Archívum - Arthenior - Pegazus fogadó
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     

Kedves Kalandozó!

Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!

A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
Arthenior főtere (új)
Pegazus fogadóPiactér (új)
<< Előző oldal - Mostani oldal: 419 (8361. - 8380. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>

8380. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-06-23 20:24:20
 
>Syrinx Aetherae avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 32

Játékstílus: Szelíd

// Lovagi torna //

*Kissé kétkedően rándul felfelé szemöldöke a kijelentésre, miszerint Lim „nem akarta, hogy idegeskedjen”. Meg van a maga véleménye arról, hogy a lovag cselekedete mennyire volt korrekt és figyelmes, de ettől függetlenül arca hamar elsimul, és nem olvassa a férfi fejére a gyermekkori badarságait. Kinőtt már abból a korszakból, hogy függjön bárkitől, így ezek az apró-cseprő régi sérelmek is mehetnek a lelki szemétdombra. Nem érdemes velük foglalkozni.*
- Nincs semmi baj - *mosolyodik el együtt érzően. Elgondolkodik azon, hogy megérintse-e a lovag kezét. Ha a gyermekkori barátságukra gondol, ennek mindenképpen helye lenne itt. De nem teszi meg. Nem sértettség, vagy bosszúvágy hajtja, ám ő most már egy felnőtt nő. Nem akarja túlzottan elkényeztetni a lovagok, és hagyni, hogy elbízza magát. Küzdjön meg. Azért nevelték.
Hagyja, hogy a férfi elmerüljön az önsajnálat és a kellemetlen borús emlékek kavalkádjában. Ő már nem tudja feloldozni, ezt neki kell megtennie, hisz esküt fogadott. A lelkébe meg nem kíván belenyúlni. Ki tudja, mit rontottak el, másítottak meg, cseréltek ki abban a finom szerkezetben a lovagi kódexek, amiket ő nem ismer? Jobb nem babrálni Limmel, amíg nem ismerte ki ismét. Hisz egy évtized eltelt azóta, hogy találkoztak. Nagyon megváltoztak. Mindketten.*
- Amikor elindultam a Papa jól volt - *mosolyodik el szélesen a következő kérdésre. * - És azóta sem kaptam hírt arról, hogy baj érte volna. Vitatkozni… - *itt kissé megakad a könnyed hangnem, majd úgy határoz, nem hazudik Lim szemébe.* - … vitatkoztunk, sokat. De semmi komoly.
*Ez már így ebben a formában nem teljesen igaz. A Papa elvárta volna, hogy kicsit komolyabb legyen, kicsit méltóbb legyen, hogy ne bosszantsa, hogy ne hajkurásszon férfiakat.
Persze, könnyű ezt úgy mondani, hogy bezárkózik egész napra, és nem is törődik vele. Amióta már nem kislány, a Papa egyre kevesebb időt töltött vele. Szomjazta a figyelmét, mégha ez dorgálásokban merült ki, akkor is. De most már ennek is vége.*
- Itt délen híres a mágus iskola. Ezért jöttem ide először. Aztán utazom tovább, ha itt kitanultam a mesterséget - *mosolyodik el szélesen.
Még éppen hogy csak belenyal az almaborba, amikor a férfi előtt már kiürül a tányér. Kissé meglepve pislant a lovagra, aki nemrégiben még olyannyira marasztalni akarta, most pedig elküldené aludni.*
- Persze, mehetünk - *mosolyodik el végül megadóan, hisz miért is akarna ellentmondani Limnek. Valószínűleg útjuk úgyis szerteágazik, miért erőltetné tovább a beszélgetést, ha a lovag nem akarja.*
- Jó éjt! - *jegyzi meg, kulcsáról teljesen elfeledkezve, így meglepetésként éri, hogy a kulcs az asztalon csattan. Mosolyogva fordul vissza a férfi felé, majd feláll, és egyik kezében a borral, másikban a gyümölcstállal, megindul felfelé a szobájához.
Így viszonylag hamar utol is éri Limet, és elé vág. Az utolsó pár lépcsőfokon már a férfi első kézből élvezheti légies léptei nyomán ringó csípőjének látványát, majd felér az emeletre, és megindul a szobájába, hasonlóan tempós, könnyed léptekkel.
Persze, fogalma sincs arról, hogy miként fogja az almabort ÉS a gyümölcstálat a kezében tartva kinyitni az ajtót. Mennyivel egyszerűbb lenne, ha ismerné a levitáció varázslatot! De ezt majd a helyzet eldönti. Reméli, hogy a lovag szobája a másik irányba esik, így nem nézi végig majd kínlódását az ajtónál.*

8379. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-06-23 19:19:43
 
>Therumon Elimeon avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 30

Játékstílus: Szelíd

// Lovagi torna //

*Nem csak benne kavarodnak a múlt érzelmei, látja a lányon is hogy odabent harcol az érzések ellen. Teljesen megérti és büszke rá, hogy nem felejti honnan jött.*
-Tudod el akartam köszönni. De nem akartam hogy idegeskedj. *Böki ki végül, bár tudja hogy így is kételyek között hagyta a lányt. Bár megírta a rendnek szóló levelébe hogy mit mondjanak annak aki felkeresné őket az ügyébe.*
-Sajnálom. *Hajtja le a fejét és egy fél percig néma csönd telepedik közéjük. Ezt szakítja a lány utalása, hogy kis korukba sokszor került bajba.*
-Tudod drága Rin felnőttem, ahogy mondtam. Egyszer mindennek vége szakad. *Mereng el a sok csínyen amit elkövettek kis korukba. Gazfickókat meghazudtoló dolgokat műveltek. Akkor ez volt számukra a természetes és nézze meg a világ. Egyikük mágusnak tanul míg a másik lovag lett. Mindkettő életre szóló és fontos hivatás. A lány arcából eltűnt minden szomorúság csak úgy ragyogott mint a nap.*
-Miután apród lettem teljesen megváltoztam. Elmaradoztak a csínyek és a tréfák. Lehet hogy túl korán felnőttem. *Gondolkodott el ezen. Végül is nem volt igazi gyerek kora, nagyon korán megismerte milyen érzés is egy ember életét kioltani. Még ma is emlékszik az érzésre. Szeme sem rebbent meg közbe. A szoba egy távoli részébe meredve a víz után nyúlt és ívott egy nagy kortyot abból, majd megtörölte száját és visszahelyezte oda ahonnan elvette.*
-Nem gondolod hogy messzire kerültél kicsit otthonról ? Félre ne érts nem féltelek ezért, mert ismertelek. *Emelte fel kezét védekezően, majd egy darab barackot dobott be a szájába. Eltűnődve nézte egy darabig a lányt, beszívta az illatát majd egy kósza gondolat ragadta meg a fantáziáját és nem engedte.*
-Ugye nem azért jöttél ilyen messzire mert apáddal valami baj történt ? Vagy összevesztetek ? *Bár az elsőre tudta a választ a látszat kedvéért kénytelen volt feltenni a lánynak a kérdést. Nem örülne ha a lány családja is szétesne mint az övé. Eleget szenvedett anyja elvesztése után a lány. Emlékeibe még élesen él, hogy egy hétig kutattak utána a környéken. 100 ember és nem találták. Már mindenki a legrosszabbra gondolt, amikor is egy viharos délután bebotorkált a házunkba. Koszos volt, éhes és halálosan fáradt. Annyi ereje volt hogy bekopogjon majd mire kiértünk az ajtófélfának dőlve aludt. Nagyon megkönnyebbült mindenki. Apját viselte meg legjobban a dolog, majdnem beleőrült szerető asszonya után a lánya elvesztésének gondolatába. Ahogy gondolataiba réved azon kapja magát, hogy a tálja kiürült. Pohara után nyúl és felhajtja az egészet és elégedett pillantást vet a lányra.*
-Nos, hogy megvolt a vacsora elmehetnénk aludni. *Nyújtózkodik egyet majd a lány kezére teszi a sajátját.* -Holnap ne menekülj sehová, van még miről beszélnünk. *Majd ismét két kezét használva fel kell az asztaltól pajzsát átlendíti, kesztyűjét az övébe tűri, sisakját a bal hóna alá veszi és legvégül lehajol a lándzsájáért.*
-Nyugodalmas jó éjszakát kívánok. *Majd elfordul és a lépcső felé indul, amikor is eszébe jut végre, hogy a lány kulcsa nála van. Mosolyogva fordul meg.*
-Örülök hogy találkoztunk. *Majd felmutatja a lánynak a kulcsot és egy könnyed mozdulattal az asztalra dobja. Majd ismét hátat fordít a lánynak és elindul a lépcsőn, alatta a lépcső fa deszkái ropognak a súly alatt, amit a páncél jelent. Még a fordulóba lepillant a lányra, majd eltűnik az emeleten.*

