd kipróbáljuk egyszer. *Sóhajtja mosolyogva. Kétli, hogy rá tudna unni, de el tudja képzelni azt is. Korábban kevésbé volt ennyire érzelmes. Lehet Aenae rossz hatással van rá.
Az ölelésből kibontakoznak, Aenae elrakja a gyakorló-kardot, a báró megigazítja a ruháját, mielőtt elindulnak felfelé.*
- Rendben. *Válaszolja kurtán, majd elindulnak felfelé. Az illem azt diktálná, hogy a lány menjen fel elsőként, hogy puhára essen, azaz a férfire, ha történne valami, de ebben az esetben a biztonság felülírja az etikettet, így az igric megy fel elsőként, hogy megbizonyosodjon, odafent nincs veszély.*
- Előkerítem. *Mosolyog a csomagra tett megjegyzést hallva, s míg Aenae a szobájába megy, addig ő felszedi a csomagot, amelyet az asztalnál felejtettek. A Kalmárban úgy tűnik, minden rendben, nyoma sincs a fenyegetésben vázoltaknak. Az igric kissé meg is nyugszik ettől.
Aztán a pakkal a kezében maga is felmegy saját rezidenciájára. Odabent bezárja maga mögött az ajtót, majd mosolyt csal arcára az arany csilingelő hangja.*
- Remek. Nem csak szép vagy, de gazdag is. Főnyeremény. *Mondja ki érezhetően tréfálkozva, de csak ő tudja, hogy milyen komoly tényező ez Aenae személye mellett.*
- Szomorú vagyok. *Sóhajtja valóan szomorúnak tetsző hangon, de remek színész, így az alakítás hihető. Ám el is mosolyodik azonnal, jelezve, hogy csak tréfált.*
- Nekem tetszett. *Jegyzi meg halkan, megvonva a vállát Aenae szadakozására.
A felé nyújtott csomagot nem veszi át, csak sárga tekintete siklik rá.*
- Örülök. *Néz a lány szemeibe.*
- Nyugodtan szórd szét mindenütt, ahova szeretnéd. *Tárja szét karját engedélyt adva a dolgok elszórására. Ide kizárólag csak ő szokott feljárni, eddig csak Aenaet engedte be a saját privát lakrészébe. Senki sem fogja látni az itt hagyott dolgokat, de valamiért jóleső érzéssel tölti el a gondolat, hogy a lánytól marad pár emlék, míg távol lesz.*
- A papír és a tinta. *Nyit ki egy fiókot és teszi a kis asztalra az említett dolgokat.*
- Ha megírtad a levelet, azonnal elküldetem. *Teszi még hozzá, majd az ágy szélére ül.*
//Aenae, CCC//
*Majd kiderül, meddig kísérné el Aenaet az igric. Az is lehet, hogy csak a Vashegy határáig, de az is lehet, hogy az erődig. Egyelőre még ezt nem döntötte el. Minden a körülményeken múlik. Szívesen tetszelegne a thargok úrnőjének megmentőjeként, de egyelőre beéri azzal, hogy ha a lány épségben hazajut.*
- Majd kipróbáljuk egyszer. *Sóhajtja mosolyogva. Kétli, hogy rá tudna unni, de el tudja képzelni azt is. Korábban kevésbé volt ennyire érzelmes. Lehet Aenae rossz hatással van rá.
Az ölelésből kibontakoznak, Aenae elrakja a gyakorló-kardot, a báró megigazítja a ruháját, mielőtt elindulnak felfelé.*
- Rendben. *Válaszolja kurtán, majd elindulnak felfelé. Az illem azt diktálná, hogy a lány menjen fel elsőként, hogy puhára essen, azaz a férfire, ha történne valami, de ebben az esetben a biztonság felülírja az etikettet, így az igric megy fel elsőként, hogy megbizonyosodjon, odafent nincs veszély.*
- Előkerítem. *Mosolyog a csomagra tett megjegyzést hallva, s míg Aenae a szobájába megy, addig ő felszedi a csomagot, amelyet az asztalnál felejtettek. A Kalmárban úgy tűnik, minden rendben, nyoma sincs a fenyegetésben vázoltaknak. Az igric kissé meg is nyugszik ettől.
