//Második szál//
//Doktor Lyna//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Bárhogy is erőlködik Dora, nehezen fér a fejébe, hogy hogy örülhet annak valaki, ha kicsi és naiv. Homlokát ráncolva pillant a kislányra, de nem mogorván, inkább, mint aki valami logikátlanságot hall, ami javításra szorul.*
- Az, hogy kicsi vagy, még rendben, mert majd megnősz. De naivnak lenni nem mindig jó. Az élet majd megtanít rá, mikor helyes, mikor nem. ~ És ha szerencséd van, nem halsz bele. ~ *Teszi hozzá magában, mert egy félresikerült kísérlet vagy egy politikai affér miatt csúnyán elfajulhat a naivitás. Volt, hogy Dora is másoknak nyújtotta a kezét, és máris a karja kellett nekik. Nem egészséges dolog az. Meggondolva tulajdonképpen a legjobb az volna, ha Lyna egy kedves fiatalemberhez menne feleségül, és levest főzne neki. Az ember lánya vagy legyen lázadó ízig-vérig, vagy maradjon otthon, ez Dora véleménye, és általában be szokott jönni. Hogy még mindig foglalkozik Lyna jövőjével, az azért lehetséges, mert a félelf lány érzései szerint a kettő közötti határmezsgyén van.*
- Az élő emberi test belül egy pulzáló, gusztustalan massza, tele gázokkal és olyan matériákkal, amiket nem szeretnénk látni. Az agyunk egy lötyögő, szövevényes gyümölcszselé, és mégis annyi mindenre képesek vagyunk vele. *Elmélkedik a poharára függesztve tekintetét, mégis cseppet sem a hányingerrel küzdve. Elmosolyodik a tükörképén, melyben az őrület csepp szikráját véli felfedezni.* Az emberi test undorító, és az emberek néha sajnos kívülről is undorító, fajtalan mocskok. De! *Mutatóujját jelzésszerűen a magasba böki.* A benti rendszer mégis logikus, harmonikus. Néha úgy megnéznék egy élő embert belülről, de hát ugye ez aligha lehetséges. *Cerlyna kezére néz, hogy megerősítse, nem remeg-e.*
- Hát akkor figyelj oda. *Vonja le az egyszerű következtetést ezzel a problémával kapcsolatban.* De meg, valóban meg lehet állni. Csak arra kell gondolni, hogy éppen cipőt vagy ruhát varrsz. Vagy egy szerkentyűt szerelsz meg. Amint nem személyként gondolok az illetőre, nem félek, hogy baja esik. Elvégre pont azért kezelem, hogy ne legyen még nagyobb baja, nem igaz? *Von vállat flegmán.*
- Természetesen. Minden seb elfertőződhet, ha olyasvalami kerül bele, amitől nem tud meggyógyulni. Ez akár kosz is lehet, vagy egy csontdarab… Szóval valami, ami nem oda való. És ennél is veszélyesebb, hogy az a valami egyenesen a véráramoddal is találkozik. Onnan már rövid idő alatt eljut bárhova a testedben. Például egy jó méreg így megölhet.
*Jónak titulálni a mérget csak egy alkímiával foglalkozó tudós szerény megszokása. Szakmailag végtére is igaz, bármit is gondol majd róla Lyna. A lány most inkább vele van elfoglalva, hogy ha eddig nem fogta menekülőre, rákérdezzen pár dologra.*
- Már megbocsáss, de honnan jöttél? Közel laksz, vagy a fogadóban töltöd az éjszakát? *Ha a fogadóban, Dora legalább arra is megpróbálhatja rábírni, hogy elmenjen fürdeni. Mert azért ráfér a lányra. Azt még nem mondja neki, hogy „fürgyél le”, ki tudja, hogy érintené, de lassan épp ideje lesz emlékeztetnie rá, mindkettejük - vágyott vagy már űzött - hivatásának jól felfogott érdekében.*