A hozzászólás írója (Therumon Elimeon) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.06.23 19:20:22

8378. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-06-23 17:26:33
 
>Syrinx Aetherae avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 32

Játékstílus: Szelíd

// Lovagi torna //

*Gyönge karjai jelentősen megkönnyebbülnek, még akkor is, hogyha a páncél hidege átsüt ruháján. A zöld selyem érdekes, bizsergető hanggal siklik le a fémről, ahogy ismét talajt fog a két kecses lábfej.
Ő nem törődik az elcsöppenő nyállal a férfiak szájának szegletében, pedig tud róla. Egyszerűen nem vesz róla tudomást. Tapasztalatai azt mutatják, hogy egy férfi érdeklődését felkorbácsolja, hogyha nem vesz tudomást róla.
Érdeklődve figyeli, ahogy a lovag elmegy a kulcsáért, ám kicsit meglepődik, hogy nem kapja vissza. No se baj, majd meglátja, hogy mi a terve Limnek. Nem fogja rögtön egrecíroztatni, csupán szépen, fokozatosan…
Élvezettel nyúl ismét a gyümölcsös tálba, eperért, málnáért, kissé talán élvezve, hogy ezúttal nem az ő kontája bánja a számlát.
Lim nem mellé ül le, eredeti helyire, hanem ahol még a beszélgetésük elején ő támaszkodott. Nos, legyen így, alig észrevehetően helyre igazítja vállait, így testének hangsúlyai kissé eltolódnak ízlésesen fedett, ám minden lélegzetvétel sújtása alatt hullámzó mellkasára.
A megjegyzésre, hogy nőiessége virágba borult, csak halványan elpirul. Lim még látta, mikor anyja halála után teljesen elvadultan rótta a birtokon, ám azaz idő is véget ért. A gyász soha, de a kétségbeesés igen.*
~ Ha pótolni akarsz egy anyát, neked kell nővé válnod… ~ *jutnak eszébe a szavak, de nem mondja ki őket.
Helyette inkább hosszú szempilláit lesüti a pír mellé, szerényen fogadva a bókot.
A komorodó hangnemre viszont eltűnik a vidámság csillogó lélektükrei mélyéből is, helyét lágyan fodrozódó gyász és szomorúság veszi át.*
- Emlékszem - *hangja halk, és visszafogott. Osztozik a férfi fájdalmában, sok embert hagyott maga mögött.
Bár emlékszik, hogy mennyire megrökönyödött, mikor Lim egyszer csak eltűnt. Szó és hang nélkül szívódott fel, elvitte egy hajó. Dühös volt a fiúra. Roppant módon dühös. De talán ez a tapasztalat indította el azon az úton, melyet ma is jár. Szeresd a férfiakat. Bűvöld el őket… De… nem kell tőlük sokat várni, érzelmekben semmiképp. Aranyban és gyémántban… és izgalomban… na az egy másik kérdés.*
- Udvarló! - *horkant fel szélesedő mosollyal.* - Szerinted olyan volt valaha a közelemben? A Papa megbűvölt seprűnyéllel kergette őket a közelemből, vagy ha az nem volt kéznél, hát lándzsával!
*Nem túloz, tényleg volt ilyen eset. Egyszer. A fiú beszökött a fiú az uradalmi lakosztályába. Erre ő nem számított – hogy lehet egy férfi mégis ennyire ostoba, hogy betörjön egy nagyhatalmú mágushoz? – a Papa viszont igen.
A hencegő alaposan megjárta, és örülhetett, hogy a bőrét menthette.
Az meg a másik kérdés, hogy utána a reggelinél hallgathatta a szentbeszédet a női viselkedésről és könnyűvérűségről.*
- Jobbnak láttam utazni. Látni a világot. Tanulni mástól is. A Papa nagy ember, de minél több szemszöget lát az ember annál nagyobb utat tett meg a mélyebb megértés felé - *és az ezzel járó hatalom felé, persze.*
- Bajba? - *nevet fel könnyedén, majszolgatva a gyümölcsöt, és borát lötykölve a pohárban.* - Ugyan! Az a te reszortod!

8377. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-06-23 16:29:21
 
>Therumon Elimeon avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 30

Játékstílus: Szelíd

//Lovagi torna//

*Rég elfeledett érzés kerítette hatalmába a nevető lány láttán. Olyan boldogságot érzett, amit azelőtt nagyon régen. A lány kecsesen ugrik a nyakába a férfi páncélos keze pedig óvatosan magához szorítja a lányt és beszívja annak finom illatát. A lány súlya már meg sem kottyan a férfinak, érzi ahogy a lány ajkával gyengéden megcsókolja az arcát. Kellemes bizsergés fogja el. Miután a lány kibújik az öleléséből lecsúszik róla és egy lépést hátralép.*
~Gyönyörű lettél~ *Vallja be magának most már szabadon. Körül tekint a fogadóba és látja, hogy a fogadóba mindenki a kettejük "bohóckodását" figyeli. Egy-két haragos tekintettel is találkozik, amit köszönhet a lánynak. Tekintete azonban még a leghevesebb vérmérsékletű emberekbe is kétséget ébreszt azzal kapcsolatba amire éppen gondolnak. Sokan inkább elfordulnak és ott folytatják félbeszakadt dolgaikat ahol éppen félbehagyták. Tekintete visszasiklik a lányra és kérdésére hangos nevetésbe tör ki.*
-Nos pontosan tudod, hogy milyen neveltetést kaptam. *Vált közvetlenebb hangnemre.* -Nem nevezném csűrben. De elnézésedet kérem. *Nevetve hajt fejet, majd sarkon fordul és a lány kulcsáért nyúl. Miután felvette a kulcsot a fogadóshoz lép és leadja a rendelést.*
-Jó uram lesz 2 gyümölcstál 1 kupa a legjobb almaborból és egy pohár hideg víz. *A fogadós markába számolja a 10 aranyat és nem sokra rá kapja is a két Gyümölcstálat amit letesz az asztalra. . Majd visszatérvén a fogadóshoz a kezébe olvassa a 10aranyat a kupaAlmaborért és ezt leteszi a lány elé. Majd legvégül a 2aranyat adja a fogadós kezébe a pohár Vízellenszolgáltatása képen . Majd lehuppan a lánnyal szembe és egy szelet almát tüntet el a szájába. A lány kérdésére zavarába a tarkóját megvakarja és elmosolyodik.*
-Nos Syrinx ezt én is mondhatnám rólad. Meg... *Egy pillanatig nem találta a megfelelő szót, majd végül csak kibökte.* -.. nőiesedtél. Úgy néz ki az évek jó hatással voltak rád. Nem vagy már fiús. *Tört fel belőle a kacaj. Emlékszik, hogy kiskorukba mennyire fiús volt sokszor fiúnak mondták a lányt akik nem ismerték. De azok az idők már elmúltak, ütött bele ismét a tudat. A lány kérdésére újra felszínre tört a fájdalom amit palástolni próbált. De úgy érezte hogy a lány talán az egyetlen aki megértheti mit is keres ilyen messze délen.*
-Nos. *Kezdte szomorúbb hangnemre váltva.* -Emlékszel még a Helion családra ? *Ökölbe szorult a keze a név kimondásakor.* -A családom sírjára esküdtem fel, hogy hazaviszem az árulókat és törvény elé fogom őket állítani. Idáig követtem a nyomukat, de itt elvesztettem őket. *A temetésre sem hívtak meg senkit. Idős tanítójával sebtében hantolta el családját, megírt két levelet egyiket a Rendnek másikat a sziget királyának küldte el. Nagyon sajnálta hogy nem tudott elbúcsúzni senkitől de azonnal kellett indulnia. És most itt Artheniorban találkozik azok egyikével akitől nem tudott elbúcsúzni. Ebben valami felsőbb hatalom keze van, érezte. Sőt tudta. Ahogy a lány smaragd zöld szemeibe nézett szempillantás alatt megnyugodott. Sok minden változott, de a szemei nem.*
~A szemei olyanok mint régen.~ *Mindig is a gyermeki huncutság mögött hihetetlen megnyugvást keltő dolog bujkált a lány szemébe. Valami megmagyarázhatatlan dolog. Újra mosolyra húzódott a szája és egy újabb falat almát kapott be.*
-Nos én te miért jöttél ennyire délre ? Megmondom őszintén meglepődtem amikor megláttalak. Csak nem valami udvarló ? *Húzta össze a szemöldökét, majd hangosan felnevetett. Gondolta hogy a lánynak megannyi kérője lehetett.* -Apád biztos nem örülne neki. *Köhintett egyet, majd komolyabb hangnemre váltott.* -Ugye nem valami bajba kerültél ?


