//Kataleia Parthenia//
*Moer csendben nézi, ahogy a lány szépen lassan megvacsorázik, szinte már őrködik a nyugalma felett. Nem szól hozzá, számár az egy teljesen elfogadhatatlan dolog lenne, hogy megzavarjon egy hölgyet bármiben is. Amikor a vacsora elfogy ő csendben nézi tovább a lányt. Nem meri megszólítani. Ha a lány társalogni akar, akkor kénytelen lesz neki megnyitnia az ismerkedést. Moer a lány miatt meg is feledkezik ama tervéről, hogy visszavonul a szobájába. Maouról is elterelődnek a gondolatai.~Vajon ki lehet eme nemes hölgy, és mi céljai lehetnek egy olyan senkivel mint amilyen én vagyok? Biztos valami megbízása van, vagy csak nyugodtan akart étkezni, nem tudom, egy nőt nem lehet kiismerni. Talán csak kell neki valami társaság, esetleg valamilyen védelmet remél. Na nem mintha egy nő nem tudná megvédeni magát, csak amolyan látszat védelem.~Tekintetével a lány arcát vizsgálja, nem kockáztat meg egy szemérmetlen pillantást a hölgy kebleire, hátha ezzel megsérti, ami részben igencsak veszélyes részben nem szeretné elveszteni azt aki akár a pártfogója is lehet neki. Végül is egy nőnél nem lehet semmi biztos, de ha valakit megkedvel az állítólag nagyon jó, bár Moer ezt még sosem tapasztalta. Nincs tisztába azzal, mit tud tenni egy nő ami olyan kellemes. Azt tudja, hogy minden élet belőlük fakad, ezért védeni és tisztelni kell őket.~Vajon a férfiak mi célból léteznek? Talán, hogy szolgálják a felsőbbrendűeket, vagy valami más oka van létezésüknek? Talán egy nőt kéne megkérdezni, hátha méltónak talál arra, hogy tudását megossza velem. Bárcsak ismernék valakit aki megtanít miképp viselkedhetek méltóan egy hölgy társaságában, vagy csak valami tanácsot ad, az illedelmes viselkedéshez. Anya túl korán elment, nem taníthatott meg mindenre amit tudnom kéne. esélyem sincs megtanulni az alap illemszabályokat, hogy leszek így egy nő követője? Még arra se vagyok méltó, hogy szolgáljam, így sose lehetek igazi férfi.~Kicsit elszomorodik, hogy a szerinte reménytelelen helyzettől, de azután eszébe jut, hogy milyen társaságban van, és ettől nyomban javul a lelki állapota. Egy kicsit mosolyog, nem nagyon, ép csak a szája sarka remeg meg, de tekintetét továbbra sem veszi le a lány arcáról, mely elbűvöli őt.*