Aztán a pakkal a kezében maga is felmegy saját rezidenciájára. Odabent bezárja maga mögött az ajtót, majd mosolyt csal arcára az arany csilingelő hangja.*
- Remek. Nem csak szép vagy, de gazdag is. Főnyeremény. *Mondja ki érezhetően tréfálkozva, de csak ő tudja, hogy milyen komoly tényező ez Aenae személye mellett.*
- Szomorú vagyok. *Sóhajtja valóan szomorúnak tetsző hangon, de remek színész, így az alakítás hihető. Ám el is mosolyodik azonnal, jelezve, hogy csak tréfált.*
- Nekem tetszett. *Jegyzi meg halkan, megvonva a vállát Aenae szadakozására.
A felé nyújtott csomagot nem veszi át, csak sárga tekintete siklik rá.*
- Örülök. *Néz a lány szemeibe.*
- Nyugodtan szórd szét mindenütt, ahova szeretnéd. *Tárja szét karját engedélyt adva a dolgok elszórására. Ide kizárólag csak ő szokott feljárni, eddig csak Aenaet engedte be a saját privát lakrészébe. Senki sem fogja látni az itt hagyott dolgokat, de valamiért jóleső érzéssel tölti el a gondolat, hogy a lánytól marad pár emlék, míg távol lesz.*
- A papír és a tinta. *Nyit ki egy fiókot és teszi a kis asztalra az említett dolgokat.*
- Ha megírtad a levelet, azonnal elküldetem. *Teszi még hozzá, majd az ágy szélére ül.*
75. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2019-12-03 13:03:19
Üzenet elküldve: 2019-12-03 13:03:19
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Temetetlen múlt//
//Aenae, CCC//
*Félszeg mosollyal fogadja, hogy Cha'yss csakugyan elkísérné. Ő valamiért Nirs miatt nem örül ennek annyira, mivel azonban vitatkozni nem akar, így egyszerűbb rábólintani. Majdnem megtoldja az egészet egy szokásos, flegma vállrándítással is, de a mozdulat félbe szakad. A férfi igazán nagylelkű, hogy kísérgetné, nem lenne szabad flegmáznia vele emiatt. A Nirsszel való találkozás eshetőségét pedig igyekszik száműzni a gondolatai közül, ezen majd akkor aggódik, ha tényleg megtörténik, addig csak feleslegesen stuffolná a saját agyát. Ahogy azon sem érdemes most gondolkodnia, hogy ha elválnak, akkor mikor lophatnak megint közös perceket? Majd megoldódik ez is. Meg aztán az is lehet, hogy a távolság jót fog tenni, ha másnak nem, hát a racionális gondolkodásának.
Sötét gondolatainak a dal vet véget, egész könnyed az érzés, egészen jó pillanat. A boldog percre vetülő árnyéktól is eltekint, mosollyal az arcán pillant fel az őt ölelő férfira.*
- Igen, én is azt hiszem, hogy rád unnék. És te rám.
*Végigsimít a másik arcán, de tudja már, hogy lassan itt az a végzetes pillanat, hogy ki kell bontakozzon az ölelésből. Sajnos erre a férfi is hamarosan felhívja a figyelmét, sóhajtva áll hát fel, bár a mozdulat fürge, szinte talpra pattan. Előbb a földre dobott gyakorlókardot veszi fel és teszi a helyére, majd a papírba csomagolt pakkot csapja a hóna alá.*
- Akkor én hozom a pénzt, te meg készíts nekem papírt.
*Szeretne kéz a kézben felmenni, de tudja, hogy ez most nem fog megtörténni, hiszen Cha'yss a barátjának sem akarja bevallani kettejüket, az alkalmazottjaira ugyanez hatványozottan lehet igaz.*
- A nagy sietségben azt hiszem, hogy elhagytuk a csomagot, amit adtam neked. És hát ő izééé. Szóval jobb lenne nem elhagyni.
*Suttogja már akkor, mikor a fogadótérbe értek, mindehhez természetesen fülig vörösödik. Szívesen adna magának két nagy pofont, akkor lenne is oka vörösödni. Inkább sarkon is fordul, hogy a szobájába menjen a pénzért.