8376. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-06-23 15:22:05
 
>Syrinx Aetherae avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 32

Játékstílus: Szelíd

*A fogadó viszonylag békés nyugalmába hangos, csilingelő kacagás hasít. Ám ezért senki nem tud haragudni a bájos, nőies teremtésre, aki könnyeit törölgetve, a falnak dőlve kapkod levegő után, és nézi a lovagot, akit a hosszú kiképzés eléggé ízetlenné tett, a tréfára legalábbis.
Viszont csodálja a férfi mozgékonyságát ebben a hatalmas páncélban, és reflexeit. Bár azért nyilván nem lenne jó ötlet lebontani a fogadót egy kis gyermekkori csínytevés nyomán, de mindenesetre, mikor eszébe ötlik a lovag haragos arca, ismét hangosan gyöngyöző nevetés szakad fel kellemesen domborodó keblei alól.
A kitárt karokat látva több sem kell neki, meggyorsítja lépteit, és két karjával a lovag nyakát fonja át, dús ajkai a férfi járomcsontján cuppannak össze, nem törődve a napos borostával. Lábai nem érik a földet, még lábujjainak hegye is alig érinti a padlót, ennek megfelelően a lovag újabb 150 fontnyi testsúlyt kell hogy cipeljen a nem apró lovagi páncél mellett.
Ha Therumom Elimeonnak eddig nem voltak haragosai a városban az itt eltöltött egy év után, abban biztos lehet, hogy ez után a találkozás után lesznek. A kocsmában legalábbis minden bizonnyal, hisz Syrinx nem az a nő, aki mellett füttyszó nélkül el lehet menni.
Smaragdzöld selyem éri a férfi arcát, a kellemes, visszafogott virágillat beburkolja egy pillanatra a lovagot, majd Syrinx talpa földet ér, és egy lépést nevetve hátra lép, arcából óvatosan kisöpörve az elkószált, aranyló tincseket.*
- Hol neveltek téged, egy csűrben? Be sem mutatkozol egy úri nőnek - *lép közelebb Limhez, és cibálja meg a fülét játékosan, majd kacagva, könnyű léptektől ringó csípővel az elfoglalt asztalhoz lejt és letelepszik a lovag széke mellett.*
- Gyümölcsöt és almabort kérek - *mosolyog el huncut gödröcskékkel arcán a lovagra, orrán játékosan ráncolva a bőrt.* - Egy ilyen találkozásra koccintani kell.
*Innen ülve a lovag még magasabbnak tűnik, mint eddig gondolni merte volna.*
- Megnőttél - *jelenti ki, félig ajkába harapva, és kissé kuncogva saját megjegyzésén. Persze, hogy megnőtt, nyilván komoly munkaórák, és testedzés áll az eredmény mögött, melyet most páncél takar, de ez csak idő kérdése…
Kulcsáról teljes mértékben el is feledkezik, hiszen az asztal túloldalán landolt a lovag szerencsés manőverének köszönhetően.*
- Mi szél hozott ide? Ne gyere a terelő utakkal, mert tudod, hogy átlátok rajtad! - *nevet fel halkan, mégis olyan kellemmel, mely nem volt rá jellemző botor gyermekkora idején. Nehezen tudja elfojtani izgatottságát, hogy régi pajtásával itt találkozik.
Annak ellenére, hogy most nem az a megfontolt, kifinomult nő, úgy érzi, a lovag előtt nem is kell feltétlenül annak tűnnie. Viszont az bizonyos, hogy azóta is rengeteget változott, mióta a férfit apródként messzire sodorta tőle az élet. Sokat nőiesedett, mind alakban, mind öltözékben, mind kifejezésekben, bár zöld szemei még mindig huncut fénnyel csillámlanak.*

8375. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-06-23 14:51:46
 
>Therumon Elimeon avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 30

Játékstílus: Szelíd

*A lány reakcióbál egyértelműen látszik, hogy túl lőtt a célon az utalásokkal és saját magát leplezte le.*
~A fenébe. Ez már sok volt.~ *Szitkozódik, miközben a lány távolodó alakját figyeli aki miután kivette a szobáját eltűnik a lépcsőfordulóba.*
-Úgyis keresni fogsz. *Csúsznak ki a szavak halkan a szájából és elmosolyodik. A fogadós ekkor ér oda hozzá. Szemébe látszik, hogy a háta közepére nem kívánja már a mai napra az utazókat.*
-Mivel szolgálhatok ? *Vonja fel a szemöldökét.*
-Szeretnék egy szobát estére. *Kiszámolja a Szobaárát, ami14arany a fogadós kezébe. *

*A fogadós morog valamit az orra alatt, majd az egyik zsebéből az asztalra dob egy kulcsot.*
-Az emeleten bal kéz felől az utolsó. *Majd már el is tűnik a vendégsereg kavalkádjában. Az emlékek kavalkádja újra magával ragadja. Ezúttal nem ellenkezik és a régi emlékek, képek, érzések a felszínre törnek újult erővel. Látja magát fiatalon, amikor is testvéreivel és a lánnyal bejutottak a birtok barakkjába, ahol az őrség fegyverei voltak elzárva. Katonásat játszottak, de a végén majdnem baj lett belőle. Hadonászás közbe, majdnem levágta idősebb testvére a penge a torkától mindössze pár milliméterrel hasított a levegőbe. A bőrét felvágva még vérzett is, de komolyabb baja ezen kívül nem lett. Azt hazudták az apjuknak hogy egy bottal sértették meg a bőrét, de persze apjuk egyből rájött, hogy hazudnak de nem büntette meg őket. Ellenben az anyjával. Még most is sajog a feneke ha rá gondol.*
~Na akkor talán ideje lenne elmenni és lefeküdni.~ *Jutott az elhatározásra.* ~Valószínűleg holnap úgyis találkoznak majd a lánnyal.~ *Két kezét az asztalra támasztva nyomta álló helyzetbe magát. Megigazította az övét, majd még egyszer körül nézett a helyiségbe. Mindenféle népet meg lehetett találni egy ilyen fogadóba, kezdve az egyszerű parasztól a leghíresebb kardfórgáton át a legaljasabb bérgyilkosig. Színes és veszélyes világ volt ez. Ahogy ott állt az asztal mellett hirtelen megpillantott egy aranyat az asztalon és lehajolt érte. Érezte hogy valami elrepül fölötte, először azt gondolta hogy valamiféle fegyver lehetett, így az aranyon túl nyúlva felkapta pajzsát és maga elé tartva megfordult. Szeme sarkával kikukucskált a pajzs takarása alól, miközben jobb kezével már félig kihúzta kardját a hüvelyéből. Meglepetésére Syrinxet pillantotta meg a lépcsőfordulóba. Arcán nem tudott kivenni semmiféle érzelmet. Hátrasandított és néhány méterre magától meglátta azt amit "fegyvernek" gondolt egy kulcs képébe. Haragosan tekintett a lányra.*
~Jó nagy bohócot csináltál belőlem.~ *Mérgelődött magába, majd leengedte a pajzsot és kardját visszacsúsztatta a hüvelyébe.*
-Látom még mindig úgy kell a szádba rágni a dolgokat Syrinx. *Mosolyodik el a lányra, majd szabad kezével pajzsát ismét az asztalnak támasztja és széttárja kezeit.*
-Azt hittem már soha nem ismersz fel.

