*Miközben kortyolgatja a gőzölgő levest, szemei az ablakon át a főtérre merednek, szinte már a bambulás fokát verdesik. Érthető ez, hiszen csak nemrég kászálódott ki az ágyból - most, késő délután -, s ez az étel nem éppen pörgeti fel a férfit. Erre jó lenne tán egy erős ital, ám ahhoz jelenleg semmi kedve sincs. Morgoth nem egy nagy ivó, ezért is ritkán visz be keményebb alkoholt.
Miközben szinte a semmibe mered hosszú perceken át, a délutáni tömeg is megérkezik a fogadóba. Két - nem éppen csúnya - sötételftől kezdve tündéreken át elfekig. Igen változatos az itteni nép, saját fajával, emberekkel még egyáltalán nem is találkozott. Ezt egy kicsit furcsállja, hiszen máshol még ha kevesebben is voltak, azért összefutott velük. De itt...
Időközben még azt is elfelejti Morgoth, hogy levese már teljesen elfogyott, s már vagy öt perce csak az üres bögrét tartogatja kezében. Ébren álmodásából csak az ajtó becsapódása zökkenti ki, minek hatására beszűkült látása kiszélesedik, s végre ki is tisztul. "Ideje lenne már felébrednem." Töpreng magában, hogy vajon mi lehetne az a dolog, ami egy szemrebbenés alatt életet lehelne bele. "Egy kis hideg fürdő megtenné a hatását..."
Ezért hát azonnal felkel székéről, a bögrét visszaviszi a fogadósnak, s megindul a Holdudvar felé. Mivel a lények úgy nyüzsögnek, mint a patkányok, ezért Morgoth kénytelen elviselni, hogy ide-oda lökdösik. Az egyik asztal mellett mikor halad - amit éppen egy sötételf nő hagyott el, ám egy másik még mindig ott ül -, egy kissé iszákos elf boltik meg a lábában, s italát az asztalra löttyinti, amiből Morgothra és talán az éji nőszemélyre is hullott.*
- Takarodjon innen, de tüstént!
*Förmed rá az idegenre, aki valószínűleg meg sem hallotta, ugyanis az eset után már el is iszkolt.*
- Nincs véletlenül önnél valami zsebkendő vagy esetleg más anyag, amivel ezt letörölhetném?
*Mutat bőrkabátjára, amiről a kezével nem szívesen törli le az alkoholt, mert utána órákig csak azt fogja érezni magán.*