Pénzes szütyővel a kezében, pakkal a hóna alatt jelenik meg a kalmárlakban.*
- Hoztam a pénzt.
*Az aranyak csilingelnek, ahogyan megrázza.*
- És sajnálom, de nem a fokhagyma fenekedre.
*Elvigyorodik, a fejét rázza, érzi az arcába futó vért.*
- Nem hiszem el, hogy ezt kimondtam... Mindegy, ne is figyelj rám. Rendszerint hülyeségeket beszélek.
*Legyint.*
- Hoztam dolgokat, hozzád.
*Nyújtja a csomagot a férfi felé, hiszen megígérte neki hajnalban, hogy számtalan női holmival hinti be a lakrészét. Bár nem vett sem ékszert, sem nippet, sem parfümöt. Azokat majd egy másik alkalommal pótolja.*
//Aenae, CCC//
*Félszeg mosollyal fogadja, hogy Cha'yss csakugyan elkísérné. Ő valamiért Nirs miatt nem örül ennek annyira, mivel azonban vitatkozni nem akar, így egyszerűbb rábólintani. Majdnem megtoldja az egészet egy szokásos, flegma vállrándítással is, de a mozdulat félbe szakad. A férfi igazán nagylelkű, hogy kísérgetné, nem lenne szabad flegmáznia vele emiatt. A Nirsszel való találkozás eshetőségét pedig igyekszik száműzni a gondolatai közül, ezen majd akkor aggódik, ha tényleg megtörténik, addig csak feleslegesen stuffolná a saját agyát. Ahogy azon sem érdemes most gondolkodnia, hogy ha elválnak, akkor mikor lophatnak megint közös perceket? Majd megoldódik ez is. Meg aztán az is lehet, hogy a távolság jót fog tenni, ha másnak nem, hát a racionális gondolkodásának.
Sötét gondolatainak a dal vet véget, egész könnyed az érzés, egészen jó pillanat. A boldog percre vetülő árnyéktól is eltekint, mosollyal az arcán pillant fel az őt ölelő férfira.*
- Igen, én is azt hiszem, hogy rád unnék. És te rám.
*Végigsimít a másik arcán, de tudja már, hogy lassan itt az a végzetes pillanat, hogy ki kell bontakozzon az ölelésből. Sajnos erre a férfi is hamarosan felhívja a figyelmét, sóhajtva áll hát fel, bár a mozdulat fürge, szinte talpra pattan. Előbb a földre dobott gyakorlókardot veszi fel és teszi a helyére, majd a papírba csomagolt pakkot csapja a hóna alá.*
- Akkor én hozom a pénzt, te meg készíts nekem papírt.
*Szeretne kéz a kézben felmenni, de tudja, hogy ez most nem fog megtörténni, hiszen Cha'yss a barátjának sem akarja bevallani kettejüket, az alkalmazottjaira ugyanez hatványozottan lehet igaz.*
- A nagy sietségben azt hiszem, hogy elhagytuk a csomagot, amit adtam neked. És hát ő izééé. Szóval jobb lenne nem elhagyni.
*Suttogja már akkor, mikor a fogadótérbe értek, mindehhez természetesen fülig vörösödik. Szívesen adna magának két nagy pofont, akkor lenne is oka vörösödni. Inkább sarkon is fordul, hogy a szobájába menjen a pénzért.
Pénzes szütyővel a kezében, pakkal a hóna alatt jelenik meg a kalmárlakban.*
- Hoztam a pénzt.
*Az aranyak csilingelnek, ahogyan megrázza.*
- És sajnálom, de nem a fokhagyma fenekedre.
*Elvigyorodik, a fejét rázza, érzi az arcába futó vért.*
- Nem hiszem el, hogy ezt kimondtam... Mindegy, ne is figyelj rám. Rendszerint hülyeségeket beszélek.
*Legyint.*
- Hoztam dolgokat, hozzád.
*Nyújtja a csomagot a férfi felé, hiszen megígérte neki hajnalban, hogy számtalan női holmival hinti be a lakrészét. Bár nem vett sem ékszert, sem nippet, sem parfümöt. Azokat majd egy másik alkalommal pótolja.*
74. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2019-10-15 12:06:50
Üzenet elküldve: 2019-10-15 12:06:50
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Zárt ajtók mögött//
*Talán Graril félreértheti a szavait, de a végeredmény, bármennyire színpadias is, megnyugtató. Végighallgatja az eskünek is beillő monológot, amellyel a férfi hűséget fogad.*
- Úgy lesz, Graril Dhassorn. Nem fogsz csalódni bennem. *Mondja felemelve a poharat.