8374. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-06-23 14:22:42
 
>Syrinx Aetherae avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 32

Játékstílus: Szelíd

*Szemöldöke kissé feljebb ugrik, ahogy a férfi haragos tekintetét figyeli. Ismerős számára a mozdulat, és már sejtése is van, hogy honnan. Egy gyermekkori pajtás dühös tekintete jut eszébe, amikor kiderül számára, hogy a varázspor, amit apja laboratóriumából vett kölcsön a délutáni szieszta helyetti szökés idejére valójában bibircsók növesztő…
Majd a bibircsók szárító kenet pillangó szárnyak nőttek a bibircsókokra. Gurgulázott a nevetéstől, hasfala napokig fájt utána. A Papához menni, a két varázslatot eltűntetni már nem volt ilyen mókás, de egy életre szóló élmény volt, mindenképpen.
Erre a sejtelmére csak ráerősítenek a férfi szavai, mely szerint sokat járt a Venefis birtokon.*
- Valóban? - *hangsúlya kérdő, ám kedves. Gyanúja egyre inkább megerősödik… De hogy kerülne ő ide?*
- Igen, sajnálatos módon ezt nem lehet eléggé megtanulni. Évek gyakorlása mire az ember egy-egy ábrát tökéletesen fel tud róni a pergamenre, és akkor még a mágikus körök rajzolásáról nem is beszéltünk - *csóválja meg a fejét kissé kelletlenül, vállát meg-megrántva.* - De jó így nekem.
- Itt Artheniorban nem - * mosolyodik el szélesen.* - Otthon… otthon az egy teljesen más tészta, ott igen, bele-belefolytam a politikába, mondhatni ismerős voltam a témában - *mosolyodik el, ajkán kissé ravaszkás, talán huncut árnyékkal, de ez csupán egy villanás, hamar leolvad, hisz tekintete kérdőn csüng a hirtelen dühödtbe váltó lovag arckifejezésén. Azért a férfi uralkodik rajta, hisz hamár belekezdett a játékba, akkor nem akarja abbahagyni. Puhatolódzik, próbál utalgatni, de nem mondja a szemébe, hogy adott esetben tényleg gyermekkori pajtása. Nem érti ezt a modort, de nem is kívánja feladni a játékot.*
- Úgy hiszem, ma este csak pihenés vár rám - *mosolyog szélesen, elbűvölően a férfi felé, hiába kívánja az további édességekkel ott tartani.* - De minden bizonnyal még találkozni fogunk - *a bájos mosoly tovább szélesedik, és fogainak fehér gyöngysora is kivillan, ékítve arcát.* - Jó éjt uram!
*Könnyed léptekkel lejt el az asztal mellett a fogadóshoz, a férfi háta mögött maradva. Hallani fogja, hogyha a másik felé fordul, és tudja, hogy nem kényelmes ebben a páncélban a mozgás.*
- Egy Szobát szeretnék az éjszakára - *mosolyog a fogadósra bájosan, miközben kezébe számolja a 14 aranyérmét.*
*Nyugodt léptekkel indul meg felfelé a kapott lakosztályba, majd mikor eltűnik a felső szinten, villám gyorsan nyitja az ajtót, és dobja le a könyveit a kerevetre. A kulcs fordul a zárban, és halk, könnyed léptekkel, mint a macska leoson a kocsmarészbe. Tudja, hogy nem olyan könnyű egy lovagi páncélt magára ölteni az embernek, így valószínűleg a férfi még a fogadóban ténykedik.
Egy jól célzott, íves dobással elhajítja a kulcsot, mely, ha minden terve beválik, és még lent találja a lovagot, hangosan fog koppanni Therumon Elimeon koponyáján, vagy éppen a sisakján… Attól függ, mennyire kívánt az úr gyorsan távozni.*

8373. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-06-23 11:51:43
 
>Therumon Elimeon avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 30

Játékstílus: Szelíd

*A lány vonakodása már-már feltűnik a fogadóba mindenkinek. Néhány ember már nyakát nyújtogatja a másik sarokból, hogy lássa mi is fog történni, ami persze feltűnik és haragosan pillant félre a hallgatózókra. Az egyik ilyen észreveszi ezt és hirtelen zavarába feláll és kimegy a helyiségből.*
~Miért kell mindenhol ilyen embereknek tanyázniuk ?~ *Mérgelődik magába, majd megemeli a poharát és iszik néhány kortyot a jéghideg vízből, ami mintha új erőt adna neki hogy folytassa ezt a macska-egér játékot. A lány apja megkérte, hogy ne említse meg hogy az ő kérésére kereste csupán fel a lányt.*

"-Elég kellemetlenül érezném magamat, ha kiderülne a lányom számára hogy eddig tartott a bizalmam."

*Csöngenek a férfi szavai a fülébe. Bár lett volna más választása de nem volt. Semmi körülmény között nem akarta felfedni apja bizalmatlanságát a lánnyal szembe, de már nagyon szorult a hurok körülötte és próbálja azt elérni hogy a lány ismerje fel őt.*
-Nos nem volt nehéz kitalálni hölgyem. *Fejével a pergamenekre biccent, majd mélykék szemével mélyen a lány szemeibe nézve folytatja.* -Ugyan magam nem tanultam soha sem mágiát ismertem néhány nagyon tapasztalt mágust. *Itt többek között a lány apjára gondol.* -Lucyus Venefis például. Úgy tudom hogy nagyon képzett és tapasztalt mágus. Sokszor megfordult a családi birtokon. *Emlékezik vissza arra az időre. Hányszor ugratták meg a lány apját. Néha attól féltek, hogy egyszer tényleg elfogja őket átkozni. A régi idők emléke újabb mosolyt csalt az arcára, akaratlanul is elkapta a lányról a tekintetét és jobb kezével kardja markolatgombját kezdte el babrálni. Nem is tekintett a lányra egészen a lány következő kissé rideg válaszától. Elgondolkodott a lány szavain, majd tekintetük újra találkozott.*
-Nos ebben valóban van igazság amit mond. Mindenki azt csinálja amihez van kedve. A mágia tanulás pedig nehéz és sok időt elvesz az ember életéből. Így nem lehet elég időben kezdeni. *El sem hitte hogy ezeket a szavakat ő mondta, normális esetbe kézzel-lábbal kellene ez ellen harcolnia, de most a szavai szívből szóltak egy csepp hazugságot nem tartalmaztak. A lány anyja fiatalon meghalt nem sokkal azelőtt hogy apród lett belőle. Mindig szerette a lány anyját. Kedves volt mindig, mindenkihez volt mindig egy jó szava. Kár hogy az ilyen embereknek csak ennyi idő jutott idelent.*

-Szóval nem volt semmiféle kapcsolata egyik nemesi házzal sem ? *Mosolyodik el a lány hazugságán. Ha mással nem az ő családjukkal elég jó kapcsolatot tartott fent az anyja, sőt még az apja is bár ő nem volt kimondott társasági lény. Mindig szerette a magányt.* -Nos ezt szomorúan veszem, úgy néz ki hogy ezen a szálon nem jutunk tovább. Pedig bíztam benne, hogy tud mesélni a Therumon és a Helion ház közötti viszályról. *Szíve szorult meg amikor kimondta ezt a mondatot. Egy részt mérhetetlen fájdalom más részt mérhetetlen düh uralkodott rajta el. Kénytelen volt ismét félrenézni és a helyiség egy másik részére koncentrálni amíg meg nem szelídítette az érzelmeket, amelyek szívét ostromolták nagy erővel. De végül sikerült betörnie ezeket a vad és szenvedélyes érzelmeket és arca néhány rándulásán kívül a lány nem sokat vehetett észre hogy mi zajlik benne.*
-Nos akkor meghívhatom valamire vagy netán halasszuk későre ezt a beszélgetést ? *Tekintette szinte belefúródik a lányéba és nem ereszti.* -Látom magán, hogy fáradt nem venném a szívemre, hogy miattam holnap fáradt ébredjen. De sok mesélni valóm lenne egy honimnak nekem is. *Ülteti el a bogarat a lány fülébe és fejével a lépcső felé tekint és titokzatos mosolyt enged meg a lány felé.*
-Magán múlik. *Majd az utolsó pár korty vizet is felhajtja a poharából és kezével jelez a fogadósnak, hogy rendelne.*
-Nos mit kér inni ? *Teszi fel a lánynak a kérdést, mintha tudná hogy a lány úgysem hagyná itt, mivel a kíváncsiságát már kellőképpen felkorbácsolta. *

