*Kissé megszeppenten pislog párat, mikor a férfi a fogadalma megszegését hozza fel. Ennyire azért nem akar átlépni a határon, hiszen félti annyira a szép pofiját, hogy ha nem muszáj nem húzza fel a kelleténél jobban Reavandot.*
- Hát akkor még büszkébb is lehet magára. Egy nőt bántani, az mutatja meg egy igaz páncélos büszke hírnevét.
*Forgatja meg szemeit apró fintorral, közben próbálja elfedni a hirtelen zavarát, hogy azért sikerült annyira megijednie, hogy a tegezést el is hagyva átpártoljon a formálisabb magázásra. Ha szerencséje van a férfinak ez nem tűnik fel, mert akkor a hölgyemény biztos elássa magát egy időre, hogy a nagy szája ellenére mégiscsak sikerült kicsit megszeppennie.*
- Az én lelkivilágommal nem lesz gondja. Főként, mert a maga féle marcona hapsik úgy is előbb felsülnek a csatatéren.. Azért ilyen nyúzottak, mogorvák és agresszívek. *Legyinti le műunottsággal, majd sunyi vigyorral könyököl a pultra.* A lovak pedig olyanok, mint a gazdájuk. Hisz, ha régóta együtt szolgálnak bizony egysmást átvesznek gazdájuk szokásaiból.
*Sértetten fel is horkan, mikor a férfi utánozza, miközben ő tisztességgel oktatná ki. Még ilyet. Az arcát fel is fújja, mint egy jóllakott kis hörcsög és a karjait is keresztbe fonja mellei előtt. Kis híja annak, hogy a cipője orrával nem köszönti a bokáját, de ennek legfőbb indoka, hogy a lánynak fájna jobban, ha összeköszönne a férfi páncél borította lábszárával.*
- Nem vagyok én sem Trauf.. vagy.. Tauf.. Taruf? *Pillant fel segélykérőn a férfira, majd sóhajtva legyint is.* Mindegy, sem ő, sem hercegnő nem vagyok és ezt nem is bánom. Kényesek, naivak és bolondok. Akár milyen hihetetlen én nem vagyok az.
*Bökdösi meg a páncélt a férfi mellkasán, továbbra is sértetten. Majd hunyorogva pillant is morcosan a sisakra.*
- Nem mernéd te kihúzni az utcán senkinek sem a semmijét.. Még téged is meglincselnek.
*Kuncog fel, végül határozottan biccent egyet és a fogadós felé fordul nagy vigyorral.*
- Most el kell, hogy hagyjalak. Mire visszatérek finomat főzz. *nevetve dob is egy csókot a férfinak, aki csak mormogva forgatja meg a szemeit, miközben a poharakat törölgeti át alaposabban.*
- Na gyere te hős.. Mutasd meg hogy látod el azoknak a tolvajoknak a baját.
*Ragadja is meg a férfi karját, és komikus képet is alkot rögvest, ahogy a törékeny lány maga után húzza a marcona páncélost az ajtó felé.*
A hozzászólás írója (Simone Enadque) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.08.26 00:16:00