Kurtán biccent csak a feladat elvégzésére, amellyel majd a páncélost fogja szemmel tartani és halkan sóhajt, amikor Graril elhagyja a Kalmárlakot.
Kezébe veszi a poharat és az ablakhoz sétál, elgondolkodva fürkészi a rumban lebegő vércseppeket. Kissé szentimentálisnak tartja ezt a véresküt, de ha a férfi betartja, amit fogadott, akkor nyert egy lojális embert maga mellé. És a mai időkben a lojalitás nagyobb kincs, mint az arany. Na jó, csaknem olyan kincs, mint az arany.
Leteszi a poharat az asztalra, majd elindul maga is kifelé a kalmárlakból, hogy lemenjen a fogadóba.*
*Talán Graril félreértheti a szavait, de a végeredmény, bármennyire színpadias is, megnyugtató. Végighallgatja az eskünek is beillő monológot, amellyel a férfi hűséget fogad.*
- Úgy lesz, Graril Dhassorn. Nem fogsz csalódni bennem. *Mondja felemelve a poharat.
Kurtán biccent csak a feladat elvégzésére, amellyel majd a páncélost fogja szemmel tartani és halkan sóhajt, amikor Graril elhagyja a Kalmárlakot.
Kezébe veszi a poharat és az ablakhoz sétál, elgondolkodva fürkészi a rumban lebegő vércseppeket. Kissé szentimentálisnak tartja ezt a véresküt, de ha a férfi betartja, amit fogadott, akkor nyert egy lojális embert maga mellé. És a mai időkben a lojalitás nagyobb kincs, mint az arany. Na jó, csaknem olyan kincs, mint az arany.
Leteszi a poharat az asztalra, majd elindul maga is kifelé a kalmárlakból, hogy lemenjen a fogadóba.*
73. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2019-10-15 01:23:59
Üzenet elküldve: 2019-10-15 01:23:59
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Zárt ajtók mögött//
*Chayss szavai nem igazán nyugtatják meg. Úgy látszik egy szövetségest keres benne, aki bármikor kész érte harcba szállni, még akkor is, ha mindene elveszne. Graril felbátorodik a dolgon, és odalép a bárhoz és elveszi a poharát.*
- Én, Graril Dhassoron, esküszöm az életemre, hogy téged, Chayss Cano Caldorocort utolsó csepp véremig szolgállak.*- ekkor finoman előhúzza a kardját, és egy kis vágást ejt vele az ujján, és pár csepp vért csepegtet a rumba. A pohár felét kiissza, a másik felét meghagyja a bárónak.*
- Mától nem lehet kétséged a hűségem felől Chayss báró. Most pedig megnézem azt a páncélos alakot. Nem akarok megint egy bugrist a mai napra. És köszönöm az eszközöket. Legyen ez a barátságunk záloga, mert mától barátok és testvérek vagyunk Chayss!*-meghajol, majd lemegy a fogadótérbe.*
*Chayss szavai nem igazán nyugtatják meg. Úgy látszik egy szövetségest keres benne, aki bármikor kész érte harcba szállni, még akkor is, ha mindene elveszne. Graril felbátorodik a dolgon, és odalép a bárhoz és elveszi a poharát.*
- Én, Graril Dhassoron, esküszöm az életemre, hogy téged, Chayss Cano Caldorocort utolsó csepp véremig szolgállak.*- ekkor finoman előhúzza a kardját, és egy kis vágást ejt vele az ujján, és pár csepp vért csepegtet a rumba. A pohár felét kiissza, a másik felét meghagyja a bárónak.*
- Mától nem lehet kétséged a hűségem felől Chayss báró. Most pedig megnézem azt a páncélos alakot. Nem akarok megint egy bugrist a mai napra. És köszönöm az eszközöket. Legyen ez a barátságunk záloga, mert mától barátok és testvérek vagyunk Chayss!*-meghajol, majd lemegy a fogadótérbe.*
72. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2019-10-15 00:16:26
Üzenet elküldve: 2019-10-15 00:16:26
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Zárt ajtók mögött//