8372. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-06-23 10:40:50
 
>Syrinx Aetherae avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 32

Játékstílus: Szelíd

*Könnyed pír telepszik arcára, ahogy az ominózus jelző elhangzik a tanonc előtt. Meglepi a lovag éleslátása, nem mintha nem lett volna lehetősége a férfinak megfigyelni, hogy mit tanul, sőt, tisztában van hogy igen komoly neveltetésben részesülnek a rendben, de azért csordogálni kell az árral.
Kissé zavartan nevet fel, finom kézfejével szégyenlősen takarva finom ívű ajkát.*
- Miből gondolta? - *válasz is-kérdés is, kíváncsi a lovag mit kezd vele.
Egy dologban biztos, a jó modort már elfeledte az úriember, hisz be sem mutatkozott neki, kellőképpen sem üdvözölte. Másik kérdés, hogy ő kellemetlenséget okozott a pajzzsal, de az illendő elnézést megkérte érte, nem volt erre már panasz.
A bálok és karneválok emlegetésére kuncog, fejét kissé félrebillenti.*
- Hát, odahaza minden bizonnyal ott tölteném, de bálozzon az, aki házasodni akar. Házasságban a nő már nem tanul - *mosolyodik el, kissé csipkelődve, tudva, hogy ezzel valószínűleg mélységesen felháborítja a férfi, hisz egy lovag számára koszorús kisasszony kell, ki előtt parádézhat hetyke lován.
Ám hamár kiderült, hogy mágustanonc – vagy legalábbis annak tervez állni –, miért áltatná a férfit balga képekkel? Csak ő maga csavarodna bele hazugságainak és csábításának hálójába, és feje tetejére állna az egész. Jobb ezt békével, finoman, húzd meg eresztd meg módjára.
A politika szóra érdeklődve csillan fel szeme, bár nőies bájjal tompítja ezt, érdeklődése mégis felcsap a lovag iránt.
Politika, az mindig érdekelte. A hatalom, melyet a Papa birtokolt, sok év tanulás után. Fergeteges! Ám lehetne ez még nagyobb, csak a Papa túl magának való ahhoz, hogy egyáltalán megpróbálja…*
- Bevallom őszintén, nem igazán volt lehetőségem még a helyi nemesség köreiben elvegyülni. Tudja, a tanulmányok… - *mosolyog szerényen, szemét szégyellősen lesütve.
A kérésre viszont, hogy meséljen még otthonról, kissé elbizonytalanodva pillant a lépcső felé. Ohh, most kell elérhetetlennek tűnni, hogy a lovag azt érezze, személyes varázsa és megtiszteltetés egyben, hogy társaságában marad.
Arca tétova, elgondolkodó, mint akit még át kell billenteni egy kellemesebb ajánlattal, mert nem tudja a tanulás kötelezettségét hátrahagyni, és hisz a jövőre is gondolni kell.*
- Szívesen mesélek, persze, csak… - *formálják finom ajkai északízesen a szavakat, majd ismét a lépcső felé pillant.
Pedig eldöntötte már, hogy marad. Annak ellenére, hogy a lovag nem mutatkozott be. Ha a férfi járatos a politikában, ki tudja, milyen információkat lehet kibányászni belőle némi borral és sörrel…*

8371. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-06-22 22:56:44
 
>Therumon Elimeon avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 30

Játékstílus: Szelíd

~Szóval tanítót? Kinőttél volna jó apád szárnyai alól?~ *Játszik el a kósza gondolattal. Nem hiszi hogy a lány apja mindent megtanított neki, amit tud, valószínűleg a természete miatt keres új tanított.*
-Akkor jól gondoltam, hogy kegyed valamiféle mágus tanonc? *Teszi fel a kérdést mintha nem lenne tisztába a lány válaszával, bár arcjátéka a meglepettséget tükrözi, halvány sugallatát sem annak, hogy a férfi tisztába van a lány jelenlegi helyzetével.* -Furcsa ez egy magafajta teremtéstől. Nem bálokon és hasonló eseményeken kellene tölteni az idejét?
*Gondolataiba visszakalandozik az északi bálokra. Annak ellenére, hogy olyan régen volt még most is érzi az illatokat, hallja a zenét és az egész varázsát. Amióta lovagnak állt ugyan kevesebb időt töltött bálokon, mint azelőtt. Sőt talán egyetlen bálon volt azután. A lovagi élet nem egyszerű nem sok szabadidőt adott egy embernek aki szívét és lelkét felajánlotta a rendnek. A kemény kiképzések persze elérték a hatásukat.*
-Igen. *Mosolyodik el a kérdésre, bár ezt inkább kínjába. Nem kenyere a hazudozás, de a ma este folyamán nem ez volt az első és nem az utolsó sem.* -Lehet így is nevezni. A rend lehetőségeit tanulmányozom. Nos igazából több mint egy éve nem vagyok itt és azóta szinte semmi hír nem jutott el hozzám. *Mindig amikor az otthonára gondol elszomorodik. Bár csak a rend köti szülőföldjéhez, úgy gondolja hogy egyszer még haza fog térni. Ha a munkáját elvégzi. Egy pillanatra ökölbe szorul a keze, amikor családjára gondol, de gyorsan lenyugtatja magát és a lány nagyon keveset vehetett észre ebből az érzelemkitörésből. Végül is sikerült a lányt maradásra bírnia egyelőre, bár nem tudja hogy a lányt meddig tudja feltartani. Akármennyire is próbálja eltakarni látszik rajta, hogy fáradt.*
~Sajnálom ezt a játékot.~ *Együtt érzőn néz a lányra miközben hallgatja annak beszámolóit az otthoni dolgokról. Belül örül, hogy végre talált olyat, aki tud valamit szülőföldjéről. Azt örömmel hallja, hogy béke van otthonába, hisz amikor eljött egy lehetséges háború rémképei fenyegették az országot. A lány egy pillanat alatt fordít a témán és immár neki kell felelnie kérdésekre.*
-Nos, mint említettem. A rend lehetőségeit tanulmányozom ilyen messzire. Tudja a politikába mindig a kapcsolatoké a főszerep. Akinek megvan a kellő kapcsolata akármit elér. Figyelnem kell a helyi szokásokat, újoncok toborzása és hasonló unalmas feladatok. *Enged el még egy mosolyt a nő felé.* -Nem akarnám a részletekkel untatni látom, hogy kegyed így is túl fáradt. *Hangja együtt érzően és barátságosan cseng. Nem szívesen kínozza szegény lányt, de kénytelen elérni célját.*
-Esetleg ha van egy kis ideje még rám, meghívnám egy italra és kicsit mesélhetne még bővebben az otthoni dolgokról?

A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2014.06.23 12:06:03, a következő indokkal:
Durva helyesírási hibák.

8370. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-06-22 22:05:58
 
>Syrinx Aetherae avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 32

Játékstílus: Szelíd

~ Hát persze, hogy a te hibád ~ *fut át fején a gondolat, hisz bokája belesajdul a nemes acél koppanásába. Elvégre a férfinak nem kellett volna az úton hagyni egy fegyvert, de persze ezt a gondolatot nem fogja még csak arckifejezésben sem a lovag orrára kötni.*
- Ezt-azt, legfőképp egy tanítót - *mosolyodik el szélesen, bár nem kíván jobban belefolyni a témába.
Tudja, hogy a rendnek nincs semmi kivetni valója a mágikus művészetben, de nem kell túlzottan erőltetni az efféle diskurálásokat. Tapasztalatai szerint jobban kedvelik az izzadságtól gyöngyöző női kebleket, ha tanulásról van szó, mint az éles elméjű hölgyeket. Így jobbnak látja leplezni műveltségét.*
- Igen messzire ér a rend keze, örömmel hallom - *mosolyodik el szerényen, füle mögé tűrve egy rakoncátlan, kellemesen gyűrűző tincset. A mozdulat kellően nőies és szerény, ám mégis van benne valami, ami megakasztja a férfiak tekintetét a nő alakján. Hosszú évek tapasztalata…*
- Bizonyára jó szerencsénk összesodor még minket, Lovag Uram - *köszönne el végleg a férfitól, mikor a hátának csattan a kérdés.
Meglepetten pillant hátra, és érdeklődve billenti félre a fejét, és elmosolyodik.*
- Ilyen régóta van távol? - *kérdi, szinte fájdalmas ártatlansággal, majd visszalép a férfi asztala mellé, finom keze egy szék támlájára siklik, de nem kíván leülni, csupán megtámaszkodik rajta.*
- Én sem voltam odahaza jó ideje, de mikor elindultam, a termés bő volt, és virágban úszott a sziget - *kissé szórakozottan mosolyodik el a kellemes emlék hatására, hisz még a hajó indulása előtt volt ideje csókot váltani egy bajkeverővel, anélkül, hogy a Papa megtudta volna. Ám ha megtudta, akkor sincsen semmi baj, mert ő már messze földön jár, így a Papa nem fogja tudni elérni itt, és befolyásoljon őt. Édes szabadság.*
- A nemesi családok viszálya talán elcsitul, a Farkasok komoly tornákat tartottak, egyre ígéretesebb újoncokat soroznak be. Dicsőség a soraikba lépni - *hízeleg egy kissé talán a lovagnak, megfűszerezve az igazságot némi cukormázzal.*
- Nyugalom volt és béke, és talán a kereskedelem is kicsit felélénkült a déliekkel. Sok hajó jött, főleg textillel, abban mindig is szűkölködtünk, helyette sört visznek és lisztet - *ajkába harap egy pillanatra, hisz talán így is túl sokat kotyogott nő létére. Vissza kellene fognia a csicsergést ilyen téren, így inkább a férfire igyekszik terelni a szót.*
- Milyen megbízatás az, mely ennyi időre elszakítja otthonunktól? - *kérdi együtt érző, lágy hangnemben, a férfi arcát vizslatva.
Zöld tekintete átható, kicsit talán zavarba is ejtő, ajkán a mosoly halovány, némi játékossággal mézezett.
Ismerős számára a másik arca, de nem tudna hozzá nevet kötni. Talán valamely bálon látta? Annyi idegen jár ott északon. Bár a Papa nem engedi őket az udvarház közelébe. Pedig biztos benne, hogy a férfival az udvarházban is találkozott már… Követ lenne? Mágus gyerek ez is?
Fáradt feje nem tudja hova tenni a félig ismerős-félig idegen lovagot, ám tekintete érdeklődve csillan, hisz egy harcos történeteit mindig élvezet hallgatni… Majd utána adni alá a lovat, magasztalni férfiasságát, büszkeségének csapdájába ejteni, és lerabolni lovagi becsületét, titokban, csendben… Igazi látomásként, csupán illatokat és benyomásokat hagyva maga után.*

