//Cicasimogatás//
- Hogy a viharba ne lenne nehéz!
*Fújtat egyet szemét forgatva, ám hangjában ezúttal egy cseppnyi rosszallás vagy morgás nincs. Sokkal inkább bosszankodik kissé, hiszen alig egy napja történt, hogy miközben próbált eljutni a fogadóba, megtámadta az a hatalmas, büdös gyökér ott a negyedben... szép kis fogadtatás! Azt persze nem tudja, még talán csak nem is sejtheti, hogy ez nem a sztenderd eljárás, hiszen sosem élt városban, nem tudja, hogy mennek itt a dolgok.*
- Hro... Hrothgaar mester? Morwon az óriás? Mit esznek itt nálatok, hogy ilyen nevek híresülnek el?!
*Nem érti... tényleg nem. Sosem hallotta ezeket a neveket, legyenek azok bármilyen legendásak, bár számára az is kisebb csodával ér fel, hogy saját névvel rendelkezik, nem, hogy még idegen óriások meg ki tudja miknek a nevét ismerje.*
- Na hát én meg nagyon jól tudom kikaparni a szemét azoknak, akik rosszat akarnak... az is számít valamit, nem?
*Elvigyorodva kacag fel, mert hát tudja jól, hogy ez amúgy nem valami nagy érdem. Senki nem zeng ódákat Coralynde-ról, aki legendásan jól tudja véresre kaparni az ellenségei arcát.*
- Hát van néhány aranyam, de honnét tudjam, hogy az elég-e új ruhákra? Meg cipőre...
*Ekkor elsőízben láttatja Bobbirral mezítelen lábait, ahogy az egyiket kicsit megemeli az asztallal egy szintbe, s megropogtatva bokáját forgatja meg lábfejét. Ezzel le is rendezettnek tekinti a cipő-láb kérdést, pedig igencsak nyitott, abból a szempontból legalábbis biztosan, hogy nincs lábbelije.*
- Kölcsön? Ugyan! *Legyint egyet.* - Nem ismerek én itt senkit... szomszédok? Mégis kinek a szomszédai? Nincs nekem házam. Meglehet hogy tényleg venni kéne majd...
*Lebiggyeszti ajkait, mert valóban nem villanyozza fel a gondolat, hogy ilyen dolgokra aranyat szórjon el. Még akkor sem igazán füllik hozzá a foga, ha belátja, hogy márpedig az elfnek igaza van, és kellenek új ruhák, hogy ne nézzen ki ennyire szakadtan, s talán ne is gondolja azt bármilyen haramia, hogy csak úgy megtámadhatja, vagy átgázolhat rajta. Lévén abszolút ismeretlen városi környezetben, úgy tűnik nem tud mást tenni, mint erre a szőke ifjúra bízni a kiötlését a probléma megoldásának.*