*Graril válasza mondhatni, elégedettséggel tölti el, de csak egy kósza biccentés a válasz. A lényeg megvan, és ennél több nem is kell. Nem szeretne minden önállóságot kiölni az embereiből, mert akkor csak akarat nélküli bábokká transzmutálódnak, akik a jelenléte nélkül képtelenek ésszerűen cselekedni. Neki pedig nem bábokra van szüksége.*
- A hűséget nem lehet leredulákni egyszerű munkaadó-munkavállaló kapcsolatra. *Legyint a válaszra.*
- Semmi sem kötelez, hogy hűséges legyél hozzám azon kívül, hogy kapsz némi aranyat, ételt és szállást. Ha mindez eltűnne, mert földönfutóvá válnék, akkor is hűséges maradnál hozzám, hisz még mindig én lennék a munkaadód. *Magyarázza álláspontja és a férfi szavai közti különbséget.*
- Mindezért természetesen csekély kérés a páncél és a tőrök, amelyeket természetesen megkapsz. *Hajtja meg kissé a fejét jelezve beleegyezését a dolgokba és természetesen meghallgatja a választ is, amelyet kap.*
- Valóban feladatom lesz a számodra, de egyelőre még nem aktuális. Beszerzem a páncélt és a tőrt, addig kérlek, menj le a fogadóba. Volt ott egy páncélos alak, zavartnak tűnt. Tartsd szemmel, kérlek. *Mondja nyájas mosollyal.*
*Graril válasza mondhatni, elégedettséggel tölti el, de csak egy kósza biccentés a válasz. A lényeg megvan, és ennél több nem is kell. Nem szeretne minden önállóságot kiölni az embereiből, mert akkor csak akarat nélküli bábokká transzmutálódnak, akik a jelenléte nélkül képtelenek ésszerűen cselekedni. Neki pedig nem bábokra van szüksége.*
- A hűséget nem lehet leredulákni egyszerű munkaadó-munkavállaló kapcsolatra. *Legyint a válaszra.*
- Semmi sem kötelez, hogy hűséges legyél hozzám azon kívül, hogy kapsz némi aranyat, ételt és szállást. Ha mindez eltűnne, mert földönfutóvá válnék, akkor is hűséges maradnál hozzám, hisz még mindig én lennék a munkaadód. *Magyarázza álláspontja és a férfi szavai közti különbséget.*
- Mindezért természetesen csekély kérés a páncél és a tőrök, amelyeket természetesen megkapsz. *Hajtja meg kissé a fejét jelezve beleegyezését a dolgokba és természetesen meghallgatja a választ is, amelyet kap.*
- Valóban feladatom lesz a számodra, de egyelőre még nem aktuális. Beszerzem a páncélt és a tőrt, addig kérlek, menj le a fogadóba. Volt ott egy páncélos alak, zavartnak tűnt. Tartsd szemmel, kérlek. *Mondja nyájas mosollyal.*
71. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2019-10-14 19:16:42
Üzenet elküldve: 2019-10-14 19:16:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Zárt ajtók mögött//
*Graril megköszörüli a torkát.*
-Bocsánat. Értem az okot. Egy nemesember vagy, már csak az etikett miatt sem hagyhattad volna szégyenbe a hölgyet. A másik dolog pedig az, hogy üzletelni jött, és neked ez a dolgod.*-mondja a férfi.*
-A munkaadóm vagy. Hűséggel tartozom neked, vagy errefelé ez nem szokás?*-kérdezi tűnődve Graril.*
-Lehet nem értenék egyet az eljárásod módjával, de nekem az a dolgom, hogy végrehajtsam amit mondasz, és úgy ahogy mondtad.*-a hálára is ad a férfi választ.*
- Egy igazán csekély dolgot kérnék csak. Egy bőrpáncélt, és két olyan tőrt, ami elfér a csizmámba. Mindez azért kell, hogy a feladatomat ellássam. Úgy érzem, hogy valamilyen feladatot akarsz rám bízni. Hát mondd el mi az!*-mondja Graril, és mélyen belenéz a sárga szempárba.*
*Graril megköszörüli a torkát.*
-Bocsánat. Értem az okot. Egy nemesember vagy, már csak az etikett miatt sem hagyhattad volna szégyenbe a hölgyet. A másik dolog pedig az, hogy üzletelni jött, és neked ez a dolgod.*-mondja a férfi.*