8369. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-06-22 21:17:17
 
>Therumon Elimeon avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 30

Játékstílus: Szelíd

*Fejét oldalra fordítja amikor a lány megindul. Nem félelemből csinálja, hiszen nincs mitől félnie. Ahogy odaér hozzá nagy koppanást hall és érzi, ahogy az asztalnak támasztott nehéz pajzs újabb koppanással érkezik a földre.*
~Hát nem változtál semmit. Ugyanolyan ügyetlen vagy mint voltál.~ *Mosolyodik el, majd a nő felé fordul aki zavartam próbált magyarázkodni. Innen közelről még jobban látszódik, hogy a lány akit ismert felnőtt. Kicsit lelkiismeret furdalása is volt amiatt, hogy amikor eljött nem köszönt el tőle, de ez már a múlt. És a múltat nem szabad háborgatni.*
-Az én hibám hölgyem. *Ahogy gondolta a lány szeme megakad a címeren és az arcán kiül a tudat, hogy felismerte. Elmosolyodik és a pajzsa után nyúl és visszatámasztja az asztalnak. A lány szavain elmosolyodik.*
-A hold a mi társunk. Ő mutat utat nekünk. Mi keresnivalója van egy honimnak ennyire lent délen hölgyem ? *Teszi fel a kérdést, amire a lány apjától már megkapta a választ, de a látszat kedvéért feltette. Szemével végigszaladt a lány testén. Még emlékszik, hogy néhány pajzshordozó és lovag is próbált a kegyeibe kerülni. A lány azonban nem adta be a derekát egyiknek sem ezt pedig tisztelte benne. Nem mintha az apjának nem lett volna ebbe a dologba beleszólása. Nagy hatalmú mágus hírébe állt abba az időbe és áll még most is minden bizonnyal.*

-Nos, hogy én mit keresek ilyen messze az otthonomtól ? Nos a rend feladatait látom el. *Gyomra görcsbe szorult, hogy hazudnia kell. Nem sokszor vetemedik erre, de most kénytelen hiszen ha elárulná a célját idő előtt ledobná álcáját. Bár titkon reménykedik benne, hogy előbb ismeri fel a lány, de a jelek eddig nem arra utalnak. Hiába keresi a lány az arcába a választ, látszik rajta hogy túl fáradt hogy elég mélyre ásson az emlékeibe. Mosolya pedig elragadó azt meg kell hagyni. Mosolygását ő is egy mosollyal viszonozza.*
~Mi lesz már ismerj fel.~ *Drukkol a lánynak, de az említett már el is köszön és távozni készül. Arca elsötétül egy pillanatra és szívében sajgó érzés támad.*
~Hát tényleg ennyit változtam volna ? ~ *Teszi fel magának a kérdést. Ahogy a lány távolodó alakját figyeli, úgy gondolja hogy még nem fejezheti be. Akkor már most elbukott.*
-Milyen hírei vannak otthonról ? Bevallom egy éve távol vagyok és kevés hír jut el idáig. *Szól a lány után remélve, hogy nem fáradt még annyira, hogy beszélgessen egy honival.*

8368. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-06-22 20:44:29
 
>Syrinx Aetherae avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 32

Játékstílus: Szelíd

*Girbegurba, göcsörtössé torzuló betűk, összefolyó, szeme előtt elmosódó szavak. Lágy, dús ajkait puha sóhaj hagyja el. Ujjai fáradtan, szinte kényszeresen követik a sorokat, hogy figyelmét a pergamenen tudja tartani.
Nem kissé zavarja az éktelen csörömpölés, amit az idegen érkezése nyomán kél. Egy sisak, egy pajzs, egy lánckesztyű. Talán némi feszültséggel sóhajt fel, és csavarja össze a második pergament. Kész. Mára vége.
Szinte szeretetteljes féltéssel csukja be a rongyosra használt varázskönyvet, melyet még északról, hozott, hogy vékony bőrszíjjal egymásnak fűzze minden tudományát, és meginduljon az emelet felé, némi pihenés reményében.
Fáradt, elhomályosuló tekintete nem villan arcról-arcra, incselkedve a férfinéppel, fejét leszegve halad célja felé. Könnyű, papucscipős lába szinte megbotlik a hatalmas pajzsban, melyet a lovag lehelyezett az asztal mellé, habár ez nem a férfi műve, hanem a kimerültségének apró jele.*
- Elnézését kérem, uram - *motyogja kissé megilletődötten, hisz tudja jól, hogy ily tiszteletlenséget nem engedhet meg az ember lánya magának.
Tekintete megakad a címeren, és zavart motyogása kissé elakad. Hosszú pillái megrebbennek, ahogy az éles karmú farkasra szegeződik a tekintete. Fejét felemeli, és immár egy fáradt, de lágy mosoly kúszik ajkaira.*
- Üdvözlégy, Farkas! Lelj utadon mindig odút, és őrizze a falka szelleme pengéd élét! - *citálja a régről ismert szólamot szülőhazájából.
Sok lovagot ismert meg az elmúlt években, kissé talán óvatos kutakodással csüng tekintete a férfi arcára. Volt jó pár udvarlója is a rend kötelékéből, bár a Papa valamiért nem kedvelte effajta szórakozását. Azt mondta, a lovagokat hagyja meg lovagi feladataiknak, férjet talál máshol.
Persze, azt nem mondta a Papának, hogy férjnek lovag kell, legfeljebb szerető lesz az, akit máshol talál… Ez már az ő kis titka.
Kissé talán kellemetlenség is kisülhet a helyzetből, hisz ki tudja, lehet, hogy régi udvarlóját sodorta erre a szél, ám ahogy az arcélre tekint, megnyugszik. Biztos benne, hogy a férfi nem lovagolt ablaka alatt éjnek idején, és nem hajított felé sárga rózsakoszorújából tört virágot a nyári mulattság idején, lova hátáról.
Valami mégis ismerős a férfiban, ám nem tudná megmondani, hogy micsoda.*
- Mindig öröm látni egy hazám bélit itt délen - * költözik arcára azaz angyali báj, melytől fehéren villanó foggyöngysora mint a legszebb nyakék úgy ragyog.
Kissé tétovázik. Maradjon, vagy menjen pihenni? Hisz holnap is a könyvtár felé venné útját, sok még a dolog, még a rúnák felrovásának módozataira nem is szentelt időt. Hisz itt teljesen máshogy vetik, mint odahaza.
Teste már fordul is, mosolya udvarias, ahogy kissé megdönti magát, gyönyörű fejét leszegve. Arany haja zuhatagként borul alá válláról, keretezve a szoborszerűen szép, mégis élő, lélegző arcot.*
- Lelj odút, Farkas az éjre Artheniorban! - *köszön csilingelő kacagással, majd lassú lépéssel tovább indul a fogadós felé.
A lovag kezébe adja a döntést. Ha szólni kíván hozzá, és meginvitálni van rá lehetősége, ő nem szalad el. Ám ha nem kíván társaságot – főleg nem olyat, aki pajzsára tiport –, akkor békével aludni tér.*

