// Mert a növényeknek is van lelkük... //
*Már csak józan paraszti ésszel gondolkodván is arra a következtetésre lehet jutni, hogy minden bizonnyal valami balul elsült alkímiai kísérletről van szó, melynek áldozata bizony igen csúnya halált halt. Legalábbis ezzel lehet nyugtatni a lelkeket, viszont a háttérben sokkal mélyebb dolgok lappangnak...
A gyökeret egy kisebb rántással ki lehet tépni a test szájából, mikor is remekül látszik, hogy annak véres, húsos része tényleg a nőből nőtt ki. Elég groteszk látvány, hiszen olyan, mintha egy húsból levő növénytartozék lenne, ami valójában lehetetlen - persze ha ismét akarnánk magyarázatot találni, felhozhatnánk újra az alkímia ködös világát.
Ruhája elég szakadt, s mindössze egy zseb éktelenkedik felsőjén, melyet nehezebben lehet észrevenni, hiszen be van varrva annak a szája, s így úgy néz ki, mintha csupán egy folt lenne. Ám van benne valami kemény dolog, s ha a négyes észreveszi, s valamilyen módon megszerzi, akkor elébük tárulhat egy igen érdekes tárgy. Egy apró kis zöld szobrocskára bukkanhatnak, ami maximum akkora, mint egy emberi mutatóujj, ugyanakkor nagyon szépen ki van dolgozva, emellett mintha valami istennőt ábrázolna.
Azonban idejük nem sok van arra, hogy szemügyre vegyék, hiszen váratlanul valami zsongás hallatszik fel odakintről! Pillanatokon belül a hang gazdája is megjelenik, mégpedig egy hatalmas darázsraj képében! Azok egy szempillantás alatt beszivárognak a réseken, s egytől egyig mind ellepik a testet - ha a négyes a közelben marad, kaphatnak pár csúnyább sérülést is! Viszont a darazsak egyértelműen nem megcsípni akarják a nő holttestét, hanem nagyon is úgy tűnik, hogy felfalni... Bár eléggé ellepték, alig látszik valami belőle, viszont azt jól láthatják, hogy nagyon gyorsan kezd fogyni, mígnem a csontváza marad csupán. Azt lehetne gondolni, hogy itt megállnak, viszont egy tíz másodpercen belül még a csontok is teljesen eltűnnek a földről, s hamarosan hűlt helye marad a testnek, mintha soha sem esett volna be a fogadón... A darazsak dolguk végeztével pedig elkezdenek kifelé szállingózni a nyílásokon, viszont most lényegesen lassabban, hiszen egy egész ember pihen a kis gyomrukban! Így hát a négyes akár még utol is érheti őket könnyedén, s láthatják, amint az erdő felé veszik az irányt...
Az események nagyon gyorsan követik egymást, hiszen azonnal betoppan a fogadós, oldalán három őrrel és egy orvossal. Eléggé elkerekedik mindegyikük szeme, mikor nem látják sehol a keresett testet - miközben Caisys kezében ott pihen az a gyökér, melyet kitépett a nőből. Amint ezt meglátják az őrök, azonnal közrefogják a négyest, s gyanakvó pillantással, vádlóan szólnak hozzájuk.*
- Hol van a test, és az miért van magánál?
*Biccent az egyik őr a növény felé, mikor hirtelen kivágódik az ajtó, s beözönlik vagy egy tucat munkás, akik a földekről tértek haza.*
- Kövessenek!
*Szólal fel ismét az őr, majd megindul a szálláshely felé, ellentmondást nem tűrően, miközben az egyik oldalról fogja közre a négyest, a másik pedig hátulról, őket pedig a fogadós és az orvos követi felfelé.*