-A munkaadóm vagy. Hűséggel tartozom neked, vagy errefelé ez nem szokás?*-kérdezi tűnődve Graril.*
-Lehet nem értenék egyet az eljárásod módjával, de nekem az a dolgom, hogy végrehajtsam amit mondasz, és úgy ahogy mondtad.*-a hálára is ad a férfi választ.*
- Egy igazán csekély dolgot kérnék csak. Egy bőrpáncélt, és két olyan tőrt, ami elfér a csizmámba. Mindez azért kell, hogy a feladatomat ellássam. Úgy érzem, hogy valamilyen feladatot akarsz rám bízni. Hát mondd el mi az!*-mondja Graril, és mélyen belenéz a sárga szempárba.*
70. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2019-10-14 18:40:56
Üzenet elküldve: 2019-10-14 18:40:56
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Zárt ajtók mögött//
- Értem. *Válaszolja tömören Graril magyarázatára, hogy honnan ismerte a türelmetlen óriás nevét. Azt az információt csak elraktározza, hogy a férfi szerint az óriás szimpatikus volt.
A második kérdésre kapott válasz láthatóan elégedetlenséggel tölti el.*
- Nem is azt kértem, hogy okokat keress, hanem azt, hogy _te_ érted-e az okát a döntésemnek. *Egyértelműsíti a dolgot, ám a folytatás miatt úgy dönt, nem lovagol tovább a témán.*
- De felejtsük el. *Legyint királyian szabad kezével. Leteszi a kezében tartott poharat és pár másodpercig az előtte-mellette ülő férfit méregeti, mintha azon tanakodna, igazat szólt-e korábban.*
- Valóban megtetted volna, ha ezt kérem tőled? *Kérdi tűnődve. Nem tűnik úgy, mintha megbotránkozott volna ezen. Ahonnan ő jött, Wegtorenben mindennaposak az ilyen leszámolások, akár semmiségekért is.*
- Te, Graril Dhassorn ilyen férfi vagy, aki a vezető minden kérését feltétlen teljesíti, akkor is, ha azzal vér tapad a kezéhez? *Pontosítja, hisz nem arról beszélnek, hogy milyen időjárás lesz holnap és ha nem olyan lesz, akkor felvegye-e bőrrel hímzett csizmáját.*
- És ha igen, mivel érdemeltem ki ezt a feltétlen engedelmességet? *Teszi hozzá a kérdést.
Tudni szeretné, mik Graril mozgatórugói és céljai, hogy valóban rábízhat-e kényes kérdéseket és dolgokat, amelyek akár a törtvénytelenség posványába is leránthatják őt.*
- S ha igen, mivel viszonozhatná ezt a kereskedőház tettre kész bizalmasának? *Mosolyodik el. Természetesen a kereskedőháznak és nem neki személyesen. Ennyire azért még óvatos.*
- Értem. *Válaszolja tömören Graril magyarázatára, hogy honnan ismerte a türelmetlen óriás nevét. Azt az információt csak elraktározza, hogy a férfi szerint az óriás szimpatikus volt.
A második kérdésre kapott válasz láthatóan elégedetlenséggel tölti el.*
- Nem is azt kértem, hogy okokat keress, hanem azt, hogy _te_ érted-e az okát a döntésemnek. *Egyértelműsíti a dolgot, ám a folytatás miatt úgy dönt, nem lovagol tovább a témán.*
- De felejtsük el. *Legyint királyian szabad kezével. Leteszi a kezében tartott poharat és pár másodpercig az előtte-mellette ülő férfit méregeti, mintha azon tanakodna, igazat szólt-e korábban.*
- Valóban megtetted volna, ha ezt kérem tőled? *Kérdi tűnődve. Nem tűnik úgy, mintha megbotránkozott volna ezen. Ahonnan ő jött, Wegtorenben mindennaposak az ilyen leszámolások, akár semmiségekért is.*
- Te, Graril Dhassorn ilyen férfi vagy, aki a vezető minden kérését feltétlen teljesíti, akkor is, ha azzal vér tapad a kezéhez? *Pontosítja, hisz nem arról beszélnek, hogy milyen időjárás lesz holnap és ha nem olyan lesz, akkor felvegye-e bőrrel hímzett csizmáját.*
- És ha igen, mivel érdemeltem ki ezt a feltétlen engedelmességet? *Teszi hozzá a kérdést.