8367. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-06-22 20:00:03
 
>Therumon Elimeon avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 30

Játékstílus: Szelíd

"Még fülében csöngenek a köpenyes varázsló kérlelő szavai. Először még a gondolat is visszataszító volt, hogy ő egy felkent lovag testőrnek szegődjön egy vadidegenhez.*
-A lányomról van szó. *Ez a mondat teljesen a fejére állította a dolgokat. Eszébe jutottak a régi emlékek. Szegény lány valószínűleg fiúnak készült. Fiatal korába egy csepp nőiesség is sok, de annyi sem volt benne. Mindig vele és a testvéreivel töltötte minden idejét. De aztán amikor fivére meghalt és ő felöltötte az apródok ruháját eltávolodtak egymástól. Már csak néha-néha találkoztak akkor is néhány szó után búcsút intettek és eltávoztak. Érezte azt a szakadékot ami megnyílt közöttük.*
-Soha nem gondoltam volna, hogy önnel itt fogok találkozni és erre fog kérni. *Vallotta be a mágusnak és sóhajtással adott hangot kételyének ezzel kapcsolatba.*
-Nagyon sokra értékelném ha te vigyáznál rá. *Győzködött tovább a mágus, hangja túlságosan is könyörgő volt. Tudta hogy hasson rá.*
-Egy lovag lenne a legjobb társ a lányomnak. Te is tudod milyen volt kiskorába. Akár felnőtt akár nem, olyan mint amilyen volt. Féltem. És nálad jobban senki nem ismeri rajtam kívül. *A szemébe nézett és látta a kétségbe esést a szemébe és a félelmet a mágus szemébe.*
-Igen ismertem. De az az idő már elmúlt. *Mutatott rá a dolgok lényegére. Annak már lassan 10 éve hogy utoljára látta a lányt. De a mágus könyörgése célt ért. Nem tudott egy régi ismerősnek nemet mondani, így végül belement a dologba."

*A fogadó ajtaja kinyílt és a terem állott nehéz levegője megcsapta orrát. Kicsit kellemetlen, de egyben kellemes illat volt ez. Tett egy lépést és becsukta maga mögött az ajtót. Szemével sasként pásztázta végig a fogadót és egy személyt keresett. Pontosabban egy olyan személyt aki időközben felcseperedett.*
~De ostoba voltam, hogy nem kértem tőle egy személyleírást.~ *Átkozta magát hanyagsága miatt és reménykedett, hogy valamiféle vak szerencse nyomán megtalálja a keresett személyt. Ahogy tekintete a fogadó közepe felé siklik feltűnik neki egy neki háttal üllő fiatal lány, akinek néhány vonása emlékeztette őt a keresett személyre.*
~De ostoba voltam, hogy belevágtam. Mi lesz ha meg sem fog ismerni már engem ? Bháá de ostoba vagyok hogyan is ismerne meg engem.~ *Vitatkozik saját magával, majd elindul az egyik szomszédos asztal felé, útközben sisakját lecsatolja a fejéről és a hóna alá csúsztatja. Ahogy elhalad a lány asztala mellett szemügyre veszi és meglepődik, hogy a lány akit ismert felnőtt és zavarba ejtően nőiessé tették az évek. A kiszemelt asztalhoz érve sisakját leteszi az asztalra, majd a pajzsát az asztalnak támasztja. Tekintetével a lányt figyeli, aki éppen az utolsó falattal végez a táljából és eközben valamiféle pergameneket olvasgat.*
~Úgy néz ki az alma sem esik messze a fájától.~ *Húzódik szája mosolyra. Eközben lándzsáját is sikerül végre úgy elhelyeznie hogy senkinek ne legyen útjába. Nehéz lánckesztyűi hangosan csörögve huppannak az asztalra. Széket maga alá húzza és lehuppan arra. Kissé izzadt kezét a köpenyébe törli és jelez a fogadósnak, hogy rendelne. Néhány pillanat várakozás után meg is érkezik a munkaerő, hogy felvegye a rendelését.*
-Mit hozhatok ? *Szavaiba egy csepp jó modort sem tartalmaznak, inkább betanult gépies szavak ezek.*
-Jó napot fogadós uram. Szeretnék egy pohár friss és hűs vizet kérni. *Szólal meg a férfi és kiszámolja a 2aranyat a férfi tenyerébe az pedig nem sokra rá vissza is tér egyik kezébe teli pohár Vizethoz, amit az asztalra letesz. ahogy a fogadós távozik egy másik vendég hívására szemével ismét a lányt figyeli. Kicsi bajsejtelem fogja el. Mi van ha a lány rájön hogy miért is kereste fel.*
~Nem szabad megtudnia.~ *Acélozza meg magát, majd kortyol egyet a hűsítő italból.*

8366. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-06-22 18:57:51
 
>Syrinx Aetherae avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 32

Játékstílus: Szelíd

*A komótos, aranyló alkonyban résnyire nyílik a Pegazus ajtaja, és Syrinx kissé bágyadt mosollyal lép be, az étek-gőzös helyiségbe. Kellemetes bájjal int a fogadós felé, ahogy hóna alól vaskos pergamenkötegeket szór az egyik asztalra. Könnyed, légies mozgással úszik a személyzet felé, ajkain bájos gödröcskékkel.*
- Estét! Jól esne egy Gyümölcstál -* mosolyodik el édesen, az 5 aranyat gyermeki játékossággal csörgetve át finom erszényéből vendéglátója kezébe.
*Táncos léptekkel lejt vissza az asztal mellé, és elhelyezkedik az egyik széken. Pergamenje kiterül a fa felületen, rajta gondos, elegáns betűk formálta szöveg, ábrák, rúnák sokasága sorakozik, gondosan rendezve. Helyenként vörössel vont jelek pettyezik a papíros felszínét.
Ujja lágyan szemez az eperben, balja már csapja is fel az agyon lapozott könyvet, melyet még hazulról hozott, és veti össze a könyvtárban talált újdonságokkal. Alapok, csupán az alapok. Többhöz nem is hagyják jutni, amíg nincs mestere, ezt pedig nem lehet eléggé tudni, elég szemszögből ismerni.
Fáradt, mérsékelten karikás szemei rúnahibák, vagy elméleti eltérések után kutatnak a sűrűn teleírt lapok hadán.
Sort sor követ, fekete kígyóként vonul szeme előtt az írón képezte folyam, ám ahogy a folyó vizek lassan tengerbe vesznek, úgy olvad fel elméjében a tudatosság, s csupán ösztönösen fordítja keze a lapot, szeme gyakorlottan, szinte gépiesen bukdácsol végig az egyenletes sorok és ábrák sokaságán.
Egy oldal kiszakad, finom kézzel igazítja vissza, elégedetlenkedve ciccent.
Veres eperlé cseppen a frissen rótt pergamenekre, ahogy az utolsó szemet kiemeli a tálból.
Mozdulata megmerevedik egy pillanatra, majd lemondóan sóhajt, elegáns ujjait szalvétába törli, és gondterhelten masszírozza meg halántékát. Oly sok a tanulnivaló, és még a mágust sem kereste fel, kihez szól az ajánlólevele.
Nem merte. A tudásvágy mellett ott dobog benne a félsz, és a mindig mosolygós, bájos, csábos arc azért kétségeket is rejt. Nem kíván ostobának tűnni új mestere előtt, és a lehető legméltóbb tanítvány akar lenni. De ahhoz előbb ezt kell tudnia.
Óvatos mozdulatokkal itatja le a pirosas cseppet a fekete betűkről, az asztalon álló gyertya pislákoló fényében. Kissé talán megnyugodva látja, hogy nem mosódott el teljesen több heti munkája, ám érzi, hogy lassacskán itt lenne az ideje a pihenésnek.
Gondosan összegöngyöli a tekercset, és újat terít ki, elegáns kezével óvatosan simítva végig az érdes lapon.
Új szavak, új rúnák, új ábrák…*

8365. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-06-22 18:53:18
 
>Faerum Nook avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 166
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Megfontolt

//Ymra Culoro//

*A nő megy lepihenni. Faerum sejthette volna de, most túlságosan lefoglalták a saját gondolatai.*
-Viszlát jó pihenést.
*Mikor a lány feláll az asztaltól akkor a köpenye alól elővesz egy kis könyvecskét és kinyitja. Keres még magánál egy íróeszközt és mikor megtalálta akkor elkezdi írni az észrevételeit.
A mostani kalandorok talán azért hagyják ott az otthonukat mert a város taszítja őket és a lelkük a természetre vágyik. Inkább érzik magukat otthon egy vadállatoktól nyüzsgő erdőben mint egy biztonságos de, lelketlen kőházban. Az emberi lélek hiányolja a természetet.
Ezt ahogy írja észre sem veszi, hogy a lány még utoljára int neki.*