Tudni szeretné, mik Graril mozgatórugói és céljai, hogy valóban rábízhat-e kényes kérdéseket és dolgokat, amelyek akár a törtvénytelenség posványába is leránthatják őt.*
- S ha igen, mivel viszonozhatná ezt a kereskedőház tettre kész bizalmasának? *Mosolyodik el. Természetesen a kereskedőháznak és nem neki személyesen. Ennyire azért még óvatos.*
69. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2019-10-14 17:38:53
Üzenet elküldve: 2019-10-14 17:38:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Zárt ajtók mögött//
*Graril tömören válaszol.*
-A pultnál mutatkozott be. Onnan tudom a nevét. Szimpatikus fickó volt.*-jegyzi meg a férfi. Valóban az óriás eléggé kedves volt, ugyanakkor az is igaz, hogy a fajtája nem éppen a legeszesebb. Ennek lehettek szem és fültanúi pár perccel ezelőtt. Az újabb kérdésen Graril nem sokat gondolkodik.*
- Nem az a dolgom, hogy az okaidat keressem! A dolgom az, hogy a parancsaidat teljesítsem. Ezt hiánytalanul meg is tettem. Lefegyvereztem, majd kitessékeltem. Amint említettem szimpatikus fickó volt, talán jó szolgálatot tehetett volna nekünk, de ezt nem az én tisztem eldönteni. Ha arra kértél volna, hogy vágjam el a torkát, azt is megtettem volna.*-mondja hűvösen a férfi. Valóban nem azért fizetik, hogy erkölcsi dilemmákkal foglalkozzon. Arra ott vannak a papok, meg a filozófusok.*
*Graril tömören válaszol.*
-A pultnál mutatkozott be. Onnan tudom a nevét. Szimpatikus fickó volt.*-jegyzi meg a férfi. Valóban az óriás eléggé kedves volt, ugyanakkor az is igaz, hogy a fajtája nem éppen a legeszesebb. Ennek lehettek szem és fültanúi pár perccel ezelőtt. Az újabb kérdésen Graril nem sokat gondolkodik.*
- Nem az a dolgom, hogy az okaidat keressem! A dolgom az, hogy a parancsaidat teljesítsem. Ezt hiánytalanul meg is tettem. Lefegyvereztem, majd kitessékeltem. Amint említettem szimpatikus fickó volt, talán jó szolgálatot tehetett volna nekünk, de ezt nem az én tisztem eldönteni. Ha arra kértél volna, hogy vágjam el a torkát, azt is megtettem volna.*-mondja hűvösen a férfi. Valóban nem azért fizetik, hogy erkölcsi dilemmákkal foglalkozzon. Arra ott vannak a papok, meg a filozófusok.*
68. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2019-10-14 17:02:25
Üzenet elküldve: 2019-10-14 17:02:25
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Zárt ajtók mögött//
*Az üveget visszateszi a szekrénybe, anélkül, hogy töltött volna Grarilnak és mintha elégedettnek tűnő mosoly árnyéka játszana a báró szája sarkában. Talán épp ezt várta a kereskedőház emberétől.