8364. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-06-22 18:31:18
 
>Ymra Culoro avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 17

Játékstílus: Vakmerő

//Faerum Nook//

- Akkor megnyugodtam.
* Mosolyog a férfira. Elég fáradtnak érzi magát, így nincs sok értelme tovább húzni a beszélgetést, hiába szimpatikus neki a férfi.*
- Örülök, hogy megismerhettem. Remélem még találkozunk. Viszont látásra!
* Mosolyog még egyszer, majd odalép a pulthoz, hogy kivegyen egy szobát.*
- Én Szobát szeretnék kivenni. Itt a 14 arany.
* Meg is kapja a kulcsot, majd elindul a lépcsőn. Búcsúzóul még int egyet Faerumnak.*

8363. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-06-22 17:00:49
 
>Faerum Nook avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 166
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Megfontolt

//Ymra Culoro//

*A következő kérdés természetes. Faerum valahogy érzi, hogy akármit mond a lány ki fogja venni a szobát. De azért igazat mond.*
-Ez egy nagyon tisztességes fogadó. Az étel is ahogy kóstolhatod az ital is és a szobák is nagyon rendesek. Tiszták és rendesek. Igaz nincs benne semmi felesleges de, a pihenésre megfelelő. Van mosdó és szekrény is.
~Az erdei lakásomban is nagyrészt ilyen dolgok voltak csak. Bár az ágy ennél kényelmetlenebb volt. És a szekrény sem volt szekrény. Nem is ruhák voltak benne inkább hanem szárított gyógynövények és egyéb ott létfontosságú dolgok. Az mégis sokkal fontosabb volt számomra és sokkal inkább otthon.~

8362. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-06-22 16:35:52
 
>Ymra Culoro avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 17

Játékstílus: Vakmerő

//Faerum Nook//

* Ha hallaná a férfi gondolatait, akkor helyeselne.*
- Szépek a szobák?
* Tudakozódik tovább. Bár, akármilyen is a szoba, ő bizony ki fogja venni, mert valahol kell aludnia. Zöld köpenyét, összébbhúzza magán, kicsit fázik, talán a fáradságtól. Reméli, hogy nem betegszik meg. Térde még fáj egy kicsit, de nem vérzik. Csak egy is kis karcolás. Ha fölmegy, akkor a kötést is le fogja venni, majd megtisztítja a sebet, aztán egy egyszerű, tiszta rongyal be fogja kötni éjszakára. Utána meg nem kell majd rá semmi.*

8361. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-06-22 16:29:33
 
>Faerum Nook avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 166
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Megfontolt

//Ymra Culoro//

~Talán azért keresik az íjászok egymás társaságát mert nem találják az otthonukat sem a városban, sem az erdőben.~
*A gondolataiból újra kizökkenti egy kérdés. Elég gyakran történik mostanság, hogy visszatért a civilizációba. Persze mostanság nem is magában van csak. Az erdőben nem tudták megzavarni a gondolatait.*
-Igen itt. Nincs saját házam.

1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11601-11620 , 11621-11640 , 11641-11660 , 11661-11680 , 11681-11700 , 11701-11720 , 11721-11740 , 11741-11760 , 11761-11780 , 11781-11800 , 11801-11820 , 11821-11840 , 11841-11860 , 11861-11880 , 11881-11900 , 11901-11920 , 11921-11940 , 11941-11960 , 11961-11980 , 11981-12000 , 12001-12020 , 12021-12040 , 12041-12060 , 12061-12080 , 12081-12100 , 12101-12120 , 12121-12140 , 12141-12160 , 12161-12180 , 12181-12200 , 12201-12220 , 12221-12240 , 12241-12260 , 12261-12280 , 12281-12300 , 12301-12320 , 12321-12340 , 12341-12360 , 12361-12380 , 12381-12400 , 12401-12420 , 12421-12440 , 12441-12460 , 12461-12480 , 12481-12500 , 12501-12520 , 12521-12540 , 12541-12560 , 12561-12580 , 12581-12600 , 12601-12620 , 12621-12640 , 12641-12660 , 12661-12680 , 12681-12700 , 12701-12720 , 12721-12740 , 12741-12760 , 12761-12780 , 12781-12800 , 12801-12820 , 12821-12840 , 12841-12860 , 12861-12880 , 12881-12900 , 12901-12920 , 12921-12940 , 12941-12960 , 12961-12980 , 12981-13000 , 13001-13020 , 13021-13040 , 13041-13060 , 13061-13080 , 13081-13100 , 13101-13120 , 13121-13140 , 13141-13160 , 13161-13180 , 13181-13200 , 13201-13220 , 13221-13240 , 13241-13260 , 13261-13280 , 13281-13300 , 13301-13320 , 13321-13340 , 13341-13360 , 13361-13380 , 13381-13400 , 13401-13420 , 13421-13440 , 13441-13460 , 13461-13480 , 13481-13500 , 13501-13520 , 13521-13540 , 13541-13560 , 13561-13580 , 13581-13600 , 13601-13620 , 13621-13640 , 13641-13660 , 13661-13680 , 13681-13700 , 13701-13720 , 13721-13740 , 13741-13760 , 13761-13780 , 13781-13800 , 13801-13820 , 13821-13840 , 13841-13860 , 13861-13880 , 13881-13900 , 13901-13920 , 13921-13940 , 13941-13960 , 13961-13980 , 13981-14000 , 14001-14020 , 14021-14040 , 14041-14060 , 14061-14080 , 14081-14100 , 14101-14120 , 14121-14140 , 14141-14160 , 14161-14180 , 14181-14200 , 14201-14220 , 14221-14240 , 14241-14260 , 14261-14280 , 14281-14300 , 14301-14320 , 14321-14340 , 14341-14360 , 14361-14380 , 14381-14400 , 14401-14420 , 14421-14440 , 14441-14460 , 14461-14480 , 14481-14500 , 14501-14520 , 14521-14540 , 14541-14560 , 14561-14580 , 14581-14600 , 14601-14620 , 14621-14640 , 14641-14660 , 14661-14680 , 14681-14700 , 14701-14720 , 14721-14740 , 14741-14760 , 14761-14780 , 14781-14800 , 14801-14820 , 14821-14840 , 14841-14860 , 14861-14880 , 14881-14900 , 14901-14920 , 14921-14940 , 14941-14960 , 14961-14980 , 14981-15000 , 15001-15020 , 15021-15040 , 15041-15060 , 15061-15080 , 15081-15100 , 15101-15120 , 15121-15140 , 15141-15160 , 15161-15180 , 15181-15200 , 15201-15220 , 15221-15240 , 15241-15260 , 15261-15280 , 15281-15300 , 15301-15320 , 15321-15340 , 15341-15360 , 15361-15380 , 15381-15400 , 15401-15420 , 15421-15440 , 15441-15460 , 15461-15480 , 15481-15500 , 15501-15520 , 15521-15540 , 15541-15560 , 15561-15580 , 15581-15600 , 15601-15620 , 15621-15640 , 15641-15660 , 15661-15680 , 15681-15700 , 15701-15720 , 15721-15740 , 15741-15760 , 15761-15780 , 15781-15800 , 15801-15820 , 15821-15840 , 15841-15860 , 15861-15880 , 15881-15900 , 15901-15920 , 15921-15940 , 15941-15960 , 15961-15980 , 15981-16000 , 16001-16020 , 16021-16040 , 16041-16060 , 16061-16080 , 16081-16100 , 16101-16120 , 16121-16140 , 16141-16160 , 16161-16180 , 16181-16200 , 16201-16220 , 16221-16240 , 16241-16260 , 16261-16280 , 16281-16300 , 16301-16320 , 16321-16340 , 16341-16360 , 16361-16380 , 16381-16400 , 16401-16420 , 16421-16440 , 16441-16460 , 16461-16480 , 16481-16500 , 16501-16520 , 16521-16540 , 16541-16560 , 16561-16580 , 16581-16600 , 16601-16620 , 16621-16640 , 16641-16660 , 16661-16680 , 16681-16700 , 16701-16720 , 16721-16740 , 16741-16760 , 16761-16780 , 16781-16800 , 16801-16820 , 16821-16840 , 16841-16860 , 16861-16880 , 16881-16900 , 16901-16920 , 16921-16940 , 16941-16960 , 16961-16980 , 16981-17000 , 17001-17020 , 17021-17040 , 17041-17060 , 17061-17080 , 17081-17100 , 17101-17120 , 17121-17140 , 17141-17160 , 17161-17180 , 17181-17200 , 17201-17220 , 17221-17240 , 17241-17260 , 17261-17280 , 17281-17300 , 17301-17320 , 17321-17340 , 17341-17360 , 17361-17380 , 17367-17386