Ettől függetlenül ő leül, nem a férfi mellé, hanem két székkel odébb egy másikra, de nem az asztalfőnek számító székre, amely láthatóan nagyobb méretű, mint a többi. Talán ezzel szeretné jelezni, hogy a beszélgetés amolyan félhivatalos.*
- Értem. *Fogadja a választ tárgyilagos hangon.*
- Amikor kikísérted az óriást, a nevén szólítottad és sajnálatod fejezted ki. *Magyarázza a kérdést, de még nem fejezte be.*
- Mintha meglepett volna, hogy nem az oldalára álltam, hanem a nemes kisasszony mellett szólaltam fel. *Mondja, amolyan mellékesen, de sárga ragadozótekintetét a férfin tartja.*
- Érted az okot, hogy miért? *Kérdi érdeklődve és úgy tűnik, valóban érdekli a férfi véleménye a történtekkel kapcsolatban. Talán arra kíváncsi, Graril mennyire lojális vagy hogy mennyire van otthon az etikettben. Esetleg azt szeretné kideríteni, mennyire tartja szem előtt a kereskedőház érdekeit a személyes szimpátiával szemben. Mindenesetre a férfin a válasz sora, hogy megfeleljen a báró előtt a kérdéseire.*
*Az üveget visszateszi a szekrénybe, anélkül, hogy töltött volna Grarilnak és mintha elégedettnek tűnő mosoly árnyéka játszana a báró szája sarkában. Talán épp ezt várta a kereskedőház emberétől.
Ettől függetlenül ő leül, nem a férfi mellé, hanem két székkel odébb egy másikra, de nem az asztalfőnek számító székre, amely láthatóan nagyobb méretű, mint a többi. Talán ezzel szeretné jelezni, hogy a beszélgetés amolyan félhivatalos.*
- Értem. *Fogadja a választ tárgyilagos hangon.*
- Amikor kikísérted az óriást, a nevén szólítottad és sajnálatod fejezted ki. *Magyarázza a kérdést, de még nem fejezte be.*
- Mintha meglepett volna, hogy nem az oldalára álltam, hanem a nemes kisasszony mellett szólaltam fel. *Mondja, amolyan mellékesen, de sárga ragadozótekintetét a férfin tartja.*
- Érted az okot, hogy miért? *Kérdi érdeklődve és úgy tűnik, valóban érdekli a férfi véleménye a történtekkel kapcsolatban. Talán arra kíváncsi, Graril mennyire lojális vagy hogy mennyire van otthon az etikettben. Esetleg azt szeretné kideríteni, mennyire tartja szem előtt a kereskedőház érdekeit a személyes szimpátiával szemben. Mindenesetre a férfin a válasz sora, hogy megfeleljen a báró előtt a kérdéseire.*
67. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2019-10-14 16:51:28
Üzenet elküldve: 2019-10-14 16:51:28
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Zárt ajtók mögött//
*A főnöke eléggé kedvesen fogadja, talán túl kedvesen is.*
~Légy észnél Graril, az igazat mondd, mint mindig.~*-jegyzi meg magában az alapszabályt.*
-Köszönöm a kedvességedet, de nem szoktam alkoholt fogyasztani, legalábbis csak ritkán.*-jegyzi meg kurtán, mert csak néha iszik egy kis barnasört. Nem szereti, ha valami eltompítja az érzékeit. Jól sejtette, az óriás ügyében hívatta őt a báró.*
- Sohasem láttam.*-mondja a férfi, és ez igaz is, hiszen csak akkor találkozott vele először. Többet nem mondd, azt megtanulta, hogy csak akkor beszéljen, ha kérdezik, bár a jelenet, ami lent zajlott sajnos a férfi hirtelen természetét mutatta meg. Nem kellett volna igazságosztónak feltüntetnie magát, így talán most ezt a beszélgetést is elkerülhette volna.*
*A főnöke eléggé kedvesen fogadja, talán túl kedvesen is.*
~Légy észnél Graril, az igazat mondd, mint mindig.~*-jegyzi meg magában az alapszabályt.*
-Köszönöm a kedvességedet, de nem szoktam alkoholt fogyasztani, legalábbis csak ritkán.*-jegyzi meg kurtán, mert csak néha iszik egy kis barnasört. Nem szereti, ha valami eltompítja az érzékeit. Jól sejtette, az óriás ügyében hívatta őt a báró.*
- Sohasem láttam.*-mondja a férfi, és ez igaz is, hiszen csak akkor találkozott vele először. Többet nem mondd, azt megtanulta, hogy csak akkor beszéljen, ha kérdezik, bár a jelenet, ami lent zajlott sajnos a férfi hirtelen természetét mutatta meg. Nem kellett volna igazságosztónak feltüntetnie magát, így talán most ezt a beszélgetést is elkerülhette volna.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 67-86